|
29.10.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/7 |
A BIZOTTSÁG 1020/2009/EK RENDELETE
(2009. október 28.)
a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., IV. és V. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (1) és (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2003/2003/EK rendelet 3. cikke szerint a rendelet I. mellékletében felsorolt típusba tartozó és a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő műtrágya „EK-műtrágyaként” jelölhető meg. |
|
(2) |
A részlegesen feltárt nyersfoszfát a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében makroelem-tartalmúként (elsődleges tápanyag) szereplő műtrágyatípus. A rendelet 16. cikke lehetővé teszi minden makroelem-típusú műtrágya mezoelemmel (másodlagos tápanyag) történő kiegészítését. A részlegesen feltárt nyersfoszfátot tartalmazó műtrágyatípusra jelenleg azonban a foszfor-pentoxid megengedett legkisebb tartalma túl nagy értékként van meghatározva ahhoz, hogy a műtrágyához mezoelemet lehetne adni. Ezért be kell vezetni egy új műtrágyatípust, hogy részlegesen feltárt nyersfoszfát és magnéziumtartalmú mezoelemek keverékét „EK-műtrágyaként” lehessen forgalmazni. |
|
(3) |
Őrölt nyersfoszfáthoz magnézium-szulfát vagy magnézium-oxid adható egyes foszfát- és magnéziumhiányos mezőgazdasági talajok feljavítása céljából. A részleges feltárásnak (vízoldhatóvá tétel) köszönhetően a foszfátot és a magnéziumot a növények rövid idő alatt gyorsan fel tudják venni, míg az oldhatóvá nem tett alkotórészek lassú, de hosszú ideig tartó foszfát- és magnéziumellátást jelentenek. A mezőgazdasági termelők érdekében célszerű olyan műtrágyát forgalmazni, amely egyszerre tartalmaz foszfátot és magnéziumot is. |
|
(4) |
A magnézium-foszfát a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében mezoelem-tartalmúként (másodlagos tápanyag) szereplő műtrágyatípus. A rendelet 20. cikke lehetővé teszi minden mezoelem-típusú műtrágya mikroelemmel történő kiegészítését. A magnézium-szulfátot tartalmazó műtrágyatípusra jelenleg azonban a kén-trioxid és a magnézium-oxid megengedett legkisebb tartalma túl nagy értékként van meghatározva ahhoz, hogy a műtrágyához mezoelemet lehetne adni. Mivel egyre fontosabb a növények kiegyensúlyozott tápanyagellátása, megnövekedett a mikroelemek használata. A magnézium-szulfát mikroelemekkel történő keverése megkönnyítené a mezőgazdasági termelők számára az ilyen mikroelemek használatát. Ezért felül kell vizsgálni a magnézium-szulfát műtrágyatípust, hogy a magnézium-szulfát és mikroelemek keverékeit EK-műtrágyaként lehessen forgalmazni. |
|
(5) |
A 2003/2003/EK rendelet III. melléklete műszaki rendelkezéseket tartalmaz a nagy nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyák szabályozására. Egyértelművé kell tenni, hogy az elemzési módszerek használhatók az ammónium-nitrát műtrágya különböző megjelenési formáihoz (szemcsék vagy granulátumok). Továbbá, az elemzési módszerek említett leírásában a nyomásra nem a jelenlegi SI-egység, hanem más, elavult mértékegységek szerepelnek. |
|
(6) |
A 2003/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az I. mellékletben felsorolt műtrágyatípusok közé tartozó EK-műtrágyák hatósági ellenőrzését a rendelet III. és IV. mellékletében részletesen leírt elemzési módszerekkel kell végezni. Mivel ezek nem nemzetközileg elismert módszerek, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) megbízást kapott megfelelő EN szabványok kidolgozására, hogy azok váltsák fel az említett módszereket. |
|
(7) |
A műtrágyák és meszezőanyagok elemzési módszereinek korszerűsítésére vonatkozó M/335 sz. megbízás részeredményeként 20 EN szabvány készült el, és ezeket fel kell venni a 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletébe. A szabványok egy része a jelenlegi elemzési módszereket váltja fel, másik része pedig új. |
|
(8) |
Az EN szabványként közzétett hitelesített módszerek általában tartalmaznak körvizsgálatot (laboratóriumközi vizsgálat) is, az elemzési módszerek reprodukálhatóságának különböző laboratóriumok részvételével történő ellenőrzése céljából. A megbízásba felvenni kívánt módszerek előzetes értékelése azonban azt mutatta, hogy közülük néhány kevéssé használatos. Ebben az esetben elegendő volt szerkesztési változtatás és nem volt szükség körvizsgálatra. Meg kell ezért különböztetni a hitelesített EN szabványokat és a nem hitelesített módszereket, hogy könnyebben azonosítani lehessen azokat az EN szabványokat, melyek átestek laboratóriumközi vizsgálaton, hogy a hatósági ellenőrök megfelelő tájékoztatást kapjanak az EN szabványok statisztikai megbízhatóságáról. |
|
(9) |
A jogszabályok egyszerűsítése és a későbbi módosítások megkönnyítése érdekében indokolt a 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletében teljes szöveggel szereplő szabványok helyett a CEN által kiadott EN szabványokra utaló hivatkozásokat használni. |
|
(10) |
A 2003/2003/EK rendelet 30. cikke előírja, hogy a laboratóriumoknak szakmailag alkalmasaknak kell lenniük, és a tagállam részéről jóváhagyással kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatósági ellenőrzés céljából műtrágyamintákat elemezhessenek. E jóváhagyott laboratóriumoknak meg kell felelniük az V. melléklet B. szakaszában említett akkreditációs szabványoknak. Mivel az akkreditáció a gyakorlatban az eredeti elképzeléshez képest több időt vesz igénybe, az V. mellékletet a hatósági ellenőrzés hatékonysága érdekében módosítani kell úgy, hogy a tagállamok felhatalmazhatnak az elemzések elvégzésére olyan laboratóriumokat, amelyek szakmailag alkalmasak, de még nincsenek akkreditálva. |
|
(11) |
A 2003/2003/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2003/2003/EK rendelet 32. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2003/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
|
2. |
A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul. |
|
3. |
A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul. |
|
4. |
Az V. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. október 28-án.
a Bizottság részéről
Günter VERHEUGEN
alelnök
(1) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.
I. MELLÉKLET
A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az A.2. táblázat a következő 3(a) bejegyzéssel egészül ki:
|
|
2. |
A D. táblázat 5. bejegyzése helyébe a következő szöveg lép:
|
II. MELLÉKLET
A 2003/2003/EK rendelet III. mellékletének 3. szakasza a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2. módszer 6.2. pontjának helyébe a következő szöveg lép: 6.2. A vizsgálószita (5.4.) segítségével távolítsuk el a 0,5 mm-nél kisebb részecskéket. 0,01 gramm pontossággal mérjünk be 50 gramm mintát a főzőpohárba (5.2.). Adjunk elegendő mennyiségű gázolajat (4. rész) úgy, hogy teljesen befedje a szemcséket vagy granulátumokat, és óvatosan keverjük, hogy az olaj az összes szemcse vagy granulátum teljes felületét benedvesítse. Fedjük le a főzőpoharat óraüveggel és hagyjuk állni egy órán keresztül 25 (± 2) °C-on.” |
|
2. |
A 3. módszer 4.3.5. pontjának helyébe a következő szöveg lép: 4.3.5. Dreschel-palack (D), amely az esetleg átdesztillálódó felesleges sav felfogására szolgál.” |
|
3. |
A 3. módszer 5.2. pontjának első szakasza helyébe a következő szöveg lép: „Helyezzük az elemzendő mintát a (B) reakcióedénybe. Adjunk hozzá 100 ml H2SO4-et (3.2.). Szobahőmérsékleten a szemcsék vagy granulátumok körülbelül 10 perc alatt feloldódnak. Állítsuk össze a készüléket az ábrán látható módon: csatlakoztassuk az abszorpciós cső (A) egyik végét a 667–800 Pa nyomású nitrogénforráshoz (4.2.) egy visszacsapó szelepen keresztül, a másik végét pedig a reakcióedénybe menő gázbevezető csőhöz. Szereljük fel a Vigreux frakcionáló oszlopot (C’) és a vízhűtésű kondenzátort (C). Állítsuk be a nitrogént úgy, hogy mérsékelten áramoljon az oldaton keresztül, forraljuk fel az oldatot és tartsuk forrásban két percig. Ezután már nem szabad pezsegnie. Amennyiben mégis buborékok figyelhetők meg, folytassuk a hevítést további harminc percig. Hagyjuk az oldatot legalább 20 percig hűlni, miközben a nitrogén tovább áramlik rajta keresztül.” |
III. MELLÉKLET
A 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletének B. szakasza a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. módszer helyébe a következő szöveg lép: „1. Minta-előkészítés elemzéshez EN 1482-2: Műtrágyák és meszezőanyagok – Mintavétel és minta-előkészítés – 2. rész: Minta-előkészítés” |
|
2. |
A 2. módszer helyébe a következő szöveg lép:
|
|
3. |
A 4.1. módszer helyébe a következő szöveg lép: „4.1. A vízoldható káliumtartalom meghatározása EN 15477: Műtrágyák – A vízoldható káliumtartalom meghatározása Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént.” |
|
4. |
A melléklet a következő módszerekkel egészül ki: „11. Kelátképző anyagok 11.1. Komplex kötésben levő mikrotápelem-tartalom és mikrotápelem-hányad meghatározása EN 13366: Műtrágyák – Kationcserélő gyantával való kezelés a komplex kötésben levő mikrotápelem-tartalom és mikrotápelem-hányad meghatározásához Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 11.2. EDTA, HEDTA és DTPA meghatározása EN 13368-1: Műtrágyák – Kelátképzők meghatározása műtrágyákban ionkromatográfiával – 1. rész: EDTA, HEDTA és DTPA Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 11.3. o,o-EDDHA- és o,o-EDDHMA-vaskelátok meghatározása EN 13368-2:2007: Műtrágyák – Kelátképzők meghatározása műtrágyákban kromatográfiával. 2. rész: o,o-EDDHA- és o,o-EDDHMA-vaskelátok meghatározása ionpár-kromatográfiával Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 11.4. EDDHSA-vaskelátok meghatározása EN 15451: Műtrágyák – Kelátképző anyagok meghatározása. EDDHSA-vaskelát meghatározása ionpár-kromatográfiával Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 11.5. o,p-EDDHA-vaskelátok meghatározása EN 15452: Műtrágyák – Kelátképző anyagok meghatározása. o,p-EDDHA-vaskelát meghatározása fordított fázisú folyadékkromatográfiával (HPLC) Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 12. Nitrifikáció- és ureázinhibitorok 12.1. Dicián-diamid meghatározása EN 15360: Műtrágyák – Dicián-diamid meghatározása. Nagy felbontású folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 12.2. NBPT meghatározása EN 15688: Műtrágyák – Az N-(n-butil)-tiofoszfor-triamid (NBPT) ureázinhibitor meghatározása nagy felbontású folyadékkromatográfiával (HPLC) Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént. 13. Nehézfémek 13.1. A kadmiumtartalom meghatározása EN 14888: Műtrágyák és meszezőanyagok – A kadmiumtartalom meghatározása Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént.” |
IV. MELLÉKLET
A 2003/2003/EK rendelet V. mellékletének B. szakasza helyébe a következő szöveg lép:
„B. AZ E RENDELET ÉS MELLÉKLETEI KÖVETELMÉNYEINEK VALÓ MEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA ILLETÉKES LABORATÓRIUMOK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A laboratóriumokra vonatkozó szabvány:
|
|
2. |
Az akkreditáló testületekre vonatkozó szabvány: EN ISO/IEC 17011: Megfelelőségértékelés. Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények.” |