29.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/39

(1)

a Bírósághoz az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe – amely címek a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének fenntartásáról és fejlesztéséről rendelkeznek – szerinti területeken benyújtható előzetes döntéshozatal iránti kérelmek vonatkozásában bizonyos esetekben a Bíróság részéről gyors válaszadásra van szükség a nemzeti bíróság előtti ügy elbírálásának sürgőssége miatt;

(2)

a Bíróság Alapokmányának 23. cikke szerinti rendes előzetes döntéshozatali eljárás és az eljárási szabályzat rendelkezései nem teszik lehetővé a Bíróság számára, hogy a fenti esetekben megkövetelt gyorsasággal határozzon az elé terjesztett kérdésekről. Az eljárási szabályzat 104a. cikkében az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek vonatkozásában előírt gyorsított eljárást ugyanazok a szakaszok alkotják, mint a rendes előzetes döntéshozatali eljárást, és csak kivételesen alkalmazható, mivel gyorsasága főként annak köszönhető, hogy a szóban forgó előzetes döntéshozatal iránti kérelem az eljárás valamennyi szakaszában elsőbbséget élvez a folyamatban lévő egyéb ügyekkel szemben;

(3)

a nem elhanyagolható számú előzetes döntéshozatal iránti kérelem gyors elbírálása csak a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás megindításával lehetséges, amely eljárás korlátozza és leegyszerűsíti a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás szakaszait,

1.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 104a. cikket követően a következő szöveg kerül beillesztésre:

„104.b cikk

1.   Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe vagy az EK Szerződés harmadik részének IV. címe szerinti területek vonatkozásában egy vagy több kérdést felvető előzetes döntéshozatalra utalás – a nemzeti bíróság kérelmére vagy kivételesen hivatalból – az e szabályzat vonatkozó rendelkezéseitől eltérve sürgősségi eljárásban is elbírálható.

A nemzeti bíróság kérelme ismerteti a sürgősség fennállását alátámasztó és ezen eltérő eljárás alkalmazását igazoló jogi és ténybeli körülményeket, valamint lehetőség szerint megjelöli az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a nemzeti bíróság által javasolt választ.

Ha a nemzeti bíróság nem nyújtott be sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet, a Bíróság elnöke – ha valószínűsíthető, hogy ezt az eljárást kell alkalmazni – felkérheti a fent említett tanácsot, hogy vizsgálja meg az előzetes döntéshozatalra utalás említett eljárásban történő elbírálásának szükségességét.

Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozatot a kijelölt tanács hozza meg, az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően. A tanács összetételének meghatározására a 11c. cikknek megfelelően az ügy előadó bíró részére történő kiosztásának napján kerül sor, ha a sürgősségi eljárás alkalmazását a nemzeti bíróság kérte, ha pedig az eljárás alkalmazását a Bíróság elnökének felkérésére vizsgálják, akkor a felkérés napján.

2.   A hivatalvezető haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az előző § szerinti előzetes döntéshozatalra utalást – amennyiben a nemzeti bíróság sürgősségi eljárás alkalmazását kérte, illetve ha az elnök felkérte a kijelölt tanácsot az utalás ezen eljárásban történő elbírálása szükségességének vizsgálatára – közöljék a nemzeti bíróság előtti eljárás feleivel, az e bíróság székhelye szerinti tagállammal, valamint az Alapokmány 23. cikkének első bekezdése szerinti intézményekkel, az e rendelkezésben előírt feltételek szerint.

Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot haladéktalanul kézbesítik a nemzeti bíróságnak, a feleknek, a tagállamnak és az előző bekezdés szerinti intézményeknek. Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozat megállapítja az előbb említettek számára a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidőt. A határozat megjelölheti azokat a jogkérdéseket, amelyekre e beadványokban vagy írásbeli észrevételekben ki kell térni, és meghatározhatja ezek maximális terjedelmét.

Az előzetes döntéshozatalra utalást, közvetlenül az első bekezdés szerinti kézbesítést követően, ezenkívül közlik az Alapokmány 23. cikkében meghatározott – az említett kézbesítés címzettjein kívüli – érdekeltekkel, és az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot közvetlenül a második bekezdés szerinti kézbesítést követően közlik ugyanezekkel az érdekeltekkel.

Az Alapokmány 23. cikke szerinti feleket és egyéb érdekelteket amint lehetséges tájékoztatják a tárgyalás előrelátható időpontjáról.

Ha az előzetes döntéshozatalra utalást nem sürgősségi eljárásban bírálják el, az eljárás az Alapokmány 23. cikke rendelkezéseinek és az e szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően folytatódik.

3.   A sürgősségi eljárásban elbírálandó előzetes döntéshozatalra utalást, valamint a benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket kézbesítik az Alapokmány 23. cikkében meghatározott – az előző § első bekezdésében említett feleken és érdekelteken kívüli – egyéb érdekelteknek. Az előzetes döntéshozatalra utaláshoz csatolják a fordítást, valamint adott esetben az összefoglalást, a 104. cikk 1. § ában előírt feltételek szerint.

A benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket ezenkívül kézbesítik a feleknek és az előző § első bekezdésében említett érdekelteknek.

Az előző bekezdések szerinti kézbesítésekkel egyidejűleg közlik a felekkel és az egyéb érdekeltekkel a tárgyalási határnapot.

4.   A tanács – kivételesen sürgős esetben – úgy határozhat, hogy mellőzi az e cikk 2. §-ának második bekezdése szerinti eljárás írásbeli szakaszát.

5.   A kijelölt tanács a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

A kijelölt tanács úgy is határozhat, hogy három bíróból álló tanácsban jár el. Ebben az esetben a kijelölt tanács a kijelölt tanács elnökéből, az előadó bíróból és a kijelölt tanács összetételének meghatározásakor a 11c. cikk 2. §-a szerinti listáról kijelölt első, illetve adott esetben első és második bíróból áll.

A kijelölt tanács úgy is határozhat, hogy visszautalja az ügyet a Bírósághoz annak érdekében, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testületnek osszák ki. A sürgősségi eljárás az új testület előtt – adott esetben a szóbeli szakasz újbóli megnyitását követően – folytatódik.

6.   Az e cikk szerinti eljárási iratok akkortól tekinthetők benyújtottnak, amikor az aláírással ellátott eredeti példány másolatát, valamint a hivatkozott iratokat és dokumentumokat a 37. cikk 4. §-ában meghatározott jegyzékkel együtt – faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján – megküldték a Hivatalnak. Az irat eredeti példányát és a fent említett mellékleteket meg kell küldeni a Bíróság Hivatalához.

Az e cikk szerinti kézbesítések és közlések a dokumentum másolatának faxon vagy a Bíróságnál és a címzettnél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján történő megküldésével is teljesíthetők.”