MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet II., V., VI., VIII., IX. és XI. melléklete a következőképpen módosul:

A 999/2001/EK rendelet II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA

A. FEJEZET

Kritériumok

A tagállamok, harmadik országok vagy azok régiói (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát az a)–e) pontban meghatározott kritériumok szerint kell megállapítani.

Az ország vagy régió esetében:

a)	a B. fejezet rendelkezései alapján kockázatelemzést végeznek, amely a BSE-előfordulás valamennyi potenciális tényezőjét, valamint az országban vagy a régióban való eddigi előfordulását azonosítja;

b)	a BSE folyamatos ellenőrzését és nyomon követését lehetővé tevő rendszert vezetnek be, amely elsősorban a B. fejezetben ismertetett kockázatokra vonatkozik, és amely megfelel a D. fejezetben meghatározott minimális ellenőrzési követelményeknek;

az állatorvosok, mezőgazdasági termelők, valamint a szarvasmarhafélék szállításával, forgalmazásával és levágásával foglalkozó munkavállalók számára folyamatos ismertető program szervezése annak érdekében, hogy ösztönözzék az e melléklet D. fejezetében meghatározott célzott szubpopulációkban a BSE-vel egyező klinikai tünetek eseteinek jelentését;

d)	kötelezettség hatályba léptetése arra vonatkozóan, hogy a BSE-vel egyező klinikai tünetekkel rendelkező szarvasmarhafélék esetében bejelentést tegyenek és vizsgálatot indítsanak;

e)	a b) pontban említett ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer keretében összegyűjtött agy- vagy egyéb szöveteken az egyik engedélyezett laboratórium vizsgálatot végez el.

B. FEJEZET

Kockázatelemzés

1. A kockázatelemzés struktúrája

A kockázatelemzések az előfordulás felméréséből és expozíciós felmérésből állnak.

2. Az előfordulás felmérése (külső kihívás)

2.1.

Az előfordulás felmérése felméri annak valószínűségét, hogy a BSE kórokozója már bekerült-e az országba vagy régióba a BSE kórokozójával esetlegesen fertőzött árucikkek által, vagy már jelen van-e az adott országban vagy régióban.

Ilyen esetben az alábbi kockázati tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a BSE kórokozójának jelenléte vagy hiánya az adott országban vagy régióban, és amennyiben a kórokozó jelen van, előfordulási aránya az ellenőrzési tevékenységek eredménye alapján;

b)	hús- és csontliszt vagy tepertő készítése a belföldi, BSE-vel fertőzött kérődzőpopulációból;

c)	importált hús- és csontliszt vagy tepertő;

d)	szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatala;

e)	importált takarmány és takarmányösszetevők;

f)	kérődzőkből származó, emberi fogyasztásra szánt importált termékek, amelyek tartalmazhatnak az V. melléklet 1. pontjában felsorolt szöveteket, és amelyekkel a szarvasmarhaféléket etethették;

g)	kérődzőkből származó importált termékek a szarvasmarhaféléknél történő in vivo használat céljából.

2.2.

Azokat a különleges felszámolási programokat, ellenőrzést és más járványügyi vizsgálatokat (különösen a szarvasmarha-populációban végzett BSE-ellenőrzés), melyek a 2.1. pontban felsorolt kockázati tényezőkkel függnek össze, az előfordulás felmérésének elvégzésekor figyelembe kell venni.

3. Expozíciós felmérés

Az expozíciós felmérés felméri annak valószínűségét, hogy a szarvasmarhafélék a BSE kórokozójával fertőződtek-e, a következők figyelembevételével:

a)	a BSE-kórokozó ismételt felbukkanása és felerősödése azáltal, hogy a szarvasmarhafélét kérődzőkből származó hús- vagy csontliszttel, tepertővel vagy ezekkel szennyezett más takarmánnyal vagy takarmányösszetevővel etették;

b)	kérődzőtetemek (beleértve az elhullott állományból származót is), melléktermékek és vágóhídi hulladék felhasználása, az állati hulladékok feldolgozására szolgáló eljárások paraméterei és az állati takarmány gyártásában alkalmazott eljárások;

c)	etették-e a kérődzőket kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel, beleértve az állati takarmány fertőzésének elkerülése érdekében hozott intézkedéseket;

d)	a szarvasmarha-populáción a BSE tekintetében végzett ellenőrzés szintje az adott időpontig, valamint az ellenőrzés eredményei.

C. FEJEZET

A kategóriák meghatározása

I. ELHANYAGOLHATÓ BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1.	amelyben a B. fejezettel összhangban kockázatelemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2.	amely bebizonyította, hogy megfelelő tudományos intézkedéseket hozott az alábbiakban meghatározott releváns időszakra az egyes azonosított kockázatok kezelésére;

3.	amely bebizonyította, hogy bevezették a B. típusú ellenőrzést a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a megfelelő pontcél; valamint

amelyre

a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az országban vagy régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került;

ii.	az e melléklet A. fejezetének c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint

iii.	megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az adott ország vagy régió belföldi állományában előfordul BSE egyszer vagy többször, de minden belföldi, BSE-vel fertőzött állat több mint 11 éve született;

ii.	az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint

iii.	megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

iv.

az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket:

—	a BSE valamennyi előfordulása,

—	minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy

—	ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

II. ELLENŐRZÖTT BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1.	amelyben a B. fejezetben foglalt információkkal összhangban kockázatfelmérést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2.	amely bebizonyította, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az összes azonosított kockázat kezelésére, de ezen intézkedéseket a releváns időszak során nem hajtották végre;

3.	amely bebizonyította, hogy A. típusú ellenőrzést vezettek be a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a releváns pontcél. A B. típusú ellenőrzés helyettesítheti az A. típusú ellenőrzést, ha a releváns pontcél teljesült; valamint

amelyre

a következő helyzetek valamelyike érvényes:

az országban vagy a régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzéssel és vizsgálattal bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

ii.	az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották, és/vagy

iii.	nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését nyolc éve ellenőrzik;

vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az ország vagy a régió belföldi állományában előfordul BSE, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

ii.	az e melléklet A. fejezetének c)–e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották; és/vagy

iii.	nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését legalább nyolc éve ellenőrzik;

iv.

—	a BSE valamennyi előfordulása, valamint

—	minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy

—	ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

III. MEGHATÁROZATLAN BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió, amelynek BSE-státusa meghatározását még nem végezték el, vagy amely nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket egy országnak vagy régiónak teljesítenie kell annak érdekében, hogy valamelyik kategóriába besorolják.

D. FEJEZET

Minimális ellenőrzési követelmények

1. Az ellenőrzés típusai

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	A. típusú ellenőrzés Az A. típusú ellenőrzés legalább 1 a 100 000-ből előfordulási határértékkel (1) lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

B. típusú ellenőrzés

A B. típusú ellenőrzés legalább 1 az 50 000-ből előfordulási határértékkel lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

A B. típusú ellenőrzés az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban végezhető el a kockázatelemzés következtetéseinek megerősítése céljából, például az azonosított kockázati tényezők csökkentésére irányuló intézkedések eredményességének bizonyításával, olyan ellenőrzéssel, amelynek célja, hogy minél nagyobb valószínűséggel kimutassa, ha az ilyen intézkedések eredménytelenek lennének.

A B. típusú ellenőrzés az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országokban vagy régiókban végezhető el, miután a releváns pontcélt A. típusú ellenőrzéssel sikerült elérni, annak érdekében, hogy fenntartsák az A. típusú ellenőrzéssel szerzett információkba vetett bizalmat.

E melléklet alkalmazásában az ellenőrzés céljából a szarvasmarhafélék következő négy szubpopulációját azonosították:

a)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok);

b)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás);

c)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány);

d)	36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.

2. Ellenőrzési stratégia

2.1.

Az ellenőrzési stratégiát úgy alakítják ki, hogy biztosítsák azt, hogy a minta reprezentatív az ország vagy régió állományára nézve, és hozzátartozik az olyan demográfiai tényezők figyelembevétele is, mint a termelési típus vagy a földrajzi elhelyezkedés, valamint a kulturálisan egyedi állattenyésztői gyakorlatok esetleges hatása. Az alkalmazott megközelítést és feltételezéseket teljes mértékben dokumentálni kell, és a dokumentációt hét évig meg kell őrizni.

2.2.

A BSE-re vonatkozó ellenőrzési stratégia végrehajtása érdekében az adott országnak dokumentált feljegyzéseket vagy megbízható becsléseket kell alkalmaznia a felnőtt szarvasmarhafélék populációja korbeli megoszlásáról és a BSE-vel vizsgált szarvasmarhafélék számáról, korcsoportonként és szubpopulációnként az adott országban vagy régióban.

3. Pontértékek és pontcélok

Az ellenőrzési mintáknak meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott pontcéloknak az 1. táblázatban rögzített »pontértékek« alapján. Minden klinikailag gyanús állatot meg kell vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. Egy adott ország a négy szubpopuláció közül legalább háromból mintát vételez. Az összegyűjtött minták összpontszámát legfeljebb hét egymást követő éven át kell gyűjteni a pontok célszámának elérése érdekében. Az összesen összegyűjtött pontokat rendszeresen összehasonlítják egy adott ország vagy régió pontjainak célszámával.

1. táblázat

Az adott szubpopuláció és korkategória állományánál összegyűjtött ellenőrzési pontértékek

Ellenőrzési szubpopuláció
Rendes vágás (2)	Elhullott állomány (3)	Kényszervágás (4)	Klinikailag gyanús állatok (5)
Kor ≥ 1 éves és < 2 éves
0,01	0,2	0,4	N/A
Kor ≥ 2 éves és < 4 éves (fiatal felnőtt)
0,1	0,2	0,4	260
Kor ≥ 4 éves és < 7 éves (felnőtt)
0,2	0,9	1,6	750
Kor ≥ 7 éves és < 9 éves (idősebb felnőtt)
0,1	0,4	0,7	220
Kor ≥ 9 éves (idős)
0,0	0,1	0,2	45

2. táblázat

Egy adott ország vagy régió különböző felnőtt szarvasmarhaféle-populációi méreteinek pontcéljai

Országok vagy régiók számára kijelölt pontcélok
Felnőtt szarvasmarhaféle-populáció mérete (24 hónapos és idősebb)	A. típusú ellenőrzés	B. típusú ellenőrzés
≥ 1 000 000	300 000	150 000
800 000 –1 000 000	240 000	120 000
600 000 –800 000	180 000	90 000
400 000 –600 000	120 000	60 000
200 000 –400 000	60 000	30 000
100 000 –200 000	30 000	15 000
50 000 –100 000	15 000	7 500
25 000 –50 000	7 500	3 750

4. Specifikus célkijelölés

Egy ország vagy régió minden egyes, fent ismertetett szubpopulációjában az adott ország megvizsgálhatja azokat a szarvasmarhaféléket, melyeket olyan országból vagy régióból származóként azonosítottak, ahol a BSE-t kimutatták, és az olyan szarvasmarhaféléket, amelyek olyan országokból vagy régiókból származó, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, ahol a BSE-t kimutatták.

5. BSE-ellenőrzési modell

A BSE jelenlétének/előfordulásának felmérésére egy ország választhatja a teljes BsurvE-modellt vagy más, a BsurvE-en alapuló módszert.

6. Fenntartó ellenőrzés

Ha a pontcél teljesült, annak érdekében, hogy egy ország vagy régió státusát továbbra is ellenőrzött BSE-kockázatot jelentőnek vagy elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőnek lehessen nevezni, az ellenőrzés a B. típusú ellenőrzésre csökkenthető (amennyiben az összes többi mutató kedvező marad). Az e fejezetben meghatározott követelmények további betartása érdekében azonban a folyamatos éves ellenőrzésben a négy előírt szubpopuláció közül továbbra is szerepelnie kell legalább háromnak. Emellett minden olyan szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni, melynél klinikailag feltételezhető a BSE-fertőzés, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. A szükséges pontcél elérését követően egy ország vagy régió éves ellenőrzése összegének legalább a B. típusú ellenőrzés célkitűzéseihez szükséges teljes összeg egyhetedét el kell érnie.”

Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET:

KÜLÖNLEGES FERTŐZÉSI VESZÉLYT JELENTŐ ANYAGOK

1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fogalommeghatározása

A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani, ha ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból, harmadik országból vagy régióból származó állatból származnak:

a szarvasmarhafélék tekintetében:

i.	a 12 hónaposnál idősebb állatok koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, valamint a gerincvelő;

ii.	a 24 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat és a gerincvelőt; valamint

iii.	bármilyen korú állatok mandulája, belei a patkóbéltől (duodenum) a végbélig (rectum) és a bélfodra.

juh- és kecskefélék tekintetében

i.	a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet, mandulája és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt; valamint

ii.	bármilyen korú állat lépe és csípőbele.

2. Eltérés a tagállamok számára

Az 1. ponttól eltérve az említett pontban felsorolt szöveteket, amelyek elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamból származnak, továbbra is különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell tekinteni.

3. Jelölés és megsemmisítés

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat színezőanyaggal kell megfesteni, vagy eltávolításukat követően más módon azonnal megjelölni, és ártalmatlanítani az 1774/2002/EK rendeletben és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban.

4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása

4.1.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítása a következő helyeken végezhető:

a)	vágóhidak vagy adott esetben más vágási helyek;

b)	szarvasmarhafélék gerincoszlopa esetében darabolóüzemek;

c)	adott esetben az 1774/2002/EK rendelet 10. cikkében említett közbenső kezelésre szánt üzemek vagy az 1774/2002/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdése c) pontjának iv., vi. és vii. alpontja értelmében engedélyezett és nyilvántartásba vett felhasználók és gyűjtőközpontok.

4.2.

A 4.1. ponttól eltérve a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításához használt alternatív vizsgálat a következő feltételekkel engedélyezhető:

a)	a vágóhidakon valamennyi olyan állaton el kell végezni a vizsgálatot, amelyekből el kell távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot;

semmilyen, emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből előállított termék nem hagyhatja el a vágóhidat azelőtt, hogy az illetékes hatóság meg ne kapta és el ne fogadta volna a vizsgálatok eredményét valamennyi potenciálisan fertőzött levágott állatot illetően, ha valamelyikükben BSE-t állapítottak meg;

ha egy alternatív vizsgálat pozitív eredményt mutat, a 3. pontnak megfelelően a vágóhídon esetlegesen beszennyeződött szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléből származó minden anyagot megsemmisítenek, hacsak a test valamennyi részét, az érintett állat bőrét is beleértve, be nem tudják azonosítani és nem tudják elkülönítve tárolni.

4.3.

A 4.1. ponttól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik:

a)	a juh- és kecskefélék gerincvelejének a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő eltávolítását;

b)	a szarvasmarha gerincoszlopának a kifejezetten e célra engedélyezett, ellenőrzött és nyilvántartott hentesüzletben történő eltávolítását a vágott állati testekből, illetve azok részeiből;

c)	szarvasmarhafélék fejhúsának a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő lefejtését a 9. pontban meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

4.4.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó, e fejezetben meghatározott szabályok nem vonatkoznak az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott, 1. kategóriába tartozó anyagokra, melyeket az illetékes hatóság felügyelete mellett veszélyeztetett vagy védett dögevőmadár-fajok etetéséhez használnak.

5. A mechanikai úton elválasztott húsra vonatkozó intézkedések

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha-, juh- és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.

6. A szövetek roncsolásával kapcsolatos intézkedések

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi határozatoktól függetlenül és a 8. cikk (3) bekezdésétől eltérve mindaddig, amíg valamennyi tagállamot nem nyilvánítják elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak, tilos a központi idegrendszer szöveteinek roncsolása – amely a megfelelő kábítás után egy hosszúkás, bot alakú eszköznek a koponyaüregbe vezetésével történik – olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra szánják.

7. A szarvasmarhafélék nyelvének leválasztása

Az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét a vágóhídon a nyelvcsont nyelvnyúlványára csőrszerűen ejtett keresztirányú vágással kell leválasztani.

8. A szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése

8.1.

A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák fejhúsát a hatáskörrel rendelkező hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban a vágóhídon kell lefejteni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia:

a)	a fejhús lefejtése egy erre kijelölt, a vágóvonal egyéb részeitől fizikailag elkülönített helyen történik;

amennyiben a fejhús lefejtése előtt a fejet eltávolítják a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról, át nem eresztő és tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást és az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

c)	tilos a fejhús lefejtése, amennyiben a szem megsérült, vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta;

d)	tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amelyet nem a második francia bekezdésnek megfelelő módon zártak le;

e)	az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a második francia bekezdésben említett tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

8.2.

A 8.1. pont előírásaitól eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése tekintetében olyan alternatív ellenőrző rendszert alkalmaznak a vágóhídon, amely a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződése egyenértékű csökkenését eredményezi. A központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket. Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrző rendszerükről és a mintavételezés eredményéről.

8.3.

Ha a lefejtés a szarvasmarhaféle fejének a szállítószalagról vagy akasztóhorogról való levétele nélkül történik, a 8.1. és a 8.2. pont nem alkalmazandó.

9. Szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése engedélyezett darabolóüzemekben

A 8. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek a szarvasmarhafélék fejhúsának az e célra engedélyezett darabolóüzemben történő leválasztása engedélyezése mellett, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)	tárolása és a vágóhídról a darabolóüzembe történő szállítása során a darabolóüzembe történő szállításra szánt fejeket állványra kell függeszteni;

mielőtt a fejet átraknák a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról az állványra, át nem eresztő, tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást, valamint az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

olyan fejet, amelyen nem a b) pont szerint végezték el a tömítést, amelyben a szem megsérült vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta, ki kell zárni a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzembe történő szállításból;

d)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell a vágóhíd számára alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket;

a fejhús lefejtését az illetékes hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban kell végezni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

i.	minden egyes fejet szemrevételezés útján ellenőrizni kell szennyeződés vagy sérülésre utaló jelek tekintetében és a tömítés megfelelő voltát illetően, mielőtt megkezdenék a fejhús lefejtését;

ii.

tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amely nincs helyesen tömítve, a szem sérült, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta. Tilos a fejhús lefejtése olyan fejekről is, amelyek esetében felmerül az ilyen fejtől eredő szennyeződés gyanúja;

iii.	az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús szállításakor és lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni a darabolóüzem számára annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

10. A kereskedelemre és kivitelre vonatkozó szabályok

10.1.

A tagállamok csak akkor határozhatnak úgy, hogy engedélyezik különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó fej vagy nem vágott állati test más tagállamba történő szállítását, ha az adott másik tagállam megállapodott az ilyen anyag fogadásáról, és jóváhagyta a kivitelre és szállításra vonatkozó különleges feltételeket.

10.2.

A 10.1. ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba szállítható az utóbbi előzetes beleegyezése nélkül.

10.3.

A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazó fejének és friss húsának a Közösségből történő kivitele tilos.

11. Ellenőrzések

11.1.

A tagállamok gyakori hatósági ellenőrzést végeznek, hogy megvizsgálják az e mellékletben foglalt előírások helyes alkalmazását, és biztosítsák a szennyeződés elkerüléséhez szükséges intézkedések meghozatalát, különösen vágóhidakon, darabolóüzemekben vagy más olyan helyeken, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítására kerül sor, mint például a hentesüzletek vagy az 4.1. c) pontban említett létesítmények.

11.2.

A tagállamok rendszert hoznak létre annak biztosítására és ellenőrzésére, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat a 999/2001/EK rendelettel, valamint az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kezelik és távolítják el.

11.3.

Megfelelő ellenőrző rendszert kell alkalmazni a gerincoszlop eltávolítására az 1. a) pontban meghatározottak szerint. A rendszernek legalább a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:

a)	amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit jól látható kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén;

a hússzállítmány kereskedelmi okmányán fel kell tüntetni az olyan szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek a számára vonatkozó különleges információt, amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot. Adott esetben behozatal esetén a különleges információkat a 136/2004/EK bizottsági rendelet (*1) 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumban fel kell tüntetni;

c)	a hentesüzleteknek legalább egy évig meg kell őrizniük a b) pontban említett kereskedelmi dokumentumokat.

(*1) HL L 21., 2004.1.28., 11. o.” "

3.	A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „VI. MELLÉKLET KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT”

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

Az A. fejezet a következőképpen módosul:

i.	Az I. rész címe helyébe a következő szöveg lép: »I. A juh- és kecskefélékre, valamint azok spermáira és embrióira vonatkozó feltételek«

ii.	A II. rész helyébe a következő szöveg lép: »II. A szarvasmarhafélékre vonatkozó feltételek Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az 1996. augusztus 1-je előtt területén született és nevelt szarvasmarhaféléket területéről nem szállítják más tagállamokba vagy harmadik országokba.«

A C. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„C. FEJEZET

Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A. SZAKASZ

termékek

A következő állati eredetű termékek mentesülnek a 16. cikk (3) bekezdésében említett tilalom alól, amennyiben olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak, amelyekre a B. szakasz feltételei teljesülnek:

—	friss hús,

—	darált hús,

—	húskészítmények,

—	húsipari termékek.

B. SZAKASZ

követelmények

Az A. szakaszban említett termékeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:

i.	az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii.	a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek; valamint

iii.	szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.”

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

a)	az A. fejezetet el kell hagyni;

a B., C. és D. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„B. FEJEZET

Szarvasmarhafélék behozatala

A. SZAKASZ

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állatok olyan országban vagy régióban születtek és nevelkedtek folyamatosan, amely a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének I. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék; valamint

az érintett ország belföldi állományában előforduló BSE esetén az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

B. SZAKASZ

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;

c)	az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

C. SZAKASZ

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az országot vagy régiót nem sorolták kategóriába a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban, vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;

az állatok legalább két évvel azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

C. FEJEZET

Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó állati eredetű termékek behozatala

A. SZAKASZ

termékek

Az alábbiakban felsorolt, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) meghatározása szerinti szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati eredetű termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően a B., C. és D. szakaszban meghatározott feltételek vonatkoznak:

—	friss hús,

—	darált hús és húskészítmények,

—	húsipari termékek,

—	kisütött állati zsiradék,

—	tepertő, valamint

—

zselatin.

B. SZAKASZ

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatok, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban születtek és nevelkedtek folyamatosan, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

ha az ország vagy régió belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki:

i.	az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom; vagy

ii.

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem tartalmaznak a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjából készült, mechanikusan elválasztott húst, illetve nem azokból készültek.

C. SZAKASZ

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó, állati eredetű termékek készültek, mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták;

az állatokat, amelyekből a kivitelre szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

Az 1. d) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.

Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.

Az olyan szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek a számára vonatkozó különleges információt, amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot, behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.

D. SZAKASZ

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:

i.	az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii.	a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek;

iii.	szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.

Az 1. c) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.

Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit jól látható kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.

A szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek – amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot – a számára vonatkozó különleges információt behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.

D. FEJEZET

Szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatala

A. SZAKASZ

Állati melléktermékek

Ez a fejezet az 1774/2002/EK rendeletben említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó következő állati melléktermékekre és feldolgozott termékekre vonatkozik:

—	kiolvasztott zsírok,

—	kedvtelésből tartott állatok eledele,

—	vérkészítmények,

—	feldolgozott állati fehérje,

—	csont és csontkészítmények,

—	a 3. kategóriába tartozó anyagok, és

—

zselatin.

B. SZAKASZ

Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állati melléktermék nem tartalmaz az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjából származó mechanikusan elválasztott húst, és nem is ilyenből készült;

az állatokat, amelyekből az állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

vagy

az állati melléktermék csak olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanból származik, amelyek a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.

(*2) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.” "

Az F. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„F. FEJEZET

Tenyésztett és vad szarvasfélékből származó állati eredetű termékek behozatala

Mikor a tenyésztett szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:

»Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan tenyésztett szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan tenyésztett szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan állomány állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.«

Mikor a vad szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:

»Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan vad szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan vad szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták, és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan régió állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg az utóbbi három év során, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.« ”

d)	A G. fejezetet el kell hagyni.

6.	A XI. mellékletet el kell hagyni.

(*1) HL L 21., 2004.1.28., 11. o.”

(*2) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.” «

(1) Az előfordulási határértéket a megcélzott pontokban kifejezett tesztfelmérés méretének meghatározására használják. Ha a tényleges előfordulás nagyobb, mint a kiválasztott előfordulási határérték, valószínű, hogy a felmérés betegséget mutat ki.

(2) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.

(3) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány).

(4) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött, vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás).

(5) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok).