(1)

A Bizottság a 112/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (KNK) és a Moldovai Köztársaságból (MK) származó hengerhuzalok behozatalára.

(2)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az Eurofer (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be azon gyártók nevében, akik a Közösség teljes hengerhuzalgyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszik ki.

(3)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk összegyűjtését és ellenőrzését. E célból további ellenőrző látogatásra került sor az alábbi vállalatnál:

Közösségi gyártó:

(4)

A Bizottság ezen kívül a közösségi érdek figyelembevételével folytatta a vizsgálatot, és elemezte az egyes közösségi felhasználók kérdőívre adott válaszaiban szereplő adatokat.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2007. április 1-jétől2008. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából fontos tendenciákat illetően a Bizottság a 2004-től a vizsgálati időszak végéig terjedő időszak (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) adatait elemezte.

(6)

Néhány érdekelt fél úgy érvelt, hogy hiba volt a 2004-es évet kiválasztani a kárfelméréshez, mivel 2004 állítólag kivételesen jó év volt a nagy kereslet és a magas haszonkulcsok miatt. Emiatt azt kérték, hogy 2004 kerüljön ki a figyelembe vett időszakból.

(7)

Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint a vizsgálati időszaknak az eljárás megindítását közvetlenül megelőző időszakot kell felölelnie. Emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálatot 2008. május 8-án indították. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata általában a vizsgálat megindítását megelőző három vagy négy évre terjed ki, és a dömping vizsgálati időszakának végéig tart. A szóban forgó eljárásban ezt a gyakorlatot követték. Így az, hogy 2004 vagy a figyelembe vett időszakba tartozó bármely más év kivételes volt-e, nem lényeges ezen időszak kiválasztása szempontjából.

(8)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a KNK-ból származó hengerhuzalok behozatalára végleges dömpingellenes intézkedések bevezetését, az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését, valamint az MK-ból és a Törökországból származó hengerhuzalok behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetését szándékozták javasolni. Egyúttal meghatározott időt biztosítottak a felek számára, melyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(9)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben az ideiglenes megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(10)

Az érintett termék a rendszerint a 7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 és 7227 90 95 KN-kóddal bejelentett, KNK-ból, MK-ból és Törökországból származó, vasból, illetve ötvözött vagy ötvözetlen acélból – a rozsdamentes acél kivételével – készült, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben kiszerelt, melegen hengerelt rúd (a továbbiakban: érintett termék vagy hengerhuzal). Az érintett termék a rozsdamentes acélból készült hengerhuzalt nem foglalja magában.

(11)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél úgy érvelt, hogy a 7213 91 90 KN-kód alá tartozó hengerhuzal nem vehető fel az érintett termék fogalommeghatározásába, mivel a panaszosnak és jogi képviselőjének adott meghatalmazás nem terjedt ki erre a konkrét terméktípusra.

(12)

Ezt illetően először is megjegyzendő, hogy a panasz tartalmazta a fent említett KN-kódot. Másodszor, a vizsgálat kezdetekor az érintett terméket alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai alapján határozták meg. A vonatkozó KN-kódokat, amelyek alatt az érintett termék behozatalát bejelentik, csak a vizsgálat során – konkrétan a végleges vámok kivetésekor – határozzák meg véglegesen. Ez az eljárás megindításáról szóló szövegből is egyértelműen kiderül, mely leszögezi, hogy a vonatkozó KN-kódok csak tájékoztató jellegűek (3). Ezenkívül megállapították, hogy a fent említett KN-kód alatt bejelentett hengerhuzalok az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért nem tartoznak az érintett termék fogalommeghatározásába. Következésképpen ezt az állítást el kellett utasítani.

(13)

Az egyik exportáló gyártó és az egyik felhasználó azt állította, hogy egy különleges hengerhuzaltípus, a 7213 91 20 KN-kód alá besorolt „gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzal” jelentősen eltér más hengerhuzaltípusoktól a fizikai és műszaki tulajdonságok, a végső felhasználások, a felcserélhetőség és a fogyasztói megítélés szempontjából. Következésképpen azt állították, hogy a gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzalt ki kell zárni e vizsgálat hatálya alól.

(14)

A fent említett állítást és konkrét érveket részletes elemzésnek vetették alá. Először is megállapították, hogy a termékmeghatározásban szereplő hengerhuzalok – beleértve a „gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzalt” – azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy ugyanabba a termékkategóriába tartoznak.

(15)

Másodszor, még ha lehet is azzal érvelni, hogy a gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzal viszonylag fejlettebb és drágább, mint a jelenlegi vizsgálat hatálya alá tartozó többi hengerhuzaltípus, ez nem jelenti azt, hogy a KNK-ból importált, gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzalok tulajdonságai jelentősen eltérnének a Közösségben gyártott, gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzalokéitól.

(16)

Ezenkívül a vizsgálat rámutatott, hogy a figyelembe vett időszakban az érintett országból importáltak gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzalt. Bár e behozatal korlátozott mennyiségű volt, mégis azt mutatta, hogy a jelenlegi vizsgálatban érintett exportáló gyártók képesek voltak e hengerhuzaltípus gyártására.

(17)

Tekintettel a fenti tényekre és megfontolásokra, nem tűnik indokoltnak a gumiabroncshoz való felhasználásra szánt huzal kizárása a vizsgálat hatálya alól. Ezért az állítást el kellett utasítani.

(18)

Az érintett termékre vagy a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (13)–(14) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(19)

A kínai exportáló gyártók piacgazdasági elbánással kapcsolatos státusára vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27)–(31) preambulumbekezdésében szereplő következtetések megerősítést nyernek.

(20)

Emlékeztetni kell arra, hogy az egyetlen együttműködő moldovai exportőr a piacgazdasági elbánás öt kritériumának egyikét sem teljesítette. Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a vállalat megismételte azon bizottsági határozattal kapcsolatos korábbi észrevételeit, melynek értelmében nem nyújtottak számára piacgazdasági elbánást; ezen észrevételeket már elemezték és foglalkoztak velük a piacgazdasági elbánás kapcsán, illetve az ideiglenes nyilvánosságra hozatal alkalmával. A moldovai exportőr vitatta a piacgazdasági elbánás öt kritériumára vonatkozó megállapításokat, állításait azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal.

(21)

Az exportőr szerint a Bizottság ellentmondásban van önmagával, amikor az 1. kritérium vizsgálata esetében azt állítja, hogy Moldova Dnyeszteren Túli Területének ún. hatóságai az „állam” szerepét töltik be, míg ugyanezt a 4. kritérium vizsgálatakor nem ismeri el. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Moldova Dnyeszteren Túli Területének ún. hatóságai egyértelműen olyan helyzetben vannak, hogy be tudnak avatkozni a vállalat irányításába. Így ez közvetlen hatással van az 1. kritérium vizsgálatára. Másfelől Moldova Dnyeszteren Túli Területének ún. hatóságai nem biztosítanak a 4. kritériumnak megfelelő jogbiztonságot és stabilitást, mivel nincsenek elismerve. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(22)

Az 1. kritériumot illetően az exportőr azzal érvelt, hogy a vállalatirányítást magánszemélyek végzik, és hogy nincs kapcsolat a felsővezetők és Moldova Dnyeszteren Túli Területének ún. hatóságai között. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a vállalat elnöke és a vállalatirányítás egyéb tagjai aktívan részt vettek Moldova Dnyeszteren Túli Területe ún. hatóságai jogalkotó szerveinek működésében. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(23)

A 2. kritériumot illetően a vállalat azzal érvelt, hogy nincs jelentősége az ellenőrzési jelentésben a vállalat pénzügyi kimutatásaival szembeni fenntartásokat tartalmazó véleménynek. Mindazonáltal a fenntartásokat tartalmazó vélemény az összes befektetett eszköz értékére vonatkozik, így nem tekinthető csekély jelentőségűnek. Az ellenőrzés során a vállalat nem tudta tisztázni e fenntartást. Ezzel kapcsolatban nem került sor további bizonyíték benyújtására. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(24)

A 3. kritériumot illetően a vállalat megismételte azon érvelését, mely szerint a vállalatot a privatizációját követően a piaci feltételeknek megfelelően továbbadták a jelenlegi tulajdonosoknak, így megszűntek a korábbi torzulások. Semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak azonban ezen állítás alátámasztására, ezért az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésében szereplő következtetés megerősítést nyer.

(25)

A vállalat állítása szerint az a tény, hogy pénzügyi kimutatásaiban az összegeket USD-ben adta meg, és nem az ún. Dnyeszteren túli rubelben, irrelevánssá teszi az 5. kritériumot. Tény marad azonban, hogy a vállalat napi szinten Dnyeszteren túli rubelben bonyolítja számos műveletét, ezért nem irreleváns a Dnyeszteren túli rubel és más valuták közötti átváltási árfolyam figyelembevétele e kritérium vizsgálatakor. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(26)

Emiatt ezek az állítások nem változtatnak azon az ideiglenes következtetésen, hogy a moldovai együttműködő exportáló gyártó ne részesüljön piacgazdasági elbánásban, az ideiglenes rendelet (32)–(49) preambulumbekezdésében szereplő következtetések pedig megerősítést nyernek.

(27)

Az egyéni elbánáshoz kapcsolódó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (50)–(53) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(28)

Az egyik exportáló gyártó jelezte, hogy a rendes érték megállapításakor nem vették figyelembe a belföldi értékesítéseire vonatkozó, felülvizsgált és ellenőrzött adatokat. Egy másik exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a számtanilag képzett rendes értéket elírásból eredő hiba miatt rosszul számították ki. Ezeket az állításokat ellenőrizték, és adott esetben korrekciókra került sor.

(29)

Egy harmadik exportáló gyártó állítása szerint exportértékesítései csupán az érintett termék „nem standard” típusára terjedtek ki, belföldi értékesítései viszont a „standard” és a „nem standard” típusok keverékéből álltak. Úgy vélte, hogy e módszer tisztességtelen összehasonlítást eredményezett, és hogy a rendes értéket úgy kell kiszámítani, hogy kizárólag a „nem standard” típusok exportjának és belföldi értékesítéseinek az árait hasonlítják össze.

(30)

A vizsgálat azonban nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy – az exportáló gyártó állításával ellentétben – akkora különbség lenne a „standard” és a „nem standard” termékek között, hogy az befolyásolná azok összehasonlíthatóságát. Mindkét kategória beleillik a hasonló termék termékleírásába. Ezenkívül a vizsgálat feltárta, hogy mindkét típust azonos áron értékesítette a vállalat. Ennek megfelelően ezt az állítást figyelmen kívül kellett hagyni.

(31)

A Törökországra vonatkozó rendes érték kiszámításához alkalmazott módszerrel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (54)–(63) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(32)

Nem érkeztek észrevételek a KNK-ra és az MK -ra az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdése szerint megállapított rendes értékkel kapcsolatban. Ennek megfelelően az ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(33)

Törökországot ideiglenesen analóg országnak választották az ideiglenes rendelet (65)–(74) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt. Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos ellenezte, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem Brazíliát, hanem Törökországot választották analóg országnak. A panaszos újból megerősítette az ideiglenes szakaszban benyújtott érveit a) azt állítva, hogy megfelelő verseny van a brazil piacon; és b) a török acélipar állítólagos támogatottsága miatt az ország nem alkalmas arra, hogy esetében rendes értéket állapítsanak meg. Ezenkívül a panaszos azzal érvelt, hogy mivel a vizsgálat kimutatta a dömping tényét Törökország esetében, a Bizottság gyakorlata szerint Törökország nem használható analóg országként.

(34)

Emlékeztetni kell rá, hogy megállapították: a brazil belföldi árak a nyilvánosságra hozott világpiaci áraknál magasabbak voltak. Emellett megállapították, hogy a brazil gyártó nyereségszintjei a belföldi piacon nagyon magasak voltak, különösen a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozóan ésszerűnek tekintett nyereségszinthez képest. Az ideiglenes rendeletben megállapítottak szerint ez arra utal, hogy nem elégséges szintű a verseny a brazil piacon.

(35)

Törökországot illetően úgy tűnik, egyértelműen erősebb a verseny a belföldi piacon, mint Brazília esetében. Az, hogy török exportőrökről megállapították, hogy dömpingelnek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem megbízható a szóban forgó országra megállapított rendes érték.

(36)

A panaszos azzal is érvelt, hogy mivel török vállalatok állítólag támogatásban részesültek, nem megfelelő döntés Törökországot analóg országként kiválasztani. Semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak azonban ezen állítás alátámasztására.

(37)

A fentiekre való tekintettel az ideiglenes rendelet (65)–(74) preambulumbekezdése megerősítést nyert, és Törökországot választották analóg országként ezen eljárás alkalmazásában az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően.

(38)

Az egyik exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az exportárat nem az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint kellett volna kiszámítani. Ezen állítás kivizsgálását követően megállapították, hogy az megalapozott, mivel a Közösségen kívüli ügyleteket lebonyolító vállalat funkciói nem indokolták az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének alkalmazását.

(39)

Egy másik exportáló gyártó azt állította, hogy nem volt indokolt jutalékot levonni egy vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül lebonyolított értékesítésekért. Ezen állítás kivizsgálását követően megállapították, hogy az megalapozott, mivel az exportáló gyártóval kapcsolatban álló vállalat nem végzett ügynöki tevékenységekhez hasonló feladatokat. Ezért ennek megfelelően kiigazították az exportárakat.

(40)

Az exportárak meghatározásához alkalmazott módszerrel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(41)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlításra gyártelepi (ex-works) alapon került sor. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták.

(42)

Az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében leírtaknak megfelelően amennyiben alkalmazható és indokolt volt, lehetőség nyílt a közlekedési, fuvarozási és biztosítási költségek, a bankköltségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek és a jutalékok kiigazítására.

(43)

Több exportőr is vitatta a kiigazítások kiszámítását a belföldi közlekedési és fuvarozási költségek, a bankköltségek, a hitelköltségek és a jutalékok tekintetében és alternatív számítási módszereket javasolt. Tekintettel a kérdőívekre adott válaszaikban szolgáltatott bizonyítékokra, valamint az ellenőrző látogatások során gyűjtött információkra és bizonyítékokra, ezen állítások többségét nem lehetett indokoltnak tekinteni, ezért fenntartották az ideiglenes szakaszban kiszámított kiigazításokat. Egyes állításokat azonban elfogadtak, amennyiben indokoltak voltak, és kiigazításokra került sor a hitelköltségek, a jutalékok és az exportértékesítésekre vonatkozó vámtételek tekintetében.

(44)

A súlyozott átlaggal számított rendes értéket összehasonlították az exportár súlyozott átlagával az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(45)

Az analóg országban a rendes értékek kiigazításait követően a kínai exportáló gyártókra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(46)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően úgy vélték, hogy az MK-ra vonatkozóan rendelkezésre álló összes exportadat felhasználása pontosabb képet adna a szóban forgó ország dömpinggyakorlatáról. Ennek megfelelően az egész országra érvényes végleges dömpingkülönbözetet valamennyi ismert gyártó exportárai alapján számították ki.

(47)

Az analóg ország rendes értékeinek kiigazítását követően (a fentiekben említett exportár és kiigazítások) az egész országra érvényes végleges dömpingkülönbözetet 16,2 %-ban állapították meg az MK esetében.

(48)

A fentiekre való tekintettel a török exportáló gyártókra vonatkozó végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(49)

A közösségi gyártásra vagy az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében említett, nem nyilatkozó gyártók általi együttműködésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (89)–(92) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(50)

A közösségi gazdasági ágazat meghatározásával kapcsolatos megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(51)

Emlékeztetni kell arra, hogy nem került sor mintavételre a kárelemzéskor, mivel a 20 együttműködő gyártó négy vállalatcsoporthoz tartozott, illetve volt köztük két független gyártó is. Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően (mint azt a fenti (3) preambulumbekezdés említi) helyszíni ellenőrzésre került sor egy további közösségi gyártó telephelyén a kérdőívre adott válaszaiban szereplő adatok ellenőrzése céljából.

(52)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi felhasználást a következők alapján állapították meg: az összes behozatal (Eurostattól származó adatok), a közösségi gazdasági ágazat, illetve más közösségi gyártók összes értékesítése a Közösség piacán, beleértve a nem nyilatkozó gyártóknak a panaszban szereplő adatok alapján becsült értékesítéseit.

(53)

Az egyik érdekelt fél vitatta a közösségi felhasználás meghatározásához használt módszert, azt állítva, hogy figyelembe kellene venni a közösségi felhasználás meghatározása és a kárfelmérés során a közösségi gazdasági ágazat által a belső felhasználásra és belső eladásokra szánt gyártást, mivel a belső felhasználás és a belső eladások közvetlenül versenyben álltak a szabadpiaci eladásokkal, beleértve a behozatalt is.

(54)

Megjegyzendő, hogy mint azt az ideiglenes rendelet (119)–(143) preambulumbekezdése kifejti, a közösségi gazdasági ágazat belső gyártása elemzésre került a kárfelmérés során. A Bizottság jelenlegi gyakorlata szerint azonban a belső felhasználás – vagyis a hasonló termék belső transzferei az integrált közösségi gyártók között további feldolgozás céljából – nem szerepel a közösségi felhasználás számadatai között, mivel ezek a belső transzferek nem állnak versenyben a független szállítók értékesítéseivel a szabadpiacon.

(55)

Helyt adtak annak a kérésnek, hogy a belső eladások – vagyis a kapcsolatban álló vállalatok számára történt értékesítések – is szerepeljenek a közösségi felhasználás számadatai között, mivel a vizsgálat során gyűjtött adatok szerint a közösségi gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok szabadon beszerezhettek hengerhuzalt más forrásokból is. Ezenkívül megállapították, hogy a közösségi gyártók a velük kapcsolatban álló feleknek felszámított átlagos eladási árai összhangban voltak a velük kapcsolatban nem álló feleknek felszámított átlagos eladási árakkal.

(56)

Egy további közösségi gyártótól származó adatok ellenőrzését követően (lásd a fenti (3) és (51) preambulumbekezdést) a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacra irányuló összes értékesítésére vonatkozó adatokat kis mértékben korrigálták. Ennek eredményeképpen az ideiglenes rendelet 1. táblázatában szereplő, a közösségi felhasználásra vonatkozó számadatokat a következőképpen igazították ki:

1.   táblázat

(57)

A közösségi felhasználás összességében 5 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. A növekedés 2006-ban kezdődött, egy 2005-ben történt, 5 %-os átmeneti csökkenést követően. Ezután a felhasználás lendületet vett és 2007-ig növekedett, majd némiképp csökkent a VI alatt. A felhasználás 2005-ös visszaesését elsősorban az okozta, hogy csökkent a termék iránti kereslet az építőiparban.

(58)

Ahhoz, hogy az érintett országokból származó behozatalok kumulálásának feltételeit véglegesen meg lehessen vizsgálni, az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében ismertetett módszert alkalmazták, figyelembe véve a felektől az ideiglenes intézkedések elrendelését követően beérkezett észrevételeket. Moldova esetében figyelembe vették azt is, hogy – mint az a fenti (46) preambulumbekezdésben szerepel – más moldovai gyártók is exportálták az érintett terméket a Közösségbe.

(59)

Az ideiglenes rendelet (101) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint a Törökországból és a KNK-ból, illetve az MK-ból származó behozatalokat nem összesítették, mivel úgy vélték, hogy eltérőek voltak a török és egyéb releváns piaci szereplők közötti versenyfeltételek, különösen az árképzési magatartásuk tekintetében. Valójában az összes török együttműködő exportáló gyártó eladási árai nem voltak alacsonyabbak a közösségi gazdasági ágazat árainál; a közösségi piac egyéb szereplőinek áraihoz képest viszonylag magasak voltak.

(60)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (101) preambulumbekezdésében szereplő érvek nem voltak összhangban az alaprendelettel. Érvelése szerint az említett behozatalok és az MK-ból és a KNK-ból származó egyéb dömpingelt behozatalok összesítéséhez elegendő, ha a török behozatalok dömpingkülönbözetei lényegesen a de minimis küszöbérték felett vannak és a behozatalok volumene nem elhanyagolható. Azt állította továbbá, hogy az intézkedések elrendelésének hiánya a Törökországból a közösségi piacra irányuló dömpingelt behozatalok gyors növekedését eredményezné.

(61)

Ki kell emelni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése külön előírja, hogy a közösségi piacon a releváns gazdasági szereplők közötti verseny feltételeit a dömpingellenes vizsgálat által érintett országokból származó behozatalok összesített értékelésének összefüggésében körültekintően kell megvizsgálni. Ezenkívül a török gazdasági szereplők árszintje minden esetben magasabb volt az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdésében leírt módszer szerint meghatározott, kárt nem okozó áraknál. Így semmi nem indokolta annak engedélyezését, hogy a török behozatalt a KNK-ból és az MK-ból származó behozatallal együtt összesítve értékeljék, vagy hogy dömpingellenes intézkedéseket vezessenek be az adott országból származó behozatal állítólagos növekedésének megakadályozására. Ezen az alapon az állításokat el kellett utasítani.

(62)

Egy másik érdekelt fél azt az ideiglenes megállapítást vitatta, mely szerint az MK-ból származó behozatalt a KNK-ból származóval összesítették; úgy érvelt, hogy a KNK-ból származó behozatallal ellentétben az MK-ból származó behozatal volumene nagyon alacsony volt és alapvetően nem kínált a közösségi gazdasági ágazat árai alá a VI során.

(63)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően kiegészítő információk érkeztek a Közösségbe irányuló moldáviai exportot illetően, és ennek eredményeképpen Moldova esetében felülvizsgálták az áralákínálási különbözet és a kárkülönbözet kiszámítását, mint azt a lenti (71) és (107) preambulumbekezdés részletezi.

(64)

A felülvizsgált számítások azt mutatták, hogy az MK-ból származó behozatalok nem kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá a közösségi piacon a VI során. Ezenkívül megállapították, hogy a kárkülönbözet az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően alkalmazott de minimis kárküszöb alatt van. A fentiekre való tekintettel megállapítást nyert, hogy az MK-ból származó hengerhuzalok behozatalát külön kell vizsgálni.

(65)

Emlékeztetni kell arra, hogy mivel a fenti (56) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a felhasználásra vonatkozó számadatok kis mértékben kiigazításra kerültek, ennek megfelelően felülvizsgálták a KNK-ból származó behozatalok piaci részesedését. A KNK-ból származó behozatal tehát a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

2.   táblázat

(66)

A KNK-ból származó dömpingelt behozatal a 2004. évi 0,07 millió tonnáról jelentősen, csaknem tizenhétszeresére emelkedett, elérve az 1,1 millió tonnát a VI során. Ez a behozatal 2007-ben tetőzött, majd a közösségi felhasználás alakulásával összhangban enyhén csökkenő tendenciát mutatott.

(67)

Bár a KNK-ból származó dömpingelt behozatal átlagárai 12 %-kal növekedtek a figyelembe vett időszakban, megállapították, hogy ezek az árak a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáltak, különösen a VI során. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés jelentősen nőtt: a 2004. évi 0,3 %-ról a VI alatti 5,0 %-ra, ami 4,7 százalékpontos növekedésnek felel meg.

(68)

Az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében az áralákínálás megállapítására leírt módszer megerősítést nyer. Az egyik közösségi gyártó telephelyén tett ellenőrző látogatást követően (lásd a (3) preambulumbekezdést) azonban újraértékelték a közösségi gazdasági ágazat átlagárát annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az e közösségi gyártótól származó, ellenőrzött adatokat.

(69)

Az egyik fél azt állította, hogy mivel egyetlen moldovai gyártó sem részesült piacgazdasági elbánásban vagy egyéni elbánásban, a Bizottságnak az Eurostat adatait felhasználva, nem pedig a moldovai exportáló gyártóktól kapott adatok alapján kellene kiszámítania az MK-ra vonatkozó áralákínálást és a kár megszüntetéséhez szükséges szintet.

(70)

Dömpingellenes vizsgálatban és különösen az árak összehasonlítása során az intézmények gyakorlatának megfelelően a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokat használják fel, vagyis általában az együttműködő felek telephelyein összegyűjtött és ellenőrzött adatokat. Ebben az esetben a moldovai együttműködő gyártó telephelyén összegyűjtött áradatok álltak rendelkezésre és kerültek felhasználásra a moldovai együttműködő gyártó ideiglenes áralákínálási különbözetének meghatározásához. Emiatt elutasították az Eurostat adatainak felhasználására vonatkozó kérést.

(71)

Fontolóra vették azonban, hogy figyelembe veszik az MK-ból a Közösségbe irányuló behozatalra – beleértve az egyéb moldovai gyártók fenti (46) preambulumbekezdésben említett behozatalait is – vonatkozó, rendelkezésre álló áradatokat az MK-ra vonatkozó végleges áralákínálási különbözet kiszámításához. Ezért a rendelkezésre álló és megfelelően kiigazított összes áradatot felhasználták annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az első független vevő esetében alkalmazott, CIF alapon, súlyozott átlaggal számított exportárakat. Ennek alapján megállapították, hogy az MK-ból származó behozatal nem kínált a közösségi gazdasági ágazat árai alá; valójában a végleges áralákínálási különbözet negatív: átlagosan –1,2 % az MK esetében.

(72)

A KNK-ból származó behozatalt illetően emlékeztetni kell rá, hogy csak egy kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. A fentiekben ismertetettekkel megegyező módszer és a közösségi gazdasági ágazat adatainak kiigazítása alapján, valamint összehasonlítható terméktípusok alapján az egyetlen kínai együttműködő exportőr esetében 4,2 %-os átlagos áralákínálási különbözetet állapítottak meg. Az összes többi kínai gyártó esetében az áralákínálást az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésének megfelelően állapították meg. Így 7,3 %-os átlagos áralákínálási különbözetet állapítottak meg a kínai behozatalok esetében.

(73)

Azon következtetés alapján, hogy az MK-ból származó behozatalokat nem szabad kumulálni a Kínával származó behozatalokkal, hanem külön kell értékelni a (64) preambulumbekezdésben leírtak szerint, a dömpingelt behozataloknak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt hatásának vizsgálata a KNK-ból származó behozatalokra vonatkozik.

(74)

A (3) preambulumbekezdésben említettek szerint még egy közösségi gyártó helyszíni ellenőrzésére került sor. Ennek eredményeképpen megfelelően kiigazítottak néhány kármutatót. Ezek a közösségi piacon az első független vevő számára történt értékesítések volumenére, a közösségi gazdasági ágazat által a független vevők esetében felszámított átlagos ex-works eladási árakra, a készletekre, a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a befektetések megtérülésére és a foglalkoztatásra vonatkoznak.

(75)

Az alábbi 3. táblázat szemlélteti a közösségi piacon az első független vevő számára történt értékesítések kiigazított volumenét. Megjegyzendő, hogy a kiigazított számadatok ellenére a tendencia az ideiglenes rendeletben vázoltakhoz hasonlít.

3.   táblázat

(76)

A fentiekre való tekintettel megfelelően kiigazították a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon a független vevőknek felszámított átlagos eladási egységárakat. Ennek eredményeképpen a 2006 és a VI közötti időszakban az átlagos eladási árakat kismértékben módosították az ideiglenes rendeletben szereplő számadatokhoz képest.

4.   táblázat

(77)

A készletekre vonatkozó számadatokat illetően megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat 2006 és a VI közötti adatainak kismértékű módosításai nem változtattak az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében szereplő tendenciaelemzésen.

5.   táblázat

(78)

Az ideiglenes rendeletet követően a foglalkoztatási számadatok is változtak kis mértékben a 2004 és a VI közötti időszakot illetően. Az érdekelt felektől származó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(122) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

6.   táblázat

(79)

A közösségi gazdasági ágazat nyereségességét az ideiglenes rendelet (123) preambulumbekezdésében kifejtett módszert alkalmazva állapították meg. Egy további közösségi gyártó helyszíni ellenőrzését követően (lásd (3) preambulumbekezdés) a közösségi gazdasági ágazat adatainak módosítását követően e számadatokat is megváltoztatták kis mértékben. A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a 2004. évi 14,2 %-ról a VI-ban 7,3 %-ra esett vissza. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (124)–(126) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

7.   táblázat

(80)

A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene 2004 és a VI között stagnált, megakadályozva ezáltal, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak előnye származzon a közösségi felhasználás 2004 és a VI közötti 5 %-os növekedéséből. Ennek eredményeképpen a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 1,6 százalékponttal csökkent a szóban forgó időszak alatt.

(81)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (128) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(82)

Az a következtetés vonható le, hogy néhány kármutató kismértékű módosítása (lásd a fenti 2–7. táblázatot), melyre egy további közösségi gyártó helyszíni ellenőrzését követően került sor, nem változtatta meg az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdésében szereplő következtetést.

(83)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(84)

Megvizsgálták, hogy a KNK-ból származó érintett termék dömpingelt behozatala jelentős mértékűnek tekinthető kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak.

(85)

A vizsgálat rámutatott, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok jelentősen, csaknem tizenhétszeresére növekedtek a figyelembe vett időszakban, azaz 1,1 millió tonnával nőttek 2004 és a VI között. E növekedés különösen 2006 és a VI között volt szembetűnő. A KNK-ból származó dömpingelt behozatalok piaci részesedése a közösségi piacon a 2004. évi 0,3 %-ról 5,0 %-ra emelkedett a VI alatt. Ez gyakorlatilag megfelelt a figyelembe vett időszakban a közösségi felhasználás teljes növekedésének.

(86)

Ugyanebben az időszakban, bár a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene a közösségi piacon stabil maradt, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a 2004. évi 33,4 %-ról a VI során 31,8 %-ra, azaz 1,6 százalékponttal csökkent.

(87)

Az árakat illetően annak ellenére, hogy a dömpingelt behozatalok árai a figyelembe vett időszakban a nyersanyagárak emelkedésével összhangban 12 %-kal növekedtek, még mindig a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon felszámított árak alá kínáltak. Következésképpen a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes olyan mértékű áremelésre, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a nyersanyagárak emelkedését. A közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon történt értékesítésekből származó nyereségessége így a 2004. évi 14,2 %-ról 7,3 %-ra csökkent a VI alatt.

(88)

Vélhetően a KNK-ból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal által a közösségi piacon folyamatosan kifejtett árnyomás nem tette lehetővé a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy eladási árait a megnövekedett előállítási költségekhez igazítsa. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a KNK-ból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal növekedése jelentős negatív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(89)

A kereslet alakulására, a belső gyártásra, a felső szegmensbe tartozó termékek értékesítésére, a harmadik országokból és egyéb közösségi gyártóktól származó behozatalokra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (139), (143)–(149) és (151)–(155) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(90)

Az egyik fél azt állította, hogy nem volt megfelelő a nyersanyagárak emelkedésének az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdésében említett értékelése. Azzal érvelt, hogy nehéz teljes mértékben áthárítani a költségnövekedést a vevőkre. Ezenkívül azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat negatív exportteljesítményével magyarázható a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása.

(91)

A nyersanyagárak hatását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat szerint a közösségi gazdasági ágazatnak a hengerhuzalok előállítási költségeinek 25 %-os emelkedésével kellett számolnia. Ezt annak a figyelembevételével kell vizsgálni, hogy a közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási árai csupán 15 %-kal növekedtek. Valójában nagyon nehéz lehet egyes piacokon teljes mértékben áthárítani a költségnövekedést a vevőkre, a jelenlegi vizsgálat azonban nem mutatott rá, hogy a hengerhuzalok piacán is ez lenne a helyzet. Ellenkezőleg, a hengerhuzal tömegterméknek tekinthető, melyet olyan átlátható piacon értékesítenek, ahol valamennyi gazdasági szereplő tisztában van az árszinttel. Így hatékony kereskedelmi feltételek mellett a költségnövekedések miatti áremelkedéseknek tükröződniük kell a hengerhuzalok eladási áraiban. Ezért megállapítható, hogy a (142) preambulumbekezdésben szereplő következtetés helytálló, így ezt az állítást el kellett utasítani.

(92)

Az exportteljesítményt illetően az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt csökkenő tendenciát mutattak a közösségi gazdasági ágazat exportértékesítései. Tekintettel arra, hogy az exportértékesítések részesedése viszonylag alacsony a közösségi vevőknek történő értékesítésekhez képest, és ez utóbbiak eladási árai viszonylag alacsonyak voltak, megállapították, hogy az elszenvedett kár szintje nem indokolható az exportvolumen csökkenésével. Nem merült fel olyan bizonyíték, mely érvénytelenítette volna ezt a következtetést, így az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(93)

A fentiek figyelembevételével, valamint egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (156)–(159) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(94)

A (60) és (61) preambulumbekezdés alapján és a Törökországból származó behozatalra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (160)–(162) preambulumbekezdésében szereplő következtetések megerősítést nyernek.

(95)

A közösségi gazdasági ágazat adatainak kiigazítását követően – melyre egy további közösségi gyártó válaszának ellenőrzése alapján és az MK-ból származó összes importértékesítés figyelembevételével került sor – megállapították, hogy a MK-ból származó behozatalok nem kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá a VI során. Ezenkívül a fenti (64) preambulumbekezdéssel összhangban az MK exportárának a közösségi gazdasági ágazat kárt nem okozó árával való összehasonlítása de minimis kárkülönbözetet mutatott.

(96)

A fentiekre való tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy nincs egyértelmű okozati összefüggés az MK-ból származó behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között.

(97)

A fentiekre való tekintettel megjegyzendő, hogy a közösségi érdek elemzése során kizárólag a dömpingellenes vámok kivetésének a KNK-ból származó behozatalokra gyakorolt hatását vizsgálták meg.

(98)

Az ideiglenes rendelet elfogadását követően újra megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat érdekét szolgálja-e dömpingellenes intézkedéseket elrendelni a KNK-ból származó behozatalokra.

(99)

A fentiekre való tekintettel és a közösségi gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (164)–(167) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(100)

Az importőrökre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (168) és (169) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(101)

Az egyik érdekelt fél kétségbe vonta, hogy az e vizsgálat tárgyát képező országokból a közösségi piacra irányuló valamennyi behozatalt figyelembe vették-e az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdésében szereplő, a hengerhuzalok bizonyos felhasználók általi behozatalára vonatkozó százalékos érték meghatározásakor. Ezenkívül egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy nem állnak rendelkezésre alternatív források arra az esetre, ha dömpingellenes intézkedéseket kellene elrendelni, ez pedig ellátási zavarokat okozna.

(102)

Az összes behozatalra vonatkozó állításra hivatkozva újra megvizsgálták a hengerhuzalok összes behozatalát. Elemzések rámutattak, hogy az együttműködő felhasználók által felhasznált hengerhuzalok behozatalának tényleges mennyisége nagyobb az ideiglenes szakaszban korábban megállapítottakhoz képest. Ennek eredményeképpen az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdésében említett felhasználók összes behozatala 30 %-kal növekedett. Emiatt azt a következtetést lehet levonni, hogy a VI alatt az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdésében említett felhasználók a KNK-ból származó hengerhuzalok összes behozatalának mintegy 20 %-át bonyolították le.

(103)

Azon állítást illetően, mely szerint nem állnak rendelkezésre alternatív beszerzési források dömpingellenes intézkedések elrendelése esetén, a vizsgálat kimutatta, hogy szabálytalanságok történtek a közösségi gyártók egyes felhasználók számára történt szállításai során. Az elemzés azonban nem szolgált semmilyen bizonyítékkal arról, hogy folyamatosan előfordulnának ilyen szabálytalanságok. Ezenkívül megjegyzendő, hogy vannak más beszerzési források is, különös tekintettel az egyéb harmadik országokra, melyek nem tartoznak ezen intézkedések hatálya alá. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(104)

A fentiekre való tekintettel és további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (173)–(175) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(105)

A fentiek alapján azt a következtetést lehetett levonni, hogy nincs olyan kényszerítő ok, ami ebben az esetben a KNK-ból származó hengerhuzalok behozatalával szembeni dömpingellenes vámok elrendelése ellen szólna.

(106)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdésében említett, a közösségi gazdasági ágazat kárt nem okozó árainak kiszámításához használt módszer megerősítést nyert. Mindazonáltal a fenti (68) és (72) preambulumbekezdésben leírt kiigazításokat alkalmazták a kár megszüntetéséhez szükséges szintek végleges meghatározásához. Ezenkívül a kárkülönbözet kiszámításához használt haszonkulcsot ex-works szinten állapították meg annak érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazat kárt nem okozó, VI alatti árait ex-works szinten határozzák meg.

(107)

Az MK-t illetően a fenti (71) preambulumbekezdés megállapításaival összhangban megfelelőnek vélték az MK-ból a Közösségbe irányuló összes exportra vonatkozó, rendelkezésre álló árinformáció felhasználását. Ezért a rendelkezésre álló és megfelelően kiigazított összes áradatot felhasználták annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az első független közösségi vevő esetében alkalmazott, CIF alapon, súlyozott átlaggal számított exportárakat. Ennek alapján az MK-ból származó behozatal esetében megállapították, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges végleges szint a fenti (64) preambulumbekezdésben említett de minimis küszöbérték alatt volt.

(108)

Tekintettel a dömpingre, kárra, okozati összefüggésre, valamint a közösségi érdekre vonatkozó következtetésekre, annak érdekében, hogy megakadályozzák a közösségi gazdasági ágazatnak való további károkozást, végleges dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni a KNK-ból származó behozatalokra.

(109)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették és adott esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

(110)

Az előzőek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a KNK-ból származó behozatalokra végleges dömpingellenes vámokat kell kivetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbikat figyelembe véve, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ennek megfelelően ebben az esetben az összes vámtételt a megállapított kárkülönbözet szintjén kell meghatározni. Az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésének analógiájára, mivel a kárkülönbözet az MK és Törökország esetében a de minimis szint alatt van, az ezen országokra vonatkozó vizsgálatot meg kell szüntetni.

(111)

Az MK-ból és Törökországból származó behozatalokra nem kell végleges dömpingellenes vámokat kivetni.

(112)

A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

(113)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár szintjére, szükségesnek tartják, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok összege magasabb, mint az ideiglenes vámoké, csak az ideiglenes vámok mértékének megfelelően biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

(114)

Tekintettel az MK-ból és Törökországból származó behozatalokkal kapcsolatos megállapításokra, meg kell szüntetni a szóban forgó két országra vonatkozó eljárást,