(1)

A 999/2001/EK rendelet megállapítja az állatoknál előforduló egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére is.

(2)

A 999/2001/EK rendelet V. melléklete határozza meg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat.

(3)

Különböző tényezők kedvező trendre engednek következtetni a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmainak (BSE) járványát illetően, valamint azt mutatják, hogy e tekintetben egyértelműen javult a helyzet az utóbbi években az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseknek, elsősorban a teljes takarmányozási tilalomnak és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének köszönhetően.

(4)

A Bizottság 2005. július 15-én elfogadott TSE-ütemtervének (2) stratégiai célja egyfelől a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének biztosítása és fenntartása a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok biztonságos eltávolításának folytatása révén, másfelől a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó listának vagy az állatok életkorhatárára vonatkozó előírásoknak az új és kialakulóban lévő tudományos vélemények alapján történő módosítása.

(5)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2007. április 19-én kiadott véleményében megállapította, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek alapján a szarvasmarhák központi idegrendszerében a kimutatható fertőzés az inkubációs időszak kb. háromnegyede után jelentkezik, továbbá valószínűsíthető, hogy 33 hónapos szarvasmarhák esetében a fertőzöttséget nem lehet kimutatni vagy az nincs jelen.

(6)

A Közösségben 2001. és 2006. között bejelentett esetekben a BSE-pozitív állatok átlagéletkora 86 hónapról 121 hónapra emelkedett. A Közösségben ebben az időszakban elvégzett, összesen több mint 60 millió szarvasmarhát érintő vizsgálat során 7 413 esetben találták az állatot BSE-pozitívnak, azonban csak hét esetben jelentették a betegség meglétét 35 hónapnál fiatalabb szarvasmarhában.

(7)

Tehát van tudományos alapja a korhatár felülvizsgálatának az egyes különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok szarvasmarhákból való eltávolítására vonatkozóan, különösen a gerincoszlop tekintetében. Tekintettel a központi idegrendszerben lévő fertőzés inkubációs időszak alatti fejlődésére, a BSE-pozitív állatállomány korszerkezetére és a 2001. január 1-je után született szarvasmarhák csökkentett expozíciójára, a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak minősülő gerincoszlopának a gerincalapi idegdúcokkal együtt történő eltávolítására megállapított korhatár 24-ről 30 hónapra emelhető. Ennek megfelelően módosítani kell a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében szereplő, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó meghatározást.

(8)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

„ii.

a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat; valamint”