18.9.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/71

(1)

A Bizottságot az antwerpeni General Motors Belgium javára nyújtandó szakképzési támogatás tervezetéről 2005. december 8-án kelt és 2005. december 14-én iktatott levélben értesítették. A Bizottság 2006. január 4-i levelében kiegészítő adatokat kért, amely kérésre Belgium 2006. február 7-én kelt és 2006. február 10-én iktatott levélben válaszolt. 2006. február 15-én újabb felvilágosításokat kért, amelyeket egy 2006. március 2-án kelt és 2006. március 8-án iktatott levélben adtak meg neki.

(2)

2006. április 26-i levelével a Bizottság tájékoztatta Belgiumot arról a határozatáról, hogy a bejelentett támogatással kapcsolatban megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában2006. szeptember 1-jén tették közzé (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék a kérdéses intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket. Egyetlen harmadik személy sem juttatott el észrevételeket.

(3)

A belga hatóságok egy 2006. május 31-én kelt és 2006. június 6-án iktatott levélben reagáltak az eljárás megindításáról szóló határozatra. Kiegészítő tájékoztatást a 2006. december 13-án és 2007. február 5-én kelt levelekben adtak. Találkozóra a Bizottság és a belga hatóságok között 2007. február 13-án került sor. Egy 2007. február 20-án kelt levélben Belgium kiegészítő adatokat közölt. A Bizottság újabb adatkérést 2007. február 23-án küldött, amelyre a belga hatóságok egy 2007. február 28-án kelt levélben válaszoltak.

(4)

A támogatás kedvezményezettje az antwerpeni General Motors Belgium (a továbbiakban: GM Belgium) társaság lenne, amely a General Motors Corporation (a továbbiakban: GMC) részét képezi. A GMC európai tevékenységeit (a továbbiakban: GM Europe) külön vezetői csapat irányítja. A társaság, amelyet 1924-ben hoztak létre, egyfelől saját felhasználásra, valamint más GMC-leányvállalatok felhasználására autóipari alkatrészeket gyárt, másfelől pedig gépjárművek összeszerelését végzi. 2005-ben 253 000 gépkocsit állított elő. A termelés legnagyobb részét exportálják. Az üzem jelenleg az Opel Astra modell összeszerelését végzi, amely az autópiac egy olyan szegmensében található, ahol – amint azt a belga hatóságok megerősítették – a verseny különösen erős. A társaság mintegy 5 000 főt foglalkoztat.

(5)

A General Motors Belgium a 2005–2007. időszakra egy 127 millió eurós beruházási programot jelentett be, amely magában foglalja:

(6)

Ez a két kiegészítő tevékenység lehetővé teszi, hogy Antwerpenben csupán korlátozott számú létszámleépítést hajtsanak végre és biztosítsák az üzem jövőjét. Új gépek, új részegységek, új összeszerelési technikák és új munkamódszerek alkalmazását feltételezik. Ezért a 2005–2007-es időszakra e kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó szakképzési programot szerveztek meg. Költsége 19,94 millió eurót tesz ki, míg a bejelentett támogatás 5 338 500 eurót tesz ki. Mivel Antwerpen egy nem támogatott térségben található, a támogatásintenzitás maximuma az általános képzésnél 50 %-os, a szakirányú képzésnél pedig 25 %-os lehet. A támogatás megadására a flamand régió (Vlaams Gewest) által nyújtott „ad hoc” támogatás formájában kerülne sor.

(7)

A Belgium által megadott adatok szerint a program magában foglal egy „általános képzési” részt, amelynek költsége 6,22 millió eurót tesz ki. Ez az általános képzés a következő tételekkel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában:

(8)

A szakosított képzés költsége 13,73 millió eurót tesz ki, amely a következő lépéseket foglalja magában:

(9)

A vizsgálati eljárás megindításáról szóló, 2006. április 26-i határozatában (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) a Bizottság kétségeit fejezte ki a támogatás szükségességével kapcsolatban, és feltette a kérdést, hogy a képzési programokra vajon nem került volna-e sor akkor is, ha nincs rá támogatás. Mivel a támogatás a jelek szerint nem vezetett ahhoz, hogy a kedvezményezett kiegészítő képzést valósítson meg, láthatóan semmiféle pozitív hatással nem járt, így egyszerűen csak a versenyt torzította. Amennyiben ez az elemzés megerősítést nyer, a támogatás nem engedélyezhető.

(10)

Ami az új modell bevezetéséhez kapcsolódó képzési tevékenységeket illeti, a Bizottság megállapította, hogy az autóiparban egy új modell gyártása a versenyképesség fenntartásához szükséges, szokásos és rendszeres tevékenység. Az új modell beindításával kapcsolatos és ahhoz szükséges képzési költségeket tehát az autógyártók általában egyedül az üzleti indíttatás alapján viselik. Magától értetődik, hogy az új modellek gyártásához az autóipari konstruktőröknek be kell tanítaniuk a munkaerőt az alkalmazandó új technikákra. Következésképpen több, mint valószínű, hogy a GM Europe a szóban forgó képzési programokat mindenképpen megszervezte volna, mégpedig támogatás hiányában is. Úgy tűnik, ezt a magatartást követi az ágazatban a többi versenytárs is.

(11)

A Bizottság hasonló kérdéseket tett fel a présmunkák fejlesztését szolgáló támogatás serkentő hatásával kapcsolatban is: az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos képzés költségei az alkatrészek gyártásához (annak növeléséhez) szükségesek, ami az autóiparban szokásos tevékenység. Az alkatrészek a gyártás fontos eszközei, és az összeszerelő üzemek számára nélkülözhetetlenek, az autók költségeinek pedig jelentős részét teszik ki. A piaci erőknek tehát elegendőknek kellene lenniük arra, hogy a vállalatot a vonatkozó képzési költségek viselésére rávegyék. Következésképpen valószínű, hogy a vonatkozó képzési tevékenységeket mindenképpen elvégezték volna, mégpedig támogatás hiányában is.

(12)

A Bizottság tehát magyarázatot kért Belgiumtól, hogy az adott esetben miért vélekedik úgy, hogy a kedvezményezett – a Közösség autógyártóinak többségénél megfigyelhetőkkel ellentétben – nem lett volna képes arra (vagy nem akarta volna), hogy a képzési programok várható költségeit az azokból adódó nyereségekből fedezze (különös tekintettel arra, hogy képessé válik egy új termék előállítására és/vagy a képzett munkaerő termelékenységének növelésére). A Bizottság azt is külön kiemelte, hogy Belgium az eljárásnak ebben a szakaszában nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy önmagukban a piaci erők a tervezett képzési program megszervezésére a vállalatot nem vennék rá.

(13)

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre került, 2006. szeptember 1-jén (3). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék a kérdéses intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket. Egyetlen harmadik személy sem juttatta el észrevételeit.

(14)

Belgium a Bizottság induló értékelését két okból vitatja: Először is, úgy véli, hogy sérülnének a jogbiztonság, az egyenlő elbírálás és a helyes igazgatás elvei. Ily módon Belgium megjegyzi, hogy a múltban a Bizottság rendszeresen jóváhagyott hasonló, a képzéshez nyújtott támogatásokat, különösen a GM Belgium számára. A belga hatóságok azt is kijelentik, hogy a Bizottság alapvetően megváltoztatja az EK-szerződés 87. és 88. cikkeinek a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelet (4) értelmezését, mindössze hat hónappal érvényességének lejárta előtt. Véleményük szerint a 68/2001/EK rendeletet négy és fél éven keresztül egységesen alkalmazták. A helyes igazgatás elvének értelmében a Bizottságnak meg kellett volna várnia, amíg annak érvényessége lejár, és akkor kellett volna az új hozzáállásnak megfelelően módosítania.

(15)

Emellett Belgium kiemeli, hogy a szóban forgó képzési programok fontos pozitív hatásokkal járnak a gazdaság számára. Kijelenti egyébként, hogy ez a képzési program a vállalat alapszükségleteit meghaladja. Mindazonáltal ezt a kijelentést a képzési programnak csak egyes részeire fejtette ki.

(16)

Belgium azt is kiemeli, hogy az Astra TwinTop gyártása történhetett volna a Bertone által is, a modell korábbi változataihoz hasonlóan.

(17)

Végül, az eljárás megindítását megelőzően (5), a belga hatóságok már bejelentették, hogy a GM Europe összehasonlító vizsgálatokat folytatott annak megállapítására, hogy hova lenne a legjobb az Astra TwinTop előállítását telepíteni, és hogy a képzéshez biztosított támogatásnak volt szerepe abban, hogy a projektet a GM Belgiumnak adták. Belgium úgy véli, hogy ilyen körülmények között szükséges a támogatás.

(18)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatást valósít meg: valójában a flamand kormány által adott szubvenció formájában adják, így tehát állami erőforrásokból finanszírozzák. Az intézkedés szelektív, mivel csak a General Motors Belgiumra vonatkozik. Ez a szelektív szubvenció torzíthatja a GM Europe gyártóüzemei közötti versenyt, mivel a General Motors Belgiumot a csoport többi üzemével szemben előnyhöz juttatja. Ezenkívül torzíthatja a többi autógyártó közötti versenyt. Ráadásul a gépjárművek piacát jelentős tagállamok közötti áruforgalom jellemzi. A Bizottság megjegyzi azt is, hogy a GM Europe üzemei különböző tagállamokban vannak. A támogatás tehát torzíthatja a versenyt és hatással lehet a tagállamok közötti cserére. Az előzőekre való tekintettel a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a bejelentett intézkedés állami támogatást valósít meg. Belgium ezt a következtetést nem vitatja.

(19)

Belgium a támogatás jóváhagyását a 68/2001/EK rendelet alapján kéri. A támogatás valóban képzési programhoz kapcsolódik.

(20)

A 68/2001/EK rendelet 5. cikkének megfelelően, ha az ugyanazon vállalatnak, egyedi képzési projektre adott támogatás összege az 1 millió eurót meghaladja, a támogatás nem mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság megjegyzi, hogy adott esetben az előirányzott támogatás 5,338 millió euro, hogy azt egyetlen vállalatnak adnák, és hogy a képzési projekt egyedi projekt. Úgy véli tehát, hogy a szóban forgó támogatásra vonatkozik a bejelentési kötelezettség és azt Belgium kellőképpen betartotta.

(21)

A 68/2001/EK rendelet 16. preambulumbekezdése elmagyarázza, hogy az ilyen típusú támogatás automatikus mentességet nem kaphat. „Indokolt, hogy a nagy összegű támogatásokról a Bizottság egyedi elbírálás alapján döntsön, azok hatályba lépése előtt.”

(22)

Amint azt az eljárás megindításáról szóló határozatban már jelezte, a Bizottság megállapítja, hogy mivel az intézkedés a 68/2001/EK rendelet szerinti mentességben nem részesül, közvetlenül a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelni, amely úgy rendelkezik, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”. Amikor a Bizottság egy olyan egyedi képzési támogatást értékel, amely összege miatt a 68/2001/EK rendeletben előírt mentességben nem részesül és amelyet tehát közvetlenül a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kell értékelni, analógia alapján, ugyanazokat a vezérelveket alkalmazza, mint amelyek a 68/2001/EK rendeletben szerepelnek. Ez különösen a 68/2001/EK rendeletben előírt összes többi mentességi feltétel betartásának ellenőrzésében mutatkozik meg. A Bizottság mindenesetre nem elégszik meg azzal, hogy ezeknek a feltételeknek a betartását ellenőrizze, hanem ennél mélyebb elemzést is le kell folytatnia az intézkedés összeegyeztethetőségéről. Az egyedi bejelentés célja éppen az, hogy a támogatást részletesen értékeljék, a szóban forgó ügy körülményeire is figyelemmel.

(23)

A Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett projekt a 68/2001/EK rendelet 4. cikkében előírt hivatalos mentességi feltételeket teljesíti. Először is, a bejelentett támogatható költségek a 68/2001/EK rendelet 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban vannak. Ezen belül a képzési projektben résztvevők személyi költségei, amelyeket a támogatás fedez, a jelek szerint az egyéb támogatható költségek összegére korlátozódtak (6). Másodszor, az említett 4. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően a támogatásintenzitást 25 %-ra korlátozták a szakosított képzés és 50 %-ra az általános képzés vonatkozásában. A GM Belgium valójában olyan nagyvállalat, amely egy támogatásban nem részesülő térségben van és a képzést nem a hátrányos helyzetű dolgozók számára szervezték meg.

(24)

A Bizottság mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy egy támogatási intézkedés csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, amennyiben azért van rá szükség, hogy a kedvezményezett a szóban forgó tevékenységet végezhesse. Megjegyzi, hogy a támogatás szükségessége az általános összeegyeztethetőség kritériuma. Amennyiben a támogatás nem eredményezi olyan kiegészítő tevékenységek végzését, amelyeket a kedvezményezett nem végezne egyedül a piaci erők nyomán, nem tekinthető úgy, hogy a támogatás a csere torzulását ellensúlyozó kedvező hatásokkal jár, tehát nem is engedélyezhető. A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti összeegyeztethetőség ügyében a támogatás nem „könnyíti meg” a gazdasági tevékenységek fejlesztését, mivelhogy a vállalat a támogatott tevékenységeket mindenképpen – vagyis támogatás hiányában is – felvállalná.

(25)

A képzéshez nyújtott támogatással összefüggésben a 68/2001/EK rendelet 10. preambulumbekezdése úgy rendelkezik, hogy „A képzés rendszerint jótékony külső hatást gyakorol a társadalom egészére, minthogy növeli a szakképzett munkaerő-tartalékot, amelyből más vállalatok is meríthetnek, erősíti a Közösség iparának versenyképességét, és fontos szerepet játszik a foglalkoztatási stratégiában. Tekintettel arra, hogy a Közösségben a vállalkozások általában a szükségesnél kevesebbet fektetnek be munkavállalóik képzésébe, az állami támogatás hozzájárulhat e piaci hiányosság kiigazításához, következésképpen bizonyos feltételek mellett összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal, és ezért mentesíthető az előzetes bejelentési kötelezettség alól”. A 11. preambulumbekezdés hozzáteszi, hogy ügyelni kell arra, hogy „az állami támogatás a – pusztán piaci erők által teljesíthetetlen – közösségi cél eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjék […]”.

(26)

Következésképpen a piacnak a 68/2001/EK rendelet által elismert sikertelensége abból a tényből ered, hogy a vállalkozások „a szükségesnél kevesebbet fektetnek munkavállalóik képzésébe”. Valóban, amikor egy vállalkozás új képzési tevékenységeket irányoz elő, a költségeket általában az elérhető hasznokkal veti egybe (amilyen például a termelékenység növekedése vagy az új termékek előállítására való képesség). Általában a Közösség egésze számára adódó, nála nem megjelenő hasznokat nem veszi figyelembe. Meg fogja vizsgálni a képzéssel szembeni (kevésbé megterhelő) tartalékmegoldásokat is, amilyen például a már szakképzett munkaerő felvétele (ami esetleg hátrányos a meglévő alkalmazottakkal szemben). Ezért a képzéshez adott támogatás bizonyos esetekben hasznosan orvosolja a piac valamelyik hiányosságát. Ilyen körülmények között a támogatás „a – pusztán piaci erők által teljesíthetetlen – közösségi cél eléréséhez szükséges”.

(27)

Ami az autóiparban a képzéshez biztosított támogatás szükségességét illeti, a Bizottság megállapítja, hogy az elmúlt 18 hónapban bizonyítékokat halmozott fel arra, miszerint bizonyos autógyártók versenyeztetik egymással különböző tagállamokban található gyártóüzemeiket új modelljeik gyártásának vonatkozásában. Amikor egy új termék bevezetését tervezik, több telephelyet hasonlítanak össze egymással, majd egy telephely megtartásáról szóló döntésüket a termelési költségek összességére, vagyis az összes költségfajtára alapozzák, de mindenféle kormányzati támogatásokra is, különösen a képzési támogatásokra. Úgy tűnik, ez abból adódik, hogy a nagy autógyártók valójában a keresletet meghaladó termelési kapacitásokkal rendelkeznek, és abból, hogy termelési láncaik rugalmasabbak lettek. Egy üzem ily módon könnyebben tud helyet adni kiegészítő modellek gyártásához. Ezzel a gazdasági realitással szembesülve, és az abból adódó kockázatot figyelembe véve, hogy a képzéshez adott egyes támogatások a 68/2001/EK rendelet 10. preambulumbekezdésében rögzített közösségi érdeket szolgáló célkitűzéshez nem járulnak hozzá, hanem egyszerűen a versenyt torzító hatással járó támogatást jelentenek, a Bizottságnak gondosabban meg kell vizsgálnia a támogatás szükségességét, „annak biztosítása végett, hogy az állami támogatás a – pusztán piaci erők által teljesíthetetlen – közösségi cél eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjék” (a jelzett rendelet 11. preambulumbekezdése) (7). Ez az értékelés annál is inkább indokolt, mert jelenleg az autóipari ágazatot a Közösségben jelentős kapacitásfeleslegek jellemzik, amelyek azért tartósak, mert a kereslet lassan bővül, és az utóbbi időben jelentős termelékenység-növekedést sikerült elérni (8).

(28)

Minthogy az adott esetben több üzemet versenyeztettek egymással, és mivel lehet, hogy a támogatást más célokra adták, mint az, hogy a vállalatot kiegészítő képzési programok vállalására bátorítsák, a Bizottság szükségesnek tartja a támogatás szükségességének ellenőrzését. Ellentétben azzal, amit Belgium állít az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszolva, a Bizottság úgy véli, hogy jogi szempontból fel van hatalmazva egy ilyen ellenőrzés elvégzésére. Amint azt Belgium hangsúlyozta, a korábbi ügyekben a Bizottság nem elemezte részletesen a beindítási költségekhez adandó konkrét képzési támogatás szükségességét. Ezt megteheti azonban, amikor azt állapítja meg, hogy a szóban forgó piacokon változtak a gazdasági feltételek (9).

(29)

A Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó képzési program az üzem két új tevékenységéhez kapcsolódik, az Astra TwinTop gyártásához és a présmunkák fejlesztéséhez.

(30)

A belga hatóságok kiemelik közleményükben (10), hogy az Astra TwinTop összeszerelése kiegészítő kézi műveleteket tartalmaz, mint például a hegesztést. Megerősítik, hogy az ilyen típusú autó gyártása hatással van a társaság tevékenységeinek egészére (karosszéria, festőműhelyek, présmunka, logisztika és összeszerelés), és hogy az új modellek bevezetése minden alkalommal maga után vonja:

(31)

Kiemelik, hogy egy új modell tehát nemcsak egy új termék bevezetését jelenti, hanem számos munkásnak új gépeket, alkatrészeket, összeszerelési technikákat és munkamódszereket kell megszoknia.

(32)

Ez a leírás megerősíti, hogy egy új modell bevezetése a gyártási láncba általában éppúgy, mint az adott esetben, a munkaerő jelentős előzetes képzését feltételezi. Más szavakkal, az új modell gyártásához fontos képzési programokra van szükség.

(33)

Amint a GM Europe úgy döntött, hogy ezt a modellt gyártani fogja, ennek következtében szükségessé válik képzési költségek vállalása, ennek az üzleti döntésnek a megvalósításához.

(34)

Amint azt már az eljárás megindításáról szóló határozat említette, a Bizottság megjegyzi, hogy az autóiparban egy új modell bevezetése szokásos és rendszeres tényező, amely a piaci részesedések és a jövedelmezőség megtartásához nélkülözhetetlen. Mivel az új modell szükségessé teszi a munkaerőnek az új gyártási technikákra való betanítását, az új modell beindításával kapcsolatos képzési költségeket az autógyártók egyedül az üzleti indíttatás alapján viselik.

(35)

A belga hatóságok új, ennek az értékelésnek ellentmondó elemeket nem mutattak be. Annak ellenére, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban erre felkérték őket, nem hoztak fel olyan nyomós érvet, amely megindokolná, hogy a GM támogatás hiányában a képzési tevékenységeket nem szervezte volna meg.

(36)

E tekintetben Belgium mindössze azt hangsúlyozta, hogy a képzéshez nyújtott támogatás szükséges volt ahhoz, hogy a GM Belgium legyen a GM Europe igazgatósága által az Astra TwinTop gyártásához kiválasztott üzem. Ennek az állításnak az alátámasztására bizonyítékokat mutattak be. Mi több, a belga hatóságok kiemelték, hogy az új modell gyártása kiadható lett volna a Bertone számára, amely az ilyen típusú autók gyártásához jobban hozzá van szokva.

(37)

A Bizottság mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy a 68/2001/EK rendelet célja – a befektetésekhez adott regionális támogatással ellentétben – nem az, hogy befolyásolja a gazdasági tevékenységek telephelyének megválasztását, hanem az, hogy javítson azon a fent említett helyzeten, miszerint a Közösségben a szükségesnél kevesebb a képzési célú befektetés. Mi több, Belgium nem magyarázta meg, hogy a GM Europe leányvállalata – a másik feltételezett választás, amelyre a modell gyártását bízhatták volna – miért ne szervezett volna maga is hasonló képzéseket (11). A Belgium által megadott információ ezzel ellentétben azt mutatja, hogy ilyen körülmények között a GM Europe összes többi üzeme kénytelen lett volna hasonló képzési programot szervezni. Nem vonható tehát le az a következtetés, hogy a támogatás a GM Europe számára serkentő lett volna, hogy több képzési programot szervezzen a Közösségben.

(38)

A Bizottság nem látja egyértelműnek, milyen következtetéseket kellene levonni a belga hatóságok által felhozott érvből, miszerint az új modell gyártását a Bertonéra is rá lehetett volna bízni. Belgium nem mutatott be külön konkrét bizonyítékot arra, hogy a Bertone által végzett gyártás kisebb képzési erőfeszítést tett volna szükségessé, mint a GM Europe esetében (12). Egyébként Belgium nem bizonyította be, hogy a támogatás bármiféle szerepet játszott volna a GM Europe döntésében, amely szerint ennek a modellnek a gyártását nem adja többé alvállalkozásba. Ellenkezőleg, valószínű, hogy ezt a fontos, stratégiai döntést még azelőtt meghozták, hogy a belga hatóságok megígérték volna a vizsgált támogatást. Következésképpen az a tény, hogy az Astra TwinTop gyártását alvállalkozásba lehetett volna adni a Bertonénak, ahogy az a korábbi változatoknál történt, a képzési támogatást nem teszi szükségessé és összeegyeztethetővé.

(39)

A belga hatóságok kiemelik, hogy a présműhely kibővítése a GM Europe stratégiájába illeszkedik, amelynek keretében jobban meg kívánnak felelni a helyi szükségleteknek, oly módon, hogy csökkentik az alkatrészek leányvállalatok közötti szállításait. Az antwerpeni telephellyel kapcsolatban a projekt előirányoz:

(40)

Belgium kiemeli, hogy a bővítés azt is feltételezi, hogy számos munkásnak kell megismerkednie új gépekkel, alkatrészekkel, préselési technikákkal és munkamódszerekkel. A képzési program ennek a célkitűzésnek a teljesítését szolgálja.

(41)

A fenti leírás megerősíti, hogy egy új modell bevezetése a gyártási láncba – általában éppúgy, mint az adott esetben – csak akkor lehet sikeres, ha a munkaerő számára biztosított jelentős képzés kíséri. Más szavakkal, a képzés a présmunkák fejlesztéséhez szükséges.

(42)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság feltette azt a kérdést, hogy mennyire serkentő hatású a présmunkák fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás (13). A belga hatóságok új, ennek az értékelésnek ellentmondó elemeket nem mutattak be. Nem magyarázták meg ezen belül, hogy támogatás hiányában a GM miért ne szervezte volna meg a kérdéses képzési tevékenységeket.

(43)

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy minden olyan képzést, amely a munkásokat hozzájuttatja a két projekt (az új modell gyártásának és a présmunkák fejlesztésének) sikeres megvalósításához szükséges szakértelemhez, mindenképpen meg kellett volna szervezni, támogatás hiányában is. Következésképpen az ennek megfelelő támogatás nem kiegészítő képzést eredményez, hanem a vállalat szokásos működésének költségeit fedezi, ezáltal csökkentve a szokásos költségeket. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a támogatás a versenyt torzítja és a csere feltételeit a közös érdekkel ellentétes mértékben változtatja meg (14). Ilyen körülmények között a támogatás nem indokolható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján. Mivel a Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdéseiben előirányzott eltérések egyike sem alkalmazható az adott esetre, a támogatás a közös piaccal nem összeegyeztethető.

(44)

Ez a következtetés érvényes, akár általános, akár szakosított jellegű a szóban forgó képzés. A Bizottság külön megjegyzi, hogy a „műszaki képzésnek” minősített (15) általános képzési program olyan szakismeretekre vonatkozik, amelyek szükségesek a megvizsgált két új tevékenységhez, és általában egy versenyképes autógyár tevékenységéhez (16). A belga hatóságok mindenesetre hoztak bizonyítékot arra, hogy az általános„műszaki képzés” hosszú képzési időt igénylő képesítésekre vonatkozik, és hogy minden évben az érintett dolgozók nem elhanyagolható része távozik a vállalattól. Ez azzal van összefüggésben, hogy a belga munkaerőpiacon jelentős a hiány az ilyen szakképesítésekben (ezek az ún. „hiányszakmák” vagy „bottleneck jobs”). A Bizottság úgy véli, hogy Belgium kellőképpen kifejtette érveit az általános„műszaki képzés” három programjával kapcsolatban.

Nyilvánvaló tehát, hogy a személyzet gyors cserélődése tulajdonképpen megakadályozza, hogy a vállalat az ilyen típusú képzésekből az azok költségeinek ellensúlyozásához elegendő haszonra tegyen szert. Valószínű tehát, hogy a vállalat támogatás hiányában ezeket a kiadásokat nem vállalná fel.

(45)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a támogatás a kérdéses három képzési program számára szükséges (ellentétben az általános „műszaki képzés” fennmaradó részével).

(46)

Bejelentésükben a belga hatóságok a képzési program egészét úgy mutatták be, mintha a két szóban forgó projekt alátámasztását céloznák (17). A Belgium által az eljárás megindításáról szóló határozat után átadott kiegészítő információk mindenesetre azt mutatják, hogy a képzési programoknak egy része olyan szakismeretek megszerzésére irányul, amelyek valójában ezeknek a projekteknek a megvalósításához nem szükségesek. A következő tételekről van szó (ismertetésük a fentiekben található meg):

(47)

A Bizottság megjegyzi, hogy a képzési program fennmaradó részétől eltérően az alapképzés és az ETS olyan szakismeretekre vonatkoznak, amelyek a két szóban forgó projekt végrehajtásához nem szükségesek: a projektek teljes mértékben megvalósulhatnak és a gyártás megindulhat anélkül, hogy ilyen típusú képzés megszervezésére szükség lenne. Nem tartalmaznak olyan szakismereteket sem, amelyekre az autógyártásban közvetlenül szükség lenne. A fentiekben a képzés szükségességéről kifejtett érvelés tehát nem érvényes rájuk. Mivel úgy tűnik, hogy ez a képzés a vállalat szükségleteit meghaladja, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy azt támogatás hiányában megszervezték volna. Mivel ennek ellenkezőjére utaló más elemek nincsenek, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatás azért szükséges, hogy a kérdéses képzést meg lehessen szervezni.

(48)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy az „általános koordináció” kiadási tétel tulajdonképpen nem egy képzési programra vonatkozik, hanem az általános képzést célzó tanácsadási szolgáltatásokra. Részben tehát belevehető a támogatható költségekbe, amennyiben az „alapképzésre”, az „ETS”-re és az általános„műszaki képzésnek” arra a részére vonatkozik, amelyre vonatkozóan a támogatás szükségesnek minősült (18).

(49)

Figyelembe véve a 68/2001/EK rendelet által előírt szabályt, amely a képzési projektben résztvevők költségeit az egyéb költségek teljes összegére korlátozza, a támogatható költségek a képzési program azon részeinél, amelyek esetében a támogatás szükséges, 4,362 millió eurót tesznek ki, maga a támogatás pedig 2,181 millió eurót. Mivel a 68/2001/EK rendelet más hivatalos, megállapított feltételei is teljesülnek – amint azt a fentiekben a 23. preambulumbekezdés jelzi –, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a bejelentett támogatásnak ez a része összeegyeztethető a közös piaccal.

(50)

A Bizottság véleménye szerint a Belgium által bejelentett intézkedéseknek az a része, amely 4,362 millió eurós támogatható költséget jelent – ami 2,181 millió euro összegű támogatásnak felel meg – tiszteletben tartja a közös piaccal való összeegyeztethetőségnek a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti kritériumait.

(51)

A Bizottság úgy véli, hogy a támogatás fennmaradó része a vonatkozó képzési programok megvalósításához nem szükséges. Ez a támogatás nem összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés által előirányzott valamely eltérés értelmében, és következésképpen azt meg kell tiltani. A belga hatóságok szerint a támogatás megadására még nem került sor, így tehát visszakövetelését nem kell foganatosítani,