AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 543/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendeletet (2) és a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1993. április 5-i 959/93/EGK tanácsi rendeletet (3) többször módosították. Mivel most további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség kedvéért, és a közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra vonatkozó új megközelítésnek (4) megfelelően egyetlen jogszabállyal kell felváltani.

(2)

A növénykultúrákról szóló statisztikák elengedhetetlenek a közösségi piacok irányításához. Az is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi közösségi jogszabályok által szabályozott gabonafélékről és az egyéb szántóföldi növényekről szóló statisztikákon felül, a zöldségfélékről és az ültetvényekről is készüljenek statisztikák.

(3)	A közös agrárpolitika megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeres adatokra van szüksége a területekről, hozamokról és növénytermesztésről.

(4)

A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2016-ig rendelkezik egy közösségi felmérési programról a gazdaságok szerkezetére vonatkozó statisztikák előállítása céljából.

(5)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS- nómenklatúrát kell használnia. Következésképpen az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS- nómenklatúrával összhangban kell meghatározni.

(6)

A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabályokban megállapított követelményeket, kivéve ha időközben új regionális szintek jöttek létre. Következésképpen helyénvaló engedélyezni, hogy Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a regionális statisztikai adatokat kizárólag a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állítsák össze.

(7)	E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, különösen az 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozattal (7) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segítségével.

(8)

A 837/90/EGK és a 959/93/EGK rendelet értelmében alkalmazandó rendszerről történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy legfeljebb kétéves eltérési időszakot, amit abban az esetben kell biztosítani a tagállamoknak, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős kiigazításokat igényelne, és valószínűsíthetően számottevő gyakorlati problémákkal járna.

(9)

A Közösség tevékenységeinek végzéséhez az ebben a rendeletben a statisztikák előállítására vonatkozóan megállapított intézkedések szükségesek.. Mivel e rendelet célját – nevezetesen közös jogi keret létrehozását a tagállamok művelt területeire, a gabonafélék és a gabonaféléken kívüli növények terméshozamára és termelésére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját, különösen a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a költséghatékonyság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az átláthatóság normáinak való megfelelés és az e rendelet értelmében nyújtott bizalmas statisztikai adatok továbbítása és védelme vonatkozásában, annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi statisztikák létrehozása és közzététele során ne kerüljön sor jogellenes adatszolgáltatásra vagy statisztikai célokon kívüli egyéb felhasználásra.

(11)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(12)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az adattovábbítási táblázatokat módosíthassa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(13)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (10) előírja a közösségi statisztikai program keretében meghatározott, vonatkozó statisztikai információk Bizottsághoz való továbbításának kötelezettségét. Felismerve az ökológiai termelésre és gazdálkodásra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának szükségességét, a Bizottság várhatóan megfelelő intézkedést hoz, ideértve a kérdés megfelelő megoldását célzó jogalkotási javaslatok benyújtását is.

(14)	Ez a rendelet nem érinti a tagállamok által önkéntes alapon szolgáltatott, növényi termékekre vonatkozó korai becslések statisztikáit (Early Estimates for Crop Products – EECP).

(15)	Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a mezőgazdasági célú földhasználatra és a növénytermesztésre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához.

2. cikk

Fogalom-meghatározások és pontosítások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„betakarítás éve”: az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik;

b)	„mezőgazdasági hasznosítású terület”: gazdaságok által használt szántók, állandó gyepterületek, ültetvények és konyhakertek teljes területe, függetlenül a birtokhasználat típusától vagy attól, hogy azt közbirtokként használják-e;

c)	„művelt terület”: a teljes vetésterületnek megfelelő terület, amely a betakarítás után a (pl. természeti katasztrófák miatt) kipusztult területet már nem foglalja magában;

d)	„termőterület”: az adott évben egy meghatározott növénykultúra termesztése céljából bevetett teljes terület;

e)	„betakarított terület”: a termőterület betakarított része. A betakarított terület következésképpen megegyezhet a termőterülettel, illetve lehet annál kisebb;

f)	„ültetvények termőterülete”: az ültetvények tekintetében az a terület, amelyet a betakarítási referenciaévben potenciálisan be lehet takarítani. Nem tartoznak ide a nem termő területek, mint például a még nem termő, új ültetvények;

g)	„betakarított termés”: magában foglalja a gazdaságon belüli tárolási veszteséget, a gazdaságban közvetlenül elfogyasztott, valamint az értékesített mennyiségeket a termék egységnyi tömegében kifejezve;

h)	„terméshozam”: a művelt területekre eső betakarított termés;

„az üvegházban illetve más járható védőborítás alatt termesztett növénykultúrák”: olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil járható (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőborítás alatt növekednek. Nem tartozik ide a talaj fóliatakarása, és az ember számára hozzáférhetetlen üvegbura vagy fóliaalagút, vagy az üvegfedelű hordozható keret használata sem. Azon kultúrák területét, amelyek részben védőfedés alatt, részben szabadföldön növekednek, a felmérésben kizárólag védőfedés alattiként kell feltüntetni, kivéve ha a védőfedés alatti termesztés ideje rendkívül rövid;

j)	„fővetésű terület”: egy adott parcella fővetésű területének az számít, amikor a termelési év folyamán a parcellán csak egy, egyértelműen meghatározó kultúrát termesztenek.

(2) „Másodművelés” alatt a szántóföld olyan adott parcellája értendő, amelyet a termelési év folyamán egynél többször használnak, de a területen valamennyi használat során egyszerre csak egy kultúrát termesztenek. Ez a terület művelt területnek számít minden egyes kultúra vonatkozásában. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

„Vegyes (köztes) művelés” alatt a növénykultúrák azon kombinációja értendő, amelyeket a mezőgazdasági földterület egy adott parcelláján egy időben termesztenek. Ebben az esetben a művelt terület a növénykultúrák között az általuk elfoglalt földterület arányában oszlik meg. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

„Kettős hasznosítású növénykultúrák”, azaz az egynél több hasznosítású növénykultúrák, azok, amelyeket egyezményesen az elsődleges használatuk alapján növénykultúrának, kiegészítő használatuk alapján pedig másodlagos növénykultúrának kell tekinteni;

3. cikk

Lefedettség

(1) Valamennyi tagállam statisztikákat állít össze a saját mezőgazdasági hasznosítású területén belül termesztett, a mellékletben felsorolt növénykultúrákra vonatkozóan.

(2) A statisztikáknak az alábbi területek legalább 95 %-át kell reprezentálniuk:

a)	szántóföldi növénytermesztés teljes művelt területe (1. táblázat);

b)	zöldségfélék, sárgadinnye és szamóca teljes betakarított területe (2. táblázat);

c)	ültetvények teljes termőterülete (3. táblázat);

d)	mezőgazdasági hasznosítású terület (4. táblázat).

(3) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a statisztikából, feltéve hogy a tagállam az adott referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

4. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

A tagállamok minden évben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a mellékletben említett adatokat. A referencia-időszaknak a betakarítás éve számít. Az első referenciaév 2010.

5. cikk

Pontossági követelmények

(1) A statisztikai célból mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az 1. táblázatban szereplő adatok megfeleljenek az alábbi pontossági követelményeknek: az n + 1. év szeptember 30-ig továbbítandó adatok művelt területekre vonatkozó relatív szórása (nemzeti szinten) nem haladhatja meg a 3 %-ot a főbb növények egyes alábbi csoportjaira: gabonafélék szemes terménynek (beleértve a vetőmagot is), száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagot valamint a gabonafélék és a hüvelyesek keverékeit is), gyökérnövények, ipari növények és zölden betakarított növények.

(2) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy a statisztikai felméréseken kívüli statisztikai információforrásokat alkalmaz, biztosítja, hogy az ilyen forrásokból származó információk minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó információké.

(3) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy adminisztratív forrást használ, erről előre tájékoztatja a Bizottságot, és részletes információkat közöl a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.

6. cikk

Adatszolgáltatás a Bizottságnak

1. A tagállamok az egyes táblázatoknál megállapított határidőkön belül továbbítják a mellékletben meghatározott adatokat a Bizottságnak (az Eurostatnak).

2. A mellékletben szereplő adattovábbítási táblázatokat a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő, szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Regionális statisztikák

(1) A mellékletben „R”-rel jelölt növénykultúrákra vonatkozó adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti lebontásban kell megadni. Ettől eltérően, Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a statisztikákat a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állíthatják össze.

(2) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a regionális statisztikából, feltéve hogy a tagállam a referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

8. cikk

Statisztikai minőség és jelentés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

a)	„tárgyszerűség”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek;

b)	„pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;

c)	„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik;

d)	„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e)	„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f)	„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mérésére utal a statisztikák földrajzi, ágazati területek szerinti vagy időbeli összehasonlítása során; valamint

g)	„koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2) A tagállamok három évente – és legelőször 2011. október 1-ig – benyújtják a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről szóló jelentést.

(3) A minőségről szóló jelentésnek az (1) bekezdésben említett minőségértékelési szempontok alapján az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

a)	az ezen rendelet hatálya alá tartozó felmérés megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)	az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek;

c)	a felmérésektől eltérő, felhasznált források minősége.

(4) A tagállamok minden olyan módszertani vagy egyéb változásról tájékoztatják a Bizottságot, amely lényegesen befolyásolhatja a statisztikai eredményeket. E tájékoztatásnak az adott változás hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell történnie.

(5) Tekintetbe kell venni azt az elvet is, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK határozat 1. cikkével létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartamot három hónapban kell meghatározni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Eltérés

(1) E rendelet alkalmazására a Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően 2010. december 31-ig vagy 2011. december 31-ig eltérési időszakot biztosíthat, amennyiben e rendeletnek egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerükre történő alkalmazása jelentős kiigazításokat igényel és valószínűsíthetően számottevő gyakorlati problémákkal jár.

(2) E célból a tagállamoknak legkésőbb 2009. július 31-ig kellő indokolással ellátott kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a 837/90/EGK rendelet és a 959/93/EGK rendelet 2010. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 12. cikk második bekezdésétől eltérően, az a tagállam, amelynek a 10. cikk értelmében mentességet ítéltek meg, a megítélt eltérési időszak alatt továbbra is a 837/90/EGK és a 959/93/EGK rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. A 10. cikket azonban e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) Az Európai Parlament 2009. február 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a(z) 2009. június 8-i tanácsi határozat.

(2) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

(3) HL L 98., 1993.4.24., 1. o.

(4) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (HL C 321., 2003.12.31., 1. o.)

(5) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

(6) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(7) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

(8) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

MELLÉKLET

1. táblázat

Szántóföldi növények

(m. n. s. = máshova nem sorolt)

A RÉSZ

Művelt terület

(1 000 hektár)

Betakarított termésmennyiség

(1 000 tonna)

Hozam

(100 kg/ha)

Adattovábbítási határidők

jan. 31.

jún. 30.

aug. 31.

szept. 30.

jan. 31.

szept. 30.

okt. 31.

jan. 31.

szept. 30.

aug. 31.

n. év

n év

n + 1. év

n. év

n + 1. év

n. év

A küszöbértéket maghaladó tagállamok

Vala-mennyi tagállam

A küszöbértéket maghaladó tagállamok

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is) (*1)

—

Gabonafélék (kivéve rizs) (*1)

—

Közönséges búza és tönköly (*1)

—

ebből: őszi búza (*1)

Durumbúza (*1)

Rozs és kétszeres (*1)

Árpa (*1)

—

ebből: őszi árpa (*1)

Zab (*1)

—

Kétszeresen kívüli egyéb vegyes szemes termény (*1)

—

Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék (*1)

—

Cirok (*1)

—

Tritikálé (*1)

Köles, hajdina, madárköles (*1)

—

Rizs (*1)

—

ebből:

Indica

—

Japonica

—

B RÉSZ

	Művelt terület (1 000 hektár)						Betakarított mennyiség (1 000 tonna)				hozam (100 kg/ha)
Adattovábbítási határidők	jan. 31.	jún. 30.	aug. 31.	szept. 30.	márc. 31.	szept. 30.	szept. 30.	okt. 31.	márc. 31.	szept. 30.	aug. 31.
Adattovábbítási határidők	n. év	n. év	n. év	n. év	n + 1. év	n + 1. év	n. év	n. év	n + 1. év	n + 1. év	n. év
	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	A küszöbértéket maghaladó tagállamok
Száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonák és hüvelyesek keverékeit) (*1)	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Takarmányborsó (*1)	—	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Disznóbab és lóbab (*1)	—	X	X	X	X	X	—	X	X	X	—
Édes csillagfürt (*1)	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
M. n. s. egyéb száraz hüvelyesek	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Gyökérnövények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)	—	X	X	X	X	X	—	X	X	X	—
Cukorrépa (kivéve vetőmag)	—	X	X	X	X	R	—	X	X	R	—
M. n. s. egyéb gyökérnövények	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Ipari növények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Káposztarepce és réparepce (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
ebből: őszi repce	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Napraforgómag (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
Lenmag (olajlen) (*1)	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Szója (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
Gyapotmag (*1)	—	—	—	—	—	—	—	—	X	X	—
Egyéb olajos magvúak (*1)	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Rostlen	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Kender	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Gyapotszál	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Komló	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Dohány	—	—	—	—	X	R	—	—	X	R	—
Aromanövények, gyógyhatású- és fűszernövények	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
M. n. s. energia előállítására használt növények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Zöldtakarmányok	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Egynyári zöldtakarmányok	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
ebből: silókukorica	—	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Zölden betakarított gabonafélék	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Hüvelyesek	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Időszaki gyep és legelő	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—

NB: Az 1., 2., 3. és 11. oszlopok kötelezők azon tagállamok számára, amelyek átlagos nemzeti termelése a legutóbbi három évben évente meghaladta az alábbi küszöbértékeket:

Közönséges búza: 3 000 000 tonna,

Durumbúza: 1 000 000 tonna,

Árpa: 900 000 tonna,

Rozs és kétszeres: 100 000 tonna,

Szemeskukorica: 1 500 000 tonna,

Tritikálé: 200 000 tonna,

Zab: 150 000 tonna,

Cirok: 150 000 tonna,

Rizs: 150 000 tonna,

Takarmányborsó: 70 000 tonna,

Lóbab: 50 000 tonna,

Repce: 300 000 tonna,

Napraforgó: 200 000 tonna,

Szója: 60 000 tonna,

Burgonya: 700 000 tonna,

Cukorrépa: 2 500 000 tonna,

és silókukorica: 4 500 000 tonna

2. táblázat

Zöldségfélék, sárgadinnye és szamóca

	Betakarított terület (1 000 hektár)	Betakarított termésmennyiség (1 000 tonna)
Adattovábbítási határidők	március 31. n + 1. év	március 31. n + 1. év
	1	2
ZÖLDSÉGFÉLÉK, SÁRGADINNYE ÉS SZAMÓCA	X
Káposztafélék
Karfiol és brokkoli	X	X
Káposzta (fehér)	X	X
Levél- és szárzöldség
Zeller	X	X
Póréhagyma	X	X
Fejes saláta	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Endívia	X	X
Paraj	X	X
Spárga	X	X
Cikória	X	X
Articsóka	X	X
Gyümölcszöldségek
Paradicsom	X	X
ebből: paradicsom friss fogyasztásra	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Uborka	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Apró uborka	X	X
Sárgadinnye	X	X
Görögdinnye	X	X
Padlizsán	X	X
Cukkíni	X	X
Pirospaprika, capsicum	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Gyökér-, gumós és hagymás zöldségek
Sárgarépa	X	X
Fokhagyma	X	X
Vöröshagyma	X	X
Mogyoróhagyma	X	X
Gumós zeller	X	X
Retek	X	X
Hüvelyesek	X
Borsó	X	X
Bab	X	X
Szamóca	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Termesztett gomba	X	X

3. táblázat

Ültetvények

		Ültetvények termőterülete (1 000 hektár)	Betakarított termésmennyiség (1 000 tonna)
Adattovábbítási határidők		március 31. n + 1. év	március 31. n + 1. év	szept. 30 n + 1. év
		1	2	3
ÜLTETVÉNYEK		X
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok
Alma		X	X
ebből: alma friss fogyasztásra			X
Körte		X	X
Őszibarack		X	X
Nektarin		X	X
Kajszibarack		X	X
Cseresznye és meggy		X	X
ebből: meggy		X	X
Szilva		X	X
Bogyósok
Fekete ribiszke		X	X
Málna		X	X
Héjasok (2)
Dió		X	X
Mogyoró		X	X
Mandula		X	X
Gesztenye		X	X
Szubtrópusi gyümölcsök
Füge		X	X
Kivi		X	X
Avokádó		X	X
Banán		X	X
Citrusfélék (2)		X
Pomelo és grapefruit		X		X
Citrom, savanyú citrom		X		X
Narancs		X		X
Apró citrusfélék		X		X
Satsuma		X		X
Klementin		X		X
Szőlőültetvények (2)		X	X
Borszőlő fajták		X	X
ebből:	oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező bor	X	X
	oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor	X	X
	egyéb bor	X	X
Csemegeszőlő		X	X
Mazsolaszőlő		X	X
Olajfa (2)
Étkezési olajbogyó célú olajfa		X	X
Olívaolaj célú olajfa		X	X

4. táblázat

Mezőgazdasági célú földhasználat

		Fővetésű terület (1 000 hektár)
Adatszolgáltatási határidő		szept. 30. n + 1. év
Mezőgazdasági hasznosítású terület		R
Szántó		R
Gabonafélék szemes terménynek (vetőmagot is beleértve)		X
Száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonák és hüvelyesek keverékeit)		X
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)		X
Cukorrépa (kivéve vetőmag)		X
Ipari növények		X
Friss zöldségfélék, sárgadinnye, szamóca		X
Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)		X
Zöldtakarmányok		X
Egyéb szántóföldi növények		X
Ugar		R
Állandó gyepterület		R
Ültetvények		X
ebből:	gyümölcsös- és bogyósültetvények	R
	olívaültetvények	R
	szőlő	R
Faiskolák		X

(*1) Az e termények termelésével kapcsolatos adatokat átlagos nedvességtartalom szerint kell megadni, amiről minden tagállam az n + 1 év januárjában/márciusában (9. oszlop) tájékoztatja a Bizottságot.

(1) Kötelező becslés azon tagállamok számára, amelyekben a betakarított terület eléri vagy meghaladja az 500 hektárt.

(2) Kötelező becslés azon tagállamok számára, amelyekben az ültetvény termőterülete eléri vagy meghaladja az 500 hektárt.