18.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 339/3 |
A BIZOTTSÁG 1274/2008/EK RENDELETE
(2008. december 17.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 Nemzetközi Számviteli Standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. |
(2) |
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2007. szeptember 6-án közzétette a módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása nemzetközi számviteli standardot (a továbbiakban: a módosított IAS 1). A módosított IAS 1 standard megváltoztat a pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó néhány követelményt és bizonyos körülmények között kiegészítő információkat ír elő; valamint módosít néhány más számviteli standardot. A módosított IAS 1 standard hatályon kívül helyezi a 2003-ban és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standardot. |
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 1 módosítása megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy az kiegyensúlyozott és objektív. |
(4) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében a 2003-ban átdolgozott és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standard helyébe az e rendelet mellékletében meghatározott (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standard lép.
2. cikk
A (2007-ben módosított) IAS 1 standardot az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.
a Bizottság részéről
Charlie McCREEVY
a Bizottság tagja
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.
(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.
MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK
IAS 1 |
IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (módosítva 2007-ben) |
„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”
IAS 1 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARD
A Pénzügyi kimutatások prezentálása
CÉL
1. |
A jelen standard meghatározza az általános célú pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó alapelveket annak érdekében, hogy az összehasonlíthatóság biztosítható legyen akár az adott gazdálkodó egység előző időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatásaival, akár más gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaival. A jelen standard a pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó átfogó előírásokat, azok szerkezetére vonatkozó iránymutatást, valamint azok tartalmára vonatkozó minimális követelményeket határoz meg. |
HATÓKÖR
2. |
A gazdálkodó egységnek a jelen standardot kell alkalmaznia a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS-ek) összhangban lévő általános célú pénzügyi kimutatások elkészítése és prezentálása során. |
3. |
Az egyes ügyletekre és egyéb eseményekre vonatkozó megjelenítési, mérési és közzétételi követelményeket egyéb IFRS-ek részletezik. |
4. |
A jelen standard nem vonatkozik az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás standard szerint elkészített tömörített, évközi pénzügyi kimutatások szerkezetére és tartalmára. Ugyanakkor a 15–35. bekezdések rendelkezései vonatkoznak ezen pénzügyi kimutatásokra. A jelen standard egyformán vonatkozik valamennyi gazdálkodó egységre, beleértve azokat, amelyek konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítenek és azokat is, amelyek egyedi pénzügyi kimutatásokat készítenek az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standardban meghatározottak szerint. |
5. |
A jelen standard által használt terminológia a nyereségorientált egységekhez alkalmazkodik, beleértve az állami szektorban működő üzleti egységeket is. Amennyiben nonprofit tevékenységet folytató, magán- vagy állami szektorba tartozó gazdálkodó egységek alkalmazzák ezt a standardot, szükséges lehet a pénzügyi kimutatások egyes soraira és magukra az egyes kimutatásokra használt megnevezések módosítása. |
6. |
Hasonlóképpen, azon gazdálkodó egységek, amelyek nem rendelkeznek az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standardban foglalt meghatározás szerinti saját tőkével (pl. egyes befektetési alapok), valamint az olyan gazdálkodó egységek esetében, amelyek részvénytőkéje nem minősül saját tőkének (pl. egyes szövetkezeti egységek) szükséges lehet a pénzügyi kimutatások prezentálását a tagok vagy befektetési jegyek birtokosai igényeinek megfelelően módosítani. |
FOGALMAK
7. |
A következő kifejezések a jelen standardban az itt meghatározott értelemben használatosak: Általános célú pénzügyi kimutatások (a továbbiakban „pénzügyi kimutatások”) az olyan felhasználók igényeinek kielégítésére készült kimutatások, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy speciális információszükségletükre szabott jelentések készítését kérjék az adott gazdálkodó egységtől. Kivitelezhetetlen Egy előírás alkalmazása akkor kivitelezhetetlen, ha a gazdálkodó egység akkor sem tudja azt alkalmazni, miután minden tőle ésszerűen elvárhatót megtett az alkalmazás érdekében. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott standardok és értelmezések. Tartalmazzák:
Lényeges A tételek kihagyásai vagy téves bemutatásai akkor lényegesek, ha azok egyenként vagy együttesen képesek a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott döntéseit befolyásolni. A lényegesség a kihagyás vagy téves bemutatás mértékének és jellegének adott körülmények közötti megítélésétől függ. A megítélésnél az adott tétel nagysága és jellege, vagy a kettő kombinációja a döntő tényező. Annak megítéléséhez, hogy egy adott kihagyás vagy téves bemutatás befolyásolhatja-e a felhasználók gazdasági döntéseit, és ezáltal lényeges lehet-e, a felhasználók jellemzőit kell figyelembe venni a. A pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására vonatkozó Keretelvek 25. bekezdése kimondja, hogy „a felhasználókról vélelmezett az, hogy az üzleti és gazdasági tevékenységekről, valamint a számvitelről ésszerű ismeretekkel rendelkeznek, továbbá hogy az információkat elvárható gondossággal készek tanulmányozni”. Ily módon a mérlegeléskor azt kell számításba venni, hogy az ésszerű elvárások alapján az ilyen jellemzőkkel bíró felhasználókat hogyan lehetne befolyásolni a gazdasági döntéseik meghozatalában. A megjegyzések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a különálló (egyedi) eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), a saját tőke változásainak kimutatásában, valamint a cash flow-k kimutatásában prezentált információkon felül további információkat tartalmaznak. A megjegyzések az ezen kimutatásokban prezentált adatok szöveges magyarázatait vagy alábontásait tartalmazzák, továbbá olyan tételekre vonatkozó információkat, amelyek ezen kimutatásokban való megjelenítés feltételeinek nem felelnek meg. Az egyéb átfogó jövedelem a bevételek és a ráfordítások olyan tételeit (beleértve az átsorolás miatti módosításokat) tartalmazza, amelyek más IFRS-ek előírásai vagy engedélyei alapján nem az eredményben vannak elszámolva. Az egyéb átfogó jövedelem összetevői többek között:
A tulajdonosok a saját tőkeként besorolt instrumentumok birtokosai. Az eredmény a teljes bevétel csökkentve a ráfordításokkal, kivéve az egyéb átfogó jövedelem összetevőit. Az átsorolás miatti módosítások a tárgyidőszakban az eredménybe átsorolt olyan összegek, amelyeket a tárgyidőszakban vagy korábbi időszakokban az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el. A teljes átfogó jövedelem az időszak során ügyletek és más események hatására a saját tőkében bekövetkezett olyan változás, amely nem a tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében, folytatott ügyletek miatti változás. A teljes átfogó jövedelem magában foglalja az „eredmény”, valamint az „egyéb átfogó jövedelem” minden összetevőjét. |
8. |
Bár a jelen standard az „egyéb átfogó jövedelem”, az „eredmény”, valamint a „teljes átfogó jövedelem” kifejezéseket alkalmazza, a gazdálkodó egység ettől eltérő kifejezéseket is használhat, amennyiben azok jelentése egyértelmű. A gazdálkodó egységek használhatják például a „nettó jövedelem” kifejezést az eredmény leírására. |
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A pénzügyi kimutatások célja
9. |
A pénzügyi kimutatások a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének és pénzügyi teljesítményének strukturált megjelenítésére szolgálnak. A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. A pénzügyi kimutatások annak eredményeit is tükrözik, ahogyan a vezetés gazdálkodott a rábízott erőforrásokkal. E cél elérése érdekében a pénzügyi kimutatások információt nyújtanak a gazdálkodó egység:
Ezek az információk – a megjegyzésekben szereplő egyéb információkkal együtt – segítik a pénzügyi kimutatások felhasználóit a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-ira, és különösen azok időbeli alakulására és valószínűségére vonatkozó becsléseikben. |
Teljes pénzügyi kimutatások
10. |
A teljes pénzügyi kimutatások tartalmazzák:
A gazdálkodó egység a jelen standardban használt címektől eltérőeket is adhat a kimutatásoknak. |
11. |
A gazdálkodó egységnek a teljes pénzügyi kimutatások részét képező összes pénzügyi kimutatást azonos fontossággal kell prezentálnia. |
12. |
A 81. bekezdésben foglaltak értelmében a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit prezentálhatja az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás részeként vagy egy különálló eredménykimutatásban. Amennyiben prezentálnak eredménykimutatást, az a teljes pénzügyi kimutatások részét képezi, és közvetlenül az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás előtt kell bemutatni. |
13. |
Számos gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásokon kívül egy, a vezetés által készített pénzügyi áttekintést is közzétesz, amely ismerteti a gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének és pénzügyi helyzetének főbb jellemzőit, valamint azokat a főbb bizonytalansági tényezőket, amelyekkel a gazdálkodó egység szembesül. Ez a jelentés a következők áttekintését is tartalmazhatja:
|
14. |
Sok gazdálkodó egység készít a pénzügyi kimutatásokon kívül egyéb jelentéseket és kimutatásokat is, mint például környezetvédelmi jelentéseket és hozzáadottérték-jelentéseket, különösen olyan iparágak esetén, amelyekben a környezetvédelmi tényezők jelentősek, és ahol a dolgozók jelentős felhasználói kört jelentenek. A pénzügyi kimutatásokon kívül prezentált jelentések és kimutatások nem tartoznak az IFRS-ek hatálya alá. |
Átfogó szempontok
Valós bemutatás és az IFRS-eknek való megfelelés
15. |
A pénzügyi kimutatásoknak valósan kell bemutatniuk a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét és cash flow-it. A valós bemutatás megköveteli az ügyletek, egyéb események és feltételek hatásainak hű, az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások Keretelvekben meghatározott fogalmaival és megjelenítési kritériumaival összhangban történő bemutatását. Az IFRS-ek alkalmazása, szükség szerint a további közzétételekkel együtt, vélelmezhetően a valós bemutatást megvalósító pénzügyi kimutatásokat eredményez. |
16. |
Az IFRS-ekkel összhangban lévő pénzügyi kimutatásokat készítő gazdálkodó egységnek a megfelelésre vonatkozóan kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést kell tennie a megjegyzésekben. A gazdálkodó egység csak abban az esetben nevezheti a pénzügyi kimutatásokat az IFRS-ekkel összhangban lévőnek, amennyiben azok összhangban vannak az IFRS-ek valamennyi előírásával. |
17. |
A vonatkozó IFRS-eknek való megfeleléssel a gazdálkodó egység lényegileg minden esetben megvalósítja a valós bemutatást. A valós bemutatás megköveteli továbbá, hogy a gazdálkodó egység:
|
18. |
A gazdálkodó egység a nem megfelelő számviteli politikákat sem az alkalmazott számviteli politikák közzétételével, sem megjegyzésekkel vagy magyarázó anyagokkal nem teheti helyessé. |
19. |
Azon rendkívül ritka esetekben, amikor a vezetés arra a következtetésre jut, hogy egy adott IFRS előírásainak való megfelelés annyira félrevezető lenne, hogy az a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával ellentétben lenne, a gazdálkodó egységnek el kell térnie az adott előírástól a 20. bekezdésben meghatározott módon, amennyiben a vonatkozó szabályozói környezet előírja vagy egyébként nem tiltja az ilyen eltérést. |
20. |
Azon esetekben, amikor a gazdálkodó egység a 19. bekezdés alapján eltér egy adott IFRS előírásaitól, közzé kell tennie:
|
21. |
Ha a gazdálkodó egység eltért valamely IFRS előírásaitól egy előző időszakban, és ez az eltérés hatással van a tárgyidőszakban megjelenített összegekre is, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a 20(c) és (d) bekezdésekben meghatározottakat. |
22. |
A 21. bekezdés például akkor alkalmazandó, amikor a gazdálkodó egység egy előző időszakban egyes eszközök vagy kötelezettségek értékelésekor tért el valamely IFRS előírásaitól, és ez az eltérés hatással van a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban megjelenített az eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változások értékelésére is. |
23. |
Azon rendkívül ritka esetekben, amikor a vezetés arra a következtetésre jut, hogy valamely IFRS előírásainak való megfelelés annyira félrevezető lenne, hogy az ellentétben állna a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával, de a vonatkozó szabályozói környezet tiltja az előírástól való eltérést, a gazdálkodó egységnek a lehetséges legnagyobb mértékig csökkentenie kell az előírás betartásából származó vélelmezett félrevezető szempontokat azáltal, hogy közzéteszi:
|
24. |
A 19-23. bekezdések szempontjából egy adott információ akkor áll ellentétben a pénzügyi kimutatások céljával, amikor az nem hűen tükrözi azon ügyleteket, egyéb eseményeket és feltételeket, amelyeket látszólag tükröz, vagy ésszerűen elvárható, hogy tükrözzön, és emiatt valószínűsíthető, hogy az befolyásolná a pénzügyi kimutatások felhasználói által hozott gazdasági döntéseket. Annak megítélésekor, hogy egy adott IFRS valamely konkrét előírásának való megfelelés olyan mértékben lenne félrevezető, hogy az ellentétben állna a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával, a vezetésnek az alábbiakat kell mérlegelnie:
|
A vállalkozás folytatása
25. |
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetésnek meg kell ítélnie a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A gazdálkodó egységnek pénzügyi kimutatásait a vállalkozás folytatását feltételezve kell elkészítenie, kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a gazdálkodó egységet vagy beszüntetni a kereskedést, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség. Ha a vezetésnek a mérlegelés során olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról van tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezeket a bizonytalanságokat. Amennyiben a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásokat nem a vállalkozás folytatását feltételezve készíti, ezt a tényt közzé kell tennie, azzal az alappal együtt, amelyen a pénzügyi kimutatásokat készítette, valamint annak okával együtt, ami miatt a gazdálkodó egység nem minősül folytatható vállalkozásnak. |
26. |
Annak megítélésekor, hogy helyénvaló-e a vállalkozás folytatásának feltételezése, a vezetés számba veszi az összes rendelkezésre álló, jövőre vonatkozó információt, amely legalább a beszámolási időszak végétől számított tizenkét hónapos időtartam kell, hogy legyen, de nem korlátozódik arra. A mérlegelés mértéke minden esetben a körülmények függvénye. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó egység nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz, a gazdálkodó egység részletesebb elemzés nélkül eljuthat arra a következtetésre, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló. Egyéb esetekben a vezetésnek szükséges lehet mérlegelni a jelenlegi és a várható nyereségességgel kapcsolatos tényezők széles skáláját, az adósság-visszafizetési ütemezést és a potenciális, helyettesítő pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy meggyőződhessen arról, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló. |
Eredményszemléletű számvitel
27. |
A gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásait – a cash flow-ra vonatkozó információk kivételével – az eredményszemléletű számvitel alapján kell elkészítenie. |
28. |
Az eredményszemléletű számvitel alkalmazásakor a gazdálkodó egység akkor jeleníti meg az egyes tételeket eszközként, kötelezettségként, saját tőkeként, bevételként és ráfordításként (a pénzügyi kimutatások tételeiként), ha azok megfelelnek a Keretelvekben az adott tételekre meghatározott definíciónak és megjelenítési kritériumoknak. |
Lényegesség és összevonás
29. |
A gazdálkodó egységnek a hasonló tételek minden lényeges csoportját elkülönítve kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek az eltérő jellegű vagy rendeltetésű tételeket elkülönítve kell bemutatnia, kivéve, ha azok nem lényegesek. |
30. |
A pénzügyi kimutatások nagyszámú ügylet és egyéb esemény feldolgozásából állnak elő úgy, hogy azokat jellegük vagy rendeltetésük alapján csoportokba rendszerezik. Az összevonás és besorolás folyamatának utolsó szakasza az összevont és besorolt adatok bemutatása, amely adatok elkülönült tételsort alkotnak a pénzügyi kimutatásokban. Ha valamely tételsor önmagában nem lényeges, azt ezen kimutatásokban vagy a megjegyzésekben összevonják más tételekkel. Egy tétel, amely nem elég lényeges ahhoz, hogy indokolt legyen az elkülönült bemutatása magukban a kimutatásokban, elég lényeges lehet ahhoz, hogy elkülönülten szerepeltetendő legyen a megjegyzésekben. |
31. |
A gazdálkodó egységnek nem szükséges egy adott IFRS konkrét közzétételi előírásának eleget tennie, ha az információ nem lényeges. |
Beszámítás
32. |
A gazdálkodó egység nem számíthatja be egymással szemben az eszközöket és kötelezettségeket, valamint a bevételeket és ráfordításokat, kivéve, ha azt valamely IFRS előírja vagy lehetővé teszi. |
33. |
A gazdálkodó egység mind az eszközöket és kötelezettségeket, mind a bevételeket és ráfordításokat elkülönítve jelenti. A nettósítás az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásokban, vagy a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásokban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) – kivéve, ha a nettósítás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi – csökkenti a felhasználók azon képességét, hogy a bekövetkezett ügyleteket, eseményeket és feltételeket megérthessék, és a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-it megbecsülhessék. Az eszközök értékvesztéssel – pl. a készletekre képzett avulási értékvesztéssel vagy a követelésekre képzett kétes kintlévőség miatti értékvesztéssel – csökkentett értékelése nem jelent nettósítást. |
34. |
Az IAS 18 Bevételek standard meghatározza a bevétel fogalmát, és a gazdálkodó egység számára az érte kapott vagy érte járó ellenérték valós értékén írja elő, figyelembe véve a gazdálkodó egység által adott kereskedelmi és mennyiségi kedvezmények összegét. A gazdálkodó egység szokásos üzleti tevékenysége során olyan egyéb ügyleteket is lebonyolít, amelyek nem termelnek bevételt, de amelyek együtt járnak a fő bevételtermelő tevékenységekkel. Az ilyen ügyletek eredményeit, amennyiben ez a bemutatás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi, a gazdálkodó egység a bevételnek az ugyanazon ügylethez felmerült bármely kapcsolódó ráfordítással történő nettósításával mutatja be. Például:
|
35. |
Ezen túlmenően a gazdálkodó egység a hasonló ügyletek egy csoportjából származó nyereségeket és veszteségeket is nettó módon mutatja be, pl. árfolyamnyereségek és -veszteségek vagy a kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumokból származó nyereségek és veszteségek. Amennyiben azonban ezek a nyereségek és veszteségek lényegesek, azokat a gazdálkodó egység elkülönítve mutatja be. |
A beszámolás gyakorisága
36. |
A gazdálkodó egységnek legalább évente kell készítenie a teljes pénzügyi kimutatásokat (összehasonlító adatokkal együtt). Amennyiben a gazdálkodó egység módosítja beszámolási időszakának végét, és a pénzügyi kimutatásokat egy évnél hosszabb vagy rövidebb időszakra vonatkozóan mutatja be, akkor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatások által lefedett időszak megjelölésén túlmenően közzé kell tennie:
|
37. |
A gazdálkodó egységek általában következetesen, egyéves időszakokra készítik el a pénzügyi kimutatásokat. Ugyanakkor egyes gazdálkodó egységek – gyakorlati okokból – szívesebben készítenek beszámolót például 52 hetes időszakra. A jelen standard nem zárja ki ennek lehetőségét. |
Összehasonlító információk
38. |
Más IFRS-ek eltérő rendelkezése hiányában, a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi összehasonlító információ esetében, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az előző időszakra vonatkozó összehasonlító információkat. A gazdálkodó egységnek összehasonlító adatokat kell a magyarázó vagy leíró jellegű információk között szerepeltetnie, ha ez fontos a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások megértése szempontjából. |
39. |
Az összehasonlító információkat közzétevő gazdálkodó egységnek be kell mutatnia a pénzügyi helyzetre vonatkozóan legalább kettő kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. Amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatásainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átsorolja, be kell mutatnia legalább három pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. A gazdálkodó egység az a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásokat az alábbi időpontokra mutatja be:
|
40. |
Egyes esetekben az előző időszak(ok) pénzügyi kimutatásaiban leírt szöveges információ a tárgyidőszak tekintetében is releváns. Például egy gazdálkodó egység a tárgyidőszakban közzéteszi egy olyan jogvita részleteit, amely kimenetele a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén még bizonytalan volt, és még nem megoldott. A felhasználók számára hasznos az az információ, hogy a bizonytalanság már a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén is létezett, és hogy milyen lépéseket tettek a tárgyidőszakban a bizonytalanság megszüntetése érdekében. |
41. |
Amikor a gazdálkodó egység módosítja az egyes tételeknek a pénzügyi kimutatásokban történő bemutatását vagy besorolását, a gazdálkodó egységnek át kell sorolnia az összehasonlító adatokat, kivéve ha az átsorolás kivitelezhetetlen. Ha a gazdálkodó egység az összehasonlító adatokat átsorolja a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:
|
42. |
Ha az összehasonlító adatok átsorolása kivitelezhetetlen, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:
|
43. |
Az időszakok közötti információk összehasonlíthatóságának növelése segíti a felhasználókat a gazdasági döntések meghozatalában, különösen azért, mert lehetővé teszi számukra, hogy a pénzügyi információkban lévő trendeket előrejelzési célokkal értékeljék. Egyes esetekben kivitelezhetetlen egy adott időszakra vonatkozóan átsorolni az összehasonlító információkat ahhoz, hogy a tárgyidőszakkal való összehasonlíthatóságot biztosítsák. Például lehetséges, hogy az előző időszak(ok) során a gazdálkodó egység nem gyűjtötte az adatokat oly módon, amely lehetővé tenné az átsorolást, és így nem kivitelezhető az információk újra előállítása. |
44. |
Az IAS 8 standard meghatározza az összehasonlító információk azon módosításait, amelyek akkor szükségesek, ha a gazdálkodó egység megváltoztatja számviteli politikáját, vagy kijavít egy hibát. |
A bemutatás következetessége
45. |
A gazdálkodó egységnek meg kell tartania a pénzügyi kimutatásokban az egyes tételek bemutatását és besorolását egyik időszakról a következőre, kivéve, ha:
|
46. |
Például egy jelentős akvizíció vagy értékesítés, vagy a pénzügyi kimutatások prezentálásának áttekintése jelezhetik a pénzügyi kimutatások eltérő prezentálásának szükségességét. A gazdálkodó egység csak akkor változtathatja meg pénzügyi kimutatásainak prezentálását, ha a megváltoztatott prezentálás a pénzügyi kimutatások felhasználóinak megbízható és relevánsabb információkat biztosít, valamint ha a módosított struktúra valószínűleg a jövőben is felhasználható, úgy, hogy nem sérül az összehasonlíthatóság. A gazdálkodó egység a prezentálás ilyen megváltoztatásakor az összehasonlító információkat a 41. és 42. bekezdéseknek megfelelően sorolja át. |
SZERKEZET ÉS TARTALOM
Bevezetés
47. |
A jelen standard bizonyos közzétételeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó vagy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) vagy a saját tőke változásainak kimutatásában ír elő, más tételsorokra vonatkozóan pedig vagy magukban a kimutatásokban vagy a megjegyzésekben való közzétételt írja elő. Az IAS 7 Cash flow-k kimutatása standard meghatározza a cash flow információk bemutatására vonatkozó előírásokat. |
48. |
A jelen standard a „közzététel” kifejezést időnként tág értelemben használja, beleértve a pénzügyi kimutatásokban prezentált tételeket is. Közzétételi kötelezettségeket más IFRS-ek is előírnak. A jelen standard vagy valamely más IFRS eltérő rendelkezése hiányában ezek a közzétételek megtehetők a pénzügyi kimutatásokban. |
A pénzügyi kimutatások azonosítása
49. |
A gazdálkodó egységnek egyértelműen azonosítania kell a pénzügyi kimutatásokat, és az ugyanazon közzétett dokumentum egyéb infromációitól egyértelműen meg kell különböztetni. |
50. |
Az IFRS-ek kizárólag a pénzügyi kimutatásokra vonatkoznak, és nem feltétlenül vonatkoznak az éves jelentésben, a szabályozó hatóságnak benyújtott dokumentumban vagy más anyagokban szereplő egyéb információkra. Ezért fontos, hogy a felhasználók képesek legyenek megkülönböztetni a IFRS-ek alkalmazásával készített információkat az egyéb olyan információktól, amelyek hasznosak lehetnek a felhasználók számára, de nem tartoznak ezen előírások hatálya alá. |
51. |
A gazdálkodó egységnek egyértelműen azonosítania kell az egyes pénzügyi kimutatásokat és a megjegyzéseket. Ezen túlmenően a gazdálkodó egységnek az alábbi információkat szembetűnően fel kell tüntetnie és meg kell ismételnie, amennyiben az a bemutatott információ megértéséhez szükséges:
|
52. |
A gazdálkodó egységek az 51. bekezdésben foglalt követelményeknek az oldalak, kimutatások, megjegyzések, oszlopok és hasonlók megfelelő fejlécei feltüntetésével tesznek eleget. Mérlegelés szükséges annak eldöntésére, hogy melyik módszer a legalkalmasabb ezen információk szerepeltetésére. Ha például egy gazdálkodó egység elektronikus formában prezentálja a pénzügyi kimutatásokat, nem mindig használ különálló oldalakat; a gazdálkodó egység ilyen esetben úgy mutatja be a fenti tételeket, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk érthetőségét. |
53. |
A pénzügyi kimutatásokban a könnyebb érthetőség érdekében a gazdálkodó egységek gyakran a prezentálási pénznem ezres vagy milliós egységében szerepeltetik az információkat. Ez elfogadható, amennyiben a gazdálkodó egység közzéteszi a kerekítés mértékét, és ez által nem hagy ki lényeges információt. |
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenítendő információk
54. |
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásnak minimálisan a következő összegeket bemutató sorokat kell tartalmaznia:
|
55. |
A gazdálkodó egységnek további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket kell a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban feltüntetnie, ha azok bemutatása releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. |
56. |
Ha a gazdálkodó egység a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban elkülönítve mutatja be a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, akkor a halasztott adóköveteléseket (kötelezettségeket) nem mutathatja ki forgóeszközként (rövid lejáratú kötelezettségként). |
57. |
A jelen standard nem ír elő kötelező sorrendet vagy formátumot a gazdálkodó egység számára a tételek bemutatására. Az 54. bekezdés pusztán egy felsorolást tartalmaz olyan tételekről, amelyek egymástól jellegükben vagy rendeltetésükben olyan mértékben eltérnek, ami miatt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban való elkülönített bemutatásuk indokolt. Ezen túl:
|
58. |
A további elkülönített tételek bemutatására vonatkozó döntéshez a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell:
|
59. |
Az eltérő értékelési alapok alkalmazása az eltérő eszközcsoportokra azt jelzi, hogy azok jellege vagy rendeltetése eltérő, és emiatt a gazdálkodó egységnek azokat külön sorban mutatja be. Például az ingatlanok, gépek és berendezések alcsoportjai az IAS 16 standard alapján bekerülési értéken vagy átértékelt értéken is nyilvántarthatók. |
A rövid lejárat/hosszú lejárat megkülönböztetése
60. |
A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban – a 66–76. bekezdéseknek megfelelően – elkülönítetten kell bemutatnia a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, kivéve, ha a likviditás alapú bemutatás megbízható és relevánsabb információt nyújt. E kivétel alkalmazásakor a gazdálkodó egységnek az eszközöket és kötelezettségeket a likviditás sorrendjében kell bemutatnia. |
61. |
A választott bemutatási módszertől függetlenül a gazdálkodó egységnek minden egyes olyan eszköz- és kötelezettség tételsorra közzé kell tennie a várhatóan 12 hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítendő összeget, amely sor egyaránt tartalmaz olyan összegeket, amelyek megtérülése vagy kiegyenlítése várhatóan:
|
62. |
Amikor valamely gazdálkodó egység jól azonosítható működési cikluson belül nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat, a forgó- és befektetett eszközök és a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek elkülönített prezentálása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban hasznos információt nyújt azáltal, hogy a működő tőkeként folyamatosan forgásban lévő nettó eszközöket elkülöníti a gazdálkodó egység hosszú távú tevékenységei során használt nettó eszközöktől. Továbbá ez kiemeli azokat az eszközöket, amelyeknek megtérülése az adott működési ciklusban várható, valamint azokat a kötelezettségeket, amelyeknek rendezése ugyanabban az időszakban esedékes. |
63. |
Egyes gazdálkodó egységeknél, mint pl. pénzügyi intézményeknél, az eszközök és kötelezettségek likviditás szerinti növekvő vagy csökkenő sorrendű bemutatása megbízható és relevánsabb információt nyújt, mint a rövid/hosszú lejáratú bemutatás, mivel a gazdálkodó egység nem egyértelműen meghatározható működési ciklus szerint nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat. |
64. |
A 60. bekezdés alkalmazásakor megengedett, hogy a gazdálkodó egység egyes eszközeit és kötelezettségeit a rövid/hosszú lejárat szerinti bontásban, míg másokat a likviditás sorrendjében mutasson be, ha ez megbízható és relevánsabb információt nyújt. Az ilyen kettős bemutatásra akkor lehet szükség, amikor a gazdálkodó egység szerteágazó tevékenységeket folytat. |
65. |
Az eszközök és kötelezettségek realizálásának várható időpontjára vonatkozó információk hasznosak a gazdálkodó egység likviditásának és tartós fizetőképességének értékelésekor. Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard előírja a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek lejárati időpontjainak közzétételét. A pénzügyi eszközök közé tartoznak a vevő- és az egyéb követelések, míg a pénzügyi kötelezettségek a szállítói és az egyéb kötelezettségeket tartalmazzák. A nem monetáris eszközök, mint például a készletek megtérülésének, valamint a kötelezettségek, mint például a céltartalékok rendezésének várható időpontjára vonatkozó információ szintén hasznos, függetlenül attól, hogy az eszközöket és kötelezettségeket rövid vagy hosszú lejáratúként mutatják-e be vagy sem. Például egy gazdálkodó egység közzéteszi a várhatóan a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapon túl megtérülő készleteinek összegét. |
Forgóeszközök
66. |
A gazdálkodó egységnek forgóeszközként kell besorolnia egy eszközt, ha:
A gazdálkodó egységnek minden egyéb eszközt a befektetett eszközként kell besorolnia. |
67. |
A jelen standard a „befektetett” kifejezést használja a hosszú távú célt szolgáló tárgyi, immateriális és pénzügyi eszközökre. A standard nem tiltja az ettől eltérő elnevezések használatát, amennyiben azok jelentése egyértelmű. |
68. |
A gazdálkodó egység működési ciklusa az eszközök feldolgozásra történő megszerzése, valamint azok pénzeszközért vagy pénzeszköz-egyenértékesekért való realizálása közötti időszakot jelenti. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni. A forgóeszközök közé tartoznak a szokásos működési cikluson belül értékesítésre, felhasználásra és realizálásra kerülő eszközök (pl. készletek és vevőkövetelések) még akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. A forgóeszközök közé tartoznak továbbá az elsősorban kereskedési céllal tartott eszközök (az IAS 39 standard alapján az e csoportba tartozó pénzügyi eszközöket kereskedési célra tartottnak minősítik), továbbá a befektetett pénzügyi eszközök rövid lejáratú része. |
Rövid lejáratú kötelezettségek
69. |
A gazdálkodó egységnek rövid lejáratúként kell besorolnia egy kötelezettséget, ha:
A gazdálkodó egységnek minden egyéb kötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kell besorolnia. |
70. |
Egyes rövid lejáratú kötelezettségek, mint pl. a szállítói kötelezettségek, valamint a személyi jellegű és egyéb működési költségek elhatárolásai, részei a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusában használt működő tőkéjének. Ezeket a működéssel kapcsolatos tételeket a gazdálkodó egység abban az esetben is a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelteti, ha pénzügyi rendezésük csak a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes. Ugyanaz a szokásos működési ciklus vonatkozik a gazdálkodó egység eszközeinek és kötelezettségeinek a besorolására. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni. |
71. |
Más rövid lejáratú kötelezettségeket nem a szokásos működési ciklus részeként egyenlítenek ki, de a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes a kiegyenlítésük, vagy azokat elsődlegesen kereskedési célra tartják. Példaként említhetők az IAS 39 standard alapján kereskedési célra tartott pénzügyi kötelezettségek, a folyószámlahitelek, a hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 12 hónapon belül esedékes része, az osztalék-kötelezettségek, a nyereségadók, valamint az egyéb nem-szállítói kötelezettségek. A hosszú távú finanszírozást biztosító pénzügyi kötelezettségek (azaz amelyek nem képezik részét a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során felhasznált működő tőkének), és amelyek a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül nem válnak esedékessé, a 74. és 75. bekezdéseket is figyelembe véve hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülnek. |
72. |
A gazdálkodó egység akkor is rövid lejáratúként sorolja be a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes pénzügyi kötelezettségeit, ha:
|
73. |
Amennyiben a gazdálkodó egység arra számít, és rendelkezhet arról, hogy egy meglévő hitel-megállapodás alapján fennálló kötelmet a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túli esedékességgel újrafinanszíroz vagy előregörget, a kötelmet hosszú lejáratúként sorolja be, még akkor is, ha az egyébként rövidebb időszakon belül válna esedékessé. Azonban, ha a kötelem újrafinanszírozása vagy előregörgetése nem a gazdálkodó egység döntésétől függ (pl. nincs az újrafinanszírozásra megállapodás), akkor a gazdálkodó egység nem veszi figyelembe a rövid lejáratú kötelem újrafinanszírozásának lehetőségét és a kötelmet rövid lejáratúként sorolja be. |
74. |
Ha a gazdálkodó egység egy meglévő hosszú lejáratú hitelszerződés valamely rendelkezését megszegte a beszámolási időszak végén vagy azt megelőzően, és emiatt a kötelezettség látra fizetendővé válik, a kötelezettséget átsorolják a rövid lejáratú kötelezettségek közé még akkor is, ha a hitelező a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyását megelőzően hozzájárult, hogy a szerződésszegés alapján ne követelje a megfizetést. A gazdálkodó egység azért sorolta be a kötelezettséget rövid lejáratúként, mivel a beszámolási időszak végén a gazdálkodó egységnek nincs feltétel nélküli joga arra, hogy a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszak végét követő legalább 12 hónapon túlra elhalassza. |
75. |
A kötelezettséget azonban hosszú lejáratúként sorolják be, amennyiben a hitelező a beszámolási időszak végéig beleegyezett egy, a beszámolási időszaktól számítva legalább 12 hónapon túl végződő időhaladékba, amelyen belül a gazdálkodó egység helyrehozhatja a szerződésszegést, és amelyen belül a hitelező nem igényelheti az azonnali visszafizetést. |
76. |
A rövid lejáratú hitelként besorolt tételekre vonatkozóan, amennyiben az alábbiakban felsorolt események valamelyike a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásának időpontja között bekövetkezik, az adott eseményt az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standarddal összhangban nem módosító eseményként közzéteszik:
|
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk
77. |
A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben kell közzétennie az egyes tételsorok további bontását a gazdálkodó egység működési körülményeinek megfelelő módon csoportosítva. |
78. |
Az egyes albesorolások részletezésének mértéke az IFRS-ekben található előírásoktól, valamint a kérdéses összegek nagyságától, jellegétől és rendeltetésétől függ. A gazdálkodó egységek az 58. bekezdésben leírt tényezőket az albesorolások alapjának meghatározásakor is figyelembe veszi. A közzétételek tételenként eltérőek, például:
|
79. |
A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben kell közzétennie a következőket:
|
80. |
A részvénytőkével nem rendelkező gazdálkodó egységeknek, mint pl. egy személyegyesítő társaságnak vagy trösztnek, a 79(a) bekezdésben meghatározott követelményekkel egyenértékű információkat kell közzétenniük, bemutatva valamennyi tőkerészesedés-kategória mozgását az időszakban, valamint valamennyi tőkerészesedés-kategóriára a kapcsolódó jogokat, elsőbbségi jogokat és korlátozásokat. |
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
81. |
A gazdálkodó egységnek az időszakban elszámolt összes bevétel- és ráfordítás tételt be kell mutatnia:
|
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban bemutatandó információk
82. |
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásnak minimálisan az időszakra vonatkozó következő összegeket bemutató sorokat kell tartalmaznia:
|
83. |
A gazdálkodó egységnek az alábbi tételeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell közzétennie, az időszaki eredmény felosztásaként:
|
84. |
A gazdálkodó egység a 82 (a)-(f) bekezdésben szereplő sorokat és a 83(a) bekezdésben meghatározott közzétételeket különálló eredménykimutatásban (lásd 81. bekezdés) is bemutathatja. |
85. |
A gazdálkodó egységnek további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket kell feltüntetnie az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), ha azok bemutatása releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. |
86. |
Mivel a gazdálkodó egység eltérő tevékenységeinek, ügyleteinek és más eseményeinek hatásai a gyakoriságot, a nyereség vagy veszteség lehetőségét és a kiszámíthatóságot tekintve eltérőek lehetnek, a pénzügyi teljesítmény egyes elemeinek közzététele segít az elért pénzügyi teljesítmény megértésében, továbbá a jövőbeni pénzügyi teljesítmény előrejelzésében. A gazdálkodó egység további tételsorokat szerepeltet az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), és módosítja a használt megnevezéseket és a tételek sorrendjét, amennyiben ez a pénzügyi teljesítmény elemeinek magyarázatához szükséges. A gazdálkodó egység figyelembe vesz olyan szempontokat, mint például a lényegesség, illetve a bevételek és ráfordítások különböző elemeinek a jellege és rendeltetése. Például egy pénzügyi intézmény módosíthatja a megnevezéseket, hogy olyan információkat nyújtson, amelyek egy pénzügyi intézmény működése szempontjából relevánsak. A gazdálkodó egység nem számolhatja el egymással szemben a bevétel és ráfordítás tételeit, kivéve, ha a 32. bekezdésben foglalt kritériumok teljesülnek. |
87. |
A gazdálkodó egység a bevétel vagy ráfordítás tételeit nem mutathatja be rendkívüli tételként sem az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, sem a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), sem pedig a megjegyzésekben. |
Az időszaki eredmény
88. |
A gazdálkodó egységnek az adott időszak összes bevétel és ráfordítás elemét az eredményben kell megjelenítenie, kivéve, ha valamely IFRS mást ír elő vagy tesz lehetővé. |
89. |
Egyes IFRS-ek meghatároznak olyan körülményeket, amikor a gazdálkodó egységnek bizonyos tételeket nem a tárgyidőszak eredményében kell elszámolnia. Az IAS 8 standard két ilyen körülményt határoz meg: a hibák javítását és a számviteli politika változásainak hatását. Más IFRS-ek előírják vagy megengedik az egyéb átfogó jövedelem azon összetevőinek kihagyását az eredményből, amelyek megfelelnek a Keretelvek bevétel vagy ráfordítás definíciójának (lásd 7. bekezdés). |
Az időszaki egyéb átfogó jövedelem
90. |
A gazdálkodó egységnek az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem egyes összetevőire vonatkozó nyereségadó összegét, beleértve az átsorolás miatti módosításokat is. |
91. |
A gazdálkodó egység az egyéb átfogó jövedelem összetevőit bemutathatja:
|
92. |
A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem összetevőivel kapcsolatos, átsorolás miatti módosításokat. |
93. |
Más IFRS-ek meghatározzák, hogy a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket át kell-e sorolni az eredménybe, és ha igen, milyen esetekben. Az ilyen átsorolásokat a jelen standard átsorolás miatti módosításoknak nevezi. Az átsorolás miatti módosítás azon időszak egyéb átfogó jövedelme megfelelő összetevőjének részét képezi, amely időszakban történt az átsorolás az eredménybe. Például az értékesíthető pénzügyi eszközök elidegenítésével realizált nyereségek a tárgyidőszak eredményében szerepelnek. Előfordulhat, hogy ezeket az összegeket nem realizált nyereségként a tárgyidőszaki vagy korábbi időszakok egyéb átfogó jövedelmében jelenítették meg. Ezeket a nem realizált nyereségeket abban az időszakban kell levonni az egyéb átfogó jövedelemből, amikor a realizált nyereségek átkerültek az eredménybe azért, hogy ne szerepeljenek kétszer a teljes átfogó jövedelemben. |
94. |
A gazdálkodó egység az átsorolás miatti módosításokat az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben mutathatja be. Az a gazdálkodó egység, amelyik az átsorolás miatti módosításokat a megjegyzésekben mutatja be, az egyéb átfogó jövedelem összetevőit valamennyi hozzá kapcsolódó átsorolás miatti módosítást követően mutatja be. |
95. |
Keletkeznek átsorolás miatti módosítások, például külföldi érdekeltség elidegenítésekor (lásd IAS 21 standardot), értékesíthető pénzügyi eszközök kivezetésekor (lásd IAS 39 standardot) és ha valamely fedezett előre jelzett ügyletnek eredményhatása van (a cash flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatosan lásd az IAS 39 standard 100. bekezdését). |
96. |
Nem keletkeznek átsorolás miatti módosítások az IAS 16 vagy IAS 38 standard szerint elszámolt átértékelési többlet változásai vagy az IAS 19 standard 93A bekezdése szerint elszámolt meghatározott juttatási programok aktuáriusi nyereségei vagy veszteségei esetében. Ezeket az összetevőket az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és nem lehet átsorolni az eredménybe a következő időszakokban. Ha az eszköz felhasználásra vagy kivezetésre kerül, az átértékelési többlet változásai átvezethetők a felhalmozott eredménybe a következő időszakokban (lásd IAS 16 és IAS 38 standardokat). Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek a felhalmozott eredményben kerülnek bemutatásra abban az időszakban, amelyben egyéb átfogó jövedelemként jelenítették meg (lásd IAS 19 standardot). |
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk
97. |
Ha a bevétel és ráfordítás tételei lényegesek, azok jellegét és összegét a gazdálkodó egységnek elkülönülten kell közzétennie. |
98. |
A bevétel és ráfordítás tételek elkülönült közzététele az alábbi körülmények esetén lehet szükséges:
|
99. |
A gazdálkodó egységnek az eredményben elszámolt ráfordítások elemzését az egyes ráfordítások jellegének vagy gazdálkodó egységen belüli rendeltetésének figyelembevételével kialakított csoportosítás alapján kell bemutatnia, azt a csoportosítást alkalmazva, amelyik megbízható és relevánsabb információt biztosít. |
100. |
A gazdálkodó egységek számára javasolt, hogy a 99. bekezdésben említett elemzést az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) mutassák be. |
101. |
A ráfordítások csoportosítása a pénzügyi teljesítmény összetevőinek kiemelése érdekében történik, amelyek eltérhetnek egymástól a gyakoriság, az eredmény lehetősége vagy a kiszámíthatóság tekintetében. Az elemzést két módszer valamelyike alapján kell elvégezni. |
102. |
Az első változat a költségek jellege (költségnem) szerinti módszer. Ilyenkor a gazdálkodó egység a ráfordításokat az eredményben jellegük szerint csoportosítja (pl. értékcsökkenési leírás, anyagköltség, szállítási költségek, munkavállalói juttatások, reklámköltségek), és nem osztja fel azokat a gazdálkodó egység különböző funkciói szerint. A módszer alkalmazása egyszerű lehet, mivel nincs szükség a funkciók szerinti felosztásra. A költségnem módszer szerinti csoportosítás példája a következő:
|
103. |
A második elemzési változat a ráfordítások funkcionális csoportosítása vagy „értékesítési költség” módszer, és a ráfordításokat funkciójuk szerint értékesítési, vagy például forgalmazási vagy igazgatási tevékenységek költségei részeként csoportosítja. E módszer szerint a gazdálkodó egység legalább értékesítési költségeit elkülöníti az egyéb ráfordításoktól. Ez a bemutatás relevánsabb információkat nyújthat a felhasználók számára, mint a költségnem szerinti csoportosítás, de a funkcionális csoportosítás önkényes is lehet, és jelentős mérlegelést igényel. A ráfordítások funkciók (forgalmi költség módszer) szerinti csoportosításának példája a következő:
|
104. |
A funkcionális csoportosítást alkalmazó gazdálkodó egységeknek további információkat kell közzétenniük a költségnemekre vonatkozóan, beleértve az értékcsökkenési és amortizációs leírást, és a munkavállalói juttatások ráfordítását. |
105. |
A funkcionális és költségnem szerinti csoportosítás közötti választás a múltbéli gyakorlattól, iparági tényezőktől, valamint a gazdálkodó egység jellegétől függ. Mindkét módszer alkalmas azon költségek bemutatására, amelyek a gazdálkodó egység értékesítési vagy termelési szintjének változásával együtt közvetlenül vagy közvetve változnak. Mivel az eltérő módszerek eltérő típusú gazdálkodó egységek számára előnyösek, a jelen standard csak azt írja elő, hogy a vezetés azt a bemutatási módszert válassza, amely megbízható és relevánsabb. Azonban, mivel a költségnemekre vonatkozó információ hasznos a jövőbeni cash flow-k előrejelzéséhez, a funkcionális csoportosítás alkalmazásakor előírt a további közzététel. A 104. bekezdésben szereplő „munkavállalói juttatások” az IAS 19 standardban meghatározott jelentéssel bír. |
A saját tőke változásainak kimutatása
106. |
A gazdálkodó egységnek prezentálnia kell a saját tőkében bekövetkezett változások kimutatását, a kimutatásban feltüntetve:
|
107. |
A gazdálkodó egységnek vagy a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben kell bemutatnia az időszak során a tulajdonosok részére történő osztalékkifizetésként elszámolt összeget, valamint annak egy részvényre jutó értékét. |
108. |
A 106. bekezdésben a saját tőke összetevői közé tartozik például a tőke-hozzájárulások mindegyik fajtája, az egyes egyéb átfogó jövedelem-kategóriák felhalmozott egyenlege, valamint a felhalmozott eredmény. |
109. |
A beszámolási időszak eleje és vége között a gazdálkodó egység saját tőkéjében bekövetkező változások a gazdálkodó egység nettó eszközeinek az időszaki növekedését vagy csökkenését tükrözik. A tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott ügyletek miatti változások (pl. tőke-hozzájárulások, a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak visszavásárlásai és osztalékok), valamint az ezen ügyletekhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek kivételével, az adott időszak alatt a saját tőkében bekövetkezett változások a gazdálkodó egység adott időszak alatt végzett tevékenységeiből származó bevételek és ráfordítások – beleértve a nyereségek és veszteségek összegét is – összességét tükrözik. |
110. |
Az IAS 8 standard előírja a számviteli politikában bekövetkező változások hatásait tükröző visszamenőleges módosításokat, amilyen mértékig az kivitelezhető, kivéve ha valamely más IFRS átmeneti rendelkezései ettől eltérően rendelkeznek. Az IAS 8 standard előírja továbbá a hibák kijavítása miatti visszamenőleges újra-megállapításokat is, amilyen mértékig az kivitelezhető. A visszamenőleges korrekciók és a visszamenőleges újra-megállapítások nem saját tőke változások, csak a felhalmozott eredmény nyitó egyenlegének módosításai, kivéve ha valamely IFRS egy másik saját tőke elem visszamenőleges korrekcióját írja elő. A 106(b) bekezdés előírja, hogy a saját tőke változásainak kimutatásában a gazdálkodó egység elkülönülten tegye közzé a saját tőke egyes összetevőire a számviteli politika változása és a hibák kijavítása miatt elszámolt módosítás teljes összegét. A korrekciókat valamennyi előző időszakra és a tárgyidőszak elejére vonatkozóan be kell mutatni. |
Cash flow-k kimutatása
111. |
A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a gazdálkodó egység pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelő képességét, valamint azt, hogy a gazdálkodó egységnek ezen cash flow-kat mire kell felhasználnia. Az IAS 7 standard meghatározza a cash flow információk prezentálására és közzétételére vonatkozó előírásokat. |
Megjegyzések
Felépítés
112. |
A megjegyzéseknek:
|
113. |
A megjegyzéseket, amennyire kivitelezhető, a gazdálkodó egységnek rendszerezett módon kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a különálló eredménykimutatás (ha prezentálnak ilyent), valamint a saját tőke változásainak kimutatása és cash flow-k kimutatása minden tételét kereszthivatkozásokkal kell ellátnia a megjegyzések kapcsolódó információihoz. |
114. |
A gazdálkodó egységek a megjegyzéseket általában az alábbi sorrendben mutatják be, amely segíti a felhasználókat a pénzügyi kimutatások megértésében, és más gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaival való összehasonlításban:
|
115. |
Néhány esetben szükséges vagy kívánatos lehet megváltoztatni az egyes elemek sorrendjét a megjegyzéseken belül. Például a gazdálkodó egység összevonhatja az eredményben megjelenített valósérték-változásra vonatkozó információkat a pénzügyi instrumentumok lejáratára vonatkozó információkkal, bár az előbbi az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra vagy a különálló eredménykimutatásra (ha prezentálnak ilyent), az utóbbi pedig a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra vonatkozik. Mindenesetre a gazdálkodó egységnek a megjegyzések szisztematikus felépítését a lehetőségekhez mérten meg kell tartania. |
116. |
A gazdálkodó egység úgy is összeállíthatja a megjegyzéseket, hogy a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjára és a konkrét számviteli politikára vonatkozó információkat a pénzügyi kimutatásokon belül külön részként mutatja be. |
A számviteli politikák közzététele
117. |
A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában közzé kell tennie:
|
118. |
A gazdálkodó egységek számára fontos a felhasználók tájékoztatása a pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési alapról vagy alapokról (pl. eredeti bekerülési érték, jelenlegi érték, nettó realizálható érték, valós érték, megtérülő érték), mivel a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjául szolgáló módszer jelentős mértékben befolyásolja a felhasználók elemzését. Ha gazdálkodó egység több értékelési alapot is alkalmaz a pénzügyi kimutatásokban, pl. amikor konkrét eszközcsoportokat átértékelnek, elegendő azokat az egyes eszköz- és kötelezettségcsoportokat jelezni, amelyre az egyes értékelési alapokat alkalmazták. |
119. |
Annak eldöntéséhez, hogy egy adott számviteli politika bemutatása szükséges-e, a vezetés azt mérlegeli, hogy a közzététel segítené-e a felhasználókat annak megértésében, hogy az ügyletek, más események és feltételek hogyan tükröződnek a közzétett pénzügyi teljesítményben és pénzügyi helyzetben. Az egyes számviteli politikák közzététele különösen hasznos a felhasználók számára, ha a politikákat az IFRS-ekben adott alternatívák közül választják ki. Példa erre annak közzététele, hogy egy közös vezetésű vállalkozás tulajdonosa a közös vezetésű vállalkozásban lévő érdekeltségét az arányos konszolidáció vagy a tőkemódszer alapján jeleníti-e meg (lásd IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardot). Egyes IFRS-ek konkrétan előírják egyes számviteli politikák közzétételét, beleértve a vezetés választásait a különböző megengedett politikák között. Például az IAS 16 standard előírja a tárgyi eszközök egyes csoportjainál alkalmazott értékelési alapok közzétételét. |
120. |
Minden gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell tevékenységei jellegét és azokat a politikákat, amelyeknek közzétételét az adott típusú gazdálkodó egység esetében a pénzügyi kimutatásait felhasználók elvárnák. Például a nyereségadó megfizetésére kötelezett gazdálkodó egységtől elvárt, hogy közzétegye a nyereségadókra vonatkozó számviteli politikáit, beleértve a halasztott adókötelezettségekre és -követelésekre vonatkozókat. Amennyiben a gazdálkodó egységnek jelentős külföldi érdekeltségei vagy külföldi pénznemben folytatott ügyletei vannak, az árfolyamnyereségek és –veszteségek megjelenítésére alkalmazott számviteli politikák közzététele elvárható. |
121. |
Egy adott számviteli politika a gazdálkodó egység tevékenységeinek jellege miatt is jelentős lehet, még akkor is, ha a tárgyidőszaki és korábbi időszaki adatok nem lényegesek. Szintén helyénvaló közzétenni minden olyan jelentős számviteli politikát, amelyet az IFRS-ek nem kifejezetten írnak elő, de amelyet az a gazdálkodó egység az IAS 8 standard szerint választ ki és alkalmaz. |
122. |
A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában vagy az egyéb megjegyzésekben közzé kell tennie a számviteli politikák azon egyes elemeinek alkalmazásakor a vezetés által mérlegelt szempontokat – a becsléseket tartalmazók kivételével (lásd 125. bekezdés) –, amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. |
123. |
A gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazásakor a vezetés számos szempontot mérlegel a becsléseken kívül, amely mérlegelt szempontok jelentős hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Például a vezetés arra vonatkozóan hoz döntéseket:
|
124. |
A 122. bekezdéssel összhangban megadott közzétételek közül néhányat más IFRS-ek írnak elő. Például az IAS 27 standard előírja a gazdálkodó egység számára, hogy közzétegye, hogy a gazdálkodó egység tulajdoni részesedése miért nem testesít meg ellenőrzést, az olyan befektetést befogadó felett, amely nem leányvállalat, annak ellenére, hogy a szavazati jogok vagy potenciális szavazati jogok több mint felét birtokolja a gazdálkodó egység közvetlenül, vagy leányvállalatokon keresztül közvetve. Az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard előírja a gazdálkodó egység által meghatározott azon kritériumok közzétételét, amelyek alapján a gazdálkodó egység a befektetési célú ingatlanokat megkülönbözteti a saját használatú, valamint a szokásos üzletmenet során történő értékesítésre tartott ingatlanoktól, amikor az adott ingatlan besorolása nehéz. |
Becslési bizonytalanságok forrásai
125. |
A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azon jövőre vonatkozó feltételezéseire, és a beszámolási időszak végén fennálló egyéb becslési bizonytalanságok fő forrásaira vonatkozó információkat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy lényeges módosítást idéznek elő az eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékében a következő pénzügyi év során. Ezen eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan a megjegyzésekben az alábbi részleteket kell szerepeltetni:
|
126. |
Egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének meghatározása azt igényli, hogy megbecsüljék egyes bizonytalan jövőbeni események adott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó hatását a beszámolási időszak végén. Például, közelmúltbeli megfigyelt piaci árak hiányában, jövőre irányuló becslések szükségesek az ingatlanok, gépek és berendezések csoportjai megtérülő értékének, a készletek műszaki avulása hatásának, a folyamatban lévő peres ügyek jövőbeni eredményétől függő céltartalékoknak és a hosszú távú munkavállalói juttatási kötelezettségeknek, mint például a nyugdíj kötelmeknek az értékeléséhez. E becslések olyan feltételezéseken alapulnak, mint pl. a cash flow-k vagy diszkont ráták kockázati korrekciója, a fizetések jövőbeni változásai, valamint a jövőbeni árváltozások, amelyek hatással vannak az egyéb költségekre. |
127. |
A 125. bekezdés alapján közzétett feltételezések és egyéb becslési bizonytalansági források olyan becslésekre vonatkoznak, amelyek a vezetés legnehezebb, legszubjektívebb vagy legösszetettebb döntéseit igénylik. Ahogy a bizonytalanságok jövőbeli megoldására hatással lévő változók és feltételezések száma növekszik, az erre vonatkozó döntések egyre szubjektívebbek és összetettebbek lesznek, és ennek megfelelően általában növekszik az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének későbbi jelentős korrekciójára való esély. |
128. |
A 125. bekezdésben előírt közzététel nem kötelező olyan eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, amelyeknél jelentős a kockázata annak, hogy könyv szerinti értékük a következő pénzügyi év során jelentősen megváltozhat, amennyiben azokatat a beszámolási időszak végén a közelmúltban megfigyelt piaci árakon alapuló valós értéken értékelik. Az ilyen valós értékek lényegesen megváltozhatnak a következő pénzügyi év során, de ezek a változások nem a beszámolási időszak végén fennálló feltételezések vagy más becslési bizonytalansági források miatt következhetnek be. |
129. |
A gazdálkodó egységnek a 125. bekezdésben előírt közzétételeket olyan módon kell bemutatnia, amely segíti a pénzügyi kimutatásokat felhasználókat abban, hogy megértsék, hogy a vezetés milyen döntéseket hozott a jövőre nézve, valamint egyéb becslési bizonytalansági forrásokra vonatkozóan. A közzétett információk jellege és mértéke az adott feltételezés jellegétől és más körülményektől függ. Példák a gazdálkodó egységek általi egyes közzétételi típusokra:
|
130. |
A jelen standard értelmében a gazdálkodó egységnek a 125. bekezdésben előírt közzétételekben nem szükséges terv információkat vagy előrejelzéseket megadnia. |
131. |
Néha kivitelezhetetlen a beszámolási időszak végén valamely feltételezés vagy egyéb becslési bizonytalansági forrás lehetséges hatásai mértékének közzététele. Ilyen esetekben a gazdálkodó egység azt teszi közzé, hogy meglévő ismeretei alapján ésszerűen lehetséges, hogy a feltételezésektől eltérő eredmények miatt a következő pénzügyi év során szükséges lehet jelentős korrekciót végrehajtani az érintett eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értékében. A gazdálkodó egység minden esetben közzéteszi az adott feltételezéssel érintett konkrét eszköz vagy kötelezettség (illetve eszközök vagy kötelezettségek csoportja) jellegét és könyv szerinti értékét. |
132. |
A 122. bekezdésben előírt, a vezetés egyes, a gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazása során meghozott döntéseire vonatkozó közzétételek nincsenek kapcsolatban a 125. bekezdésben meghatározott, a becslési bizonytalanságok forrásaira vonatkozó közzétételekkel. |
133. |
A 125. bekezdés alapján közzétételi kötelezettség alá eső egyes feltételezések közzétételét más IFRS-ek is előírják. Például az IAS 37 standard bizonyos esetekre előírja a céltartalékok egyes csoportjaira hatással lévő jövőbeni eseményekre vonatkozó főbb feltételezések közzétételét. Az IFRS 7 standard előírja a gazdálkodó egység által a valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értékének becslésekor alkalmazott jelentős feltételezések közzétételét. Az IAS 16 standard előírja a gazdálkodó egység által az átértékelt ingatlanok, gépek és berendezések valós értékének becslésekor alkalmazott jelentős feltételezések közzétételét. |
Tőke
134. |
A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azon információkat, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatás felhasználói számára a gazdálkodó egység tőkekezelésre vonatkozó célkitűzéseinek, politikáinak és folyamatainak értékelését. |
135. |
A 134. bekezdésnek való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység a következőket teszi közzé:
A gazdálkodó egység ezeket a közzétételeket olyan információkra alapozza, amelyeket a kulcspozíciókban lévő vezetők belső forrásokból kapnak meg. |
136. |
A gazdálkodó egység különféle módokon kezelheti a tőkét, és számos különböző tőkekövetelmény vonatkozhat rá. Például egy konglomerátum magában foglalhat biztosítási- és banki tevékenységeket folytató gazdálkodó egységeket, és ezek a gazdálkodó egységek különböző jogrendszerekben működhetnek. Amennyiben a tőkekövetelmények és a tőkekezelés módjának összevont közzététele nem biztosítana hasznos információkat vagy torzítja a pénzügyi kimutatás felhasználójának a gazdálkodó egység tőkeforrásairól alkotott képét, a gazdálkodó egységnek a rá vonatkozó minden egyes tőkekövetelményre nézve elkülönített információkat kell közzétennie. |
Egyéb közzétételek
137. |
A gazdálkodó egységnek a megjegyzésekben közzé kell tennie:
|
138. |
A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a következőket, ha azok a pénzügyi kimutatásokkal együtt közzétett információkban máshol nincsenek közzétéve:
|
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
139. |
A gazdálkodó egységnek a jelen standardot a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység a jelen standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. |
A (2003-BAN MÓDOSÍTOTT) IAS 1 VISSZAVONÁSA
140. |
A jelen standard hatályon kívül helyezi a 2003-ban és 2005-ben módosított IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardot. |
Függelék
Egyéb kiadványok módosításai
A jelen függelékben szereplő módosítások a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. Ha egy gazdálkodó egység a jelen standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, ezeket a módosításokat erre a korábbi időszakra alkalmazni kell. A módosított bekezdésekben az új szöveg aláhúzott és a törölt szöveg áthúzott.
A1. [A módosítás nem vonatkozik magukra a számozott standardokra.]
A2. [A módosítás nem vonatkozik magukra a számozott standardokra.]
A3. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (beleértve a Nemzetközi Számviteli Standardokat és Értelmezéseket) és az IFRS-ek bevezetéseiben az alábbi hivatkozások az alábbiakban leírtak szerint módosulnak, kivéve, ha a jelen függelék ettől eltérően rendelkezik.
— |
a „magában”„-ban”-ra módosul. |
— |
az „eredménykimutatás” kifejezés „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás” kifejezésre módosul. |
— |
a „mérleg” kifejezés „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás” kifejezés re módosul. |
— |
a „cash flow kimutatás” kifejezés „cash flow-k kimutatása” kifejezésre módosul. |
— |
a „mérlegfordulónap” kifejezés „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
|
— |
a „beszámolási fordulónap” kifejezés „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
|
— |
a „tőketulajdonosok” kifejezés „tulajdonosok” kifejezésre módosul (kivéve az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standardban). |
— |
a „ki kell vezetni a saját tőkéből, és az eredményben kell elszámolni” és a „ki kell vezetni a saját tőkéből, és az eredményben kell szerepeltetni” kifejezés az „átsorolt a saját tőkéből az eredménybe átsorolás miatti módosításként” kifejezésre módosul. |
— |
a „standard vagy értelmezés” kifejezés az „IFRS” kifejezésre módosul.
|
— |
Az IAS 7 Cash flow kimutatások standard jelenlegi verziójára való hivatkozások IAS 7 Cash flow-k kimutatása standardra való hivatkozásra módosulnak. |
— |
Az IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események standard jelenlegi verziójára való hivatkozások IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standardra való hivatkozásra módosulnak. |
IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása
A4. Az IFRS 1 standard az alábbiak szerint módosul:
A 6. és 7. bekezdés szövege az a következők szerint módosul:
„6. |
Az IFRS-ekre történő áttérés időpontjára a gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatást kell elkészítenie és bemutatnia. Ez a kiindulópont az IFRS-ek szerinti elszámolásaihoz. |
7. |
A gazdálkodó egységnek … Ezeknek a számviteli politikáknak, a 13-34B és 37. bekezdésekben meghatározottak kivételével, összhangban kell állniuk minden egyes, az első IFRS szerinti beszámolási időszak végén hatályban lévő IFRS-sel.” |
A 8. bekezdés után szereplő példa az alábbiak szerint módosul.
A „2003”„2005” évekre hivatkozás „20X3”„20X5” hivatkozásra módosul.
A Háttér, valamint Az előírások alkalmazása bekezdések a következők szerint módosulnak:
„Háttér
Az »A« gazdálkodó egység első IFRS szerinti beszámolási időszakának vége 20X5. december 31. Az »A« gazdálkodó egység úgy dönt, hogy azokban a pénzügyi kimutatásokban csak egy évre mutat be összehasonlító információt (lásd a 36. bekezdést) …
Az előírások alkalmazása
Az »A« gazdálkodó egység … :
(a) |
összeállítja és bemutatja 20X4. január 1-jére a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatást; és …” |
A 10., 12(a) és 21. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„10. |
Kivéve a 13–34B bekezdésekben leírtakat, a gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatásában: … |
12. |
A jelen IFRS azon elvvel szemben, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatásának meg kell felelnie minden egyes IFRS-nek, két kivétel-csoportot állít fel:
|
21. |
Az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard előírja, hogy a gazdálkodó egység:
|
A 32. bekezdésben a „2003” és „2004” évre való hivatkozás „20X4”-re és „20X5”-re módosul.
A 32., 35. és 36. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„32. |
A gazdálkodó egység … Ehelyett a gazdálkodó egység azt az új információt a 20X4. december 31-ével záruló év eredményében (vagy esetleg az egyéb átfogó jövedelemben) tükrözi. |
35. |
A jelen IFRS – a 37. bekezdésben foglaltakat kivéve – nem ad felmentéseket más IFRS-ek bemutatási és közzétételi előírásai alól. |
36. |
Az IAS 1 standardnak való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység első IFRS pénzügyi kimutatásainak legalább három pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, két átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, két különálló eredménykimutatást (ha prezentálnak ilyent), két cash flow-kra vonatkozó kimutatást és két saját tőke változásainak kimutatását, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket kell, hogy tartalmazzaza, beleértve az összehasonlító információkat is.” |
A 36A–36C bekezdések és a felettük szereplő címek törlésre kerültek.
A 39. és 45(a) bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„39. |
A 38. bekezdésnek való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység első IFRS pénzügyi kimutatásainak tartalmazniuk kell: …
|
45. |
Annak érdekében, hogy megfeleljenek …
|
A 47C bekezdés törlésre kerül.
A következő 47H bekezdés kerül hozzáadásra:
„47H. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 6., 7., 8. (Példa), 10., 12(a), 21., 32., 35., 36., 39(b) valamint 45(a) bekezdést, az A Függeléket és a B Függelék B2(i) bekezdését, valamint törölte a 36A-36C és 47C bekezdéseket. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
Az A Függelékben meghatározott kifejezések a következők szerint módosulnak:
„Első, IFRS szerinti beszámolási időszak |
A legutolsó olyan beszámolási időszak, amelyet a gazdálkodó egység első, IFRS pénzügyi kimutatásai lefednek. |
||||||
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) |
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott standardok és értelmezések. Magukba foglalják:
|
Az A Függelékben az IFRS nyitómérleg fogalommeghatározása a következők szerint módosul:
„Pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatás |
A gazdálkodó egység pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása az IFRS-ekre való áttérés időpontjára.” |
Az A Függelékben a mérlegfordulónap fogalommeghatározását el kell hagyni.
A B Függelékben a B2(i) bekezdés a következők szerint módosul:
„B2. |
Ha az első alkalmazó …
|
IFRS 4 Biztosítási szerződések
A5 Az IFRS 4 standardban a 30. és 39A(a) bekezdések az a következők szerint módosulnak:
„30. |
Egyes számviteli modelleknél … A biztosítási kötelezettség (vagy halasztott szerzési költségek vagy immateriális javak) kapcsolódó módosítását akkor és csak akkor kell az egyéb átfogó jövedelemben elszámolni, ha a nem realizált nyereséget és veszteséget is közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben számolták el. E gyakorlatot … |
39A. |
A 39.(c)(i) bekezdésnek …
|
A következő 41B bekezdés kerül hozzáadásra:
„41B. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 30. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
A6. Az IFRS 5 standard az alábbiak szerint módosul:
A 3. bekezdésből törlésre kerül a „(2003-ban módosított)” kifejezés.
A 28. bekezdésben az „ugyanazon eredménykimutatás részben” kifejezés az „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás ugyanazon részében” kifejezésre módosul.
A következő 33A bekezdés kerül hozzáadásra:
„33A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az adott különálló kimutatásban szerepel egy rész, amely a megszűnt tevékenységekre vonatkozik.” |
A 38. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkével szemben elszámolva” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben elszámolva” kifejezésre módosul.
A következő 44A bekezdés kerül hozzáadásra:
„44A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 3. és 38. bekezdéseket, valamint bekerült a 33A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
Az A Függelékben a forgóeszköz definíciója a következők szerint módosul:
„A gazdálkodó egységnek forgóeszközként kell besorolnia egy adott eszközt, ha:
(a) |
azt a szokásos működési ciklusa során várhatóan realizálja, vagy azon belül szándékozik azt értékesíteni vagy felhasználni; |
(b) |
azt elsősorban kereskedési céllal tartja; |
(c) |
azt a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan realizálja; vagy |
(d) |
az pénzeszköz vagy pénzeszköz-egyenértékes, kivéve, ha nem váltható át, nem cserélhető vagy nem használható fel valamely kötelezettség kiegyenlítésére legalább a beszámolási időszakot követő 12 hónapig.” |
IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek
A7. Az IFRS 7 standard az alábbiak szerint módosul:
A 20. bekezdés feletti cím a következők szerint módosul:
„Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás”
A 20. bekezdés az alábbiak szerint módosul:
„20. |
A gazdálkodó egységnek magában az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie a bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek következő tételeit:
|
A 21. bekezdés a következők szerint módosul:
„21. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 117. bekezdésével összhangban a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a jelentős számviteli politikák összefoglalójában a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott értékelési alapot (vagy alapokat) és azokat az egyéb számviteli politikákat, amelyek a pénzügyi kimutatások megértése szempontjából relevánsak.” |
A 23(c) és (d) bekezdések a következők szerint módosulnak:
„23. |
A cash flow fedezeti ügyletekre nézve a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie: …
|
A 27(c) bekezdésben „a saját tőkével szemben” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben” kifejezésre módosul.
A következő 44A bekezdés kerül hozzáadásra:
„44A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 20., 21., 23(c) és (d), 27(c) bekezdéseket, valamint a B Függelék B5 bekezdését. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
A B5 bekezdés a következők szerint módosul:
„B5. |
… A (2007-ben módosított) IAS 1 standard 122. bekezdése azt is előírja a gazdálkodó egységnek, hogy a jelentős számviteli politikák összefoglalójában vagy az egyéb megjegyzésekben közzé kell tennie a számviteli politika azon egyes elemeinek alkalmazásakor a vezetés által mérlegelt szempontokat – a becsléseket tartalmazók kivételével –, amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre.” |
A B Függelék B14 bekezdésében a „mérlegben” kifejezés „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.
IFRS 8 Működési szegmensek
A8. Az IFRS 8 standardban a 21. és 23(f) bekezdések a következők szerint módosulnak:
„21. |
Meg kell adni … Bemutatandó szegmensenként a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő összegek egyeztetéseit a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában szereplő összegekkel minden olyan dátumra, amelyre pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást prezentálnak. A korábbi időszakokra vonatkozó információkat újra meg kell adni a 29. és 30. bekezdésben foglaltak szerint. |
23. |
A gazdálkodó egységnek …
|
A következő 36A bekezdés kerül hozzáadásra:
„36A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 23(f) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 7 Cash flow-k kimutatása
A9. Az IAS 7 standard az alábbiak szerint módosul:
A cím a következőre módosul: „Cash flow-k kimutatása”.
A Cél felett található fenti (módosított) címhez az alábbi lábjegyzet tartozik: „2007 szeptemberében az IASB az IAS 7 standard címét – az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 2007-es módosítása eredményeként – »Cash flow-kimutatások«-ról »Cash flow-k kimutatása«- címre módosította”.
A 32. bekezdésben „az eredménykimutatás” kifejezés „eredmény vagy veszteség” kifejezésre módosul.
IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák
A10. Az IAS 8 standard az alábbiak szerint módosul:
Az 5. bekezdés a következők szerint módosul:
— |
a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) definíciójában a „kiadott” szó „kifejlesztett” szóra módosul. |
— |
a Lényeges angol definíciójában az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”). |
IAS 10 A beszámolási időszak utáni események
A11. Az IAS 10 standard az alábbiak szerint módosul:
A cím a következőre módosul: „A beszámolási időszak utáni események”.
A 21. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).
IAS 11 Beruházási szerződések
A12. Az IAS 11 standard 26., 28. és 38. bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.
IAS 12 Nyereségadók
A13. Az IAS 12 standard az alábbiak szerint módosul:
Az IAS 12 standard „Cél” szakaszának harmadik bekezdése a következők szerint módosul:
„… Az eredményen kívül (vagy az egyéb átfogó jövedelemben, vagy közvetlenül a saját tőkében) megjelenített ügyletekre és egyéb eseményekre vonatkozóan bármely kapcsolódó adóhatást szintén az eredményen kívül (vagy az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) kell megjeleníteni.”
A 22(b), 59., 60. és 65. bekezdésben az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul, a 81(g)(ii) bekezdésben pedig az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.
A 23. bekezdés az alábbiak szerint módosul:
„23. |
A 61A bekezdéssel összhangban a halasztott adót közvetlenül a saját tőke komponens könyv szerinti értékével szemben számolják el. Az 58. bekezdéssel összhangban a halasztott adókötelezettségek későbbi változásait az eredményben jelenítik meg halasztott adóráfordításként (-bevételként).” |
Az 52. bekezdésben a B példa és a C példa végén szereplő megjegyzésekben „61. bekezdés” kifejezésről „61A bekezdés” kifejezésre módosul, az „elszámolása közvetlenül a saját tőkével szemben” kifejezés pedig „elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.
Az 58. bekezdés feletti cím és az 58. bekezdés a következők szerint módosul:
„Az eredményben elszámolt tételek
58. |
A tényleges és halasztott adót bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni, és az időszak nyereségében vagy veszteségében kell figyelembe venni, kivéve, amikor az adó a következő események során keletkezik:
|
A 60. bekezdésben a „saját tőke terhére vagy javára számoltak el” kifejezés „nem az eredményben számoltak el” kifejezésre módosul.
A 61. bekezdés feletti címben a „közvetlenül a saját tőke javára vagy terhére elszámolt” kifejezés a „nem az eredményben elszámolt” kifejezésre módosul.
A 61. bekezdés törlésre kerül, és az alábbi 61A bekezdés kerül hozzáadásra.
„61A. |
A tényleges és halasztott adót nem az eredményben kell elszámolni, ha olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket ugyanazon vagy eltérő időszakban, nem az eredményben számoltak el. Ennélfogva azt a tényleges és halasztott adót, amely olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket ugyanabban vagy más időszakban
|
A 62. és 63. bekezdések módosulnak, és a következő 62A bekezdés kerül hozzáadásra:
„62. |
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok megkövetelik vagy lehetővé teszik, hogy bizonyos tételeket az egyéb átfogó jövedelemben számoljanak el. Ilyen tételek például:
|
62A. |
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok megkövetelik vagy lehetővé teszik, hogy bizonyos tételeket közvetlenül a saját tőke javára vagy terhére számoljanak el. Ilyen tételek például:
|
63. |
Kivételes körülmények között nehéz lehet annak a tényleges és halasztott adónak a meghatározása, amely olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket nem az eredményben (hanem az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) számoltak el. Ez az eset fordulhat elő például akkor, ha:
Ezekben az esetekben a nem az eredményben elszámolt tételekhez kapcsolódó tényleges és halasztott adók az érintett adójogrendszerben a gazdálkodó tényleges és halasztott adóinak ésszerű arányos allokációján vagy olyan módszeren alapulnak, amely a körülményeknek a legjobban megfelel.” |
A 65. bekezdésben a „saját tőke terhére vagy javára kell elszámolni” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni” kifejezésre módosul.
A 68C bekezdés a következők szerint módosul:
„68C. |
A 68A. bekezdésben … (a) egy olyan ügyletből vagy eseményből keletkezett, ami a tárgyidőszakban vagy más időszakban nem az eredményben került elszámolásra, vagy (b) egy üzleti kombinációból keletkezik. …” |
A 77. bekezdés módosításra kerül, és a következő 77A bekezdés kerül hozzáadásra.
„77. |
A gazdálkodó egység szokásos tevékenységéből származó eredményéhez kapcsolódó adóráfordítást (-bevételt) az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell bemutatni. |
77A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1Pénzügyi kimutatások prezentálása, standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a szokásos tevékenységből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítást (-bevételt) ezen különálló kimutatásban kell bemutatnia.” |
A 81. bekezdés a következők szerint módosul:
„81. |
A következőket szintén elkülönítve kell közzétenni:
|
A következő 92. bekezdés kerül hozzáadásra:
„92. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 23., 52., 58., 60., 62., 63., 65., 68C, 77. és 81. bekezdést, törölte a 61. bekezdést, valamint bekerült az új 61A, 62A és 77A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés
A14. Az IAS 14 standard az alábbiak szerint módosul:
A 2. az 52A. és 54. bekezdések szövege a következők szerint módosul:
„2. |
A teljes pénzügyi kimutatások tartalmaznak egy pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, egy átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, egy cash flow-k kimutatását, egy saját tőke változásainak kimutatását és a megjegyzéseket, ahogy azt a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard előírja. Ha az IAS 1 standarddal összhangban különálló eredménykimutatást mutatnak be, az a részét képezi ezen egésznek. |
52A. |
A gazdálkodó egység … minden olyan tevékenység, amelyet megszűntként soroltak be a bemutatott legutóbbi beszámolási időszak végén. |
54. |
A szegmens teljesítményének mérésére alkalmas az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a szegmenseredmény felett szereplő tétel például a bruttó árrés. A szegmens teljesítményének mérésére alkalmas az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a szegmenseredmény alatt szereplő tételek például a szokásos tevékenységek eredménye (adózás előtti vagy adózott) és az eredmény.” |
A következő 85. bekezdés kerül hozzáadásra:
„85. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 szandard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 2. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések
A15. Az IAS 16 standard az alábbiak szerint módosul:
A 39. és 40. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„39. |
Ha az átértékelés eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nő, a növekedést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és a saját tőkében átértékelési többletként kell felhalmozni. Ugyanakkor, … |
40. |
Ha az átértékelés … Ugyanakkor a csökkenést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni az adott eszközhöz tartozó átértékelési többlet mértékéig… Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt csökkenés csökkenti a saját tőkében az átértékelési többlet alatt felhalmozódott összeget.” |
A 73(e)(iv) bekezdésben az „a saját tőkén belül megjelenített vagy visszaírt” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt vagy visszaírt” kifejezésre módosul.
A következő 81B bekezdés kerül hozzáadásra:
„81B. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 39., 40. és 73(e)(iv) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 19 Munkavállalói juttatások
A16. Az IAS 19 standard az alábbiak szerint módosul:
A 69. bekezdésben a „valamennyi későbbi mérlegfordulónapon” kifejezés a „valamennyi későbbi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.
A 93A–93D bekezdések a következők szerint módosulnak:
„93A. |
Ha, amint azt a 93. bekezdés megengedi, egy gazdálkodó egység az aktuáriusi nyereségek és veszteségek megjelenítésére azt a politikát alkalmazza, hogy abban az időszakban jeleníti meg ezeket, amikor bekövetkeznek, elszámolhatja ezeket az egyéb átfogó jövedelemben, a 93B-93D bekezdéseknek megfelelően feltéve, hogy … |
93B. |
Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, amint azt a 93A bekezdés megengedi, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell bemutatni. |
93C. |
Az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket a 93A bekezdés szerint megjelenítő gazdálkodó egységnek, az 58(b) bekezdésben foglalt értékhatárból fakadó módosításokat az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolnia. |
93D. |
Az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket az 58(b) bekezdésben foglalt értékhatárból fakadó módosításokat, amelyeket az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, azonnal a felhalmozott eredményben kell megjeleníteni. Azok nem jeleníthetők meg valamely későbbi időszak eredményében.” |
A 105. bekezdésben, valamint a 106. bekezdést illusztráló példa harmadik bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.
A 120A bekezdés a következők szerint módosul:
„120A. |
A gazdálkodó egységnek a következő információkat kell közzétennie a meghatározott juttatási programra vonatkozóan: …
|
A következő 161. bekezdés kerül hozzáadásra:
„161. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 93A–93D, 106. (Példa) és 120A bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
A17. Az IAS 20 standard az alábbiak szerint módosul:
A 14. és 15. bekezdésben „az eredménykimutatás” kifejezés valamilyen ragozott alakja az „eredmény” kifejezés megfelelően ragozott alakjára módosul.
A 28. bekezdésben a „mérleg bemutatásánál” kifejezés „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő prezentálásra” kifejezésre módosul.
A következő 29A bekezdés kerül hozzáadásra:
„29A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a bevételhez kapcsolódó támogatásokat a 29. bekezdésben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban mutatja be.” |
A következő 42. bekezdés kerül hozzáadásra:
„42. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül hozzáadásra került az új 29A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai
A18. Az IAS 21 standard az alábbiak szerint módosul:
A 7. bekezdésben, „ … származó cash flow-knak a cash flow kimutatás” kifejezés a „származó cash flow-knak a cash flow-k kimutatása” kifejezésre módosul …
A 23. bekezdés feletti „Beszámolás a későbbi mérlegfordulónapokon” cím az alábbiakra módosul: „Beszámolás későbbi beszámolási időszakok végén”.
A 27. bekezdésben a „kezdetben a saját tőkében jelenítik meg” kifejezés „kezdetben az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul.
A 30. és 31. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni” és a „saját tőkében jelenítenek meg” kifejezések az „egyéb átfogó jövedelemben számolják el” kifejezésre módosul.
A 32. bekezdésben a „kezdetben a saját tőke elkülönült elemeként kell megjeleníteni, és … az eredményben elszámolni” kifejezés a „kezdetben az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt, és … a saját tőkéből az eredménybe átsorolt” kifejezésre módosul.
A 33. bekezdésben a „átvezetik saját tőke elkülönült elemébe” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul.
A 37. bekezdés a következők szerint módosul:
„37. |
A hatás … A külföldi érdekeltség átszámításából keletkező, a 32. és 39(c) bekezdések alapján korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt árfolyam-különbözeteket csak a külföldi érdekeltség elidegenítése időpontjában sorolják át a saját tőkéből az eredménybe.” |
A 39(a) bekezdésben a „a mérleg fordulónapján érvényes záróárfolyamon” kifejezés a „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás által lefedett időszak végén érvényes záróárfolyamon” kifejezésre módosul.
A 39(b) bekezdésben a „minden eredménykimutatás” kifejezés „minden bemutatott átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás vagy különálló eredménykimutatás” kifejezésre módosul.
A 39(c) bekezdésben a „saját tőkében, elkülönítve” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.
A 41., 45., 46., 48. és 52. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„41. |
A 39(c) bekezdésben hivatkozott árfolyam-különbözet az alábbiakból keletkezhet:
|
45. |
A külföldi érdekeltség … Ennek megfelelően a beszámolót készítő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban az ilyen árfolyam-különbözetet elszámolják az eredményben, vagy, ha az a 32. bekezdésben leírt körülmények között keletkezik, az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra és a saját tőke egy külön összetevőjeként kerül felhalmozásra a külföldi érdekeltség elidegenítéséig. |
46. |
Ha … az IAS 27 standard lehetővé teszi az eltérő időpont alkalmazását, azzal a feltétellel, hogy az eltérés a három hónapot nem haladja meg, és az eltérő időpontok közötti időszakban bekövetkezett jelentős ügyletekre és más események hatásaira vonatkozóan módosítás történik. … |
48. |
Külföldi érdekeltség elidegenítésekor az adott külföldi érdekeltségre vonatkozó árfolyam-különbözetek összesített, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és a saját tőke egy külön összetevőjeként felhalmozott összegét az elidegenítésből származó nyereség vagy veszteség elszámolásakor át kell sorolni (átsorolás miatti módosításként) a saját tőkéből az eredménybe (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardot). |
52. |
A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:
|
A következő 60A bekezdés kerül hozzáadásra:
„60A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 27., 30–33., 37., 39., 41., 45., 48. és 52. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek
A19. Az IAS 24 standard 19. bekezdésében a „magában a mérlegben” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.
IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások
A20. Az IAS 27 standard az alábbiak szerint módosul:
A 4. bekezdésben, a bekerülési érték módszer definíciójában a „halmozott nyereségei” kifejezés a „felhalmozott eredmény” kifejezésre módosul.
A 26., 27., 30. és 40(e) bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„26. |
A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséhez felhasznált anyavállalati és leányvállalati pénzügyi kimutatásokat ugyanarra az időpontra kell összeállítani. Ha az anyavállalat és egy leányvállalat beszámolási időszakának vége eltér, a leányvállalat konszolidációs célokra további pénzügyi kimutatásokat készít az anyavállalat pénzügyi kimutatásainak időpontjára, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen. |
27. |
Amennyiben … a konszolidációban a leányvállalatnak az anyavállalatétól eltérő időponttal elkészített pénzügyi kimutatásait használják fel, az ezen időpont és az anyavállalat időpontja közötti időszakra eső jelentős ügyletek és események hatásaira vonatkozóan el kell végezni a megfelelő módosításokat. A leányvállalat és az anyavállalat beszámolási időszakának vége közötti eltérés semmiképpen sem haladhatja meg a három hónapot. A beszámolási időszak hossza és a beszámolási időszakok végei közötti eltérés az egyes időszakok között nem változhat. |
30. |
A bevétel … az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard alapján az egyéb átfogó jövedelemben számolnak el a konszolidált eredménykimutatásban az átsorolás miatti módosítások közé sorolják, mint a leányvállalat elidegenítésén elért nyereség vagy veszteség. |
40. |
A következő közzétételeket …
|
A következő 43A bekezdés kerül hozzáadásra:
„43A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 30. bekezdést. A gazdálkodó egységeknek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazniuk. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések
A21. Az IAS 28 standard az alábbiak szerint módosul:
A 11., 24., 25., 37(e) és 39. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„11. |
A tőkemódszer … A könyv szerinti érték módosítása akkor is szükségessé válhat, ha megváltozik a befektető arányos részesedése a befektetést befogadóban annak következtében, hogy a befektetést befogadó egyéb átfogó jövedelmében változás történik. Ezek közé tartoznak például az ingatlanok, gépek és berendezések átértékeléséből, vagy az átszámítási különbözetből származó változások. A befektető ezen változásokból való részesedését a befektető egyéb átfogó jövedelmében számolják el (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardot). |
24. |
A befektető … Ha a befektető és a társult vállalkozás beszámolási időszakának vége eltér, a társult vállalkozás a befektető számára további pénzügyi kimutatásokat készít a befektető pénzügyi kimutatásainak időpontjára, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen. |
25. |
Amennyiben … a társult vállalkozásnak a tőkemódszernél felhasznált pénzügyi kimutatásait a befektetőétől eltérő időpontra készítették el … A társult vállalkozás és a befektető beszámolási időszakának vége közötti eltérés semmiképpen sem haladhatja meg a három hónapot. A beszámolási időszak hossza és a beszámolási időszakok végei közötti eltérés az egyes időszakok között nem változhat. |
37. |
A következő közzétételeket …
|
39. |
A társult vállalkozás egyéb átfogó jövedelmében elszámolt változások befektetőre jutó részét a befektető egyéb átfogó jövedelmében kell elszámolni.” |
A következő 41A bekezdés kerül hozzáadásra:
„41A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 11. és 39. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban
A22. Az IAS 29 standard az alábbiak szerint módosul:
A 27. bekezdésben az „eredménykimutatás tételek” kifejezés az „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tételei” kifejezésre módosul.
A 28. bekezdésben az „eredménykimutatás tételek” kifejezés az „bevétel és ráfordítás tételek” kifejezésre módosul.
A 36. bekezdésben a „konszolidált pénzügyi kimutatások fordulónapján” kifejezés a „konszolidált pénzügyi kimutatások által lefedett időszak végén” kifejezésre módosul.
IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás
A23. Az IAS 32 standard az alábbiak szerint módosul:
A 18. bekezdésben a „gazdálkodó egység mérlegében” kifejezés a „gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
A 29. bekezdés utolsó mondatában a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
A 40. bekezdésben az „eredménykimutatásban” kifejezés „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent)” kifejezésre módosul (kétszer).
A következő 97A bekezdés kerül hozzáadásra:
„97A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 40. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
Az Alkalmazási útmutató az alábbiak szerint módosul.
Az AG31. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
Az AG39. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény
A24. Az IAS 33 standard az alábbiak szerint módosul:
A 4. bekezdésben a „magában az egyedi (különálló) eredménykimutatásában” kifejezés az „az átfogó jövedelmére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
A következő 4A bekezdés kerül hozzáadásra:
„4A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredményt csak ebben a különálló kimutatásban kell bemutatnia.” |
A 13. bekezdésben törlésre kerül a „Pénzügyi kimutatások prezentálása” kifejezés.
A 67. bekezdés a szerint módosul: „… a kettő párhuzamos bemutatása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azonos során is történhet”.
A következő 67A., 68A., 73A. és 74A. bekezdések kerülnek be:
„67A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét a 66. és 67. bekezdésekben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban mutatja be, |
68A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a megszűnt tevékenységre vonatkozóan az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét a 68. bekezdésben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban vagy a megjegyzésekben mutatja be. |
73A. |
A 73. bekezdés azon gazdálkodó egységekre is vonatkozik, amelyek az egy részvényre jutó eredmény alapértéke és hígított értéke mellett más olyan egy részvényre jutó – a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdése szerinti) különálló eredménykimutatásában szereplő – összeget is közzétesz, amely a jelen standardban előírt összegektől eltérő. |
74A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül bekerült az új 4A., 67A., 68A., és 73A. bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás
A25. Az IAS 34 standard az alábbiak szerint módosul:
A 4., 5. és 8. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„4. |
… Az évközi pénzügyi beszámoló olyan pénzügyi beszámoló, amely egy évközi időszakra vonatkozóan vagy (a 2007-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardban meghatározott) teljes pénzügyi kimutatásokat vagy (a jelen standardban meghatározott) tömörített pénzügyi kimutatást tartalmaz. |
5. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard meghatározása szerint a teljes pénzügyi kimutatások a következő elemeket tartalmazzák:
|
8. |
Az évközi pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell …
|
A következő 8A bekezdés kerül hozzáadásra:
„8A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, akkor az ebből a különálló kimutatásból származó tömörített, évközi információkat kell bemutatnia.” |
A 11. bekezdés a következők szerint módosul:
„11. |
Egy évközi időszak eredményének összetevőit prezentáló kimutatásban a gazdálkodó egységnek be kell mutatnia az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét az adott időszakra vonatkozóan.” |
A következő 11A bekezdés kerül hozzáadásra:
„11A. |
Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét ebben a különálló kimutatásban kell bemutatnia.” |
A 12. bekezdés a következők szerint módosul:
„12. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard útmutatót tartalmaz. …” |
A 13. bekezdés törlésre kerül.
A 16(j) bekezdésben a „legutolsó éves mérleg fordulónapja” kifejezés a „legutolsó éves beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
A 20. bekezdés a következők szerint módosul:
„20. |
Az évközi beszámolóknak …
|
A 21. bekezdésben az „évközi beszámoló fordulónapján végződő” kifejezés az „évközi időszak végéig tartó” kifejezésre módosul.
A 30(b) bekezdésében a „mérlegben” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.
A 31. bekezdésben a „mind az éves, mind az évközi pénzügyi beszámolás fordulónapjára” kifejezés „mind az éves, mind az évközi pénzügyi beszámolási időszakok végére” kifejezésre módosul.
A 32. bekezdésben az „évközi beszámolás fordulónapján” kifejezés az „évközi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul, és az „éves fordulónapon” kifejezés az „éves beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.
A következő 47. bekezdés kerül hozzáadásra:
„47. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4., 5., 8., 11., 12. és 20. bekezdést, törölte a 13. bekezdést, valamint bekerült a 8A és 11A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 36 Eszközök értékvesztése
A26. Az IAS 36 standard az alábbiak szerint módosul:
A 61. és 120. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„61. |
Az át nem értékelt eszközre vonatkozó értékvesztés miatti veszteséget az eredményben számolják el. Egy átértékelt eszköz értékvesztés miatti veszteségét ugyanakkor az egyéb átfogó jövedelemben számolják el olyan mértékben, amennyiben az értékvesztés miatti veszteség nem haladja meg az ugyanahhoz az eszközhöz kapcsolódó átértékelési többlet összegét. Az átértékelt eszközök ilyen értékvesztés miatti vesztesége csökkenti az adott eszköz átértékelési többletét. |
120. |
Átértékelt eszköz értékvesztés miatti veszteségének visszaírását az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és az növeli az adott eszköz átértékelési többletét. Ugyanakkor, ha …” |
A 126. és 129. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben” kifejezésre módosul.
A következő 140A bekezdés kerül hozzáadásra:
„140A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 61., 120., 126. és 129. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések
A27. Az IAS 37 standard az alábbiak szerint módosul:
A 21. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).
A 25. bekezdésben a „mérlegtételek” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban lévő tételek” kifejezésre.
A 75. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).
IAS 38 Immateriális javak
A28. Az IAS 38 standard az alábbiak szerint módosul:
A 85. és 86. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„85. |
Ha az átértékelés eredményeként az immateriális javak könyv szerinti értéke nő, a növekedést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és a saját tőkében átértékelési többletként kell felhalmozni. Ugyanakkor … |
86. |
Ha az átértékelés … Ugyanakkor a csökkenést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni az adott eszközhöz tartozó átértékelési különbözet követel egyenlege mértékéig. Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt csökkenés csökkenti a saját tőkében az átértékelési többlet alatt felhalmozódott összeget.” |
A 87. bekezdésben „az eredménykimutatáson keresztül” kifejezés „az eredményen keresztül” kifejezésre módosul.
A 118(e)(iii) bekezdésben a „a saját tőkében közvetlenül” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.
A következő 130B bekezdés kerül hozzáadásra:
„130B. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 85., 86. és 118(e)(iii) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés
A29. Az IAS 39 standard az alábbiak szerint módosul:
Hivatkozások:
— |
a „saját tőkében elszámolt” és a „közvetlenül a saját tőkében elszámolt” kifejezések a „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul. |
— |
a „külön mérlegsor” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás külön sora” kifejezésre módosul. |
A 11. bekezdés utolsó mondatában „magukban a pénzügyi kimutatásokban” kifejezés a „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.
A 12. bekezdésben az „egy későbbi beszámolási fordulónapon” kifejezés az „egy későbbi pénzügyi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.
A 14. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
A 54. és 55. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„54. |
Ha ennek eredményeképpen … Bármely az ezzel az eszközzel kapcsolatban, az 55(b) bekezdés szerint az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt korábbi nyereséget vagy veszteséget a következőképpen kell elszámolni:
|
55. |
A nyereséget vagy veszteséget … a következők szerint kell megjeleníteni.
|
A 68. bekezdésben a „saját tőkéből eltávolított és az eredményben elszámolt” kifejezés az „saját tőkéből az eredménybe átsorolt” kifejezésre módosul.
A 95(a) bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni, a saját tőke változások kimutatásán keresztül (lásd IAS 1 standardot)” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni” kifejezésre módosul.
A 97. bekezdésben az „eredményébe kell átvezetni” kifejezés a „saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardotot)” kifejezésre módosul.
A 98. és 100. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„98. |
Ha egy fedezeti ügylet …
|
100. |
Minden cash flow fedezeti ügylet esetében, kivéve azokat, amelyekre a 97. és 98. bekezdések vonatkoznak, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket ugyanabban az időszakban vagy időszakokban a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot), amikor a fedezett előre jelzett ügylet az eredményre hatást gyakorol (például akkor, amikor az előre jelzett eladás megtörténik).” |
A 101. bekezdésben a „megmarad közvetlenül a saját tőkében megjelenítve” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben került elszámolásra” kifejezésre, a „továbbra is a saját tőkében kell elkülönülten megjeleníteni” kifejezés a „továbbra is elkülönülten kell maradnia a saját tőkében” kifejezésre, valamint az „az eredményben kell megjeleníteni” kifejezés „a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként” kifejezésre módosul.
A 102. bekezdés a következők szerint módosul:
„102. |
A nettó befektetés fedezeti ügyletei …
A fedezeti instrumentumon keletkező, a fedezeti ügylet hatékony részéhez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyet az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, a külföldi érdekeltség elidegenítésekor a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot).” |
A következő 103C bekezdés kerül hozzáadásra:
„103C- |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 26., 27., 34., 54., 55., 57., 67., 68., 95(a), 97., 98., 100., 102., 105., 108., AG4D, AG4E(d)(i), AG56, AG67, AG83 és AG99B bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
A 105. és 108. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
„105. |
A jelen standard … Bármely ilyen pénzügyi eszköz esetében, a gazdálkodó egységnek a valós értékben bekövetkező valamennyi halmozott változást a saját tőke egy elkülönített összetevőjében kell megjelenítenie a későbbi kivezetésig vagy értékvesztésig, amikor a gazdálkodó egységnek a halmozott nyereség vagy veszteség összegét át kell sorolnia a saját tőkéből az eredménybe átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot). A gazdálkodó egységnek … |
108. |
Az egység nem módosíthatja a nem pénzügyi eszközök és nem pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét azért, hogy kivezesse abból a könyv szerinti értékben a cash flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódóan annak a pénzügyi évnek a kezdetét megelőzően figyelembe vett nyereséget és veszteséget, amelyben a jelen standard először alkalmazásra kerül. Azon pénzügyi időszak elején, amelyben a jelen standardot először alkalmazzák, egy biztos elkötelezettségre vonatkozó olyan fedezeti ügylethez kapcsolódóan nem az eredményben (az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) megjelenített összeget, amely a jelen standard alapján valós érték fedezeti ügyletként kerülne elszámolásra, át kell vezetni az eszközök vagy kötelezettségek közé, kivéve, ha az olyan árfolyamkockázatra vonatkozó fedezeti ügylet, amelyet továbbra is cash flow fedezeti ügyletként kezelnek.” |
Az A Függelék Alkalmazási útmutató az alábbiak szerint módosul.
Az AG4E(d)(i) bekezdésben a „változásoknak saját tőkében való elszámolásával” kifejezés a „változásoknak az egyéb átfogó jövedelemben való elszámolásával” kifejezésre módosul.
Az AG25 bekezdésben a „minden egyes későbbi mérlegfordulónapon” kifejezés a „minden egyes későbbi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.
Az AG51(a) bekezdésben az „a mérlegében” kifejezés az „a pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.
Az AG67 bekezdésben „A következő pénzügyi beszámolási fordulónap” kifejezés „A beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
Az AG99B. bekezdés a következők szerint módosul:
„AG99B- |
Ha egy előre jelzett, csoporton belüli ügylet fedezeti ügylete megfelel a fedezeti elszámolás feltételeinek, az egyéb átfogó jövedelemben a 95(a) bekezdés szerint elszámolt bármely nyereséget vagy veszteséget ugyanazon időszakban vagy időszakokban a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként, amely(ek)ben a fedezett ügylet devizakockázata befolyásolja a konszolidált eredményt.” |
Az AG129. bekezdésben az „a mérlegben” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.
IAS 40 Befektetési célú ingatlan
A30. Az IAS 40 standardban a 62. bekezdés az alábbiak szerint módosul:
„62. |
Addig … Más szavakkal:
|
A következő 85A bekezdés kerül hozzáadásra:
„85A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 62. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IAS 41 Mezőgazdaság
A31. Az IAS 41 standard 24(a) bekezdésében a „mérleg fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
IFRIC 1 Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben
A32. Az IFRIC 1 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A „Hivatkozások” részben az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” lép.
A 6. bekezdés a következők szerint módosul:
„6. |
Amennyiben a kapcsolódó eszközt az átértékelési modell alkalmazásával értékelik:
|
A következő 9A bekezdés kerül hozzáadásra:
„9A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 6. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
IFRIC 7 Az újra-megállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint
A33. Az IFRIC 7 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A 3. bekezdésben a „beszámolási időszak zárómérlegének fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
A 4. bekezdésben a „zárómérleg fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre, az „annak az időszaknak a zárómérleg fordulónapja” kifejezés pedig a „annak a beszámolási időszaknak a vége” kifejezésre módosul.
IFRIC 10 Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés
A34. Az IFRIC 10 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
Az 1. bekezdésben a „minden beszámolási fordulónap” kifejezés a „minden beszámolási időszak vége” kifejezésre, a „minden mérlegfordulónap” kifejezés a „minden beszámolási időszak vége” kifejezésre, a „következő beszámolási vagy mérlegfordulónap” kifejezés pedig a „következő beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
A 7. bekezdésben a „következő mérlegfordulónap” kifejezés a „következő beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.
IFRIC 14 az IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása
A34A. IFRIC 14 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A 10. bekezdésben a „a mérlegben szereplő nettó eszközök és források” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített nettó eszközök és források” kifejezésre módosul.
A 26(b) bekezdésben az „elszámolt bevételek és ráfordítások kimutatás” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelem” kifejezésre módosul.
A következő 27A bekezdés kerül hozzáadásra:
„27A. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 26. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.” |
SIC-7 Az euró bevezetése
A35. A SIC-7 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A „Hivatkozások” részben felvételre kerül az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)”.
A 4(b) bekezdés a következők szerint módosul:
„4. |
Ez konkrétan azt jelenti, hogy:
|
A „Hatálybalépés napja” cím alatt egy új bekezdés kerül hozzáadásra az „IAS 8” standard után:
„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”
SIC-10 Állami közreműködés – Nincs specifikus kapcsolat az üzleti tevékenységgel
A36. A SIC-10 értelmezés 3. bekezdésében a „saját tőke” kifejezés a „tulajdonosi érdekeltségek” kifejezésre módosul.
SIC-13 Közös vezetésű vállalkozások – A tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai
A37. A SIC-13 értelmezés 3(a) bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés az „eredmény” kifejezésre módosul.
SIC-15 Operatív lízingek – Ösztönzők
A38. A SIC-15 értelmezés „Hivatkozások” részében a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.
SIC-25 Nyereségadók – A gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státuszában bekövetkező változások
A39. A SIC-25 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A „Hivatkozások” részben felvételre kerül a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard.
A 4. bekezdés a következők szerint módosul:
„4. |
A gazdálkodó egység vagy tulajdonosai adózási státuszában bekövetkezett változások nem eredményeznek növekedést vagy csökkenést az eredményben megjelenített összegek esetében. Az adózási státuszban bekövetkezett változás tényleges és halasztott adókövetkezményeit az időszak eredményében kell figyelembe venni, kivéve, ha ezek a következmények olyan ügyletekhez és eseményekhez kapcsolódnak, amelyek elszámolása – ugyanabban vagy más időszakban – közvetlenül a saját tőke kimutatott összegének vagy az egyéb átfogó jövedelem elszámolt összegeinek terhére vagy javára történik. Azokat az adókövetkezményeket, amelyek a saját tőke kimutatott összegének változásaihoz kapcsolódnak – ugyanabban, vagy más időszakban (nem az eredmény részeként) –, közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára kell kimutatni. Azokat az adókövetkezményeket, amelyek az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegekhez kapcsolódnak, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni.” |
A „Hatálybalépés napja” cím alatt egy új bekezdés kerül hozzáadásra az „IAS 8” standard után:
„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”
SIC-29 Koncessziós megállapodások: Közzététel
A40. A SIC-29 értelmezés „Hivatkozások” részében a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.
SIC-32 Immateriális javak – Weboldal költségei
A41. A SIC-32 értelmezés az alábbiak szerint módosul:
A „Hivatkozások” részben a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.
A 5. bekezdés a következők szerint módosul:
„5. |
Jelen értelmezés … Ezen túlmenően, amikor a gazdálkodó egységnél a gazdálkodó egység weboldalát működtető Internet-szolgáltatón merül fel ráfordítás, a ráfordítást az IAS 1 standard 88. bekezdése és a Keretelvek értelmében ráfordításként számolják el.” |
A „Hatálybalépés napja” cím alatt a következő második bekezdés kerül hozzáadásra:
„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította az 5. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”