22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 49/25

(1)

2008. február 12-én a Tanács megvizsgálta az Egyesült Királyságnak a 2007/2008-as költségvetési év és a 2012/2013-as költségvetési év közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját (2).

(2)

Az Egyesült Királyság gazdasági növekedése az elmúlt tíz évben erőteljes és szembetűnően stabil volt, és 2007-ben meghaladta potenciálját, bár egyensúlytalanságok jelentkeztek, ideértve a csekély háztartási megtakarításokat és a növekvő külső hiányt. A jelenlegi, 2007/2008-as költségvetési évben a kedvező növekedési feltételek azonban az államháztartási hiány növekedésével kapcsolódtak össze. Miután az államháztartás hiánya 2006/2007-ben a GDP 2,6 %-a volt, a programban előirányzottak szerint 2007/2008-ban eléri a GDP körülbelül 3 %-át, a referenciaértékhez adott biztonsági tartalék nélkül.

Ezenkívül 2007 második felében a pénzügyi piacok zavara és az ingatlanpiac gyengülése miatt fennáll a gazdasági kilátások további romlásának veszélye. Ez rövid távon a gazdaság lassulásának irányába mutat. A jövőre nézve ez visszafoghatja a bevételnövekedést, a kiadások erősebb korlátozását téve szükségessé, amennyiben az Egyesült Királyság a költségvetési egyenleg javulását szeretné elérni. A közelmúltbeli viszonylag gyors árfolyamromlás inflációs nyomást is eredményezhet. A makrogazdasági kockázatok mindenekelőtt az ingatlanpiaci tevékenység kifejezetten gyors visszaeséséhez kapcsolódnak, ami visszafoghatja a magánfogyasztás növekedését, és a vártnál jelentősebb gyengülést eredményezhet a pénzügyi szolgáltatások növekedése és a foglalkoztatás terén.

(3)

A program két makrogazdasági forgatókönyvet tartalmaz: egy központi forgatókönyvet és egy alternatív forgatókönyvet, amely a központi forgatókönyvben foglaltnál negyed százalékponttal alacsonyabb növekedési trenden alapul. Az államháztartási előrejelzések az alternatív forgatókönyvön alapulnak, amely a központi forgatókönyvnél óvatosabb. Mindkét forgatókönyv szigorúbb hitelfeltételeket feltételez a pénzpiacok közelmúltbeli zavarai következtében. Az alternatív forgatókönyv az aktualizált konvergenciaprogram értékelésében referencia-forgatókönyvnek tekintendő. Ez a forgatókönyv azt vetíti előre, hogy a gazdasági növekedés a 2007/2008-as 3,0 %-ról 2008/2009-ben várhatóan 2,0 %-ra gyengül. 2009/2010-ben a program ismét azzal számol, hogy a növekedés üteme nagyobb, 2,75 % lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében (3), valamint az ingatlanpiac jelentős visszaesésének komolyabb kilátásait és a pénzügyi piacok elhúzódó nehézségeit tekintve úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv 2009/2010-ig inkább kedvező, majd később megalapozott növekedési feltételezéseken alapul. A program inflációs előrejelzése rövid távon szintén alacsony, elsősorban a jövő évi olajárakra vonatkozó feltételezések miatt. Az a rövid távra vonatkozó kilátás azonban, hogy a gazdasági tevékenység elmarad a potenciáljától, az infláció csökkenéséhez vezethet, megőrizve ezáltal az árstabilitást.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2007. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2007/2008-ban a GDP 3,0 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt becsléssel, amely a GDP 2,3 %-a volt. A közös módszertannal összhangban számított, ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési egyenlegként meghatározott strukturális hiány, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül a GDP 0,5 %-ával magasabb lesz, mint az előző költségvetési évben. A költségvetési egyenleg romlása mindenekelőtt annak az eredménye, hogy a társasági adókból a vártnál alacsonyabb bevétel származott; bár sor került a nemzeti számlák átcsoportosítására is, ami növelte a hiányt és az előző programmal összehasonlítva a GDP évi 0,25 %-át jelentette. Az államháztartási bevételek idei adatait is tartalmazó újabb információk alapján fennáll annak az egyértelmű veszélye, hogy 2007/2008-ban magasabb lesz a hiány, meghaladva ezáltal a referenciaértéket. Ezzel összefüggésben az államháztartás várható romlása nincs összhangban a konvergenciaprogram előző változatáról szóló, 2007. február 27-i tanácsi véleménnyel (4), amelynek ajánlása szerint törekedni kell a konszolidációra.

(5)

Az aktualizált program nem határoz meg számszerű középtávú célkitűzést a költségvetési egyenleg tekintetében. A program előrejelzései változatlan politikán alapulnak, és az államháztartás hiányának fokozatos csökkenését irányozzák elő. Az előrejelzés szerint 2008/2009-ben a hiány GDP-hez viszonyított aránya csak kevéssel lesz alacsonyabb, mint az előző évben. Ugyanebben az évben a strukturális hiány várhatóan körülbelül 0,3 százalékponttal javul. Az elsődleges hiány várhatóan növekszik, mivel az elsődleges kiadások növekedését csak részben ellensúlyozza a kamatfizetések visszaesése. Ennek következtében a program előrejelzése szerint az államháztartás hiánya 2009/2010-ben 0,5 százalékponttal, majd a következő három költségvetési évben évente átlagosan 0,25 százalékponttal csökken. Az elsődleges hiány, amely 2008/2009-ben a GDP 0,9 %-a lesz, az előrejelzések szerint javul és 2010/2011-re egyensúlyba kerül. A programidőszak folyamán a bevétel/GDP arány növekedése várhatóan körülbelül a kiigazítás háromötödét, míg a kiadási hányad visszaesése a kétötödét jelenti. A bevételi hányad növekedésének megoszlása a személyijövedelem-adózás esetében alkalmazott „adófék”, és kisebb mértékben a magasabb bevételeket eredményező, már bejelentett intézkedések révén a programidőszakban egyenletes.

A kiadási oldalon a 2007-es átfogó kiadási áttekintésben megállapított kiadási keretek az előző tíz év éves átlagával összehasonlítva 2008/2009 és 2010/2011 között a kiadások éves átlagos növekedésének jelentős visszaesését tartalmazzák. A minisztériumok már megfelelő haladást értek el a 2004-es kiadási áttekintésben foglalt időszakra (amely 2007/2008-ban végződik) vonatkozó hatékonysági célkitűzéseket tekintve, és nyilvánosságra hozták az átfogó kiadási áttekintés időszakára vonatkozóan javasolt megtakarítások összefoglalását. 2008/2009-ben azonban az összes kiadás várhatóan még mindig gyorsabban növekszik, mint a nominális GDP, növelve így a hiány arányát. Az előző programmal összehasonlítva az új változat gyengébb költségvetési kilátásokat vetít előre, különösen a programidőszak első éveiben, bár ez részben a nemzeti számlák fent említett átcsoportosítására vezethető vissza. A bruttó adóssághányad valószínűleg jóval a GDP 60 %-át jelentő referenciaérték alatt marad, még ha az előrejelzések szerint 2010/2011-ig növekszik is.

(6)

A költségvetés a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat, különösen a pénzügyi ágazat tevékenységének erőteljesebb és elhúzódóbb visszaeséséből következő alacsonyabb adóbevételek és a kötelezettségek esetleges megjelenése miatt. Az ingatlanpiac kiigazításának elhúzódása visszafoghatja a nagy adótartalmú kiadásokat, főleg a háztartások fogyasztását. A bevételi oldalon keletkező 2007/2008-as hiánytöbblet 2008/2009-re is átnyúlhat, még magasabb hiányt eredményezve. A 2008-as makrogazdasági teljesítmény kockázatai alapján optimistának tűnik a konvergenciaprogram arra vonatkozó feltételezése, hogy 2009/2010-ben az Egyesült Királyság gazdasága gyorsan növekszik és eléri potenciálját, és így azzal a veszéllyel jár, hogy a hiány az előre jelzettnél nagyobb lesz. Eközben pedig, ha nem valósul meg a kiadások növekedésének a legújabb átfogó kiadási áttekintésben előirányzott erőteljes visszafogása, összekapcsolódva a közigazgatás hatékonyságának jelentős növelésével, ez az áttekintésben megállapítottnál magasabb kiadást eredményezhet. Az elkövetkezendő átfogó kiadási áttekintési időszakot követő, 2011/2012-re és 2012/2013-ra vonatkozó előrejelzések a kiadások terén további mérsékelt növekedést tételeznek fel, de túlmennek az előző évekre meghatározott részletes, a minisztériumokra vonatkozó kiadási terveken.

(7)

E kockázatértékelés alapján előfordulhat, hogy a programban szereplő költségvetési irányvonal nem lesz elégséges a programban tervezett korlátozott konszolidáció biztosításához. Fennáll annak egyértelmű kockázata, hogy a hiány rövid időn belül magasabb lesz, és így átlépi a referenciaértéket. Valószínűtlen, hogy azt a hiányszintet, amely biztonsági tartalékot tartalmaz a normál makrogazdasági ingadozások esetén a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben (a becslések szerint a GDP 1,5 %-a), a programidőszakon belül elérik. A programidőszak során erősíteni kellene a költségvetési konszolidáció ütemét.

(8)

Az államháztartás fenntarthatóságát tekintetve az Egyesült Királyság összességében közepes kockázattal szembesül. Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása az Egyesült Királyságban az EU átlagához közelít, miközben a nyugdíjkiadások az uniós átlagnál valamelyest kisebb mértékben nőttek, részben annak köszönhetően, hogy az Egyesült Királyság a többi uniós országnál jobban hagyatkozik a magánnyugdíj-rendszerre. Az esetleg nem megfelelő jövőbeli nyugdíjellátással kapcsolatos aggályokra válaszul elindított 2007-es reformok valószínűleg az elöregedéssel kapcsolatos kiadások valamelyest erőteljesebb növekedésével járnak együtt. A programban tervezett 2007-es költségvetési egyenleg, amely lényegesen rosszabb az előző program kiinduló helyzeténél, még a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is kockázatot jelent az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. A magas elsődleges többlet elérése hozzájárulhatna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez.

(9)

Úgy tűnik, a konvergenciaprogram összhangban van a nemzeti reformprogram 2007. szeptemberi végrehajtási jelentésével. Mindkét program integrálja a 2007-es átfogó kiadási áttekintést, beleértve a kormányzat hatékonyságnövelésre és a közszolgáltatások értéktartalmára vonatkozó célkitűzéseinek fokozatos végrehajtását. A reform fontos elemeinek a nemzeti reformprogram végrehajtási jelentésében kiemelt közvetlen költségvetési hatásait figyelembe vették a konvergenciaprogram költségvetési előrejelzéseiben, beleértve az állami nyugdíjak értékének és alkalmazási körének növelését, valamint az ingatlankínálat növelése, a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése és a munkaerő képzettségi szintjének növelése érdekében tett legújabb kezdeményezéseket.

(10)

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel az integrált iránymutatásokban foglalt, a lisszaboni stratégiával összefüggésben kiadott országspecifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak a költségvetési politikák vonatkozásában.

(11)

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok (5) tekintetében továbbra is hiányos, és semmi nem utal arra, hogy a Tanács erre vonatkozó előző felkérését követően javulás történt volna.

i.

hajtson végre olyan intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt lehessen tartani;

ii.

a programidőszak során erősítse a költségvetési javulás ütemét, ami az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos megnövekedett kockázatok kezeléséhez is hozzájárulna.