24.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/118


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1351/2008/EK HATÁROZATA

(2008. december 16.)

az Internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 153. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az Internet és a kommunikációs technológiák – például a mobiltelefon – használata továbbra is jelentősen növekszik az Európai Unióban, és többek között kiváló részvételi, interaktivitási és kreativitási lehetőségeket kínál minden polgárnak. A gyermekeket fenyegető kockázatok és az ezen technológiákkal való visszaélések azonban továbbra is léteznek, a változó technológiák és társadalmi szokások eredményeként újabb kockázatok és visszaélések keletkeznek. EU-szintű intézkedésekre van szükség a gyermekek nem megfelelő internetes tartalomhoz való hozzáférése következtében esetlegesen károsuló fizikai, szellemi és erkölcsi integritásának védelme érdekében. Továbbá a polgároknak az Internet és az egyéb kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek kiaknázására és az előnyök felhasználására való ösztönzéséhez szükség van ezek biztonságosabb használatát előmozdító intézkedésekre is.

(2)

A Bizottságnak a lisszaboni stratégiát továbbfejlesztő „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleménye (COM(2005) 0229) összhangra törekszik a Bizottság információs társadalmi és médiaügyi politikáiban, hogy ezáltal megerősítse az információs és kommunikációs technológiák jelentős hozzájárulását a tagállamok gazdasági teljesítményéhez. Egyik célja a megfizethető és biztonságos nagy sávszélességű kommunikációt, valamint gazdag és változatos digitális tartalmat és szolgáltatásokat kínáló egységes európai információs térség létrehozása.

(3)

Az információs társadalomban felmerülő, digitális tartalommal kapcsolatos kihívásokat szabályozó közösségi jogi keret magában foglal a kiskorúak védelméről (3), a magánélet védelméről (4) és a közvetítő szolgáltatók felelősségéről (5) szóló rendelkezéseket is. A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (6) minimális követelményeket ír elő a tagállamoknak a bűncselekmények meghatározása és a megfelelő szankcionálása tekintetében. Az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ágazat versenyképességének a kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható és hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek elősegítése általi fejlesztéséről szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánláson (7) alapuló, az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (8) iránymutatásokat határoz meg a nemzeti önszabályozás fejlődése tekintetében, és az ajánlás alkalmazási körét kiterjeszti a médiaismeretekre, a tapasztalatoknak és a legjobb gyakorlatoknak a szabályozó, az önszabályozó és az együttszabályozó szervek közötti megosztására, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre az összes médiumban.

(4)

Folyamatos intézkedésre lesz szükség mind a gyermekekre potenciálisan káros tartalom – így különösen a pornográf anyagok, mind pedig a jogellenes tartalom – különösen a gyermekkel való szexuális visszaélésre vonatkozó anyagok – vonatkozásában. Ugyanígy folyamatos intézkedésekre lesz szükség annak megelőzésére, hogy a gyermekek testi és lelki sérülésekhez vezető káros és jogellenes magatartás áldozatává váljanak, valamint, hogy ilyen magatartás színlelésére vegyék rá őket, kárt téve önmagukban és másokban. Különös erőfeszítéseket kell tenni az annak megelőzésére irányuló megoldások feltárása érdekében, hogy egy felnőtt az információs és kommunikációs technológiákon keresztül ajánlatot tegyen egy gyermekkel való találkozásra szexuális visszaélés vagy más szexuális bűncselekmény elkövetése céljából. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös támogatói rendszernek.

(5)

Emellett az intézkedésnek annak megelőzésére kell irányulnia, hogy a gyermekek az Interneten és/vagy interaktív digitális technológiákon – beleértve a mobiltelefonokat is – keresztül fenyegetések, zaklatás vagy megalázás áldozatává váljanak.

(6)

Az Internet és az új online technológiák biztonságosabb használatát a világhálón található tiltott és káros tartalom ellen különösen a gyermekek és kiskorúak védelme területén folytatott harccal elősegítő többéves közösségi cselekvési terv (9) (az 1998–2004-es biztonságosabb internet plusz program) elfogadásáról szóló, 1999. január 25-i 276/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatát elősegítő többéves közösségi program (a 2005–2008-as Biztonságosabb internet plusz program) létrehozásáról szóló, 2005. május 11-i 854/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (10) olyan közösségi finanszírozásról rendelkezett, amely – az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának készült programértékelések (COM(2001) 0690, COM(2003) 0653 és COM(2006) 0663 alapján – sikeresen ösztönözte a különféle kezdeményezéseket, és „európai hozzáadott értéket” képviselt.

(7)

Az előző programok értékelésének megállapításain túl az Eurobarométer felmérései és egy nyilvános konzultáció is egyértelműen azt mutatta, hogy szükség van a jogellenes tartalom bejelentése és a tagállamokban végzett társadalmi tudatosítás növelése érdekében tett tevékenységek fenntartására.

(8)

Az e határozattal létrehozott programnak többek között arra kell irányulnia, hogy oktatási csomagot hozzon létre szülők, gondviselők, tanárok és nevelők számára.

(9)

A technológiák fejlődése, az Internet és a többi kommunikációs technológia felnőttek és gyermekek általi felhasználásának módjában bekövetkező változások, valamint a társadalmi szokások átalakulása újabb kockázatokkal jár a gyermekek számára. E változások jobb megértése érdekében a hatékony fellépések kialakítására használható tudásbázis megerősítésére van szükség. Több intézkedést és fellépést kell sokoldalúan és egymást kiegészítő módon társítani; ez magában foglalja például a biztonságos és felelősségteljes internethasználatot előmozdító intézkedések meghozatalát, a támogató technológiák továbbfejlesztését, az általánosan elismert viselkedési normákat tartalmazó etikai kódexekre vonatkozó legjobb gyakorlatok előmozdítását, valamint az ezen kódexekre vonatkozó és kölcsönösen elfogadott célok tekintetében az adott iparággal való együttműködést.

(10)

A programnak továbbra is támogatnia kell a gyermekek számára hasznos tartalmak ösztönzését célzó intézkedéseket.

(11)

Az új technológiák és a média területén bekövetkezett innováció következtében változó médiapaletta szükségessé teszi, hogy ne kizárólag a gyermekek, de a szülők, a gondviselők, a tanárok és a nevelők is biztonságosan és eredményesen használják az online információs szolgáltatásokat.

(12)

Erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek védelme érdekében, például eredményes életkorellenőrző-rendszerek és önkéntes tanúsítási címkék kidolgozásával.

(13)

A probléma globális jellege miatt elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés. Az egyik országban készülő, majd egy másik országban tárolt jogellenes tartalom a világon bárhonnan hozzáférhetővé és letölthetővé tehető. A közösségi hálózati struktúrák révén ösztönzött nemzetközi együttműködést meg kell erősíteni ahhoz, hogy a gyermekek fokozottabb védelemben részesüljenek a harmadik országokat is érintő, határokon átnyúló veszélyekkel szemben. Kölcsönös előnyökkel járhat a legjobb gyakorlatok megosztása az európai szervezetek és a világ más részeinek szervezetei között.

(14)

Valamennyi tagállam megerősítette a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezményt, amelynek értelmében az aláíró államok kötelesek a gyermekek kizsákmányolásának megakadályozása érdekében szükséges valamennyi nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú intézkedés megtételére, valamint az egyezményben elismert jogok fenntartásához szükséges valamennyi jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedés meghozatalára, adott esetben nemzetközi együttműködés keretében.

(15)

A Bizottság az e határozattal ráruházott végrehajtási hatáskörökben alapvetően olyan intézkedéseket jogosult meghozni, amelyek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi rendelet (11) 2. cikkének a) pontja szerinti, jelentős költségvetési vonzatú programok végrehajtásával kapcsolatos irányítási intézkedéseknek minősülnek. Ezeket az intézkedéseket ezért az említett határozat 4. cikkében előírt irányítási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(16)

A Bizottságnak biztosítania kell a kapcsolódó közösségi kezdeményezésekkel és programokkal való kiegészítő jelleget és kapcsolódási pontokat.

(17)

E határozat meghatározza a program olyan pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (12) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(18)

Mivel e határozat céljait a megoldandó kérdések határokon átnyúló jellegére való tekintettel a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért – a fellépések európai léptéke és hatásai miatt – közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió alapjogi chartájában, és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésében, valamint 7., 8., és 24. cikkében foglalt elveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program célja

(1)   Ez a határozat közösségi programot hoz létre az Internet és az egyéb kommunikációs technológiák biztonságosabb használatának előmozdítása érdekében – különösen a gyermekek tekintetében –, valamint a jogellenes tartalom és a káros online magatartás elleni fellépésre.

A program elnevezése: „Biztonságosabb Internet” program („a program”).

(2)   A következő a cselekvési irányvonalakat kell meghatározni:

a)

a társadalmi tudatosság biztosítása;

b)

a jogellenes tartalom és a káros online magatartás elleni küzdelem;

c)

az online környezet biztonságosabbá tételének előmozdítása;

d)

tudásbázis létrehozása.

Az ezen cselekvési irányvonalak keretében végrehajtandó tevékenységeket az I. melléklet tartalmazza.

A programot a III. melléklettel összhangban kell végrehajtani.

(3)   E határozat alkalmazásában „gyermekek” a 18. életévüket még be nem töltött személyek, kivéve, ha az adott nemzeti jog bizonyos feltételek fennállása mellett a 18. életévük betöltése előtt teljesen cselekvőképesnek nyilvánítja őket.

2. cikk

Részvétel

(1)   A programban részt vehetnek az alábbiak:

a)

a tagállamok területén letelepedett jogi személyek;

b)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak területén letelepedett jogi személyek, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételekkel összhangban;

c)

az előcsatlakozási stratégiába bevont csatlakozó és tagjelölt országokban letelepedett jogi személyek, a szóban forgó országok közösségi programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban;

d)

a nyugat-balkáni és az Európával szomszédos országokban letelepedett jogi személyek, a szóban forgó országok közösségi programokban való részvételére vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az érintett országokkal közösen meghatározandó rendelkezésekkel összhangban;

e)

az olyan harmadik ország területén letelepedett jogi személyek, amely ország részese egy, a Közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, és amely azon megállapodás értelmében vagy alapján pénzügyileg hozzájárul a programhoz.

(2)   A programban ezenkívül részt vehetnek nemzetközi szervezetek, valamint az (1) bekezdés b) – e) pontjában említettektől eltérő harmadik országokban letelepedett jogi személyek a III. mellékletben megállapított feltételek mellett.

3. cikk

A Bizottság hatásköre

(1)   A Bizottság felel a program végrehajtásáért.

(2)   A Bizottság e határozat alapján éves munkaprogramokat dolgoz ki.

(3)   A program végrehajtása során a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben biztosítja, hogy a program összhangban álljon más vonatkozó közösségi politikákkal, programokkal és fellépésekkel, és azokkal kölcsönösen kiegészítsék egymást.

(4)   A Bizottság a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban jár el az alábbi célokból:

a)

az éves munkaprogramok elfogadása és módosítása, beleértve a nemzetközi együttműködés kiemelt fontosságú területeinek meghatározását is;

b)

a közösségi finanszírozásra irányuló ajánlattételi felhívásokat követően javasolt projektek értékelése, amennyiben a becslések szerint a közösségi hozzájárulás eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t;

c)

a program értékelésére irányuló intézkedések végrehajtása.

(5)   A Bizottság tájékoztatja a 4. cikkben említett bizottságot a program végrehajtásának előrehaladásáról. A Bizottság különösen haladéktalanul tájékoztatja az említett bizottságot az e cikk (4) bekezdése alkalmazási körébe nem tartozó ügyekben hozott, kiválasztásra vonatkozó határozatokról.

4. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikke rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdése által megállapított határidő három hónap.

5. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)   A közösségi támogatás hatékony felhasználása érdekében a Bizottság biztosítja, hogy az e határozat alapján tett fellépéseket előzetes jóváhagyásnak, nyomon követésnek és utólagos értékelésnek vessék alá.

(2)   A Bizottság figyelemmel kíséri a program keretébe tartozó projektek végrehajtását.

(3)   A Bizottság értékeli a projektek megvalósításának módját és azok hatásait annak felmérése érdekében, hogy teljesültek-e az eredeti célkitűzések.

(4)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett cselekvési irányvonalak végrehajtásáról a Bizottság 2011. június 24-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(5)   A program befejezésekor a Bizottság végső értékelő jelentést nyújt be.

6. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A program 2009. január 1-jétől kezdődően ötéves időtartamra szól.

(2)   A program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a 2009. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra 55 000 000 EUR.

(3)   A 2009–2013-as időszakra vonatkozó éves előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi keret korlátain belül.

(4)   A kiadások indikatív bontását a II. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  HL C 224., 2008.8.30., 61. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. október 22-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. december 9-i határozata.

(3)  A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelvet módosító 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 332., 2007.12.18., 27. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelmi irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(6)  HL L 13., 2004.1.20., 44. o.

(7)  HL L 270., 1998.10.7., 48. o.

(8)  HL L 378., 2006.12.27., 72. o.

(9)  HL L 33., 1999.2.6., 1. o.

(10)  HL L 149., 2005.6.11., 1. o.

(11)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(12)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.


I. MELLÉKLET

FELLÉPÉSEK

Bevezetés

A program célja, hogy előmozdítsa az Internet és az egyéb kommunikációs technológiák („online technológiák”) biztonságosabb használatát, nevelésben részesítse a felhasználókat e tekintetben, különösen a gyermekeket, a szülőket, a gondviselőket, a tanárokat és a nevelőket, valamint küzdjön a jogellenes tartalom és a káros online magatartás ellen.

Ezt a célt a program elsősorban a végfelhasználónak – különösen a gyermekeknek, a szülőknek, a gondviselőknek, a tanároknak és a nevelőknek– nyújtandó gyakorlati segítségnyújtással kívánja megvalósítani, többszereplős partnerségek ösztönzése révén.

A program általános célja az, hogy előmozdítsa az online technológiák biztonságosabb használatát – különösen a gyermekek esetében –, előmozdítsa a biztonságos online környezet kifejlesztését, csökkentse a jogellenesen terjesztett online tartalom mennyiségét, fellépjen a potenciálisan káros online magatartás (többek között a gyermekek szexuális visszaélés céljával történő pszichológiai manipulálása és a „grooming”, vagyis azon folyamat, amelynek során egy felnőtt szexuális visszaélés szándékával környékez meg egy gyermeket (szexuális visszaélés előkészülete), a elektronikus zaklatás, valamint a fizikai és/vagy pszichológiai erőszakot bemutató elektronikus fájlok közzététele) ellen, és felhívja a társadalom figyelmét az online kockázatokra és óvintézkedésekre, valamint hogy a bevált gyakorlatok alapján pedagógiai eszközöket dolgozzon ki.

A veszélyek egységes megközelítése érdekében, ha az adott tartalom, illetve szolgáltatás online és offline módon egyaránt hozzáférhető – például a videojátékok esetében –, a program mindkét típusú hozzáféréssel és használattal foglalkozhat.

A program négy általános cselekvési irányvonalon keresztül fog megvalósulni:

1.   Társadalmi tudatosság biztosítása

A fellépések arra fognak irányulni, hogy a társadalomban – különösen a gyermekekben, a szülőkben, a gondviselőkben, a tanárokban és a nevelőkben – fokozottabban tudatosítsák az online technológiák használatával összefüggő lehetőségeket és veszélyeket, valamint az online biztonság megőrzésének eszközeit. Kiterjednek az új terjesztési platformokat alkalmazó szolgáltatások – mint például a mobiltelefon-hálózatokat igénybe vevő audiovizuális szolgáltatások – lehetőségeire és veszélyeire is. A tájékoztatási eszközöket szükség esetén több nyelven is rendelkezésre fogják bocsátani. A tervezett főbb átfogó intézkedések a következők:

(1)

Társadalmi tudatosítás fokozása és ismeretterjesztés az online technológiák biztonságosabb használatáról.

Az intézkedések az Európa Unió teljes területén összehangolt módon mozdítják elő a társadalmi tudatosságot azáltal, hogy pozitív üzenetet továbbítanak az információs és kommunikációs technológiák szélesebb körű és intenzívebb használatának lehetőségeivel kapcsolatban, ugyanakkor megfelelő tájékoztatást adnak a veszélyekről és azok elhárításának módjairól. Elsősorban a médiával kapcsolatos ismeretek bővítését célzó, illetve a médiával kapcsolatos oktatási programok révén ösztönzést kapnak azok a fellépések, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek felelősségteljesen használják az online technológiákat. Ösztönzik a felhasználók széles körében megvalósuló tudatosságnövelő ismeretterjesztés költséghatékony módjait, így például a tömegtájékoztatási eszközökkel való együttműködésen, a felhasználók által létrehozott tartalmak online terjesztésén és az oktatási rendszeren keresztül történő ismeretterjesztést. A tartalmak terjesztésének és bemutatásának módja a különböző célcsoportokhoz (a gyermekek különböző korcsoportjai, szüleik, gondviselők, tanárok és nevelők) igazodik majd.

(2)

Információs pontok biztosítása, ahol a szülők és gyermekek választ kaphatnak a biztonságos internetezéssel kapcsolatos kérdéseikre, többek között tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan kezeljék a szexuális visszaélés előkészületét (grooming) és az internetes zaklatást.

A tevékenységek célja, hogy az online biztonság megőrzéséhez szükséges ismeretekről és óvintézkedésekről szóló tanácsadás következtében a felhasználók képesek legyenek felvilágosult és felelősségteljes döntéseket hozni.

(3)

Eredményes és költséghatékony tudatosságébresztő módszerek és eszközök továbbfejlesztésének előmozdítása.

A fellépések a vonatkozó tudatosságébresztő módszerek és eszközök továbbfejlesztésére fognak irányulni, eredményességük és költséghatékonyságuk hosszú távú növelése céljából.

(4)

A legjobb gyakorlatok cseréjének és a határokon átnyúló együttműködésnek a biztosítása uniós szinten.

Fellépnek a hatékony, határokon átnyúló uniós együttműködés és a legjobb gyakorlatok, eszközök, módszerek, tapasztalatok és ismeretek hatékony cseréje érdekében.

(5)

A legjobb gyakorlatok cseréjének és az együttműködésnek a biztosítása nemzetközi szinten.

A fellépések az együttműködés valamint a legjobb gyakorlatok, eszközök, módszerek, tapasztalatok és ismeretek cseréjének előmozdítására fognak irányulni nemzetközi szinten, a közös megközelítésmódok és munkamódszerek előmozdítása, valamint a globális kezdeményezések eredményesebbé, költséghatékonyabbá és szélesebb körűvé tétele érdekében.

2.   Küzdelem a jogellenes online tartalom és káros magatartás ellen

A tevékenységek az online módon terjesztett jogellenes tartalom mennyiségének csökkentésére, valamint a káros online magatartás megfelelő kezelésére fognak irányulni, kiemelten kezelve a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek online terjesztését, a szexuális visszaélés előkészületét (a grooming-ot) és az internetes zaklatást. A tervezett elsődleges fellépések a következők:

(1)

A jogellenes online tartalom és a káros online magatartás bejelentésére szolgáló lakossági kapcsolattartó pontok és segélyvonalak létrehozása és ezek meglétéről való tájékoztatás.

A fellépések biztosítani fogják, hogy e kapcsolattartó pontok hatékonyak és a lakosság számára láthatók legyenek, szoros kapcsolatban álljanak más, nemzeti szintű szereplőkkel (különösen a számítógépes bűnözésre szakosodott rendőrségi egységekkel), valamint európai szinten együttműködjenek a határokon átnyúló kérdések megoldása és a legjobb gyakorlatok cseréje céljából. Ezek a kapcsolattartó pontok egyúttal megadják a lakosság számára a szükséges tájékoztatást arról, hogy hogyan kell jelenteni az illegális tartalmat, és hogyan kell felmérni az olyan online tájékoztatási szolgáltatások tartalmát, amelyek veszélyt jelenthetnek a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi integritására.

(2)

A káros online magatartás – különösen a szexuális visszaélés előkészülete (grooming) és az internetes zaklatás – felkutatása.

A fellépések a szexuális visszaélés előkészülete (grooming) és az internetes zaklatáshoz kapcsolódó technikai, lélektani és társadalomtudományi kérdésekre összpontosítanak, és előmozdítják az érdekeltek közötti együttműködést és koordinációt.

(3)

A jogellenes tartalom és a káros online magatartás kezelésére alkalmas technikai megoldások alkalmazásának ösztönzése, valamint a végfelhasználók tájékoztatása ezen technológiák lehetséges használati módjairól.

A tevékenységek a jogellenes tartalom megfelelő kezelésére és a káros online magatartás elleni fellépésre alkalmas, az érdekeltek széles körének egyszerű használatára szánt technológiai eszközök – különösen tekintettel az ingyenes eszközökre – megtervezését, kifejlesztését, illetőleg a meglévők erre való alkalmassá tételét és/vagy népszerűsítését fogják ösztönözni, valamint azt is, hogy a szolgáltatók támogassák a biztonságos és felelősségteljes internethasználatot annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket a jogellenes és káros tevékenységektől. Az érdekelt feleket tájékoztatni fogják ezen technológiák hozzáférhetőségéről és helyes használatukról. Megfontolhatók többek között a következő intézkedések:

a)

a szolgáltatókra vonatkozó minőségi címke elfogadása, hogy minden felhasználó könnyen ellenőrizhesse, hogy az adott szolgáltató kötelezőnek ismer-e el magára nézve valamilyen magatartási kódexet;

b)

a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi integritását sértő információk online technológián keresztüli továbbítását megakadályozó szűrők végfelhasználók általi alkalmazásának támogatása;

c)

intézkedések a gyermekek számára hasznos tartalmak támogatására és előmozdítására;

d)

az internetes iparággal együttműködve kifejlesztett olyan eszközök hatékonyságának feltárása, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szerveknek az online bűnözők felkutatását.

(4)

Az együttműködésnek, valamint az információk, a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének nemzeti és uniós szintű előmozdítása az érdekeltek körében.

A tevékenységek a jogellenes tartalom terjesztésének és a káros online magatartásnak a visszaszorításába bevont érdekeltek közötti összhang javítására és ezen érdekeltek részvételének és kötelezettségvállalásának ösztönzésére fognak irányulni. A tevékenységek különösen a szakértelem nemzetközi megosztását és az elgondolások kormányok, bűnüldöző szervek, forródrótok, bank-, pénz- és hitelkártyákkal foglalkozó intézmények, gyermekekkel szembeni visszaélésekkel foglalkozó tanácsadó központok és gyermekjóléti szervezetek, valamint az internetes iparág általi egyesítését fogják ösztönözni.

(5)

Az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere előmozdítása a jogellenes online tartalom és a káros online magatartás elleni nemzetközi szintű küzdelemben.

A tevékenységek a harmadik országokkal való együttműködés javítására, a jogellenes online tartalommal és a káros online magatartással való bánásmód nemzetközi szintű összehangolására, a tagállamok gyermekekkel szembeni visszaélésekkel kapcsolatos adatbázisai közötti összeköttetés létrehozására, valamint közös közelítésmódok és munkamódszerek kialakításának ösztönzésére fognak irányulni. A tevékenységek főként arra fognak irányulni, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a nemzeti hatóságok, a rendőrség és a kapcsolattartó pontok között. Fellépnek majd a gyermekkel való szexuális visszaéléssel kapcsolatos információkat gyűjtő közös uniós adatbázis létrehozására és ennek Europollal való kapcsolata biztosítására.

(6)

A domain-név nyilvántartások bevezetése, ha ezek még nem léteznek, és a meglévő együttműködés erősítése.

A nemzeti jogszabályok figyelembe vételével a tevékenységek célja a meglévő fellépések megerősítése a tagállamokban működő domain-név nyilvántartókkal való együttműködés fokozása révén, valamint az Európai Unió területén kívüli nyilvántartókkal való pozitív kapcsolat kialakítása, lehetővé téve az esetlegesen illegális tartalmak korábbi felfedezését és csökkentve a gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató ismert honlapok élettartamát.

3.   Az online környezet biztonságosabbá tételének előmozdítása

A tevékenységek célja, hogy az érdekelt felek közösen találjanak megoldásokat az online környezet biztonságának fokozására és a gyermekek megóvására az ártalmas tartalomtól. A tervezett főbb fellépések a következők:

(1)

Az együttműködésnek, valamint az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása az érdekeltek körében.

A tevékenységek célja az együttműködés javítása, a gyermekre nézve biztonságosabb online környezet kialakításához való közelítésmódok összehangolása, valamint a legjobb gyakorlatok és a munkamódszerek megosztásának lehetővé tétele. A fellépések arra fognak irányulni, hogy az érintetteknek nyílt fórumot kínáljanak az online környezet biztonságosabbá tételét, illetőleg a gyermekeknek a potenciálisan ártalmas, különböző platformokon megjelenő tartalmaktól való megóvását érintő kérdések megvitatására.

(2)

Az érdekeltek arra való ösztönzése, hogy megfelelő ön- és együttszabályozási rendszereket alakítsanak ki és valósítsanak meg. Az intézkedések ön- és együttszabályozási kezdeményezések létrehozására és megvalósítására fognak ösztönözni, és arra fogják ösztönözni az érdekelteket, hogy új technológiák és szolgáltatások kidolgozásakor legyenek tekintettel a gyermekek biztonságára.

(3)

A szolgáltatók ösztönzése és segítése a címkézés kidolgozásában.

A fellépések célja az internetes szolgáltatók ösztönzése és segítése abban, hogy önszabályozási eszközként egy közös „gyermekek számára biztonságos” címkét dolgozzanak ki a honlapok számára. Ezen intézkedések kiterjedhetnek többek között olyan közös szimbólumokat vagy figyelmeztető üzeneteket tartalmazó rendszer kialakítási lehetőségeinek feltárására, amely jelzi az életkor-kategóriát és/vagy azt, hogy a tartalom mely aspektusai vezettek ajánlott életkor meghatározásához, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a felhasználók többet tudjanak a potenciálisan veszélyes online tartalmakról.

(4)

Annak előmozdítása, hogy a biztonságosabb online környezet létrehozásába gyermekeket is bevonjanak.

A fellépések a lányok és fiúk egyenlő részvételének biztosításával a gyermekek bevonására fognak irányulni, az online technológiák használatával kapcsolatos nézőpontjuk és tapasztalataik jobb megértésének és a gyermeåkeknek nagyobb biztonságot adó online környezet – szakértők támogatásával történő – előmozdításának céljából. Ezt a bevonást többek között a gyermekek jogairól szóló európai fórum, a biztonságosabb internetről szóló fórum és egyéb tevékenységek keretében kell a gyakorlatban rendszeresen megvalósítani.

(5)

Az ismeretek növelése a káros online tartalom kezelésére alkalmas eszközökről.

A tevékenységek arra fognak irányulni, hogy több ismeret álljon rendelkezésre a potenciálisan káros online tartalom kezelésére alkalmas eszközök, például a szűrőrendszerek teljesítményéről és eredményességéről, különösen a szülők, gondviselők, tanárok és nevelők számára, és hogy az összes felhasználó rendszeresen olyan egyszerű nevelési ismeretek, eszközök és alkalmazások birtokába kerüljön, amelyek támogatják őket a különböző platformokon megjelenő káros tartalom kezelésében.

(6)

Az összeegyeztethetőség biztosítása az Európai Unióban bevett, illetve a nemzetközi szintű közelítésmód között.

Az intézkedések az együttműködést, valamint az információk, a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét fogják előmozdítani nemzeti és uniós szinten.

4.   Tudásbázis létrehozása

A tevékenységek olyan tudásbázis kialakítására fognak irányulni, amely alkalmas az online környezet meglévő és újonnan megjelenő felhasználásainak, valamint a vonatkozó kockázatoknak és következményeknek a megfelelő kezelésére, a felhasználók teljes körének online biztonsága érdekében teendő intézkedések kijelölése céljából. E tudásbázis tartalmát meg fogják osztani az érdekelt felekkel és minden tagországban el fogják terjeszteni. A tervezett főbb fellépések a következők:

(1)

Összehangolt közelítésmódra való ösztönzés a vonatkozó területek tanulmányozásában.

A tevékenységek arra fognak irányulni, hogy együttes erőfeszítéseket tegyenek a gyermekek online biztonságának területével uniós szinten foglalkozó tudósok és szakértők összefogására, a nemzetközi együttműködés és összehangolás előmozdítására, valamint naprakész áttekintések készítésére a létező és a majdani kutatásokról.

(2)

Naprakész információszolgáltatás a gyermekek online technológia-használatáról.

Fellépnek annak érdekében, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre az online technológiák gyermekek általi használatáról, valamint arról, hogy ők, szüleik, a gondviselők, a tanárok és a nevelők hogyan kezelik a lehetőségeket és a veszélyeket. A fellépéseknek mennyiségi és minőségi vetületei lesznek. A fellépéseknek az is célja lesz, hogy a gyermekek jobban megismerjék saját stratégiáikat, amelyekkel az online környezet kockázatait kezelik, és hogy felmérjék e stratégiák eredményességét.

(3)

A különböző tagállamokból származó statisztikák és folyamatok elemzése

Fel kell lépni a különböző tagállamokból származó statisztikák és tendenciák elemzésére annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tagállamok bűnüldöző szervei és illetékes hatóságai számára, hogy csökkentsék az eddigi párhuzamos munkavégzést, valamint a legjobban kihasználják a jelenlegi és jövőbeni forrásokat.

(4)

Az online gyermekbántalmazás tanulmányozásának előmozdítása.

A nemeket figyelembe vevő megközelítést alkalmazó fellépések az online környezetben elkövetett gyermekbántalmazással összefüggő technikai, lélektani és társadalomtudományi kérdések tanulmányozására irányul, beleértve az internetes zaklatással, a szexuális visszaélés előkészületével (grooming), a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételekkel, valamint a gyermekeket ártalom kockázatának kitevő új magatartásformákkal kapcsolatos kérdéseket is.

(5)

Az online technológiák használatának biztonságosabbá tételére alkalmas módok tanulmányozásának előmozdítása.

A fellépések a társadalmi tudatosítás módszereinek és eszközeinek tanulmányozását és próbáját, a sikeres együttszabályozási és önszabályozási rendszereket, különféle műszaki és nem műszaki megoldások eredményességét és más fontos kérdéseket érinthetnek.

(6)

A jelenlegi és a kialakulóban lévő technológiák használatának a gyermekekre kifejtett hatásáról szerzett ismeretek gyarapítása.

A nemeket figyelembe vevő megközelítést alkalmazó fellépések az online technológiákat használó gyermekek által a különféle platformokon – számítógépen, mobiltelefonon, játékkonzolon vagy más, kialakulóban lévő technológiákon – keresztül elszenvedett, a káros tartalomtól vagy magatartástól a szexuális visszaélés előkészületéig (grooming) vagy az internetes zaklatásig terjedő cselekmények lélektani, viselkedésbeli és társadalmi hatásainak jobb megértését szolgálják.


II. MELLÉKLET

A KIADÁSOK INDIKATÍV BONTÁSA

(1)

Társadalmi tudatosítás

48 %

(2)

A jogellenes tartalom és a káros online magatartás elleni küzdelem

34 %

(3)

A biztonságosabb online környezet előmozdítása

10 %

(4)

Tudásbázis létrehozása

8 %


III. MELLÉKLET

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDSZEREI

(1)   A Bizottság az I. mellékletben meghatározott technikai tartalommal összhangban fogja végrehajtani a programot.

(2)   A program végrehajtására szolgáló fellépések magukban foglalják az alábbiakat:

A.   Költségmegosztásos cselekvések:

1.

Kísérleti projektek és legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos fellépések; a programhoz kapcsolódó tárgyú ad hoc projektek, beleértve a legjobb gyakorlatot bemutató vagy a meglévő technológia innovatív használatával járó projekteket.

2.

Az érdekeltek széles körét tömörítő olyan hálózatok és nemzeti fellépések, amelyeket az európai léptékű fellépés biztosítására, valamint az összehangolási tevékenységek és az ismeretátadás megkönnyítésére hoztak létre.

3.

Európa-szerte összehasonlítható módon végrehajtott vizsgálatok az online technológiák használatáról, ezeknek a gyermekekre való veszélyességére, a káros magatartásformák gyermekekre gyakorolt hatásáról, ennek viselkedési és lélektani vonatkozásaival együtt – kiemelten kezelve az online technológiákkal összefüggésben gyermekeken elkövetett szexuális visszaélést –, a viselkedésformák átalakulásából és a technológia fejlődéséből fakadó veszélyhelyzetek stb.

4.

Technológia bevezetésére irányuló projektek.

B.   Kísérő intézkedések:

A kísérő intézkedések hozzájárulnak a program végrehajtásához, illetőleg a jövőbeni tevékenységek előkészítéséhez.

1.

Az online technológia biztonságosabb használatáról megbízható adatokat szolgáltató, minden tagállamban hasonló módszerrel végzett teljesítményértékelések és közvéleménykutatások.

2.

Az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatának ösztönzésére kifejlesztett technológiák – például a szűrés – műszaki értékelése.

3.

A programot és az ezen alapuló fellépéseket igazoló vizsgálatok.

4.

Konferenciák, szemináriumok, műhelyek vagy egyéb összejövetelek alkalmával, illetőleg csoportos tevékenységek szervezésével történő információcsere.

5.

Terjesztési, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek.

(3)   A 2. cikk (2) bekezdésével összhangban a költségmegosztásos fellépésekben az alábbi feltételekkel vehetnek részt nemzetközi szervezetek vagy harmadik országokban letelepedett jogi személyek, közösségi finanszírozással vagy anélkül:

a)

a fellépésnek illeszkednie kell az éves munkaprogramokban meghatározott nemzetközi együttműködés valamely kiemelt célkitűzésébe. E kiemelt célkitűzések meghatározhatók tevékenységi kör, földrajzi kritérium vagy mindkettő szerint;

b)

az éves munkaprogramok további kritériumokat és feltételeket határozhatnak meg, amelyeket a nemzetközi szervezeteknek és a harmadik országban letelepedett jogi személyeknek teljesíteniük kell a közösségi finanszírozás elnyeréséhez.