a)

az érintett hajó neve;

b)

a hajó típusa;

c)

hossza;

d)

a hajó IMO-száma (ha kibocsátották);

e)

építésének helye és ideje;

f)

korábbi lobogó, ha volt ilyen;

g)

nemzetközi rádióhívójel;

h)

a hajó tulajdonosának/tulajdonosainak neve és címe, és bármely haszonélvezője/haszonélvezői, ha ismert;

i)

a hajó színes fényképe, amely az alábbiakat mutatja:

j)

az az időtartam, amely alatt az egyezmény területén halászhat, a halászati tevékenységek kezdetének és végének időpontjával;

k)

a halászati terület vagy területek;

l)

a célfajok;

m)

a használt felszerelés;

n)

a fedélzetre szerelt műholdas nyomon követő rendszer csalásbiztos működésének biztosítása céljából tett intézkedések.

a)

az üzemeltető neve és címe, amennyiben az eltér a hajó tulajdonosától/tulajdonosaitól;

b)

a parancsnok, és adott esetben a halászati parancsnok neve és állampolgársága;

c)

a halászati módszer vagy módszerek típusa;

d)

merevítőrúd (m);

e)

bruttó regisztertonna;

f)

a hajó kommunikációs rendszerének típusa és számai (INMARSAT A., B. és C. számok);

g)

a legénység szokásos létszáma;

h)

a főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye (kW);

i)

raksúly (tonna), halraktárak száma és befogadóképessége (m3);

j)

bármely egyéb célszerűnek tartott információ (pl. a jég osztályba sorolása).

a)

a javasolt halászat jellege, beleértve a célfajokat, a halászati módszereket, a javasolt térséget és azt a legkisebb fogásmennyiséget, amely a gazdaságilag életképes halászathoz szükséges;

b)

biológiai információk átfogó kutatási vagy felmérési hajózásból, például az elterjedésre, állománybőségre, populációra és állományazonosságra vonatkozóan;

c)

a függő és járulékos fajok adatai és a valószínűség, hogy a javasolt halászat általában érinti e fajokat;

d)

információk a területen belüli egyéb halászatokból vagy hasonló halászatokból más területekről, ami segíthet a lehetséges hozam becslésében;

e)

ha a javasolt halászatot fenékvonóháló használatával kívánják végezni, arra vonatkozó információk, hogy ez az eszköz milyen ismert és várható hatást fejt ki a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, beleértve a bentoszt és annak közösségeit.”

a)

a hajóknak megtiltják a következőket:

b)

a 88.1 és 88.2 alterületre tilos élő baromfit vagy más élő szárnyast behozni, és az el nem fogyasztott tisztított baromfit el kell távolítani a 88.1 és 88.2 alterületről;

c)

a Dissostichus spp. halászata a 88.1 és 88.2 alterületen a Balleny-szigetek partjától mért 10 tengeri mérföld távolságon belül tilos.”

a)

a felderítő halászat során a Dissostichus spp.-re vonatkozó CCAMLR jelölési programmal és jegyzőkönyvvel összhangban a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és visszaengedik. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután az adott mennyiségű Dissostichus spp. egyedet megjelölték;

b)

a jelölési követelmény teljesülése érdekében a program minden méretű egyedet figyelembe vesz, kizárólag a jó állapotban lévő tengeri sügéreket jelölik meg. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie; azokon a területeken, ahol mind a két Dissostichus faj előfordul, a jelölési aránynak a lehetséges mértékig arányban kell állnia a fogásban megtalálható Dissostichus spp. fajtájával és méretével;

c)

minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető legyen; 2007. szeptember 1-jétől a felderítő halászat során használt valamennyi jelölés a titkárságtól származik;

d)

semmilyen újból kifogott egyedet (azaz olyan kifogott halat, amelyet korábban jelöléssel láttak el) nem szabad újból visszaengedni, még akkor sem, ha csak egy rövid időszakra volt szabadon;

e)

minden újból kifogott egyedről biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), a halról időponttal ellátott elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;

f)

minden vonatkozó jelölési adatot és adatrögzítő jelölés újbóli kifogását elektronikus úton a CCAMLR űrlapján jelenteni kell a CCAMLR részére, három hónapon belül azt követően, hogy a hajó elhagyta ezeket a halászterületeket;

g)

minden vonatkozó jelölési adatot, az adatrögzítő jelölés újbóli kifogását és a megjelölt halak újbóli kifogott egyedeit a CCAMLR-formanyomtatványon elektronikus úton be kell jelenteni az illetékes regionális jelölési adatbanknak, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvben előírtak szerint.

a)

a hajó neve és leírása;

b)

a hajó hívójele;

c)

a hajó lajstromszáma és Lloyds/IMO-száma;

d)

a hajó lobogó szerinti állama;

e)

a hajó fényképe a jelentés alátámasztására;

f)

az észlelt hajó megfigyelt tevékenységeire vonatkozó bármely egyéb lényeges információ.

a)

a 3. cikkben említett különleges halászati engedély nélkül, vagy ha nem közösségi halászhajóról van szó, a vonatkozó CCAMLR védelmi intézkedéseknek megfelelően kiadott engedély nélkül, vagy ezen engedélyek feltételeinek megsértésével az egyezmény területén halászati tevékenységet végzett;

b)

az egyezmény területén végzett fogásait az érintett halászatra alkalmazandó jelentési rendszernek megfelelően nem jelentette vagy hamis adatokat jelentett;

c)

az érvényes CCAMLR védelmi intézkedések megsértésével tilalmi időben vagy lezárt területen halászott;

d)

az érvényes CCAMLR védelmi intézkedések megsértésével tiltott felszerelést használt;

e)

a CCAMLR IUU-hajólistán szereplő halászhajókkal átrakodott vagy közös halászati műveletekben vett részt, azok számára támogatást vagy készleteket biztosított;

f)

nem mutatott fel a Dissostichus spp.-re vonatkozó, érvényes fogási dokumentumot, amikor azt az 1035/2001/EK rendelet rendelkezései előírják;

g)

egyéb CCAMLR védelmi intézkedések megsértésével oly módon végzett halászati tevékenységeket, hogy az aláássa az egyezmény célkitűzéseinek elérését annak XXII. cikke szerint; vagy

h)

az egyezmény területén lévő szigetekkel határos vizeken, amelyek felett minden szerződő fél elismerte az állami szuverenitást, oly módon végzett halászati tevékenységeket, hogy az aláássa a CCAMLR védelmi intézkedések célkitűzéseinek elérését.”

a)

ne adjanak ki a 3. cikkben említett különleges halászati engedélyeket az egyezmény területén történő halászathoz olyan közösségi halászhajók számára, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán;

b)

ne adjanak ki engedélyt vagy különleges halászati engedélyt a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizeken történő halászathoz olyan halászhajók számára, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán;

c)

ne adják lobogójukat az IUU-hajólistán szereplő halászhajók számára;

d)

az IUU-listán szereplő hajók ne léphessenek be a kikötőkbe, kivéve végrehajtási intézkedés vagy vis maior esetén, vagy abban az esetben, ha segítséget nyújtanak veszélyhelyzetben vagy végveszélyben lévő hajók vagy az azokon tartózkodó személyek részére. A kikötőbe beengedett hajót a 27. cikknek megfelelően ellenőrizni kell;

e)

ha az ilyen hajóknak engedélyezik a kikötőbe való belépést:

f)

az importőröket, szállítókat és az érintett egyéb ágazatokat arra ösztönözzék, hogy tartózkodjanak az IUU-listán szereplő hajókkal kifogott halak kereskedelmétől és átrakodásától.

a)

a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve a közösségi halászhajók, kísérőhajók, üzemanyagtöltő hajók, anyahajók és teherhajók számára átrakodási vagy közös halászati műveletben bármilyen módon való részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készleteket biztosítása;

b)

az IUU-hajólistán szereplő hajók bérlése;

c)

Dissostichus spp. behozatala, kivitele vagy újrakivitele az IUU-hajólistán szerepelő hajókról.”

a)

annak ellenőrzésére, hogy vannak-e olyan, a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek, akik a 28. cikkben meghatározott IUU-tevékenységekben vesznek részt;

b)

annak érdekében, hogy megtegyék a megfelelő válaszlépéseket az (1) bekezdés a) pontjában említett, ellenőrzött tevékenységekre; és

c)

annak érdekében, hogy együttműködjenek az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések és tevékenységek végrehajtása céljából. Ezért a tagállamok érintett ügynökségei együttműködhetnek a CCAMLR védelmi intézkedéseinek végrehajtása céljából, és törekedhetnek a joghatóságuk alá tartozó iparágakkal való együttműködésre.