29.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/45

(1)

2007. június 29-én az Osztrák Köztársaság az egyes üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében 2002-ben elfogadott, később a 2007. június 21-i BGBl. II. 139/2007 rendelettel módosított nemzeti intézkedésekről értesítette a Bizottságot (a mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szövetségi miniszter BGBl. II. 447/2002 rendelete a részlegesen és a teljesen fluorozott szénhidrogénekre és a kén-hexafluoridra vonatkozó tilalmakról és korlátozásokról, kihirdetve a szövetségi hivatalos lap 2002. december 10-i számában [HFC-PFC-SF6 rendelet]).

(2)

Levelében az osztrák kormány jelezte, hogy az Osztrák Köztársaság a 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően 2012. december 31-ig fenn kívánja tartani nemzeti rendelkezéseit, amelyek szigorúbbak, mint az említett rendeletben foglalt rendelkezések.

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.”

(4)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „[…] a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történő elfogadását követően valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot”.

(5)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(6)

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (a továbbiakban: F-gázok) szóló 842/2006/EK rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv alkalmazási körébe tartozó egyes F-gázok (HFC-k, PFC-k és az SF6) kibocsátásának megelőzése és korlátozása.

(7)

A rendelet néhány felhasználási, illetve forgalombahozatali tilalmat is tartalmaz olyan esetekre, amelyekre vonatkozóan közösségi szinten költséghatékony helyettesítő megoldások állnak rendelkezésre, és amelyekben a tározás és a visszanyerés javítása nem látszik megoldhatónak.

(8)

A rendelet jogalapja kettős: a 7., 8. és 9. cikk kivételével valamennyi rendelkezés az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdésén, az említett cikkek pedig – mivel hatással vannak az EK belső piacán belül az áruk szabad mozgására – az EK-Szerződés 95. cikkén alapulnak.

(9)

A rendelet 9. cikke a forgalomba hozatalról rendelkezik: megtiltja több olyan termék és berendezés forgalmazását, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve amelyek ilyen gázokkal működnek. A (3) bekezdés a) pontja előírja továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyek 2005. december 31-ig a cikkben foglaltaknál szigorúbb, a rendelet hatálya alá tartozó nemzeti intézkedéseket fogadtak el, 2012. december 31-ig fenntarthatják ezeket a nemzeti intézkedéseket. Ugyanakkor a (3) bekezdés b) pontjával összhangban a Bizottságnak be kell jelenteni ezeket az intézkedéseket és indokolásukat, és ezeknek az intézkedéseknek a Szerződéssel összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(10)

A rendelet rendelkezéseit 2007. július 4-én kezdődő hatállyal kellett alkalmazni, kivéve a 9. cikket és a II. mellékletet, amelyek már 2006. július 4-én kezdődő hatállyal.

(11)

Az Osztrák Köztársaság által bejelentett rendelkezéseket a 2002. december 10-i 447/2002 szövetségi miniszteri rendelet vezette be, és a 2007. június 21-i 139/2007 szövetségi miniszteri rendelet módosította.

(12)

A 139/2007 rendelettel módosított 447/2002 szövetségi miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) – Ausztria kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek teljesítése céljából – a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó következő, jórészt nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező üvegházhatású gázokra vonatkozik: a részlegesen fluorozott szénhidrogénekre (HFC-k), a perfluor-karbonokra (PFC-k) és a kén-hexafluoridra (SF6).

(13)

A miniszteri rendelet megtiltja a felsorolt üvegházhatású gázok forgalmazását és – a kutatási, a fejlesztési és az analitikai célú felhasználás kivételével – bizonyos berendezésekben, készülékekben és termékekben történő használatát. A tilalmakra és az engedélyezés feltételeire vonatkozó részletes előírásokat a miniszteri rendelet 4–17. cikke tartalmazza.

(14)

A 2007. évi módosítás figyelembe veszi, hogy az Osztrák Alkotmánybíróság jogellenesnek találta, ezért (a szövetségi miniszter által a szövetségi hivatalos lapban 2005. augusztus 9-én, illetve 2006. február 24-én közzétett 2005. június 9-i és 2005. december 1-jei határozatával) megsemmisítette a 447/2002 szövetségi miniszteri rendelet 12. cikke (2) bekezdésének 3. pontjában a HFC-k globális felmelegedési potenciáljára előírt 3 000-es határértéket, illetőleg a 12. cikk (2) bekezdése 3. pontjának a) alpontjában meghatározott kivételt.

(15)

A 2007. évi módosítás ezen túlmenően bizonyos mértékig enyhítette a hűtési és a légkondicionálási ágazatra vonatkozó korlátozásokat, és ezzel megteremtette az összhangot a 842/2006/EK rendelet rendelkezéseivel. A miniszteri rendelet tárgyi hatályából kikerültek a mobil hűtési és a légkondicionálási alkalmazások. A rögzített helyzetű alkalmazások körében a tilalom csak a legfeljebb 150 g hűtőközeggel ellátott csatlakoztatható készülékekre és a legalább 20 kg hűtőközeggel ellátott egyedi készülékekre vonatkozik. Más alkalmazások tekintetében a módosítás olyan műszaki paramétereket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy a felhasznált hűtőközeg mennyisége ne haladja meg a technológia jelenlegi fejlettségi szintje által megkövetelt mennyiséget. Az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében módosultak továbbá a HFC-ket tartalmazó aeroszolokra és az SF6 felhasználására vonatkozó szabályok is.

(16)

2007. augusztus 1-jén kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az osztrák kormányt a bejelentés kézhezvételéről, valamint arról, hogy a 95. cikk (6) bekezdése szerint a bejelentés vizsgálatára rendelkezésre álló hat hónapos időszak 2007. június 30-án, a bejelentés kézhezvételének napját követő napon kezdődött el.

(17)

2007. október 12-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot a bejelentésről, és 30 napot biztosított számukra észrevételeik megtételére. A Bizottság a bejelentésről értesítést is közzétett az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2), amelyben tájékoztatta a többi érdekeltet az osztrák nemzeti rendelkezésekről és azok indokairól.

(18)

A bejelentést a Bizottság az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint a 842/2006/EK rendelet tükrében vizsgálta.

(19)

A 95. cikk (4) bekezdése olyan esetekre vonatkozik, amikor egy harmonizációs intézkedés elfogadását követően egy tagállam a 30. cikkben meghatározott lényeges követelmények alapján vagy a környezet, vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan nemzeti rendelkezések fenntartását tartja szükségesnek.

(20)

Mivel azonban a 2002-ben elfogadott intézkedéseket 2007-ben módosították, meg kell vizsgálni, hogy a 95. cikk (5) bekezdése alkalmazandó-e a miniszteri rendelet azon rendelkezéseire, amelyek a 842/2006/EK rendelet elfogadását követően módosultak. Ha e rendelkezések révén érdemben módosult a harmonizációs intézkedés elfogadása előtt elfogadott nemzeti intézkedés tartalma, akkor ezeket a rendelkezéseket elfogadásuk előtt be kellett volna jelenteni a Bizottságnak, és olyan új tudományos eredményekkel kellett volna őket megindokolni, amelyek egy, a harmonizációs intézkedés elfogadása után újonnan felmerült, az adott tagállamra egyedileg jellemző problémára vonatkoznak.

(21)

A módosító jogi aktus vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a 2007. évi módosítások vagy korábbi rendelkezéseket helyeztek hatályon kívül (a módosító szövetségi miniszteri rendelet 10. és 12. pontja), vagy korábbi rendelkezések tárgyi hatályát szűkítették le konkrétabb termékekre vagy alkalmazásra új követelmények bevezetése nélkül (a módosító szövetségi miniszteri rendelet 1., 3. és 10. pontja), vagy pedig további lehetőségeket vezettek be a 2002. évi szövetségi miniszteri rendeletben előírt korlátozásoktól való eltérésre (a módosító szövetségi miniszteri rendelet 6. és 7. pontja). A módosító jogi aktus emellett a korábbi szöveget több helyütt kiegészítette a 842/2006/EK rendeletre való utalásokkal, és a harmonizációs intézkedések figyelembevételével új konkrét követelményeket vezetett be (a módosító szövetségi miniszteri rendelet 1., 8. és 9. pontja).

(22)

A vizsgálat nem derített fényt olyan rendelkezésre, amely további követelmények bevezetésével érdemben módosította volna a harmonizációs intézkedés elfogadása előtt bevezetett intézkedések tartalmát. Ezért ez a módosítás nem tartalmaz olyan új intézkedéseket, amelyeket szigorúbbnak kellene tekinteni a 842/2006/EK rendelet rendelkezéseinél, hanem csupán a korábbi rendelkezések belső piaci hatásait mérsékli. Mindezek miatt a miniszteri rendelet valamennyi rendelkezését, így a 2007-ben módosított rendelkezéseit is a 95. cikk (4) bekezdése alapján helyénvaló vizsgálni.

(23)

A miniszteri rendelet ugyanakkor továbbra is szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, mint a 842/2006/EK rendelet, tekintve, hogy 2006. január 1-jétől tiltja az F-gázokat tartalmazó új termékek behozatalát, értékesítését és felhasználását, és ugyancsak 2006. január 1-jétől tiltja az újonnan előállított és a visszanyert F-gázok behozatalát, értékesítését és felhasználását, miközben a 842/2006/EK rendelet a forgalomba hozatalt kevésbé korlátozza, hiszen a tilalom csak a II. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozik. A 842/2006/EK rendelet ezen túlmenően csak az SF6 használatára vonatkozóan tartalmaz korlátozásokat, míg az osztrák intézkedés a HFC-k és a PFC-k felhasználását is korlátozza. A forgalomba hozatal és a felhasználás ellenőrzése tekintetében továbbá a miniszteri rendelet szigorúbb, mint a jelenleg hatályos közösségi jogi aktus.

(24)

Az Osztrák Köztársaság szerint ezeket a rendelkezéseket azért indokolt fenntartani, hogy Ausztria teljesíthesse a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit, vagyis az 1990. évi értékhez képest 2012-re 13 %-kal csökkenthesse üvegházhatásúgáz-kibocsátásának teljes szintjét, ami kétségkívül összehangolt erőfeszítéseket igényel valamennyi üvegházhatású gáz tekintetében.

(25)

A Szerződéssel való összeegyeztethetőséget a 95. cikk (4) és (6) bekezdése alapján, a 842/2006/EK rendelet figyelembevételével kell megvizsgálni. A 95. cikk (4) bekezdése értelmében a bejelentésben be kell mutatni a 30. cikkben meghatározott egy vagy több lényeges követelményhez vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelméhez kapcsolódó indokokat.

(26)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyes üvegházhatású ipari gázokra vonatkozó nemzeti rendelkezések fenntartásának engedélyezése érdekében az Osztrák Köztársaság által benyújtott kérelem az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadható.

(27)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése és (6) bekezdésének első albekezdése értelmében a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy az említett cikkben előírt valamennyi olyan feltétel teljesül, amely lehetővé teszi egy tagállam számára egy harmonizált közösségi intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezéseinek fenntartását. A nemzeti rendelkezéseket különösen a 30. cikkben meghatározott lényeges követelményeknek vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmének kell indokolnia, továbbá nem képezhetik a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, és nem jelenthetnek olyan akadályt a belső piac működésében, amely aránytalan vagy szükségtelen lenne.

(28)

A 95. cikk (4) bekezdése alapján bejelentett nemzeti intézkedések indokoltságának vizsgálata során a Bizottságnak a bejelentő tagállam által előterjesztett indokokat kell alapul vennie. Ezt azt jelenti, hogy az EK-Szerződés értelmében a nemzeti intézkedések indokoltságának bizonyítása annak a tagállamnak a feladata, amely az intézkedéseket fenn kívánja tartani.

(29)

A nemzeti rendelkezések fenntartásának szükségességét az osztrák hatóságok az Osztrák Köztársaság Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeivel indokolják. A miniszteri rendelet elfogadása hozzá kívánt járulni annak a vállalásnak a teljesítéséhez, amelynek értelmében az Osztrák Köztársaság 2012-ig az 1990-es értékhez képest 13 %-kal, legfeljebb 67 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre fogja csökkenteni kibocsátását.

(30)

Ausztria a Bizottság rendelkezésére bocsátott egy 2006 májusában készült áttekintő tanulmányt „A globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú gázok egyes kiválasztott alkalmazási területeinek vizsgálata a tudomány mai állásának tükrében” címmel. A tanulmány megállapítja, hogy a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó F-gázok 2003-ban több mint 2 %-át tették ki az Ausztria által kibocsátott üvegházhatású gázoknak, és 2010-re ez az arány várhatóan a kétszeresére fog emelkedni. Ezért a miniszteri rendelet szervesen illeszkedik a nemzeti éghajlat-változási stratégiába.

(31)

Az osztrák kormány álláspontja szerint a miniszteri rendelet a környezet védelmét valósítja meg, és szükséges és arányos eszközt jelent a fluortartalmú gázok kibocsátásának megelőzése és csökkentése érdekében. Ezért nézete szerint a miniszteri rendelet összeegyeztethető a Szerződéssel.

(32)

Az Ausztria által benyújtott információk vizsgálata alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 842/2006/EK rendeletben foglaltaknál szigorúbb intézkedések fenntartására irányuló kérelem, különösen miután az intézkedéseket közelebb hozták az említett rendelethez, a következő okokból összeegyeztethetőnek tekinthető a Szerződéssel.

(33)

A 447/202 szövetségi miniszteri rendelettel kapcsolatban a Bizottság 2004-ben, tehát még a 842/2006/EK rendelet hatálybalépése előtt jogsértési eljárást kezdeményezett. Az Ausztriának címzett felszólító levélben a Bizottság rámutatott, hogy a HFC-k hűtési és légkondicionálási rendszerekben való alkalmazásának tilalma aránytalannak tekinthető, mivel ezek a rendszerek zárt rendszerek, és mindaddig, amíg megfelelő működésük, karbantartásuk és újrafeldolgozásuk garantálható, a környezetbe jutó HFC-k mennyisége minimális szinten tartható.

(34)

Ez az eljárás az EK-Szerződés 28–30. cikkén alapult. A 842/2006/EK rendelet elfogadását követően, miután a szigorúbb intézkedéseket Ausztria a rendelet 9. cikkének (3) bekezdése alapján bejelentette, a Bizottság a jogsértési eljárást megszüntette.

(35)

A felszólító levélben a Bizottság kifejtette, hogy az osztrák intézkedések a következő okokból lehetnek ellentétesek az EK-Szerződés 28. cikkével. Először, a HFC-k hűtési és légkondicionálási rendszerekben történő alkalmazására vonatkozó tilalom az üvegházhatású gázok kibocsátása környezetvédelmi célú, megfelelő mértékű mérséklésének ésszerű és hatékony eszközökkel történő garantálása tekintetében nem tűnt sem szükséges, sem arányos eszköznek. Másodszor, a HFC-k tűzoltó anyagként való felhasználásával összefüggésben a Bizottság úgy vélte, hogy a miniszteri rendeletben a globális felmelegedési potenciálra meghatározott küszöbérték önkényes megkülönböztetést valósíthat meg más tagállamokból származó termékekkel szemben.

(36)

Ezeket az aggályokat az eredeti rendeletet módosító 139/2007 szövetségi miniszteri rendelet kívánta eloszlatni. A miniszteri rendelet 2007. évi módosítása több tilalmat megszüntetett vagy enyhített, így a bejelentett intézkedések az EK-Szerződés 95. cikke (6) bekezdésének megfelelően most már nem jelenthetnek akadályt a belső piac működésében.

(37)

Ami a HFC-k hűtő- és légkondicionáló berendezésekben történő alkalmazását és felhasználását illeti, a módosítás következtében a tilalom már nem vonatkozik a számítógépek hűtésére szolgáló készülékekre a hűtőközeg mennyiségétől függetlenül, a 150 g és 20 kg közötti mennyiségű hűtőközeget tartalmazó berendezésekre, a legfeljebb 20 kg hűtőközeget tartalmazó egyedi készülékekre, a 0,5 kg/kW hűtőközeget tartalmazó kompakt berendezésekre és a legfeljebb 100 kg hűtőközeget tartalmazó összekapcsolt, rögzített helyzetű egységekre. A tilalom így most már a legtöbb hűtő- és légkondicionáló rendszerre nem vonatkozik. Ezek a módosítások figyelembe veszik a Bizottságnak benyújtott 2006. májusi áttekintő tanulmányt. A módosítás következtében megszűnt a HFC-k tűzoltó anyagként történő használatával kapcsolatos tilalom is.

(38)

A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében az EK vállalta, hogy a tagállamaiból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 2008 és 2012 közötti időszakban az 1990. évi szinthez képest összesen legalább 8 %-kal csökkenti. Az EK-val ezt követően folytatott tárgyalások során az Osztrák Köztársaság azt a vállalást tette, hogy ebben az időszakban 13 %-kal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátásának általános mennyiségét (3).

(39)

A miniszteri rendelet egy átfogóbb stratégia része, amelyet Ausztria a Kiotói Jegyzőkönyv és az azt követően közösségi szinten elfogadott tehermegosztási megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési célok teljesítése érdekében követ.

(40)

Ez a stratégia az üvegházhatásúgáz-kibocsátás valamennyi, a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó forrására kiterjed. Az F-gázokra vonatkozó intézkedések ezért az e kötelezettségek teljesítését célzó átfogó erőfeszítések részét képezik. Ezen F-gázok kibocsátása további szabályozás hiányában 2010-re várhatóan megkétszereződne egyrészt a hűtőrendszerek fokozódó használata miatt, másrészt annak következtében, hogy az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében a HCFC-k hűtőrendszerekben történő felhasználását fokozatosan meg kell szüntetni.

(41)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Osztrák Köztársaság által előadott környezetvédelmi indok, a fluortartalmú gázok kibocsátásának csökkentése és megelőzése, ésszerű és érvényes.

(42)

Annak érdekében, hogy tovább csökkentse és megelőzze az F-gázok kibocsátását, Ausztria már 2002-ben döntött az új berendezések szelektív forgalombahozatali tilalma mellett. Ez a döntés akkor az F-gázokat nem igénylő helyettesítő megoldások létének és hozzáférhetőségének vizsgálatán alapult. A szóban forgó intézkedéseket Ausztria ezt követően 2006-ban, az új tudományos és műszaki adatok és fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint a Bizottság által a szóban forgó intézkedések arányosságával kapcsolatban kifejezett aggályok nyomán felülvizsgálta.

(43)

Figyelembe kell venni azt is, hogy a 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontja csak 2012. december 31-ig engedi meg nemzeti intézkedések fenntartását; ezért, és tekintve, hogy bejelentésében az Osztrák Köztársaság a rendelet e cikkére hivatkozott, megállapítható, hogy a miniszteri rendelet csak egy meghatározott időszakon belül lesz alkalmazandó.

(44)

A miniszteri rendelet értelmében mentesség adható, ha kiderül, hogy a HFC-k habokban és habokat tartalmazó termékekben való felhasználásának nincs alternatívája. Ezen túlmenően a miniszteri rendelet kiterjesztette a HFC-k kivitelre szánt aeroszolújdonságokban való felhasználásával kapcsolatos mentességeket.

(45)

Miközben megállapítja, hogy a miniszteri rendelet bizonyos tekintetben hatással van az áruk szabad forgalmára az EK területén, a Bizottság a fenti elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a miniszteri rendelet környezetvédelmi szempontból indokolt, és figyelembe veszi az előirányzott tilalmak belső piacra gyakorolt hatásait, különösen mivel a helyettesítő megoldások sajátos osztrák körülmények közötti meglétének és hozzáférhetőségének vizsgálatán alapul, amit megerősít az egyedi mentességadás lehetősége is.

(46)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint a Bizottság az érintett nemzeti rendelkezéseket azt követően hagyja jóvá vagy utasítja el, hogy ellenőrizte, hogy a rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását.

(47)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott kérelmek értékelése során figyelembe kell venni mind az említett bekezdésben, mind az említett cikk (6) bekezdésében előírt feltételeket. Ha e feltételek valamelyike nem teljesül, a kérelmet a többi feltétel vizsgálata nélkül el kell utasítani.

(48)

A bejelentett nemzeti rendelkezések általános jellegűek, hazai és importált termékekre egyaránt vonatkoznak. Miután a HFC-k felhasználására vonatkozó szabályok összhangba kerültek a 842/2006/EK rendelet rendelkezéseivel, nincs arra utaló bizonyíték, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések alkalmasak lennének a gazdasági szereplők Közösségen belüli önkényes megkülönböztetésére.

(49)

Az EGT-államokból, köztük az Európai Unió tagállamaiból származó beszerzésekre előírt korlátozásoknak a Bizottság értelmezésében az a céljuk, hogy az intézkedések tárgyi hatályán belül egyenlő bánásmódot biztosítsanak valamennyi anyag és termék számára, függetlenül attól, hogy hazai gyártású, importált vagy a belső piacon beszerzett anyagról, illetve termékről van-e szó. Az EGT-n kívülről behozott árukra a forgalombahozatali rendelkezések irányadóak. Ugyanez vonatkozik az EU-tagállamoktól különbőző EGT-államokból beszerzett árukra is azzal, hogy ilyenkor két különböző rendelkezést kell alkalmazni, mert az ügylet egyszerre jelent forgalomba hozatalt és EGT-államból származó beszerzést. Ez azonban elvben nem eredményezheti ezen áruk hátrányos megkülönböztetését.

(50)

A miniszteri rendelet alapcélkitűzése a környezet védelme; semmi jele annak, hogy a miniszteri rendelet – szándékát vagy végrehajtását tekintve – önkényes megkülönböztetést vagy rejtett kereskedelemkorlátozást eredményezne.

(51)

A Bizottság álláspontja szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy az osztrák hatóságok által bejelentett rendelkezések a kitűzött célokhoz viszonyítva aránytalanul korlátoznák a belső piac működését.

(52)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Osztrák Köztársaság által 2007. június 29-én benyújtott, az F-gázokat tartalmazó és az F-gázokkal működő termékek és berendezések forgalomba hozatala tekintetében a 842/2006/EK rendelet rendelkezéseinél szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó nemzeti jogszabály 2012. december 31-ig történő fenntartása iránti kérelem elfogadható.

(53)

A Bizottság megállapítja, hogy a 2002-ben elfogadott, 2007-ben módosított nemzeti rendelkezések:

A Bizottság ennek megfelelően úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések fenntarthatók.

A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy 2008. július 4-ét követően a 842/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése és II. melléklete értelmében vett egykomponensű habokra a miniszteri rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján csak akkor adható mentesség, ha ez nemzeti biztonsági előírások teljesítéséhez szükséges,