(1)

A 2007. november 21-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 23-án beérkezett levelében a Dán Királyság Európai Unió mellett működő állandó képviselete értesítette a Bizottságot a nitritek egyes húskészítményekhez történő hozzáadásával kapcsolatos nemzeti rendelkezéseiről, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint. A Dán Királyság szükségesnek tartja e rendelkezések fenntartását a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elfogadása ellenére, és nem kívánja átültetni a 2006/52/EK irányelvet a nemzeti jogába a nitrit húskészítményekhez történő hozzáadása tekintetében.

(2)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy „ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.”

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(4)

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 107/89/EGK tanácsi irányelv (2) általános elvei szerint egy élelmiszer-adalékanyag jóváhagyása ésszerű technológiai szükséglet fennállásától, egészségügyi szempontból való elfogadhatóságától és attól függ, hogy használata nem téveszti-e meg a fogyasztót.

(5)

Nitriteket sok évtizede használnak húsokban és húskészítményekben, többek között azért, hogy egyéb tényezőkkel együtt biztosítsák a húskészítmények, különösen a pácolt húskészítmények tartósságát és mikrobiológiai biztonságát, meggátolva többek között a Clostridium botulinum elszaporodását, amely baktérium az életveszélyes botulizmusért felelős. Ugyanakkor elismert, hogy a nitritek jelenléte a húskészítményekben nitrozamin képződéséhez vezethet, amelynek rákkeltő voltát állapították meg. Az e területen hozott jogszabályoknak tehát áthidaló megoldást kell találniuk egyrészről a nitritek húskészítményekben való jelenléte révén történő nitrozaminképződés kockázata és a nitriteknek a baktériumok, különösen a botulizmusért felelős baktériumok elszaporodása elleni védőhatása között.

(6)

A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), amint azt eredetileg elfogadták, a különböző húskészítmények tekintetében legmagasabb nitrit- és nitrátmaradék-szinteket, valamint „javasolt beviteli mennyiségeket” állapított meg. A 2006/52/EK irányelv I. mellékletének 3. c) pontja módosítja a 95/2/EK irányelv III. mellékletének C. részét az E 249-et (kálium-nitrit) és az E 250-et (nátrium-nitrit) illetően.

(7)

Ezzel ellentétesen, a 2006/52/EK irányelv főszabályként az előállítás során hozzáadható legnagyobb mennyiségeket határoz meg az E 249 kálium-nitrit és E 250 nátrium-nitrit tekintetében. A legnagyobb hozzáadható mennyiség a húskészítmények tekintetében általában 150 mg/kg, a sterilezett húskészítmények tekintetében pedig 100 mg/kg. Néhány meghatározott, az egyes tagállamokban hagyományosan előállított, pácolt húskészítmények tekintetében a legnagyobb mennyiség 180 mg/kg.

(8)

Ez a megközelítés az élelmiszerügyi tudományos bizottság (a továbbiakban „ÉTB”) 1990. (4) és 1995. (5) évi véleményét, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban „EFSA”) 2003. november 26-i véleményét (6) követi, amelyek megállapították, hogy inkább a nitrit beviteli mennyisége, és nem a maradékmennyiség járul hozzá a C. botulinum elleni gátló hatáshoz, és azt javasolták, hogy a „javasolt beviteli mennyiségek” helyébe „legnagyobb beviteli mennyiségek” lépjenek. Figyelembe veszi továbbá a Bíróságnak a C-3/00. sz. Dánia kontra Bizottság ügyben hozott határozatát, amely egy előző, az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerinti dán kérelemre vonatkozott, és amelyben a Bíróság megállapította, hogy a nitritek húskészítményekben történő felhasználásával kapcsolatos dán kérelem elutasításakor a Bizottság nem vette kellő mértékben figyelembe az ÉTB 1990. és 1995. évi véleményét, amely kétségbe vonta a 95/2/EK irányelv által engedélyezett nitritmennyiségek megfelelőségét. (7)

(9)

A főszabálytól való eltérésként a 2006/52/EK irányelv legmagasabb maradékszinteket határoz meg egyes meghatározott, hagyományos, pácolt húskészítmények tekintetében, amelyeket hagyományos gyártási módszerekkel állítanak elő. A legmagasabb maradékszintek 50 mg/kg, 100 mg/kg és 175 mg/kg, amelyeket e termékek különböző csoportjaira kell alkalmazni, például 175 kg/kg a Wiltshire bacon, a dry cured bacon és hasonló termékek, és 100 mg/kg a Wiltshire ham és hasonló termékek tekintetében. E termékek tekintetében legmagasabb maradékértékeket határoztak meg, mivel nem lehet ellenőrizni a hús által felvett pácsó beviteli mennyiségét, az e termékekhez kötődő gyártási eljárás jellegének köszönhetően. Az irányelv bemutatja e sajátos termékek gyártási eljárását, hogy lehetővé tegye a „hasonló termékek” azonosítását, és hogy egyértelművé tegye, hogy mely termékek tartoznak a különböző legmagasabb szintek alá. A következő táblázat a 2006/52/EK irányelv (8) által megállapított legmagasabb szinteket tartalmazza:

(10)

Amint azt az ÉTB és az EFSA vonatkozó véleményei ajánlották, a 2006/52/EK irányelv legmagasabb hozzáadható mennyiségek megállapításán alapul, és azáltal tükrözi az e tudományos véleményekben említett tartományokat, hogy meghatározza, hogy a nitrit felhasználása 100 mg/kg-ig engedélyezett a sterilezett húskészítményekben és 150 mg/kg-ig egyéb húskészítményekben. Tekintettel a (pácolt) húskészítmények és gyártási módszerek széles választékára a Közösségben, a közösségi jogalkotó úgy vélte, hogy pillanatnyilag nem lehetséges a nitrit megfelelő szintjének meghatározása minden egyes termék tekintetében.

(11)

A legmagasabb hozzáadható mennyiség alkalmazásának szabálya alóli kivételek korlátozott jellegűek. Csak olyan sajátos termékekre vonatkoznak, amelyeket hagyományosan állítanak elő egyes tagállamokban, és amelyek tekintetében nem lehet ellenőrizni a hús által felvett pácsó beviteli mennyiségét az e termékekhez kötődő gyártási eljárásnak köszönhetően. Azokat a hagyományos termékeket, amelyekre ezeket alkalmazni kell, különösen a gyártási eljárás leírásán keresztül határozzák meg.

(12)

A 2006/52/EK irányelvet a tagállamoknak 2008. február 15-ig kellett átültetniük, hogy lehetővé tegyék az ezen irányelvnek 2008. február 15-ig megfelelő termékek kereskedelmét és felhasználását, és megtiltsák azon termékek kereskedelmét és felhasználását, amelyek nem felelnek meg 2008. augusztus 15-ig.

(13)

Azok a nemzeti rendelkezések, amelyekről Dánia értesítést küldött: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2005. január 11-i 22. rendelet (Bekendtgørelse nr 22 af 11.1.2005 om tilsætningsstoffer til fødevarer), és a megengedett élelmiszer-adalékanyagok dán pozitív listája (Liste over tilladte tilsætningsstoffer til fødevarer, „Positivlisten”).

(14)

A 22. rendelet azt az elvet tartalmazza, hogy csak a pozitív listán szereplő adalékanyagokat lehet élelmiszerekben használni, a meghatározott feltételek, célkitűzések és korlátozások mellett (9). Ezenfelül előírja, hogy eltérő rendelkezés hiányában a pozitív listán szereplő legmagasabb értékek az adalékanyag olyan legnagyobb mennyiségére vonatkoznak, amely az élelmiszerek értékesített formájában lehet jelen (10). Ennek következtében csak a 22. rendelet és a pozitív lista követelményeinek megfelelő élelmiszereket lehet értékesíteni a dán piacon. A dán Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hatóság által a 22. rendelet alapján összeállított pozitív lista meghatározza, hogy mely adalékanyagok használhatók az egyes élelmiszerekben, és milyen mennyiségben. Az értesítésben szereplő változatot 2005. január 29-től kell alkalmazni.

(15)

Az E 249 és E 250 nitritek húsokban és húskészítményekben történő felhasználása tekintetében a dán pozitív lista kizárólagosan hozzáadható mennyiségeket állapít meg, és a következő legmagasabb szinteket tartalmazza.

(16)

Úgy tűnik tehát, hogy a 60 mg/kg (11)-os határérték számos húskészítményre alkalmazandó, míg a 2006/52/EK irányelv megfelelő legmagasabb szintjei 100 mg/kg vagy 150 mg/kg. Egyes kolbászokra a Dániában elfogadott legmagasabb szint 100 mg/kg. Egyes sajátos teljesen tartós vagy féltartós húskészítményekre, beleértve a „Wiltshire-típusú bacont és annak részeit”, a legnagyobb mennyiség 150 mg/kg.

(17)

2007. augusztus 17-én a Bizottság átvette az első, a Dán Királyság 2007. augusztus 14-én kelt közleményét, amelyben Dánia kritizálta a 2006/52/EK irányelv különböző szempontjait, és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem áll szándékában átültetni a 2006/52/EK irányelvet a húskészítményekben található nitritek tekintetében. Dánia azonban nem küldött értesítést azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyeket fenn kíván tartani. A 2007. november 13-án kelt levelében a Bizottság erre felhívta a dán kormány figyelmét. A 2007. november 21-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 23-án beérkezett levelében a Dán Királyság Európai Unió mellett működő állandó képviselete értesítette a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről. Egy további, 2007. november 22-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 27-én beérkezett levélben, amely tartalmazza a Nemzeti Élelmiszerügyi Intézet 2007. október 30-i jelentését, Dánia megindokolta kérelmét.

(18)

A 2007. december 21-én kelt levelében a Bizottság megerősítette, hogy kézhez vette az értesítést, és hogy az annak vizsgálatára a 95. cikk (6) bekezdése szerint nyitva álló hat hónapos határidő 2007. november 24-én kezdődött, az azt követő napon, amelyen az értesítést kézhez vették.

(19)

A 2008. március 31-én kelt levelében Dánia adatokat szolgáltatott a húskészítmények dániai fogyasztásáról.

(20)

A 2008. január 31-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot és az EFTA-államokat az értesítésről, és lehetőséget adott nekik, hogy 30 napon belül észrevételeket tegyenek. A Bizottság közleményt is közzétett az értesítésről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (12), annak érdekében, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket Dánia nemzeti rendelkezéseiről, valamint a kérelem alátámasztására felhozott indokokról. A Bizottság Észtországtól, Franciaországtól, Magyarországtól és Norvégiától kapott észrevételeket (13).

(21)

A 2008. március 10-én kelt levelében az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság megkereste az EFSA-t, hogy adjon tudományos véleményt arról, hogy az ÉTB 1990. és 1995. évi és az EFSA 2003. évi korábbi véleményei még mindig megalapozottak-e, a Dánia által átadott információ fényében. A 2008. március 28-i válaszában az EFSA megállapította, hogy az ÉTB és az EFSA korábbi véleményei még mindig megalapozottak a Dánia által átadott információ fényében.

(22)

A nitriteknek/nitrátoknak a húskészítmények mikrobiológiai biztonságára gyakorolt hatásaira tekintettel az EFSA hivatkozik a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületének 2003. november 26-i véleményére. Ebben a véleményben kimondták, hogy több tényező járul hozzá a húskészítmények biztonságához (főzési eljárás, só/koncentráció, vízaktivitás stb.), és a nitritek beviteli mennyisége fontos a mikrobiológia biztonság szempontjából, és ezért kell a beviteli mennyiségeket ellenőrizni (inkább, mint a maradékmennyiséget). Az EFSA hivatkozik arra a tényre is, hogy a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete egyetértett az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) álláspontjával, amely szerint a húskészítmény 1 kg-jához 50–100 mg hozzáadott nitrit elegendő számos termék tekintetében, és más termékekben, különösen az alacsony sótartalmú és hosszú felhasználhatósági időtartamú termékekben 50–150 mg/kg nitrit hozzáadása szükséges a C. botulinum növekedésének megakadályozásához.

(23)

A 95. cikk (4) és (6) bekezdése szerint azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit, ha ezekről a rendelkezésekről értesíti a Bizottságot, és a Bizottság jóváhagyja a kérelmet.

(24)

A dán értesítés a 95/2/EK irányelv III. melléklete C. részének az E 249 és E 250 tekintetében történő módosításáról szóló 2006/52/EK irányelv I. mellélete 3. c) pontjától eltérő nemzeti rendelkezésekre vonatkozik. A jelenlegi dán rendelkezések a 2006/52/EK irányelv elfogadása idején már hatályban voltak.

(25)

A 22. rendelet és a dán pozitív lista szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a nitritek húsokban és húskészítményekben történő felhasználása tekintetében, mint a 2006/52/EK irányelv, amennyiben ezek a 2006/52/EK irányelvnél kisebb mértékű legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapítanak meg számos terméktípus tekintetében (sok esetben 60 mg/kg-ot), és amennyiben – nem úgy, mint a 2006/52/EK irányelv – nem teszik lehetővé egyes hagyományos húskészítmények forgalomba hozatalát legmagasabb maradékértékek alapján.

(26)

A 95. cikk (4) bekezdésével összhangban az értesítést kiegészítették a 30. cikkben említett egy vagy több lényeges követelménnyel, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével, ebben az esetben az emberi élet és egészség védelmével kapcsolatos indokok bemutatásával. A dán álláspontot részletesebben a dán Élelmiszerügyi Intézet 2007. október 30-i jelentése fejti ki, amelyet 2007. november 27-én nyújtottak be, valamint a fenti (17) és (19) preambulumbekezdésben említett más dokumentumok.

(27)

Az előbbiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a Dánia által benyújtott, a húsokban és húskészítményekben történő nitritfelhasználásra vonatkozó nemzeti rendelkezései fenntartásának engedélyezésére irányuló kérelem elfogadható az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint.

(28)

Az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével és (6) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy teljesül-e az említett cikkben előírt valamennyi olyan feltétel, amely lehetővé teszi egy tagállam számára a közösségi harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezésének fenntartását.

(29)

A Bizottságnak különösen azt kell vizsgálnia, hogy a nemzeti rendelkezéseket indokolja-e a 30. cikkben említett lényeges követelmény, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelme, és e rendelkezések nem lépnek-e túl azon a mértéken, ami szükséges a kitűzött jogszerű cél eléréséhez. Ezen felül, amikor a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti rendelkezés megfelel a fenti feltételeknek, a 95. cikk (6) bekezdésének értelmében ellenőriznie kell, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(30)

Meg kell jegyezni, hogy – az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése által megállapított időkeret fényében – amikor a Bizottság azt vizsgálja, hogy indokoltak-e azok a nemzeti intézkedések, amelyekről az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésének értelmében értesítést küldtek, az értesítést küldő tagállam által előterjesztett „indokokat” kell alapul vennie. Ez azt jelenti, hogy a Szerződés rendelkezéseivel összhangban annak bizonyítása, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak, az intézkedést fenntartani szándékozó, kérelmező tagállamot terheli. Tekintettel az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése által megállapított eljárási keretre, beleértve a határozat elfogadására nyitva álló szigorú határidőt, a Bizottságnak általában arra kell szorítkoznia, hogy megvizsgálja a kérelmező tagállam által előterjesztett tények relevanciáját, anélkül, hogy neki magának lehetséges indokokat kellene keresnie.

(31)

Ha azonban a Bizottság olyan információ birtokában van, amelynek fényében azt a közösségi harmonizációs intézkedést, amelytől az értesítésben szereplő nemzeti rendelkezés eltér, felül kell vizsgálni, figyelembe veheti ezt az információt az értesítésben szereplő nemzeti rendelkezések értékelésekor.

(32)

A Dán Királyság azt állítja, hogy jogszabályai az emberi élet és egészség magasabb fokú védelmét biztosítják, amennyiben az E 249 (kálium-nitrit) és E 250 (nátrium-nitrit) tekintetében a 2006/52/EK irányelvben előírtaknál kisebb mértékű legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapítanak meg, és nem teszik lehetővé olyan hagyományos húskészítmények forgalomba hozatalát, amelyek tekintetében nem lehet megállapítani a beviteli mennyiséget. Dánia úgy véli, hogy a dán rendelkezések teljes mértékben összhangban állnak az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) 1990. és 1995. évi ajánlásaival, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-i véleményével, mivel nem tartalmaznak a maradékszintekkel szemben legnagyobb „hozzáadható mennyiségek” megállapításának elve alóli kivételeket, és differenciáltabb legmagasabb szinteket határoznak meg a húskészítmények különleges csoportjai tekintetében.

(33)

Dánia elismeri, hogy bizonyos tekintetben a 2006/52/EK irányelv megfelel az ÉTB és az EFSA tudományos ajánlásainak, különösen ott, ahol – nem úgy, mint a 95/2/EK irányelv eredeti változata – „legnagyobb hozzáadható mennyiségekről” rendelkezik, a maradékmennyiségekkel és „javasolt hozzáadható mennyiségekkel” szemben. Kritikával illeti azonban, hogy ezen elv alól vannak kivételek, ami azzal a következménnyel jár, hogy különböző hagyományosan előállított húskészítményeket még mindig a maradékmennyiségek szempontjából szabályoznak, és úgy véli, ez veszélyes lehet az emberi egészségre. Kiemeli, hogy a nitrit-maradék koncentrációja nagyon bizonytalanul jelzi a hozzáadott nitrit mennyiségét, és hivatkozik azokra a vizsgálatokra, amelyek kimutatták, hogy a maradékértékek rendkívül magas hozzáadott nitrit-mennyiséget is leplezhetnek, ami megjósolhatatlanul magas N-nitrozo-vegyületek képződéséhez vezethet.

(34)

Dánia hangsúlyozza azt is, hogy a nitrozaminok, amelyek képződése a nitrit húskészítményekben való jelenlététől függ, genotoxikusak és rákkeltőek, ezért lehet a nitritek felhasználását csak az abszolút szükséges mennyiségekben megengedni. Dánia úgy véli, hogy a 2006/52/EK irányelvben meghatározott legnagyobb hozzáadható mennyiségek túl magasak egészségügyi szempontból, és az ezen értékekkel kapcsolatos technológiai szükségletet nem dokumentálták. Vitatja, hogy a közösségi tudományos testületek által adott vélemény fényében a Clostridium botulinum növekedésének meggátolása elérhető lenne azáltal, hogy a határértékeket a nitrit 50–150 mg/kg-ja közötti tartományban tartják, és a húskészítmények kategóriái tekintetében a határértékeket tudományosan megalapozott szükségletektől függően határozzák meg.

(35)

Tekintettel arra, hogy Dániában a pácolt húskészítmények fogyasztásának megközelítőleg 90 %-a olyan termékekből áll, amelyekre Dániában jelenleg a nitrit 60 mg/kg-os legnagyobb hozzáadható mennyiségét kell alkalmazni, Dánia rámutat arra, hogy az irányelv átültetése, és a 150 mg/kg általános határértéknek valamennyi pácolt húskészítmény tekintetében történő bevezetése azt eredményezheti, hogy Dániában a nitritfogyasztás 2,3–2,4-szeresére nő, amely azzal járhat, hogy ennek megfelelően növekszik a preformált nitrozamin fogyasztása.

(36)

Dánia hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a nitritek alacsonyabb hozzáadható szintjét előíró szabályai sok éve hatályban vannak, megfelelőnek bizonyultak a botulizmus megelőzése tekintetében. A dán kormány kiemeli, hogy ezek a szabályok soha nem okoztak az érintett termékek tartósításával kapcsolatos problémát, és hogy más tagállamokkal összehasonlítva Dániában nagyon alacsony a kolbászok okozta ételmérgezési esetek száma. Azt állítja, hogy botulizmus kevesebbszer fordul elő, mint a legtöbb tagállamban. A Eurosurveillance 1999. januári, European Communicable Disease Bulletin (Fertőző betegségekkel foglalkozó európai kiadványa) szerint, amely az európai botulizmussal foglalkozó különszám, a botulizmus igen ritka Dániában. A dán egészségügyi ellenőrző intézet, a Statens Serum Institute azt állítja a honlapján, hogy 1980 után csak öt alkalommal fordult elő botulizmus a dán lakosság körében, és ezek egyikét sem húskészítmények fogyasztása okozta.

(37)

Ezen felül Dánia fenntartja, hogy a nitrittel kapcsolatos rendelkezései nem képeznek kereskedelmi akadályt; hivatkozva azokra a számadatokra, amelyek azt mutatják, hogy sor került húskészítmények más tagállamokból történő behozatalára, és e behozatal az elmúlt években még növekedett is.

(38)

Összefoglalva, Dánia jogosnak véli a nitrozaminexpozícióból eredő, emberi egészséggel szembeni kockázatnak a 2006/52/EK irányelv követelményein túlmenő, azáltal történő csökkentését, hogy továbbra is jogszabályait alkalmazza.

(39)

A dán jogszabályok az emberi élet és egészség nagyobb fokú védelmét kívánják biztosítani a nitritexpozíció, és a nitrozaminok húskészítményekben történő esetleges képződése tekintetében, azáltal, hogy a nitritek legnagyobb hozzáadható mennyiségét alacsonyabban határozzák meg számos húskészítményt érintően, és nem teszik lehetővé olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek tekintetében csak legmagasabb maradékértékeket lehet megállapítani.

(40)

Annak értékelésekor, hogy a dán jogszabályok ténylegesen megfelelőek és szükségesek-e e célkitűzés eléréséhez, számos tényezőt kell figyelembe venni. Különösen két egészségügyi kockázatot kell egyensúlyba hozni, egyrészről a nitrozamin húskészítményekben való jelenlétével kapcsolatos kockázatot, másrészről a húskészítmények mikrobiológiai biztonságát. Az utóbbi szempont több mint puszta technológiai szükséglet, önmagában is rendkívül jelentős egészségügyi megfontolás. Míg elismert, hogy a húskészítményekben korlátozni kell a nitritszintet, a húsokban található nitrit alacsonyabb szintje nem vezet automatikusan az emberi egészség nagyobb védelméhez. A nitritek legmegfelelőbb szintje számos olyan tényezőtől függ, amelyeket az ÉTB és az EFSA vonatkozó véleményei elismertek, pl. só hozzáadása, nedvesség, pH, a termék felhasználhatósági időtartama, higiénia, hőmérséklet-szabályozás stb.

(41)

Az előbbi és a fenti (9) és (10) preambulumbekezdésben foglalt megfontolások fényében a Bizottság úgy véli, hogy elvben a 2006/52/EK irányelv megfelelő választ ad a két szemben álló egészségügyi kockázat összeegyeztetésének kihívására, a Közösségben a húskészítmények sokféleségének fényében.

(42)

Másrészről, a Bizottságnak értékelnie kell a dán jogalkotó sajátos választásait, és az e szabályokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, amely szabályok jó ideje hatályban vannak. Azon számadatokon keresztül, amelyet az ételmérgezések és különösen a botulizmus előfordulásával kapcsolatban szolgáltatott, Dánia bizonyította, hogy eddig kielégítő eredményeket ért el jogszabályaival. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a dán jogszabályokban meghatározott legmagasabb szintek elegendőnek tűnnek a Dániában jelenleg előállított húskészítmények és a Dániában jelenleg alkalmazott gyártási módszerek mikrobiológiai biztonságának biztosításához.

(43)

A Bizottság megállapítja, hogy a dán jogszabályok összeegyeztethetők a közösségi tudományos testületek tudományos véleményeivel. A dán jogszabályok a legmagasabb hozzáadható értékek szabályozásán alapulnak, és tiszteletben tartják a nitrit e véleményekben említett legnagyobb hozzáadható mennyiségének tartományát, azaz a 50–150 mg/kg-ot. Ezzel egyidejűleg Dánia az irányelvvel összehasonlítva egyedibb legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapított meg húskészítmények különleges csoportjai tekintetében, a dán húskészítmények típusai és a Dániában uralkodó gyártási módszerek fényében.

(44)

Ezenfelül figyelembe kell venni, hogy – a Dánia által szolgáltatott információval összhangban – a dán lakosság által fogyasztott húskészítmények zöme, megközelítőleg 90 %-a, olyan húskészítmény, amelynek tekintetében jelenleg 60 mg/kg-os határértéket kell alkalmazni, amely határérték helyébe a 100 vagy 150 mg/kg-os határérték lépne. Mivel a dán gyártók, csakúgy, mint a többi tagállam gyártói nem kötelesek a jelenleg a termékeikhez hozzáadott nitritmennyiségnek a 2006/52/EK irányelvben említett legmagasabb szintig történő növelésére, nem valószínű, hogy a dán lakosság húskészítményekben található nitritnek való jelenlegi expozíciója a dán beadványban említett mértékben, azaz 2,3–2,4-szeresére nőne. Mindazonáltal nem zárható ki a dán lakosság jelenlegi nitritexpozíciójának növekedése.

(45)

A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 2006/52/EK irányelvben foglaltaknál szigorúbb intézkedések fenntartására irányuló kérelem ideiglenesen elfogadható a dániai közegészség-védelmi indokok alapján.

(46)

A 95. cikk (6) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy az előirányzott intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy ne történjen megkülönböztetés, a hasonló helyzeteket nem szabad különböző módon, a különböző helyzeteket pedig nem szabad azonos módon kezelni.

(47)

A dán nemzeti szabályok mind a hazai, mind a más tagállamokban előállított termékekre vonatkoznak. Az ellenkező bizonyításának hiányában megállapítható, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét.

(48)

Azok a nemzeti intézkedések, amelyek egy közösségi irányelvnél nagyobb mértékben korlátozzák termékek felhasználását, általában kereskedelmi akadálynak minősülnek, amennyiben a Közösség többi részében jogszerűen forgalomba hozott és felhasznált termékek forgalomba hozatalára várhatóan nem kerül sor az érintett tagállamban a felhasználási tilalom eredményeként. Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésében megállapított előfeltételek célja annak megakadályozása, hogy az adott cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokon alapuló korlátozásokat indokolatlanul alkalmazzák, és hogy e korlátozások ténylegesen olyan gazdasági intézkedéseként jelenjenek meg, amelyek gátolják adott termékek más tagállamokból történő behozatalát, azaz közvetetten védik a nemzeti termelést.

(49)

Tekintve, hogy a dán szabályok a nitriteknek a húskészítményekhez történő hozzáadására vonatkozóan szigorúbb előírásokat rónak a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkre is egy egyébként harmonizált területen, alkalmasak arra, hogy a kereskedelem rejtett korlátozását képezzék, vagy akadályt jelentsenek a belső piac működésében. El kell ismerni azonban, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy csak a belső piac aránytalan akadályát jelentő nemzeti intézkedéseket nem lehet jóváhagyni. Ezzel összefüggésben Dánia olyan számadatokat adott át, amelyek arra utalnak, hogy e jogszabályok ellenére is sor került húskészítmények más tagállamokból történő behozatalára, és hogy e behozatal még növekedett is az elmúlt években.

(50)

Az arra utaló bizonyítékok hiányában, hogy a nemzeti rendelkezések ténylegesen a nemzeti termelés védelmére irányuló intézkedésnek minősülnének, megállapítható, hogy nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

(51)

Ezt a feltételt nem lehet úgy értelmezni, hogy eleve kizárja minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását, amely valószínűleg érinti a belső piac létrehozását. Ugyanis minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozására és működésére irányuló harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot valószínűleg érintő intézkedésnek minősül. Következésképp, az EK-Szerződés 95. cikkében megállapított eljárás hasznavehetőségének megőrzése érdekében a belső piac működésével szembeni akadály fogalmát az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben úgy kell érteni, mint a kitűzött célhoz viszonyított aránytalan hatást.

(52)

Tekintettel a dán kormány által felhozott, a húskészítményekben található nitritnek való expozíció csökkentésével kapcsolatos egészségügyi előnyökre, és arra a tényre, hogy a jelenleg rendelkezésre álló számadatok alapján úgy tűnik, hogy a kereskedelem nem, vagy csak igen korlátozott mértékben érintett, a Bizottság úgy véli, hogy az értesítésben szereplő dán szabályokat átmenetileg fenn lehet tartani az emberi egészség és élet védelmével kapcsolatos indokok alapján, tekintettel arra a tényre, hogy nem aránytalanok és ennélfogva nem jelentenek akadályt a belső piac működésében az EK-Szerződés 95. cikke (6) bekezdésének értelmében.

(53)

Ezen elemzés fényében a Bizottság úgy véli, hogy a belső piac működésével szembeni akadályok hiányával kapcsolatos feltétel teljesül.

(54)

A fenti következtetések a jelenleg rendelkezésre álló információn alapulnak és különösen az arra utaló számadatokon, hogy Dánia kontrollálni tudta a botulizmust a meghatározott típusú húskészítményekhez hozzáadható nitrit alacsonyabban megállapított legmagasabb szintje ellenére, és ezzel egyidejűleg nem zavarta aránytalanul a kereskedelmet.

(55)

Másik fontos tényező a húskészítmények fogyasztási mértéke Dániában, amelyhez viszonyítva a 2006/52/EK irányelv alkalmazása a dán lakosság nitrit-, és ennek következtében nitrozaminexpozíciójának növekedéséhez vezethet.

(56)

Mivel nem jósolható meg kellően biztosan, hogy e tényezők nem változnak majd jelentősen az idők folyamán, a Bizottság helyénvalónak véli, hogy naprakész információk alapján legkésőbb két éven belül újra megvizsgálja a helyzetet.

(57)

A kétéves időszak lehetővé teszi a dán kormány számára, hogy kellő időben új kérelmet nyújtson be, és további vonatkozó adatokat szolgáltasson azon tényt érintően, hogy a 2006/52/EK irányelvben megállapított szintek alkalmazása nem éri el a kívánt védelmi szintet, és elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészséggel szemben.

(58)

Annak érdekében, hogy ilyen adatokat tudjon szolgáltatni, Dániának figyelemmel kell kísérnie a helyzetet, különös tekintettel a botulizmus ellenőrzésére, a 60 mg/kg határértékkel érintett húskészítményeknek a teljes dániai húskészítmény-fogyasztásból való részesedésre, beleértve adott esetben bármely más, a tipikus étkezési szokásokkal összefüggő kockázati tényezőt, valamint a húskészítmények más tagállamokból történő behozatalát.

(59)

Új kérelmében Dániának teljeskörűen indokolnia kell jogszabályainak további fenntartását is.

(60)

Ugyanakkor, a kétéves időszak lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ellenőrizze és elemezze a 2006/52/EK irányelv átültetését a tagállamokban, és hogy felülvizsgálja a 2006/52/EK irányelvet az EK-Szerződés 95. cikke (7) bekezdésének értelmében, beleértve a tagállamokkal és az EFSA-val folytatandó további konzultációkat.

(61)

E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti intézkedések a fent kifejtett mértékben egy korlátozott időszakra jóváhagyhatók. A jóváhagyásnak ki kell terjednie a szükséges információk összegyűjtéséhez és alapos értékeléséhez szükséges időre. A Bizottság úgy véli, hogy ehhez egy, az e határozat időpontjától számított kétéves időszakra van szükség. A határozat azon a napon hatályát veszti.

(62)

Dánia továbbra is köteles a 2006/52/EK irányelv egyéb rendelkezéseinek a nemzeti jogába történő átültetésére.