20.10.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 274/19 |
A BIZOTTSÁG 977/2009/EK RENDELETE
(2009. október 19.)
a hagyományos különleges termékek nyilvántartásában szereplő egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentőségű módosításainak jóváhagyásáról (Boerenkaas [HKT])
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 509/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Hollandia kérelmét a 149/2007/EK bizottsági rendelettel bejegyzett „Boerenkaas” hagyományos különleges termékhez (2) kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
(2) |
A kérelem célja a termékleírás oly módon történő módosítása, hogy ha a termelés szezonális, akkor az ellenőrzések elvégzésére a termelési időszak során 6–8 hetente egyszer kerüljön sor. Ha egy vállalkozás esetében az évente megtermelt „Boerenkaas” mennyisége nem éri el a 25 000 kilogrammot, az ellenőrzésekre évente kétszer kerül sor. E javasolt módosítások annak elkerülésére irányulnak, hogy a kisvállalkozásokra túl magas ellenőrzési költségek háruljanak. |
(3) |
A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 509/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 9. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Boerenkaas” hagyományos különleges termékhez kapcsolódó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A frissített termékleírást e rendelet II. melléklete tartalmazza.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. október 19-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 93., 2006.3.31., 1. o.
(2) HL L 46., 2007.2.16., 18. o.
I. MELLÉKLET
A „Boerenkaas” hagyományos különleges termékhez kapcsolódó termékleírás a következőképen módosul:
A termékleírásban a különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményekre és eljárásokra vonatkozó 3.9. pont kiegészül az alábbi mondatokkal:
„Ha »Boerenkaas« sajt termelése szezonális, akkor az ellenőrzések elvégzésére a termelési időszak során 6–8 hetente egyszer kerül sor. Ha egy vállalkozás esetében az évente megtermelt »Boerenkaas« mennyisége nem éri el a 25 000 kilogrammot, az ellenőrzésekre évente kétszer kerül sor.”
II. MELLÉKLET
„3. Frissített termékleírás
3.1. Bejegyzendő elnevezés(ek) (az 1216/2007/EK rendelet 2. cikke)
»Boerenkaas« (kizárólag holland nyelven)
3.2. Az elnevezés:
|
Önmagában különleges |
|
A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki |
A »Boerenkaas« elnevezés a gazdaságokban, a főként saját állatállomány által termelt nyerstejből előállított hagyományos termékre utal. A »Boeren« jelentése gazda, ennek megfelelően a »Boerenkaas« a gazda által helyben előállított sajt.
3.3. Az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kerül-e sor az elnevezés fenntartására
|
Bejegyzés az elnevezés fenntartásával |
|
Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül |
3.4. A termék típusa [a II. mellékletnek megfelelően]
1.3. osztály: |
Sajtok |
3.5. Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése)
A »Boerenkaas« nyers tehén-, kecske-, juh- vagy bivalytejből készített, (fél)kemény sajtféleség. A »Boerenkaas« zsírtartalma az alapanyagul szolgáló tej zsírtartalmától függően változó.
A sajt tartalmazhat köményt vagy más magvakat, fűszernövényeket és/vagy fűszereket is. Minél öregebb és érettebb a sajt, a sajttészta annál szilárdabb és szárazabb; ekkor beszélhetünk kemény sajtról.
A termék többek között a következő elnevezéseket viseli: »Goudse Boerenkaas«, »Goudse Boerenkaas met kruiden«, »Edammer Boerenkaas«, »Leidse Boerenkaas«, »Boerenkaas van geitenmelk« és »Boerenkaas van schapenmelk«.
3.6. Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése)
A következő alapanyagok felhasználása megengedett:
a) |
nyerstej; |
b) |
a közvetlenül az a) pontban említett tejből előállított tejszín, félzsíros vagy sovány tej; |
c) |
víz. |
Az alapanyagul szolgáló tej hőkezelése legfeljebb 40 °C-os hőmérsékleten megengedett; a foszfatázaktivitás mértékének meg kell egyeznie az alapanyagul felhasznált nyerstej foszfatázaktivitásával.
A tejet a fejést követő 40 órán belül sajttá kell feldolgozni.
a) |
(genetikailag nem módosított) tejsavképző, propionsavképző és aromaképző mikroorganizmus-kultúrák |
b) |
tejoltó (az élelmiszer-ipari kerettörvényhez csatolt tejipari határozat (»Warenwetbesluit Zuivel«) 5. cikkének a) pontja értelmében) |
c) |
kalcium-klorid |
d) |
nátrium-nitrát |
e) |
magok, fűszernövények és/vagy fűszerek |
f) |
nátrium-klorid (sófürdőben történő pácolás révén) |
— |
A fejést követő 40 órán belül a nyerstejet kb. 30 °C-on megalvasztják. |
— |
Tejsavbaktériumok keveréktenyészete gondoskodik a tej savanyításáról. |
— |
Az alvadékból és savóból álló masszát feldarabolják, keverik, a savó egy részét leeresztik, majd egy vagy két alkalommal forró vízzel átmossák; a folyamat során a keverék hőmérséklete nem haladhatja meg a 37 °C-ot. |
— |
Feldolgozását követően az alvadékot sajtprésekbe töltik. |
— |
A préselés előtt és alatt kazeinjellel látják el a sajtot, amelyen feltétlenül szerepel a »Boerenkaas« név, melyet kiegészíthet a tejfajta neve. |
— |
A préselést és a savanyítást követően – mely több órát vesz igénybe – a sajtot 18–22 % konyhasót (nátrium-kloridot) tartalmazó sófürdőben pácolják. |
— |
A gazdaságban végzett érlelés 12 °C-os minimumhőmérsékleten történik, s az elkészítés első napjától számítva legalább 13 napot vesz igénybe. |
— |
A »Boerenkaas« jellegzetes ízét a gazdaság vagy a sajtkereskedés érlelőhelyiségében végzett további érlelés során nyeri el. Az érlelés időtartama változó: néhány héttől akár egy évnél tovább is terjedhet. |
3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése)
A »Boerenkaas« nyers tehén-, kecske-, juh- vagy bivalytejből a gazdaság területén készített sajtféleség. A tejnek legalább felét a saját állatállomány által termelt tejnek kell kitennie. Legfeljebb két további tejtermelőtől lehet további tejet vásárolni, de az így beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a gazdaságban előállított tej mennyiségét.
Tulajdonságok |
»Goudse Boerenkaas« |
»Leidse Boerenkaas« |
»Edammer Boerenkaas« |
»Boerenkaas (van geitenmelk)«, »Boerenkaas (van schapenmelk)«»Boerenkaas (van buffelmelk)« |
Alapanyag |
tehéntej |
tehéntej |
tehéntej |
kecsketej, juhtej, bivalytej |
Alak |
Gouda-típusú (lapos henger alakú, lekerekített élekkel) |
Leiden-típusú (lapos henger alakú, nem lekerekített élekkel) |
gömb vagy kenyér alakú |
|
Kéreg |
sárgásfehér, igénytől függően bevonattal |
piros, igénytől függően bevonattal |
sárgásfehér, igénytől függően bevonattal |
sárgásfehér, igénytől függően bevonattal |
Állag |
szilárdtól lágyig terjed, képlékeny |
szilárdtól keményig terjed, szeletelhető |
lágytól szilárdig vagy keményig terjed, szeletelhető |
szilárdtól lágyig terjed, képlékeny |
Lyukszerkezet |
szabályos a sajt egészét tekintve, a lyukak átmérője 2 mm és kb. 15 mm között mozog; (1 cm-nél hosszabb) repedések nincsenek |
az előállítás során keletkező kisméretű, 1–3 mm átmérőjű lyukak korlátozott számban, szabályos lyukszerkezet a sajt egészét tekintve; repedések nincsenek |
lyukak korlátozott számban, szabályos lyukszerkezet a sajt egészét tekintve, a lyukak átmérője 2 mm és kb. 8 mm között mozog; repedések nincsenek |
szabályos lyukszerkezet a sajt egészét tekintve vagy lyuknélküli sajttészta |
PH-érték |
12 nap elteltével 5,20 és 5,40 között |
12 nap elteltével 5,20 és 5,30 között |
12 nap elteltével 5,20 és 5,30 között |
12 nap elteltével 5,10 és 5,30 között |
A szárazanyag zsírtartalma (%) |
zsírdús, legalább 48 % |
30 % +, a szárazanyag zsírtartalma 30 %-nál magasabb és 35 %-nál alacsonyabb; vagy 35 +, a szárazanyag zsírtartalma 35 %-nál magasabb és 40 %-nál alacsonyabb; |
40 % +, a szárazanyag zsírtartalma 40 %-nál magasabb és 45 %-nál alacsonyabb |
legalább 45 % + |
Max. nedvességtartalom |
42,5 % (a gyártást követő 12. napon) |
45 % (a gyártást követő 12. napon) |
47 % (a gyártást követő 12. napon) |
46 % (a gyártást követő 12. napon) |
Sótartalom (%) |
a só aránya 0,4 %-tól legfeljebb 4 %-ig terjed a szárazanyagban |
a só aránya 0,4 %-tól legfeljebb 4 %-ig terjed a szárazanyagban |
a só aránya 0,4 %-tól legfeljebb 5 %-ig terjed a szárazanyagban |
a só aránya 0,4 %-tól legfeljebb 4 %-ig terjed a szárazanyagban |
Hozzáadott anyagok |
kömény, magok, fűszernövények és/vagy fűszerek ízlés szerint |
kömény |
ízlés szerint kömény |
magok, fűszernövények és/vagy fűszerek ízlés szerint |
Minimális érlelési idő |
13 nap az elkészítési folyamat első napját követően |
13 nap az elkészítési folyamat első napját követően |
13 nap az elkészítési folyamat első napját követően |
13 nap az elkészítési folyamat első napját követően |
Minimális érlelési hőmérséklet |
12 °C |
12 °C |
12 °C |
12 °C |
Foszfatázaktivitás |
nyerstej esetében normálisnak minősülő szint |
nyerstej esetében normálisnak minősülő szint |
nyerstej esetében normálisnak minősülő szint |
nyerstej esetében normálisnak minősülő szint |
3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos tulajdonsága (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése)
A »Boerenkaas« elnevezés a gazdaságokban, a főként saját állatállomány által termelt nyerstejből előállított hagyományos termékre utal.
1874-ig a megtermelt tejet teljes egészében a gazdaságok dolgozták fel, majd a nagyüzemi tejfeldolgozás fokozatos teret hódított. A sajtkészítéshez használt tejet a XX. század első éveiben kezdték pasztörizálni. A pasztőrözés eredményeképpen az üzemekben készített sajt elvesztette eredeti jellegét. A gazdaságokban tovább élt a hagyományos tejfeldolgozás.
A tejben természetesen előforduló enzimek, az ún. tejlipázok, valamint a fejés alatt és után a tejbe kerülő baktériumflóra jelenlétének köszönhetően a nyerstejből készített sajt ízesebb. Az így készített sajtok ízhatása testesebb, erőteljesebb és fűszeresebb. Számos fogyasztó szerint ez az a jellegzetes íz, ami a »Boerenkaas«-t megkülönbözteti a nagyüzemileg előállított sajtoktól. Az íz az érlelés előrehaladtával egyre erőteljesebbé válik.
1982-ben a mezőgazdasági minőségbiztosítási törvényen (Landbouwkwaliteitswet) alapuló, a sajttermékekről szóló rendelet és határozat (Beschikking en het Besluit Kaasproducten) új szabályokat fektetett le. Ezek a sajt minőségét, a tej eredetét és az elkészítés módját szabályozzák. Az ezek alapján kiadott állami védjegy a biztosíték arra nézve, hogy a »Boerenkaas« valóban olyan termék, melyet a főként saját állatállomány által termelt nyerstejből rövid tárolást követően a gazdaság területén állítottak elő.
Ezek a rendelkezések lehetővé tették a tehéntejen kívül a kecske, juh- vagy bivalytej feldolgozását, valamint az alacsonyabb zsírtartalmú nyerstejből történő sajtkészítést is.
A fentiek alapján az alapanyag és az elkészítés módja egyértelműen különlegesnek tekintendő.
3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások (az 1216/2007/EK rendelet 4. cikke)
A termékleírás 3.6. pontjában (Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják), valamint 3.7. pontjában (A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága [az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése]) található táblázatban meghatározott követelmények érvényesek az 509/2006/EK tanácsi rendelet szerinti hagyományos különleges termék, a »Boerenkaas« esetében.
Hat-nyolc hetente minden egyes gazdaság esetében ellenőrzik, hogy friss (40 óránál nem régebben fejt) nyerstejet használnak-e a sajtkészítéshez, s ellátják-e kazeinjellel a terméket. Évente egyszer adminisztratív ellenőrzések keretében győződnek meg arról, hogy a felhasznált tej melyik gazdaságból származik. Az összetétellel kapcsolatos követelmények ellenőrzése során a szárazanyag zsírtartalmát, nedvességtartalmát és sótartalmát vizsgálják. E paraméterek ellenőrzésére egyidejűleg, 6–8 hetente egyszer kerül sor (1).
Ezen túlmenően az ellenőrzési eljárás célja annak biztosítása, hogy a »Boerenkaas« 3.7. pontban szereplő táblázatban feltüntetett különböző típusai megfelelnek a többi jellegzetes tulajdonság tekintetében támasztott követelményeknek. Ezeknek a jellegzetes tulajdonságoknak az ellenőrzése szintén egyidejűleg, 6–8 hetente egyszer, szemrevételezéssel történik.
(1) Ha a »Boerenkaas« sajt termelése szezonális, akkor az ellenőrzések elvégzésére a termelési időszak során 6–8 hetente egyszer kerül sor. Ha egy vállalkozás esetében az évente megtermelt »Boerenkaas« mennyisége nem éri el a 25 000 kilogrammot, az ellenőrzésekre évente kétszer kerül sor.”