19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/83

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata (3) létrehozott egy, a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus 2004–2008).

(2)

A Tanács 1085/2006/EK rendelete (4) létrehozott egy előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA); az Európai Parlament és a Tanács 1638/2006/EK rendelete (5) meghatározta az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezéseket; az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (6) létrehozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközét; a Tanács 1934/2006 rendelete (7) létrehozta az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközét; a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás (8) (a továbbiakban: az AKCS–EK megállapodás), és az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a közösségi támogatás finanszírozásának meghatározásáról szóló belső megállapodás (9) (a továbbiakban: az AKCS-EK belső megállapodás) irányadó az Európai Fejlesztési Alapra.

(3)

Az új Erasmus Mundus program a 2004–2008-as programnak megfelelően egy kiválóságra törekvő elgondolásba illeszkedik. A javasolt tanulmányok színvonalának, a fogadtatás minőségének és a világviszonylatban versenyképes ösztöndíjaknak köszönhetően vonzerőt jelent a harmadik országok legjobb diákjai számára.

(4)

A külső támogatási eszközök és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (10) tárgyalásának során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számos kérdésben megegyezésre jutott az intézményközi megállapodáshoz csatolt 4. nyilatkozatban meghatározott demokratikus ellenőrzéssel és a külső fellépések koherenciájával kapcsolatban.

(5)

Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatásügyi miniszterei által aláírt Bolognai Nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre az „európai felsőoktatási térség” 2010-re való megteremtése céljából; e folyamat aktív közösségi szintű támogatást élvez. A bolognai folyamatban részt vevő országok 45, felsőoktatásért felelős minisztere 2007. május 17-i és 18-i találkozóján elfogadta „Az európai felsőoktatási térség és a világ” elnevezésű stratégiát, és a 2009. évre prioritásként jelölte meg a következőket: jobb tájékoztatás az európai felsőoktatási térségről és a felsőfokú oklevelek jobb elismerése.

(6)

Az Európai Tanács 2000. március 23 –24-i lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, és felkérték az oktatási, ifjúsági és kulturális ügyekért felelős Tanácsot, hogy a közös problémákra és prioritásokra összpontosítva, ám a nemzeti különbségek tiszteletben tartásával dolgozza ki a konkrét jövőbeli célok általános hátterét. 2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli céljairól. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célok nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel. Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei 2010-re minőségi referenciává váljanak az egész világ számára.

(7)

„Az Európa szellemi tőkéjének mozgósításáról: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” és „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósításáról” szóló 2005. április 20-i és 2006. május 10-i bizottsági közlemények, az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalás, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek felül kell kerekedni széttagoltságukon, erőiket egyesítve az oktatás és a kutatás színvonalának emelése érdekében és azért, hogy jobban megfelelhessenek a munkaerőpiac folyton változó elvárásainak. Az Európai Tanács 2006. június 15. és 16-i ülése megerősítette az európai felsőoktatás korszerűsítésének szükségességét.

(8)

A folyamatban lévő Erasmus Mundus program időközi értékeléséről szóló jelentés és a program jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció kiemelte a jelenlegi program céljainak és cselekvéseinek helytállóságát, és azok folytatásának szükségességét bizonyos kiigazításokkal – mint a program kiterjesztése a doktori szintre, a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és a harmadik államok igényeinek jobb integrálása a programba, valamint a program európai résztvevőinek jobb finanszírozása.

(9)

A harmadik országokra irányuló felsőoktatási együttműködési program céljai az európai felsőoktatás minőségének javítása, a népek közötti megértés előmozdítása és a felsőoktatás fenntartható fejlődésének támogatása a harmadik országokban – megakadályozva ugyanakkor az agyelszívást, és előnyben részesítve a lakosság sebezhető csoportjait. E célok elérésének leghatékonyabb eszközei a kiválósági program keretében a posztgraduális szintű integrált tanulmányi programok, valamint – az Erasmus Mundus partnerségekre vonatkozó 2. cselekvést illetően – a harmadik országokkal való partnerségek a képzés valamennyi szintjén, a legtehetségesebb hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak és az európai felsőoktatás egész világra kiterjedő vonzerejét növelő projektek. Pontosabban: a tanulmányi kiválóságra irányuló programok az Erasmus Mundus közös programokra vonatkozó 1., és a 2. cselekvésben egyaránt helyet kapnak, míg a fejlődési célokat kizárólag a 2. cselekvésből támogatják majd. Az értékelés során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a programnak az agyelszívás terén gyakorolt lehetséges hatásaira.

(10)

Annak garantálása érdekében, hogy a program kedvezményezettjeinek fogadása és ellátása magas színvonalon történjen, a tagállamoknak törekedniük kell a vízummal kapcsolatos eljárásaik a lehető legegyértelműbbé tételére. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok minden fontos honlapja, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó információk szerepeljenek az Erasmus Mundus honlapján.

(11)

A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy harcoljon a kirekesztés valamennyi formája ellen, beleértve a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a hátrányos megkülönböztetést, hogy világszerte elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet és megértést. A felsőoktatás szociális vetületéből, valamint a demokrácia eszméiből és az emberi jogok tiszteletéből fakadóan – ideértve a férfiak és a nők közötti egyenlőség kérdéseit is, amelyet támogat –, a mobilitás e területen lehetővé teszi az egyének számára azt, hogy tapasztalatokat szerezzenek számukra új kulturális és társadalmi környezetben, és megkönnyíti számukra más kultúrák megismerését. E célok követése tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartájában (12), és különösen a 21. cikke (1) bekezdésében foglalt jogokat és elveket.

(12)

A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását a felsőoktatás terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás különösen fontos a harmadik országokkal való kapcsolat szempontjából, és azon európai diákok számára is, akik ezen országokba utaznak.

(13)

A 2004–2008-as időszakban az Erasmus Mundus ösztöndíjakat a Bizottság külső együttműködési eszközéből finanszírozott országspecifikus ösztöndíjakkal egészítették ki annak érdekében, hogy növeljék a meghatározott harmadik országokból – Kínából, Indiából, a nyugat-balkáni országokból vagy az AKCS-országokból – érkező kedvezményezett hallgatók számát. A 2009-2013 között időszakra mérlegelni lehet hasonló lehetőségeket a szóban forgó külső együttműködési eszközök politikai prioritásaival, szabályaival és eljárásaival összhangban, tiszteletben tartva a programnak az e határozatban leszögezett kiválóságra törekvését és a kedvezményezettek lehető kiegyensúlyozottabb földrajzi képviseletét.

(14)

A Közösségnek valamennyi tevékenysége során arra kell törekednie, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és segítse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

(15)

Jobb hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportokból jövőknek, és aktívan kell foglalkozni a fogyatékkal élők speciális tanulási igényeivel a program valamennyi részének végrehajtása során, beleértve a magasabb támogatások alkalmazását a hátrányos helyzetű résztvevők többletköltségeinek fedezése céljából.

(16)

A Szerződés 149. cikkével összhangban e határozat nem sérti a nemzeti jogi és eljárási kereteket, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények létrehozására és elismerésére.

(17)

Annak érdekében, hogy a program az Unión belül és azon kívül nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy jobban elérje céljait és ismertebbé tegyék eredményeit, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó egységes politikára van szükség, amelynek keretében kellő időben részletes információkkal látják el a polgárokat minden egyes végzett fellépésről és a program által kínált lehetőségről, valamint tisztázzák a követendő eljárásokat. A tájékoztatási politika – amely elsősorban a részt vevő felsőoktatási intézményeken keresztül valósul meg – alapvető fontossággal bír, különösen azokban az országokban, ahol a programban való részvétel aránya alacsony.

(18)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14) az egyszerűség és összhang elvének a költségvetési eszközök megválasztásakor történő figyelembevételével, a program felsőoktatási kiválóságra törekvésének tiszteletben tartásával, és a forrásösszeg és a források felhasználásához kapcsolódó igazgatási terhek között szükséges arányossággal kell alkalmazni.

(19)

Ez a határozat meghatározza a többéves program olyan pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(20)

A program felsőoktatási kiválóságra irányuló céljainak tiszteletben tartásával, az 1. cselekvés és az európai felsőoktatás támogatására irányuló 3. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni. A 2. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket az alábbiakkal összhangban kell elfogadni: 1085/2006/EK rendelet, az 1638/2006/EK rendelet, 1905/2006/EK rendelet, 1934/2006/EK rendelet, az AKCS–EK partnerségi megállapodás, és az AKCS–EK belső megállapodás.

(21)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés, többoldalú mobilitás és információcsere szükségessége miatt, és ezért a szükséges cselekvések és intézkedések jellege miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„felsőoktatás”: a középfokú szintet meghaladó minden olyan tanulmányi kurzus vagy tanulmányi kurzusok csoportja, képzés vagy kutatóképzés, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

2.

„felsőoktatási intézmény”: felsőfokú oktatást nyújtó minden intézmény, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

3.

„első ciklust végző hallgató”: az első ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki a program lezárulásakor a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomát szerez;

4.

„mester fokozatú hallgató” (második ciklust végző hallgató): a második ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki már megszerezte a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomáját, vagy azzal egyenrangú, a nemzeti jog és gyakorlat által elismert szintű képzésben részesült;

5.

„doktorjelölt” (harmadik ciklust végző hallgató): a doktori cím megszerzésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzésének napjától kezdődő kutatói karrierje kezdetén levő minden kutató;

6.

„posztdoktori kutató”: doktori fokozattal rendelkező, vagy felsőoktatási intézmény által kínált doktori képzés megkezdésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzését követően a kutatóképzést is beleértve legalább három év, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban szerzett teljes munkaidős kutatói tapasztalattal rendelkező tapasztalt kutató;

7.

„oktató”: felsőoktatási intézményben vagy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban oktató vagy tudományos munkát végző, kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó vagy kutató;

8.

„felsőoktatási személyzet”: feladataiknál fogva a felsőoktatási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek együttese;

9.

„európai ország”: az a tagállam, vagy olyan ország, amely a 9. cikk szerint vesz részt a programban. Az „európai” kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy valamely európai országnak állampolgára vagy lakosa. Az „európai” kifejezés intézményre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez az intézmény valamely európai országban található;

10.

„harmadik országok”: olyan ország, amely nem európai ország. A „harmadik országbeli” kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy egyik európai országnak sem állampolgára, sem pedig lakosa. A „harmadik országbeli intézmény”: olyan intézmény, amely nem európai országban található. Az 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (17) az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott cselekvési programban részt vevő országok a 2. cselekvés végrehajtása szempontjából nem minősülnek harmadik országoknak;

11.

„mesterfokozat” (második ciklus): a második ciklusba tartozó felsőoktatási program, amelynek elvégzésére az első diploma megszerzése vagy azzal egyenértékű képzés elvégzése után kerül sor, és a mesterfokozatot igazoló okmánynak egy felsőoktatási intézmény által történő kibocsátásával végződik;

12.

„doktori fokozat” (harmadik ciklus): felsőfokú végzettséget igazoló diploma megszerzését követő felsőoktatási kutatási program, amely felsőoktatási intézmény – illetve azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti joggal és gyakorlattal ez összhangban áll, kutatóközpont – által kínált doktori diplomához vezet;

13.

„mobilitás”: külföldön tartózkodás tanulmányi, szakmai tapasztalatszerzési célból, illetve egyéb tanulási, oktatási vagy kutatási vagy azzal kapcsolatos adminisztratív tevékenység céljából, minden esetben, amikor lehetséges, a fogadó ország nyelvére való felkészítéssel támogatva;

14.

„kettős vagy többes oklevél”: két vagy több felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert két vagy több nemzeti oklevél;

15.

„közös oklevél”: legalább két, integrált programot nyújtó felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

16.

„vállalkozás”: a köz- és a magánszektorban gazdasági tevékenységet végző gazdasági egység, nagyságára, jogi helyzetére vagy gazdasági ágazatára (a szociális gazdaságot is beleértve) tekintet nélkül.

a)

a felsőoktatási intézmények közötti strukturált együttműködés előmozdítása, valamint a minőségi felsőoktatási kínálat elősegítése, amely valóban európai többletértékkel bír, és egyszerre vonzó az Európai Unión belül és azon kívül, kiválósági központok kialakítása érdekében;

b)

hozzájárulni a társadalmak kölcsönös gazdagodásához, és ennek érdekében emelni a férfiak és a nők képzettségét, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak, és nagyobb szellemi nyitottsággal és nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek, elősegítve egyrészt a legtehetségesebb harmadik országbeli hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban szerezzenek végzettséget vagy tapasztalatot, és másrészt a legtehetségesebb európai hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását harmadik országok felé;

c)

hozzájárulni a humánerőforrás és a nemzetközi együttműködési kapacitás fejlődéséhez a harmadik országok felsőoktatási intézményeiben az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitás növelésével;

d)

javítani az európai felsőoktatáshoz való hozzáférést, erősíteni arculatát és ismertségét a világban, továbbá növelni vonzerejét a harmadik országok és az európai állampolgárok szemében.

a)

1. cselekvés: kiemelkedő tudományos színvonalú Erasmus Mundus közös programok (mester- és doktori képzések), beleértve az ösztöndíjrendszert;

b)

2. cselekvés: európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a felsőoktatás valamennyi szintjén – az ösztöndíjrendszer tekintetében is – az együttműködés, a cserék és a mobilitás strukturált alapjául szolgáló Erasmus Mundus partnerségek;

c)

3. cselekvés: az európai felsőoktatás támogatása olyan intézkedések által, amelyek növelik az európai országok tanulmányi helyszínként és világviszonylatban mért kiválósági központként gyakorolt vonzerejét.

a)

magas színvonalú közös oktatási programok kialakítása, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

b)

a felsőoktatás területén az egyetemi kiválóság kritériumai alapján kiválasztott személyek mobilitásának kiemelt támogatása, különösen a harmadik országokból európai országok felé történő utazást illetően, figyelembe véve a férfiak és nők közötti egyenlőség elveit és a lehető leginkább kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás kívánalmát, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvének megfelelően megkönnyítve a hozzáférést a programhoz;

c)

a nyelvi készségek előmozdítása, amennyire lehetséges, oly módon, hogy a hallgatók számára biztosítják legalább két olyan ország nyelvének tanulását, ahol a felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

d)

a felsőoktatásban az innováció és a minőség serkentését célzó, külső dimenzióval rendelkező partnerségeken alapuló kísérleti projektek támogatása, különösen az egyetemi és gazdasági szereplők közötti partnerségek bátorításának lehetősége;

e)

a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

a)

felsőoktatási intézmények;

b)

hallgatók a felsőoktatás valamennyi szintjén, ideértve a doktorjelölteket is;

c)

posztdoktori kutatók;

d)

oktatók;

e)

felsőoktatási személyzet;

f)

a felsőoktatás területén tevékenykedő egyéb állami vagy magánszervek, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően;

g)

vállalkozások;

h)

kutatóközpontok.

a)

a melléklettel összhangban - és a 2. cselekvés tekintetében a 7. cikk (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban, valamint a program kedvezményezettjeinek kiválasztása során programnak a felsőoktatási kiválóságra irányuló célkitűzéseinek megfelelően - gondoskodik a programban meghatározott közösségi cselekvések hatékony és átlátható végrehajtásáról;

b)

figyelembe veszi a harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú együttműködést;

c)

a felsőoktatás és kutatás területén együttműködésre törekszik más közösségi programokkal, és adott esetben közös cselekvéseket alakít ki velük;

d)

gondoskodik arról, hogy a tanulmányi ösztöndíjak átalányösszegének megállapításakor figyelembe vegyék a tandíjak összegét és a tanulmányokkal kapcsolatos becsült kiadásokat;

e)

konzultációt folytat a felsőoktatás területén tevékenykedő érintett európai szövetségekkel és szervezetekkel a program végrehajtása során felmerült kérdésekről, és e konzultáció eredményéről tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

f)

rendszeresen tájékoztatja a harmadik országokban található delegációit minden, a programmal kapcsolatosan a nyilvánosság számára hasznos tudnivalóról.

a)

megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program egy-egy tagállam szintjén hatékonyan működjön, a nemzeti gyakorlattal összhangban bevonva a felsőoktatásban érintett valamennyi felet, és törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek rendeltetése az európai országok és harmadik országok között folytatott csereprogramokhoz kapcsolódó jogi és adminisztratív akadályok elhárítása. A tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy a hallgatók és az intézmények számára a programban való részvételük megkönnyítése érdekében pontos és világos tájékoztatásokkal szolgáljanak;

b)

megfelelő szervezeteket jelölnek ki a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéshez;

c)

ösztönzik a lehetséges együttműködést más közösségi programokkal és az esetleges tagállami szinten tett hasonló nemzeti kezdeményezésekkel.

a)

a megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomon követést a program által támogatott cselekvések tekintetében;

b)

a program keretében véghezvitt cselekvések eredményeinek terjesztését;

c)

a lehetségesen érdekelt európai országokat célzó kommunikációs stratégia felerősítését, valamint az egyetemek, a szociális partnerek és a nem kormányzati szervek közötti partnerségek ösztönzését a program kidolgozása érdekében.

a)

éves munkaterv, ideértve a prioritásokat is;

b)

az éves költségvetés, a program cselekvései között a források elosztása és a támogatások indikatív összegei;

c)

a program végrehajtására vonatkozó általános iránymutatások végrehajtása, ideértve a mellékletben ismertetett kiválasztási feltételeket is;

d)

a kiválasztási eljárások, ideértve a kiválasztást végző testület összetételét és belső eljárási szabályait is;

e)

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

a)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b)

azok a tagjelölt országok, amelyeknek van előcsatlakozási stratégiájuk, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

c)

a nyugat-balkáni országok, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokban előírt általános elvekkel és szerződési feltételekkel összhangban;

d)

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő, a részvételre vonatkozó kétoldalú megállapodás esetén.

a)

az európai tudásalapú gazdaság és társadalom erősítése és hozzájárulás több munkahely létrehozásához a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel összhangban, valamint az Európai Unió globális versenyképessége, a fenntartható gazdasági növekedés és a nagyobb társadalmi kohézió megszilárdítása;

b)

a kultúra, a tudás és a szakértelem támogatásával, a sokféleség Európájának békés és fenntartható fejlődése érdekében;

c)

az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása és a kultúrák közötti oktatás elősegítése;

d)

gondoskodás a speciális igényekkel rendelkező hallgatókról, különösen a többségi felsőoktatásba való integrációjuk előmozdításának segítésével és az esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára;

e)

a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés minden formája elleni harchoz;

f)

a harmadik országok fejlődésének elősegítése.

a)

a program alapján létrehozott új kurzusok tényleges kezdését követő második év március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól;

b)

2012. június 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

c)

2015. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.