1.

A GDP növekedése észrevehetően lassult; 2008-ban 1,3 %-ra csökkent. Ennek oka a gyengülő külső kereslet és a visszafogott hazai kereslet, amely jelentős mértékben a magas inflációhoz és a pénzügyi válság hatásához kapcsolódik. A gazdasági helyzet 2009-ben várhatóan jelentősen tovább gyengül. Az inflációt 2008-ban 4,5 %-ra becsülték, amely a 2007-ben megfigyelt érték majdnem kétszerese, amelyet nagyrészt a magasabb hazai energiaárak okoztak. A világszinten csökkenő energiaárak 2009-ben várhatóan csökkentik az inflációt. A Bizottság 2008-ra megközelítőleg a GDP 0,9 %-át elérő államháztartási hiánnyal számol. A bruttó adósság 2008-ban várhatóan a GDP 88 %-a lesz. A folyó fizetési mérleg korábbi többlete 2008-ban hiányra váltott, és ez a hiány 2009-ben várhatóan növekedni fog.

2.

A foglalkoztatás növekedése 2008-ban pozitívan alakult, a munkanélküliségi ráta 6,9 %-ra csökkent. Ennek ellenére a 2009-re szóló kilátások sokkal kevésbé pozitívak, mivel a munkanélküliség növekedése várható. A válság által leginkább érintett ágazatok a gépjármű- és az acélipar, valamint a pénzügyi ágazat.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Belgium a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Belgium nemrég a kkv-k pénzügyi támogatására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Belgium által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelni fogja a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Belgium folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Intézkedéseket jelentettek be a munkaerő adóterheinek csökkentésére az adómentes jövedelem összegének megemelésével az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállalók esetében, azonban még további lépésekre lehet szükség. További olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek javítják a munkaerőpiac teljesítményét, különösen az idősebb munkavállalók és a hátrányos helyzetű csoportok esetében, amelyek biztosítják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, növelik a versenyt a gáz- és villamosenergia-piacokon, és javítják a K+F teljesítményét.

6.

Belgium exportorientált gazdaság, ami miatt különösen fontos, hogy megőrizze versenyképességét. Ezzel összefüggésben döntő jelentőségű, hogy az egységnyi munkaerőköltség alakulása összhangban álljon a legfontosabb kereskedelmi partnerekével. A költség-versenyképesség azonban 2008-ban romlott. Előnyös lenne a verseny fokozása a gáz- és villamosenergia-piacokon. A termelékenység növelésének felgyorsítása és a versenyképesség előmozdítása érdekében fontos a K+F és a készségek területén történő folyamatos beruházás. A munkaerő-piaci részvétel alacsony aránya, a nyugdíjkiadások növekedése és a magas államadósság veszélyeztetik az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, ami hangsúlyozza az elsődleges többletek növelésének, valamint a növekedést és a foglalkoztatást elősegítő politikák végrehajtásának szükségességét. A strukturális reformok végrehajtását szolgáló integrált megközelítés felgyorsíthatja az eredmények elérését Belgiumban. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Belgiumnak. Belgium számára különösen ajánlott:

1.

Bulgáriában 2008 első kilenc hónapjában a GDP növekedése 7 %-ra gyorsult az erős hazai keresletre épülve, ami az egy főre jutó GDP-t az uniós átlag körülbelül 40 %-ára emelte. A növekedés 2009-ben a gyorsan romló külső környezet és a szigorúbb hitelfeltételek következtében várhatóan jelentősen mérséklődik. Az éves átlagos infláció 2008-ban 12 %-os értékkel rekordszintet ért el, ami mögött a nyersanyagárak kívülről generált emelkedése, a hazai kereslet, valamint a termelékenység növekedését jóval meghaladó jelentős bérnövekedések állnak. Az infláció ugyan csökkenni kezdett, de valószínűleg továbbra is az EU átlaga felett marad. A költségvetési pozíció változatlanul erős, 2008-ban a GDP 3 %-a feletti költségvetési többlettel, ami a növekedés előnyös összetételére és az adóbehajtás javulására vezethető vissza. Mindazonáltal az erős hazai kereslet – különös tekintettel a beruházásokra, amelyek a beruházási javak nagymértékű behozatalát idézték elő – hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP majdnem 25 %-át elérő magas szinten áll.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban több mint 3 %-kal növekedett, azonban ez a ráta lassabban fog nőni a következő két évben. A munkanélküliségi ráta 2008-ban 6 %-ra csökkent, viszont 2009-ben várhatóan némileg emelkedni fog. Az üzleti környezetnek az utóbbi időben megfigyelhető romlása és a visszafogott kereslet több ágazatban – különösen a termelési ágazatban és az építőiparban – valószínűleg csökkenteni fogja a foglalkoztatást az említett és az ezekhez kapcsolódó gazdasági ágazatokban.

3.

Bulgária stabilitásorientált makrogazdasági és költségvetési politikát folytatott, és a közelmúltban intézkedéseket jelentett be, amelyek többek között a verseny fokozását célozzák az energiaágazatban és a kiskereskedelemben.

4.

A Bizottság értékelni fogja a Bulgária által a gazdasági visszaesésre adott reakcióként hozott intézkedéseket, összhangban az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben ismertetett elvekkel. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. E tekintetben Bulgáriának fenn kell tartania szigorú költségvetési irányvonalát, és sürgősen kezelnie kell a makrogazdasági egyensúlytalanságokat. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Bulgária folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Az eredmények szerények voltak, bár az év második felében a megfontolt kormányzati döntések eredményeként az intézkedések felgyorsultak. Bulgária folytatta óvatos költségvetési politikáját, azonban a közkiadások hatékonyságán még lehetne javítani. Az oktatás szervezésének és minőségének javítását célzó ösztönző intézkedéseket is hoztak, azonban az irányítás és az eredmények javítása érdekében további modernizációra van szükség. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon a közigazgatás hatékonysága és eredményessége, valamint a reformok végrehajtásának jelentős mértékű javításához szükség van a bejelentett független funkcionális felülvizsgálat időben történő elvégzésére. Továbbra is sok feladat marad a bürokrácia csökkentése, a készségekbe történő beruházások jelentős növelése és az állami K+F rendszer megreformálása terén.

6.

A globális pénzügyi és gazdasági válság fényében minden eddiginél is fontosabb Bulgária számára, hogy szigorú költségvetési politikájának fenntartásával és a versenyképesség megerősítésére irányuló strukturális reformok felgyorsításával kezelje a makrogazdasági gyengeségeket (magas infláció, magas folyó fizetési mérleg hiány). Bulgáriának fel kell gyorsítania a végrehajtás ütemét, hogy alapvetően költségelőnyökre épülő gazdaságból termelékenyebb és tudásintenzív gazdasággá alakuljon. A jelenlegi gazdasági és monetáris összefüggésben ezek a reformok döntő szerepet játszanak a bolgár gazdaság versenyképességének megőrzésében is. A szükséges reformok hatékony végrehajtása alapvetően attól függ, hogy képes-e Bulgária minél gyorsabban javítani az állami közigazgatás hatékonyságát és eredményességét. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Bulgáriának. Bulgária számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése 2008-ban valószínűleg 4 % körülire mérséklődött, 2009-re a Bizottság további lassulást vár. Az infláció mértéke az egész évre vetítve átlagosan 6,3 % volt, jelenleg azonban a korábbi adóemelések és az alacsonyabb energiaárak mérséklő hatása miatt csökkenésnek indult. A költségvetési hiányt több éven át csökkentették, 2008-ban a GDP 1,2 %-ára. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban a GDP körülbelül 1 %-át tette ki, jelentős kereskedelmi többlettel.

2.

A foglalkoztatási ráta 2005 óta 1,8 százalékponttal növekedett, és 2008-ban elérte a 66,6 %-ot. A munkanélküliségi ráta 2008 harmadik negyedévében 4,3 %-ra esett, amely 12 év alatt a legalacsonyabb érték. A jelenlegi előrejelzések a foglalkoztatás növekedésének mérsékelt csökkenését és a munkanélküliség növekedését jelzik. A csökkenő exportkereslet miatt a munkanélküliség várhatóan a gépjárműgyártás és más exportorientált iparágak munkavállalóit érinti majd különösen.

3.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra a Cseh Köztársaság által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 6. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

4.

A Cseh Köztársaság folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Több reformintézkedést hoztak az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítására, az adminisztratív terhek csökkentésére, a K + F-be irányuló beruházások növelésére, az oktatási rendszer megreformálására, az aktív időskor biztosítására és a „rugalmas biztonsági” megközelítésre épülő munkaerő-piaci reform kidolgozására. További erőfeszítésekre van szükség a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítésére, a K + F-be irányuló beruházások további növelésére, a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének megerősítésére és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrálására.

5.

A Cseh Köztársaság azon uniós államok közé tartozik, ahol gyors a népesség elöregedése, ami jelentős hatást gyakorol majd a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekre. A legfontosabb strukturális kihívásokat ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, valamint a tudásalapú gazdaságba történő átmenet ösztönzése jelenti. Az említett strukturális kihívások megoldása javítani fogja a növekedési potenciált, munkahelyeket teremt és ellenállóbbá teszi a gazdaságot a külső sokkhatásokkal szemben. Mindezek további reformokat tesznek szükségessé a következő területeken: K + F, innováció, oktatás és képzés, a „rugalmas biztonság” integráltabb megközelítésén alapuló munkaerő-piaci reform, valamint a vállalkozói tevékenység feltételeinek további javítása. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

6.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja a Cseh Köztársaságnak. A Cseh Köztársaság számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése 2008-ban határozottan lelassult. Az ingatlanárak csökkenése visszafogta a hazai keresletet, valamint gyengítette a magánfogyasztást és az építési tevékenységeket. A szigorúbb finanszírozási feltételek valószínűleg még inkább felgyorsítják az ingatlanárak csökkentését, súlyosbítva a globális lelassulás gazdaságra gyakorolt hatásait. A magasabb energia- és élelmiszerárak vezérelte infláció 2008-ban átlagosan 3,6 %-os volt, azonban lassulásnak indult. A költségvetési többlet 2008-ban meghaladhatja a GDP 3 %-át, de 2009-ben jelentős romlás és egyensúly körüli helyzet várható. Dánia folyó fizetési mérlegében 2008-ban és 2009-ben várhatóan kis mértékű többlet jelentkezik.

2.

A foglalkoztatás 2008 folyamán növekedett, de 2009 folyamán annak csökkenésével számolnak. Hasonlóképpen, 2008 utolsó hónapjaiban a munkanélküliségi ráta is emelkedett, és várhatóan 2009-ben is növekedni fog. Miközben ez rövid távon könnyíti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást, továbbra is fontos lesz a még mindig fennálló munkaerőhiány kezelése és a munkaerőpiac átalakításának megkönnyítése. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kihívást középtávon továbbra is a munkaerő-kínálat megnövelése, valamint a készségek és a munkaerő-piaci igények összehangolása jelenti, rövid távon pedig az adóreformtól várják az e tekintetben tett erőfeszítések megerősítését.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Dánia a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá Dánia 2009-től az adócsökkentésekkel és a kiadások növelésével megközelítőleg a GDP 1 %-ának megfelelő általános expanziós költségvetési politikát folytat.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Dánia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal.

5.

Dánia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. További előrelépés történt a korábban elindított reformtervek keretében, különösen a munkaerő-kínálat serkentése tekintetében, és ideértve 2009-tól a marginális adók csökkentését. A népességöregedés fényében folyamatban van az adórendszerre és a munkaerőpiacra irányuló további reformtervek kidolgozása.

6.

Dánia növekedési potenciálja döntően a munkaerő-kínálat és a termelékenység javításától, valamint a humántőkébe, a kutatásba és az innovációba történő beruházások növekvő megtérülésétől függ. A népesség elöregedése már érezteti a munkaerő-kínálatra gyakorolt hatását, ami hangsúlyozza a munkaerő-piaci részvételt serkentő, valamint a ledolgozott órák számát növelő reformok szükségességét. További kihívást jelent a verseny annak érdekében történő fokozása, hogy Dániában csökkenjen a viszonylag magas fogyasztóiár-szint. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

1.

Németországban a GDP növekedése 2008-ban 1,3 %-ra lassult a 2007-ben mért 2,5 %-hoz képest, mivel a globális visszaesés az exportnövekedés drasztikus csökkenését idézte elő. Továbbá, a szigorúbb finanszírozási feltételek és a rosszabb gazdasági kilátások valószínűleg csökkenteni fogják a beruházásokat. A gazdasági aktivitás ezért 2009-ben várhatóan jelentősen lelassul. A nyersanyagárak 2008 első felében tapasztalt emelkedése fényében az infláció 3,2 %-on érte el legmagasabb szintjét, és 2009-ben várhatóan csökkenni fog. A költségvetés 2008-ban megközelítette az egyensúlyt, és a Bizottság arra számít, hogy 2009-ben majdnem 3 %-os hiányt fog felmutatni. Az utóbbi években az árak versenyképessége terén mutatkozó jelentős előnyöknek köszönhetően 2008-ban a folyó fizetési mérleg többlete a GDP több mint 7 %-át tette ki.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban 1,3 %-kal növekedett, azonban a gazdaság lelassulása várhatóan növekvő munkanélküliséggel sújtja a munkaerőpiacot 2009-ben. Az aktív népesség számának folyamatos csökkenése és a demográfiai változások következtében a vállalkozások megkísérelhetik megtartani képzett alkalmazottaikat, az elbocsátások ezért leginkább az alacsony képzettségű és az időszakos munkavállalókat érinthetik.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Németország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Németország a közelmúltban számos intézkedést fogadott el, többek között az oktatási és egyéb infrastruktúrába történő beruházásokat, a hitelek biztosítását a vállalkozások számára, az adók és szociális biztonsági hozzájárulások csökkentését, valamint az elbocsátások elkerülését és a képzettségek javítását szolgáló intézkedéseket.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Németország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Németország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos pozitív intézkedést hoztak a tudásalapú társadalom megteremtésének elősegítésére, az ökoinnováció ösztönzésére és a munkaerőpiac reformjára. Kedvezőek az eredmények a középtávú költségvetési cél elérése és az államháztartás minősége terén. További intézkedésekre van azonban szükség a szolgáltatások terén folytatott verseny ösztönzése, az üzleti környezet javítása és a strukturális munkanélküliség csökkentése terén.

6.

A termelékenység növelése és az alacsonyan képzetteket sújtó magas munkanélküliség csökkentése – különösen az ország keleti részében – várhatóan elősegíti a jövőben a német gazdaság erős teljesítményének fenntartását. Mindezt elősegíti a K+F és az innováció terén tett haladás. Ugyanakkor a szolgáltatási piacok hatékonyabb működése, különösen a szakmai szolgáltatások, az energiaágazat és a vasúti szolgáltatások terén, valamint az üzleti környezet javítása még inkább fokozná a német gazdaság növekedési potenciálját. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Németországnak. Németország számára különösen ajánlott:

1.

A 2007. évi 6,3 %-os GDP-növekedést követően a gazdaság 2008-ban szűkült. 2009-ben további szűkülés várható. E változások mögött a magánfogyasztás és a beruházások visszaesése áll, összefüggésben a korábbi magas inflációval és a szigorúbb hitelezési feltételekkel. Az infláció a bérek alacsonyabb mértékű növekedésével és a nemzetközi nyersanyagárak csökkenésével párhuzamosan csökken. Az államháztartás határozottan romlott, és a kiadások jelentős visszaszorítása ellenére a 2008. év költségvetési hiánnyal zárt a GDP 2,7 %-át kitevő 2007. évi többletet követően. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban jelentős mértékben, a GDP 10 %-ára csökkent, és a Bizottság előrejelzései szerint tovább csökken.

2.

A gazdaság lelassulása gyorsan növekvő munkanélküliséggel sújtja a munkaerőpiacot. A Bizottság jelenlegi előrejelzései azt mutatják, hogy 2009-ben a munkanélküliségi ráta a 2008-as körülbelül 5 %-os szinthez képest emelkedni fog. Az építőipar, az ingatlan- és a kiskereskedelmi ágazatok lehetnek a leginkább érintettek. Mind a magán-, mind a közszektorban a bérek növekedésének jelentős lelassulása és a bérek esetleges csökkenése várható. A munkaerő-piaci feltételek különösen az idősebb munkavállalók és a fiatalok számára nehezek.

3.

A gazdasági visszaesésre adott válaszként Észtország nemrég az infrastruktúrába és a készségfejlesztésbe történő beruházásokra is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Észtország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. Ebben a kontextusban Észtországnak folytatnia kell a költségvetés konszolidálását. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Észtország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos intézkedést hoztak a K+F és az innováció teljesítményének javítására, a verseny megerősítésére és az egész életen át tartó tanulás előmozdítására. A szakpolitikai válaszok kevésbé voltak egyértelműek a költségvetési politika és azon strukturális reformok tekintetében, amelyek a munkaerőpiac kiigazításának (különösen az aktív munkaerő-piaci politikák) megkönnyítésére irányulnak az infláció és a bérinfláció feltartóztatása érdekében. Tekintve a strukturális alapoknak a nemzeti reformprogram intézkedéseinek finanszírozásában betöltött meghatározó szerepét, a programok végrehajtása érdekében fontos a közigazgatási kapacitás megerősítése.

6.

Az áruk és szolgáltatások exportja az ország általános gazdasági teljesítményének egyik meghatározó eleme. Sürgősen szükség van olyan strukturális reformokra, amelyek támogatják az erőforrásoknak a külföldi keresletre épülő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokba történő szükséges átcsoportosítását. Folyamatos beruházásokra van szükség a K + F, az innováció és az oktatás terén a munkaerő-intenzív ágazatok költség-versenyképessége romlásának ellensúlyozása, valamint a termelékenység és a kibocsátás közép-, illetve hosszú távú növekedésének biztosítása érdekében. A romló munkaerő-piaci helyzet miatt fokozott figyelmet kell fordítani az aktív munkaerő-piaci politikákra és az egész életen át tartó tanulásra a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés érdekében. A versenyképesség helyreállításának további fontos aspektusát jelenti annak biztosítása, hogy a bérek alakulása szorosabban kapcsolódjon a termelékenység alakulásához. A munkaerő-piaci rugalmatlanságok csökkentése érdekében szorosan figyelemmel kell kísérni a munkaerő-piaci reformcsomag végrehajtását. A makrogazdasági stabilitás javításához határozott és stabilitásorientált költségvetési politikára, érvényesített versenypolitikára és az energiahatékonyság javítására van szükség. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Észtországnak. Észtország számára különösen ajánlott:

1.

Az ingatlanpiac helyzetének a pénzügyi válság által felerősített romlása miatt a GDP a becslések szerint 2008-ban 2 %-kal csökkent (szemben a 2007. évi 6 %-os növekedéssel). Írországot továbbá különösen érintik a legfőbb kereskedelmi partnereinél jelentkező rosszabb növekedési kilátások, és 2009-ben a reál GDP további csökkenése várható. Az infláció, amely 2008 közepén érte el a 4 %-os szintet megközelítő csúcsértékét, 2008 vége felé határozottan csökkent, és a Bizottság 2009-re további javulást vár. Az államháztartás romlott az adóbevételek jelentős csökkenése miatt, amely az ingatlanpiaci korrekcióval és az általános recesszióval áll kapcsolatban. A költségvetési hiány 2008-ban a GDP 6 %-át tette ki, felváltva az utóbbi időkre jellemző mérsékelt többleteket, és fennáll a veszélye annak, hogy a későbbiekben ez a hiány tovább fog növekedni. Az utóbbi években a költség-versenyképesség romlása miatt romlott a külső egyensúly, a Bizottság 2008-ra a GDP körülbelül 6 %-át kitevő, 2009-re pedig ennél valamivel kisebb folyó fizetési mérleg hiányt jósol.

2.

A munkaerőpiacra vonatkozó jelenlegi becslések szerint a foglalkoztatási adatok 2008-ban csökkentek és 2009-ben további csökkenés várható. A munkanélküliségi ráta – szintén a becslések szerint – 2008-ban 6,5 %-ra emelkedett és 2009-ben további növekedése várható. A munkanélküli ellátást igénylők átlagos száma 2007-hez viszonyítva 2008-ban 40 %-kal nőtt. A növekvő munkanélküliség leginkább az építőiparban dolgozókat, azok közül is elsősorban a fiatal férfiakat érinti.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Írország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Írország nemrég az ingatlanágazat támogatására, valamint a legsérülékenyebbek jövedelemtámogatására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Írország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Írország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Intézkedéseket hoztak a gyermekgondozási létesítmények férőhelyeinek növelésére és a készségek javítására. Megkezdődött a hosszabb távra szóló nyugdíjpolitika kereteinek kidolgozása, bár ezen a területen további lépésekre van még szükség. Az ingatlanpiac alakulása a vártnál kedvezőtlenebb hatást gyakorolt az államháztartásra és a GDP növekedésére.

6.

Az Írországot jelenleg leginkább érintő kihívások az ingatlanpiaci fellendülés és a pénzügyi válság utóhatásaira vezethetők vissza. Az ír gazdaság ugyanakkor sérülékenyebbé is vált, mivel versenyhelyzete fokozatosan romlott. Jelenleg sürgető feladatot jelent a növekedés és a versenyképesség visszaállítása a termelékenység növekedését és a megfelelő bérpolitikát elősegítő intézkedések révén. Középtávon további intézkedésekre van szükség a nyugdíjreform terén a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Mivel a költségvetési helyzet is jelentősen romlott, prioritásként kell kezelni a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítását. A közkiadások körültekintően elvégzett rangsorolása és a termelékenység növekedését a fizikai és a humántőke kibővítésén és javításán keresztül megerősítő reformok együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy az ír gazdaság nagyobb mértékben legyen képes az alkalmazkodásra, valamint arra, hogy fokozatosan visszatérjen a középtávú fenntartható növekedéshez. Ezzel összefüggésben megerősített versenyre van szükség, többek között a kiskereskedelmi ágazatban is. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Írországnak. Írország számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése 2008-ban kevéssel 3 % alá lassult, ami elsősorban a gyengülő külső keresletre vezethető vissza. Az ingatlanágazat szűkülése és a kevésbé élénk beruházási tevékenység következtében a Bizottság 2009-re további lassulást vár. Az infláció, amelynek emelkedése mögött az energia- és az élelmiszerárak állnak, 2008-ban több mint 4 %-ra nőtt, de 2009-ben várhatóan enyhülni fog. A költségvetési hiány 2008-ban elérte a GDP 3,4 %-át az elmaradó bevételek, és kisebb mértékben a túlköltekezések miatt. A bruttó adósság 2008-ban várhatóan a GDP 94 %-a körül alakul. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban eléri a GDP 13,4 %-át. A Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben azonban várhatóan csökkenni fog.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban nőtt, bár a növekedés üteme elmarad az előző évi mögött. Ez a növekedés 2009-ben várhatóan negatívra vált. A munkanélküliség 2009-ben az előrejelzések szerint 9 %-ra nő. A pénzügyi válság várhatóan különösen a kkv-kat fogja sújtani a szigorúbb hitelfeltételek miatt. Ennek hatásai már érezhetőek az építőiparban és a tengeri szállítási ágazatban.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Görögország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Görögország nemrég célirányos intézkedéseket jelentett be, amelyek közé tartozik a kkv-k és a gazdaságilag sérülékeny társadalmi csoportok támogatása.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Görögország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási programok összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Görögország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos intézkedést hoztak a nyugdíjrendszer reformja terén. A 2007. évi költségvetési problémák ráirányították a figyelmet arra, hogy folytatni kell a 2004-ben elindított költségvetési konszolidációt. Görögország sikeresen tette politikájának központi elemévé az állami közigazgatás reformját, melynek sikere a hatékony végrehajtáson múlik. Több szakpolitikai erőfeszítésre van szükség – különösen az aktív munkaerő-piaci politikák és a be nem jelentett munka elleni fellépés terén – annak érdekében, hogy Görögország megfelelően tudja kezelni a munkaerő-piaci kihívásokat. Az oktatás és a képzés terén fel kell gyorsítani a reformok végrehajtását.

6.

A nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása elkerülhetetlenné teszi a görög gazdaság makrogazdasági egyensúlytalanságainak és strukturális gyengeségeinek kezelésére irányuló erőfeszítések fokozását. A versenyképesség és a növekedési potenciál fokozása érdekében alapvető jelentőséggel bír a strukturális reformok folytatása. Görögországnak a következő területekre kell összpontosítania: a humántőkébe, a K+F és innovációba történő beruházásokra irányuló politikák végrehajtása, az üzleti környezet javítása, többek között az egyablakos ügyintézés bevezetése révén, az állami közigazgatás hatékonyságának növelése, és a fenntartható makrogazdasági környezet megteremtése. A versenyképesség helyreállításának további fontos aspektusát jelenti annak biztosítása, hogy a bérek alakulása szorosabban kapcsolódjon a termelékenység alakulásához. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Görögországnak. Görögország számára különösen ajánlott:

1.

Spanyolország reál GDP-jének növekedése 2008-ban jelentősen, 1,2 %-ra lassult le. 2009-ben további lassulás várható. E fejlemény mögött a lakásépítések folyamatos csökkenése áll, melyet a globális pénzügyi válság, valamint a szigorodó hitelfeltételek súlyosbítanak, ami a hazai kereslet drasztikus csökkenését eredményezte. Az infláció 2008-ban 4,1 %-ra gyorsult, de várhatóan jelentősen mérséklődni fog. Az állami költségvetés 2008-ban a GDP 3,4 %-át kitevő hiányt ért el, ami 2007-hez képest több mint öt százalékpontos romlást jelent. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban elérte a GDP majdnem 9,5 %-át, bár a Bizottság 2009-re ennek is a mérséklődését várja.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban csökkent, ami 2009-ben folytatódni fog, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci részvétel – különösen a nők esetében – erős maradt. Ez a munkanélküliségi rátát 2008-ban 11 % fölé emelte, és 2009-ben további jelentős, a 16 %-os szintet meghaladó növekedés várható. A leginkább érintett csoportok a bevándorlók, a fiatalok és az alacsony képzettségűek, különösen a 25 és 54 év közötti férfiak, valamint rendkívül veszélyeztetett a lakásépítési ágazat és a gépjárműipar.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Spanyolország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Spanyolország a közelmúltban a közmunkába való beruházásokra, a kkv-k finanszírozásának megkönnyítésére és a munkanélküliek támogatására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Spanyolország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Spanyolország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Előrelépés történt a jobb szabályozásról szóló program és a gyermekgondozási szolgáltatások igénybevételének javítása terén, valamint az energiaágazat működésének javításával járó kihívások megoldása, különösen a szomszédos országokkal való összekapcsolás tekintetében.

6.

A legfontosabb kihívást középtávon a strukturális reformok folytatása jelenti, melyek a potenciális növekedés fenntartását, a jelentős folyó fizetési mérleg hiány kiigazítását és a lakásépítési ágazat szerkezetátalakításának megkönnyítését célozzák. E tekintetben kulcsfontosságú kihívás a versenyképesség javítása. E célból kiemelt fontosságú többek között az innováció fokozása, a verseny – különösen a szolgáltatások terén folyó verseny – megerősítése, a bérlakáspiac szabályozásának javítása, valamint a humántőke minőségének egész életen át tartó tanulással és az oktatási reform végrehajtásával történő javítása révén. A versenyképesség javításának további fontos szempontja annak biztosítása, hogy a bérek alakulása vállalati szinten szorosabban kapcsolódjon a termelékenység alakulásához, a szociális párbeszéd kontextusában. A közkiadásoknak a termelékenységnövelő tényezők – például a K+F és innováció – javára történő további átcsoportosítása elősegítené a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás fenntartását. A versenynek a szolgáltatási ágazatban történő fokozása elősegítené az infláció alacsony szinten tartását és növelné az export költség-versenyképességét. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Spanyolországnak. Spanyolország számára különösen ajánlott:

1.

Franciaországban a GDP növekedése 2008-ban észrevehetően, körülbelül 0,7 %-ra lassult le, elsősorban a gyenge hazai kereslet miatt. A tőkebefektetések és a lakásépítési befektetések növekedése megtorpant a romló gazdasági kilátások és a szigorúbb hitelfeltételek miatt. A gyenge növekedés 2009-ben várhatóan folytatódni fog. Az infláció 2008-ban 3,2 %-ra növekedett, de 2009-ben le fog lassulni. A költségvetési hiány 2008-ban a GDP 3,2 %-a volt. A globális lassulás sújtja az exportot is, aminek következtében a 2008. évi folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan eléri a GDP körülbelül 3,8 %-át, a Bizottság előrejelzése szerint tartósan.

2.

A foglalkoztatás növekedése 2008-ban gyakorlatilag stagnált és 2009-ben várhatóan negatívvá válik. A munkanélküliségi ráta 2008-ban 8 % körüli szinten maradt, de 2009-ben növekedni fog. A gazdaság jelenlegi lelassulása jelentős hatást kezdett gyakorolni a munkaerőpiacra és az ipari ágazatra, különösen a gépjárműiparban okozva munkahelyek megszűnését.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Franciaország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Franciaország a közelmúltban az infrastruktúrába való beruházásokra, az energiahatékonyságra és a termelésre, a kkv-k támogatására és az építőiparra is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Franciaország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Franciaország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Az átfogó reformprogram részeként több intézkedést hoztak, nevezetesen a kkv-k támogatása, az ikt-használat, a K+F teljesítmény, a környezetpolitika, a kiskereskedelmi ágazat és a munkaerőpiac reformja, a szociális párbeszéd javítása és a középtávú költségvetési politika tervezése terén. További erőfeszítésekre van szükség a költségvetési konszolidáció középtávon történő javítása, az energiaágazatban, a vasúti szállítmányozási ágazatban és a szabályozott szakmákban zajló verseny fokozása, a munkajog további modernizálása és a szakképzési lehetőségek növelése terén.

6.

Franciaország számára a legfontosabb kihívást középtávon egyrészt a munkaerőpiac modernizálásának folytatása jelenti, melynek célja annak működésének javítása és a munkaerőpiac szegmentálódása elleni fellépés, másrészt a versenyre vonatkozó szabályozási keret javítása a szolgáltatási ágazatban, és a kiskereskedelmi ágazat eredményeinek figyelemmel kísérése. Ezeket a kihívásokat a kormány által az állami kiadásokra vonatkozóan bejelentett zéró növekedés elvének szigorú betartása mellett kell kezelni. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Franciaországnak. Franciaország számára különösen ajánlott:

1.

2008-ban az olasz gazdaság teljesítménye a becslések szerint 0,6 %-kal csökkent. A magas infláció, a jólétet érintő negatív hatások és megnövekedett bizonytalanság visszatartották a magánfogyasztást, miközben a csökkenő kereslet és a szigorúbb finanszírozási feltételek alacsonyabb beruházási szintet eredményeztek. Az exportot a romló költség-versenyképesség és a gyengébb globális kereslet is érintette. A Bizottság előrejelzése szerint a GDP 2009-ben várhatóan 2 %-kal tovább csökken. Az infláció 2008 harmadik negyedévében érte el csúcsértékét, azonban az előrejelzések szerint mérséklődni fog. A költségvetési hiány, miután 2007-ben a GDP 1,6 %-ára esett, újból növekedésnek indult. A bruttó adósság 2008-ban várhatóan a GDP 105 %-a fölötti szintet ér el, 2009-ben és 2010-ben tovább nő. A folyó fizetési mérleg hiánya a Bizottság szerint 2008-ban várhatóan meghaladja a GDP 2 %-át, de 2009-ben és 2010-ben visszafogott marad.

2.

Miközben a foglalkoztatás növekedése a becslések szerint 2008-ban enyhén pozitív maradt, 2009-re várhatóan negatívvá válik. Mivel a munkaerő-kínálat növekedése meghaladja a foglalkoztatás növekedését, 2008-ban a munkanélküliségi ráta az elmúlt tíz év óta első alkalommal növekedett és ez a negatív trend várhatóan folytatódni fog 2009-ben. Az alacsony képzettségűek és az atipikus szerződések keretében foglalkoztatottak csoportja a válság által leginkább érintettek közé tartozik.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Olaszország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Olaszország a magánfogyasztás fenntartását, különösen pedig az alacsony jövedelmű háztartások és a beruházások támogatására irányuló intézkedéseket fogadott el.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Olaszország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Olaszország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Az eredmények leginkább a költségvetési kiigazítás terén látványosak. Intézkedések születtek az üzleti környezet javítása érdekében, nevezetesen több felesleges jogszabály megszüntetésével és a közigazgatás hatékonyságának javításával. Célul tűzték ki, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket 2012-ig 25 %-kal csökkentsék, és a terhek mérését szolgáló projekt kidolgozása folyamatban van. Megtették az első lépéseket a „rugalmas biztonságon” alapuló megközelítés irányába, az oktatás és a kutatás területén hozott új intézkedések hatásait még ki kell várni. További erőfeszítésekre van szükség a verseny további fokozása érdekében.

6.

Olaszország gazdaságát több évig visszatartotta a termelékenység gyenge növekedése és a GDP-t folyamatosan meghaladó államadósságszint, bár a vállalati szektor és a háztartások adóssága viszonylag alacsony. Az államadósság megnehezíti a költségvetési fenntarthatóságot. A termelékenységhez kapcsolódó kihívások kezeléséhez szükséges kulcsfontosságú szakpolitikák messzemenő strukturális reformokat igényelnek, amelyek többek között a következőkre terjednek ki: a versenyre vonatkozó szabályozási keret megerősítése, az üzleti környezet további javítása a bürokrácia valamennyi kormányzati szinten történő csökkentésén keresztül, a munkaerőpiac működésének javítása, valamint a K+F ösztönzése. Több figyelmet kell fordítani a humántőke fejlesztésére és a nem hasznosított munkaerő-potenciál jobb kihasználására, különösen a déli országrészben. A versenyképesség visszaállításának egyik további fontos aspektusa annak biztosítása, hogy a bérek alakulása szorosabban kapcsolódjon a termelékenység alakulásához a bérmegállapítás mechanizmusának további decentralizációján keresztül. Annak érdekében, hogy támaszkodni lehessen a 2008 júliusában elindított költségvetési reformokra, középtávon fontos az államháztartást állandó, fenntartható pályán tartani a beruházások jobb feltételeinek, valamint a humántőkébe és az infrastruktúrába irányuló kiadások növelésének előmozdítása érdekében. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Olaszországnak. Olaszország számára különösen ajánlott:

1.

A reál GDP növekedése csak mérsékelten lassult, 2008-ban 3,6 %-ot érve el, mivel a hazai kereslet, különösen a magánfogyasztás továbbra is erőteljesen nőtt. A Bizottság előrejelzése szerint a növekedés 2009-ben tovább, körülbelül 1 %-ra mérséklődik, elsősorban a Ciprus legfontosabb kereskedelmi partnereit jellemző visszafogottabb gazdasági aktivitás hatásai miatt, melyek a turizmus és a külföldi lakáskereslet terén jelentkeznek. A háztartások növekedő eladósodása és a bizonytalan környezet is várhatóan visszafogja a magánfogyasztást. Az infláció 2008-ban 4,4 % volt, ami a 2007-ben mért ráta kétszerese, elsősorban az importált olaj és az élelmiszerek áremelkedése miatt. A Bizottság várakozása szerint azonban 2009-ben 2 %-ra fog csökkenni. Az állami költségvetés 2008-ban várhatóan a GDP 1 %-át kitevő többletet ér el. Az alacsonyabb külföldi kereslet, a turizmusból származó csökkenő bevételek és a jelentősen magasabb olaj- és nyersanyagárak, valamint a nominálbérek emelkedése hatással volt a ciprusi gazdaság versenyképességére, és 2008-ban a GDP több, mint 13 %-ára növelte a folyó fizetési mérleg hiányát. Ez azonban 2009-ben várhatóan 12 %-ra csökken. Meg kell erősíteni a versenyképességet a termelékenység növekedését és az egységnyi munkaerőköltség megfelelő alakulását elősegítő intézkedések révén.

2.

A munkaerőpiacra vonatkozó jelenlegi becslések szerint a foglalkoztatás növekedése 2008-ban 2 % körüli volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4 % körül maradt. A foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2009 folyamán le fog lassulni, aminek következtében a munkanélküliség 5 % körüli szintre emelkedik. A munkaerőpiacon jelenleg zajló fejlemények azt jelzik, hogy a válság hatása leginkább a turizmust és az építőipart, és ezáltal az itt foglalkoztatott, túlnyomórészt alacsony képzettségű külföldi munkaerőt fogja érinteni.

3.

A gazdasági visszaesésre adott válaszként Ciprus a közelmúltban intézkedéseket, többek között az alacsony jövedelmű háztartások támogatását és olcsó lakáshiteleket jelentett be. További intézkedésekkel támogatja az építőipart és a turizmust, beleértve az infrastrukturális projektek végrehajtásának megkönnyítését szolgáló eljárások megindítását.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Ciprus által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Ciprus folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Ciprus 2008. évi erős teljesítményéhez hozzájárultak az információs társadalom kialakítását és a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtését célzó mikroökonómiai politikák, valamint az általános társadalmi befogadási politikák. A költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát – különösen a nyugdíjak területén – elősegítő intézkedéseket terjesztettek jóváhagyás céljából a képviselőház elé. Ezek kiegészítéseként további intézkedésekre van szükség az egészségügyi rendszer megreformálása érdekében. Mivel a gazdaság szolgáltatásorientált, és a vállalkozások többsége mikrovállalkozás, Ciprus a K+F helyett az innováció fejlesztését szolgáló további intézkedéseket támogat. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának végrehajtása folyamatban van, azonban további intézkedésekre van szükség a szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, valamint a szakmai képzés rendszerének reformjához. A mikroökonómia terén néhány új intézkedés elősegítette a szakmai szolgáltatások körében folyó, nem kielégítő verseny problémájának kezelését.

6.

A ciprusi gazdaságot a kereskedelmi szakosodás magas foka jellemzi, amely az ország nyitottságával együttesen növeli a külső sokkhatásoknak való kitettségét. A diverzifikált és innovációvezérelt gazdaságba jelenleg történő átmenet fontos szerepet játszik abban, hogy a gazdaság ellenállóbbá váljon az alacsonyabb költségű gazdaságok részéről támasztott versennyel szemben. Erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a munka termelékenysége a tudásba, az új technológiákba, a készségekbe, az üzleti környezetbe és az innovációba történő beruházások révén növekedjék. Jelentős szakpolitikai kihívást jelent az ország versenyképességének javítása. Tekintettel a viszonylag magas külső egyensúlytalanságokra, a strukturális reformok erősítésére lenne szükség, amelyek növelik a termelékenységet, és a béreket a termelékenységhez igazítják. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Ciprusnak. Ciprus számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság megítélése szerint Lettország GDP-növekedése 2008-ban jelentősen romlott, a 2007-ben mért több mint 10 %-ról várhatóan körülbelül 2 %-ra csökken. A gyenge gazdasági helyzet és a pénzügyi válság megnehezítette a hitelekhez való hozzáférést, és visszafogta a magánfogyasztást és az ingatlanpiacot. Mindez különösen a beruházásokat érintette, amelyek 2008-ban várhatóan 9 %-kal csökkennek. A GDP egy ideig várhatóan jelentősen csökken. Az infláció 2008-ban 15,3 %-ra gyorsult, de 2009-ben csökkenni fog. A súlyos recesszió negatív hatást gyakorol a költségvetési egyenlegre, amely a Bizottság szerint 2008-ban várhatóan a GDP 3,5 %-a körüli hiányt fog mutatni. A csökkenő hazai kereslet hozzájárult a jelentős külső egyensúlytalanságok enyhítéséhez. A behozatal jelentősen visszaesett 2008-ban, ami elősegítette a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését a GDP 15 %-a körüli értékre.

2.

A foglalkoztatás 2009-ben jelentősen csökkenni fog. A munkanélküliség jelenleg nő, és a 2008. évi 6,5 % körüli szintről várhatóan jelentősen növekedni fog. A munkahelyek megszűnése elsősorban az építőiparban és a kiskereskedelmi ágazatban foglalkoztatott alacsony képzettségű munkavállalókat érintette, azonban más csoportok is egyre inkább érintettek. Leginkább a hátrányos helyzetű csoportok és a fiatalok érintettek, ami lerontja az e csoportok foglalkoztatása terén a közelmúltban elért eredményeket.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és a nemzetközi pénzügyi segítséggel együtt, amelyről 2008 decemberében állapodtak meg, Lettország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. 2008 folyamán vált nyilvánvalóvá, hogy Lettország erős és hosszan tartó visszaesésnek lesz kitéve. A lett tőke- és pénzügyi piacokra, valamint az ország bankrendszerére nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a hatóságok felismerték, hogy sürgősen nemzetközi pénzügyi támogatásra van szükség. Ezzel összefüggésben a lett parlament 2008. december 12-én gazdasági stabilizációs és növekedésélénkítő programot fogadott el, amely elősegíti a pénzügyi rendszerbe vetett hazai és nemzetközi bizalom fenntartását, közvetlen és közvetett módon hozzájárul a leromlott költség-versenyképesség és az inflációs nyomás feltartóztatásához és visszafordításához azáltal, hogy egy jóval szigorúbb költségvetési irányvonal központi elemeként csökkenti a közszférában a bérköltségeket, valamint strukturális reformok egész sorával erősíti a gazdaság növekedési potenciálját.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Lettország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. Ezzel összefüggésben Lettországnak be kell tartania a gazdasági stabilizációs programban az államháztartásra meghatározott célokat, sürgősen intézkedéseket kell hoznia a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére, valamint teljes mértékben végre kell hajtania a fizetési mérlegre vonatkozó megállapodást. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Lettország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. A kormány csökkentette a tervezett kiadásokat és olyan intézkedéseket javasolt, amelyek a közszféra béreinek növekedését kívánják korlátozni. Intézkedéseket hoztak a K+F teljesítményének javítására. Figyelemreméltó intézkedéseket hoztak a munkaerő-kínálat középtávú növelésére, azonban az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégia kidolgozásához további erőfeszítésekre van szükség. A szabályozási környezet tovább javult. A gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása terén is történt előrelépés.

6.

Lettország számára a legsürgetőbb gazdaságpolitikai kihívást a makropénzügyi stabilitás biztosítása jelenti, mivel fennáll a jelentős és hosszan tartó visszaesés veszélye. Középtávon a K + F-be, az innovációba és az oktatásba történő, a termelékenységet növelő beruházásoknak elő kell segíteniük a hazai kereslet által vezérelt ágazatokról a kereskedelemre történő áttérést. Sürgősen szükség van strukturális reformokra, amelyek elősegítik a munkaerőpiac rugalmasságát és az átmenetet, elsősorban hatékonyabb aktiváláson és képzésen keresztül. Az állami bérpolitikának példát kell mutatnia a magánszektor számára a bérek mérséklésére, elősegítve az infláció feltartóztatását és az export költség-versenyképességének fenntartását. A strukturális alapokból finanszírozott programok időben történő és határozott végrehajtása pozitív hatást gyakorol a gazdaság kínálati potenciáljának megerősítésére, a foglalkoztatás támogatására és a vállalkozások számára a finanszírozáshoz való hozzájutás biztosítására. Alapvető fontosságú a programok végrehajtása érdekében a közigazgatási kapacitás fenntartása. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Lettországnak. Lettország számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság becslése szerint a GDP növekedése 2008-ban 3,4 % volt, amely jóval kevesebb a 2007. évi értékhez képest (8,9 %). Az ingatlanpiac korrekciójával csökkentek a beruházások. A szigorúbb hitelfeltételek, a csökkenő reáljövedelem, valamint a vállalkozások és a fogyasztók bizalmának csökkenése 2009-ben várhatóan visszavetik a hazai keresletet. Az infláció legmagasabb értéke 2008-ban 11,1 % volt, amely mögött a magas nyersanyagárak és a hazai bérnyomás állt. A globális gazdasági helyzet romlása és a többletkiadások miatt a költségvetési hiány növekedett. A hiány a Bizottság becslése szerint a GDP 3 %-át tette ki 2008-ban, és várhatóan 2009-ben is ez az érték lesz jellemző, mivel több takarékossági intézkedést is elfogadtak. A jelentős béremelkedések alááshatták a külső versenyképességet, ami a gyenge külső kereslettel együtt 2009-ben várhatóan visszafogja majd az exportnövekedést. Mindazonáltal a következő években a nominális bérnövekedés lassulása várható. Ezenkívül a csökkenő hazai kereslet valószínűleg lassítani fogja az import növekedését, ami a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenését eredményezi a 2008-ra előrejelzett, a GDP 12,6 %-ának megfelelő értékről. A jövőt illetően pedig fel kell készülni az Ignalia atomerőmű 2010-ben esedékes leállítása által a GDP-re és a hazai energiaárakra gyakorolt hatásokra.

2.

A jelenleg érvényes munkaerő-piaci adatok szerint 2008-ban a foglalkoztatás növekedése negatívvá vált, a munkanélküliség várhatóan meghaladja az 5 % -t. Egyre gyakoriabbak a nagyszámú elbocsátások, amelyek elsősorban az alacsony képzettségű fiatalokat, a vidéki lakosokat és az idősebb munkavállalókat érintik. A munkanélküliség regionális különbségei felerősödhetnek.

3.

2008. december 9-én az újonnan megválasztott kormány válságellenes kormányzati programot fogadott el, amely számos fiskális intézkedést jelentett be az ország makrogazdasági egyensúlyproblémáinak kezelésére és az általános költségvetési hiány 2009-től történő csökkentésére.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Litvánia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. Ezzel összefüggésben Litvániának be kell tartania a válságellenes programban az államháztartásra vonatkozóan meghatározott célokat. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Litvánia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos intézkedést hajtottak végre a fiatalok foglalkoztatásának javítása és a vállalkozók képzése érdekében. További erőfeszítésekre van szükség a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken a makropénzügyi stabilitás javítása és az infláció csökkentése érdekében. További támogatásra van szükség a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése, a K+F és innováció teljesítményének javítása, a szabályozási környezet javítása, a gyermekgondozási lehetőségek növelése, valamint az egészségügy és a biztonság javítása érdekében.

6.

A gazdaság jelentős növekedése és a kivándorlás szűkítette a munkaerőpiacot és hozzájárult a munkaerőköltségek növeléséhez, ami hátrányosan érintette Litvánia versenyképességét. A gazdaság jelenlegi lelassulása növelni fogja a munkanélküliséget és ezért az aktív munkaerőpiaci politika döntő jelentőségűvé válik. Ugyanakkor a legsürgetőbb kihívást továbbra is a jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentése jelenti. Az infláció féken tartása és a versenyképesség romlásának megállítása érdekében a bérnövekedést szorosabban hozzá kell kötni a termelékenységhez. A közszférában a bérnövekedést fékező egyes intézkedések már végrehajtásra kerültek az általános kiadáscsökkentési politikával összhangban. Javítani kell az üzleti környezetet, valamint meg kell erősíteni a közigazgatási kapacitást. Emellett erősíteni kell a termelékenység növekedését a készségek fejlesztésén és az innovációs teljesítmény növelésén keresztül, ideértve a közvetlen külföldi befektetések vonzását. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Litvániának. Litvánia számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése 2008-ban megközelítőleg 1 % -ra lassult, amely a 2007. évi ütemnél (5,2 %) jóval kisebb, mivel a nemzetközi gazdaság lelassulása éreztetni kezdte hatását. Ez a lassulás 2009-ben várhatóan folytatódik. E fejlemény oka a külföldi kereslet és a magánberuházások alacsony szintje. Az infláció 2008-ban több mint 4 %-ra gyorsult a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt, de 2009-ben várhatóan enyhülni fog. A gazdaság lelassulása a költségvetési többletet valószínűleg a GDP 3,0 %-ára csökkentette 2008-ban. A Bizottság véleménye szerint Luxemburg 2008-ra vonatkozóan várhatóan a GDP 8 %-át meghaladó folyófizetésimérleg-többletet jelent majd, mely 2009-ben valószínűleg némileg csökkenni fog.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban folytatta növekedését, a munkanélküliségi ráta 4,1 %-os szinten maradt. A helyzet 2009-ben várhatóan kevésbé pozitívan alakul, amelyet a foglalkoztatás növekedésének lelassulása és növekvő munkanélküliség kísér. Luxemburg a jelenlegi válság okozta kihívásokkal néz majd szembe, melyek valószínűleg érinteni fogják a pénzügyi, a szállítási és az acélágazatot, valamint a gépjárműiparhoz kapcsolódó vállalkozásokat.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Luxemburg a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Luxemburg nemrég a vállalkozásokat terhelő adók csökkentésére és az alacsonyabb jövedelmű háztartások támogatására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Luxemburg által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal.

5.

Luxemburg folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Luxemburg eredményeket ért el az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának emelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és az oktatási rendszerben fennálló mesterséges akadályok felszámolása terén, valamint vonzóbbá tette a gazdasági környezetet. További intézkedésekre van szükség ezen alapvető kihívások kezelése érdekében.

6.

Mivel a pénzügyi szektor a GDP több mint negyedét teszi ki, az aktuális pénzügyi válság jelentősen érintheti az országot. Továbbá, az egységnyi munkaerőköltség viszonylag gyors növekedése valószínűleg negatívan befolyásolja a versenyképességet. Ez a romlás a következő években várhatóan folytatódik, mivel 2008-ra és 2009-re a termelékenység csökkenését várják. Hosszabb távon szükség van a nyugdíjrendszer reformjára a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében. A lakosság foglalkoztatási rátája az európai átlag alatt van, különösen az idősebb munkavállalók esetében alacsony. Luxemburgnak ezenkívül még vonzóbbá kell tennie az üzleti környezetet. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

1.

Miután a GDP növekedése 2007-ben jelentősen, 1,1 %-ra csökkent (elsősorban a 2006 közepén megkezdett költségvetési kiigazítási program miatt), 2008-ban a figyelemreméltó mezőgazdasági termelés ellenére 0,9 %-ra lassult. A jövőt tekintve jelentős gazdasági visszaesés várható a gyorsan romló külső környezet miatt. A pénzügyi válság különösen hátrányos hatásokat gyakorolt a magyar pénzügyi és devizapiacokra, ami az államkötvénypiac átmeneti befagyásához vezetett, valamint az értéktőzsde jelentős visszaesését és a fizetőeszköz jelentős leértékelődését eredményezte. Az infláció 2008-ban meghaladta a 6 %-ot, de 2007 közepe óta csökkenő trendet mutat és várhatóan tovább csökken. A lelassulás ellenére a költségvetési hiány a Bizottság becslése szerint 2008-ban a GDP 3,3 %-ára csökkent, ami mellé a hatóságok által tervezett további kiigazítások társulnak. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban némileg növekedett, a GDP 7 %-a körüli szintre.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban körülbelül 1 %-kal csökkent, ez a trend 2009-ben folytatódik. A munkanélküliségi ráta a 2008. évi 7,7 % körüli értékről várhatóan tovább nő. A gazdasági visszaesés intenzitásától függően valószínűsíthető, hogy a munkanélküliség nem korlátozódik az alacsony képzettségűek és a hátrányos helyzetűek csoportjára, valamint a hátrányos helyzetű térségekre.

3.

A pénzügyi piac zavarai ellen hozott magyar intézkedések támogatását és a fizetési mérleg javítását célzó közösségi kölcsönnel összefüggésben a hatóságok 2008. november 19-én egyetértési megállapodást írtak alá, amely meghatározza a kölcsön kifizetéséhez kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételeket, különösen a költségvetési konszolidáció és a költségvetési irányítás reformja tekintetében.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Magyarország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. Ezzel összefüggésben Magyarországnak végre kell hajtania a fizetési mérlegre vonatkozó megállapodást. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Magyarország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Várható, hogy a költségvetési politika 2008-ban ismét a tervezettnél jobb konszolidációs szintet fog eredményezni. További erőfeszítésekre van szükség a strukturális és a munkaerő-piaci reformok tekintetében. A strukturális alapok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemzeti reformprogram végrehajtásában, és felhasználásuk összességében jól halad. A pénzügypiaci zavarokat követően a magyar hatóságok intézkedések egész sorát fogadták el a piacba vetett bizalom helyreállítására, ideértve a költségvetési hiány gyorsított csökkentését, a költségvetési irányítás megerősítését, valamint a pénzügyi ágazatra vonatkozó szabályozások és felügyelet szigorítását.

6.

Magyarország számára a politikai kihívást a pénzügyi válság negatív hatásának enyhítése jelenti a költségvetési stabilitás fenntartása és a gazdaságpolitika hitelességének megerősítése mellett. E célból elejét kell venni a külső versenyképesség további romlásának annak biztosításával, hogy a bérek növekedése kövesse a termelékenység alakulását. Középtávon kiemelkedő jelentőséggel bírnak a makrogazdasági és a költségvetési stabilitás javítására irányuló erőfeszítések. Ehhez növelni kell a közszféra és az egészségügyi ágazat hatékonyságát, valamint javítani kell a munkaerőpiac működésén és különösen folytatni kell a szociális ellátórendszer reformját a munka kifizetődővé tétele érdekében. A 2006 közepe óta megvalósult haladás ellenére a hatékonyság növelésével további megtakarítások érhetők el az állami szektorban. Magyarországon a teljes foglalkoztatási ráta (57,3 %) az EU-ban 2007-ben a harmadik legalacsonyabb volt; különösen alacsony volt a fiatalok és az idősebbek, valamint az egyéb hátrányos helyzetű csoportok részvétele. A nem megfelelő képzettség problémájának hatékony csökkentése érdekében tovább kell erősíteni az oktatási és képzési rendszer munkaerő-piaci igényeknek való megfelelését. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Magyarországnak. Magyarország számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése a Bizottság szerint 2008-ban várhatóan 2,1 %-os lesz, a 2007. évi 3,9 %-hoz képest. A GDP növekedése 2009-ben várhatóan gyengülni fog. Az infláció 2008 közepén 5,7 %-ra nőtt, amit a megnövekedett nemzetközi élelmiszer- és olajárak okoztak, és amit valószínűleg felerősített a gyenge hazai verseny és az energia-behozataltól való nagyfokú függőség. A költségvetési pozíció 2008-ban romlott, a költségvetési hiány a GDP 3,5 %-ára emelkedett. A gyengébb globális kereslet a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését eredményezte.

2.

A foglalkoztatás növekedése 2008-ban lelassult, ami 2009-ben folytatódni fog a gazdasági aktivitás ütemének lelassulása miatt. A nők foglalkoztatása 2007-ben enyhén növekedett, de a 36,9 %-os szint továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája 2007-ben csökkent (28,3 %-ra). A munkanélküliség 2008-ban a 6,5 %-os szintről valószínűleg növekedik, ami elsősorban az alacsony képzettségű munkavállalókat érinti a gyáriparban és a turizmusban, bár más ágazatok is egyre inkább veszélyeztetettek lehetnek.

3.

A gazdasági visszaesésre adott válaszként Málta a közelmúltban az infrastruktúra, a környezet és a turizmus területeire irányuló beruházások fokozására, valamint a háztartásokat terhelő adók csökkentésére is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Málta által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Málta folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Előrelépés történt a verseny és a munkaerőpiac reformja terén. A 2008. évi pozitív kezdeményezésekre példa a hajógyárak privatizációjának irányában tett fontos lépések, a „rugalmas biztonságra” épülő integrált koncepció kidolgozása és az adminisztrációs terhek csökkentésére meghatározott célkitűzés. További intézkedésekre van szükség az egészségügyi rendszer és az üzleti környezet fenntarthatóságának javítása, valamint az energiapiac diverzifikálása terén. Az előrelépés 2008-ban lelassult a költségvetés stabilizációja terén.

6.

Málta jelentősen függ az importált energiától, természetes erőforrásoktól, termelési inputoktól és fogyasztási cikkektől. Málta gazdasági fejlődésének kulcsát a humán erőforrások jelentik, amelyek esetében jelentős javulásra van szükség az alacsonyabb képzettségű munkavállalók egész életen át tartó tanulásban való részvétele és a korai iskolaelhagyás további csökkentése terén. Az ország kis mérete következtében különösen jelentős a versenyképesség kérdése, és ezért az üzleti környezet javítására van szükség. A közpénzek hatékonyabb felhasználása szükségessé teszi az egészségügyi rendszer további reformját. Bár Málta diverzifikálta gazdaságának alapját, további előrelépésre van szükség a turizmustól és az elektronikai cikkek gyártásától való jelentős függőség csökkentése terén. A versenyképesség biztosításának kihívása további strukturális reformokat igényel, amelyek növelik a termelékenységet és a termelékenység növekedését követő bérnövekedést. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Máltának. Málta számára különösen ajánlott:

1.

Hollandiában a reál GDP növekedése 2008-ban 1,9 %-ra lassult a 2007. évi 3,5 %-ról. A növekedés 2009-ben várhatóan visszaesik a globális visszaesés, a beruházások csökkenése és a magánfogyasztás jelentős csökkenése miatt. Az infláció, amelyet az élelmiszer- és az energiaárak korábbi emelkedése növelt meg, 2008-ban 2,2 %-ra emelkedett. A költségvetési többlet 2008-ban a GDP 1,1 %-ára nőtt. Mindazonáltal a Bizottság várakozásai szerint ez a többlet 2009-ben 1,4 %-os, 2010-ben pedig 2,7 %-os költségvetési hiányba fordul át. A globális visszaesés ellenére 2008 tekintetében Hollandia várhatóan a GDP 8 %-a feletti folyófizetésimérleg-többlettel rendelkezik, amely 2009-ben várhatóan a GDP 6,5 %-ára szűkül.

2.

A közel 2 %-os szinten álló foglalkoztatás növekedése 2008-ban folytatódott, de 2009-ben várhatóan negatívvá válik. Ennek eredményeként a munkanélküliség 2008-ban csökkent, de 2009-ben várhatóan növekedni fog. A munkaadók eddig nem éltek elbocsátásokkal, mivel attól tartanak, hogy a gazdaság helyreállásával nem találnak majd megfelelően képzett munkaerőt. A leginkább sújtott ágazatok valószínűleg az ipari és a pénzügyi ágazat.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Hollandia a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Ezenfelül a gazdasági visszaesésre reagálva Hollandia a közelmúltban többek között a kkv-kra vonatkozó társasági adó, a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás és a munkaidő csökkentését magában foglaló intézkedéseket jelentett be, valamint további intézkedéseket tett a kkv-k és a nagyobb vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása érdekében.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Hollandia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Hollandia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Intézkedéseket hoztak a munkaerő-kínálat növelése érdekében, azonban további erőfeszítésekre van szükség a ledolgozott munkaórák számának növelése érdekében. A K+F kiadások stagnálása ellenére előrelépés történt a szakpolitikai koherencia növelése terén, mégpedig új irányítási struktúrák bevezetése, a K+F és az innováció elősegítésére kidolgozott koherens stratégia végrehajtása, valamint az innovációs intézkedéscsomag ésszerűsítése révén.

6.

A ledolgozott munkaórák számának növelése, valamint a K+F és az innováció teljesítményének javítása elősegíti az erős gazdasági teljesítmény jövőbeli fenntartását. A kihívást a hosszú távú K+F és innovációs stratégia koherens és hatékony szakpolitikai intézkedésekké történő átalakítása jelenti, melyek célja különösen a magánszektor K+F kiadásainak ösztönzése. A lakosság elöregedése és a munkaerő-kínálat ezzel járó csökkenése fényében biztosítani kell az államháztartás fenntarthatóságát. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Hollandiának. Hollandia számára különösen ajánlott:

1.

A GDP növekedése 2008-ban 1,7 %-ra lassult a 2007. évi 3,1 %-ról. A növekedés a csökkenő export és a pangó beruházások miatt várhatóan több, mint 1 %-kal csökken. Az infláció 2008 közepén majdnem elérte a 4 %-ot, de jelenleg gyors ütemben enyhül. A Bizottság szerint Ausztria 2008-ban a GDP 0,6 %-át kitevő, csekély költségvetési hiányt jegyzett, amely 2009-ben határozottan nőni fog. Az alapján, hogy 2008-ban a GDP 3 %-át meghaladó folyófizetésimérleg-többletet várnak, amely az előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben e szint körül marad, a külső egyensúly egészségesnek mondható.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban 1,6 %-kal növekedett, de 2009-ben várhatóan csökkenni fog, a munkanélküliség pedig – közel három éves csökkenés után – emelkedik majd. Ez várhatóan a munkaerőpiac hagyományosan korlátozott foglalkoztatási kilátásokkal rendelkező csoportjait, nevezetesen az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalókat fogja leginkább érinteni. Elsőként a szakképzettséget igénylő időszakos állások számát csökkentették az ipari ágazatban. A gazdaság jelenleg leginkább érintett ágazata a gépjárműipar.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Ausztria a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Ausztria nemrég a háztartásokat terhelő adók csökkentésére és azok további pénzügyi támogatására, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának megkönnyítésére, valamint az infrastruktúra, az energiahatékonyság és a K+F területére irányuló beruházások előmozdítására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Ausztria által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelni fogja a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Ausztria folytatta nemzeti reformprogramjának végrehajtását. Erőfeszítéseket tettek az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának növelése érdekében, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok oktatása, a munkaerőpiacon jelentkező nemi megkülönböztetés elleni fellépés és a vállalkozói ismeretek oktatása terén. További intézkedésekre van szükség a középtávon történő költségvetési konszolidáció és a verseny fokozása terén.

6.

Ausztria számára a legfontosabb középtávú kihívást az jelenti, hogy tudásintenzívebb gazdasággá alakuljon. Ausztria jelentősen növelte K+F kiadásait. A kutatásra fordított kiadások növelése mellett azonban nagyobb figyelmet kell fordítania a humántőke létrehozására is. A bérek tartós visszafogása megerősítette Ausztria globális versenypozícióját és előmozdította a növekvő munkaerő-kínálat számára a munkahelyteremtést. Ausztria számára kihívást jelent a munkaerőforrások jobb kihasználásának biztosítása, nevezetesen az idősebb munkavállalók esetében, valamint a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának, oktatásának és képzésének javítása. A szociális jóléti rendszer fenntarthatóságának biztosítása a reformoktól és a tartós költségvetési konszolidációtól függ, amelyet a közkiadások megerősítésével kell előmozdítani azokon a területeken, amelyek döntő jelentőségűek a középtávú növekedés szempontjából. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Ausztriának. Ausztria számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság szerint Lengyelország GDP-növekedése 2008-ban 5 %-ra lassult, miután 2007-ben 6,7 % volt. Az erőteljes növekedést elsősorban a magánfogyasztás és az élénk beruházások okozták. A GDP növekedése 2009-ben tovább lassul az alacsonyabb export és a beruházások visszafogott dinamikája miatt. Az infláció 2008-ban 4,25 % körüli csúcsértéket ért el, de 2009-ben lassulással számolnak. A költségvetési hiány 2008-ban várhatóan enyhén, a GDP 2,5 %-ára nőtt, amely a Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben körülbelül 1 százalékponttal tovább romlik. A folyó fizetési mérleg 2008. évi, a GDP 5,6 %-át kitevő hiánya 2009-ben valószínűleg ezen a szinten marad.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban 3 %-kal nőtt, a munkanélküliség tovább csökkent 7,4 %-ra. A foglalkoztatás növekedése 2009-ben jelentősen le fog lassulni, a munkanélküliség pedig várhatóan 8,4 %-ra emelkedik majd. A munkaerőpiacon jelenleg zajló fejlemények azt mutatják, hogy a gazdasági aktivitás lelassulása által legsúlyosabban érintett ágazatok az exportorientált ágazatok, a gyáripar, az építőipar és a szállítás. Nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a munkaerő-piaci aktivitás, valamint az ágazatok és az iparágak közötti munkaerő-mobilitás növelésére, ami elősegíti a gazdaság költség-versenyképességének helyreállítását a jelentős foglalkoztatás- és bérnövekedés időszakát követően.

3.

A gazdasági visszaesésre reagálva Lengyelország a közelmúltban többek között a kkv-k és az alacsony jövedelmű háztartások támogatására irányuló intézkedéseket jelentett be, ugyanakkor erőfeszítéseit továbbra is a kiadások csökkentésére és az államháztartás fenntarthatóságának biztosítására összpontosítja.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Lengyelország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Lengyelország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos intézkedést hoztak a hálózatos iparágakon belüli verseny javítása, az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése, a vállalkozókra vonatkozó jogi környezet javítása, valamint az oktatás és a képzés munkaerőpiaci igényekkel való összehangolása érdekében. További erőfeszítésekre van szükség a kiadások feletti ellenőrzés javítása, a K+F teljesítményének fokozása, a támogatási rendszerek felülvizsgálata és az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében.

6.

Lengyelország gazdasági teljesítményét több, egymáshoz kapcsolódó strukturális probléma, a munkatermelékenység alacsony szintje és a munkaerő alacsony szintű kihasználása fogja vissza. A társadalombiztosítási rendszerek reformjának végrehajtására irányuló erőfeszítések és az idősebb munkavállalók számának ezzel egy időben történő növelése együttesen megerősíthetik a munkaerő-kínálatot és javíthatják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A növekedés és a foglalkoztatás számára előnyös lenne az üzleti környezet további javítása, az infrastruktúra fejlesztése és a humántőke minőségének javítása. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Lengyelországnak. Lengyelország számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság szerint Portugália GDP-növekedése 2008-ban 0,2 %-ra esett a 2007. évi majdnem 2 %-ról. Ezt a lassulást a beruházások lelassulása és a csökkenő külső kereslet miatti gyengébb exportteljesítmény okozta. A hazai kereslet 2009-ben várhatóan tovább gyengül, ami a növekedés további lassulását eredményezi. Az infláció 2008-ban 2,7 %-ra gyorsult, de az euroövezet átlaga alatt maradt, és jelenleg csökkenő pályán halad a nemzetközi árak csökkenése és a visszafogott kereslet következtében. Az utóbbi évek csökkenő pályáját követve Portugália költségvetési hiánya 2008-ban a GDP alig 2 %-a fölött volt. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ban a GDP 11,8 %-ára nőtt a lassúbb exportnövekedés és a magas nyersanyagárak miatt. A folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben várhatóan javulni fog.

2.

Portugáliában a foglalkoztatás 2007-ben enyhén növekedett, körülbelül 68 %-os szinten stabilizálódó foglalkoztatási ráta mellett. A munkanélküliségi ráta legmagasabb értéke 2007-ben 8,1 % volt, de 2008-ban mérsékelten csökkent. A gyenge külföldi kereslet foglalkoztatásra gyakorolt hatásai már érezhetőek a nagyméretű exportvezérelt ágazatban. A gazdaság további átalakulásával párhuzamosan növekedni fog a strukturális munkanélküliség, amely különösen az alacsony képzettségű és a hátrányos helyzetű csoportokat érinti.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Portugália a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Emellett a gazdasági visszaesésre reagálva és a gazdaságélénkítési tervvel összefüggésben Portugália a közelmúltban elfogadott egy olyan átfogó kezdeményezés (beruházási és foglalkoztatási kezdeményezés) finanszírozását célzó költségvetési programot, amelynek rendeltetése a célzott állami beruházások megerősítése, valamint a magánberuházások és a foglalkoztatás támogatása. Ezenkívül már korábban döntést hoztak a vállalkozásokra vonatkozó adók csökkentéséről és az alacsony jövedelmű családok pénzügyi támogatásának növeléséről.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Portugália által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Portugália folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Fontos lépéseket tettek a költségvetési hiány fenntartható csökkentésére, a közigazgatás megreformálására és az államháztartás fenntarthatóságának javítására. Intézkedéseket hoztak az állami K + F-re vonatkozó célkitűzés elérése érdekében, továbbá a magánberuházások növelésére és az innovációs rendszer hiányosságainak felszámolására irányuló lépésekre is sor került. Az oktatási rendszer hatékonyabbá vált, emellett megegyezés született a szociális partnerekkel a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról, melyet a parlament már jóváhagyott. További erőfeszítésekre van szükség a közkiadások olyan területekre történő átcsoportosítása terén, amelyek jobban támogatják a potenciális növekedést, az eredmények figyelemmel kísérését és az energiapiacokon a hatékony verseny fokozását.

6.

A költségvetési hiány jelentős csökkenése, valamint a költségvetési konszolidáció és a közigazgatási reform terén tett előrelépés eredményeként az államháztartás stabilabbá vált. Az üzleti környezet, az oktatás és a képzés egyaránt javult. Ennek ellenére Portugália több jelentős kihívással néz szembe a termelékenységnövekedés és a kiegyensúlyozottabb külső pozíció biztosítása terén. Ennek fényében Portugália számára előnyös lenne egy, a szakpolitikák közötti szinergiákra épülő, integráltabb szakpolitikai megközelítés végrehajtásának és figyelemmel kísérésének folytatása, mely javítja a közkiadások minőségét, javítja a piacok működését, növeli az oktatási és a képzési rendszerek hatékonyságát, továbbá előmozdítja a versenyképességet. A versenyképesség helyreállításának további fontos aspektusát jelenti annak biztosítása, hogy a bérek alakulása szorosabban kapcsolódjon a termelékenység alakulásához. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása. Fontos előrelépést jelentenek az elmúlt években a megújuló energiával kapcsolatban végrehajtott intézkedések, valamint azon intézkedések, amelyekre vonatkozóan a beruházási és foglalkoztatási kezdeményezés keretében már döntés született.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Portugáliának. Portugália számára különösen ajánlott:

1.

Románia GDP-növekedése a becslések alapján 2008-ban 7,8 %-ra gyorsult, melyet elsősorban a magánfogyasztás és a beruházások rekordszerű fellendülése idézett elő. Azonban valószínű, hogy ez az érték 2009-ben számottevően csökken a jelentősen megszigorított hitelfeltételek, a fogyasztók és a befektetők bizalmának csökkenése és a gyengébb külföldi kereslet miatt. Miközben az infláció 2008-ban majdnem 8 %-ra emelkedett, 2009-ben a Bizottság várakozásai szerint csökkenni fog. A költségvetési hiány a becslések szerint 2008-ban elérte a GDP 5,2 %-át, és amennyiben a politika nem változik, 2009-ben várhatóan tovább emelkedik. A gyengébb hazai keresletre visszavezethető némi enyhülés ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya a Bizottság szerint várhatóan magas marad, amely 2008-ban a GDP 13 %-át tette ki, és 2009-ben kétszámjegyű szinten marad.

2.

A foglalkoztatási ráta 2009-ben várhatóan 60 % alatt marad, a munkanélküliség várhatóan enyhén nő. A fiatalok munkanélküliségi rátája, mely több mint 20 %-os, az EU-ban a legmagasabbak között van. A globális visszaesés várhatóan magasabb munkanélküliséget eredményez, különösen néhány gazdasági ágazatban, ideértve azokat, amelyek korábban munkaerőhiánnyal néztek szembe (gépjárműipar, textilipar, petrolkémiai ipar és építőipar). Ez különösen az alacsony képzettségűeket és a fiatalokat érinti majd.

3.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a Románia által a költségvetési konszolidáció érdekében tett intézkedéseket és a gazdasági lassulásra Románia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelni fogja a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. Ezzel összefüggésben Romániának fokoznia kell a költségvetés konszolidációjára irányuló lépéseket és sürgősen intézkedéseket kell hoznia a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére. A 6. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

4.

Románia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását, bár szerény mértékű előrelépés történt. Románia továbbra is laza költségvetési politikát folytatott, ami makrogazdasági és költségvetési egyensúlytalanságokat eredményezett. Noha több intézkedést is végrehajtottak az oktatás minőségének javítása érdekében, további intézkedésekre van szükség. Románia szintén folytatta K+F stratégiájának végrehajtását. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy javuljon a közigazgatás hatékonysága és eredményessége. Továbbra is sok a teendő a bürokrácia csökkentése és a készségekbe történő beruházások terén.

5.

A jelenlegi gazdasági környezetben Románia számára az első számú prioritást a makrogazdasági és a költségvetési egyensúlytalanságok megoldása jelenti, amelyek veszélyeztetik a közép- és hosszú távú növekedési pályájának fenntarthatóságát. Ugyanakkor, mivel költségelőnyei fokozatosan romlanak, Romániának fel kell gyorsítania strukturális reformjait, hogy költségelőnyökre épülő gazdaságát nagyobb mértékben a termelékenységen, innováción és tudáson alapuló gazdasággá alakítsa, a növekedés új forrásai felé fordulva. A szükséges reformok hatékony végrehajtása döntően attól függ, hogy Románia képes-e sürgősen javítani közigazgatásának hatékonyságát és eredményességét. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

6.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Romániának. Románia számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság szerint Szlovénia GDP-növekedése 2008-ban 4 %-ra csökkent a 2007. évi 6,8 %-ról, és 2009-ben tovább csökken majd. Az infláció 2007-ben határozottan felgyorsult a növekvő energia- és élelmiszerárak, valamint az erős keresleti nyomás miatt, azonban a 6,5 %-os csúcsértékről 2008 végére 1,8 %-ra csökkent. A folyó fizetési mérleg 2008-ra becsült hiánya a GDP 6 %-a. A Bizottság szerint 2009-ben várhatóan csak enyhén fog javulni. Az államháztartás, mely 2007-ben többletet ért el, 2008-ban hiánnyal zárt.

2.

A gazdasági aktivitással összhangban a foglalkoztatás növekedése 2008 második felében erős dinamizmust követően megtorpant, és 2009-ben várhatóan tovább gyengül. Várható, hogy a munkanélküliségi ráta 2008-ban 4,5 %-ra esett és 2009-ben növekedni fog. Az aktuális fejlemények szerint a munkanélküliség növekedni fog az exportorientált és munkaerő-intenzív szolgáltatások terén, ami elsősorban a határozott idejű szerződések keretében foglalkoztatottakat (elsősorban a fiatal és külföldi munkavállalókat) és az alacsony képzettségű munkaerőt fogja leginkább sújtani.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Szlovénia a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Ezenfelül a gazdasági visszaesésre reagálva a kormány 2008 decemberében ösztönző költségvetési intézkedéseket fogadott el.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Szlovénia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelni fogja a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Szlovénia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Figyelemre méltó intézkedéseket hoztak az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítésére. További erőfeszítésekre van szükség a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának javítására, a „rugalmas biztonság” továbbfejlesztésére, a K+F teljesítményének javítására, a verseny javítására és az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának folytatására. Az üzleti potenciál felszabadítása terén is történt némi előrelépés.

6.

Szlovénia kihívásokkal néz szembe a nyugdíjreform és az aktív időskor terén a lakosság elöregedéséhez kapcsolódó költségvetési hatások kezelése érdekében. A strukturális merevségek munkaerő- és termékpiacok terén történő felszámolása elősegítené az adott országot érintő megrázkódtatások felfogását és erősítené Szlovénia kiigazítási képességét az euroövezeten belül. A termelékenység növekedését meghaladó mértékű bérnövekedés feltartóztatása alapvető fontosságú a fenntartható növekedés és a versenyképesség biztosítása érdekében. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Szlovéniának. Szlovénia számára különösen ajánlott:

1.

A Bizottság szerint a szlovák GDP-növekedés 2008-ban 7,1 %-ra mérséklődött a 2007. évi 10,4 %-ról, elsősorban a külső kereslet csökkenése következtében. A növekedést elősegítette az élénk hazai kereslet, ideértve a jelentős állami és magánfogyasztást, valamint az építőiparban a jelentős beruházások. A szlovák gazdaság 2009-ben lassabban fog növekedni. Az infláció 2008-ban 4 %-ra nőtt, de 2009-ben csökkenni fog. A Bizottság szerint a költségvetési hiány 2008-ban várhatóan a GDP 2,2 %-ára bővült. A folyó fizetési mérleg hiánya a becslések szerint 2008-ban a GDP 6 %-a, és 2009-ben várhatóan ezen a szinten marad.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban 2,3 %-kal nőtt, de 2009-ben várhatóan lassul majd. A munkanélküliség 2009-ben várhatóan magas marad, körülbelül 10 % feletti szinten. A visszaesés valószínűleg leginkább az exportorientált vállalatokat – különösen a gépjárműipart – valamint az atipikus szerződések keretében foglalkoztatott munkavállalókat sújtja majd.

3.

A gazdasági visszaesésre adott válaszként Szlovákia a közelmúltban a kkv-k támogatására is kiterjedő intézkedéseket fogadott el.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Szlovákia által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelni fogja a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Szlovákia folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Lépéseket tettek az üzleti környezet javítása, valamint az oktatási és a képzési rendszer reformja érdekében. További intézkedésekre van szükség a vállalkozási szellem fejlesztése, az energiaellátás terén a verseny javítása, az aktív időskort célzó stratégia kidolgozása és a fiatalok közötti munkanélküliség visszaszorítása érdekében.

6.

Szlovákia számára a legfontosabb középtávú kihívások a következők: a munkanélküliség – különösen a tartós munkanélküliség – további csökkentése, az oktatási és a képzési rendszerek javítása, bizonyos csoportok foglalkoztathatóságának előmozdítása, valamint a regionális eltérések fokozatos csökkentése mind a jövedelem, mind a foglalkoztatás terén. A K+F és az innováció terén fontos lesz a teljesítmény minőségének javítása és a magánszektor szerepvállalásának fokozása. Az euroövezetbe nemrég történt belépésre tekintettel Szlovákiának nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a költségvetési fegyelemre a makrogazdasági stabilitás biztosítása és a gazdaság alkalmazkodási képességének javítása érdekében. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja Szlovákiának. Szlovákia számára különösen ajánlott:

1.

Finnország GDP-növekedése 2008-ban 1,5 %-ra lassult, ami a gyengébb külföldi keresletnek és beruházásnak köszönhető. A gazdasági aktivitás 2009-ben várhatóan tovább fog gyengülni. Az infláció 2008-ban meredeken, 3,9 %-ra emelkedett, tükrözve a globális élelmiszer- és üzemanyagárak növekedését, és a viszonylagosan magas béremelkedéseket. Ugyanakkor a globális nyersanyagárak csökkenése 2009-ben határozott lassuláshoz vezethet. Finnország költségvetési többlete ennek ellenére 2008-ban várhatóan eléri a GDP 4,5 %-át. A folyó fizetési mérlegnek a GDP 4,2 %-át kitevő jelenlegi többlete várhatóan némileg mérséklődni fog.

2.

A foglalkoztatás 2008-ban nőtt, bár üteme elmarad a 2007. évi növekedés mögött. Ez a növekedés 2009-ben várhatóan megfordul. A jelenlegi szigorú munkaerő-piaci körülmények várhatóan tompítják a visszaesés munkanélküliségre gyakorolt azonnali hatását: a munkanélküliség várhatóan növekedni fog az exportáló iparágakban, valamint az idősebb munkavállalók és a fiatalok körében.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Finnország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Finnország nemrég a kkv-k pénzügyi támogatására és az építőipar ösztönzésére is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Finnország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett stabilitási program összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal.

5.

Finnország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Erőfeszítéseket tettek a korábban elindított reformtervek keretén belül, különösen a felülvizsgált versenytörvény végrehajtása és a szolgáltatási irányelv végrehajtása tekintetében. Ugyanakkor a versenyszabályok betartatásának javítását még végre kell hajtani. Folyamatban van több, a munkaerőpiacokon fennálló akadály megszüntetésére irányuló reform, azonban az intézkedések szigorúbb végrehajtására van szükség a készségek és a munkaerő-piaci igények között továbbra is fennálló eltérések kezelésére. Továbbá, folyamatban van a társadalombiztosítási rendszer felülvizsgálata, és elindították az új energiaügyi és éghajlat-változási stratégiát a gazdaság fenntarthatóbb fejlődésének biztosítása érdekében.

6.

Finnország exportorientált gazdasága az utóbbi néhány évben rendkívül erősen teljesített. A gazdasági növekedést és a versenyképességet azonban visszafogja a munkaerőhiány, amely középtávon a gyorsan öregedő lakosság miatt növekedni fog. A már most magas foglalkoztatási szintet tekintve a főbb kihívásokat a részvételi ráták további növelése és a regionális, ágazati és készségbeli eltérésekből adódó strukturális munkanélküliség csökkentése jelenti. Az új innovációs stratégia elfogadása és végrehajtása szintén hozzájárulhat a hosszú távon fenntartható növekedés biztosításához. Tekintettel arra, hogy a finn gazdaság magas energiaintenzitású, növekedési és termelékenységi potenciálja profitálhat az energiahatékonyság javításából. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

1.

Svédországban a GDP növekedése 2008-ban körülbelül 0,5 %-ra lassult a 2007. évi 2,5 %-ról, ami a pangó külföldi kereslet, a gyorsan gyengülő fogyasztói és vállalkozói bizalom, az értéktőzsdék esésének és az ingatlanpiac megtorpanásának eredménye. 2009-ben további lassulás várható. Az infláció 2008-ban 3,3 %-os volt, de 2009-ben várhatóan enyhülni fog. Svédország 2008-ban a GDP 2,3 %-át kitevő költségvetési többlettel rendelkezett. Svédország 2008-ban is megőrizte jelentős folyófizetésimérleg-többletét (a GDP 6,2 %-a).

2.

A gazdaság lassulásával a foglalkoztatás növekedése is lassul. A munkanélküliség a jelenlegi, körülbelül 6 %-os szintről jelentősen nőni fog. A válság által leginkább érintett ágazatok várhatóan a gyáripar és az építőipar, valamint a magánszolgáltatások és a kiskereskedelem.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként Svédország a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Továbbá, a gazdasági visszaesésre adott válaszként Svédország nemrég a gépjárműipar és az építőipar támogatására, valamint a vállalkozásokat terhelő adók esedékességének elhalasztására és a háztartási szolgáltatások támogatására is kiterjedő intézkedéseket jelentett be.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra Svédország által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal.

5.

Svédország folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Mivel szükséges a versenyre való összpontosítás, a kormány részletes tanulmányt végeztetett el, mely a verseny hiányosságainak okait vizsgálja. A munkaerő-kínálat növelésére tett erőfeszítések keretében intézkedéseket jelentettek be az adók és a munkáltatói hozzájárulások csökkentésére, valamint a termelékenység és az emberek foglalkoztathatóságának javítására.

6.

Miközben a svéd gazdaság szilárd, és folytatódik a gazdasági reform, további előrelépés tehető a verseny fokozása, valamint bizonyos csoportok esetében a foglalkoztatási ráták növelése terén. A fokozott verseny növelheti a termelékenységet, hozzájárulhat a növekedéshez és szűkítheti az árak tekintetében Svédország és a többi uniós ország viszonylatában fennálló különbségeket. A tartósan munkanélküliek, a betegállományból visszatérők, a fiatalok és a migráns háttérrel rendelkezők munkaerő-piaci részvételének növelése szintén hozzájárulhat a növekedéshez és az államháztartás fenntarthatóságának javításához. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

1.

Az Egyesült Királyság gazdasága jelentősen lelassult, a GDP növekedése a 2007. évi 3 %-ról 2008-ban 0,7 %-ra esett vissza, és 2009-ben várhatóan tovább csökken. A lelassulás tükrözi a jelenlegi pénzügyi válság hatását és az ingatlanpiac meredek visszaesését, ami a magánfogyasztás és a beruházások csökkenésével párosulva érzékelhetően gyengítette a hazai keresletet. Az infláció 2008 folyamán majdnem elérte a 4 %-ot, de 2009-ben várhatóan nagyon alacsony szintre esik vissza. Az államháztartás gyorsan romlik a visszaesés hatása és a diszkrecionális költségvetési enyhítés miatt. A költségvetési hiány a 2008–2009-es pénzügyi évben várhatóan a GDP 5,7 %-ára emelkedik és a következő pénzügyi évben tovább bővül. 2007 közepe óta jelentősen romlott az átváltási árfolyam. A Bizottság szerint a folyó fizetési mérleg 2008. évi, a GDP 2,3 %-a körüli hiánya 2009-ben várhatóan jelentősen bővül.

2.

A Bizottság számításai szerint a foglalkoztatási ráta 2008-ban visszafogottan növekedett, de a gazdaság szűkülésével 2009-ben várhatóan visszaesik. A munkanélküliség 2008 folyamán körülbelül 6 %-ra növekedett, és 2009-ben várhatóan tovább fog növekedni. A munkahelyek megszűnése kezdetben leginkább a pénzügyi szolgáltatási ágazatot és az építőipart érintette, azonban az általánosan csökkenő munkaerő-kereslet következtében szélesebb körűek a foglalkoztatásra gyakorolt hatások. A munkanélküliség eddig különösen egyes régiókat és a férfiakat sújtotta, míg a különböző korosztályokat megközelítőleg azonos mértékben érintette.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben az összehangolt uniós megközelítés részeként az Egyesült Királyság a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el a bankszektor stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Ezenkívül a gazdasági visszaesésre reagálva az Egyesült Királyság a közelmúltban intézkedéseket jelentett be, ideértve a héa átmeneti csökkentését, 3 millió font értékű állami beruházást, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kedvezmények növelését, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekek után járó adókedvezmények tervezett növelését, a nyugdíjasok támogatását, a kkv-k pénzügyi támogatását, a gépjárműipar hitelezési támogatását, a képzési lehetőségek bővítését és a munkanélküliek egyéb módon történő támogatását, valamint a beruházások előmozdítását.

4.

A Bizottság az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban értékelni fogja a gazdasági lassulásra az Egyesült Királyság által adott válaszlépéseket. Az államháztartás tekintetében a Bizottság és a Tanács értékelte a naprakésszé tett konvergenciaprogram összeegyeztethetőségét a stabilitási és növekedési paktummal. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciál fokozására kell törekedni.

5.

Az Egyesült Királyság folytatta nemzeti reformprogramjának a végrehajtását. Számos intézkedést hoztak a készségek fejlesztésére és a leghátrányosabb helyzetűek foglalkoztatási kilátásainak további javítására. Rövid távú intézkedéseket jelentettek be az egyének és a munkáltatók támogatására annak érdekében, hogy a visszaesés ideje alatt fejleszthessék készségeiket. Jól haladt továbbá a K + F-re és az innovációra vonatkozó politika végrehajtása. Bár hoztak néhány intézkedést az ingatlankínálat középtávú növelésére irányulóan, a jelenlegi piaci körülményeket tekintve nehéz megítélni, hogy ezek hatékonyak lesznek-e.

6.

Tekintettel az egyesült királysági háztartások nagyfokú eladósodottságára, a pénzügyi szektor gazdaságban betöltött jelentős szerepére és az ingatlanpiac folyamatban lévő, jelentős kiigazítására, az Egyesült Királyság különösen ki van téve a globális pénzügyi piaci feltételek jelentős romlásának. A pénzügyi válság valószínűleg károsan hatott a növekedési potenciálra. A strukturális reformok megkönnyítették a termelékenység nemrég történt felzárkózását, azonban az Egyesült Királyság továbbra is termelékenységi kihívással néz szembe. A reformra irányuló erőfeszítések folytatása – ideértve a készségek fejlesztésére, a K + F-re és az innovációra irányuló politikák végrehajtását, amit kiegészít az Egyesült Királyság költségvetési pozíciójának középtávon történő fenntartható pályára állítása – kulcsfontosságú lesz a növekedési potenciál és az Egyesült Királyság gazdasága jövőbeli megrázkódtatásokkal szembeni ellenállásának erősítéséhez. Fokozott figyelmet igényel az Európai Tanács által elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának folytatását ajánlja az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság számára különösen ajánlott:

1.

A globális pénzügyi válság súlyosan érintette az euroövezetet és elkezdődött a recesszió. A pénzügyi piac feltételei a vártnál valószínűleg hosszabb ideig szigorúbbak lesznek. A háztartások és a cégek bizalma jelentősen romlott, a válság terjedése pedig negatív hatásokat gyakorol az euroövezet országainak exportjára. Az infláció 2008 második felében meredeken csökkent, és a várakozások szerint 2009-ben körülbelül 1 %-ra csökken majd. Az utóbbi néhány évben haladás történt az államháztartás konszolidálása terén. A költségvetési hiányok és az adósság azonban növekedni fog, tükrözve a gazdasági visszaesést, az európai gazdaságélénkítési tervben foglalt ösztönző intézkedéseket, valamint a pénzügyi szektort támogató intézkedések államháztartásra gyakorolt hatását.

2.

A munkaerőpiac alakulása eddig viszonylag jól állt ellen a gazdasági visszaesésnek többek között a korábbi munkaerő-piaci reformok eredményeként, de a közeljövőben negatív hatást gyakorol majd a munkanélküliség előrejelzések szerinti, jelentős növekedése. Miközben a válság néhány országot jobban sújt másoknál, az euroövezetben részt vevő tagállamok közül várhatóan egyik sem kerül ki sértetlenül a válságból.

3.

A pénzügyi válságra adott válaszként, és egyben a közös és összehangolt uniós megközelítés részeként az euroövezet számos tagállama a pénzügyi szektort támogató intézkedéseket fogadott el bankszektoraik stabilizálása érdekében. Az intézkedésektől a finanszírozáshoz való hozzájutás javítását, és ezáltal a gazdaság általános támogatását és a makrogazdasági stabilitás megszilárdítását várják. Az ilyen nemzeti programok határozott végrehajtása hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, a hitelpiacok normális működésének visszaállításához, valamint a vállalkozások és a háztartások számára a hitelhez való hozzájutás elősegítéséhez, a belső piacon fenntartva ugyanakkor az egyenlő feltételeket. Továbbá, tekintettel arra, hogy a megrázkódtatások az övezet egészére kiterjednek, a gazdasági aktivitás számottevő szűküléséhez kapcsolódó jelentős kockázatokra és a gyorsan csökkenő inflációra, enyhítették a makrogazdasági politikákat. A gazdaságélénkítési terv keretében az euroövezetbe tartozó számos tagállam a kereslet élénkítését, a bizalomépítést és a válság hatásainak mérséklését célzó intézkedéseket jelentett be, illetve fogadott el.

4.

A Bizottság és a Tanács az Európai Tanács által elfogadott gazdaságélénkítési tervben megállapított elvekkel összhangban továbbra is értékelni fogja a gazdasági lassulásra az euroövezetbe tartozó tagállamok által adott válaszlépéseket. A 7. pontban ajánlott intézkedések gyors végrehajtásán túlmenően az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállásra és a hosszú távú növekedési potenciált fokozó intézkedésekre kell törekedni.

5.

Az euroövezet tagállamai folytatták azoknak a reformoknak a végrehajtását, amelyek figyelembe veszik az euroövezetre vonatkozó ajánlásokat, és az euroövezet dimenziója teret kap – bár országonként eltérő mértékben – átfogó reformstratégiáikban, a nemzeti reformprogramjaikban ismertetetteknek megfelelően. A törékeny gazdasági helyzet hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a még fennálló strukturális gyengeségeket fel kell számolni a termék- és a munkaerőpiacokon egyaránt, amelyek alapvető fontosságúak a monetáris unióban történő alkalmazkodás érdekében.

6.

Az euroövezet tagállamainak növekedési potenciálja döntően a munkaerő-piaci alkalmazkodást elősegítő, valamint a szolgáltatási ágazaton belüli verseny javítására irányuló reformok felgyorsításától függ. Továbbá, különösen a jelentős külső egyensúlytalanságokkal küzdő gazdaságok esetében szükséges, hogy a munkaköltségek alakulása vegye figyelembe az övezeten belüli versenyképességi pozíciókat.

7.

Az elért eredmények Bizottság általi értékelése fényében a Tanács a strukturális reformok végrehajtásának felgyorsítását ajánlja az euroövezet tagállamainak. Az euroövezet tagállamai számára különösen ajánlott:

8.

A – monetáris unióban egyébként is erősebb – szakpolitikai szinergiák maximalizálása, valamint a reformok politikai támogatásának erősítése érdekében az euroövezet tagállamainak folytatniuk kell az eurocsoporton belüli szakpolitikai koordináció megerősítését. Ennek célja a költségvetési intézkedések hatékonyságának növelése, a versenyképesség alakulásának elfogadott nyomon követése, a szükséges reformok végrehajtása, valamint a nemzetközi fórumokon összehangolt álláspontok gyors és hatékony képviselete. Ennek érdekében az euroövezet külső képviseletére vonatkozó, már létező megállapodásokat teljes mértékben végre kell hajtani.