10.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/1


A TANÁCS 649/2008/EK RENDELETE

(2008. július 8.)

a Kínai Népköztársaságból származó porított aktív szén behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

Az 1006/96/EK rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően tonnánként 323 EUR végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó porított aktív szén behozatalára.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: az első hatályvesztési felülvizsgálat) követően az 1011/2002/EK rendelettel (3) a Tanács megújította a Kínai Népköztársaságból származó porított aktív szén behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot.

1.2.   Felülvizsgálat iránti kérelem (a jelenlegi vizsgálat)

(3)

A dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz 2007. március 12-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett.

(4)

A kérelmet az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a porított aktív szén teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át előállító gyártók nevében. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő értesítés (5) (a továbbiakban: értesítés) közzétételével 2007. június 13-án megindította a felülvizsgálatot.

1.3.   A vizsgálat által érintett felek

(6)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az exportőröket/gyártókat, az exportáló ország képviselőit, az importőröket, a beszállítókat, a gyártókat, a közösségi felhasználókat, valamint a kérelmezőt. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és az értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. A Bizottság meghallgatta továbbá azon érdekelt feleket, amelyek olyan kérelmet nyújtottak be, amelyből kitűnt, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

a)   Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

(7)

Tekintettel a kínai exportőrök/gyártók nyilvánvalóan nagy számára (a kérelemben 132 szerepelt), a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja, a hatályvesztési felülvizsgálat során az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazzon-e mintavételt. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte az exportőröket/gyártókat, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A mintavétellel kapcsolatos kérdésekre azonban egy exportőr/gyártó sem válaszolt, és más formában sem jelentkezett a Bizottságnál az értesítésre adott válaszként, ezért a mintavétel az exportőrök/gyártók esetében nem volt indokolt.

b)   Mintavétel a közösségi importőrök esetében

(8)

Tekintettel a közösségi importőrök nyilvánvalóan nagy számára (a kérelemben 33 szerepelt), a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja, a hatályvesztési felülvizsgálat során az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazzon-e mintavételt. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a közösségi importőröket, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

Mivel azonban a 33 importőr közül, amelyekkel a Bizottság felvette a kapcsolatot, csupán 3 válaszolt a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre és tanúsított együttműködést, a Bizottság úgy határozott, hogy ebben az esetben nem indokolt a mintavétel.

1.4.   Kérdőívek és ellenőrzés

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött a következő felek részére: az exportáló ország képviselői, az összes ismert importőr, beszállító, gyártó, a közösségi felhasználók, az analóg ország (az Amerikai Egyesült Államok) gyártói (lásd a (22)–(24) preambulumbekezdést).

(11)

Hiánytalanul kitöltött kérdőív a közösségi gazdasági ágazat három nyersanyag-beszállítójától, három felhasználójától, a felülvizsgálat iránti kérelmet támogató három közösségi gyártótól, egy további, az eljárást ellenző gyártótól és az analóg ország egyik gyártójától érkezett. A Kínai Népköztársaság egy exportáló gyártója sem tanúsított együttműködést.

(12)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatást tett a következő vállalatok telephelyein:

a)

Közösségi gyártók:

Norit B.V., Amersfoort, Hollandia és Glasgow, Egyesült királyság

CECA S.A., Párizs és Bordeaux, Franciaország

b)

Egyéb gyártók

Chemviron Carbon S.A., Feluy, Belgium

c)

Közösségi beszállítók

Klasmann & Deilmann GmbH, Geeste, Niedersachsen, Németország

Rheinbraun Brennstoff GmbH, Köln, Németország

WTL International Ltd., Macclesfield, Cheshire, Egyesült Királyság

d)

Gyártó az analóg országban

Norit Americas Inc., Marshall, Texas, USA

1.5.   Felülvizsgálati időszak

(13)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2006. április 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(14)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2003. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

2.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(15)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban és az azt követő hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő termékkel, azaz porított aktív szén, amelyet jelenleg az ex 3802 10 00 KN-kód alá sorolnak. A porított aktív szén mikropórusos szén, amely különböző nyersanyagokból állítható elő, mint például kőszénből, lignitből, tőzegből, fából, olívamagból és kókuszdióhéjból, és amelyet gőzzel vagy vegyi úton aktiválnak. A porított aktív szén nagyon finom por. Aktív szenet granulált formában is árusítanak (granulált aktív szén vagy GASZ), amelyre nem vonatkoznak sem a hatályos intézkedések, sem pedig e felülvizsgálat.

(16)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálatban megerősítetteknek megfelelően a porított aktív szén legalább 90 tömegszázalékban (% m/m) 0,5 mm-nél kisebb részecskékből áll.

(17)

A porított aktív szenet általában víz (ivóvíz és szennyvíz) kezelésére, gáz és levegő tisztítására, oldószerek visszanyerésére, cukor, növényi olajok és zsírok színtelenítésére, valamint különféle termékek szagtalanítására és tisztítására használják a vegyiparban (pl. szerves savak), a gyógyszeriparban (pl. gasztrointesztinális kapszulák) és az élelmiszeriparban (pl. alkoholtartalmú és alkoholmentes italok).

(18)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi gyártók által előállított és értékesített porított aktív szén, a Kínai Népköztársaságból importált porított aktív szén, valamint az analóg országban (USA) gyártott és értékesített porított aktív szén ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és minden szempontból megegyezik egymással. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinthetők.

3.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Előzetes megjegyzések

(19)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az intézkedések hatályvesztése miatt indított felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(20)

Elsőként megvizsgálták a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe exportált mennyiséget. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mivel egyetlen kínai exportáló gyártó és egyetlen közösségi importőr sem működött együtt a jelenlegi vizsgálatban, a kivitelre vonatkozó adatokat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információk alapján állapították meg. E tekintetben fel kell idézni, hogy már az első hatályvesztési felülvizsgálat során sem tanúsítottak együttműködést sem a kínai exportáló gyártók, sem pedig a közösségi importőrök. Ugyanakkor az 1996-os dömpingellenes vám bevezetése óta az Eurostat rendelkezik a porított aktív szénre vonatkozó statisztikákkal. Ezeket a statisztikákat a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott piackutatási adatok is megerősítették. Ennek alapján és további megbízható információk hiányában ezeket a statisztikákat használták fel. Az adatok kimutatták, hogy a felülvizsgálati időszak alatt 529 tonna porított aktív szenet importáltak Kínából a Közösségbe. Ez a mennyiség a Közösségbe az intézkedések elrendelését megelőzően importált mennyiséghez képest csekély, ugyanakkor továbbra is több mint 1 %-át tette ki a porított aktív szén közösségi fogyasztásának a felülvizsgálati időszak során. Ugyanakkor kiszámították az indikatív dömpingkülönbözetet.

3.2.   A dömping folytatódásának valószínűsége

(21)

A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban azt vizsgálták, hogy jelenleg érkezik-e Kínából dömpingelt behozatal. Ezt azért vizsgálták, mert amennyiben jelenleg is érkezik dömpingelt behozatal, akkor az fontos jelzés arra nézve, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

a)   Analóg ország

(22)

Mivel Kína gazdasága átalakulóban lévő gazdaság, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiválasztott, piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország adatai alapján határozták meg.

(23)

Az eredeti vizsgálatban, valamint az első hatályvesztési felülvizsgálat során az Amerikai Egyesült Államokat választották ki megfelelő analóg országnak. A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelzettek szerint a Bizottság úgy határozott, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban is az Amerikai Egyesült Államokat alkalmazza analóg országként. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat kimutatta, hogy az alábbiak alapján az Amerikai Egyesült Államok a legmegfelelőbb analóg ország:

Az Egyesült Államok világviszonylatban a porított aktív szén egyik legjelentősebb előállítója. Azok az adatok, amelyeket az együttműködő amerikai gyártó és a közösségi gyártók a felülvizsgálati kérelem alátámasztásául nyújtottak be, azt mutatták, hogy a két ország termelési volumene összehasonlítható. Továbbá a (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államokban gyártott és értékesített porított aktív szén és a Kínában gyártott és a Közösségbe exportált porított aktív szén hasonló terméknek tekinthető. Az együttműködő amerikai gyártó belföldi értékesítésének volumene a porított aktív szénnek Kínából a Közösségbe irányuló behozatalával összehasonlítva reprezentatívnak tekinthető. Végezetül megállapították, hogy az Egyesült Államokban nagyon erős a verseny. Az Amerikai Egyesült Államokban a számos gyártó közötti versenyen kívül további konkurenciát jelent a (főleg Kínából, Srí Lankáról és a Fülöp-szigetekről) importált porított aktív szén, amelyet a felülvizsgálati időszak során mennyiségi megszorítások vagy behozatali vámok nélkül lehetett importálni. Emellett a porított aktív szén legfőbb egyesült államokbeli gyártója hajlandó volt együttműködni.

(24)

A fent említettek alapján, és mivel az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel egyetlen érdekelt féltől sem, az Amerikai Egyesült Államokat választották analóg országnak.

b)   Rendes érték

(25)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a porított aktív szén egyesült államokbeli reprezentatív belföldi értékesítését a felszámított árakat figyelembe véve rendes kereskedelmi forgalom keretében végezték-e. E tekintetben megvizsgálták, hogy a belföldi értékesítések nyereségesek voltak-e. Ennek érdekében a termék minden minőségi típusa tekintetében összehasonlították a felülvizsgálati időszak alatti teljes gyártási költséget az ugyanezen időszak alatti értékesítés során felszámított átlagárral. Megállapították, hogy az értékesítések többsége nyereséggel járt. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a porított aktív szenet minden esetben független fogyasztónak adták el. Ennek eredményeképp a független vevők által porított aktív szénért az amerikai belföldi piacon rendes kereskedelmi forgalomban fizetett vagy fizetendő árakat használták arra, hogy az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározzák a rendes értéket.

c)   Exportár

(26)

A fentiekben említetteknek megfelelően a porított aktív szén egyetlen kínai exportáló gyártója vagy közösségbeli importőre sem működött együtt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban. Ezért az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az exportárat a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. A fenti (20) preambulumbekezdésben már említettek szerint és más megbízható információk hiányában ezt a felülvizsgálati időszak során az Eurostat (TARIC) behozatali statisztikáiban szereplő átlagárra hivatkozva végezték el.

d)   Összehasonlítás

(27)

A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették azokat a tényezőket, amelyek a vizsgálatok alapján befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát. Ezért a szállítmányozási, biztosítási és belföldi szállítási költségekben mutatkozó eltérések tekintetében kiigazításokat tettek. Mivel a kínai exportáló gyártóktól nem érkeztek információk, az exportár kiigazításait a rendelkezésre álló tények alapján végezték el, ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemben szereplő releváns információk alapján.

e)   Dömpingkülönbözet

(28)

A termék minden minőségi típusa tekintetében elvégzett, a rendes érték súlyozott átlaga és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás kimutatta, hogy a porított aktív szén Közösségbe irányuló kivitele a felülvizsgálati időszak során továbbra is dömpingelt áron, jelentős dömpingkülönbözettel történt. A dömpingkülönbözet annak az összegnek felelt meg, amennyivel a rendes érték meghaladta a Közösségbe irányuló kivitel árait. A súlyozott átlagos dömpingkülönbözet meghaladta a 20 %-ot. Habár ezt a dömpingkülönbözetet a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt nagymértékben a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, mégis jól jelzi a jelenlegi kínai exportmagatartást. Egyértelmű, hogy amennyiben a kínai exportáló gyártók nagyobb fokú együttműködést tanúsítottak volna, lényegesen pontosabb számításokat lehetett volna végezni.

3.3.   A Közösségbe irányuló export alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

(29)

A vizsgálatok arra is kiterjedtek, hogyan alakulna a porított aktív szén Kínai Népköztársaságból történő behozatala az intézkedések hatályvesztése esetén. Ebből a célból megvizsgálták a kínai népköztársaságbeli kihasználatlan termelőkapacitást, a kivitel volumenét, a kínai belföldi piacot, valamint a kínaiak által más harmadik országokban a porított aktív szén esetében alkalmazott árakat. Mivel az exportáló gyártók nem működtek együtt, a közösségi gazdasági ágazat által benyújtott piackutatási adatokat vették alapul.

f)   Termelési kapacitás, a kínai belföldi piac és a kivitel volumene

(30)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján megállapítható, hogy a Kínai Népköztársaság a (granulált és porított) aktív szén legnagyobb termelője a világon. A felülvizsgálati időszak alatt a porított aktív szénre vonatkozó kínai termelési kapacitást 190 000 tonnára becsülték, amelyből körülbelül 70 000 tonnát adtak el belföldön és körülbelül 60 000 tonnát exportáltak. Így mintegy 60 000 tonna szabad kapacitás állt rendelkezésre. Meg kell jegyezni, hogy ez a szabad kapacitás meghaladja a felülvizsgálati időszak során tapasztalt közösségi felhasználás összegét.

(31)

A kínai porított aktív szén fő exportpiacai Délkelet-Ázsia, Japán, a Koreai Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok és Európa. A közösségi gazdasági ágazat által benyújtott bizonyítékok szerint azonban a többi harmadik országban minimális igény van a további importált porított aktív szénre, így ezeknek a piacoknak a további kínai kivitellel kapcsolatos felvevőképessége csaknem elhanyagolható. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az ázsiai régióban számos lehetséges exportpiacon, mint például Indiában és Indonéziában magas vámot vetnek ki a porított aktív szénre.

(32)

A rendelkezésre álló adatok alapján a porított aktív szén kínai népköztársaságbeli belföldi felhasználásának, termelésének és termelési kapacitásának éves növekedési szintje 5 %-ra becsülhető. Mivel az Egyesült Államok 2007 áprilisában (vagyis a felülvizsgálati időszakot követően) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó, gőz által aktivált porított aktív szénre, a kivitel csökkenhet is. Ezért a jövőben a szabad kapacitás nemhogy csökkeni, hanem minden valószínűség szerint nőni fog.

(33)

Emellett, a Bizottság rendelkezésére álló tények azt mutatják, hogy a kínai aktiváltszén-ágazat jelenleg pénzügyi problémákkal küzd, különösen mert az alacsony kapacitáskihasználás növeli a költségeket. Ez felerősíti a dömpingelt áron történő exportálás kényszerét a jobb méretgazdaságosság megvalósítása érdekében.

(34)

E körülmények között az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén – amivel a Közösség vonzó exportpiaccá válna – valószínű, hogy a kínai gyártók jelentős mennyiséget exportálva növelnék kapacitáskihasználásukat, csökkentve költségeiket és javítva pénzügyi helyzetüket.

g)   Harmadik országok piacain tapasztalható árképzés

(35)

A más országokba – például Egyesült Államok – irányuló kínai export árainak elemzése kimutatta, hogy a porított aktív szén jelentős mennyiségű kivitele (nagyobb, mint a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet, lásd a (28) preambulumbekezdést) igen alacsony, amellett dömpingelt árakon történt. Egyértelmű, hogy e termék dömpingelt árú kínai exportja régóta létező gyakorlat.

(36)

Ennek megfelelően a dömpingellenes vámok megszüntetése esetén a közösségi gazdasági ágazat valószínűleg vonzaná a Kínából származó porított aktív szén nagy mennyiségű, alacsony árú dömpingelt behozatalát. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kínai behozatal a dömpingellenes intézkedések 1996-ban történő elrendelése óta folyamatosan, habár kisebb mennyiséget képviselve, jelen volt a közösségi piacon, amely az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén elősegítené a behozatal mennyiségének növekedését.

3.4.   A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(37)

A felülvizsgálati időszak alatt a kínai porított aktív szenet a de minimis szint felett importálták, továbbra is dömpingelt áron. Megállapítást nyert, hogy a dömping folytatódott, és az intézkedések lejárta esetén várhatóan tovább folytatódna. Emellett ebben az esetben valószínű, hogy a Kínából származó porított aktív szén Közösségbe történő behozatalának mennyisége jelentősen nőni fog (és legalább az eredeti vizsgálat során megállapított szintre tér vissza), mivel Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre. E további behozatal ára minden valószínűség szerint jelentős mértékben dömpingelt lesz.

4.   A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(38)

A vizsgálat rámutatott, hogy a porított aktív szenet a Közösségben jelenleg korlátozott számú gyártó állítja elő. A két kérelmező gyártó és két másik, a vizsgálatban együttműködést nem tanúsító gyártó a porított aktív szén előállításához a hagyományos előállítási módot alkalmazza, azaz a szükséges nyersanyagok összekeverésével és aktiváló eljárással állítja elő a terméket.

(39)

Azt is megállapították, hogy más közösségbeli gyártók a porított aktív szenet Kínából importált granulált aktív szén porlasztásával állítják elő. A közösségi gazdasági ágazat által benyújtott becslések alapján a Kínából importált granulált aktív szén mintegy 10 000 tonnájából készítenek porított aktív szenet a Közösségben. Egy másik, a Bizottsággal a vizsgálat során együttműködő gyártó szintén e módszert használva állít elő porított aktív szenet. Ugyanakkor, az első felülvizsgálathoz hasonlóan, ezeket a mennyiségeket nem számították bele a teljes közösségi termelésbe és a teljes közösségi felhasználásba.

(40)

A két közösségi gyártó, amelyek nevében a felülvizsgálati kérelmet benyújtották, együttműködött a vizsgálatban. Ők a porított aktív szén közösségi termelésének 80 %-át teszik ki, így az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(41)

Mivel a közösségi gazdasági ágazatot két közösségi gyártó alkotja, a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó információkat szükség esetén indexálni kellett az érzékeny adatok védelme érdekében.

5.   A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

5.1.   Fogyasztás a közösségi piacon

(42)

A közösségi fogyasztás (EU-27) meghatározása a következők alapján történt:

a két együttműködő közösségi gyártó által a közösségi piacon végzett értékesítés,

a porított aktív szén együttműködést nem tanúsító közösségi gyártói által a közösségi piacon végzett értékesítés (a kérelmező becslései alapján),

az Eurostattól származó importstatisztikák.

(43)

A (39) preambulumbekezdésben már említettek szerint a porított aktív szén bizonyos mennyiségű előállítását Kínából importált granulált aktív szén porításával végzik; ezeket a mennyiségeket nem vették figyelembe a közösségi fogyasztás kiszámításakor.

(44)

A fentiek alapján a porított aktív szén közösségi fogyasztása a figyelembe vett időszak során 7 %-kal nőtt. A 2003 és 2005 közötti 10 %-os növekedést 2006-ban kisebb csökkenés követte; a felhasználás ezt követően a felülvizsgálati időszak során egyenletes maradt.

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Fogyasztás (tonna)

38 163

39 499

41 983

40 697

40 783

Index (2003 = 100)

100

104

110

107

107

5.2.   A Kínai Népköztársaságból származó jelenlegi behozatal

a)   Volumen és piaci részesedés

(45)

Az Eurostattól származó információk alapján a Kínából származó porított aktív szén volumenének és piaci részesedésének alakulását az alábbi táblázat mutatja be. A Kínából származó behozatal volumene a figyelembe vett időszak során 55 %-kal nőtt, a piaci részesedés ugyanakkor általában összességében 2 % alatt maradt.

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

A behozatal volumene (tonna)

341

662

600

515

529

Index (2003 = 100)

100

194

176

151

155

Piaci részesedés

0,9 %

1,7 %

1,4 %

1,3 %

1,3 %

b)   Az importárak alakulása

(46)

A Kínából származó porított aktív szén átlagos importára az Eurostat adatai alapján és a behozatal utáni költségeket, a vámokat és a dömpingellenes vámokat is hozzáadva, a figyelembe vett időszak során mérsékelten, 8 %-kal emelkedett, az alábbi táblázat szerint:

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Ár (EUR/tonna)

1 169

1 104

1 187

1 217

1 267

Index (2003 = 100)

100

94

102

104

108

(47)

Mivel nem állnak rendelkezésre a kínai exportáló gyártóktól származó részletes értékesítési adatok, a Bizottság összehasonlította az Eurostattól származó, kiigazított importárakat a közösségi gazdasági ágazat egészének (vagyis a porított aktív szén különféle típusainak megkülönböztetése nélkül) átlagos, gyártelepi alapú eladási áraival. Az összehasonlítás alapján a kínai exportárak a felülvizsgálati időszak során 25–30 %-kal maradtak alatta az ugyanazon időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat által felszámított áraknak.

5.3.   Más harmadik országokból származó behozatal

(48)

A porított aktív szén Kínától eltérő más harmadik országból származó behozatala a figyelembe vett időszak során jelentősen emelkedett, a 2003. évi 7 300 tonnáról a felülvizsgálati időszak során 10 000 tonnára, 19 %, illetve 25 % közötti piaci részesedést téve ki. A fő exportáló országok közé Malajzia, Indonézia, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok tartozik.

(49)

Az Egyesült Államokból származó behozatal mennyisége felére csökkent, ugyanakkor a Malajziából, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről származó behozatal mennyisége a 2003. évi 2 800 tonnáról a felülvizsgálati időszakra 6 200 tonnára nőtt, így a felülvizsgálati időszak során közösségi piaci részesedésük összesen 15 %-ot tett ki. A vizsgálat kimutatta, hogy az e három országból származó behozatal a kókuszdióhéjból előállított porított aktív szénből állt, amelyet – mivel e nyersanyag számukra nem elérhető – a közösségi gyártók nem képesek előállítani. Így e behozatal egy részét maga a közösségi gazdasági ágazat idézte elő, hogy a közösségi felhasználóknak ajánlott porított aktív szén kínálatát szélesíteni tudja.

(50)

Ár tekintetében a Malajziából, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről származó behozatal átlagárai alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazat árai. A Malajziából és Indonéziából származó behozatal ára ugyanabba a tartományba tartozott, mint a porított aktív szén kínai behozatalának árai, ugyanakkor a Fülöp-szigetekről származó behozatal ára a figyelembe vett időszak során lényegesen (37 %) nőtt, és a felülvizsgálati időszak során 20 %-kal meghaladta a kínai behozatal árait.

(51)

A megállapítások szerint az Egyesült Államokból származó behozatal ára jelentősen meghaladta a közösségi gazdasági ágazat árait. E behozatal túlnyomó többsége a porított aktív szén különleges típusába tartozik, amelynek az ára a közösségi piacon magas.

(52)

Összefoglalva, a vizsgálat rámutatott arra, hogy a porított aktív szén harmadik országokból származó behozatala kiegészíti a közösségi gazdasági ágazat által előállított termékek kínálatát. Más behozatalok ára legtöbb esetben meghaladta a közösségi gazdasági ágazat által felszámított átlagárakat. Léteznek más, viszonylag alacsony árú behozatalok is, amelyek hatást gyakorolhatnak a közösségi gazdasági ágazatra. A figyelembe vett időszak során elemzett tendenciák alapján azonban nem tűnik valószínűnek, hogy mindez nagyobb méreteket öltene.

5.4.   A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

a)   Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(53)

A porított aktív szén előállításának kapacitása az alacsonyan aktivált (kemencében rövidebb ideig hőkezelt) és magasabban aktivált (kemencében hosszabb ideig hőkezelt) összetevők arányától függ. Az alábbi táblázatban bemutatott kapacitást ezért a ténylegesen előállított, egy magasan és alacsonyan aktivált, porított aktív szénből vett keverék alapján határozták meg.

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Termelés (tonna)

100

105

95

100

100

Gyártási kapacitás (tonna)

100

90

85

86

86

Kapacitáskihasználás

100

118

112

118

116

(54)

A porított aktív szén gyártási kapacitása a közösségi gazdasági ágazatban a figyelembe vett időszak során változatlan maradt, bár 2004 és 2005 között kismértékben ingadozott.

(55)

A létrehozott gyártókapacitás 2003 és 2005 között csökkent. Ez a visszaesés betudható a 2003-ban az egyik olyan állam helyi hatóságai által bevezetett környezetvédelmi jogszabálynak, amelyben a közösségi gazdasági ágazat egyik üzeme található. Ennek következtében az érintett közösségi gyártónak e környezetvédelmi előírások miatt fel kellett hagynia egyik aktiválási üzemének működtetésével.

(56)

A rendelkezésre álló alacsonyabb termelési kapacitás közvetlen következményeként a kapacitáskihasználás ennek megfelelően nőtt.

b)   Értékesítési volumenek, a közösségi fogyasztás piaci részesedése, átlagos eladási ár és növekedés

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Értékesítések volumene

100

96

94

96

96

Piaci részesedés

100

93

87

91

91

Átlagos eladási ár

100

99

98

99

99

Növekedés

100

96

92

95

96

(57)

Az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyítva a felülvizsgálati időszak alatt 4 %-kal alacsonyabb volt. Mivel a közösségi felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal nőtt (lásd a fenti (44) preambulumbekezdést), a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során 9 %-kal csökkent. A piaci részesedés csökkenése ellenére a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak egésze során 50 % felett maradt.

(58)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi piaci átlagos eladási árai a figyelembe vett időszak folyamán egyenletesek maradtak. A stabil eladási árak, valamint az alacsonyabb értékesítési volumen a figyelembe vett időszak során 4 %-os negatív növekedést eredményezett, tükrözve az értékesítési volumen azonos százalékpontú csökkenését.

c)   Készletek

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Készletek

100

138

115

97

85

(59)

Mivel az egyik gyártási sor működése 2004-ben szünetelt (lásd az (55) preambulumbekezdést) és a fogyasztók kiszolgálása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak ideiglenesen növelnie kellett készleteit. A következő évek során azonban a készletek szintje ismét elérte a kezdeti szintet (a gyártási volumen körülbelül 10–20 %-a).

d)   Jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és pénzáramlás

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

A közösségi értékesítések jövedelmezősége

100

383

337

200

226

Beruházások megtérülése

100

1 051

692

215

348

Pénzáramlás (a közösségi értékesítések százalékában)

100

143

119

100

128

(60)

Ezek a mutatók hasonlóan alakultak (jóllehet eltérő mértékben) a figyelembe vett időszak során, vagyis a 2003 és 2004 közötti meredek növekedést a felülvizsgálati időszak végéig fokozatos csökkenés követte.

(61)

A jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzáramlás 2003 és 2004 közötti alakulásakor figyelembe kell venni, hogy 2003-ban a közösségi gazdasági ágazat teljesítménye különösen gyenge volt, és értékesítéseinek jövedelmezősége csak csekély mértékben haladta meg a nullszaldós szintet. A közösségi gazdasági ágazat 2003. évi rossz teljesítménye azzal magyarázható, hogy az adott évben az egyik közösségi gyártónak számos nehézséggel kellett szembenéznie.

(62)

A nyereség csökkenése 2005 és 2006 között részben azoknak a költségeknek tudható be, amelyek a közösségi gazdasági ágazat részéről bizonyos környezeti követelmények (lásd az (55) preambulumbekezdést) teljesítése során merültek fel.

(63)

A porított aktív szén másik együttműködő gyártója, amely granulált aktív szenet porlaszt porított aktív szénné (lásd a (39) preambulumbekezdést), azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak a porított aktív szén 2003 és 2006 közötti nyereségszintjének növelése érdekében – amint a panasz is bemutatja – lehetősége volt a granulált aktív szén értékesítését keresztfinanszírozására. Vagyis azt állította, hogy mivel a porított aktív szén védelemben részesült, a közösségi gazdasági ágazat magasabb árat tudott érte felszámítani, és az állítások szerint így kevesebbet számított fel a granulált aktív szén értékesítéséért. Ezen okból kifolyólag ez a fél ellenezte az intézkedések folytatását.

(64)

A közösségi gazdasági ágazat által előállított granulált aktív szén és porított aktív szén keresztfinanszírozásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez részben kívül esik e felülvizsgálat hatályán, mivel a granulált aktív szén értékesítését e vizsgálat keretében nem elemzik. A nyereségszinttel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége 2003 és 2004 között meredek növekedést mutatott ugyan, de ezt 2006 és a felülvizsgálati időszak során csökkenés követte. A fenti (61) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a 2003 és 2004 közötti jelentős növekedést a közösségi gazdasági ágazat 2003. évi gyenge pénzügyi teljesítménye összefüggésében kell szemlélni, nem pedig a 2004. évi kiváló pénzügyi teljesítményében. A figyelembe vett időszak során továbbá a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége a porított aktív szén közösségi piaci értékesítése kapcsán egy alkalommal sem haladta meg az 5,5 %-ot. Így annak az állítólagos valószínűségét, hogy a figyelembe vett időszak során a jövedelmezőség növekedése olyan szintű volt, amely lehetővé tette volna a közösségi gazdasági ágazat számára más termékek értékesítéseinek támogatását, figyelmen kívül kellett hagyni, mivel a porított aktív szén értékesítésének jövedelmezősége a figyelembe vett időszak során túl alacsony volt ahhoz, hogy alátámassza a keresztfinanszírozással kapcsolatos állításokat.

e)   Foglalkoztatottság, bérek és termelékenység

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatottak száma

100

97

88

90

90

Egy foglalkoztatottra jutó bér

100

100

99

100

97

Termelékenység (tonna/foglalkoz-tatott)

100

108

108

111

111

(65)

A fenti táblázat adatainak megfelelően a közösségi gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során mintegy 10 %-kal csökkentette a foglalkoztatottak számát. Mivel a tényleges termelés ugyanazon időszak során egyenletes maradt (lásd az (54) preambulumbekezdést), a termelékenység növekedése tükrözi e két változást.

(66)

Emellett a bérek a figyelembe vett időszak során egyenletesek maradtak.

f)   Beruházások

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Beruházás (EUR)

100

70

71

135

135

(67)

A táblázat szerint 2006 és a felülvizsgálati időszak során a közösségi gazdasági ágazat jelentős beruházásokat eszközölt. Az (55) preambulumbekezdésben említett okoknál fogva e beruházásokat környezetvédelmi követelmények tették szükségessé.

g)   Tőkebevonási képesség

(68)

A közösségi gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során nem számolt be nehézségekről a tőkebevonás terén.

h)   A dömping nagyságrendje

(69)

A fentiekben szemléltetettek szerint a rendelkezésre álló tények azt mutatják, hogy a dömpingkülönbözet jelentősnek tekinthető.

i)   Korábbi dömping okozta károk helyreállítása

(70)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során levont következtetésekkel összhangban, a hatályos dömpingellenes intézkedések következtében a közösségi gazdasági ágazat bizonyos mértékig képes volt helyreállni a korábbi dömpinget követően, de helyzete továbbra is veszélyeztetett.

5.5.   A közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége

 

2003

2004

2005

2006

Felülvizsgálati időszak

Az export értékesítési volumene (tonna)

100

108

114

122

121

Átlagos eladási ár (export)

100

94

96

99

101

(71)

Az értékesítések volumene a figyelembe vett időszak egésze során nőtt, 2003 és a felülvizsgálati időszak során mintegy 21 %-kal.

(72)

A 2003. évi exportértékesítési árakat és a felülvizsgálati időszak során alkalmazott árakat összehasonlítva megállapítható, hogy az exportértékesítések átlagos eladási ára változatlan maradt. Bár az árak 2004-ben valamelyest csökkentek, a közösségi gazdasági ágazat 2005-től emelni tudta árait.

5.6.   A közösségi piac helyzetére vonatkozó következtetés

(73)

2003 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó alábbi mutatók változtak kedvezően: jövedelmezőség, beruházások megtérülése, pénzáramlás és kapacitáskihasználás, valamint zárókészletek. Az eladási egységár és a termelés gyakorlatilag stabil maradt. Emellett nőtt a termelékenység és a közösségi gazdasági ágazat bizonyos környezeti követelmények teljesítése érdekében beruházást is tudott eszközölni.

(74)

Ezzel ellentétben a következő mutatók kedvezőtlenül alakultak: értékesítések volumene, piaci részesedés és foglalkoztatás. Ráadásul a termelési kapacitás az említett környezeti követelmények következtében csökkent.

(75)

Összességében, jóllehet a kép meglehetősen vegyes, a kedvező fejlemények szemlátomást túlsúlyban vannak. Emellett, ha összehasonlítjuk a fenti tendenciákat az eredeti vizsgálat során megállapítottakkal, egyértelmű, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések pozitív hatást gyakoroltak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy még a pozitív fejlődésről tanúskodó mutatók – különösen a jövedelmezőségre és a beruházások megtérülésére vonatkozók – sem érik el azt a szintet, amely a közösségi gazdasági ágazattól a dömping okozta károkból történő teljes helyreállás után várható lenne.

(76)

Ezért a Bizottság következtetése az, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete – bár az intézkedések kivetését megelőző időszakhoz képest javult – továbbra is instabil maradt.

6.   A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(77)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaságban található szabad kapacitás nagysága jelentős, és meghaladja a felülvizsgálati időszak alatti közösségi felhasználást. Emellett, mivel az Egyesült Államok dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínai Népköztársaságból származó (gőz által aktivált) porított aktív szén behozatalára, közvetlenül fennáll annak veszélye, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a korábban az Egyesült Államokba exportált termék kereskedelmét átirányítanák. Ez még nagyobb kockázatot jelent, mivel a porított aktív szén Egyesült Államokba exportált behozatalának ára még a közösségi piacra importált termékek áránál is alacsonyabb.

(78)

Emellett a porított aktív szén behozatalának jelenlegi áráról megállapították, hogy dömpingelt, és jóval alatta marad a közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási árainak (és költségeinek).

(79)

Ennélfogva az olyan tényezők összetett hatása, mint

a jelentős nagyságú kínai szabad kapacitás,

az Egyesült Államok által bevezetett intézkedések nyomán a kereskedelem átirányításának közvetlen kockázata,

a porított aktív szénnek a Kínai Népköztársaságból mind a Közösségbe, mind az Egyesült Államokba irányuló behozatalának továbbra is alacsony árai

azt jelzik, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy a valószínűsége a kár megismétlődésének.

(80)

A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete javult ugyan a dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőző időszakhoz képest, mégis instabil maradt. Valószínű, hogy ha a közösségi gazdasági ágazat szembesülne a Kínai Népköztársaságból származó, dömpingelt áron történő, nagy mennyiségű behozatallal, az pénzügyi helyzetének romlásához vezetne, amint azt az eredeti vizsgálatban megállapították. Ennek alapján az a következtetés született, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a közösségi gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

7.   A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

7.1.   Előzetes megjegyzések

(81)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A Közösség érdekének meghatározása a különféle kapcsolódó érdekek felmérésén alapult. A jelenlegi vizsgálat olyan helyzetet elemzett, amelyben már bevezettek dömpingellenes intézkedéseket, és így lehetővé tette annak megítélését, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések milyen lehetséges túlzott negatív hatást gyakorolnának az érintett felekre.

(82)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére vannak-e kényszerítő okok azon következtetés levonásához, hogy a Közösségnek ebben a konkrét esetben nem érdeke az intézkedések fenntartása.

(83)

Ebből kifolyólag a (11) preambulumbekezdésben említett három gyártó mellett kérdőíveket küldtek más gyártóknak is (köztük azon gyártóknak, amelyek a granulált aktív szénből porlasztással állítják elő a porított aktív szenet, négy közösségi beszállítónak, a három együttműködő importőrnek – lásd a (9) preambulumbekezdést –, valamint a kérelemben említett vagy a Bizottság számára ismert 37 felhasználónak).

7.2.   A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(84)

Megalapozottan várható, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak továbbra is hasznára válnak a jelenlegi intézkedések, és piaci részesedése visszanyerésével és nyereségességének fokozásával helyzete tovább javul. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ismét kár éri az érintett országból származó, megnövekedett, dömpingáron történő behozatal következtében, és jelenleg is törékeny pénzügyi helyzete tovább romlik.

(85)

Ennek alapján, mivel a közösségi gazdasági ágazat teszi ki a közösségi termelés legnagyobb részét, és mivel a közösségi gazdasági ágazatot alkotó két közösségi gyártó kifejezte, hogy támogatja az intézkedések fenntartását, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

7.3.   A közösségi beszállítók érdeke

(86)

A Bizottsághoz a közösségi gazdasági ágazat által használt nyersanyagok (lignit, tőzeg és fűrészpor) három közösségi beszállítójától érkezett kitöltött kérdőív. Mindhármuk támogatta az intézkedések fenntartását, és kijelentette, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén értékesítései jelentős része veszélybe kerülne, kockáztatva pénzügyi stabilitását.

(87)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések kivetése a közösségi gazdasági ágazat közösségi beszállítóinak érdekében állna.

7.4.   A közösségi importőrök érdeke

(88)

A (8) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság 33, a felülvizsgálati kérelemben szereplő importőrrel vette fel a kapcsolatot. Csak három importőr volt hajlandó együttműködni a vizsgálatban. Hármuk közül egyik sem válaszolt azonban a Bizottság által küldött kérdőívre.

(89)

Ezért a vizsgálatban való együttműködéssel kapcsolatos érdektelenség annak jelzésének tekinthető, hogy a porított aktív szén importőreinek importtevékenységét nem érinti jelentősen az intézkedések fenntartása.

7.5.   A közösségi felhasználók érdeke

(90)

A (83) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság 37 felhasználóval vette fel a kapcsolatot, melyek közül sokan a közösségi gazdasági ágazat vevői. Végül csak három kitöltött kérdőív érkezett vissza a Bizottsághoz.

(91)

A három felhasználó egyike sem egyezett bele a kérdőívre adott válaszaik helyszíni vizsgálatába. Az ellenőrizetlen adatok megvizsgálása alapján azonban megállapították, hogy a porított aktív szén súlyozott átlagban az érintett felhasználók működési költségeinek elenyésző hányadát teszi ki.

(92)

Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy a porított aktív szén felhasználóit nem érintené jelentősen az intézkedések fenntartása.

7.6.   A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(93)

Figyelembe véve mindazon felek érdekét, akik a vizsgálat során jelentkeztek, láthatóan nem léteznek olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján a dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne a Közösség érdekével.

8.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(94)

A Bizottság valamennyi felet értesítette azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a porított aktív szén behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartását javasolni tervezte. Egyúttal kijelölte azt az időtartamot is, amelyen belül a nyilvánosságra hozatalt követően észrevételek nyújthatók be.

(95)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó porított aktív szén behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

9.   VÁMOK

(96)

A dömping folytatódása, a kár megismétlődésének valószínűsége és a közösségi érdek vonatkozásában megfogalmazott következtetésekre való tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó porított aktív szén behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani annak elkerülése érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazatot a dömpingelt behozatal által ismételten kár érje.

(97)

A dömpingellenes vám jelenlegi értéke a 38,6 %-os kárkiküszöbölési szint alapján 323 EUR/tonna (rögzített vám).

(98)

A vám szintjével kapcsolatban az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a héa-visszatérítés eltörlését követően, melyben a kínai exportáló gyártók belföldön beszerzett nyersanyagokból készült termékek exportjakor részesültek, a dömpingkülönbözetnek alacsonyabbnak kell lennie.

(99)

Mivel azonban a kínai exportáló gyártók egyáltalán nem tanúsítottak együttműködést, és az alaprendelet (11) cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat iránti kérelem hiányában az exportált termékek gyártási költségének ezen állítólagos változását nem lehetett alátámasztani, az állítást figyelmen kívül kellett hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból származó, az ex 3802 10 00 KN-kód (TARIC-kód 3802100020) alá sorolt porított aktív szén behozatalára.

(2)   A végleges dömpingellenes vám összege 323 EUR/tonna (nettó tömeg).

(3)   Olyan esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba bocsátás előtt megsérül, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat arányosan felosztják a vámértéknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (6) 145. cikke szerinti meghatározásához, a fent említett összegek alapján kiszámított dömpingellenes vámot olyan arányban kell csökkenteni, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányos felosztásának.

2. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. LAGARDE


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 134., 1996.6.5., 20. o.

(3)  HL L 155., 2002.6.14., 1. o. A 931/2003/EK rendelettel (HL L 133., 2003.5.29., 36. o.) módosított rendelet.

(4)  HL C 228., 2006.9.22., 3. o.

(5)  HL C 131., 2007.6.13., 14. o.

(6)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.