a 2007. február 23-án Luxembourgban elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség részéről történő aláírásáról

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével,

A 2007. február 23-án Luxemburgban elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló jegyzőkönyv (a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv) aláírását – annak megkötésére figyelemmel – az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyvnek a Közösség részéről történő, a 3. cikkben meghatározott feltétel melletti aláírására jogosult személy(eke)t.

A Közösség a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv aláírásakor – a jegyzőkönyv XXII. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mellékletben foglalt nyilatkozatot teszi.

A XXII. cikk (2) bekezdése értelmében teendő nyilatkozat az Európai Közösségnek a 2007. február 23-án Luxemburgban elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos kérdéseiről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv) által szabályozott azon kérdések vonatkozásában fennálló hatásköréről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket a Közösségre ruházták

A sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv XXII. cikke előírja, hogy a szuverén államok által alapított olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyeknek a jegyzőkönyvben szabályozott egyes kérdések a hatáskörükbe tartoznak, aláírhatják azt azzal a feltétellel, hogy megteszik a XXII. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatot. A Közösség döntött a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv aláírásáról, és ennek megfelelően megteszi ezt a nyilatkozatot.

Az Európai Közösség tagállamai jelenleg a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, Írország, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, Málta, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság.

3.	Ez a nyilatkozat azonban nem vonatkozik a Dán Királyságra, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében.

Ez a nyilatkozat nem vonatkozik azokra a tagállami területekre, amelyekre az Európai Közösséget létrehozó szerződés nem vonatkozik, és nem sérti az e területek nevében és érdekében az érintett tagállamok által a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv alapján esetlegesen elfogadott ilyen aktusokat vagy álláspontokat.

Az Európai Közösség tagállamai hatáskörüket átruházták a Közösségre a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletet (1), a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendeletet (2), a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma I) (3), a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (átdolgozott szöveg) (4), valamint az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (ügynökségi rendelet) (5) érintő kérdések vonatkozásában.

A járművek számozási rendszerét illetően, a Közösség 2006/920/EK határozatával (a Bizottság 2006. augusztus 11-i határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról) olyan számozási rendszert fogadott el, amely alkalmas a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyv V. cikkének (2) bekezdésében említett, sínpályához kötött járművek azonosítására.

Továbbá, a Közösség tagállamai és a nemzetközi nyilvántartás közötti adatcserét illetően, a Közösség 2007/756/EK határozatának elfogadásával (a Bizottság 2007. november 9-i határozata a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról) jelentős előrehaladást ért el. Az említett határozat szerint a Közösség tagállamai működtetik a nemzeti járműnyilvántartásokat, továbbá el kell kerülni a nemzetközi nyilvántartáshoz képest történő kettős adatrögzítést.

Azon hatáskörök gyakorlása, amelyeket a tagállamok az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően a Közösségre ruháztak, jellegénél fogva folyamatosan változik. A Szerződés keretében az illetékes intézmények hozhatnak a Közösség hatáskörének mértékét meghatározó határozatokat. A Közösség ezért fenntartja a jogot arra, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően módosítsa, anélkül, hogy ez előfeltétele lenne a sínpályához kötött járművekről szóló jegyzőkönyvben szabályozott kérdések tekintetében fennálló hatásköre gyakorlásának.

LUXEMBURGI JEGYZŐKÖNYV A MOBIL BERENDEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEKRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY SÍNPÁLYÁHOZ KÖTÖTT JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL

III. FEJEZET A SÍNPÁLYÁHOZ KÖTÖTT JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

LUXEMBURGI JEGYZŐKÖNYV A MOBIL BERENDEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEKRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY SÍNPÁLYÁHOZ KÖTÖTT JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL

SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLVE a mobil berendezésekkel kapcsolatos érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: az „egyezmény”) átültetését a sínpályához kötött járművekre is, figyelemmel az egyezmény preambulumában megállapított célokra,

SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy az egyezményt a sínpályához kötött járművek és azok finanszírozásának sajátos követelményeihez igazítsák,

MEGÁLLAPODTAK a sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos következő rendelkezésekben:

1. Az ezen jegyzőkönyvben használt kifejezések jelentése megegyezik az egyezményben megállapított jelentéssel, kivéve, ha a szöveg más jelentést tesz indokolttá.

2. Az ebben a jegyzőkönyvben használt alábbi kifejezések jelentése a következő:

a) „garanciaszerződés”: egy személy mint garantőr által kötött szerződés;

b) „garantőr”: az a személy, aki abból a célból, hogy valamely, hitelbiztosítási megállapodással biztosított vagy más megállapodás alapján fennálló kötelezettségnek a hitelező javára történő teljesítését biztosítsa, feltétel nélküli garanciát, készenléti akkreditívet vagy más hitelbiztosítékot vállal, illetve bocsát ki;

d) „elsődleges fizetésképtelenségi hatáskör”: az a Szerződő Állam, amelyben az adós elsődleges érdekeinek helye található, amely ezen egyezmény alkalmazásában – eltérő rendelkezés hiányában – az adós létesítő okirat szerinti székhelye, illetve – ennek hiányában – az a hely, ahol az adóst bejegyezték vagy ahol az adós megalakult;

e) „sínpályához kötött jármű”: az a gépjármű, amely rögzített vasúti sínen, vagy közvetlenül pályán, pálya fölött vagy pálya alatt mozgatható, azokkal a vontatási rendszerekkel, motorokkal, fékművekkel, tengelyekkel, forgóvázakkal, áramszedőkkel, kiegészítőkkel és más elemekkel, felszerelésekkel és alkatrészekkel együtt, amelyeket a gépjárműbe minden esetben beszereltek vagy beépítettek, valamint az ezekre vonatkozó összes adattal, kézikönyvvel és tanúsítvánnyal együtt.

1. Az egyezmény az ebben a jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel alkalmazandó sínpályához kötött járművekre.

2. Az egyezmény és ez a jegyzőkönyv a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény sínpályához kötött járművekre alkalmazandó szabályokat tartalmazza.

A felek írásbeli megállapodással kizárhatják a IX. cikk alkalmazását, és egymás közötti jogviszonyukban – a VII. cikk (3) és (4) bekezdése kivételével – eltérhetnek e jegyzőkönyv rendelkezéseitől, illetve megváltoztathatják azok hatását.

A személy megbízottként, vagyonkezelőként vagy képviselői minőségében a sínpályához kötött járművek vonatkozásában megállapodást köthet, az egyezmény 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak alapján bejegyzést tehet, továbbá jogosult az egyezmény értelmében jogokat és érdekeltséget követelni.

1. Az egyezmény 7. cikkének c) pontja és ezen jegyzőkönyv XVIII. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a sínpályához kötött jármű leírása elégséges a sínpályához kötött jármű azonosításához, ha az tartalmazza a következőket:

2. Az egyezmény 7. cikke alkalmazásában az előző bekezdésnek megfelelően azonosított jövőbeli sínpályához kötött járműben való érdek nemzetközi érdeknek minősül, amint az adós, a feltételes eladó vagy a lízingbe adó jogosulttá válik a sínpályához kötött járművel rendelkezni, anélkül, hogy új átruházó okiratra lenne szükség.

1. Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXVII. cikk szerint.

2. A megállapodásban, illetőleg az erre vonatkozó garanciaszerződésben vagy hátrasorolási megállapodásban szereplő felek megállapodhatnak arról a jogról, amely szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket – teljes egészében vagy részben – szabályozza.

3. Eltérő megállapodás hiányában az előző bekezdésben foglalt, a felek által választott jogra való hivatkozás a megnevezett állam hazai jogi rendelkezéseit, vagy ha az adott állam több területi egységből áll, a megnevezett területi egység hazai jogát jelenti.

1. Az egyezmény III. fejezetében meghatározott intézkedéseken kívül a hitelező, az adós korábbi beleegyezésétől és a III. fejezetben meghatározott körülményektől függően, exportálhatja a sínpályához kötött járművet arról a területről, ahol a termék található, és fizikailag is átruházhatja azt.

2. A hitelező a vele szemben elsőbbséget élvező bejegyzett érdek jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem veheti igénybe az előző bekezdésben említett intézkedéseket.

3. Az egyezmény 8. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazandó a sínpályához kötött járművekre. Az egyezmény által a sínpályához kötött járművekre vonatkozóan nyújtott intézkedést üzleti szempontból ésszerűen kell igénybe venni. A jogorvoslat akkor minősül üzleti szempontból ésszerűen igénybe vettnek, ha a megállapodás rendelkezésének megfelelően élnek vele – kivéve, ha a rendelkezés nyilvánvalóan ésszerűtlen.

4. Az az előnyös kielégítésre jogosított hitelező, aki az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdésében előírt tizennégy naptári nappal előre értesíti az érdekelteket a jövőbeli értékesítésről vagy lízingről, úgy tekintendő, mint aki teljesítette az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdésében előírt „ésszerű idővel korábban” történő értesítés követelményét. Nincs azonban akadálya annak, hogy az előnyös kielégítésre jogosított hitelező és az adós vagy a garantőr hosszabb értesítési határidőben állapodjanak meg.

5. A Szerződő Állam – a vonatkozó biztonsági jogszabályok és előírások betartásával – gondoskodik arról, hogy az illetékes közigazgatási hatóságok gyorsan együttműködjenek a hitelezővel, és az 1. bekezdésben meghatározott intézkedések igénybevételéhez a szükséges mértékben segítséget nyújtsanak számára.

6. A sínpályához kötött jármű (1) bekezdés szerinti exportját nem bírósági végzés alapján javasoló jogosított hitelező köteles ésszerű idővel korábban írásbeli értesítést küldeni a tervezett exportról a következőknek:

A jogerős döntésig igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezések módosítása

1. Ez a cikk kizárólag olyan Szerződő Államban – és olyan mértékben, amelyet a felek az alább említett nyilatkozatban meghatároznak – alkalmazandó, amelyik nyilatkozatot tett a XXVII. cikk szerint.

2. Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a „gyorsított” szó a jogorvoslat megszerzésével kapcsolatban azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjától számított annyi naptári napon belül, amelyet a Szerződő Állam abban a nyilatkozatban meghatároz, amelyben a kérelmet benyújtotta.

3. Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése a közvetlenül a d) pont után beillesztett alábbi kiegészítésekkel alkalmazandó:

továbbá a 43. cikk (2) bekezdése a „13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában” szavak után az „és e) pontjában” szavakkal egészül ki.

4. Az adós tulajdonjoga vagy más érdekeltsége vonatkozásában, amely az előző bekezdés szerinti értékesítéssel száll át, nem létezik olyan egyéb érdekeltség, amellyel szemben az előnyös kielégítésre jogosított hitelező nemzetközi érdeke az egyezmény 29. cikkének rendelkezései alapján elsőbbséget élvez.

5. A hitelező és az adós vagy más érdekelt személy írásban megállapodhat egymással az egyezmény 13. cikke (2) bekezdése alkalmazásának kizárásáról.

7. A (2) és (6) bekezdés nem érinti az alkalmazandó biztonsági jogszabályokat és előírásokat.

1. Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha az a Szerződő Állam, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik, nyilatkozatot tett a XXVII. cikk szerint.

2. Az ebben a cikkben említett „felszámoló” az adott személyre hivatalos minőségében, nem pedig személyében utal.

3. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – figyelemmel a (7) bekezdésre – köteles legkésőbb az alábbi időpontok közül a korábbi időpontban a hitelező birtokába adni a sínpályához kötött járművet:

4. E cikk alkalmazásában „fizetési haladék” az az időszak, amelyet az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkező Szerződő Állam nyilatkozatban megjelölt.

5. Ha és amíg a hitelező lehetőséget kap a (3) bekezdésben említett birtokbavételre:

6. Az előző bekezdés a) pontja nem zárja ki a sínpályához kötött jármű olyan megállapodás alapján történő használatát, amely a sínpályához kötött jármű megőrzése, valamint a jármű karbantartására és értékének fenntartására irányul.

7. A felszámoló vagy az adós birtokában tarthatja a sínpályához kötött járművet, ha a (3) bekezdésben meghatározott időre valamennyi mulasztását orvosolta – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve –, és a megállapodás és az azzal kapcsolatos tranzakciós okmányok alapján fennálló jövőbeli kötelezettségek teljesítésére is kötelezettséget vállalt. Az említett jövőbeli kötelezettségek teljesítése során bekövetkező mulasztásra vonatkozóan második teljesítési haladék nem adható.

9. Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv által engedélyezett intézkedések igénybevétele a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követően nem akadályozható meg vagy késleltethető.

10. Az adósnak a megállapodás alapján fennálló kötelezettségei a hitelező hozzájárulása nélkül nem módosíthatók.

11. Az előző bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti a felszámolónak az alkalmazandó jog értelmében fennálló felhatalmazását a megállapodás megszüntetésére.

12. A felszámolási eljárásban egyetlen jog vagy érdek – az egyezmény 39. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban szereplő kategóriába tartozó jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kivételével – sem élvez elsőbbséget a bejegyzett érdekekkel szemben.

13. Az ezen jegyzőkönyv VII. és XXV. cikkével módosított egyezmény alkalmazandó az e cikk alapján rendelkezésre álló intézkedések igénybevételére.

3. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – a hitelező kérésére – köteles a Szerződő Államnak a XXVII. cikk szerinti nyilatkozatában meghatározott időn belül értesíteni a hitelezőt, hogy:

4. Az előző bekezdés b) pontjában említett alkalmazandó jog értelmében a bíróság további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.

5. A hitelező köteles igazolni követelését, és bizonyítani, hogy nemzetközi érdekét bejegyezték.

6. Ha a felszámoló vagy az adós nem küld értesítést a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, vagy ha a felszámoló vagy az adós kinyilvánította, hogy lehetőséget biztosít a hitelezőnek a sínpályához kötött jármű birtokba vételére, azonban mégsem így jár el, a bíróság engedélyezheti, hogy a hitelező a bíróság által meghatározott feltételekkel birtokba vegye a sínpályához kötött járművet, és további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.

7. A sínpályához kötött jármű a követeléssel és a nemzetközi érdekkel kapcsolatban hozott bírósági határozat meghozataláig nem értékesíthető.

3. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós az orvoslási időszakon belül:

4. Az orvoslási időszak lejárta előtt a felszámoló vagy az adós az orvoslási időszak lejártától kezdődő és legfeljebb a megállapodás vagy annak megújítása lejártáig tartó időtartam alatt, a bíróság által igazságosnak tartott feltételek mellett, az előző bekezdés b) pontja alapján a kötelezettségét felfüggesztő bírósági végzésért folyamodhat („felfüggesztési idő”). Az ilyen végzés kötelezi, hogy a felfüggesztési idő alatt a hitelezőnek esedékes minden összeget az esedékessé válásig a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonból megfizetik vagy az adós megfizeti, valamint a felszámoló vagy az adós a felfüggesztési idő alatt keletkező minden más kötelezettséget teljesít.

5. Ha az előző bekezdés alapján kérelmet nyújtanak be a bírósághoz, a hitelező a bírósági végzésig nem veheti birtokba a sínpályához kötött járművet. Amennyiben a bíróság a kérelemnek nem ad helyt a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjától számított annyi naptári napon belül, amelyet a Szerződő Állam abban a nyilatkozatban meghatároz, amelyben a kérelmet benyújtotta, a kérelem visszavontnak tekintendő, kivéve, ha a hitelező és a felszámoló, vagy az adós, másként megegyezik.

6. Ha és amíg a hitelező lehetőséget kap a (3) bekezdésben említett birtokbavételre:

7. Az előző bekezdés a) pontja nem zárja ki a sínpályához kötött jármű olyan megállapodás alapján történő használatát, amely a jármű megőrzésére, valamint karbantartására és értékének fenntartására irányul.

8. Amennyiben az orvoslási időszak vagy a felfüggesztési idő alatt a felszámoló vagy az adós valamennyi mulasztását orvosolta – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve – és a megállapodás, illetve az azzal kapcsolatos tranzakciós okmányok alapján fennálló jövőbeli kötelezettségek teljesítésére is kötelezettséget vállal, a felszámoló vagy az adós birtokában tarthatja a sínpályához kötött járművet, valamint a (4) bekezdés alapján hozott végzés hatálya megszűnik. Az említett jövőbeli kötelezettségek teljesítése során bekövetkező mulasztásra vonatkozóan második orvoslási időszak nem adható.

10. A (4), (5) és (8) bekezdésre is figyelemmel, az egyezmény által engedélyezett intézkedések igénybevétele az orvoslási időszakot követően nem akadályozható meg vagy késleltethető.

11. A (4), (5) és (8) bekezdésre is figyelemmel, a fizetésképtelenségi eljárások során az adósnak a megállapodás és azzal kapcsolatos tranzakciós okmányok alapján fennálló kötelezettségei a hitelező hozzájárulása nélkül nem módosíthatók.

12. Az előző bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti a felszámolónak az alkalmazandó jog értelmében fennálló felhatalmazását a megállapodás megszüntetésére.

13. A felszámolási eljárásban egyetlen jog vagy érdek – az egyezmény 39. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban szereplő kategóriába tartozó jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kivételével – sem élvez elsőbbséget a bejegyzett érdekekkel szemben.

14. Az ezen jegyzőkönyv VII. és XXV. cikkével módosított egyezmény alkalmazandó az e cikk alapján rendelkezésre álló intézkedések igénybevételére.

15. E cikk alkalmazásában „orvoslási időszak” az a fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény napjával kezdődő időszak, amelyet az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkező Szerződő Állam nyilatkozatban megjelölt.

1. Ez a cikk kizárólag abban a Szerződő Államban alkalmazandó, amelyik nyilatkozatot tett a XXVII. cikk (1) bekezdése szerint.

2. Azon Szerződő Állam bíróságai, amelyben a sínpályához kötött jármű található, a Szerződő Állam joga szerint kötelesek a lehető legnagyobb mértékben együttműködni a külföldi bíróságokkal és a külföldi felszámolókkal a IX. cikk rendelkezéseinek teljesítésében.

1. Az egyezmény 11. cikkében meghatározott mulasztás hiányában az adós jogosult a sínpályához kötött jármű – a megállapodásnak megfelelő – zavartalan birtoklására és használatára az alábbiakkal szemben:

2. Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a hitelezőnek a megállapodás megszegéséért az alkalmazandó jog szerint fennálló felelősségét, amennyiben az adott megállapodás sínpályához kötött járművel kapcsolatos.

A SÍNPÁLYÁHOZ KÖTÖTT JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A felügyelő hatóság képviselőkből álló szerv, amelybe egy-egy képviselőt nevez ki:

2. Az előző bekezdés b) és c) pontjában említett államok kijelölésekor tekintettel kell lenni annak szükségességére, hogy széles földrajzi eloszlásról gondoskodjanak.

3. Az (1) bekezdés b) és c) pontja értelmében kinevezett képviselők megbízatásának időtartama annyi időre szól, amennyit a kijelölő szervezetek meghatároznak. Azon képviselők megbízatása, akik hivatalban vannak azon a napon, amikor e jegyzőkönyv a tizedik Részes Államban hatályba lép, legkésőbb két évvel e napot követően lejár.

4. A felügyelő hatóság eljárási alapszabályzatát az (1) bekezdésben említett képviselők elfogadják. Az elfogadáshoz a következők megállapodása szükséges:

5. A felügyelő hatóság szakértői bizottságot hozhat létre, amely a következőkből áll:

valamint megbízhatja a bizottságot azzal a feladattal, hogy segítse a felügyelő hatóságot feladatainak teljesítésében.

6. A felügyelő hatóság irányítása alapján, a felügyelő hatóságot feladatainak teljesítésében titkárság (a továbbiakban: a titkárság) segíti. A titkárság szerepét az OTIF tölti be.

7. Abban az esetben, ha a titkárság képtelenné válik, vagy nem hajlandó a feladatait teljesíteni, a felügyelő hatóság másik titkárságot jelöl ki.

8. A titkárság, amennyiben megbizonyosodik arról, hogy a nemzetközi hivatal teljes mértékben működőképes, a letéteményesnél azonnal ilyen értelmű igazolást helyez letétbe.

9. A titkárság jogi személlyé válik, amennyiben még nem lenne jogi személy, illetőleg az egyezmény és ezen jegyzőkönyv szerinti feladataival kapcsolatosan ugyanazon mentességeket élvezi, mint amelyeket az egyezmény 27. cikkének (3) bekezdése alapján a felügyelő hatóság számára, illetőleg az egyezmény 27. cikkének (4) bekezdése alapján a nemzetközi hivatal számára biztosítanak.

10. A felügyelő hatóság azt az intézkedést, amely csak valamely Részes Állam vagy a Részes Államok egy csoportjának érdekeit érinti, akkor hozza meg, ha e Részes Állam vagy e Részes Államok csoportjának többsége is jóváhagyja az intézkedést. Az olyan intézkedés, amely hátrányosan érintheti valamely Részes Állam vagy a Részes Államok egy csoportjának érdekeit akkor lép hatályba a Részes Államban vagy a Részes Államok csoportjában, ha a Részes Állam vagy a Részes Államok csoportjának többsége is jóváhagyja az intézkedést.

11. Az első hivatalvezetőt legalább öt és legfeljebb tíz éves időtartamra nevezik ki. Ezt követően a hivatalvezetőt egyenként tíz évet meg nem haladó, egymást követő időszakokra nevezik ki, illetve hosszabbítják meg a kinevezését.

1. A Szerződő Állam nyilatkozatával bejegyzési pont vagy pontok céljára bármikor kijelölhet egy vagy több jogalanyt, amelyeken keresztül a bejegyzéshez szükséges adatokat – egy másik állam joga szerint fennálló nemzeti érdek, illetve az egyezmény 40. cikke szerinti jog vagy érdek közlésének bejegyzését kivéve – a nemzetközi hivatalhoz kell vagy lehet továbbítani. A különböző területeken működő bejegyzési pontokat legalább a szokásos munkaidőben működtetni kell.

2. Az előző bekezdés szerinti kijelölés engedélyezheti, de nem teheti kötelezővé a kijelölt bejegyzési pont vagy pontok információszerzésre történő igénybevételét az értékesítési felhívások bejegyeztetéséhez szükséges információk vonatkozásában.

A sínpályához kötött jármű bejegyeztetés céljából történő azonosítása

1. Az előírások az egyezmény 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a hivatalvezető számára az azonosítószámok kiosztásához olyan rendszert írnak elő, amely a sínpályához kötött járműből álló tételek egyedi azonosítását lehetővé teszik. Az azonosítószámot:

2. Az előző bekezdés alkalmazásában a Szerződő Állam nyilatkozatával a nemzeti vagy regionális azonosítószámokra vonatkozó rendszert jelölhet meg, amelyet azon, sínpályához kötött járműből álló tételekre tekintettel alkalmaznak, amelyekre olyan nemzetközi érdek vonatkozik, amelyet a Szerződő Államban található adós – a megállapodás megkötésekor – megállapodás által keletkeztet vagy amelyik megállapodás rendelkezéseinek tárgyát képezi, illetőleg amelyet megállapodás által szándékozik keletkeztetni vagy amelyről megállapodásban szándékozik rendelkezni. Ez a nemzeti vagy regionális azonosító-rendszer – a felügyelő hatóság és a nyilatkozatot tevő Szerződő Állam megállapodásától függően – biztosítja minden egyes, sínpályához kötött járműből álló olyan tétel egyedi azonosítását, amelyre a rendszer alkalmazható.

3. A Szerződő Állam előző bekezdés szerinti nyilatkozata a nemzeti vagy regionális azonosító-rendszer működéséről részletes információkat tartalmaz.

4. Azon sínpályához kötött járműből álló tétel bejegyzésére vonatkozóan, amelyről a 2. bekezdés értelmében nyilatkozatot tettek, a bejegyzés érvényessége érdekében valamennyi olyan nemzeti vagy regionális azonosítószámot meg kell határozni, amely ezen jegyzőkönyv hatálybalépése óta, a XXIII. cikk (1) bekezdés alapján a tételre vonatkozott, valamint azt az időtartamot, amíg az egyes számok a tételre alkalmazhatóak voltak.

1. Az egyezmény 19. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi hivatalnál a keresési szempontokat az előírások határozzák meg.

2. Az egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában és az ott leírt körülmények között a bejegyzett jövőbeli nemzetközi érdek vagy a nemzetközi érdek bejegyzett jövőbeli átruházásának jogosultja legkésőbb a fenti bekezdésben megjelölt kérés kézhezvételétől számított tíz naptári napon belül köteles megtenni a hatáskörében engedélyezett lépéseket a bejegyzés törlése iránt.

3. Amennyiben hátrasorolást jegyeztek be és az adósnak a hátrasorolás kedvezményezettje felé való kötelezettségeit törölték, a kedvezményezett köteles – legkésőbb tíz naptári nappal azt követően, hogy a hátrasorolt fél írásbeli kérését kézbesítették vagy átvették a kedvezményezett bejegyzésben megjelölt címén – eljárni a bejegyzés törlése iránt.

4. A nemzetközi hivatal centralizált feladatait a hivatalvezető látja el és irányítja éjjel-nappali munkarendben.

5. A hivatalvezető az egyezmény 28. cikkének (1) bekezdése alapján felel az okozott veszteségért, annak a sínpályához kötött járműnek az értékét meg nem haladó összeg erejéig, amelyikkel a veszteség kapcsolatos. Az előző mondat ellenére, a hivatalvezető felelőssége – bármely naptári évben – nem haladhatja meg az 5 millió különleges lehívási jogot, vagy azt az ennél nagyobb összeget, aminek a kiszámítását a felügyelő hatóság időről időre előírásaiban meghatározhat.

6. Az előző bekezdés a hivatalvezető felelősségét nem korlátozza a saját maga, valamint tisztségviselői és alkalmazottai által súlyos gondatlansággal vagy szándékosan okozott veszteség kártérítéséért.

7. Az egyezmény 28. cikkének (4) bekezdésében említett biztosítás vagy pénzügyi garancia összege nem lehet kevesebb a felügyelő hatóság által megfelelőként meghatározott összegnél, miután tekintettel volt a hivatalvezető jövőbeli felelősségére.

8. Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárhatja ki, hogy a hivatalvezető biztosítást kössön vagy pénzügyi garanciát szerezzen be olyan eseményekre vonatkozóan, amelyekért a hivatalvezető az egyezmény 28. cikke alapján nem felelős.

1. A felügyelő hatóság az előírásaival összhangban megállapítja és időről időre módosíthatja a bejegyzésekkel, bejelentésekkel, keresésekkel és más, a nemzetközi hivatal által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan fizetendő díjakat.

2. Az előző bekezdésben említett díjakat úgy kell meghatározni, hogy azok a szükséges mértékben fedezzék a nemzetközi hivatal megalakításával, végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos ésszerű mértékű költségeket, valamint a titkárságnak a feladatai teljesítésével kapcsolatos ésszerű mértékű költségeit. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a hivatalvezető ésszerű nyereség megszerzése érdekében működjön.

Az előírások a sínpályához kötött járművek értékesítési felhívásainak a nemzetközi hivatalnál történő bejegyzését engedélyezik. E fejezet és az egyezmény V. fejezetének rendelkezései, amenynyiben vonatkoznak, a bejegyzésekre alkalmazandók. Az értékesítési felhívásra tekintettel kiadott igazolás vagy keresés, valamint bejegyzés azonban kizárólag tájékoztatás célját szolgálja és nem érinti más személyek jogait, illetve az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv alapján nincs más hatással.

1. A (2) bekezdésre is figyelemmel, a szuverén mentelmi jog kivonása az egyezmény 42. vagy 43. cikkében meghatározott bíróságok joghatósága alól, illetve a sínpályához kötött járművekkel kapcsolatos, az egyezmény alapján fennálló jogok és érdekek érvényesítéséről való lemondás kötelező erejű, és – az említett joghatóság vagy jogérvényesítés egyéb feltételeinek teljesülése esetén – a joghatóság megállapítása és a jogérvényesítés szempontjából hatályos.

2. Az előző bekezdésben említett jogról való lemondást írásba kell foglalni; a lemondásnak tartalmaznia kell a sínpályához kötött jármű ezen jegyzőkönyv V. cikkének (1) bekezdésében meghatározott leírását.

Amennyiben ellentmondás merül fel, az egyezmény az irányadó a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában kötött Unidroit–egyezménnyel szemben.

Amennyiben ellentmondás merül fel, az egyezmény az irányadó a 1980. május 9-i Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) 1999. június 3-i módosító jegyzőkönyv szerinti változatával szemben.

1. Ez a jegyzőkönyv Luxemburgban, 2007. február 23-án nyílik meg aláírásra a mobil berendezésekkel kapcsolatos érdekekről szóló egyezmény vasúti jegyzőkönyvének elfogadása céljából 2007. február 12. és 23. között Luxemburgban rendezett diplomáciai konferencián részt vevő államok számára. 2007. február 23. után az egyezmény – a XXIII. cikknek megfelelően történő hatálybalépéséig – valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra Rómában, az Unidroit székhelyén.

2. Ezen jegyzőkönyvet az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

3. Az az állam, amelyik ezt a jegyzőkönyvet nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

4. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást egy ilyen célú hivatalos okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lehet végrehajtani.

5. Az az állam, amely az egyezménynek nem Részes Állama vagy nem válik Részes Államává, nem csatlakozhat ehhez a jegyzőkönyvhöz.

1. Az a szuverén államok által alapított regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott egyes kérdések a hatáskörébe tartoznak, a fentiekhez hasonlóan aláírhatja, elfogadhatja, jóváhagyhatja ezt a jegyzőkönyvet, illetve csatlakozhat hozzá. A regionális gazdasági integrációs szervezet ilyen esetben a Szerződő Államot megillető jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, amilyen mértékben az adott szervezetnek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdések a hatáskörébe tartoznak. Ha ennek a jegyzőkönyvnek a szempontjából a Szerződő Államok számának jelentősége van, a regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít újabb Szerződő Államnak a szervezet azon tagállamain felül, amelyek Szerződő Államok.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában köteles nyilatkozatot tenni a letéteményes felé, amelyben megjelöli azokat az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A regionális gazdasági integrációs szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a letéteményest, ha a hatáskör megosztásával kapcsolatban változás áll be, újabb hatáskörök átruházását is beleértve, amelyről az ebben a bekezdésben említett nyilatkozat rendelkezik.

3. Ha ez a jegyzőkönyv a „Szerződő Államot” vagy „Szerződő Államokat”, illetve „Részes Államot” vagy „Részes Államokat” említ, az – amennyiben a szövegösszefüggés úgy kívánja – a regionális gazdasági integrációs szervezetre is ugyanúgy vonatkozik.

1. Ez a jegyzőkönyv az alábbiak közül a későbbi napon lép hatályba azon államok között, amelyek az a) pontban említett okmányokat letétbe helyezték:

2. Más államok számára ez a jegyzőkönyv a következők közül a későbbi utáni hónap első napján lép hatályba:

1. Ha egy Szerződő Államban olyan területi egységek vannak, amelyekben különböző jogrendszerek alkalmazandók az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdésekre, a Szerződő Állam a ratifikáláskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy ez a jegyzőkönyv valamennyi területi egységére kiterjed, vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozat benyújtásával.

2. Az említett nyilatkozatról a letéteményest értesíteni kell és abban kifejezetten meg kell nevezni azokat a területi egységeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazandó.

3. Ha a Szerződő Állam nem tett az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot, ez a jegyzőkönyv az adott állam valamennyi területi egységére alkalmazandó.

4. Ha a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjeszti ezen jegyzőkönyv alkalmazhatóságát, a jegyzőkönyvben lehetővé tett nyilatkozatok egyes területi egységenként is megtehetők, és az egyik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatok eltérhetnek a másik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatoktól.

5. Ha ez a jegyzőkönyv az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat erejénél fogva a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjed:

1. A Szerződő Állam bármikor nyilatkozhat arról, hogy a nyilatkozatában meghatározott mértékig folytatja az akkor hatályban lévő joga szerint, olyan szabályok alkalmazását, amelyek azon – a letéteményeshez benyújtott – nyilatkozatában meghatározottak szerint kizárják, felfüggesztik vagy szabályozzák a területén az egyezmény III. fejezetében és ezen jegyzőkönyv VII-IX. cikkében, közérdekű szolgáltatás nyújtása céljából szokásosan használt sínpályához kötött járművekkel (a továbbiakban: Sínpályához kötött közszolgálati jármű) kapcsolatosan meghatározott intézkedések gyakorlását.

2. Az a személy, beleértve az állami vagy más hatóságokat is, amelyik az előző bekezdés alapján nyilatkozatot tevő Szerződő Állam jogszabályai értelmében sínpályához kötött közszolgálati jármű birtokba vételére, használatára vagy ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét gyakorolja, a sínpályához kötött járművet köteles megőrizni és karbantartani a hatáskör gyakorlásának időpontjától addig az időpontig, amíg a hitelező általi birtoklást, használatot vagy ellenőrzést visszaállítják.

3. Az előző bekezdésben meghatározott időtartam alatt, az abban a bekezdésben említett személy a hitelező részére a következők közül a nagyobb összeget szintén kifizeti vagy annak kifizetését behajtja:

Az első kifizetést a hatáskör gyakorlásának napjától számított tíz naptári napon belül kell eszközölni, a későbbi kifizetéseket pedig az ezt követő egyes hónapok első napján. Abban az esetben, ha valamely hónapban az esedékes összeg meghaladja az adós által a hitelezőnek fizetendő összeget, a többletet az elsőbbségi sorrend szerint a többi hitelezőnek az igényeik mértékéig, a fennmaradó részt pedig az adósnak kell kifizetni.

4. Az a Szerződő Állam, amely jogszabályai nem rendelkeznek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekről, nyilatkozhat arról, hogy a letéteményeshez benyújtott külön nyilatkozatban meghatározott mértékig a nyilatkozatban meghatározott sínpályához kötött jármű vonatkozásában azon bekezdéseket nem alkalmazza. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem zárhatja ki, hogy egy személy megállapodjon a hitelezővel a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg nem érintheti az ily módon megkötött megállapodás végrehajthatóságát.

5. A Szerződő Állam e cikk alapján tett első vagy későbbi nyilatkozata nem érintheti hátrányosan a hitelezők azon jogait és érdekeit, amelyek a nyilatkozat letéteményes általi átvételének napja előtt kötött megállapodás alapján keletkeztek.

6. Az e cikk alapján nyilatkozatot tevő Szerződő Állam köteles figyelemmel lenni a hitelezők érdekeinek védelmére, valamint a nyilatkozatnak a hitelek rendelkezésre állására való hatására.

Sínpályához kötött járművel kapcsolatban az egyezmény 60. cikke következőképpen módosul:

1. A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy alkalmazni fogja ezen jegyzőkönyv VI. és X. cikkét, vagy közülük az egyiket.

2. A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy teljes egészében vagy részben alkalmazni fogja a VIII. cikket. Ha a Szerződő Állam ezt a nyilatkozatot teszi, köteles meghatározni a VIII. cikk (2) bekezdése által előírt időtartamot.

3. A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy a IX. cikkben foglalt „A”, „B” vagy „C” alternatíva közül az egyiket alkalmazza teljes egészében; ha ilyen nyilatkozatot tesz, a Szerződő Állam köteles meghatározni azokat a fizetésképtelenségieljárás-fajtákat, amelyekre azon alternatívát alkalmazza. Az ezen bekezdés szerint nyilatkozatot tevő Szerződő Állam köteles meghatározni, esettől függően, a IX. cikkben foglalt „A” alternatíva (4) bekezdése, „B” alternatíva (3) bekezdése, vagy „C” alternatíva (5) és (15) bekezdése által előírt időtartamot.

4. A Szerződő Államok bíróságai annak a Szerződő Államnak a nyilatkozatával összhangban kötelesek alkalmazni a IX. cikket, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik.

1. E jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartásokkal élni, azonban a XIII., XIV., XXIV., XXV., XXVII., XXIX. és XXX. cikkben engedélyezett nyilatkozatokat lehet tenni – e rendelkezéseknek megfelelően.

2. Az ezen jegyzőkönyv alapján tett nyilatkozatokról, későbbi nyilatkozatokról, valamint a nyilatkozat visszavonásáról írásban értesíteni kell e letéteményest.

1. Eltérő rendelkezés hiányában az egyezmény alapján tett nyilatkozatok – a 39., 40., 50., 53., 54., 55., 57., 58. és 60. cikk alapján tett nyilatkozatokat is beleértve – úgy tekintendők, hogy azokat e jegyzőkönyv alapján is tették.

2. Az egyezmény 50. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában, „belső tranzakció” a sínpályához kötött járművel kapcsolatban az egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt típusú tranzakció is, ha a vonatkozó sínpályához kötött jármű rendes használata során – a sínpályához kötött jármű nyomtávja vagy a tervezés más elemei miatt – kizárólag az érintett Szerződő Állam egyetlen vasúthálózatában működtethető.

1. A Részes Állam – a XXIX. cikk szerint tett nyilatkozaton kívül – ezen jegyzőkönyv hatálybalépésének napját követően – az egyezmény 60. cikke alapján a letéteményes értesítésével – későbbi nyilatkozatot is tehet.

2. A későbbi nyilatkozat az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Ha az értesítésben hosszabb hatálybelépési időszak szerepel az adott nyilatkozatra vonatkozólag, a nyilatkozat az említett hosszabb időszak lejártát követően, az értesítés letéteményes által történő kézhezvétele után lép hatályba.

3. Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a későbbi nyilatkozat hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem tettek volna későbbi nyilatkozatot.

1. Az ezen jegyzőkönyv alapján nyilatkozatott tett Részes Állam az egyezmény 60. cikke alapján a letéteményes értesítésével bármikor visszavonhatja nyilatkozatát, a XXIX. cikk szerint tett nyilatkozat kivételével. A visszavonás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

2. Az előző bekezdés ellenére ez a jegyzőkönyv a visszavonás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha a nyilatkozatot nem vonták volna vissza.

1. Ezt a jegyzőkönyvet bármely Részes Állam felmondhatja a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.

2. A felmondás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

3. Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a felmondás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem történt volna felmondás.

1. A letéteményes – a felügyelő hatósággal történő konzultációt követően – köteles évente vagy a körülmények szerint indokolt időközönként jelentést készíteni a Részes Államok számára az egyezményben létrehozott, a jegyzőkönyvben módosított nemzetközi rendszer gyakorlati működéséről. A jelentés készítése során a letéteményes köteles figyelembe venni a nemzetközi bejegyzési rendszer működésével kapcsolatban a felügyelő hatóság által készített jelentéseket.

2. A Részes Államok legalább huszonöt százalékának kérésére a letéteményes – a felügyelő hatósággal egyeztetve – időről időre köteles összehívni a Részes Államok felülvizsgálati konferenciáját az alábbiak megvitatása céljából:

3. Ezen egyezmény módosítását az előző bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának jóvá kell hagynia, és a módosítás ezt követően az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó államok vonatkozásában akkor lép hatályba, amikor azt négy állam a XXIII. cikkben foglalt, a módosítás hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta.

1. A ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okiratokat a letéteményesnek kijelölt Unidroit szervezetnél kell letétbe helyezni.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

KÉSZÜLT Luxemburgban a mai napon, kettőezer-hét február huszonharmadikán, egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; a hitelesség a konferencia titkársága által, a konferencia elnökének felügyelete alatt történő vizsgálatot követően lép hatályba, a szövegek egymásnak való megegyezésével kapcsolatos vizsgálatot ezen egyezmény keltétől számított kilencven napon belül megtartják.