A BIZOTTSÁG 1244/2007/EK RENDELETE

(2007. október 24.)

a 2074/2005/EK rendeletnek a bizonyos emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó végrehajtási intézkedések tekintetében történő módosításáról és a húsvizsgálattal kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó különleges szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére és 18. cikkének (3), (7) és (12) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), a 854/2004/EK rendelet, valamint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja az állati eredetű élelmiszerekre és a megkövetelt hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egészségügyi szabályokat és követelményeket.

(2)

A fenti rendeletek végrehajtási szabályait a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 5-i 2074/2005/EK bizottsági rendelet (4) tartalmazza.

(3)

A 854/2004/EK rendelettel összhangban az illetékes hatóság úgy dönthet, hogy bizonyos kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhidakon vagy vadfeldolgozó létesítményekben a levágást követő vizsgálat során a hatósági állatorvos jelenléte nem szükséges minden esetben. Ilyen esetekben segédszemélyzet végzi el a levágást követő vizsgálatot, ami hozzájárulhat az alacsony forgalmú létesítmények pénzügyi terheinek csökkentéséhez.

(4)

Az ilyen eltérések kritériumait kockázatelemzés alapján kell meghatározni. A nem folyamatos vágási vagy vadfeldolgozási tevékenységet folytató létesítmények különösen fontos társadalmi és gazdasági funkciót töltenek be a vidéki közösségekben. Ezért lehetővé kell tenni ezen létesítmények számára az ilyen eltérések alkalmazását, feltéve, hogy teljesítik a jogi és higiéniai követelményeket.

(5)

A 854/2004/EK rendelettel összhangban az illetékes hatóság úgy dönthet, hogy az elválasztás óta ellenőrzött tartási feltételek között, integrált termelési rendszerekben tartott hízósertéseket elegendő szemrevételezéses vizsgálatnak alávetni. További különös követelményeket kell megállapítani az ilyen csökkentett, de kockázatalapú húsvizsgálati eljárások engedélyezésének feltételeire.

(6)

A közegészségügyi vonatkozású állat-egészségügyi intézkedések tudományos bizottsága 2000. február 24-én véleményt fogadott el a húsvizsgálati eljárások felülvizsgálatáról, amely a húsvizsgálattal kapcsolatos általános alapelvekkel foglalkozik. A vélemény következtetése szerint a húsvizsgálati rendszerek javíthatók a teljes előállítási lánccal kapcsolatos kiegészítő információk által, a vágóüzemekben a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvei alkalmazásával, valamint fekáliás indikátor organizmusok mikrobiológiai megfigyelésével.

(7)

A közegészségügyi vonatkozású állat-egészségügyi intézkedések tudományos bizottsága 2001. június 20-án és 21-én véleményt fogadott el az integrált tenyésztési rendszerekben tartott húshasznú állatok azon fajai/kategóriái azonosításáról, amelyek esetében a húsvizsgálat felülvizsgálható. A vélemény következtetése szerint a tagállamokban már számos olyan termelési rendszer létezik, amely teljesíti az egyszerűsített húsvizsgálati rendszer alkalmazásának feltételeit.

(8)

A közegészségügyi vonatkozású állat-egészségügyi intézkedések tudományos bizottsága 2003. április 14-én és 15-én véleményt fogadott el a vágóborjak húsvizsgálati eljárásainak felülvizsgálatáról, amely megállapítja, hogy az integrált rendszerekben tartott borjak esetében a szemrevételezéses vizsgálat elegendő a rutinvizsgálat során, azonban amíg a szarvasmarha-tuberkolózist nem számolták fel, a szarvasmarha-tuberkulózis felügyeletét fenn kell tartani a szarvasmarhafélék esetében mind a gazdaságok, mind a vágóhidak szintjén.

(9)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-án véleményt fogadott el a szarvasmarhafélék tuberkulózisáról, az emberi egészségre jelentett kockázatokról és ellenőrző stratégiákról, amely következtetése szerint a meghatározott nyirokcsomók és a tüdők levágást követő vizsgálata a nemzeti szarvasmarha-tuberkolózis felszámolási programok fontos elemét képezi, valamint szerves része az emberi egészség védelmét célzó állat-egészségügyi húsvizsgálati programoknak.

(10)

Az EFSA 2004. december 1-jén véleményt fogadott el az integrált tenyésztési rendszerekben nevelt marhák húsvizsgálatának felülvizsgálatáról, amely megállapítja, hogy a tuberkolózisos elváltozások kimutatása érdekében a levágást követő felülvizsgált vizsgálati rendszer keretében a nyirokcsomók bemetszésének gyakorlatát folytatni kell.

(11)

Az EFSA 2006. május 18-án véleményt fogadott el a szarvasmarha-tuberkolózistól mentesnek ítélt tagállamokban (vagy tagállamok egy részében) nevelt vágóborjak szemrevételezéses vizsgálati rendszerének bevezetéséhez kapcsolódó közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázatok értékeléséről. Ez kimondja, hogy az integrált tenyésztési rendszerekben és szarvasmarhatuberkolózis-mentes állományokban nevelt vágóborjak esetében a levágást követő vizsgálat korlátozható a nyirokcsomók szemrevételezésére és áttapintására.

(12)

Az EFSA 2004. április 22-én véleményt fogadott el a bárányok és kecskék húsvizsgálati eljárásairól. Ez megállapítja, hogy a bárányok és kecskegidák húsvizsgálata során talált lényeges kóros elváltozások szemrevételezés útján is diagnosztizálhatók, ezáltal a kevesebb beavatkozás révén elkerülhető a keresztfertőzés.

(13)

A közegészségüggyel összefüggő állat-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó tudományos bizottság 2000. szeptember 27-én és 28-án véleményt fogadott el a taeniosis/cysticercosis emberek és állatok esetében történő ellenőrzéséről. Ez meghatározza a cysticercosismentes állapot biztosításához szükséges előfeltételeket.

(14)

2005. január 26-án és 27-én az EFSA véleményt fogadott el az olyan területekről származó vágóállatok módosított húsvizsgálatának kockázatértékeléséről, ahol a cysticercus előfordulási gyakorisága alacsony. Ez hangsúlyozza a különböző borjútenyésztési rendszerekhez kapcsolódó kockázatmeghatározás szükségességét. Az előzetesen alacsony kockázatúnak minősített integrált tenyésztési rendszerekben nevelt borjak esetében a levágást követően alkalmazható egyszerűsített vizsgálat.

(15)	Ezeknek a tudományos véleményeknek az alapján meg kell határozni a fiatal kérődzők csökkentett, de kockázatalapú húsvizsgálati eljárásaira vonatkozó feltételeket.

(16)

A bemetszési eljárást nem alkalmazó kockázatalapú húsvizsgálat előfeltételévé kell tenni az élelmiszerláncra vonatkozó információknak a levágást 24 órával megelőző elérhetőségét. Következésképpen, amikor ilyen egyszerűsített húsvizsgálati eljárásra kerül sor, az élelmiszer-ipari vállalkozó nem részesülhet a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet (5) módosításáról szóló, 2005. december 5-i 2076/2005/EK bizottsági rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezések előnyeiben.

(17)

A 2074/2005/EK rendelet megállapítja a kagylók ehető részei amnéziás kagylóméreg (ASP) tartalmának kimutatására irányuló analitikai módszereket. Az AOAC Journal 2006. júniusi számában publikált 2006.02 ASP ELISA módszer tekinthető a kéthéjú kagylók ASP-tartalmának kimutatására szolgáló nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer alternatív szűrési módszerének. Az ELISA módszer előnye, hogy viszonylag alacsony költségen képes nagyszámú minta vizsgálatára.

(18)

A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IX. fejezetének D. része előírja az egypatás állatok szükség esetén végzendő takonykórvizsgálatát. A levágást követő részletes takonykórvizsgálat elvégzése kötelező azon egypatás állatok, vagy az ezekből származó hús esetében, amelyek olyan országból származnak, amely nem mentes a takonykórtól.

(19)	A 2074/2005/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(20)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2074/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A következő cikkel egészül ki: „6b. cikk A húsvizsgálattal kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó követelmények a 854/2004/EK rendelet alkalmazásában A húsvizsgálattal kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket a VI. b. melléklet tartalmazza.”.

2.	A III. melléklet II. fejezete e rendelet I. melléklete szerint módosul.

3.	E rendelet II. mellékletének szövegét VI. b. mellékletként kell beilleszteni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 24-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 139., 2004.4.30., 206. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 139., 2004.4.30., 55. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(3) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(4) HL L 338., 2005.12.22., 27. o, helyesbítve: HL L 320., 2006.11.18., 13. o. A legutóbb az 1664/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(5) HL L 338., 2005.12.22., 83. o. A legutóbb a 479/2007/EK rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 46. o.) módosított rendelet.

II. MELLÉKLET

„VI. b. MELLÉKLET

A HÚSVIZSGÁLAT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEIRE ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

1. E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	ellenőrzött tartási feltételek mellett és integrált tenyésztési rendszerekben: olyan állattartástípus, ahol az állatokat a függelékben meghatározott feltételek mellett tartják;

b)	fiatal szarvasmarhaféle: bármilyen nemű, 8 hónapnál nem idősebb szarvasmarha;

c)	fiatal juhféle: bármilyen nemű, 12 hónapnál nem idősebb juhféle, amelynek állandó metszőfoga még nem törte át a fogínyt;

d)	fiatal kecskeféle: bármilyen nemű, 6 hónapnál nem idősebb kecskeféle;

e)	állomány: valamely gazdaságban tartott állat vagy állatcsoport, amely járványügyi egységet képez; ha egynél több állományt tartanak valamely gazdaságban, valamennyi állomány önálló járványügyi egységet képez;

f)	gazdaság: bármely olyan létesítmény, építmény vagy szabad ég alatti gazdaság esetén bármely olyan hely, amely ugyanazon tagállam területén található, ahol állatokat tartanak, gondoznak vagy feldolgoznak;

nem folyamatos vágási vagy vadfeldolgozási tevékenységet folytató létesítmény: olyan, az illetékes hatóság által kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhíd vagy vadfeldolgozó létesítmény, amelyben a vágási vagy vadfeldolgozási tevékenység nem a teljes munkanap folyamán vagy nem a hét egymást követő összes munkanapján történik.

2. Levágást követő vizsgálatok a nem folyamatos vágási vagy vadfeldolgozási tevékenységet folytató létesítményekben.

a) A 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza II. fejezetének 2.b) pontjával összhangban az illetékes hatóság úgy dönthet, hogy a hatósági állatorvos jelenléte nem szükséges a levágást követő húsvizsgálat során minden esetben a nem folyamatos vágási vagy vadfeldolgozási tevékenységet folytató létesítményekben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.	az érintett létesítmény nem folyamatos vágási vagy vadfeldolgozási tevékenységet folytató létesítmény, és elegendő kapacitással rendelkezik a rendellenességet mutató hús tárolására a levágást követő végső vizsgálat hatósági állatorvos által történő elvégzéséig;

ii.	segédszemélyzet végzi el a levágást követő vizsgálatot;

iii.	amikor vágási tevékenység folyik vagy az befejeződött, a hatósági állatorvos a létesítményben legalább naponta egyszer jelen van;

iv.

az illetékes hatóság kialakított egy eljárást a hatósági helyettesítő tevékenységének rendszeres ellenőrzésére ezekben a létesítményekben, beleérve a következőket:

—	az egyéni teljesítmény mérése,

—	a vizsgálati eredmények dokumentációjának ellenőrzése és összehasonlítása a megfelelő állati testekkel,

—	állati testek ellenőrzése a tárolóhelyiségben.

b) Az illetékes hatóság által végzett, az 1.g) pontban említett kockázatelemzés, amely a 2.a) pontban foglaltak szerint megjelöli azokat a létesítményeket, amelyek eltéréseket alkalmazhatnak, legalább a következő elemeket figyelembe veszi:

i.	levágott vagy feldolgozott állatok száma óránként vagy naponta;

ii.	levágott vagy feldolgozott állatok faja és osztálya;

iii.	a létesítmény forgalma;

iv.	a korábbi vágási vagy feldolgozási tevékenység teljesítménye;

v.	az élelmiszerláncban a vágóállatok beszerzésével kapcsolatos bármilyen, az élelmiszer-biztonság garantálását célzó kiegészítő intézkedés hatékonysága;

vi.	a működő HACCP-alapú rendszer hatékonysága;

vii.	ellenőrzési jelentések;

viii.

az illetékes hatóság korábbi nyilvántartásai a levágás előtti és az azt követő vizsgálatokról.

3. A bemetszést nem alkalmazó, kockázatalapú húsvizsgálatra vonatkozó követelmények.

a) A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IV. fejezete B. részének 2. pontjával összhangban az illetékes hatóság a levágást követő vizsgálati eljárást a hízósertések esetében szemrevételezéses vizsgálatra korlátozhatja, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.	az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy az állatokat ellenőrzött tartási feltételek mellett és integrált tenyésztési rendszerekben tartják, az e melléklet függelékében meghatározottak szerint;

ii.	az élelmiszer-ipari vállalkozó nem részesül a 2076/2005/EK bizottsági rendelet 8. cikkében meghatározott, az élelmiszerláncra vonatkozó információkról szóló átmeneti rendelkezések előnyeiben;

iii.	az illetékes hatóság rendszeres szerológiai és/vagy mikrobiológiai vizsgálatot hajt végre vagy rendel el az élő állatokban jelen lévő és a gazdaságok szintjén releváns, az élelmiszereket érintő veszélyek kockázatelemzése alapján kiválasztott meghatározott számú állaton.

b) A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakaszának I. és II. fejezetétől eltérően a levágást követő vizsgálati eljárás a fiatal szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó állatok esetében a szemrevételezéssel és tapintással történő vizsgálatra korlátozódhat, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.	az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy a fiatal szarvasmarhaféléket ellenőrzött tartási feltételek mellett és integrált tenyésztési rendszerekben tartják, az e melléklet függelékében meghatározottak szerint;

ii.	az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy a fiatal szarvasmarhaféléket hivatalosan tuberkulózismentesnek nyilvánított állományban nevelik;

iii.	az élelmiszer-ipari vállalkozó nem részesül a 2076/2005/EK rendelet 8. cikkében meghatározott, az élelmiszerláncra vonatkozó információkról szóló átmeneti rendelkezések előnyeiben;

iv.	az illetékes hatóság rendszeres szerológiai és/vagy mikrobiológiai vizsgálatot hajt végre vagy rendel el az élő állatokban jelen lévő és a gazdaságok szintjén releváns, az élelmiszereket érintő veszélyek kockázatelemzése alapján kiválasztott meghatározott számú állaton;

v.	a fiatal szarvasmarhafélék levágást követő vizsgálata alkalmával minden esetben elvégzik a garat mögötti, a hörgők körüli és a gátor nyirokcsomóinak áttapintását.

c) Amennyiben bármilyen rendellenességet észlelnek, az állati testet és belsőségeket a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakaszának I. és II. fejezetében előírtak szerint a levágást követő teljes körű vizsgálatnak vetik alá. Az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján azonban úgy dönthet, hogy az illetékes hatóság által kisebbnek ítélt rendellenességeket mutató húst, amely az állati vagy emberi egészségre nem jelent veszélyt, nem szükséges a levágást követő teljes körű vizsgálatnak alávetni.

d) A fiatal szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó állatok és az elválasztott malacok, amelyek születés után a gazdaságból nem kerülnek közvetlenül a vágóhídra, a vágóhídra történő szállítást megelőzően egy alkalommal másik gazdaságba szállíthatók (nevelés vagy hizlalás céljából). Ilyen esetekben:

i.	a fiatal szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó állatok szabályozott gyűjtőállomásokon helyezhetők el a származási gazdaság és a nevelő vagy hizlaló gazdaság között, illetve ezen gazdaságok és a vágóhíd között;

ii.	az egyedek vagy az állatállomány szintjén a nyomonkövethetőséget biztosítani kell.

4. Az egypatás állatok levágást követő vizsgálatára vonatkozó kiegészítő követelmények.

a) A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal Szárazföldi állatok egészségügyi szabályzatának 2.5.8.2. cikkével összhangban a takonykórtól nem mentes országokból származó egypatás állatok friss húsát nem lehet forgalomba hozni, kivéve, ha az ilyen hús a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IX. fejezetének D. részével összhangban elvégzett takonykórvizsgálaton átesett egypatás állatokból származik.

b) A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IX. fejezetének D. részében előírtak szerint a takonykórral diagnosztizált egypatás állatok friss húsát emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.

„Függelék a VI. b. melléklethez

E melléklet alkalmazásában az ellenőrzött tartási feltételek és integrált tenyésztési rendszerek azt jelenti, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozónak az alábbi feltételeket teljesítenie kell:

minden takarmány olyan létesítményből származik, amely a takarmányt a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. és 5. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban termeli; az állatok számára takarmányként adott szálastakarmányt vagy terményeket megfelelően kezelni kell, és amennyiben lehetséges, szárítani és/vagy pelletálni;

b)	az egyszerre betelepítés/egyszerre kitelepítés rendszerét kell alkalmazni, ahol lehetséges. Amennyiben az állományba új állatok kerülnek, azokat az állat-egészségügyi szolgálat által előírt ideig elkülönítve kell tartani a betegségek behurcolásának megelőzése érdekében;

az állatok egyike sem kerülhet kapcsolatba külső létesítményekkel, kivéve, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó kockázatelemzés alapján az illetékes hatóság számára kielégítő módon képes bizonyítani, hogy a külső kapcsolat az adott időszakban, létesítményekben és körülmények között nem jár betegségek behurcolásának veszélyével;

d)	a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének III. szakaszában meghatározottak szerint az állatokról és tartásuk körülményeiről születésüktől kezdve a levágásukig részletes információ áll rendelkezésre;

e)	ha almot biztosítanak az állatok részére, az alomanyagot megfelelően kezelni kell a betegségek elkerülése vagy a betegségek behurcolásának elkerülése érdekében;

f)	a gazdaság személyzetének meg kell felelnie a 852/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott általános higiéniai előírásoknak;

g)	az állattartás helyszínének hozzáférésére vonatkozó ellenőrző eljárások vannak érvényben;

a gazdaság nem biztosít szállást turisták számára, illetve nem szolgál kempingként, kivéve, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó kockázatelemzés alapján az illetékes hatóság számára kielégítő módon képes bizonyítani, hogy a létesítmények az állatok nevelésére szolgáló területtől megfelelően el vannak különítve és az emberek és állatok között közvetlen vagy közvetett kapcsolat nem lehetséges;

i)	az állatok nem férnek hozzá a hulladéklerakókhoz vagy a háztartási szeméthez;

j)	kártevők elleni védekezési terv van érvényben;

k)	silótakarmányozást nem alkalmaznak, kivéve, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó kockázatelemzés alapján az illetékes hatóság számára kielégítő módon képes bizonyítani, hogy a takarmány az állatokra nem jelent veszélyt;

l)	szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíz és üledék nem kerül az állatok által elérhető területekre, illetve azt nem alkalmazzák az állatok táplálására használt legelők növényeinek trágyázására, kivéve, ha azt megfelelő és az illetékes hatóság által elfogadott módon kezelik.

”

(1) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.