4.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/14

(1)

2007. szeptember 5-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó nátrium-glutamát (a továbbiakban: NG) Közösségbe történő behozatala tekintetében dömpingellenes eljárás kezdeményezését jelentette be.

(2)

Az eljárást az NG teljes közösségi termelésének 100 %-át előállító Ajinomoto Foods Europe S.A.S. által 2007. július 23-án benyújtott panasz alapján kezdeményezték. A panasz az eljárás kezdeményezésének indokolására elégségesnek tekinthető, az említett termék dömpingelésére és az egyetlen közösségi gyártót emiatt ért jelentős kárra vonatkozó egyértelmű bizonyítékokat tartalmaz.

(3)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az eljárás kezdeményezéséről a panaszost, az exportáló gyártókat, az importőröket, az érintett beszállítókat és felhasználókat, valamint az érintett országok képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek.

(4)

A panaszos, az exportáló gyártók, az importőrök, a beszállítói szervezetek és a felhasználók ismertették a véleményüket. Valamennyi érdekelt fél számára, aki a meghallgatását kérelmezte és igazolta, hogy a meghallgatása különleges okoknál fogva szükséges, a meghallgatást biztosították.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy tekintettel a Kínai Népköztársaságban található exportáló gyártók és a közösségi importőrök nyilvánvalóan nagy számára, a vizsgálat során mintavétel alkalmazására kerülhet sor. Az együttműködésre való hajlandóságukat jelző, kínai exportáló gyártók és közösségi importőrök a vártnál kisebb száma miatt azonban a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(6)

A Bizottság az érintett exportőröknek és a Kínai Népköztársaság hatóságainak formanyomtatványokat küldött, abból a célból, hogy amennyiben azt igényelnék, a Kínai Népköztársaság exportáló gyártói a piacgazdasági elbánás vagy az egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be.

(7)

A Bizottság valamennyi ismert érintett félnek és minden további, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőig jelentkező vállalatnak kérdőívet küldött, azaz az egyetlen közösségi gyártónak, huszonkét importőrnek és az érintett termék huszonhét felhasználójának, valamint két nyersanyagszállítónak.

(8)

A panaszos közösségi gyártótól, három független importőrtől, négy felhasználótól, valamint két beszállítótól érkezett válasz.

(9)

A vizsgálat által érintett ország vonatkozásában a Bizottság a Kínai Népköztársaság három exportáló gyártótól kapott választ.

(10)

A Bizottság a dömping, az ebből következő kár és a közösségi érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt minden információt megkért és ellenőrzött. A következő vállalatok telephelyén tett ellenőrző látogatást:

(11)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2006. július 1-jétől2007. június 30-ig terjedő időtartamot ölelte fel (a továbbiakban: vizsgálati időszak). Az okozott kár meghatározása szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2004. áprilistól a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Kínai Népköztársaságból származó és a Közösségbe behozott NG (a továbbiakban: érintett termék) olyan élelmiszer-adalékanyag, amelyet főleg ízfokozóként használnak levesekhez, erőlevesekhez, hal- és húsételekhez, valamint kész élelmiszerekhez. A terméket a kozmetikai ipar is alkalmazza. Rendszerint az ex 2922 42 00 KN-kóddal jelentik be.

(13)

Az NG különböző méretű csomagolásban kapható, 0,5 grammos fogyasztási egységektől az 1 000 kilogrammos ömlesztett kiszerelésig. A kisebb méretű csomagokat kiskereskedőkön keresztül lakossági fogyasztóknak értékesítik, míg a 20 kg-os és annál nagyobb méretűeket ipari felhasználóknak szánják. Ezenfelül különböző tisztasági fokozatok is léteznek. A különböző méretben csomagolt, illetve a különböző tisztaságú nátrium-glutamát jellemzői azonban nem térnek el egymástól.

(14)

Nem találtak eltérést az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által előállított, majd a közösségi piacon értékesített NG között. A Kínai Népköztársaság átmeneti gazdaság, és a (30)–(34) preambulumbekezdésben említettek szerint a rendes értéket meg kellett állapítani egy piacgazdaságú harmadik országban beszerzett információk alapján. A rendelkezésre álló információk alapján a piacgazdaságú harmadik országban előállított és értékesített NG a Kínai Népköztársaságban előállított és a Közösségbe exportált NG-vel azonos alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ezért ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az NG valamennyi fajtája az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonlónak tekinthető.

(15)

Az egyik exportáló gyártó esetében a helyszíni ellenőrzés első napján azt állapították meg, hogy az exportértékesítéseivel kapcsolatosan olyan hamisított adatokat nyújtott be, amelyek az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében hamis és félrevezető információknak tekinthetők.

(16)

Tekintettel erre a ténymegállapításra az ellenőrzést beszüntették, és a vállalatot tájékoztatták, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján az (átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges) ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tényekre szándékozzák alapozni, valamint a vállalat lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

(17)

Válaszában a vállalat nem vitatta a vizsgálat dokumentumok hamisítására vonatkozó ténymegállapításait, és nem emelt kifogást az alaprendelet 18. cikkének alkalmazására vonatkozóan.

(18)

Tekintettel e körülményekre az érintett exportáló gyártó által szolgáltatott információkat figyelmen kívül hagyták, és a rendelkezésre álló tényeket használták fel.

(19)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, az említett cikk (1)–(6) bekezdésének megfelelően rendes értéket kell megállapítani azokra az exportáló gyártókra vonatkozóan, amelyekről megállapítható, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelnek, azaz, amennyiben kimutatható, hogy piacgazdasági feltételek állnak fenn a hasonló termék gyártásakor és értékesítésekor. Az egyszerűbb hivatkozás érdekében ezeknek a kritériumoknak a meghatározása röviden összefoglalva az alábbiakban található:

(20)

Három kínai exportáló gyártó kérte a piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, valamint válaszolt a piacgazdasági elbánási formanyomtatványon a megadott határidőn belül.

(21)

Egy kínai exportáló gyártó esetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazni kellett (lásd a fenti (15)–(18) preambulumbekezdést).

(22)

Az ellenőrzés megállapította, hogy a fennmaradó két exportáló gyártó nem felelt meg a piacgazdasági elbánás mind az öt kritériumának.

(23)

Az ellenőrzés megállapítása szerint az egyik kínai exportáló gyártó (az öt vállalatból álló Meihua csoport) nem tudta bizonyítani, hogy a fent említett második és harmadik kritériumnak megfelel. Először is, a Meihua csoport sem a piacgazdasági elbánás iránti kérelmében, sem az ellenőrző látogatás során nem mutatott be a 27. nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő, ellenőrzött konszolidált pénzügyi kimutatásokat. A vizsgálat kimutatta, hogy mivel a csoporton belül sok tranzakció történik, csak az olyan, ellenőrzött konszolidált pénzügyi kimutatások, amelyek az összes csoporton belüli mérleget, tranzakciót, jövedelmet és költséget teljes mértékben kizárják, adhatnának világos képet a csoportról. A Meihua csoport csak jóval az ellenőrző látogatás után nyújtott be ellenőrzött konszolidált pénzügyi kimutatásokat, ami nem tette a Bizottság számára lehetővé, hogy az elszámolásokban szereplő adatokat ellenőrizze, illetve, hogy világos képet kapjon a csoport pénzügyi helyzetéről. Továbbá megállapításra került, hogy az egyéni vállalatok elszámolásai nem feleltek meg az 1. és a 18. nemzetközi számviteli standardoknak, mivel az anyavállalat a bevételeket és kiadásokat kiegyenlítette, és ez az ellentételezés dologi természetű volt. Tekintettel a nemzetközi számviteli standardok megszegésére, és mivel ezt a könyvvizsgálói jelentésekben meg sem említették, nem tekinthető úgy, mintha a Meihua csoport bizonyította volna a nyilvántartásainak az említett standardoknak megfelelően történő ellenőrzését (második kritérium).

(24)

Másodszor, az ellenőrző látogatás során, a csoport ellenőrzött vállalatainak egyéni elszámolásai, valamint a fent említett ellenőrizetlen információk alapján, a vállalatok és a csoport pénzügyi helyzetében jelentős torzulásokat észleltek. Jelentős összegben kamatmentes hitelezést mutattak ki. Ennek eredményeképpen jelentős mértékű a negatív működő tőke és a potenciálisan magas pénzügyi költségek nem tükröződnek az egyes vállalatok vagy a csoport nyilvántartásaiban (harmadik kritérium).

(25)

A második vállalat, Fujian Province Jianyang Wuyi MSG Co. Ltd., nem tudta bizonyítani, hogy megfelelt volna az első három kritériumnak. Először is, a vállalat a döntéseit nem a piaci jelzésekre reagálva és jelentős állami beavatkozás nélkül hozta meg, kiváltképpen mert az állam képviselete az igazgatótanácsban túlsúlyos, valamint a vállalatnak kétes, jelentős összegű ügyletei voltak állami tulajdonban lévő vállalkozásokkal (állami kölcsön a piaci kamatláb kétszereséért, indokolás nélkül állami tulajdonban lévő vállalkozásoknak fizetett előlegek) (1. kritérium). Másodszor, nem bizonyította, hogy a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően elkészített és ellenőrzött, egyetlen átlátható számviteli nyilvántartással rendelkezik, mert az elszámolásokat nem találták az 1. és a 18. nemzetközi számviteli standardnak megfelelőnek, mivel a vállalat i. követelésekkel kötelezettségeket; valamint ii. bevételeket és kiadásokat egyenlített ki. Mindkét dologi természetű kiegyenlítéstípus ily módon csökkentette az ügyletek, továbbá a vállalat tevékenysége során felmerülő egyéb események és körülmények átláthatóságát. Mivel a nemzetközi számviteli standardok megszegését nem említették a könyvvizsgálói jelentésben, a vállalat nem bizonyította, hogy a nyilvántartását az említett standardoknak megfelelően ellenőrizték (2. kritérium). Végül, nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzulások voltak megfigyelhetőek az eszköz- és földhasználati jogok nem megfelelő értékbecslésében (3. kritérium).

(26)

Következésképpen levonható az a következtetés, hogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem bizonyította, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket teljesíti.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján, az azon cikk hatálya alá eső országokra, adott esetben, országos vámot vetnek ki, kivéve azokban az esetekben, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumot teljesítik, és ezért egyéni elbánást nyernek.

(28)

A piacgazdasági elbánás kritériumait nem teljesítő exportáló gyártók az egyéni elbánást is kérelmezték arra az esetre, ha nem nyernének piaci elbánást.

(29)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy két kínai exportáló gyártó teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánásra vonatkozó valamennyi követelményt.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az átmeneti gazdaságok esetében a piacgazdasági elbánást nem nyert exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapítása céljából Thaiföldet javasolták megfelelő analóg országnak. A Bizottság felkért minden érdekelt felet, hogy tegye meg észrevételeit erről a javaslatról.

(32)

Csak egy érdekelt fél nyújtott be észrevételeket, amelyben alternatívaként Brazíliát vagy Indonéziát javasolta analóg országnak. A Bizottság ismert vállalatokkal lépett kapcsolatba Brazíliában és Indonéziában. A brazil vagy indonéz gyártóktól azonban a kérdőívekre válasz vagy bármilyen értékelhető észrevétel nem érkezett.

(33)

Továbbá Thaiföld világszerte az egyik legnagyobb NG-termelő, versenyző piaccal, és a thaiföldi fő NG-gyártó teljes mértékben együttműködött. Thaiföld teljesíti a megfelelő analóg ország kritériumait, mivel a thaiföldi piacon van verseny, a thaiföldi piacon elegendő mennyiséget adnak el, valamint a kínai és a thaiföldi piac a termékskála és a gyártási folyamat szempontjából is összehasonlítható.

(34)

Tekintettel a fentiekre, ezért ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban Thaiföld megfelelő analóg országot jelent.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes értéket az analóg ország együttműködő gyártójától kapott, ellenőrzött információk alapján állapították meg, azaz a thaiföldi belföldi piacon az összehasonlítható terméktípusokért megfizetett vagy megfizetendő árak alapján, mivel megállapítható, hogy ezeket rendes kereskedelmi forgalomban képezték. A terméktípusok tekintetében megjegyzendő, hogy lényegében csak egy terméktípust, vagyis legalább 99 %-os tisztaságú NG-t exportáltak a vizsgálati időszak alatt a Kínai Népköztársaságból, és ez közvetlenül összehasonlítható az analóg ország gyártója által a belföldi piacon eladott termékkel. A vizsgálat kimutatott bizonyos eltéréseket a thaiföldi és a kínai gyártók termelési eljárásai között, abban, hogy az utóbbiak másfajta, kevesebb villamosenergia-felhasználást igénylő berendezést használnak. A thaiföldi belföldi eladási árakat ezért lefelé módosították a különbséget tükröző összeggel.

(36)

Valamennyi együttműködő kínai exportáló gyártó Közösségbe történő exportértékesítései vagy közvetlenül független közösségi vevőknek, vagy a Kínai Népköztársaságban, illetve Tajvanon található kapcsolatban nem álló vállalkozásokon keresztül történtek. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárakat az érintett termékért ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő árak alapján állapították meg.

(37)

Az összes többi kínai exportáló gyártó vonatkozásában a Bizottság először megállapította az együttműködés szintjét. Összehasonlítást készített a két együttműködő exportőr által a kérdőívekre adott válaszokban megjelölt összes export mennyiségéről és az Eurostat import statisztikáiból nyert, a Kínai Népköztársaságból származó összes dömpingelt importról. Az együttműködés így megállapított százaléka 74 %. Ez alapján az együttműködés szintje alacsonynak tekinthető. Következésképpen az exportárakat ideiglenesen az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyéni elbánást nyert két együttműködő kínai exportáló gyártó legmagasabb dömpingkülönbözetű ügyletei alapján állapította meg.

(38)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt.

(39)

A rendes érték és az exportár igazságos összehasonlítása céljából az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, kiigazítások formájában kellően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolót eltéréseket. Valamennyi vizsgált vállalat (együttműködő exportáló gyártók és az analóg ország gyártója) esetében a szállítási költségek, tengeri fuvar és biztosítási költségek, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, csomagolási költségek, hitelköltségek, valamint jutalékok eltéréseit adott esetben és amennyiben indokolt volt, figyelembe vették.

(40)

Az egyéni elbánást nyert vállalatok esetében az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének rendelkezései szerint, a normál érték súlyozott átlagát összehasonlították az exportár súlyozott átlagával.

(41)

Ez alapján a dömpingkülönbözet ideiglenes súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(42)

Az országos dömpingkülönbözetet a (37) preambulumbekezdésben meghatározott exportár és a (35) preambulumbekezdésben meghatározott rendes érték összehasonlítása alapján számították ki.

(43)

Ez alapján a dömping országos szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélkül, közösségi határparitáson számított CIF-ár 39,7 %-ában állapították meg.

(44)

A vizsgálati időszak során az egyetlen együttműködő közösségi gyártó állította elő az NG közösségi termelésének 100 %-át. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ez a gyártó a közösségi gazdasági ágazatnak tekinthető.

(45)

Mivel a közösségi gazdasági ágazat ily módon mindössze egy gyártóból áll, minden szenzitív adatokkal kapcsolatos adatot a bizalmas információk védelme érdekében indexálni kellett vagy tartományokba kellett sorolni. A zárójelben szereplő adatok negatív számokkal kapcsolatosak.

(46)

Mivel a közösségi gyártó április 1-jétől a következő év március 31-ig terjedő pénzügyi évet használ, minden alábbi adat pénzügyi évre, és nem naptári évre vonatkozik (például a 2005-ös pénzügyi év a 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig terjedő időszakot foglalja magában). Az importra vonatkozó adatok összehasonlítható módon, ugyanazon az alapon kerülnek bemutatásra.

(47)

A közösségi fogyasztást úgy állapították meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített volumenhez az Eurostat adatai alapján hozzáadták a Kínai Népköztársaságból és más harmadik országokból származó behozatalt. Az NG közösségi fogyasztása a 2005-ös pénzügyi év és a 2006-os pénzügyi év alatt nőtt, mielőtt folyamatosan csökkent volna a 2007-es pénzügyi évben és a vizsgálati időszak során. A figyelembe vett időszak során a fogyasztás összességében 4 %-kal csökkent.

1.   táblázat

(48)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal volumene a 2005-ös pénzügyi évi 4 701 tonnáról a vizsgálati időszak során 34 613 tonnára jelentősen nőtt, azaz a figyelembe vett időszak alatt 636 %-kal.

(49)

Az ennek megfelelő piaci részesedés a 2005-ös pénzügyi évben a 3–7 %-os tartományba esett, és a figyelembe vett időszak alatt a 38–43 %-os tartományig nőtt, annak ellenére, hogy a fogyasztás csökkent.

2.   táblázat

(50)

A kínai behozatal átlagára a figyelembe vett időszak során ingadozott és összességében 2 %-os kis mértékű csökkenést mutatott.

3.   táblázat

(51)

Az áralákínálás elemzése céljából a közösségi piacon független vevőknek történt eladások alapján, a közösségi gazdasági ágazat terméktípusonkénti súlyozott átlag eladási árát, gyártelepi szintre igazítva, az érintett behozatal azon megfelelő súlyozott átlagárával hasonlították össze, amelyet a vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg. Az összehasonlítás az árengedmények levonása után történt.

(52)

A fenti módszertan alapján a különbség az árak között – a közösségi gazdasági ágazat súlyozott (gyártelepi) átlagárának százalékában kifejezve – azaz az ár-alákínálási különbözet, 21 %-tól 24 %-ig terjedt.

(53)

A közösségi gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatti gazdasági helyzetének meghatározása érdekében az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett valamennyi gazdasági tényező alakulását megvizsgálták.

(54)

A gyártási kapacitás a 2006-os pénzügyi évben 5 %-kal nőtt, amit a 2007-es pénzügyi évben további 3 százalékpontos növekedés követett, mielőtt stabilizálódott volna a vizsgálati időszak alatt. A gyártási kapacitásban történt növekedés új beruházások eredménye volt, amint azt az alábbi (60) preambulumbekezdés megmagyarázza.

(55)

A közösségi gazdasági ágazat NG termelése folyamatosan csökkent, a figyelembe vett időszak alatt összesen 6 %-os visszaesést mutatva. A 2007-es pénzügyi év és a vizsgálati időszak termelési adatain megmutatkozik, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak 2006-ban egy hónapra be kellett szüntetnie a termelést.

(56)

A gyártott mennyiség csökkenése következtében a figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás 14 %-kal csökkent.

4.   táblázat

(57)

A közösségi gazdasági ágazat független vevőknek történő NG értékesítései a közösségi piacon kis mértékben nőttek a 2006-os pénzügyi évben, mielőtt 25 százalékpontos erőteljes csökkenést mutattak volna a 2007-es pénzügyi évben. A figyelembe vett időszak alatt az értékesítés csökkenése 24 %-os volt. Ez a nagyarányú esés az értékesítési volumenben a figyelembe vett időszak alatt a piaci részesedés összesen 12,5 százalékpontos jelentős csökkenéséhez vezetett (a 2005-ös pénzügyi évben 58,6 %-os piaci részesedésből a vizsgálati időszakban 46,1 %-os lett).

(58)

A figyelembe vett időszak alatt a közösségi piacon a független vevőknek történő értékesítések átlagára 19 %-kal nőtt. A növekedés még kiemelkedőbb volt a 2007-es pénzügyi évben (+ 23 %), de ezt követően az árak a vizsgálati időszak utolsó három hónapjában kissé csökkentek. Az árak emelése szükséges volt a nyersanyagok és egyéb ráfordítások megnövekedett költségeinek fedezésére. Annak ellenére, hogy a közösségi gazdasági ágazat képes volt az NG-gyártásban a hatékonyságát ténylegesen növelni, az eladási árak a vizsgálati időszak során nem fedezték az előállítási költségeket.

5.   táblázat

(59)

A figyelembe vett időszak során a készletek 52 %-kal nőttek. Ez a készletnövekmény a figyelembe vett időszak második felében halmozódott fel, és egybeesett azzal a jelentős csökkenéssel, ami a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően az értékesítésben történt. A vizsgálati időszak végén a készletek szintje magas szinten maradt.

6.   táblázat

(60)

A közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon a hasonló termékből történt értékesítései a figyelembe vett időszak során nem voltak nyereségesek. Ezen időszak elején e helyzet hátterében az Orsan S.A.-nak az Ajinomoto Foods Europe (AFE) általi felvásárlását, valamint az akkor végbemenő szerkezetátalakítást kellett látni. Az Orsan S.A. valóban rossz pénzügyi helyzetben volt 2003-ig, és az AFE 2004-ben és 2005-ben egyedi beruházásokkal alapos szerkezetátalakításba fogott a költségek csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében. E beruházások célja a gyártási kapacitás növelése, új termékcsoport fejlesztése, valamint az energiahatékonyság fokozása volt. Az a csoport, amelyikhez a közösségi gazdasági ágazat most már tartozik, know-how-t is adott át, beleértve az NG közösségi előállításához szükséges erjedési folyamatot szolgáló új és jobban teljesítő baktériumtörzseket is.

(61)

Bár a beruházások 2006-ban és 2007-ben is folytatódtak, a közösségi gazdasági ágazat képes volt a veszteségei csökkentésére, kiváltképpen a vizsgálati időszak során, a megemelt értékesítési árak, de a nyersanyag- és energiafelhasználás jobb hatékonysága miatt is. Az árak további emelkedése azonban nem volt lehetséges. A kínai exportőrök jelenléte egyre nőtt és gyorsan terjeszkedtek a közösségi piacon. Ennek következtében a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat továbbra is jelentős veszteséggel értékesített a közösségi piacon.

(62)

A beruházásoknak a hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származó megtérülése a teljes figyelembe vett időszak során negatív volt, ami tükrözi a fent említett negatív nyereségességi tendenciát.

(63)

Csakúgy, mint a többi pénzügyi mutató, az EU-ban előállított és értékesített NG által generált pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt végig negatív volt.

(64)

A pénzügyi veszteségektől eltekintve nem mutatott semmi arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat, mint az Ajinomoto csoport része, egyéb problémákkal szembesült volna, amikor a tevékenységeihez tőkét kívánt bevonni.

7.   táblázat

(65)

A foglalkoztatás a közösségi gazdasági ágazatban a figyelembe vett időszak során 9 %-kal csökkent. A bérek eleinte nőttek, a 2006-os pénzügyi évben 6 %-kal a 2005-ös pénzügyi évvel összehasonlítva. A 2007-es pénzügyi évben és a vizsgálati időszak alatt a bérek azonban a 2005-ös pénzügyi év szintjére estek vissza.

(66)

A termelékenység a 2006-os pénzügyi évben 3 %-kal nőtt, amit a 2007-es pénzügyi évben kis mértékű csökkenés követett. A vizsgálati időszak alatt a termelékenység a 2006-os pénzügyi év szintjével azonos szintig ismét nőtt.

8.   táblázat

(67)

Miközben a figyelembe vett időszak alatt a közösségi fogyasztás 4 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 24 %-kal csökkent. Ez a figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének 12,5 százalékpontos visszaeséséhez vezetett.

(68)

A Kínai Népköztársaság exportőreire vonatkozó dömpingkülönbözetek a fentiekben, a dömpinggel foglalkozó szakaszban meghatározásra kerültek, és jelentősen magasabbak a de minimis mértékénél. Továbbá, a dömpingelt behozatal árai és mennyisége miatt a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(69)

Nincs arra utaló jel, hogy a közösségi gazdasági ágazat korábbi dömping hatásait heverné ki. Megjegyzendő, hogy a NG behozatalra vonatkozóan 2003 óta nem hoztak intézkedéseket.

(70)

A figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó kármutatók többsége negatívan alakult. A gyártás és a kapacitáskihasználás 6 %-kal, illetve 14 %-kal esett. Miközben a fogyasztás a közösségi piacon 4 %-kal csökkent, a közösségi gazdasági ágazat által értékesített volumen lényegesen nagyobb mértékben, azaz 24 %-kal esett, ami a piaci részesedés 12,5 százalékpontos visszaeséséhez vezetett. A figyelembe vett időszak során más kármutatók, mint például a készletek és a foglalkoztatás, szintén negatívan alakultak.

(71)

A vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt az alacsony árú kínai behozatal akár 24 %-kal is alákínálta a közösségi gazdasági ágazat árait. A költségek növekedése miatt a közösségi gazdasági ágazat eladási árai a figyelembe vett időszak során 19 %-kal nőttek, de ennek következménye az lett, hogy az értékesítési volumen csökkent és a piaci részesedés esett. Ezért a többi pénzügyi kármutató, köztük a beruházások megtérülése, a pénzforgalom és a nyereségesség is negatívan alakult a figyelembe vett időszak alatt.

(72)

A fentiek fényében levonható az a következtetés, hogy a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(73)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének és 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, dömpingelt NG behozatal a közösségi gazdasági ágazatnak olyan mértékű kárt okozott-e, ami jelentősként osztályozható. A dömpingelt behozatal mellett az olyan ismert tényezőket is megvizsgálta, amelyek ugyanabban az időben kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne tulajdoníthassák a dömpingelt behozatalnak.

(74)

A figyelembe vett időszak során, mennyiség szempontjából, a Kínai Népköztársaságból származó alacsony árú dömpingelt behozatal több mint a hétszeresére nőtt, aminek következtében a kínai NG közösségi piaci részesedése a 2005-ös pénzügyi év 3–7 % közötti értékéről a vizsgálati időszakra 38–43 % közötti értékre nőtt. Ugyanakkor a kínai exportőrök voltak az egyetlen olyan piaci résztvevők, akik csökkentették az eladási áraikat. A rendelkezésre álló információk azt jelzik, hogy a közösségi gyártó és más harmadik országok exportőrei emelték az áraikat a termelési költségek növekedését követően (főképpen a nyersanyag- és energiaárak emelkedtek).

(75)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal növekedése egybeesett a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásával. A 2006-os pénzügyi évben a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége 142 %-kal nőtt, miközben a közösségi értékesítési volumen 1 %-kal nőtt. A 2007-es pénzügyi évben a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége további 201 %-kal nőtt és az eladási árak 4 %-kal csökkentek, míg a közösségi értékesítési volumen 25 százalékponttal csökkent. Következésképpen a közösségi gazdasági ágazat az értékesítési volumene csökkenését tapasztalta a közösségi piacon, ami a vizsgálati időszak alatt a piaci részesedésének 12,5 százalékpontos csökkenéséhez vezetett. A dömpingelt kínai behozatal által gyakorolt árleszorítás nem tette lehetővé a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy az eladási árait olyan szintre emelje, ami megszüntette volna a veszteségeit, és tovább javította volna a pénzügyi helyzetét.

(76)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal, amellyel a vizsgálati időszak alatt jelentősen alákínálták a közösségi gazdasági ágazat árait, és amely mennyiségében is jelentősen nőtt, meghatározó szereppel bírt a közösségi gazdasági ágazatot ért kár okozásában, amit az ágazat rossz pénzügyi helyzete, a vizsgálati időszak alatt más kármutatók romlása, valamint a piaci részesedés csökkenése tükröz.

(77)

A vizsgálat által nem érintett harmadik országokból származó behozatal a figyelembe vett időszak alatt 65 %-kal csökkent, aminek eredményeképpen a piaci részesedésük a 2005-ös pénzügyi évi 35–40 %-os tartományból a vizsgálati időszakra a 10–15 % közötti szintre esett vissza. E behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt 20 %-kal nőttek, ami a közösségi gazdasági ágazat árai alakulásának tendenciáját követi.

(78)

A 2005-ös pénzügyi év és a vizsgálati időszak között az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumenének és árainak tendenciái a következőképpen alakultak:

9.   táblázat

(79)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a más harmadik országokból származó behozatal nem törte meg az okozati összefüggést a megállapított dömping és a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár között.

(80)

Ami a kereslet alakulását illeti, a Közösség NG fogyasztása a 2005-ös pénzügyi év és a vizsgálati időszak között csökkent. Ez a csökkenés azonban nem volt jelentős (– 4 %), és nem magyarázza meg a közösségi piacon a közösségi gazdasági ágazat által értékesített mennyiség esését, ami 24 %-os volt. Hangsúlyozni kell, hogy a figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazat a piaci részesedéséből 12,5 százalékpontot veszített, és ezen értékesítések helyébe a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal lépett. Ezért a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár nem tulajdonítható a kereslet szűkülésének a közösségi piacon.

(81)

Egyes érdekelt felek azon állításaival szemben, miszerint a közösségi gazdasági ágazat gyenge exportteljesítménye lehet az elszenvedett kár oka, meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszak során az exportértékesítések több mint 50 %-kal nőttek. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(82)

Ami a termelékenységi tényezőt illeti, érdemes megjegyezni, hogy a figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazat képes volt az állandó költségeit és a bérköltségeit csökkenteni, valamint az egy alkalmazottra jutó termelékenységét növelte.

(83)

A fentiekre tekintettel, sem az exportteljesítmény, sem a közösségi gazdasági ágazat termelékenységének állítólagos csökkenése nem járult hozzá az ágazat helyzetének romlásához a vizsgálati időszak alatt.

(84)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az USA-dollár euróval szembeni leértékelődése kedvezett az NG európai közösségi behozatalának. Csakugyan megállapításra került, hogy a Kínai Népköztársaságból az Európai Közösségbe irányuló importügyletek döntő többségét USA-dollárban számolják el.

(85)

Emlékeztetőül, a vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy a dömpingelt behozatal (árak és mennyiség szempontjából) a közösségi gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozott-e, vagy, hogy a jelentős kárt más tényezők okozták. Ebben a vonatkozásban az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy azt szükséges kimutatni, hogy a dömpingelt behozatal árszintje kárt okozott. Tehát pusztán az árak szintje közötti különbségre utal, és így nem írja elő az árak szintjét befolyásoló tényezők elemzését.

(86)

A gyakorlatban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazat áraira való hatásának vizsgálata lényegében az áralákínálás és árleszorítás megállapításából áll. E célból a dömpingelt exportárakat összehasonlítják a közösségi gazdasági ágazat eladási áraival, továbbá az összehasonlíthatóság érdekében egyes esetekben szükség lehet a kárszámításokhoz használt exportárak más devizába történő átváltására. Következésképpen ebben az összefüggésben az átváltási árfolyamok használata csak azt biztosítja, hogy a különbözetet összehasonlítható alapon állapítsák meg. Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy elvben az átváltási árfolyam nem lehet a kárt okozó további tényező.

(87)

A fentieket az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfogalmazása is megerősíti, amely ismert tényezőket említ, a dömpingelt behozatal kivételével. Az e cikkben szereplő más ismert tényezők listája nem említ olyan tényezőt, ami a dömpingelt behozatal árszintjét befolyásolná. Összefoglalásképpen, amennyiben a behozatalt dömpingelték, és még ha az átváltási árfolyamok kedvező alakulása a behozatal javára is vált, az átváltási árfolyam alakulása nem tekinthető kárt okozó további tényezőnek.

(88)

Így a dömpingelt behozatal árszintjét befolyásoló tényezők, mint például az átváltási árfolyam ingadozásának elemzése, nem lehet bizonyító erejű, és egy ilyen elemzés túlmutatna az alaprendelet követelményein.

(89)

Mindenesetre, és a fentiek sérelme nélkül, még a 2005-ös pénzügyi év elején jellemző átváltási árfolyam alapján is jelentősen alákínálták a Kínai Népköztársaságból származó behozatallal a közösségi gazdasági ágazat árait. Így ezt a jelentős alákínálási különbözetet nem magyarázza meg a figyelembe vett időszak során az euro és az USA-dollár átváltási árfolyamában bekövetkezett változás.

(90)

A fentiek fényében a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az euro felértékelődése az USA-dollárral szemben nem elégséges tényező ahhoz, hogy megtörje a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(91)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazat a Közösségen kívül található, nem kínai, kapcsolódó üzemeiből hozott be NG-t, ami az ágazat által a közösségben gyártott NG értékesítési volumenét befolyásolta.

(92)

A vizsgálat kimutatta, hogy az Orsan megvásárlását követően a közösségi gazdasági ágazat a közösségi értékesítési szerkezetét/csatornáit reorganizálta. Majdnem az összes, a vizsgálati időszak alatt a közösségi piacon a közösségi gazdasági ágazat által értékesített NG-t az egyetlen közösségi gyártó állította elő. A figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazat közösségen kívüli országokban található, kapcsolódó exportőreitől származó, a közösségi piacon értékesített NG folyamatosan és jelentősen csökkent.

(93)

Egyes érdekelt felek azzal is érveltek, hogy maga a közösségi gazdasági ágazat vagy az Ajinomoto csoport más vállalatai kapcsolódnak olyan kínai NG-gyártókhoz, amelyek az érintett terméket a Közösségbe exportálják. Azt állították, hogy e kapcsolt vállalkozások Közösségbe történő kivitele okozta a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt. Azt is állították, hogy maga az Ajinomoto csoport felelős a kínai exportőrök árpolitikájáért.

(94)

A vizsgálat kimutatta, hogy egy állítólag az Ajinomoto csoporthoz kapcsolódó kínai vállalat esetében ez a kapcsolat megszűnt létezni a vizsgálati időszak előtt. Továbbá e vállalat Közösségbe történő exportértékesítései a vizsgálati időszak előtti években kimutathatóan elhanyagolhatóak voltak. Két másik, a közösségi gazdasági ágazathoz kapcsolódó kínai NG-gyártó esetében megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt a Közösségbe történő exportjuk jelentéktelen volt. Ebben a vonatkozásban azt a tényt, hogy az Ajinomoto csoport felelős lehetett e vállalatok árpolitikájáért, nem tekintették helytállónak.

(95)

Ezért a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a közösségi gazdasági ágazat Közösségen kívül található kapcsolódó felektől történt behozatala nem járult hozzá az ágazatnak okozott jelentős kárhoz.

(96)

Egyes érdekelt felek azon állítása, miszerint a Közösségek új cukorpiaci rendszere (és ennek eredményeként a cukorár emelkedés) negatív hatással volt a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségeire, nem volt megerősíthető. A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat javát szolgálták olyan, a jóval az új rendszer végrehajtása előtt aláírt, hosszú távú megállapodások, amelyek a figyelembe vett időszak nagyobb része alatt az ágazat számára alacsony beszerzési cukorárakat biztosítottak. A vizsgálati időszak második részében, az új cukorpiaci rendszer végrehajtását követően, a cukor beszerzési ára kis mértékben nőtt, de ezt a hatást részben ellensúlyozta egy hatékonyabb erjesztési technológia kifejlesztése. Az erjesztés hozama a vizsgálati időszak során nőtt, és a kínai gyártók által elért átlagos hozamhoz képest magas volt. Ez azt jelenti, hogy egy tonna NG előállításához a közösségi gyártó, a kínai gyártókkal összehasonlítva, jelentősen kevesebb cukrot igényel.

(97)

Az NG-t a Közösségben cukormelaszból, míg Kínában kukorica- vagy rizskeményítőből állítják elő. Egyes érdekelt felek azt állították, hogy e nyersanyagok árainak alakulása a kínai gyártóknak komparatív előnyt nyújthatott. Az ugyanazon mennyiségű NG előállításához szükséges nyersanyagok költségeinek összehasonlítása azonban azt mutatja, hogy a melaszból előállított NG élvez komparatív előnyt. A rendelkezésre álló információk alapján, egyes jelzések szerint ez a komparatív előny a vizsgálati időszak alatt még erősödött is, a kukorica árának mind nemzetközi szinten, mind a kínai piacon történő meredek emelkedése miatt. A kínai termékek dömpingje miatt azonban ez a komparatív előny nem eredményezte a közösségi gazdasági ágazat által melaszból előállított NG piaci részesedésének bővülését.

(98)

Ezért a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy az eltérés a közösségi gazdasági ágazat által használt nyersanyagok és a kínai exportáló gyártók által használtak között nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(99)

A fenti elemzés bizonyította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése a 2005-ös pénzügyi év és a vizsgált időszak között jelentősen nőtt, a vizsgálati időszak alatt történt nagy mértékű áralákínálással együtt. A Kínai Népköztársaságból származó, alacsony árú behozatal piaci részesedésének bővülése a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének jelentős csökkenésével esett egybe, ami az árakra gyakorolt leszorító hatással közösen, többek között a közösségi gazdasági ágazat jelentős veszteségét eredményezte a figyelembe vett időszak alatt. Másfelől, azon egyéb tényezők vizsgálata, amelyek a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozhattak, azt mutatta ki, hogy ezek közül egyiknek sem lehetett jelentős negatív hatása.

(100)

A fenti elemzés alapján, ami a közösségi gazdasági ágazat helyzetére hatást gyakorló valamennyi ismert tényezőt megfelelően megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal káros hatásától, a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy az érintett országból származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozott.

(101)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó következtetés levonása ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, ami miatt levonható az a következtetés, hogy ebben a sajátos esetben nem áll a Közösség érdekében intézkedéseket elfogadni. A közösségi érdek meghatározása az összes különféle érintett érdek, azaz a közösségi gazdasági ágazat, a nyersanyagszállítók, az importőrök és az érintett termék felhasználói érdekeinek értékelésén alapult.

(102)

A közösségi gazdasági ágazat egyetlen, Franciaországban található gyártóból áll. A vállalat az egyéb tevékenységei között az NG világszerte történő előállításával és értékesítésével is foglalkozó Ajinomoto csoport tulajdonában áll. A közösségi gazdasági ágazat a nyersanyagát közösségi beszállítóktól vásárolta, így hatással volt a nyersanyagszállítók foglalkoztatási szintjére.

(103)

A közösségi gazdasági ágazat a 2005-ös pénzügyi év óta, a költségek csökkentése céljából, erőfeszítéseket tett egy alapos szerkezetátalakítási beruházás érdekében, és ennek eredményeképpen életképesnek tekinthető. A dömpingelt behozatal miatt azonban kár érte a közösségi gazdasági ágazatot az értékesítési volumen jelentős csökkenése és az eladási ár nem elégséges emelkedése formájában, ami számára jelentős pénzügyi veszteséget eredményezett. A dömpingellenes vám kivetését követően várhatóan az ágazat által értékesített NG mennyisége nőne, és egy bizonyos mértékig az árai is emelkednének a közösségi piacon. Ez lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy egy elfogadható szintű nyereségességet érjen el.

(104)

Vélhetően az intézkedések bevezetése helyreállítaná a tisztességes versenyt a piacon. Megjegyzendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat veszteségei a Kínai Népköztársaságból származó, dömpingelt, alacsony árú behozatallal való versenyzés nehézségeiből erednek. A dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a közösségi gazdasági ágazat várhatóan olyan pozícióba kerülne, hogy az elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerhetné, amit a nyereségességére való pozitív hatás követne.

(105)

Amint az a fentiekben említésre került, a közösségi gazdasági ágazatot a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal által okozott jelentős kár érte. Amennyiben az intézkedéseket nem vetnék ki, a közösségi gazdasági ágazat helyzetének további romlása valószínűsíthető, ami aláásná az elmúlt évek beruházásainak pozitív hatását. A dömpingelt behozatal árleszorító hatása továbbra is meghiúsítaná a közösségi gazdasági ágazat erőfeszítéseit, különösen, amit egy nyereséges szint visszanyerése érdekében tenne. Az intézkedések meghozatalának elmulasztása a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú jelenlétét sodorná veszélybe.

(106)

Következésképpen az intézkedések várhatóan hatékonyak lennének annak a lehetőségnek a biztosításában a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgálat során megállapított káros dömping hatásából felépüljön.

(107)

Összesen három importőr működött együtt a vizsgálat során, és mindhárman a dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen voltak. A vizsgálati időszak alatt ezek az importőrök bonyolították a Kínai Népköztársaságból származó összes közösségi behozatal körülbelül 46 %-át, valamint az NG közösségi fogyasztásának körülbelül 19 %-át.

(108)

Az ideiglenes ténymegállapítások alapján levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésének hatása két együttműködő importőr esetében elhanyagolható lenne. A megmaradt együttműködő importőr esetében az előzetes jelzések szerint az NG a forgalmának egy 7–12 % közé eső részét teszi ki. Ez a vállalat a közvetlenül az NG-vel foglalkozó részlegében kevesebb, mint öt főt foglalkoztat. A vállalatnak az NG értékesítéséből származó nyeresége csekély. Erre való tekintettel, valamilyen dömpingellenes vám kivetésének hatása nem lenne elhanyagolható. A közösségi piacon azonban az intézkedések bevezetésének várható hatása a (valamennyi forrásból származó) NG árainak emelkedése lenne. Ez az importőr ezért olyan helyzetben lenne, hogy a dömpingellenes intézkedések által okozott növekedést egészében vagy majdnem teljes egészében tovább háríthatná, anélkül, hogy az a teljes nyereségére jelentős hatással lenne.

(109)

Ilyen körülmények között, a Bizottság a benyújtott információk alapján ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések hatása, amennyiben lesz ilyen, valószínűleg nem lesz jelentős hatással az importőrökre.

(110)

Összesen négy, a Kínai Népköztársaságból származó NG behozatal 18 %-át felvásárló, felhasználó vállalat működött együtt a vizsgálat során. Ezek a vállalatok az élelmiszeriparban és a kozmetikai iparban tevékenykednek.

(111)

Az együttműködő felhasználók közül kettő az élelmiszeriparban tevékenykedik. A vizsgálati időszak alatt összességében ez a két vállalat a Kínai Népköztársaságból származó NG-behozatal mintegy 17 %-át vásárolta fel. Szükséges megjegyezni, hogy mindkét vállalat jelentős mennyiséget szerez be a közösségi gazdasági ágazattól is, csakúgy, mint más forrásokból. Azt is meg kell jegyezni, hogy az NG-vel kapcsolatos tevékenységek mindkét vállalat esetében a teljes üzletvitelnek csak kis részét teszik ki. Az egyik, a vizsgálati időszak során csak nagyon kis mennyiségű Kínai Népköztársaságból származó import NG-t beszerző vállalat esetében, az intézkedések bevezetésének hatása elhanyagolható lesz. A másik vállalat esetében az intézkedések esetleges bevezetésének hatása további vizsgálat alá kerül.

(112)

Ami a két másik együttműködő felhasználót illeti, megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt a kínai behozatalnak csak körülbelül 1 %-át szerezték ők be. Ilyen körülmények között vélelmezhető, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem járna jelentős hatással e vállalatok pénzügyi helyzetére.

(113)

A körülmények között a Bizottság a benyújtott információk alapján azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések hatása, amennyiben lesz ilyen, valószínűleg nem lesz jelentős hatással a felhasználókra.

(114)

Két beszállító válaszolt a kérdőívre, valamint támogatta a dömpingellenes intézkedések bevezetését. Az egyikük a közösségi gazdasági ágazatnak szállít nyersanyagot, mégpedig cukormelaszt. Az e vállalat által a közösségi gazdasági ágazatnak szállított cukormelasz körülbelül 5 %-át teszi ki a vállalat forgalmának. Amennyiben nem vetnek ki dömpingellenes intézkedéseket, fennáll annak a veszélye, amint az fentebb már említésre került, hogy a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú jelenléte válik kétségessé. Ha ez megtörténne, a közösségi gazdasági ágazat nyersanyagszállítóinak helyzetét egyértelműen negatív hatás érné.

(115)

Ami a második beszállítót illeti, a helyzetét tovább fogják vizsgálni bármilyen ideiglenes intézkedés bevezetését követően.

(116)

Ha nem vetnek ki intézkedéseket, a közösségi gazdasági ágazat értékesítései tovább fognak esni, aminek eredményeképpen a nyersanyagok iránti keresletük is csökkenni fog. Ez minden valószínűség szerint negatív hatással lesz a nyersanyagszállítók nyereségességére.

(117)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az Ajinomoto csoport erőfölényben lehet nem csupán a közösségi piacon, hanem a világpiacon is. Ezen érdekelt felek állítása szerint, a kínai versenytársakat leszámítva az Ajinomoto csoport valójában az NG-előállítást világszerte monopolizálja. Ki kell azonban emelni, hogy az egyik, ezen állítást tevő érdekelt fél által benyújtott információk alapján, a nem kínai és a nem az Ajinomotóhoz kapcsolódó NG-előállítás még mindig több mint 500 000 tonnát tesz ki (ami több mint az Ajinomoto csoport össztermelése).

(118)

A közösségi piac vonatkozásában, ha bevezetik a dömpingellenes intézkedéseket, az erős piaci pozícióikra tekintettel, az érintett kínai exportáló gyártók valószínűleg továbbra is értékesíteni fogják a termékeiket, jóllehet nem dömpingelt áron. Az is valószínűsíthető, hogy továbbra is lesz kellő számú jelentős versenytárs a közösségi piacon, többek között gyártók Indonéziából, Dél-Koreából, Vietnamból, Brazíliából és Tajvanról. Ki kell emelni, hogy a figyelembe vett időszak elején, az e forrásokból származó behozatal a közösségi piac 31,4 %-át tette ki, ami jelentősen csökkent a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal miatt. Ezért valószínűleg a felhasználók továbbra is különböző NG-szállítók közül választhatnak majd. Amennyiben azonban nem vetnének ki intézkedéseket, a közösségi gazdasági ágazat jövője forogna kockán. Az eltűnése súlyosan gyengítené a versenyt a közösségi piacon.

(119)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nincsen olyan kényszerítő ok, ami ezen esetben a dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(120)

A dömpingre, kárra, okozati összefüggésre, valamint a közösségi érdekre vonatkozóan levont következtetésekre tekintettel, annak érdekében, hogy megakadályozzák a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak további kár okozását, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(121)

A vám mértékének megállapítása céljából a megállapított dömpingkülönbözet szintjét, valamint a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét figyelembe vették.

(122)

Mivel a közösségi gazdasági ágazatot az egész figyelembe vett időszak alatt pénzügyi veszteségek érték, a dömpingelt behozatal nélkül realizálható nyereség az NG-gyártók által a figyelembe vett időszak alatt a hasonló termékből és olyan országokban realizált haszonkulcson alapszik, ahol kínai dömpingelt behozatal nem volt jelen (nevezetesen Tajvan és Thaiföld). Ennek alapján megállapításra került, hogy a forgalom 5 %-a az a haszonkulcs, amit a közösségi gazdasági ágazat által, a kárt okozó dömping hiányában várhatóan realizálható megfelelő minimumnak lehet tekinteni. Ezt követően a szükséges áremelés az ár-alákínálási számításokhoz megállapított súlyozott átlagimportár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon eladott termékek kárt nem okozó árának összehasonlítása alapján került meghatározásra. A kárt nem okozó ár úgy került kiszámításra, hogy a közösségi gazdasági ágazat eladási árát a vizsgálati időszak alatt keletkezett tényleges veszteséggel módosították, majd a fent említett haszonkulcsot ehhez hozzáadták. Az ebből az összehasonlításból származó esetleges különbséget ezt követően kifejezték a teljes CIF-importérték százalékában.

(123)

Az előbb említettek fényében, az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottság úgy véli, hogy a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabb szintjén, az alacsonyabb vám szabályának megfelelően, ideiglenes dömpingellenes vámot szükséges kivetni a Kínai Népköztársaságból származó behozatal tekintetében.

(124)

Az e rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Ezért a vámtételek tükrözik a vizsgálat során e vállalatok vonatkozásában feltárt helyzetet. Ezek a vámtételek (az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben), így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalatok, tehát az említett egyedi jogalanyok által előállított termékek behozatalára alkalmazandóak. Az e rendelet rendelkező részében nem kifejezetten név szerint és címmel említett bármely más vállalat, beleértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó jogalanyokat, nem részesülhetnek e vámok előnyeiben, és az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtétel vonatkozik rájuk.

(125)

A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

(126)

A fenti ideiglenes megállapításokat az összes érdekelt féllel közlik és egyben fel is kérik őket, hogy álláspontjukat írásban ismertessék és kérjék meghallgatásukat. Észrevételeiket tanulmányozni fogják, és megalapozottságuk esetén figyelembe veszik a végleges döntés meghozatala előtt. Az ideiglenes megállapításokat a végleges döntés keretében felül is lehet vizsgálni,