A BIZOTTSÁG 1516/2007/EK RENDELETE

(2007. december 19.)

az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 842/2006/EK rendelet értelmében a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések adataiban bizonyos információkat fel kell tüntetni. A 842/2006/Ek rendelet hatékony alkalmazása érdekében célszerű további információkat rögzíteni a berendezés adataiban.

(2)

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos információknak meg kell jelenniük a berendezés adataiban. Amennyiben a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége ismeretlen, az érintett berendezés üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy ezt a mennyiséget megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet határozza meg, a szivárgás ellenőrzését megkönnyítendő.

(3)	A szivárgás-ellenőrzés végrehajtása előtt a megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetnek alaposan tanulmányoznia kell a berendezés adatait és a korábbi jelentéseket, hogy a lehetséges korábbi problémákat meghatározzák.

(4)	A hatékonyság érdekében a szivárgás-ellenőrzés során a berendezés azon részeire kell összpontosítani, amelyeknél a legnagyobb a szivárgás valószínűsége.

(5)

A szivárgás-ellenőrzés közvetett vagy közvetlen mérési módszerek alkalmazásával hajtandó végre. A közvetlen mérési módszerek olyan jelzőberendezéseket használnak, amelyek észlelik, ha a rendszerből fluortartalmú üvegházhatású gáz távozik. A közvetlen mérési módszerek a rendszer normálistól eltérő tevékenységének azonosításán és a vonatkozó paraméterek elemzésén alapulnak.

(6)

Közvetett mérési módszereket akkor kell alkalmazni, ha a szivárgás lassú, és a berendezés jól szellőző környezetben található, ahol a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását nehéz észlelni. A szivárgás pontos helyének meghatározásához közvetlen mérési módszerek szükségesek. A használt mérési módszerről megfelelően képesített személy dönt, aki rendelkezik a legmegfelelőbb mérési módszer eseti alapon történő meghatározásához szükséges végzettséggel és tapasztalattal.

(7)	Ha feltételezhető szivárgás, meg kell határozni a helyét, majd megszüntetni.

(8)	A kijavított rendszer biztonságának érdekében a 842/2006/EK rendelet értelmében végrehajtott követő ellenőrzések során a rendszer korábban szivárgó és azzal szomszédos részeire kell összpontosítani.

(9)	Az új rendszerek nem megfelelő üzembe helyezése megnövekedett szivárgásveszélyt jelent. Ennélfogva az újonnan üzembe helyezett rendszereken beüzemelésük után azonnal szivárgás-ellenőrzést kell végezni.

(10)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet megállapítja, a 842/2006/EK rendelet alapján, a működő vagy átmenetileg üzemen kívül helyezett, legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeit.

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló szövegű címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.

2. cikk

A berendezés-nyilvántartás

(1) Az üzemeltető a 842/2006/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban (a továbbiakban: a berendezés nyilvántartása) feltünteti a nevét, postacímét és telefonszámát.

(2) A hűtő-, légkondicionáló illetve hőszivattyú-berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét fel kell tüntetni a berendezés nyilvántartásában.

(3) Amennyiben a hűtő-, légkondicionáló illetve hőszivattyú-berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét a gyártó műszaki leírása vagy a rendszer címkéje nem jelzi, az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy ezt a mennyiséget megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet határozza meg.

(4) Ha a szivárgás oka ismert, azt fel kell tüntetni a berendezés nyilvántartásában.

3. cikk

A berendezés nyilvántartásának ellenőrzése

(1) A szivárgás-ellenőrzés előtt a megfelelően képzett személyzet elvégzi a berendezés nyilvántartásának ellenőrzését.

(2) Különösen figyelni kell többször előforduló rendellenességekkel és problémás területekkel kapcsolatos releváns információkra.

4. cikk

Rendszeres ellenőrzés

A hűtő-, légkondicionáló, illetve hőszivattyú-berendezések alábbi részeit rendszeresen ellenőrizni kell:

1.	illesztések;

2.	szelepek és szelepszárak;

3.	tömítések, beleértve a cserélhető szárítók és szűrők tömítéseit is;

4.	a rendszer rázkódásnak kitett részei;

5.	a biztonsági vagy üzemeltető készülékekhez kapcsolódó csatlakozók.

5. cikk

A mérési módszer kiválasztása

(1) A hűtő-, légkondicionáló, illetve hőszivattyú-berendezésekkel kapcsolatos szivárgás-ellenőrzések során a megfelelő képesítéssel rendelkező személy a 6. cikkben meghatározott közvetlen, illetve a 7. cikkben meghatározott közvetett mérési módszereket alkalmazza.

(2) Közvetlen mérési módszerek mindig alkalmazhatók.

(3) A közvetett mérési módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha a berendezés 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt vizsgálandó paraméterei megbízható információt nyújtanak a fluortartalmú üvegházhatású gáznak a berendezés nyilvántartásában rögzített mennyiségéről és a szivárgás valószínűségéről.

6. cikk

Közvetlen mérési módszerek

(1) A megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet az alábbi közvetlen mérési módszerek segítségével azonosítja a szivárgást:

a)	szivárgásveszélyt jelentő hűtőkörök és alkatrészek ellenőrzése, a rendszerben található hűtőközegnek megfelelő gázjelző berendezésekkel;

b)	ultraibolya (UV) jelzőfolyadék vagy más megfelelő festés használata a hűtőkörben;

c)	bejegyzett habzó oldatok/szappanfőzetek.

(2) A megfelelő működés érdekében az (1) bekezdés a) pontjában említett gázjelző berendezéseket 12 havonta ellenőrizni kell. A hordozható gázjelző berendezés érzékenysége legalább évi 5 gramm.

(3) UV jelzőfolyadék vagy más megfelelő festés csak akkor használható a hűtőkörben, ha a berendezés gyártója igazolja, hogy e módszer alkalmazása technikailag lehetséges. A módszert csak olyan személy alkalmazhatja, akit képesítése feljogosít arra, hogy tevékenysége során fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőkörök működésébe beavatkozzon.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott módszerek nem azonosítanak szivárgást, és így a 4. cikkben említett részekben szivárgásra utaló jel nem található, a megfelelő képesítéssel rendelkező személy azonban szivárgást feltételez, úgy meg kell vizsgálnia a berendezés többi részét.

(5) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat az ehhez szükséges megfelelő képesítéssel rendelkező személy eltávolítja a rendszer egészéből, mielőtt a szivárgás ellenőrzésére szolgáló, oxigénmentes nitrogént vagy más megfelelő gázt használó nyomásvizsgálatot elvégezné.

7. cikk

Közvetett mérési módszerek

(1) A szivárgás azonosítása érdekében a megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet szemrevételezi és manuálisan ellenőrzi a berendezést, és elemzi a következő tényezőket:

nyomás;

b)	hőmérséklet;

c)	kompresszoráramlás;

d)	folyadékszintek;

e)	töltőtérfogat.

(2) Ha feltételezhető, hogy fluortartalmú üvegházhatású gáz szivárog, a 6. cikkben foglaltak szerinti közvetlen módszerrel szivárgásvizsgálatot kell végezni.

(3) Ha a következő esetek bármelyike fennáll, feltételezhető szivárgás:

a)	a rögzített szivárgásérzékelő rendszer szivárgást jelez;

b)	a berendezés a normálistól eltérő hangokat ad vagy rázkódik, jeget képez vagy hűtőkapacitása nem megfelelő;

c)	korrózió, olajszivárgás és alkatrész- vagy anyagkárosodás jelei észlelhetők a lehetséges szivárgási helyeken;

d)	a betekintőablak, szintjelző vagy más vizuális segédeszköz szivárgást jelez;

e)	a biztonsági kapcsolókon, nyomáskapcsolókon, nyomásmérőkön és szenzorcsatlakozókon kár jelei észlelhetők;

f)	az elemzett tényezők által jelzett, a rendeltetésszerűtől eltérő üzemi körülmények;

g)	egyéb, a hűtőközeg mennyiségének csökkenésére utaló jelek.

8. cikk

A szivárgás megszüntetése

(1) Az üzemeltető biztosítja, hogy a javítást az ehhez szükséges megfelelő képesítéssel rendelkező személy végzi.

Javítás előtt a hűtőközeget szükség esetén el kell távolítani.

(2) Az üzemeltető biztosítja, hogy az oxigénmentes nitrogént vagy más alkalmas gázt használó nyomásvizsgálattal a szivárgás-ellenőrzést szükség esetén végrehajtották, ezt követően a hűtőközeg-kivonást, az újratöltést és a szivárgás-ellenőrzést elvégezték.

Az oxigénmentes nitrogénnel vagy más alkalmas gázzal történő nyomásvizsgálat előtt a fluortartalmú üvegházhatású gázokat szükség esetén az alkalmazás egészéből ki kell vonni.

(3) A szivárgás okát lehetőség szerint azonosítani kell, megismétlődését elkerülendő.

9. cikk

Követő ellenőrzés

A 842/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt, megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet által végzett követő ellenőrzések során a korábban szivárgó és megjavított, valamint az azokkal szomszédos területekre kell különös figyelmet fordítani, amennyiben a javítás során nyomást alkalmaztak.

10. cikk

Újonnan beszerzett berendezésekre vonatkozó követelmények

Az újonnan üzembe helyezett berendezéseken beüzemelésük után azonnal szivárgás-ellenőrzést kell végezni.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 19-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

(2) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2007/540/EK bizottsági határozattal (HL L 198., 2007.7.31., 35. o.) módosított rendelet.