3.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 28/14


A BIZOTTSÁG 2007/4/EK IRÁNYELVE

(2007. február 2.)

a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló, 1996. december 16-i 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) előírja, hogy a címkézésen tüntessék fel a textiltermék szálösszetételét, és elemzés útján ellenőrizzék, hogy a címkén feltüntetett jelölések megfelelnek-e a textiltermék tényleges összetételének.

(2)

A 96/73/EK irányelv egységes módszereket ír elő a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére.

(3)

Egy műszaki munkacsoport legújabb megállapításainak figyelembevételével a 96/74/EK irányelvet hozzáigazították a műszaki fejlődéshez, kiegészítve a szálaknak az említett irányelv I. és II. mellékletében található jegyzékét az elasztolefin szállal.

(4)

Ezért meg kell határozni egységes vizsgálati módszereket az elasztolefin tekintetében.

(5)

A 96/73/EK irányelvet ezért fentieknek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelvekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 96/73/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2008. február 2-i hatállyal megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést leíró táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 2-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 32., 1997.2.3., 1. o. A legutóbb a 2006/2/EK bizottsági irányelvvel (HL L 5., 2006.1.10., 10. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 32., 1997.2.3., 38. o. A legutóbb a 2006/3/EK bizottsági irányelvvel (HL L 5., 2006.1.10., 14. o.) módosított irányelv.


MELLÉKLET

A 96/73/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 1. fejezet I. szakasza a következőképpen módosul:

a)

Az I.3. „Eszközök és reagensek” pont az alábbiakkal egészül ki:

„I.3.2.4.

Aceton.

I.3.2.5.

Foszforsav.

I.3.2.6.

Karbamid.

I.3.2.7.

Nátrium-bikarbonát.”

b)

Az I.6. „A laboratóriumi vizsgálati minta előkezelése” pont helyébe az alábbi lép:

„Ha valamely anyagot a (textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke (3) bekezdésében leírt) százalékos számításokhoz nem szabad figyelembe venni, azt először el kell távolítani egy olyan módszerrel, amely egyik szálkomponensre sincs hatással.

Ennek érdekében a vízzel és petroléterrel eltávolítható nem szálas anyagok kivonása úgy történik, hogy a légszáraz mintát Soxhlet extrahálókészülékben egy órán keresztül petroléteres kivonásnak vetjük alá, óránként legalább 6 ciklus sebességgel. A petrolétert engedjük elpárologni a mintából, majd közvetlen kezeléssel extrahálunk, ami abból áll, hogy a mintát szobahőmérsékleten egy órán keresztül vízben áztatjuk, majd ezt követően az áztatást egy további órán keresztül megismételjük 65 ± 5 °C hőmérsékletű vízben, a folyadékot időnként felkeverve. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A felesleges vizet kipréseléssel, leszívatással vagy centrifugálással távolítsuk el a mintából, majd hagyjuk, hogy levegőn megszáradjon.

Elasztolefint, vagy elasztolefint és más szálas anyagot (gyapjú, állati szőr, selyem, pamut, len, valódi kender, juta, manilakender, alfa, kókuszrost, seprűzanót, hócsalán, szizál, cupro, modálszál, fehérje, viszkóz, akril, poliamid vagy nejlon, poliészter és elaszto-multiészter) tartalmazó textilszálkeverékek esetében az imént ismertetett eljárást kissé módosítani kell, azaz a petrolétert acetonnal kell felváltani.

Az elasztolefint és acetátot tartalmazó textilszálkeverékek esetében az alábbi eljárást kell előkezelésként alkalmazni. Extraháljuk a mintát 80 °C-on 10 percig 25 g/l 50 %-os foszforsavat és 50 g/l karbamidot tartalmazó oldattal. A folyadék és a minta aránya 100:1 legyen. A mintát mossuk ki vízben, majd távolítsuk el a vizet és mossuk le 0,1 %-os nátrium-bikarbonát oldattal, majd végezetül gondosan mossuk le vízzel.

Ha a nem szálas anyag petroléterrel és vízzel nem vonható ki, a fentebb leírt vizes eljárást célszerű olyan megfelelő módszerrel helyettesíteni, amely a szál összetevőit nem változtatja meg számottevő mértékben. Némely fehérítetlen, természetes növényi rostot tartalmazó szál esetében (például juta vagy kókuszrost) megjegyzendő, hogy a petroléterrel és vízzel végzett normál előkezelés nem távolítja el az összes nem szálas anyagot; ennek ellenére nem alkalmazunk további előkezelést, hacsak a minta nem tartalmaz vízben és petroléterben egyaránt oldhatatlan appretálószereket.

Az elemzésről készült jelentésnek részletesen ki kell térnie az alkalmazott előkezelési módszerekre.”

2.

A 2. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A „Különleges módszerek – Összefoglaló táblázat” című táblázat helyébe a következő lép:

„2.   KÜLÖNLEGES MÓDSZEREK – ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Módszer

Alkalmazási kör

Reagens

Oldható komponens

Oldhatatlan komponens

1.

acetát

egyes más szálak

aceton

2.

egyes fehérjeszálak

bizonyos más szálak

hipoklorit

3.

viszkóz, cupro vagy meghatározott típusú modálszálak

pamut vagy elasztolefin

hangyasav és cink-klorid

4.

poliamid vagy nejlon

bizonyos más szálak

hangyasav, 80 tömeg%

5.

acetát

triacetát vagy elasztolefin

benzil-alkohol

6.

triacetát vagy polilaktid

bizonyos más szálak

diklór-metán

7.

egyes cellulózszálak

poliészter, elasztomultiészter vagy elasztolefin

kénsav, 75 tömeg%

8.

akril, egyes modakrilok vagy klórszálak

bizonyos más szálak

dimetil-formamid

9.

egyes klórszálak

bizonyos más szálak

szén-diszulfid/aceton, 55,5/44,5 térfogat%

10.

acetát

egyes klórszálak vagy elasztolefin

jégecet

11.

selyem

gyapjú, szőr vagy elasztolefin

kénsav, 75 tömeg%

12.

juta

egyes állati eredetű szálak

nitrogéntartalmat mérő módszer

13.

polipropilén

bizonyos más szálak

xilol

14.

bizonyos más szálak

klórszálak (a vinil-klorid homopolimerjei) vagy elasztolefin

koncentrált kénsavas módszer

15.

klórszálak, egyes modakrilok, egyes elasztánok, acetátok, triacetátok

bizonyos más szálak

ciklohexanon”

b)

Az 1. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), len (7), valódi kender (8), juta (9), manilakender (10), alfa (11), kókuszrost (12), seprűzanót (13), hócsalán (14), szizál (15), cupro (21), modálszál (22), fehérje (23), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).

Ez a módszer semmilyen körülmények között nem alkalmazható olyan acetátszálak esetében, amelyeknek a felületét deacetilezték.”

c)

A 2. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

pamut (5), cupro (21), viszkóz (25), akril (26), klórszálak (27), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), polipropilén (36), elasztán (42), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).

Ha különböző fehérjeszálak vannak jelen, akkor a módszerrel ezek összes tömegét határozzuk meg és nem egyedi mennyiségüket.”

d)

A 3. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

pamut (5) és elasztolefin (46).”

e)

A 3. módszerről szóló rész 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.   AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke pamut esetében 1,02, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

f)

A 4. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), pamut (5), cupro (21), modál (22), viszkóz (25), akril (26), klórszál (27), poliészter (34), polipropilén (36), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).

Mint azt fentebb említettük, ezt a módszert gyapjúkeverékekre is lehet alkalmazni, de ahol a gyapjútartalom meghaladja a 25 %-ot, a 2. módszert kell alkalmazni (a gyapjút lúgos nátrium-hipoklorit oldattal kell kioldani).”

g)

Az 5. módszerről szóló rész 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer a nem szálas anyagok eltávolítását követően a következő összetételű, kétkomponensű textilszálkeverékek esetében alkalmazható:

acetát (19),

valamint

triacetát (24) és elasztolefin (46).”

h)

A 6. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

i.

Az 1.2 pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), cupro (21), modálszál (22), viszkóz (25), akril (26), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), üvegszál (43), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).

Megjegyzés

Az olyan triacetátszálak, amelyeket részleges hidrolízishez vezető kikészítésnek vetettek alá, már nem teljes mértékben oldódnak ebben a reagensben. Ilyen esetekben a módszer nem alkalmazható.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.   AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke 1,00, kivéve a poliészter, elaszto-multiészter, és az elasztolefin esetében, amelyeknél a »d« értéke 1,01.”

i)

A 7. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

pamut (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).”

j)

A 8. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3), selyem (4), pamut (5), cupro (21), modálszál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), poliészter (34), elaszto-multiészter (45) és elasztolefin (46).

A módszer egyaránt alkalmas előzetesen metallizált festékkel festett akrilok és egyes modakrilok esetében, ugyanakkor nem alkalmas olyan szálaknál, amelyeket krómos utánkezeléssel színeztek.”

k)

A 10. módszerről szóló rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

bizonyos klórszálak (27), nevezetesen polivinil-klorid szálak, utóklórozással vagy anélkül, és elasztolefin (46).”

l)

A 11. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

i.

Az 1.2 pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

gyapjú (1), állati szőr (2 és 3) és elasztolefin (46).”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.   AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA ÉS KIFEJEZÉSE

Az eredményeket az általános utasításokban meghatározottak szerint számítsuk ki. A »d« értéke gyapjú esetében 0,985, elasztolefin esetében pedig 1,00.”

m)

A 14. módszerről szóló rész a következőképpen módosul:

i.

Az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

klórszálak (27) vinilklorid-homopolimerre alapozva, utóklórozással vagy anélkül, elasztolefin (46),

valamint”.

ii.

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.   VIZSGÁLATI ALAPELV

A keverék nem klórszál és nem elasztolefin összetevőjét (vagyis az 1. bekezdés 2. pontjában említett szálak) tömény kénsavval (relatív sűrűsége 20 °C-on 1,84) kioldjuk a keverék ismert száraz tömegéből. A klórszálból vagy az elasztolefinből álló visszamaradt anyagot összegyűjtjük, kimossuk, megszárítjuk és lemérjük, tömegét – szükség esetén korrigálva – a keverék száraz tömegének százalékában fejezzük ki. A második összetevő százalékos arányát a kettő különbségéből kapjuk meg.”