22.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 17/39

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta az Európai Biztonsági Stratégiát, amely a hatékony többoldalúságon alapuló nemzetközi rendre hívott fel. Az Európai Biztonsági Stratégia az ENSZ Alapokmányát a nemzetközi kapcsolatok alapvető kereteként ismeri el. Az ENSZ megerősítése és a feladatainak ellátásához és a hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel való ellátása kiemelt kérdés az Európai Unió számára.

(2)

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 6-án elfogadta az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című, 61/89. sz. határozatot.

(3)

A Tanács 2006. december 11-i következtetéseiben üdvözölte, hogy hivatalosan megkezdődött a jogilag kötelező erejű nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozására irányuló folyamat, és elismeréssel vette tudomásul, hogy az ENSZ tagállamainak egyértelmű többsége – beleértve az EU valamennyi tagállamát is – támogatta a fent említett határozatot. A Tanács ismételten megerősítette, hogy az EU és tagállamai tevékeny részt vállalnak e folyamatban, továbbá kiemelte a más államokkal és a regionális szervezetekkel való együttműködés fontosságát.

(4)

Az ENSZ főtitkára egy 28 tagot számláló kormányzati szakértői csoportot hozott létre az esetleges jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződés további mérlegelésére. A kormányzati szakértői csoport 2008 folyamán többször is összeült, és következtetéseit az ENSZ-közgyűlés 63. ülésszakának miniszteri hete során terjesztette elő. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy további megfontolásokra van szükség, és lépésről lépésre haladva, nyílt és átlátható módon, az Egyesült Nemzetek égisze alatt kell folytatni az ezirányú erőfeszítéseket. A kormányzati szakértői csoport arra biztatta a megfelelő helyzetben lévő államokat, hogy az arra rászoruló államoknak – azok kérésére – nyújtsanak segítséget.

(5)

2007. december 10-i következtetéseiben a Tanács kiemelte az ENSZ által kinevezett kormányzati szakértői csoport fontosságát, és a csoportot a folyamat előmozdítására ösztönözte. A Tanács kifejezte azon szilárd meggyőződését, hogy egy, a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normákat megállapító, az államoknak a vonatkozó nemzetközi jogból eredő, meglévő felelősségével összhangban lévő, átfogó, jogilag kötelező erejű okmány nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy kezelni lehessen a hagyományos fegyverek elterjedését, amely nem kívánatos és felelőtlen folyamat.

(6)

Az ENSZ Közgyűlés Első Bizottsága 2008 októberében elfogadta az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című határozatot. A szöveget valamennyi EU tagállam társtámogatásban részesítette.

(7)

Az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) az ENSZ-tagállamoknak a fegyverkereskedelmi szerződés megvalósíthatóságával, hatályával és tervezett paramétereivel kapcsolatos nézeteinek részletes elemzését tartalmazó kétrészes tanulmány elkészítésével támogatta e folyamatot. Az UNIDIR elemzései – azáltal, hogy meghatározták azon területeket, amelyek tekintetében egyeznek, illetve eltérnek a vélemények, valamint azáltal, hogy azonosították a figyelmen kívül hagyott területeket – hozzájárultak a fegyverkereskedelmi szerződésről folytatott megbeszélések előbbre viteléhez. Ezek az elemzések hasznos hozzájárulást jelentettek a kormányzati szakértői csoport számára. Ennélfogva célszerű az UNIDIR-re bízni az e határozat szerinti tevékenységek gyakorlati megvalósítását.

(8)

A fenti tanácsi következtetésekből kiindulva, az EU-nak támogatnia kell ezt a folyamatot az eddig elvégzett munka megerősítése érdekében, úgy, hogy a vitába a kormányzati szakértői csoportban tagsággal nem rendelkező államokat, valamint egyéb szereplőket – mint például a civil társadalmat és az ipart – is bevonja a kérdés mélyebb megértése és a kormányzati szakértői csoport ajánlásainak kiterjesztéséhez való hozzájárulás érdekében,

a)

a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos aktuális nemzetközi megbeszélésekre vonatkozó ismeretek növelése a nemzeti és regionális szereplők, az ENSZ-tagállamok, a civil társadalom és az ipar körében;

b)

az ENSZ főtitkára által létrehozott, a fegyverkereskedelmi szerződéssel foglalkozó kormányzati szakértői csoport rendeltetésének határozottabb körülírása, valamint az Egyesült Nemzetek erősítése, mivel ez az egyetlen fórum, amely képes egy valóban egyetemes okmány létrehozására;

c)

az ENSZ valamennyi tagállamának és regionális szervezetének a fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozási folyamatába való erőteljesebb bevonásának elősegítése;

d)

a kormányzati szakértői csoportban részt vevő és nem részt vevő államok közötti véleménycsere ösztönzése;

e)

az ENSZ tagállamai közötti vita előmozdítása, különösen azon tagállamok között, amelyek nem tagjai a kormányzati szakértői csoportnak;

f)

az ENSZ-tagállamok, a regionális szervezetek, a civil társadalom és az ipar közötti véleménycsere elősegítése;

g)

a fegyverkereskedelmi szerződés lehetséges elemeinek, hatályának és következményeinek meghatározása; valamint

h)

az említett viták és vélemények tartalmának a teljes nemzetközi közösséggel való megosztása.

—

egy projektindító rendezvény, hat regionális szeminárium, és egy záró szeminárium, ideértve az eredményekről való tájékoztatást is, valamint egy, az Első Bizottság ülésének alkalmával (az ENSZ Közgyűlésének 64. ülésszakán) tartott rendezvény megszervezése.