6.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/55

(1)

A rasszizmus és az idegengyűlölet a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és a jogállamiság azon elveinek közvetlen megsértése, amely alapelveken az Európai Unió alapul és amelyek közösek a tagállamokban.

(2)

A Tanácsnak és a Bizottságnak az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései lehető legjobb végrehajtásáról szóló cselekvési terve (2), az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülésének következtetései, az Európai Uniónak a rasszizmus elleni világkonferencián képviselt álláspontjáról és a jelenlegi uniós helyzetről szóló, 2000. szeptember 20-i európai parlamenti állásfoglalás (3), valamint a Bizottságnak az eredménytábla kétéves frissítése kapcsán az Európai Unión belüli „szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló” térség létrehozása terén elért eredmények áttekintéséről (2000. második fele) szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleménye e területen fellépést kíván. A Tanács a 2004. november 4–5-i hágai programban emlékeztet a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet valamennyi formájával szembeni fellépésre vonatkozó, az Európai Tanács által, 2003 decemberében már kinyilvánított határozott elkötelezettségére.

(3)

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló, 1996. július 15-i 96/443/IB tanácsi együttes fellépést (4) olyan további jogalkotásnak kell követnie, amely megfelel a tagállamok törvényei és rendelkezései további közelítése, valamint a hatékony igazságügyi együttműködést gátló, elsősorban a tagállamok különböző jogi megközelítéseiből eredő akadályok leküzdése igényének.

(4)

A 96/443/IB együttes fellépés és a más nemzetközi fórumokon – például az Európa Tanácson belül – végzett munka értékelésének alapján az igazságügyi együttműködés terén még mindig bizonyos nehézségek tapasztalhatók, ezért szükséges a tagállamok büntető jogszabályainak további közelítése a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére irányuló átfogó és világos jogi szabályozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(5)

A rasszizmus és az idegengyűlölet fenyegetést jelent az e viselkedés célpontjául szolgáló személyek csoportjaira nézve. Az Európai Unión belül szükséges e jelenséggel kapcsolatban közös büntetőjogi megközelítés meghatározása annak érdekében, hogy ugyanaz a magatartás minden tagállamban bűncselekménynek minősüljön, és hogy a büntető jogszabályok az ilyen bűncselekményeket elkövető vagy ezekért felelős természetes és jogi személyek ellen hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket irányozzanak elő.

(6)

A tagállamok elismerik, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem egy átfogó keretben végrehajtott, többféle intézkedést követel meg és nem korlátozódhat kizárólag büntetőügyekre. E kerethatározat – a büntetőjog eszközei révén – a rasszizmus és az idegengyűlölet különösen súlyos formái elleni küzdelemre korlátozódik. Mivel a tagállamok kulturális és jogi hagyományai – különösen ezen a területen – bizonyos mértékig eltérőek, jelenleg nincs lehetőség a büntetőjogi szabályok teljes harmonizációjára.

(7)

E kerethatározatban a „származás” elsősorban bizonyos jellemzők (például faj vagy bőrszín) alapján beazonosítható személyektől származó személyekre vagy személyek csoportjaira vonatkozik, akiknél azonban mindezek a jellemzők már nem feltétlenül léteznek. Ennek ellenére származásuk miatt ezek a személyek vagy személyek csoportjai gyűlöletnek vagy erőszaknak lehetnek kitéve.

(8)

A „vallás” széles értelemben a vallási vagy más lelkiismereti meggyőződésükre való utalással meghatározott személyekre vonatkozik.

(9)

A „gyűlölet” a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti, nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló gyűlöletre vonatkozik.

(10)

E kerethatározat nem gátolja a tagállamokat abban, hogy nemzeti jogukban olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az 1. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontját kiterjesztik a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti, nemzeti vagy etnikai hovatartozásuk alapján történőtől eltérő módon, például társadalmi helyzetük vagy politikai meggyőződésük alapján meghatározott személyek csoportja ellen elkövetett bűncselekményekre.

(11)

Biztosítani kell, hogy a rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása és üldözése ne függjön a sértettek feljelentésétől vagy a büntetőeljárás megindításának általuk történő kezdeményezésétől, mivel az ilyen személyek gyakran különösen sebezhetők, és visszariadnak az eljárás kezdeményezésétől.

(12)

A büntető jogszabályok közelítésének – a tagállamok közötti teljes körű és hatékony igazságügyi együttműködés elősegítése révén – a rasszista és idegengyűlölő bűncselekmények elleni hatásosabb küzdelemhez kell vezetnie. E kerethatározat felülvizsgálatakor a Tanácsnak figyelembe kell vennie az e téren esetlegesen meglévő nehézségeket annak megvizsgálása céljából, hogy szükséges-e további lépéseket tenni ezen a területen.

(13)

Mivel ezen kerethatározat célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy a rasszista és az idegengyűlölő bűncselekményeket minden tagállamban legalább egy minimális szintet elérő, hatásos, arányos és visszatartó erejű büntetésekkel sújtsák, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, minthogy e szabályoknak közösnek és összeegyeztethetőnek kell lenniük, és ezért e célkitűzés az Európai Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az utóbbi cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ezen kerethatározat nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény – különösen annak 10. és a 11. cikke – által elismert, valamint az Európai Unió alapjogi chartája – különösen annak II. és VI. fejezete – által tükrözött alapvető jogokat és jogelveket.

(15)

Az egyesülési szabadsággal és a véleménynyilvánítási szabadsággal, így különösen a sajtószabadsággal, illetve az egyéb médiumokon keresztüli véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggő megfontolások sok tagállam nemzeti jogában külön eljárási biztosítékok és egyéb különös szabályok elfogadását eredményezték a felelősség meghatározása vagy korlátozása tekintetében.

(16)

A 96/443/IB együttes fellépést hatályon kívül kell helyezni, mivel az Amszterdami Szerződés, a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (5), valamint e kerethatározat hatálybalépésével az együttes fellépés okafogyottá vált,

a)

nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben;

b)

az a) pontban említett cselekmény elkövetése röpiratok, képek vagy egyéb anyagok nyilvános terjesztése vagy forgalmazása útján;

c)

a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának 6., 7., illetve 8. cikkében meghatározott népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvánosság előtti védelmezése, tagadása vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetése faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek egy csoportja vagy e csoport valamely tagja ellen irányuló módon, amennyiben az adott cselekményt olyan módon valósítják meg, hogy az e csoport vagy annak valamely tagja ellen erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas;

d)

a Nemzetközi Katonai Törvényszéknek az 1945. augusztus 8-i Londoni Egyezményhez csatolt chartája 6. cikkében meghatározott bűncselekmények nyilvánosság előtti védelmezése, tagadása vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetése faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek egy csoportja vagy e csoport valamely tagja ellen irányuló módon, amennyiben az adott cselekményt olyan módon valósítják meg, hogy az e csoport vagy annak valamely tagja ellen erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas.

a)

a jogi személy képviseletének joga;

b)

a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; vagy

c)

a jogi személy szervezetében az ellenőrzés joga.

a)

állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárás;

b)

üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás;

c)

bírósági felügyelet alá helyezés;

d)

bíróság által elrendelt felszámolás.

a)

egészben vagy részben a területén követték el;

b)

valamelyik állampolgára követte el; vagy

c)

olyan jogi személy javára követték el, amelynél a tevékenység végzésének központja az adott tagállam területén található.

a)

az elkövető a cselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van az adott állam területén, függetlenül attól, hogy a cselekményt az adott állam területén található információs rendszerre telepített tartalommal követik-e el;

b)

a cselekményt az adott állam területén található információs rendszerre telepített tartalommal követik el, függetlenül attól, hogy az elkövető a cselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van-e az adott állam területén.