15.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/22

(1)

A pénzügyi szolgáltatási ágazat, különösen a bankok és a befektetési vállalkozások, túlzott kockázatvállalása hozzájárult a pénzügyi vállalkozások csődjéhez, valamint a tagállamok és az egész világ rendszerszintű problémáihoz. E problémák a gazdaság többi részére is átterjedtek és nagy költségeket okoztak a társadalomnak.

(2)

Az általános vélekedés szerint a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazott helytelen javadalmazási gyakorlatok is túlzott kockázatvállalásra ösztönöztek, és így, noha nem sorolhatók a 2007-ben és 2008-ban kibontakozó pénzügyi válság fő okai közé, hozzájárultak a főbb pénzügyi vállalkozások jelentős veszteségeihez.

(3)

A javadalmazási gyakorlatok a pénzügyi szolgáltatási ágazat nagy részében ellentétesek a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel. E gyakorlatok jellemzően a rövid távú nyereségességet helyezték előtérbe és arra ösztönözték az alkalmazottakat, hogy rövid távon magasabb jövedelemmel kecsegtető, indokolatlanul kockázatos tevékenységeket folytassanak, ami hosszú távon nagyobb potenciális veszteségek kockázatával járt a pénzügyi vállalkozások számára.

(4)

Elméletben, ha a kockázatkezelési és ellenőrzési rendszerek erősek és hatékonyak, akkor a javadalmazásban alkalmazott kockázatvállalási ösztönzők összhangban vannak a pénzügyi vállalkozás kockázatvállalási hajlandóságával. Ugyanakkor minden kockázatkezelési és ellenőrzési rendszernek vannak korlátai, és ahogy a pénzügyi válság is rámutatott, előfordulhat, hogy a kockázatok egyre nagyobb összetettsége és a kockázatok vállalásának számtalan módja miatt nem képesek megbirkózni a helytelen ösztönzők okozta kockázatokkal. Következésképpen a szervezeti egységek és a kockázatkezelésért és ellenőrzésért felelős alkalmazottak egyszerű funkcionális elválasztása továbbra is szükséges, de már nem elegendő.

(5)

Megfelelő ösztönzőknek a javadalmazási rendszeren belüli kialakítása önmagában csökkentené a kockázatkezelésre nehezedő terheket és fokozná a rendszer hatásos működésének valószínűségét. Ennek következtében célszerű kidolgozni a megbízható javadalmazási politikák alapelveit.

(6)

A pénzügyi szolgáltatási ágazatra nehezedő verseny nyomása miatt, és mivel sok pénzügyi vállalkozás határokon átnyúlóan végzi tevékenységét, fontos biztosítani, hogy a megbízható javadalmazási politikák alapelveit egységes módon alkalmazzák a tagállamokban. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az eredményesség érdekében a megbízható javadalmazási politikák alapelveit globálisan is egységes módon kellene alkalmazni.

(7)

Az Európai Tanács tavaszi üléséhez intézett, „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében (1) a Bizottság egy programot terjesztett elő a stabil és megbízható pénzügyi rendszer helyreállítására és fenntartására. Ennek részeként bejelentette, hogy a pénzügyi vállalkozások kockázatkezelési színvonalának javítása és a fizetési ösztönzők fenntartható teljesítménnyel való összehangolása érdekében új ajánlást fog kibocsátani a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazott javadalmazásokról.

(8)

Ez az ajánlás meghatározza a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájára alkalmazandó általános alapelveket, amelyeket a pénzügyi szolgáltatási iparágban működő összes pénzügyi vállalkozásnak indokolt alkalmaznia.

(9)

Előfordulhat, hogy a pénzügyi szolgáltatási iparágban alkalmazott hatályos szabályozások és elterjedt gyakorlatok miatt az általános alapelvek bizonyos típusú pénzügyi vállalkozások esetében a szokásosnál nagyobb jelentőséggel bírnak. Ezeket az alapelveket az adott pénzügyi szektorra vonatkozó szabályokkal és rendelkezésekkel párhuzamosan kell alkalmazni. Így például a kiszervezett tevékenységek tekintetében nincs szükség a közvetítők és külső szolgáltatók díjainak és jutalékainak szabályozására, hiszen az ezekre vonatkozó szabályok részben már megtalálhatók egyes konkrét jogszabályokban, például a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) és a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3). Ez az ajánlás továbbá nem érinti a szociális partnerek jogait a kollektív tárgyalások során.

(10)

Azon pénzügyi vállalkozások tekintetében, amelyeknek értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv értelmében egy vagy több tagállamban bevezették valamely szabályozott piacra, ez az ajánlás az egy megfelelő rendszer előmozdításáról a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásáról szóló, 2004. december 14-i 2004/913/EK bizottsági ajánlást (4) és a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2009. április 30-i 2009/385/EK bizottsági ajánlást (5) kiegészítve és azzal együtt alkalmazandó.

(11)

Egy adott pénzügyi vállalkozás javadalmazási politikájának az érintett pénzügyi vállalkozás méretét, valamint tevékenységeinek jellegét és összetettségét is figyelembe kell vennie.

(12)

Kockázatorientált javadalmazási politikát kell kidolgozni, amely összhangban áll a hatásos kockázatkezeléssel, és nem ösztönöz a túlzott kockázatvállalásra.

(13)

A javadalmazási politikának ki kell terjednie azokra az alkalmazotti kategóriákra, amelyek szakmai tevékenysége érdemben befolyásolja a pénzügyi vállalkozás kockázati profilját. A túlzott kockázatvállalásra ösztönző elemek elkerülése céljából ezen alkalmazotti kategóriák javadalmazásával kapcsolatban különszabályokat kell bevezetni.

(14)

A javadalmazási politikának törekednie kell arra, hogy az alkalmazottak személyes érdekeit összehangolja az érintett pénzügyi vállalkozás hosszú távú érdekeivel. A javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek értékelése során a hosszú távú teljesítményre kell összpontosítani, és figyelembe kell venni a teljesítmény tekintetében még fennálló kockázatokat is. A teljesítményértékelést többéves, például három-öt évet átölelő keretbe kell helyezni annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszú távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése a társaság üzleti ciklusának egészére legyen elosztva.

(15)

A pénzügyi vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy visszaköveteljék a javadalmazás azon változó összetevőit, amelyeket a későbbiekben nyilvánvalóan tévesnek minősített teljesítményadatok alapján ítéltek oda.

(16)

Általános elvként el kell kerülni, hogy a szerződéses alapon megítélt végkielégítések a sikertelenséget díjazzák. A tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalkozások igazgatói tekintetében a 2009/385/EK ajánlás különös rendelkezéseit kell alkalmazni.

(17)

Annak érdekében, hogy a javadalmazási politika összhangban legyen a pénzügyi intézmény célkitűzéseivel, üzleti stratégiájával, értékeivel és hosszú távú érdekeivel, a pénzügyi teljesítmény mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, például a pénzügyi intézmény rendszereinek és ellenőrzési feltételeinek való megfelelést, valamint az ügyfelek és befektetők kezelésére vonatkozó előírások betartását.

(18)

A hatékony irányítás a javadalmazási politika megbízhatóságának elengedhetetlen feltétele. A pénzügyi vállalkozás javadalmazási politikájával kapcsolatos döntéshozatali eljárásnak a szervezeten belül átláthatónak kell lennie, kidolgozása során gondot kell fordítani az összeférhetetlenségek elkerülésére és a részt vevő személyek függetlenségére.

(19)

A pénzügyi vállalkozás egészére vonatkozó javadalmazási politika kidolgozásáért és végrehajtásának nyomon követéséért a végső felelősséget a pénzügyi vállalkozás irányító testülete viseli. A szükséges szaktudás biztosítása érdekében a folyamatba az ellenőrzési feladatköröket, és adott esetben az emberi erőforrással foglalkozó szervezeti egységeket és szakértőket is be kell vonni. A javadalmazási politika kidolgozásában és alkalmazásának felülvizsgálatában főként az ellenőrzési feladatköröket ellátó személyeknek kell részt venniük, akiknek megfelelő díjazást kell kínálni annak érdekében, hogy szakképzett, és az ellenőrzött szervezeti egységektől független munkavállalókat tudjanak felvenni. A jog szerinti könyvvizsgáló a hatályos jelentési kötelezettségei keretében a javadalmazási politika felülvizsgálata során feltárt lényeges hiányosságokról is beszámol a felügyelőbizottságnak/igazgatótanácsnak vagy a könyvvizsgáló bizottságnak.

(20)

A javadalmazási politika kidolgozásának és végrehajtásának ellenőrzése valószínűleg hatékonyabb, ha a javadalmazási politika kidolgozásáról és végrehajtásáról a pénzügyi vállalkozásban érdekelt felek mindegyike, ideértve adott esetben a munkavállalók képviselőit is, megfelelő tájékoztatást kap és abban részt vesz. A pénzügyi vállalkozások e célból közzéteszik a vonatkozó információkat az érdekelt felek számára.

(21)

Az ezen ajánlásban megállapított elvek végrehajtását tagállami szintű felügyeleti felülvizsgálattal kell megerősíteni. E célból a pénzügyi vállalkozás megbízhatóságát vizsgáló átfogó felügyeleti értékelésnek arra is ki kell térnie, hogy a pénzügyi vállalkozás javadalmazási politikája megfelel-e az ezen ajánlásban megállapított elveknek.

(22)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országban székhellyel vagy központi irodával rendelkező pénzügyi vállalkozások valamely tagállam területén tevékenykedő fióktelepei hasonló alapelveket érvényesítsenek javadalmazási politikájukban, mint azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek székhelye vagy központi irodája valamely tagállam területén található.

(23)

Ezen ajánlás alkalmazása nem sértheti azokat az esetleges intézkedéseket, amelyeket a tagállamok az állami támogatásban részesülő pénzügyi vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban hoznak.

(24)

Az ennek az ajánlásnak megfelelően tett, tagállami intézkedésekről szóló értesítésekben a pénzügyi vállalkozások számára világos határidőt kell szabni az ebben az ajánlásban meghatározott elvekkel összhangban lévő javadalmazási politikák elfogadására,

1.1.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a II., III. és IV. szakaszban foglalt elveket a területükön székhellyel vagy központi irodával rendelkező összes pénzügyi vállalkozás alkalmazza.

1.2.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a II., III. és IV. szakaszban foglalt elvek kiterjednek azon alkalmazotti kategóriák javadalmazására, amelyek szakmai tevékenysége érdemben befolyásolja a pénzügyi vállalkozás kockázati profilját.

1.3.

Amikor a tagállamok meghozzák az említett elvek pénzügyi vállalkozások általi alkalmazásának biztosítására szolgáló intézkedéseket, akkor figyelembe kell venniük az érintett pénzügyi vállalkozás jellegét, méretét, valamint egyedi tevékenységi körét.

1.4.

A II., III. és IV. szakaszban foglalt elveket a tagállamoknak egyedi és összevont alapon is alkalmazniuk kell a pénzügyi vállalkozásokra. A megbízható javadalmazási politika alapelveit csoportszinten kell alkalmazni az anyavállalatra és leányvállalataira, ideértve az offshore pénzügyi központokban letelepedetteket is.

1.5.

Ezen ajánlás hatálya nem terjed ki a közvetítők és külső szolgáltatók kiszervezett tevékenységek tekintetében kapott díjaira és jutalékaira.

2.1.

„Pénzügyi vállalkozás”: jogi formától függetlenül minden olyan vállalkozás – akár szabályozott, akár szabályozatlan –, amely üzletszerűen végzi a következő tevékenységek bármelyikét:

A pénzügyi vállalkozások köre kiterjed, de nem korlátozódik a hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra, biztosítókra és viszontbiztosítókra, nyugdíjalapokra és kollektív befektetési formákra.

2.2.

„Igazgató”: a pénzügyi vállalkozás igazgatási, vezetési és felügyeleti testületének bármely tagja.

2.3.

„Ellenőrzési feladatkör”: a pénzügyi vállalkozáson belüli, kockázatkezelési, belső ellenőrzési és hasonló feladatkörök.

2.4.

„A javadalmazás változó összetevője”: a javadalmazási jogosultság azon összetevője, amelyeket teljesítménykritériumok alapján nyújtanak, beleértve a bónuszokat is.

3.1.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi vállalkozások olyan javadalmazási politikát dolgozzanak ki, alkalmazzanak és tartsanak fent, amely összhangban van a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és azt elősegíti, illetve amely nem ösztönöz túlzott kockázatvállalásra.

3.2.

A javadalmazási politikának összhangban kell lennie a pénzügyi intézmény üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és olyan hosszú távú érdekeivel, mint például a fenntartható növekedési kilátások, ezenkívül összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyfelek és befektetők szolgáltatásnyújtás során biztosított védelmére vonatkozó elvekkel.

4.1.

Amennyiben a javadalmazás változó összetevőt vagy bónuszt tartalmaz, a javadalmazási politika szerkezetében biztosítani kell a nem változó és a változó összetevők megfelelő egyensúlyát. A javadalmazás összetevőinek megfelelő egyensúlya az alkalmazottaktól, a piaci feltételektől és a pénzügyi vállalkozás speciális tevékenységi területétől függően eltérő lehet. A tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi vállalkozások javadalmazási politikájában felső korlátot szabjanak a változó összetevőre.

4.2.

A javadalmazás nem változó összetevőjének a teljes javadalmazás elég nagy részét kell kitennie ahhoz, hogy a pénzügyi vállalkozás a bónuszokkal kapcsolatban teljesen rugalmas politikát folytathasson. A pénzügyi vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az érintett személy, szervezeti egység vagy pénzügyi vállalkozás nem teljesíti a teljesítménykritériumokat, úgy a bónuszokat teljesen vagy részben visszatartsa. A pénzügyi vállalkozás számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a bónuszokat akkor is visszatarthassa, ha helyzete lényegesen romlik, különösen, ha már nem feltételezhető, hogy képes lesz tevékenységét a vállalkozás folytatásának elvével összhangban végezni.

4.3.

Jelentős nagyságú bónusz odaítélésekor a bónusz egy jelentős részének kifizetését egy minimális időtartamra el kell halasztani. A halasztott kifizetés nagyságát a bónusznak a javadalmazás teljes összegéhez viszonyított arányával összhangban kell meghatározni.

4.4.

A bónusz halasztott kifizetéssel érintett elemének meghatározásakor figyelembe kell venni a bónuszhoz kapcsolódó teljesítmény tekintetében még fennálló kockázatokat, és tartalmazhat részvényt, opciót, készpénzt vagy más pénzeszközt, amelyek kifizetésére a halasztási időszak alatt nem kerülhet sor. Azon jövőbeli teljesítményt, amelyhez a halasztott elem kifizetését kötötték, az 5. pontban meghatározott kockázati kiigazítást alkalmazva kell meghatározni.

4.5.

A szerződéses alapon megítélt végkielégítésekkel kapcsolatos kifizetéseket egy időszak teljesítményéhez kell kötni, és úgy kell kidolgozni feltételeiket, hogy a sikertelenséget ne díjazzák.

4.6.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy pénzügyi vállalkozások felügyelőbizottsága/igazgatótanácsa visszakövetelhesse azon bónuszok egészét vagy részét, amelyeket a későbbiekben nyilvánvalóan tévesnek minősített teljesítményadatok alapján ítéltek oda.

4.7.

A javadalmazási politika szerkezetét idővel korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy figyelembe vegye az érintett pénzügyi vállalkozás változó helyzetét.

5.1.

Amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, úgy annak teljes összegét az egyén és az érintett szervezeti egység teljesítményének együttes értékelésén, valamint a pénzügyi vállalkozás általános eredményességén alapulva kell meghatározni.

5.2.

A teljesítményértékelést többéves keretbe kell helyezni annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszú távú teljesítmény legyen, és hogy a bónuszok tényleges kifizetése a társaság üzleti ciklusának egészére legyen elosztva.

5.3.

A bónusz vagy a bónuszcsoport alapjául szolgáló teljesítmény mérésekor a mögöttes teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kockázatokat ki kell igazítani, továbbá figyelembe kell venni a felhasznált tőke és a szükséges likviditás költségeit.

5.4.

Az egyéni teljesítmény meghatározásakor nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe kell venni, például a belső szabályok és eljárások, valamint az ügyfelek és befektetők kezelésére vonatkozó előírások betartását.

6.1.

A javadalmazási politikának intézkedéseket kell tartalmaznia az összeférhetetlenségek elkerülésére. A javadalmazás meghatározására szolgáló, pénzügyi vállalkozáson belüli eljárásoknak egyértelműnek, dokumentáltnak és a szervezeten belül átláthatónak kell lenniük.

6.2.

A felügyelőbizottságnak/igazgatótanácsnak meg kell határoznia az igazgatók javadalmazását. A felügyelőbizottság/igazgatótanács emellett köteles létrehozni a pénzügyi vállalkozás javadalmazási politikájára vonatkozó általános elveket, és felelős annak végrehajtásáért.

6.3.

A javadalmazási politika kidolgozásába az ellenőrzési feladatköröket, és adott esetben az emberi erőforrással foglalkozó szervezeti egységeket és külső szakértőket is be kell vonni.

6.4.

A felügyelőbizottság/igazgatótanács javadalmazási politikáért felelős tagjainak, a javadalmazási bizottságok tagjainak, valamint a javadalmazási politika kidolgozásában részt vevő alkalmazottaknak megfelelő szaktudással kell rendelkezniük, emellett funkcionálisan függetlennek kell lenniük az ellenőrzött szervezeti egységektől, hogy ekképpen független véleményt alkothassanak a javadalmazási politika megfelelőségéről, ideértve a kockázatokra és a kockázatkezelésre gyakorolt hatásokat.

6.5.

A felügyelőbizottság/igazgatótanács 6.2. pontban meghatározott általános felelősségének sérelme nélkül, a javadalmazási politika végrehajtását – a felügyelőbizottság/igazgatótanács által meghatározott politikáknak és eljárásoknak való megfelelés érdekében – legalább évente alá kell vetni egy, az ellenőrzési feladatkörök által végzett központi és független belső felülvizsgálatnak. A felülvizsgálat megállapításairól az ellenőrzési feladatkörök betöltői jelentést tesznek a felügyelőbizottságnak/igazgatótanácsnak.

6.6.

Az ellenőrzési folyamatokban részt vevő alkalmazottaknak függetlennek kell lenniük az ellenőrzött szervezeti egységektől, megfelelő hozzáértéssel kell rendelkezniük és a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kell kapniuk, amely független az ellenőrzött szervezeti egység teljesítményétől. A biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében az aktuáriusi feladatkört és a felelős aktuáriust a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban betöltött szerepének megfelelően kell javadalmazni, és nem az érintett vállalkozás teljesítményével összhangban.

6.7.

A javadalmazási politikára vonatkozó alapelveket hozzáférhetővé kell tenni az azok által érintett személyzet számára. Az említett alkalmazottakat előzetesen tájékoztatni kell a javadalmazásuk meghatározásához használt kritériumokról és az értékelési folyamatról. Az értékelési folyamatnak és a javadalmazási politikának megfelelően dokumentáltnak, és az érintett alkalmazottak számára átláthatónak kell lenniük.

7.

A titoktartási és adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül, a pénzügyi vállalkozásnak a releváns érdekelt felek számára, egyértelmű és könnyen érthető módon közzé kell tennie a javadalmazási politikával kapcsolatos, 2. cikkben említett releváns információkat, illetve a politika változása esetén az esetleges módosításokat. Az ilyen közzététel önálló javadalmazási nyilatkozat, éves pénzügyi kimutatásban történő rendszeres közzététel formájában tehető, vagy bármely más formát is ölthet.

8.

A következő információkat kell közzétenni:

9.

Amikor a tagállamok meghatározzák a közzéteendő információk szintjét, akkor figyelembe kell venniük az érintett pénzügyi vállalkozás jellegét, méretét, valamint egyedi tevékenységi körét.

10.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok a II. és III. szakaszban foglalt elvek betartásának ellenőrzésekor figyelembe vegyék a pénzügyi vállalkozás méretét, valamint tevékenységeinek jellegét és összetettségét.

11.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi vállalkozások képesek legyenek eljuttatni illetékes hatóságaiknak az ezen ajánlás hatályába tartozó javadalmazási politikát, amelyben azt is jelezni kell – megfelelően aktualizált javadalmazási nyilatkozat formájában –, hogy betartották az ezen ajánlásban meghatározott elveket.

12.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok hozzáférést kérhessenek és kapjanak mindazon információkhoz, amelyekre annak értékeléshez van szükségük, hogy a II. és III. szakaszban foglalt elvek mennyiben teljesülnek.

13.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket ezen ajánlás 2009. december 31-ig történő alkalmazásának előmozdítására, és értesítsék a Bizottságot az ezzel az ajánlással kapcsolatban megtett intézkedésekről, hogy a Bizottság szorosan figyelemmel kísérhesse a helyzet alakulását, és – ennek alapján – felmérhesse a további intézkedések szükségességét.

14.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.