(1)

Az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2009. március 18-án közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes rakományátvilágító berendezések Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást az egyes rakományátvilágító berendezések közösségi termelésének jelentős részét, jelen esetben több mint 80 %-át képviselő közösségi termelő, a Smiths Detection Group Limited (a továbbiakban: panaszos) által 2009. február 2-án benyújtott panaszt követően indította meg. A panasz a dömpingre és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazott, amelyek alapján a Bizottság kellően indokoltnak ítélte az eljárás megindítását.

(3)

Az eljárás megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszost, más ismert közösségi gyártókat, az egyetlen ismert kínai exportáló gyártót, az érintett exportáló ország képviselőit, valamint az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) – mint javasolt analóg ország – gyártóit. A Bizottság felvette a kapcsolatot továbbá az érintett termék/hasonló termék valamennyi ismert közösségi felhasználójával. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgattak, aki bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

(4)

Annak érdekében, hogy az egyetlen ismert kínai exportáló gyártó piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthasson be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a tudomása szerint érintett exportáló gyártónak és a kínai hatóságoknak. Az egyetlen ismert kínai exportáló gyártó nem kért piacgazdasági elbírálást az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján, viszont egyéni elbánást igen.

(5)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és valamennyi más olyan félnek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ezt igényelték.

(6)

A kérdőívre az egyetlen ismert kínai exportáló gyártótól, két közösségi gyártótól, egy gyártótól az analóg országnak javasolt USA-ból, valamint kilenc közösségi felhasználótól érkezett válasz.

(7)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a piacgazdasági/egyéni elbánáshoz, valamint a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek előzetes meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(8)

Mivel a kínai exportáló gyártó tekintetében, amelyik nem kérte a piacgazdasági elbánást, meg kellett állapítani a rendes értéket, a következő vállalat telephelyén ellenőrző látogatásra került sor azzal a céllal, hogy egy analóg országból – ez esetben az Amerikai Egyesült Államokból – származó adatok alapján állapítsák meg a rendes értéket:

Rapiscan Systems Inc., Torrance, CA, USA

(9)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2007. július 1. és 2008. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák tekintetében a Bizottság a 2004. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszak adatait elemezte (a továbbiakban: figyelembe vett időszak). A vizsgálati időszak hosszával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy 18 hónapos időszakot az érintett termék/hasonló termék piacának jellegzetességei, azaz az ügyletek megvalósulásáig hosszú átfutási idővel járó közbeszerzési/tendereljárások, valamint az ügyletek aránylag kis száma miatt kellett választani.

(10)

Az érintett terméket a Kínai Népköztársaságból származó, a jelenleg az ex 9022 19 00 , ex 9022 29 00 , ex 9027 80 17 és az ex 9030 10 00 KN-kód alá tartozó, neutrontechnológiát, legalább 250 keV-os röntgensugarakat, vagy alfa-, béta- vagy gamma-sugárzást használó rakományátvilágító berendezések, valamint a jelenleg az ex 8705 90 90 KN-kód alá tartozó, és ilyen berendezésekkel ellátott gépjárművek alkotják (a továbbiakban: érintett termék).

(11)

Ezek az átvilágító berendezések a rakomány ellenőrzésére szolgáló, fejlett technológiát képviselő átvilágító berendezések. Többek között a szállítmányban elrejtett robbanóanyag, fegyverek, radioaktív anyag, kábítószer, valamint csempészett, illetve hamisított áruk kimutatásával fokozzák a biztonságot és védelmet. Olyan kulcsfontosságú eszközt jelentenek a vámigazgatási szervek és a kikötői hatóságok, valamint egyes légi árufuvarozó vállalatok és más, biztonsági és védelmi kérdésekre szakosodott, magántulajdonú szereplők számára, amely lehetővé teszi a gyanús áruk felnyitás nélküli azonosítását a tengeri, közúti, légi és vasúti szállítmányokban.

(12)

Az érintett termék többféle összeállításban létezik attól függően, hogy mit kell átvilágítani, illetve, hogy mobilnak vagy statikusnak kell lennie. A termék fő összeállításai a következők: helyhez kötött rendszerek (amelyeket állandó jelleggel telepítettek egy megadott helyszínen), áthelyezhető rendszerek (sínen mozgatható, áthelyezhető, könnyű átvilágító berendezések), sínen mozgatható rendszerek, mobil rendszerek (amelyeknél az átvilágító berendezés gépjárművel van egybeépítve), alagútszerű rendszerek és kapuszerű rendszerek. Az azonos összeállítású rakományátvilágító berendezések ugyanolyan alapvető fizikai, technológiai és teljesítménybeli jellemzőkkel rendelkeznek, pontosan ugyanarra a célra szolgálnak, kizárólag végfelhasználóknak értékesítik őket, és azonos típusú berendezéssel állítják őket elő.

(13)

Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó azt állította, hogy az érintett termék termékskáláját radikálisan csökkenteni kell, hogy csak a röntgensugárral működő rakományátvilágító berendezések egy része tartozzon bele, nevezetesen a nem mobil, (legalább 250 keV-os) röntgensugarakkal működő rakományátvilágító berendezések, kizárva a váltott soros, kettős energiájú (Interlaced Dual-Energy, IDE), a binokuláris sztereoszkopikus (binocular stereoscopic, BS), valamint a gyors letapogatási technológiát alkalmazó rakományátvilágító berendezéseket. A benyújtott okfejtés szerint egyes technológiák tudományos vagy műszaki szempontból nem alkalmasak rakományátvilágító berendezésben történő alkalmazásra. A vállalat azzal érvelt, hogy egyes esetekben eltérő a technológia, a végfelhasználás és a fogyasztói megítélés. A vállalat azt állította, hogy az alfa-, illetve béta-sugárzást alkalmazó technológiák tudományos vagy műszaki szempontból nem alkalmasak rakományátvilágító berendezésben történő alkalmazásra. Azzal is érvelt, hogy a Közösségben nem gyártanak neutron-, illetve gamma-sugárzást alkalmazó technológia alapján működő rakományátvilágító berendezést. A vállalat által benyújtott érvelésben az szerepelt továbbá, hogy egyes átvilágító berendezések (például a mobil rakományátvilágító berendezések, a gyors letapogatási technológiát alkalmazó rakományátvilágító berendezések, az IDE technológiát alkalmazó rakományátvilágító berendezések, a BS technológiát alkalmazó rakományátvilágító berendezések, valamint a bizonyos energiaszinten működő rakományátvilágító berendezések) eltérőek, így nem lehet őket az érintett termékkel együtt kezelni. Végül azt állította, hogy egyes terméktípusok eltérőek, és bizonyos terméktípusokat sem Kínában, sem a Közösségben nem gyártják.

(14)

A vizsgálat azt derítette ki, hogy a termékskálába tartozó valamennyi technológiát lehet rakományátvilágító berendezésben alkalmazni, és valamennyi terméktípus ugyanarra a célra, nevezetesen a rakomány átvilágítására szolgál ugyanazon fő jellemző, a kibocsátott sugárzás segítségével. Az energiaforrás vagy az energia nagyságának szempontjából fennálló eltérés, illetve egyes technológiák fokozottabb alkalmassága meghatározott típusú tételek (pl. szerves anyagok) átvilágítására éppen ezért nem indokolta egyes terméktípusok kizárására. Ugyanakkor valamennyi terméktípus a technológiától függetlenül ugyanannak a – termék felhasználója által kitűzött – célnak az elérésére szolgál, ami nem más, mint a rakomány átvilágítása. Továbbá az Európai Unióban az ajánlati felhívásokban jellemzően nem zárnak ki semmilyen technológiát, függetlenül attól, hogy hol gyártják az annak megfelelő terméket. Úgy tűnik tovább, hogy az alfa-, illetve béta-sugárzást alkalmazó technológiákat igenis alkalmazni lehet bizonyos típusú rakományok átvilágítására. Azzal kapcsolatban, hogy egyes terméktípusokat nem gyártanak az Európai Unióban, le kell szögezni, hogy ez így ebben a formában nem releváns. Az intézmények állandó gyakorlatából következik, hogy a termékskála meghatározása annak alapján történik, hogy a különféle típusok alapvető fizikai és műszaki jellemzői megegyezzenek, és felhasználásuk lényegében azonos legyen. Ha a termékskálát a közösségi gazdasági ágazat által előállított terméktípusoknak pontosan megfelelő terméktípusokra korlátoznák, a termék-meghatározás és minden dömpingellenes intézkedés kivitelezhetetlenné válna. Ami azt az állítást illeti, miszerint egyes röntgensugárral működő rakományátvilágító berendezéseket ki kellene zárni kizárólag azon az alapon, hogy bizonyos típusú technológiát alkalmaznak, meg kell jegyezni, hogy egy röntgensugárral működő rakományátvilágító berendezés esetleges kiegészítő jellemzője vagy funkciója nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy ezt a terméket ugyanúgy használják, mint az érintett termék minden más típusát, és ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint azok. Ami a mobil és a nem mobil rakományátvilágító berendezések megkülönböztetését illeti, meg kell jegyezni, hogy mindkét csoport ugyanazt a célt szolgálja, ugyanazt az alapvető technológiát alkalmazza, és az átvilágító technológiát mindkettő esetében egy nagyobb szerkezetbe integrálják, legyen az teherautó vagy egy állandó felépítmény. Végül ami az energia nagyságát illeti, meg kell jegyezni, hogy kis és nagy energiaszinten egyaránt történik rakomány-átvilágítás, ezért valamennyi terméktípus ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, feltéve, hogy az energiaszint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határok közé esik. Ezért nem tűnne logikusnak kizárni bizonyos energiaszinten működő rakományátvilágító berendezéseket, különösen azt figyelembe véve, hogy az ajánlati felhívásokban általában nincs megadva az energiaszint, és a rakományátvilágító berendezés szállítója határozza meg ajánlatában a megfelelő szintet. Következésképpen e vizsgálat vonatkozásában valamennyi létező típus egy terméknek tekintendő.

(15)

A benyújtott okfejtésben az is szerepelt, hogy mivel az érintett termék elsődleges összetevőjét (azaz a gyorsítót) nem a panaszos állítja elő, ezért nem lehet gyártónak tekinteni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a rakományátvilágító berendezések és a gyorsítók eltérő termékek. A gyorsítók előállítása más típusú üzleti tevékenység, mivel gyorsítókat számos ágazatban és alkalmazási célokra használnak. A rakományátvilágítás a gyorsítóknak csupán az egyik alkalmazási lehetősége. Általában a világon sehol sem a rakományátvilágító berendezések gyártói állítják elő a gyorsítókat. A Bizottság tudomása szerint egyedül a Nuctech olyan vertikálisan integrálódott vállalat, amely a felhasznált terméket is maga gyártja.

(16)

Megállapítást nyert, hogy a kínai érintett termék, az analóg ország szerepét betöltő USA belföldi piacán előállított és értékesített termék, valamint a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben előállított és értékesített termék alapvető fizikai tulajdonságaikat és felhasználásukat tekintve azonosak. Ráadásul az említett termékek felhasználásuk szempontjából sem térnek el. Ezt az is megerősíti, hogy az említett termékek általában egymással állnak versenyben a közbeszerzési eljárásokban, ahol ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelniük. Ezeket az ajánlati felhívásokat kormányzati szervek írják ki (általában a vámhatóságok, amelyek a termék vevői/felhasználói). Az ajánlati felhívásokban szerepel a szállítandó termék részletes specifikációja, esetenként a telepítésre, a szervizeléssel kapcsolatos támogatásra és a karbantartási követelményekre vonatkozó konkrét előírásokkal kiegészítve. A közbeszerzési eljárások jellegéből következik, hogy a gyártók ajánlatával általában ugyanolyan alapvető fizikai tulajdonságú és felhasználású termékek állnak versenyben. A piacnak a méretét (ügyletek kis száma) és a résztvevők számát (a résztvevők kis száma) illető átláthatósága, valamint az ajánlati felhívásokban szereplő szigorú előírások jelentősen csökkentik a termékek differenciálásának lehetőségét.

(17)

Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi rakományátvilágítóberendezés-típust azonosnak lehet tekinteni.

(18)

Az alábbiakban ismertetett általános módszert alkalmazták az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó esetében.

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon exportáló gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek.

(20)

Mint a fenti (3) preambulumbekezdésben is szerepel azonban, az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó csupán egyéni elbánást kért. Ezeket a feltételeket ezért nem vizsgálták.

(21)

Általános szabályként az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában – adott esetben – országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudták, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt teljesítik. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:

(22)

Az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó egyéni elbánást kért, és a kérelme elbírálásához szükséges összes információt a megadott határidőn belül benyújtotta.

(23)

Az ellenőrző látogatás során ellenőrzött, rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert: nagy a valószínűsége annak, hogy az állam az érintett termék vonatkozásában beavatkozik a vállalat kereskedelmi tevékenységébe. Az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó valóban nem tudta igazolni, hogy kellőképpen független az állami befolyástól, mivel többségi részvényese egy kínai állami egyetem leányvállalata. Továbbá mivel a vállalat jegyzett tőkéje állami vagyonból származik, a vállalat részvényösszetételének bármilyen változásához az állami hatóságok előzetes jóváhagyása szükséges. A Bizottság a Kínai Népköztársaság és egy harmadik ország közötti kormányközi egyezményhez kapcsolódó szerződés létéről is tudomást szerzett. Ez is arra utal, hogy az állam valamilyen befolyást gyakorol a vállalat üzleti tevékenységére és közelebbről azon képességére, hogy szabadon meghatározza az exportárakat és -mennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket.

(24)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a kérdéses kínai vállalat az érintett termék egyetlen kínai exportáló gyártója. Így a megállapított egyéni vámtétel egyben országos vámtétel is lesz, mivel megkülönböztetés nélkül dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságban egyedüli forrásból származó érintett termék behozatalára, amelyről megállapítható, hogy dömpingelt és kárt okoz.

(25)

Figyelembe véve a fentieket, valamint azt, hogy a Harmonizált Rendszerből és a Kombinált Nómenklatúrából nem lehet pontos behozatali/kiviteli statisztikához jutni az érintett termékről, ideiglenes megállapítást nyert, hogy az egyedüli együttműködő exportáló gyártó nem részesülhet egyéni elbánásban az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerint.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a nem piacgazdasági berendezkedésű országokból származó behozatal esetében – amennyiben a piacgazdasági elbánás nem ítélhető meg – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott országok tekintetében a rendes értéket egy analóg országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) kívánja alkalmazni megfelelő analóg országként a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket ezzel kapcsolatban.

(28)

Az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó észrevételeiben szkepticizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az USA megfelelő analóg ország-e. Az USA analóg országként történő felhasználásával szemben felhozott fő érv az USA kormányzati szintű közbeszerzési piacára jellemző nagyfokú protekcionizmus volt, hangsúlyozva, hogy a „Buy American” (az amerikai termékek előnyben részesítésére felszólító) törekvés mesterséges árak kialakulásához vezetett az amerikai piacon.

(29)

A Bizottság USA-beli gyártók együttműködését kérte. A panaszban említett öt ismert vállalatnak küldtek levelet és megfelelő kérdőívet. E vállalatok közül mindössze egy gyártó nyújtotta be maradéktalanul a megadott határidőn belül a rendes érték meghatározásához szükséges információkat, és végül bele is egyezett a vizsgálat során történő együttműködésbe.

(30)

A Bizottság emlékeztetőt küldött azoknak az amerikai vállalatoknak, amelyekkel eredetileg felvette a kapcsolatot. Emellett felkérte a panaszost és az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártót, hogy tegyék meg észrevételeiket a piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztásával kapcsolatban.

(31)

Az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó által benyújtott észrevétel szerint egy, az USA-ban alapított és a panaszoshoz kapcsolódó vállalat nem működik együtt a vizsgálatban a javasolt analóg országban. Érvelése szerint az analóg országban lévő leányvállalat együttműködésének hiánya miatt a panaszost nem együttműködőnek kellene minősíteni, és az eljárást meg kellene szüntetni. A panaszos kijelentette, hogy USA-beli kapcsolódó vállalata nem minősül gyártónak az Európai Unió dömpingellenes szabályai szerint, ezért nem említette a panaszban.

(32)

Az együttműködő exportáló gyártó érvelése nem meggyőző. Közösségi gyártók és egy lehetséges analóg országban működő gyártók közötti egyszerű résztulajdonosi kapcsolat nem tekinthető kényszerítő erejű tényezőnek az analóg ország kiválasztása során. Az számít, hogy a lehetséges analóg országként javasolt országban folyó termelést és értékesítést reprezentatívnak lehet-e tekinteni az érintett országból származó kivitel szempontjából a rendes érték megállapításához. Egy analóg országban egyik gyártónak sem kötelessége együttműködni a Bizottság dömpingellenes vizsgálatában. Emellett semmilyen konkrét információt nem nyújtottak be, amely arra utalt volna, hogy a panaszoshoz kapcsolódó USA-beli vállalat együttműködésének hiánya indokolatlanul befolyásolta volna a vizsgálat kimenetelét. Ez annál is inkább nyilvánvaló, mivel egy USA-beli, nem kapcsolódó gyártó együttműködött a vizsgálatban.

(33)

A vizsgálat megállapította, hogy az USA az egyetlen olyan egyéb piac Kínán és a Közösségen kívül, ahol gyártják az érintett terméket/hasonló terméket. Azt is megállapították, hogy az USA-ban a hasonló termék piaca versenypiac. A hasonló terméket mind magánügyfeleknek, mind állami szervezeteknek értékesítik.

(34)

Az Egyesült Államok kormányának történő összes értékesítésre vonatkozik a „szövetségi beszerzési szabályzat”, amely a külföldi beszerzésekkel kapcsolatban utalást tartalmaz a „Buy American”-törvényre. Az Egyesült Államok kormánya ezzel a törvénnyel beszerzéseiben előnyben részesíti a belföldi termékeket, hacsak az exportáló ország nem írta alá a WTO többoldalú kormányzati beszerzési megállapodását. A „Buy American”-törvény a belföldi beszerzésre vonatkozó általános szabály alól közérdek és rendelkezésre nem állás esetén fogalmaz meg kivételeket. Az egyedüli kínai együttműködő exportáló gyártó állítása szerint a szövetségi beszerzési szabályzat és a „Buy American”-törvény torzítja a nyersanyagok beszerzését, különösen külföldi székhelyű vállalatok esetében növeli a beszerzési költségeket, és gátolja az eredményes versenyt az Egyesült Államok piacán.

(35)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó korábban részt vett egy közbeszerzési eljárásban az USA-ban. A vizsgálat egyetlen olyan okra sem derített fényt, amely arra utalna, hogy a WTO többoldalú kormányzati beszerzési megállapodását aláíró külföldi gyártók ne vehetnének részt ugyanolyan feltételek mellett közbeszerzési eljárásokban az USA-ban. Ezért elfogadhatatlan az az érv, mely szerint az Egyesült Államok a szövetségi beszerzési szabályzat miatt nem töltheti be az analóg ország szerepét.

(36)

A vizsgálat továbbá azt is kiderítette, hogy az együttműködő amerikai gyártó termelési mennyisége meghaladja az érintett termék Kínából származó, a Közösségbe irányuló exportmennyiségének 5 %-át. A minőség, a műszaki specifikációk és a szabványok tekintetében nem találtak jelentős különbségeket az amerikai hasonló termékek és a kínai termékek között. Az amerikai piac ezért kellően reprezentatívnak minősül a rendes érték megállapításához Kína számára.

(37)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az USA megfelelő analóg országot jelent.

(38)

Miután az USA-t választották analóg országnak, a rendes értéket az egyedüli együttműködő amerikai gyártó telephelyein ellenőrzött adatok alapján számolták ki.

(39)

Az amerikai gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítéseit reprezentatívnak találták az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó által a Közösségbe exportált érintett termékhez képest.

(40)

A független vásárlóknak történt nyereséges értékesítés arányának megállapítása végett megvizsgálták azt is, hogy a belföldi értékesítések a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e. Az amerikai gyártónál folytatott ellenőrzés bizonyította, hogy az egységnyi költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron értékesített mennyiség meghaladta a teljes értékesítési mennyiség 80 %-át. Ennélfogva a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amelyet az adott terméktípusra vonatkozó összes, a VI során történő belföldi értékesítés árának súlyozott átlagaként számítottak ki, tekintet nélkül arra, hogy az eladások nyereségesek vagy veszteségesek voltak-e.

(41)

Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő amerikai gyártó csak egy hasonló terméktípust állított elő és értékesített az Egyesült Államok piacán a vizsgálati időszak alatt.

(42)

Az érintett termék azon típusai esetében, amelyekre nem lehetett rendes értéket kiszámítani az analóg országban rendelkezésre álló adatok alapján, a rendes értéket a közösségi gazdasági ágazattól származó, ugyanazon terméktípusra vonatkozó, ellenőrzött információk alapján állapították meg. Erre az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint került sor, melyek kimondják, hogy bármilyen más elfogadható alapként a közösségi gazdasági ágazat költségei és árai is alkalmazhatók a rendes érték megállapításához a nem piacgazdasági berendezkedésű országokból származó behozatal esetében.

(43)

Az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó a Közösségben kizárólag állami hatóságoknak exportált a közbeszerzési pályázatok odaítélése után.

(44)

A vizsgálat feltárta, hogy a vállalat könyvelése hiányos, így számos ügylet esetében nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani az exportértékesítés és -árak pontos részleteit. A pályázatokon odaítélt szerződésekben olyan helyszíni építési munkálatok, valamint a Közösségben történő telepítés és szervizelés költségei is szerepeltek, amelyeket nem mindig lehetett visszakeresni a vállalat könyvelésében, noha alapesetben rendelkezésre kellene állniuk. Ezenkívül egyes, exporttal kapcsolatos költségek nem szerepeltek pontosan a vállalat nyilvántartásában, ami kétségeket ébreszt a teljességükkel kapcsolatban. Így az exportárak bizonyos kiigazításait, amelyek a rendes értékkel történő tisztességes összehasonlításhoz szükségesek, nem lehetett a kívánt mértékű pontossággal végrehajtani.

(45)

A Bizottság tájékoztatta a vállalatot a fent említett hiányosságokról, valamint arról az eshetőségről, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza az érintett termék exportárának megállapítására. A vállalatot felkérte arra, hogy tegye meg észrevételeit, ám a kapott általános jellegű észrevételek nem vitatták a megállapított problémákat.

(46)

A fentiekre tekintettel az érintett termék exportárait az érintett termékért fizetett árak alapján, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint állapították meg.

(47)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt.

(48)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. Szükséges és indokolt esetben a vizsgált kínai exportáló gyártó esetében figyelembe vették a fuvarozási és biztosítási költségek, a csomagolási, hitel-, jótállási és garanciális költségek, valamint a jutalékok, az építési munkálatok, továbbá a helyszíni telepítési és szervizköltségek eltéréseit. A (45) preambulumbekezdésben már említett módon e tekintetben az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre álló tényeket használták fel a szervizköltségek megállapítására.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártóra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a fentiek szerint a terméktípusonként meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonként meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor.

(50)

A panaszostól és az együttműködő kínai exportáló gyártótól kapott információk szerint az érintett terméknek nincs más ismert gyártója a Kínai Népköztársaságban. Ezért a Kínai Népköztársaságra megállapítandó országos dömpingkülönbözet meg fog egyezni az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó esetében megállapított dömpingkülönbözettel.

(51)

A Kínai Népköztársaságra vonatkozó, vámfizetés előtti, a CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözet 36,6 %.

(52)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket a Közösségben két közösségi gyártó állítja elő franciaországi, németországi és egyesült királyságbeli telephelyeken.

(53)

Ezen vállalatok termelése képezi a teljes közösségi termelést.

(54)

Emlékeztetni kell arra, hogy ez esetben kizárólag két közösségi gyártó és egy exportáló gyártó létezik, melyek gyakorlatilag a közösségi piac nagy részét lefedik. Ennélfogva az üzleti titkok védelme érdekében nem lehet pontos adatokkal szolgálni. Ezért a mutatók indexált formában vagy értéktartományban vannak megadva.

(55)

A panaszt a hasonló termék ismert közösségi gyártásának több mint 80 %-át képviselő egyik közösségi gyártó nyújtotta be.

(56)

A másik közösségi gyártó a kérdőívre válaszolva kezdetben együttműködött a vizsgálatban, ám később már nem vett részt aktívan benne.

(57)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék vonatkozásában nem állnak rendelkezésre pontos Eurostat-statisztikák. A Bizottság valamennyi érintett felet felkérte, hogy szolgáltassanak adatokat a közösségi fogyasztásról. Az adatokat minden lehetséges esetben leellenőrizték az érintett termék kínai és egyesült államokbeli gyártóitól, az európai unióbeli felhasználóktól kapott információk, valamint a közösségi piacon a közösségi gazdasági ágazat által elveszített szerződésekre és pályázatokra vonatkozó információk alapján. A közösségi fogyasztás így a közösségi gazdasági ágazat által előállított hasonló termék közösségi értékesítésének volumene, a másik ismert közösségi gyártó által előállított hasonló termék közösségi értékesítésének volumene és az érintett termék harmadik országból származó behozatalának volumene alapján került meghatározásra. A Bizottság az ajánlattételi eljárásból származó adásvételi szerződések aláírásának dátuma alapján döntötte el, hogy egy adott ügyletre a megadott időszakon belül került-e sor.

Ezek alapján a közösségi fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(58)

A biztonsági, valamint a csalás és bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő fokozott aggályok miatt a figyelembe vett időszakban a Közösségben megkétszereződött az érintett termék és a hasonló termék fogyasztása. Egy csalás elleni, illetve határellenőrzési kezdeményezéssorozat keretében néhány berendezés vásárlását az EU finanszírozta.

(59)

Az érintett termék behozatalának volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A vizsgálati időszakban a behozatal jelentősen nőtt 2004 óta.

(60)

Az átlagos behozatali ár behozatalonként jelentősen változik, mivel a berendezés összeállítása nagymértékben befolyásolja az átlagos egységárat. Következésképpen az átlagos egységárak számításának önmagában nincs értelme.

(61)

Az érintett országból származó behozatal piaci részesedése több mint megnégyszereződött a figyelembe vett időszak alatt. E tekintetben azt is figyelembe kell venni, hogy az érintett országból származó behozatal a figyelembe vett időszakban az Európai Unióba irányuló behozatal döntő többségét jelenti.

(62)

Az alákínálás elemzésének céljából – egymással összehasonlítható összeállítású termékek alapján – az együttműködő exportáló gyártó által a vizsgálati időszak alatt érvényesített importárakat összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat vizsgálati időszakban alkalmazott ajánlati áraival. Erre az összehasonlításra minden olyan ügylet esetében sor került, ahol mind a közösségi gazdasági ágazat, mind az exportáló gyártó benyújtott ajánlatot, amelyeket azonos feltételek alapján dolgoztak ki, és amelyeket az ajánlatkérő egyaránt elfogadott. A közösségi gazdasági ágazat árait a nettó gyártelepi paritásra igazították, és azokat a megfelelő vámmal növelt, európai uniós határparitáson számolt CIF-árakkal vetették össze.

(63)

Az együttműködő exportáló gyártó árai alapján az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 20 % és 25 % között volt.

(64)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi gazdasági tényezőt és mutatót.

(65)

Meg kell jegyezni, hogy ez a gazdasági tevékenység inkább tudás- vagy know-how-igényes, mint „gépigényes”, és a gyártás rendelésre történik. Ezt a kárra vonatkozó számos mutató értelmezésénél és a jelentőségüknek a kár elemzése céljából történő meghatározása során figyelembe kell venni. A fent említett mutatók között az átlagárakra, az eszközök megtérülésére, a készletmutatókra, a termelési kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó információk szerepelnek. Az átlagárakra vonatkozó információk az átvilágító berendezések különféle típusainak kis volumene és egyik évről a másikra bekövetkező eltérése miatt nem tekinthetők lényegesnek. Ami az eszközök megtérülését és a készletmutatókat illeti, a rendelkezésre bocsátott információk nem adnak pontos képet, mivel az előbbi olyan eszközökre vonatkozik, amelyek esetében már értékcsökkenést számoltak el, míg az utóbbiak a rendelésre értékesítő piacot tükrözi. A termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás szintén nagyon korlátozott mértékben releváns mutatók, mivel a termékeket alapvetően csak azután állítják elő, hogy az ajánlattételi eljárások eredményeként megkötötték a szerződéseket.

(66)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat termelési volumene 66 %-kal nőtt. Ez a pozitív tendencia főként a hasonló termék jó exportforgalmának köszönhető. A közösségi gazdasági ágazat termelési kapacitása ugyanezen okból több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban. A közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban 25 %-kal csökkent.

Készletek

(67)

A közösségi gazdasági ágazat készleteinek szintje folyamatosan változott a figyelembe vett időszak alatt. A hasonló termékek piacán azonban a termelés megrendelésre történik, és a készleteket mindig a lehető legalacsonyabb szinten tartják.

Értékesítési volumen, eladási ár és piaci részesedés

(68)

A figyelembe vett időszak alatt csökkent a közösségi gazdasági ágazat értékesítésének volumene, és a vizsgálati időszak alatt az értékesítés az eredeti mennyiség csaknem felére esett vissza. A közösségi gazdasági ágazat 2004 és a vizsgálati időszak vége között piaci részesedésének 73 %-át veszítette el.

(69)

A közösségi gazdasági ágazat saját gyártásának átlagos eladási ára nagymértékben függ az eladott átvilágító berendezés összeállításától, valamint az egyes időszakokban egy-egy szerződés keretében értékesített egységek számától. Következésképpen nincs értelme összehasonlítani a figyelembe vett időszak adatait.

Nyereségesség

(70)

A figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat veszteségessé vált. A vizsgálati időszak alatt a helyzet különösen rossz volt. Nyilvánvaló, hogy a 2007-ben és a vizsgálati időszak alatt megfigyelt nyereségesség megkérdőjelezi a közösségi gazdasági ágazat fennmaradását.

Beruházások, a beruházások megtérülése, pénzforgalom és tőkebevonási képesség

(71)

A figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt a beruházások volumene. A beruházások túlnyomó részére a közösségi gazdasági ágazat meglévő telephelyeinek fenntartása érdekében került sor. A 2007-ben megfigyelt nagyobb mértékű beruházásra az érintett termék teljesítményét javító új szabadalommal összefüggésben került sor. Emlékeztetni kell arra, hogy ez az ágazat know-how-igényes.

(72)

A beruházásoknak a közösségi gazdasági ágazat nettó nyeresége és beruházásai nettó könyv szerinti értéke viszonyaként kifejezett megtérülése a figyelembe vett időszak alatt visszaesett, ám mégsem megfelelő mutató a károkozás jelzésére, mivel olyan eszközöket tükröz, amelyek esetében már értékcsökkenést számoltak el.

(73)

A figyelembe vett időszak alatt nagymértékben romlott a közösségi gazdasági ágazat pénzforgalmi helyzete.

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(74)

A közösségi gazdasági ágazatban a hasonló termék gyártásában foglalkoztatottak száma a panaszos jó exportteljesítményének köszönhetően emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. Növekedett a dolgozónkénti átlagos munkaerőköltség, ami a nagyobb létszámú képzettebb munkaerő bérszínvonalát tükrözi.

(75)

A dolgozónkénti termelésben kifejezett termelékenység 21 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak alatt. Ez a nem uniós piacok fokozott aktivitását tükrözi.

(76)

Tekintettel az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenére és áraira, a tényleges dömpingkülönbözetnek a Közösség piacára gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(77)

A figyelembe vett időszakban a Kínából származó alacsony árú dömpingelt behozatal nagysága jelentős mértékben növekedett. Az érintett országból származó behozatal volumene nagyon magas szintre emelkedett a figyelembe vett időszak végére. Az érintett termék piaci részesedése a Közösségben 440 %-kal emelkedett ugyanezen időszakban.

(78)

A közösségi gazdasági ágazat gazdasági mutatóinak elemzése rávilágított arra, hogy a kár az értékesített mennyiség (– 47 %), az eladási ár és a piaci részesedés (– 73 %) visszaesésében mutatkozott meg. Mindez további negatív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére. A pénzügyi mutatók megerősítik, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövője veszélyben van, és az érintett országból származó dömpingelt behozatal gátolja abban, hogy olyan szintre növelje eladási volumenét és/vagy árszintjét, amelyen pénzügyi helyzete helyreállhatna.

(79)

A kár értékelése a közösségi gazdasági ágazat egészének szempontjából történt (makrogazdasági mutatók). Mindezek alapján a Bizottság nem talált jelentős eltérést a panaszos és a közösségi gazdasági ágazat fennmaradó része között.

(80)

Az eddigiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat nagy részét kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(81)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár mértéke jelentősnek ítélhető-e. Annak érdekében, hogy az egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák, megvizsgálták azokat a dömpingelt behozatalon kívüli ismert tényezőket is, amelyek ugyancsak kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak.

(82)

Elsőként emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat kimutatta, hogy az érintett országból behozott rakományátvilágító berendezések közvetlen versenyben állnak a közösségi gazdasági ágazat által előállított és értékesített termékekkel, nem utolsó sorban azért, mert egymással versenyben állnak az ajánlattételi eljárásokban.

(83)

Az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenének jelentős növekedése a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlását eredményezte. Ez a romlás többek között a közösségi gazdasági ágazat által előállított és a Közösségben értékesített termékek forgalmának és árszínvonalának ugyanezen időszakban bekövetkezett visszaesését jelentette.

(84)

A figyelembe vett időszakban a dömpingelt behozatal piaci részesedése 440 %-kal nőtt, míg a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése több mint kétharmadával csökkent. Ezek a közösségi gazdasági ágazat számára negatív változások a 2004 és a vizsgálati időszak között nagyjából megkettőződő közösségi felhasználás visszaesésével egy időben következtek be.

(85)

A dömpingelt behozatal árait a közösségi gazdasági ágazat árai alatt határozták meg, így joggal jelenthető ki, hogy a dömpingelt behozatal felelős az árak leszorításáért, amely a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlását okozta.

(86)

Tekintettel egyfelől a jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáló dömpingelt behozatal megugrása, másfelől a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseiben és termelési volumenében bekövetkezett veszteség, valamint piaci részesedésének visszaesése és az árleszorítás között egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre, a Bizottság arra az ideiglenes megállapításra jutott, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat hátrányos helyzetének kialakulásában.

(87)

A közösségi gazdasági ágazat exportvolumene 10 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. A kivitel a vizsgálati időszakban megvalósult teljes közösségi termelés túlnyomó többségét (90–95 %-át) jelentette. A közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban az érintett terméket kapcsolatban álló és független felhasználóknak is értékesítette. A közösségi gazdasági ágazat az EU-n kívül ugyanolyan típusú termékeket értékesített, mint az EU-ban. A közösségi gazdasági ágazat kivitele a figyelembe vett időszak alatt általában nyereséges volt, még ha a nyereségesség visszaeső tendenciát mutatott is. Az exportárak visszaestek, de még így is magasabbak voltak a közösségi értékesítési áraknál. Az erőteljes exportteljesítmény arra utal, hogy a gazdasági ágazat is életképes és versenyképes.

(88)

A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye tehát elősegítette az ágazat fennmaradását, és nem járult hozzá a jelentős kár elszenvedéséhez.

(89)

A második közösségi gyártó az érintett termék egy nagy múltú, egyesült államokbeli gyártójával áll kapcsolatban. Az említett gyártó a figyelembe vett időszak kezdetén nem gyártotta az érintett terméket. Csak 2007-ben lépett a piacra, és a vizsgálati időszak alatt két szerződést nyert el. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az odaítélt szerződések egy olyan pályázathoz kapcsolódnak, amelyen csak ez a gyártó vett részt, és a szerződést jogi kifogás eredményeként ítélték neki. A második közösségi gyártó által elszenvedett kárra vonatkozó mutatók hasonlóképpen alakultak, mint a panaszos esetében. Így a panaszosnak okozott kár, amelyet egyértelműen tükröz a károkozást jelző mutatóknak a figyelembe vett időszak alatt megfigyelhető romlása, nem tulajdonítható az említett új résztvevő közösségi piacra történő belépésének.

(90)

Harmadik országokból származó behozatal – a figyelembe vett időszakhoz hasonlóan – gyakorlatilag a vizsgálati időszak alatt sem volt. Ezt a következtetést az érdekeltek által benyújtott adatokból lehet levonni, mivel az Eurostat vonatkozó statisztikái nem elég részletesek ahhoz, hogy csak az érintett termékre vonatkozzanak vagy tisztességes becslést lehessen belőlük adni. A vonatkozó információk valóban azt mutatják, hogy csak elvétve került sor néhány behozatalra az Egyesült Államokból, melyek jelentéktelen számuk miatt nem okozhattak kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

(91)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösség piac ellátása főként pályázatok keretében történik. A piac átláthatóságából eredően megfigyelhető, hogy egyes ajánlati dokumentációk magának a pályázatnak a tényleges kiírása előtt, az ajánlatkérő és a gyártók között folyó véleménycsere eredményeként készülnek el. Így úgy tűnhet, hogy ezekben az esetekben az ajánlati feltételek eltántorítják a többi résztvevőt attól, hogy részt vegyenek az ajánlattételi eljárásban. A vizsgálat megerősítette, hogy sem a közösségi gazdasági ágazat, sem az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó nem adott be ajánlatot minden egyes ajánlattételi eljárásban. A közösségi gazdasági ágazat csak akkor adott be ajánlatot, ha kereskedelmi szempontból ésszerű ajánlatot tudott benyújtani. Nem volt olyan kényszerítő erejű tényező, amely azt sugallta volna, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyértelműen megfigyelhető kár abból eredt, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem vett részt olyan ajánlattételben, amelyet ne tekintettek volna ésszerű üzleti lehetőségnek.

(92)

A vizsgálatból az derült ki, hogy az ajánlattételi felhívásokban nem feltétlenül csak az érintett termék szerepel, hanem olyan elemek is, mint a karbantartás, a szervizelés vagy az építési munkálatok. Emellett nem mindig az ár az egyetlen bírálati szempont. Az ajánlatkérők az ár mellett további szempontokat is bevezethetnek, mint például a termék kiegészítő műszaki funkciói vagy további, nem a termékhez kötődő elemek. Ha azonban a bírálati szempontoknak vannak is ilyen elemei, a vizsgálat bebizonyította, hogy az árral összefüggő pontok teszik ki az odaítélhető pontok jelentős részét. A vizsgálatból az is kiderült, hogy egyetlen ajánlatkérő sem zárt ki ajánlatot azért, mert az nem foglalt magában kiegészítő funkciókat. Más szóval a lényeges követelmények mindig teljesültek. A kiegészítő funkciók általában nincsenek ingyen. Az, hogy az érintett exportőr ajánlata egyes esetekben kiegészítő funkciókat is tartalmazott az előírtakon túl, egyszerűen azt bizonyítja, hogy a dömpingelt behozatal alacsony árszintje kárt okoz.

(93)

Az előzőeket figyelembe véve kizárólag az érintett országból származó behozatal okozhatott lényeges kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

(94)

Összefoglalásként ideiglenesen igazolást nyert, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt – amelyet a közösségi értékesítés és a közösségi piaci részesedés csökkenése, valamint a negatív pénzügyi eredmények jellemeznek – az érintett dömpingelt behozatal okozta. A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye, a harmadik országokból származó behozatal, a közösségi gyártók között folyó verseny és az ajánlattétellel összefüggő, fent említett kérdések valójában nem játszottak jelentős szerepet a közösségi gazdasági ágazat helyzetét jellemző negatív változásokban.

(95)

Tekintettel a fenti elemezésre, amely megfelelően megkülönböztette és elkülönítette egymástól a közösségi gazdasági ágazat helyzetét érintő valamennyi ismert tényező hatását és a dömpingelt behozatal káros hatásait, megerősítést nyert, hogy ezen egyéb tényezők nem változtatnak azon a tényen, hogy az értékelésben megállapított kárt a dömpingelt behozatalnak kell tulajdonítani.

(96)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó átmeneti következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján adott esetben az intézkedések elfogadása ellentétes lenne a közösségi érdekkel. E célból és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság mérlegelte a bevezetendő intézkedéseknek az eljárásban érintett valamennyi félre gyakorolt hatását, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadnak el intézkedéseket.

(97)

A kárelemzés nyilvánvalóvá tette, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal miatt kárt szenvedett. A dömpingelt behozatal elmúlt években megfigyelhető növekvő jelenléte visszaszorította a közösségi piacokon az eladási árakat és az értékesítési volument, továbbá ennek hatására a közösségi gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből. Emiatt a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes versenyképességének megfelelő nyereségességet elérni.

(98)

Intézkedések meghozatala nélkül a közösségi gazdasági ágazat már egyébként is rossz pénzügyi helyzete egyértelműen tovább romlana, ami végső soron a közösségi gazdasági ágazat megszűnéséhez vezetne. Az intézkedések várhatóan gátat szabnának az érintett országból származó dömpingelt behozatal további jelentős növekedésének, ami lehetővé tenné, hogy a közösségi gazdasági ágazat legalábbis megőrizze jelenlegi piaci pozícióját. A vizsgálat szerint az érintett országból származó dömpingelt behozatal piaci részesedésének növekedése csak a közösségi gazdasági ágazat közvetlen kárára lehetséges. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az érintett termék piaca közép- illetve hosszú távon várhatóan növekedni fog a biztonságpolitika fokozódó jelentősége, valamint amiatt, hogy egyes nem uniós országok (nevezetesen az Egyesült Államok) a közeljövőben kötelezővé teszik a kivitelre kerülő rakományok átvilágítását, mielőtt az Európai Unióban elhagynák a kiindulási pontjukat. E tekintetben a közösségi gazdasági ágazatnak nyilvánvalóan az az érdeke, hogy megállítsa helyzetének további romlását, hogy profitálhasson a piac fent említett, jövőben várható pozitív fejlődéséből.

(99)

Az intézkedések meghozatalával az importárak egy kárt nem okozó szintre fognak visszaállni, lehetővé téve a közösségi gazdasági ágazatnak, hogy tisztességes kereskedelmi feltételek mellett érvényesíteni tudja megfelelő komparatív versenyelőnyeit.

(100)

Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy az intézkedések bevezetése a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(101)

Az intézkedéseknek az importőröket/forgalmazókat érintő valószínűsíthető hatását nem vizsgálták, mivel az ismeretek szerint az érintett terméknek nincs közösségi független importőre/forgalmazója.

(102)

Egyetlen beszállító sem jelentkezett vagy szolgáltatott információt az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(103)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a fogyasztói érdekképviseletek nem nyújtottak be észrevételeket. Ezen oknál fogva, és mivel az érintett terméket nem használják fel fogyasztói javak előállítására, az elemzés az intézkedések felhasználókra gyakorolt hatásának vizsgálatára korlátozódott.

(104)

Valamennyi közösségi vámhatóságnak küldtek kérdőívet. Az eljárás közzétételét követően nem jelentkezett más felhasználó. Málta, Belgium, Hollandia, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Lettország és Szlovákia vámhatósága és/vagy kikötői hatósága működött együtt – más-más mértékben – a vizsgálatban. Ezek a felhasználók az érintett termék közel 6 millió EUR értékű forgalmát és a közösségi felhasználás 15 %-át képviselték a vizsgálati időszak alatt. A vizsgálat szerint a fent említett felhasználók a vizsgálati időszak alatt öt egységet vásároltak az érintett termékből az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártótól, egyet az egyesült államokbeli gyártótól, míg a közösségi gazdasági ágazattól egyet sem.

(105)

Meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyes felhasználók több beszerzési forrással is rendelkeztek. Az egyik felhasználó azon aggályának adott hangot, hogy az érintett terméket be lehet-e gyorsan és az igényeinek megfelelően szerezni. E tekintetben meg kell jegyezni: tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívás ütemezése és a szerződés odaítélése között eltelő átfutási időnek köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat bármilyen keresletre minden észlelhető probléma nélkül reagálni tud, a közösségi gazdasági ágazat – ahogy a múltban is tette – egyértelműen tudna szállítani egy felhasználó európai érdekeltségeinek.

(106)

Két együttműködő felhasználó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézkedéseknek milyen negatív hatása lehet mind a versenyre, mind az innovatív megoldások ösztönzésére, de konkrét bizonyítékkal nem támasztották alá az állítást. E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiküszöbölése a célja és nem a verseny gátlása. Továbbá az ezen az adott piacon működő szereplők száma és az előállított („know-how-igényes”) termékek típusa garantálja, hogy az innováció mindig az egyik legfontosabb prioritás maradjon a piaci szereplők számára.

(107)

A közösségi felhasználók általában leginkább attól tartanak, hogy ezen intézkedéseknek negatív hatása lesz a költségvetésükre, és növelik a vámhatóságok beruházásainak költségét. Egyes felhasználók azonban arról számolnak be, hogy minden vámmal kapcsolatos eljárást, így a dömpingellenes vámokat is, az érintett termék eladójának kell rendeznie. Ez az alaprendelet 12. cikke szerint abszorpciót jelenthet. Mindenesetre az érintett termék összességében kis részarányt képviselne a felhasználók költségvetésén belül.

(108)

Az érintett termék hosszú (általában 10 évet meghaladó) hasznos élettartama miatt állóeszköz-beruházásnak minősül. Így minden dömpingellenes vámot a rakományátvilágító berendezés teljes hasznos élettartamára kell felosztani.

(109)

A vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy az intézkedéseknek hatása lenne a felhasználók tevékenységére, az ilyen berendezéseket üzemeltető személyzet létszámára, a vámhatóság személyzetére vagy az egyéb szolgáltatásokért felelős személyzetre.

(110)

Az az érv is elhangzott, hogy az EU-ban az állami hatóságoknak szigorú közbeszerzési szabályokat kell betartaniuk, amelyek biztosítják a kiválasztási eljárások átláthatóságát. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a közbeszerzési eljárásokat nem a dömpingelés visszaszorítására dolgozták ki. Épp ellenkezőleg: egy valóban átlátható piacon nyilvánvalóvá válnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra tett kísérletek, és a piacon érvényesül az egyenlő feltételek biztosításához szükséges kiigazítás igénye.

(111)

A közösségi gazdasági ágazat a gyártásának és értékesítésének növekedéséből eredő fokozott méretgazdaságosság által egyértelműen profitálna az intézkedésekből.

(112)

A fentieket figyelembe véve megállapítást nyert, hogy a Kínával szemben érvényesített intézkedések jelen körülmények között a közösségi felhasználókra nincsenek jelentős hatással.

(113)

A különböző tekintetbe veendő érdeket megvizsgálva a Bizottság ideiglenesen úgy döntött, hogy az általános közösségi érdek szempontjából nézve egyetlen egyedi érdek sem erősebb a közösségi gazdasági ágazatnak az intézkedések ideiglenes bevezetéséhez fűződő érdekénél, amelynek célja a dömpingelt behozatalból származó kereskedelemtorzító hatások megszüntetése.

(114)

A dömpinggel, az abból származó kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban a fentiekben levont következtetéseket tekintetbe véve ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni az érintett termék Kínából származó behozatalaira a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott további károk megelőzése érdekében.

(115)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket oly módon kell elrendelni, hogy megfelelő szintűek legyenek a dömpingelt import által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár felszámolásához, azonban ne haladják meg a megállapított dömpingkülönbözetet.

(116)

A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetőséget kell adniuk a közösségi gazdasági ágazatnak arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet a megszokott versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. Az ehhez a számításhoz használt, adózás előtti haszonkulcs a forgalom 10–16 %-a volt (az üzleti titok védelme érdekében pontos számadatokat nem lehet nyilvánosságra hozni). Bebizonyosodott, hogy ez az a nyereségességi szint, amely a hátrányt okozó dömping elmaradása esetén joggal elvárható, mivel ez volt a közösségi gazdasági ágazat nyeresége azt megelőzően, hogy megjelent volna a Közösségbe irányuló kínai export. Ez alapján kiszámították a hasonló termék közösségi gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(117)

A szükséges áremelést – az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított – súlyozott import átlagárnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékek hátrányt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF közösségi határparitásos importérték százalékában fejezték ki. Ez a különbség az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözet fölött volt.

(118)

Az előzőek fényében, valamint az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Kínából származó behozatalokra a megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(119)

A fentiek alapján a Kínára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke 36,6 %.

(120)

Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió piacán főként közbeszerzési eljárások érvényesülnek, amelyek aránylag kicsi piacot és kis számú résztvevőt jelentenek. Ezért a fokozott átláthatóság és az intézkedések eredményességének alapos vizsgálata érdekében helyénvalónak tűnik felkérni a tagállamok megfelelő hatóságait, hogy rendszeres időközönként bizalmasan tájékoztassák a Bizottságot az odaítélt pályázatokról.

(121)

Az átlátható ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá ki kell jelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,