31.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/1

(1)

A közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban és 2004-ben elfogadott reformjai keretében jelentésekről is rendelkeztek annak érdekében, hogy azok biztosítsák a reformok hatékonyságát, és különösen ez utóbbiak célkitűzéseihez képest értékeljék az általuk elért eredményeket, és elemezzék a vonatkozó piacokra gyakorolt hatásukat. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2007. november 20-án az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette a „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” című közleményt (2). E közleményt és fő elemeinek az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága általi későbbi megvitatását, továbbá a nyilvános konzultációkból származó számos észrevételt figyelembe kell venni.

(2)

A KAP állami intervencióra vonatkozó szabályait a pályázati eljárás alkalmazásának kiterjesztésével egyszerűsíteni és ésszerűsíteni szükséges egy amennyire lehetséges, összehangolt megközelítés kialakítása érdekében. Mindenekelőtt a gabonafélékre, a vajra és a sovány tejporra vonatkozó maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása terén van szükség gyors fellépésre. Ennek biztosítása érdekében, és mivel a rögzített áron történő felvásárlás felfüggesztése, az elosztási együtthatók elfogadása és a közönséges búza esetében a pályázati eljárásra való áttérés nem jár a mérlegelési jogkör gyakorlásával, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a bizottság közreműködése nélkül járjon el.

(3)

A gabonaintervenció tekintetében a rendszert ki kell igazítani az ágazat versenyképességének és megfelelő piaci irányultságának biztosítása érdekében, miközben célszerű megtartani az intervenciónak a piaci zavarok esetén biztonsági hálóként betöltött szerepét és elősegíteni a termelők piaci feltételekre való válaszadását. A kukorica intervenciós rendszerét megreformáló 735/2007/EK rendelet (3) Tanács általi elfogadásakor a Bizottság vállalta, hogy egy elemzés alapján – amely az árpa kiegészítő intervenciójának alacsony árak mellett felmerülő bizonyos fokú kockázatát mutatta ki – elvégzi a gabonapiaci intervenciós rendszer felülvizsgálatát. Mindazonáltal a gabonafélék piaci perspektívája azóta jelentősen megváltozott, jellemzője a növekvő globális kereslet és a világszintű gabonakészletek alacsony szintje által előidézett kedvező világpiaci árkörnyezet. A fentiek ismeretében nullára kellene csökkenteni más takarmánygabonák intervenciós szintjeit. Ez anélkül tenné lehetővé az intervenciót, hogy az a gabonafélék piacának egészére kedvezőtlen hatással lenne. A gabonaágazat kedvező piaci kilátásai a durumbúza esetében is érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy az intervenciós felvásárlás jelenleg elveszítette jelentőségét, hiszen a piaci árak jelentősen meghaladják az intervenciós árakat. Következésképpen az intervenciós felvásárlások a durumbúza esetében jelenleg nem szükségesek, és az intervenciós szinteket nullára kell csökkenteni. Tekintettel arra, hogy a gabonaintervenciónak inkább biztonsági hálóként mintsem az árak alakulását befolyásoló tényezőként kellene működnie, a különböző tagállamok között az aratási időszakok kezdete – az adott gazdasági évet ténylegesen elindító időpont – tekintetében fennálló eltéréseknek a továbbiakban nem lesz jelentősége, mivel a jövőben a rendszer nem az intervenciós szintet és a havi növekedési ütemet tükröző árakról rendelkezik majd. Az egyszerűsítés érdekében a gabonaintervenció időpontjait közösségi szinten össze kell hangolni.

(4)

A 2003-as KAP-reform óta nőtt a rizságazat versenyképessége, a termelési szint állandó, a közösségi és a világpiacon egyaránt növekvő keresletre tekintettel csökkennek a készletek, és a várható árak jelentősen meghaladják az intervenciós árat. Következésképpen az intervenciós rizsfelvásárlások jelenleg nem szükségesek, és az intervenciós szinteket nullára kell csökkenteni.

(5)

A középtávú előrejelzések szerint a sertéshús termelése és fogyasztása tekintetében növekedés várható, jóllehet az elmúlt évtizedben tapasztaltnál alacsonyabb ütemben, tekintettel a baromfihús által támasztott versenyre és a magasabb takarmányárakra. A sertéshúsárak várhatóan jelentősen az intervenciós árak fölött maradnak. A sertéshús vonatkozásában intervenciós felvásárlásra több éven át nem került sor, ezért a piaci helyzetre és kilátásokra tekintettel meg kell szüntetni a sertéshús intervenciós felvásárlásának lehetőségét.

(6)

Mivel a jelenlegi piaci helyzet és a piaci kilátások arra utalnak, hogy 2009-ben intervenció a sertéshúsra, a durumbúzára és a rizsre semmilyen esetben sem lesz alkalmazandó, a 2009/2010-es gazdasági évtől e termékek tekintetében meg kell változtatni vagy meg kell szüntetni az intervenciót. Más gabonafélékre a változtatásokat csak a 2010/2011-es gazdasági évtől kell alkalmazni, lehetővé téve a mezőgazdasági termelőknek az alkalmazkodást.

(7)

A tejágazat középtávú kilátásait a következők jellemzik: a magas hozzáadott értékű termékek iránti közösségi kereslet folyamatos növekedése; a tejtermékek iránti világszintű kereslet jelentős kiszélesedése, melynek mozgatórugója a világ számos régiójában bekövetkező jövedelem- és népességnövekedés; valamint a fogyasztói preferenciáknak a tejtermékek irányába való elmozdulása.

(8)

A teljes közösségi tejtermelés – a tejkvóták felső határai által korlátozottan – középtávon várhatóan fokozatos, bár szerény csökkenést fog mutatni tekintettel arra, hogy a folyamatos szerkezetátalakítás a 2004. május 1-jét megelőzően a Közösségbe nem tartozó tagállamokban az önellátó tejtermelés csökkenéséhez fog vezetni, míg a termelés növekedése a kvóták létezése miatt korlátozott mértékű lesz. A tejfeldolgozóknak feldolgozásra szállított tej mennyisége ugyanakkor a tervezett időszakban várhatóan tovább növekszik majd. Az erős belső és külső kereslet összefüggésében a tejkvótarendszer ma már korlátozza a termelésbővítést, szemben azzal a helyzettel, amikor a kvóták a túltermelés elkerülése érdekében kerültek bevezetésre. Ilyen piaci körülmények között a kvóták csökkentik a piacorientáltságot, mivel torzítják a mezőgazdasági termelőknek az árjelzésekre adott válaszait, és a szerkezetátalakítás lelassításával megakadályozzák a hatékonyság növekedését. A kvóták megszüntetésére a tervek szerint 2015-ben kerül sor. Fokozatosan elvégzett megfelelő kiigazításokra van szükség, ami lehetővé teszi a kvóták eltörlését követő túlzott mértékű kiigazításokat elkerülő, zökkenőmentes átmenetet. Következésképpen a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2013/2014-es gazdasági évig elő kellene írni a tejkvótáknak gazdasági évenként 1 %-os emelésekkel történő fokozatos megszüntetését. Ugyanezen okból további változtatásokat kell bevezetni a tejkvótarendszer rugalmasabbá tétele céljából, a zsírtartalom-kiigazítás tekintetében a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (4) 80. cikkének (2) bekezdésében foglalt kiigazítás hatályon kívül helyezésével, a termelés szüneteltetésére vonatkozó szabályok tekintetében ugyanezen rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a termelő által egy tizenkét hónapos időszak alatt felhasználandó kvóta százalékarányának növelésével, megkönnyítve így a fel nem használt kvóták újrakiosztását. Az ágazat szerkezetátalakításával kapcsolatban a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy 2014. március 31-ig – bizonyos határokon belül – kiegészítő nemzeti támogatást nyújtsanak. Az 1234/2007/EK rendeletnek a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. március 17-i 248/2008/EK tanácsi rendelettel (5) meghatározott kvótaemelések és az éves 1 %-os növekedés, valamint a többi, a többletilleték felmerülése valószínűségét csökkentő változtatások azt mutatják, hogy egyedül Olaszország esetében áll fenn az illeték felmerülésének veszélye a jelenlegi termelési minták alapján, ha a 2009/2010-es időszaktól 2013/2014-ig az éves 1 %-os növekedést alkalmaznák. Ezért – figyelembe véve valamennyi tagállam jelenlegi termelési mintáit – e veszély elkerülése érdekében Olaszország számára a kvótanövekedésnek a kezdeti időszakra kell összpontosítania. Annak biztosítása érdekében, hogy a kvótanövekedés valamennyi tagállamban ellenőrzött és zökkenőmentes átmenetet eredményezzen, a többletilletékek rendszerét meg kell erősíteni a következő két évre, és úgy kell megállapítani, hogy kellően visszatartó erejű legyen. Ezért kiegészítő illetéket kell kivetni azon esetekre, amikor a szállításban tapasztalt növekedés jelentős mértékben túllépi a 2008/2009-es kvóták szintjeit.

(9)

A sajtpiac a Közösségen belül és azon kívül támasztott növekvő keresletnek megfelelve folyamatosan bővül. Általánosságban ezért a sajtfélék árai egy ideje változatlanok maradtak, és azokat nem befolyásolta jelentősen az ömlesztett termékek (vaj és sovány tejpor) intézményes árainak csökkenése. Az olyan magas értékű, piacvezérelt termék, mint a sajt esetében az állandó és az opcionális magántárolási támogatás a továbbiakban sem közgazdasági, sem piacirányítási szempontból nem indokolt, ezért azokat el kell törölni.

(10)

A tejipari reform és a jelenlegi piaci helyzet összefüggésében az állati takarmányozásra használt sovány tejpor és a kazein előállítására használt sovány tej támogatására jelenleg nincs szükség. Amennyiben azonban a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, ami ily módon a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a támogatás a továbbiakban is szerephez juthat. A Bizottságnak mindazonáltal inkább megfelelő piacelemzés, mint a rendszer évenkénti megnyitásának kötelezettsége alapján kell döntenie, a rendszernek következésképpen opcionálissá kell válnia. Amennyiben alkalmazásra kerül, a támogatást előzetesen vagy pályázat útján kell meghatározni.

(11)

A cukrászati termékek és jégkrémek előállítására, valamint közvetlen fogyasztásra szánt vaj értékesítési támogatását a vaj intervenciós árának 2004-től kezdődő csökkentésével összhangban csökkentették, majd összege elérte a nullát, még mielőtt a pályázati eljárásokat a kedvező piaci körülmények miatt felfüggesztették volna. Az értékesítési támogatási rendszerekre már nincs szükség a piac intervenciós árak szintjén történő támogatásához, ezért azokat meg kellene megszüntetni.

(12)

Már a 2003-as KAP-reform esetében is helytálló volt, hogy a közösségi mezőgazdaság versenyképességének javítása, valamint a piacorientáltabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság elősegítése céljából folytatni kell a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést, eltörölve az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben szereplő támogatásokat a szárított takarmány, a len, a kender és a burgonyakeményítő esetében, és e termékek támogatását minden egyes gazdaság esetében a termeléstől függetlenített jövedelemtámogatási rendszerbe beépítve. Hasonlóképpen a 2003-as KAP-reform esetéhez, bár a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése a termelőknek ténylegesen kifizetett összegeken nem változtat, mégis jelentősen növeli a jövedelemtámogatás hatékonyságát.

(13)

A hosszú lenrost és a kenderrost esetében a támogatást függetleníteni kell a termeléstől. Mindazonáltal a len- és kenderipar alkalmazkodásának lehetővé tétele érdekében e támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe való beépítését egy átmeneti időszak során kell elvégezni. Ennek érdekében 2012. július 1-jéig támogatást kell biztosítani a hosszú lenrost, a rövid lenrost, és a kenderrost esetében. A rövid lenrostra és a kenderrostra vonatkozó támogatás megtartása – az ágazaton belüli támogatás kiegyensúlyozása érdekében – azt jelenti, hogy csökkenteni kell a hosszú kenderrostok támogatását. A termelők jogos várakozásának tiszteletben tartása érdekében azonban erre a csökkentésre csak a 2010/2011-es gazdasági évtől kell, hogy sor kerüljön.

(14)

A szárított takarmány támogatási rendszerének reformjára 2003-ban került sor, amikor is a támogatás egy részét az iparágnak ítélték oda, a fennmaradó részt pedig függetlenítették a termeléstől, és az egységes támogatási rendszerbe integrálták. Tekintettel a fokozottabb piacorientáltság felé való általános irányultságra, a takarmány- és fehérjenövények piacának jelenlegi kilátásaira, valamint arra, hogy nemrégiben fény derült a szárított takarmány előállítása során a környezetre gyakorolt különösen kedvezőtlen hatásra, az ágazat összes támogatásának a termeléstől való teljes mértékű függetlenítéséhez vezető átmeneti folyamatot az iparág fennmaradó támogatásainak függetlenítésével kell lezárni. A támogatások megszüntetése által az iparágra gyakorolt hatások enyhítése érdekében megfelelően ki kell igazítani a termelőknek fizetett nyersanyagárakat, akik – a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése révén – megemelt összegű közvetlen támogatási jogosultságokat kapnak majd. Az ágazat szerkezetátalakítása a 2003-as reform óta folyik, mindazonáltal az ágazat alkalmazkodásának lehetővé tétele érdekében 2012. április 1-jéig átmeneti időszakot célszerű biztosítani.

(15)

Amint a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (6) 75. cikkében meghatározott, a keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás eltörlésre kerül, a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. július 27-i 1868/94/EK tanácsi rendeletben (7) meghatározott rendszerre többé nem lesz szükség. A termelőknek nyújtott támogatást 2003-ban részben függetlenítették a termeléstől, és most el kell végezni a teljes függetlenítést, jóllehet 2012. július 1-jéig átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek lehetőségük legyen szállítási kötelezettségeiket a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatási rendszerhez igazítani. Ennélfogva a vonatkozó minimálár alkalmazását is meg kell hosszabbítani ugyanerre az időszakra. A fenti időpontot követően a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kvótarendszert meg kell szüntetni, egy időben ennek a közvetlen kifizetésnek az egységes támogatási rendszerbe való teljes körű beépítésével. Az érintett rendelkezéseket – a többi támogatási rendszerhez és kvótarendszerhez hasonlóan – időközben be kell építeni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe.

(16)

A belső és a nemzetközi gabona- és keményítőpiacokon zajló változások miatt a keményítőre vonatkozó termelési visszatérítés többé nem felel meg eredeti célkitűzéseinek, következésképpen indokolt annak eltörlése. A piaci feltételek és kilátások oly módon alakultak, hogy a támogatás mértékét egy bizonyos ideje nulla értékben határozták meg, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ennélfogva a támogatás hirtelen eltörlése az ágazat hátrányos befolyásolása nélkül végrehajtható.

(17)

A termelői szervezetek hasznos szerepet játszhatnak a kínálat csoportosításában azokban az ágazatokban, ahol a termelők és a vevők koncentrációjában egyensúlyhiány tapasztalható. A tagállamoknak ezért minden ágazat vonatkozásában képeseknek kell lenniük a termelői szervezetek közösségi szintű elismerésére.

(18)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (8) előírja a tagállamok számára, hogy tartsák vissza a nemzeti felső határ komlóra vonatkozó területalapú támogatásnak megfelelő összetevőjének egy részét, és azt különösen az elismert termelői szervezetek egyes tevékenységeinek finanszírozására használják fel. E rendelet hatályát veszti, és a 73/2009/EK rendeletben a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítik a termeléstől, ami azt jelenti, hogy a rendelkezés szerinti utolsó kifizetésre a termelői szervezetek számára 2010-ben kerül sor. Annak érdekében, hogy a komlótermelői szervezetek a korábbiaknak megfelelően folytathassák tevékenységeiket, 2011. január 1-jétől hatályos konkrét rendelkezést kell hozni a megfelelő összegeknek az adott tagállamban ugyanazon tevékenységek finanszírozására való felhasználásáról.

(19)

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet előírja bizonyos összegeknek az olajfaligetekre vonatkozó támogatásból az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikke (4) bekezdésével összhangban, a piaci szereplők szervezetei munkaprogramjainak finanszírozása érdekében történő visszatartását. Az 1782/2003/EK rendelet hatályát veszti. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében konkrét rendelkezést kell hozni az érintett tagállamokban a munkaprogramok finanszírozására felhasználandó összegekről.

(20)

A jogbiztonság és az egyszerűség érdekében célszerű egyértelművé tenni és összehangolni azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazásától való eltérést olyan tagállami kifizetések vonatkozásában, amelyeket a tagállamok az 1234/2007/EK rendelettel összhangban, illetve az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelettel (9), a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelettel (10), az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendelettel (11), a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelettel (12), valamint a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelettel (13) összhangban teljesítenek. Ebben az összefüggésben a fent említett rendeleteknek azon rendelkezéseit, amelyek bizonyos körülmények között a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmába tartoznának vagy tartozhatnának, ki kell zárni az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazási köréből. Az érintett rendelkezések a támogatás nyújtásához megfelelő feltételeket támasztanak ahhoz, hogy elkerülhető legyen a versenyhelyzet torzítása.

(21)

Mindezek következtében a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az alábbiakban felsorolt jogi aktusok elavultak, és következésképpen azokat a jogbiztonság érdekében hatályon kívül kell helyezni: az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet (14), az 1989/90-es gazdasági év vonatkozásában többek között egyes cukorárak és a cukorrépa szabványos minőségének meghatározásáról szóló, 1989. május 3-i 1254/89/EGK tanácsi rendelet (15), a Lengyelország egyes mezőgazdasági termékekkel való ingyenes ellátására irányuló sürgősségi intézkedésről szóló, 1989. július 24-i 2247/89/EGK tanácsi rendelet (16), az egyes tej- és tejterméktermelők számára különleges referenciamennyiség elosztásáról szóló, 1993. július 19-i 2055/93/EGK tanácsi rendelet (17), valamint a Svájcból származó élő szarvasmarhafélék behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitása céljából autonóm és átmeneti intézkedések elfogadásáról szóló, 2005. július 18-i 1182/2005/EK tanácsi rendelet (18). A következő jogi aktusok 2009. május 1-jétől elavulnak, ezért azokat a fenti okokból kifolyólag az említett időpontban hatályon kívül kell helyezni: az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányának 149. cikke (1) bekezdésében meghatározott időszak meghosszabbításáról szóló, 1997. december 18-i 2596/97/EK tanácsi rendelet (19), valamint a 2597/97/EK rendelettől az Észtországban termelt fogyasztói tej tekintetében való eltérésről szóló átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2007. március 19-i 315/2007/EK tanácsi rendelet (20).

(23)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nem kötelező konzultációt követően adott véleményt (21).

(24)

A Régiók Bizottsága nem kötelező konzultációt követően adott véleményt (22).

(25)

Ez a rendelet általánosságban hatályba lépése napjától alkalmazandó. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet rendelkezései ne zavarják a 2008/09-es, illetve a 2009/10-es gazdasági évben fizetendő bizonyos támogatások odaítélését, azon rendelkezések vonatkozásában, amelyek közvetlenül érintik azon ágazatok támogatási rendszereit, amelyek tekintetében gazdasági év van meghatározva, későbbi alkalmazási időpontról kell rendelkezni. Ilyen esetekben e rendeletet csak a későbbi gazdasági év kezdetétől kellene alkalmazni.

1.

A (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

2.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   E cikk (1) és a (2) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől, valamint az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a III. cím, ezen cikk (3) bekezdése, valamint az e rendelet 17. és 21. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

1.

A 6. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A tagállamok az e cikkben előírt diverzifikációs intézkedésekre vonatkozóan nem nyújtanak nemzeti támogatást. Amennyiben azonban a (4) bekezdés harmadik albekezdésében említett legfelső értékek lehetővé teszik a diverzifikációs támogatás 100 %-ának megadását, az érintett tagállamok a támogatható kiadás legalább 20 %-ának megfelelő értékű hozzájárulást nyújtanak.”.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Állami támogatások

E rendelet 6. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől, valamint az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 3., 6., 7., 8., 9. és 11. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

1.

A 8. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

2.

A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

3.

A II. rész I. címe I. fejezete II. szakaszának II. alszakasza helyébe a következő szöveg lép:

„II. alszakasz

Felvásárlás megnyitása

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Az állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1)   A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót

(2)   A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1)   Az állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

(2)   Az adott gazdasági év során az e cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., az 52. vagy a 63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az annak a), c) és d) pontjában említett termékek esetében a Bizottság az említett bekezdésben meghatározott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, amennyiben a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.”.

4.

A II. rész I. címe I. fejezete II. szakaszának III. alszakasza helyébe a következő szöveg lép:

„III. alszakasz

Intervenciós árak

18. cikk

Intervenciós árak

(1)   Az intervenciós ár:

(2)   A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg:

Különleges körülmények esetén: a pályázati eljárásokat korlátozni lehet, vagy az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagárak alapján lehet megállapítani.

(3)   A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

(5)   A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a. Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a IV. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.”

5.

A (28) bekezdés b) pontját el kell hagyni.

6.

A 30. cikket el kell hagyni.

7.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 36. cikket el kell hagyni.

9.

A 43. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 46. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

11.

Az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Kvótarendszerek

(1)   Kvótarendszer vonatkozik a következő termékekre:

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kvótarendszerek esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a 61. cikkben meghatározott többletmennyiségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre – a II. és III. szakaszban meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.”.

12.

A 72. cikk (2) bekezdésében a „75 %” helyébe „85 %” lép.

13.

A 78. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jétől kezdődő tizenkét hónapos időszakokra a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albekezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.”.

14.

A 80. cikk a következőképpen módosul:

15.

A II. rész I. címének III. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„IIIa. szakasz

Burgonyakeményítő-kvóták

84a. cikk

Burgonyakeményítő-kvóták

(1)   A burgonyakeményítőt termelő tagállamok számára kvótákat kell odaítélni arra a gazdasági évre, amely során a kvótarendszer a 204. cikk (5) cikkével és a Xa. melléklettel összhangban alkalmazandó.

(2)   A Xa. mellékletben említett minden egyes termelő tagállam köteles a neki odaítélt kvótát a burgonyakeményítő-gyártók között – az egyes gyártók számára a 2007/08-as gazdasági év során kiosztott alkvóták alapján – kiosztani az adott gazdasági év során történő felhasználás céljából.

(3)   Burgonyakeményítőt gyártó vállalkozás nem köthet termeltetési szerződést a burgonyatermelőkkel olyan burgonyamennyiségre, amelynek a feldolgozása a (2) bekezdésben említett kvótán felüli keményítőmennyiséget eredményezne.

(4)   A (2) bekezdésben említett kvótán felül gyártott burgonyakeményítőt az adott gazdasági év végét követő január 1-jét megelőzően, feldolgozatlan formában exportálni kell a Közösségből. Az ilyen exportra export-visszatérítés nem fizethető.

(5)   A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a burgonyakeményítőt termelő vállalkozás valamely gazdasági évben az adott évi kvótán felül a következő évi kvótájának legfeljebb 5 %-át felhasználhatja. Ebben az esetben a következő gazdasági évre rendelkezésre álló kvótát ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6)   E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (25) 77. cikkében előírt támogatásban.

16.

A 85. cikk a következő ponttal egészül ki:

17.

A II. rész I. címe IV. fejezete I. szakaszának I. alszakaszát el kell hagyni.

18.

A 91. cikk (1) bekezdésének első két albekezdése helyébe a következő albekezdés lép:

„A hosszú rostlen szalmájának és a rövid lenrost és kenderrost szalmájának feldolgozásához támogatás a 2009/10-es gazdasági évtől a 2011/12-es gazdasági évig az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.”.

19.

A 92. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen módosul:

20.

A 94. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában bizonyos tagállamok között szét kell osztani.”.

21.

a 94. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.”.

22.

A II. rész I. címe IV. fejezetének I. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

„III. alszakasz

Burgonyakeményítő

95a. cikk

Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

(1)   A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es gazdasági évre a burgonyakeményítő-gyártók részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a gyártók a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.

(2)   Az érintett gazdasági évek vonatkozásában burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

(3)   A Bizottság elfogadja ezen alszakasz végrehajtásának részletes szabályait.”.

23.

A 96. cikket el kell hagyni.

24.

A 99. és a 100. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1)   Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben termelt, takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport fölözött tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2)   A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével, valamint a fölözött tej és sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel határozza meg.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1)   Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben előállított, és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott fölözött tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

(2)   A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel, valamint a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével határozza meg.

A támogatás aszerint, hogy a fölözött tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint változhat.”.

25.

A 101. cikket el kell hagyni.

26.

A 102. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.”.

27.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„IIIa. szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatások

102a. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)   A 122. cikkben említett célok finanszírozása érdekében a Közösség finanszírozza a komlóágazatban a 122. cikkel összhangban elismert termelői szervezetek számára biztosított kifizetéseket.

(2)   Németország tekintetében a termelői szervezetek vonatkozásában a Közösség által finanszírozott kifizetések éves összege 2 277 000 EUR.

(3)   A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait.”.

28.

A 103. cikk a következőképpen módosul:

29.

A 103e. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

30.

A 105. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok nemzeti különtámogatásokat nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy a gazdaságfejlesztési programok keretében, a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat kivéve. Ezekről a támogatásokról a tagállamok a méhészeti programnak a 109. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.”.

31.

A 119. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„119. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

Amennyiben a 100. cikk alapján támogatás kifizetésére kerül sor, a Bizottság a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását előzetes engedélyhez kötheti, mely utóbbi csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.”.

32.

A 122. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok az 1. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek mellett szintén elismerhetik az 1. cikkben említett bármely ágazatban – kivéve az említett bekezdés a) pontjában megnevezett ágazatokban – tevékenykedő termelők által létrehozott termelői szervezeteket.”.

33.

A 124. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 122. cikket és a 123. cikk (1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó – a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló – tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.”.

34.

A 180. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„180. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–k) és m)–u) pontjában, valamint ugyanezen cikk (3) bekezdésében említett termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

Mindazonáltal a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 44., 45., 46., 47., 48., 102., 102a., 103., 103a., 103b., 103e., 103ga.,104., 105. és 182. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.”

35.

A 182. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   A tagállamok 2014. március 31-ig a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott felső összeghatár 55 %-ig terjedő teljes éves összegű állami támogatást nyújthatnak a tejágazat mezőgazdasági termelői részére az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott közösségi támogatáson túlmenően. Az említett rendelet 68. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések szerinti közösségi támogatás és az állami támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 68. cikk (4) bekezdésében említett felső értékhatárt.”.

36.

A 184. cikk a következő ponttal egészül ki:

37.

A 204. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A burgonyakeményítő tekintetében a II. rész I. címe III. fejezetének IIIa. szakaszát a 2011/2012-es burgonyakeményítő-ágazati gazdasági év végéig kell alkalmazni.”.

38.

A IX. melléklet 1. pontjának helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

39.

E rendelet II. mellékletének szövegét a Xa. mellékletként kell csatolni.

40.

E rendelet III. mellékletének szövegét a XXII. mellékletbe 20a. pontként kell beilleszteni.

a)

A 4. cikk 5–8., 12–14. és 38 pontját 2009. április 1-jétől kell alkalmazni;

b)

A 4. cikk 11., 15., 16., 18–25., 31., 37. és 39. pontját 2009. július 1-jétől kell alkalmazni;

c)

A 4. cikk 1., 3., 4. pontját és 9. pontjának b) alpontját az alábbi időpontoktól kell alkalmazni:

d)

A 4. cikk 27. pontját 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

e)

A 4. cikk 17. pontját 2012. április 1-jétől kell alkalmazni.