24.8.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/25

(1)

Portugália 2006. február 7-i keltezésű (2006. február 10-én iktatott) levelében értesítette a Bizottságot, hogy működési támogatást szándékozik nyújtani az Estaleiros Navais de Viana do Castelo S.A.-nak (a továbbiakban: ENVC). 2006. március 13-i levelében a Bizottság további felvilágosítást kért az ügyre vonatkozólag, amelyre Portugália elektronikus levél útján, 2006. április 28-án válaszolt.

(2)

A Bizottság 2006. június 23-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, mely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

A portugál hatóságok 2006. július 25-i (2006. július 26-án iktatott) levelükben közölték a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat (2) az Európai Unió Hivatalos Lapjában került közzétételre. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Harmadik fél részéről semmilyen észrevétel nem került benyújtásra.

(5)

A támogatást az Estaleiros Navais de Viana do Castelo S.A. (a továbbiakban: ENVC), egy jelenleg közel ezer alkalmazottat foglalkoztató portugál hajógyár részére folyósítanák.

(6)

2003. november 14-én az ENVC szerződést kötött a hajótulajdonos francia Fouquet Sacops S.A.-val egy kőolajat és vegyi anyagokat szállító (227-es héjazatú) tartályhajó megépítésére vonatkozóan, 22 900 000 EUR szerződéses áron. A tartályhajó 2005. április 26-án került átadásra.

(7)

Portugália az 502/2004/EK tanácsi rendelettel (3) módosított, a hajógyártásra vonatkozó határozott idejű védintézkedések bevezetéséről szóló 1177/2002/EK tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: védintézkedési rendelet) értelmében ezzel a szerződéssel kapcsolatban az ENVC számára 1 461 702 EUR összegű támogatás odaítélését javasolja. A védintézkedési rendelet 2002. július 3-án lépett hatályba, és 2005. március 31-én hatályát vesztette, tehát amikor Portugália a támogatást bejelentette, már nem volt hatályban.

(8)

Portugália azt állítja, hogy a szerződés a védintézkedési rendelet értelmében továbbra is támogatható az alábbi indokok alapján:

(9)

A védintézkedési rendelet 4. cikke előírja, hogy ezt a rendeletet az annak hatálybalépésétől kezdődően a hatályvesztéséig aláírt végleges szerződésekre kell alkalmazni (…). Portugália ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szerződés 2003. november 14-én került aláírásra, amikor a védintézkedési rendelet még hatályban volt, és ezért továbbra is támogatható.

(10)

Portugália továbbá azt is állítja, hogy a szóban forgó szerződésre koreai hajógyárak részéről alacsonyabb árajánlatok érkeztek, eleget téve ezzel a védintézkedési rendelet 2. cikkében foglalt feltételeknek, emiatt a koreai hajógyárak által előidézett tisztességtelen piaci versenyhelyzet ellensúlyozása céljából a támogatás indokolt.

(11)

A Bizottság a szóban forgó ügy hivatalos vizsgálati eljárásának megindítására vonatkozó határozatában kétségét fejezte ki afelől, hogy a támogatás a védintézkedési rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, az alábbi indokok miatt.

(12)

Először is a Bizottságnak kétségei voltak a támogatás ösztönző hatását illetően. A Bizottság ebből a szempontból hangsúlyozta, hogy Portugália nem tárt fel olyan bizonyítékokat, amelyek igazolták volna, hogy amikor az ENVC megkötötte a szerződést, bármilyen állami garancia létezett arra, hogy a hajógyárak állami támogatást kaphatnak. Ellenkezőleg, Portugália nem rendelkezett érvényes védintézkedési keretekkel. Ezenfelül a rendelkezésre álló információk alapján a portugál hatóságok döntése az ENVC részére nyújtandó támogatásról (a Bizottság jóváhagyásának függvényében) csak 2005. december 28-án, azaz jóval a szerződés aláírása és a hajó átadása után született. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy az ENVC-t nem ösztönözték állami támogatások útján a szerződés aláírására, mivel a támogatás a projekt befejezésekor nem állt rendelkezésre.

(13)

Másodsorban a Bizottság megkérdőjelezte a támogatás jóváhagyásának jogalapját. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, azaz mikor Portugália a támogatást bejelentette, már nem volt hatályban. Bár a védintézkedési rendelet a hatálya alatt megkötött szerződésekre vonatkozik, kétséges, hogy elbírálhatja-e a Bizottság a bejelentett intézkedést egy olyan dokumentum alapján, amely már nem tartozik a közösségi jogba.

(14)

A Bizottság továbbá hangsúlyozta, hogy Korea kétségbe vonta a védintézkedési rendelet összegyeztethetőségét a WTO szabályrendszerével. 2005. április 22-én a WTO egyik vizsgálóbizottsága kiadott egy jelentést, amelyben megállapította, hogy a védintézkedési rendelet és más nemzeti szabályozások ezen eljárásra vonatkozó alkalmazása, amelyek akkor voltak érvényben, amikor Korea a WTO-nál kezdeményezte a szóban forgó ügyletet, ellentétben állt a WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodása 23. cikkének 1. bekezdésével (5). 2005. június 20-án a WTO vitarendezési testülete módosította a fenti vizsgálóbizottsági jelentést, kiegészítvén azzal az ajánlással, hogy a Közösség dolgozza át a védintézkedési rendeletet és az ezen eljárásra vonatkozó nemzeti szabályozásait, hogy azok összhangban legyenek a WTO-egyezmények keretében vállalt kötelezettségeivel (6). 2005. július 20-án a Közösség tájékoztatta a vitarendezési testületet, hogy eleget tett a testület határozatában foglaltaknak, valamint az ajánlásoknak, mivel a védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, és a tagállamok e szabályozás keretein belül már nem nyújthatnak működési támogatásokat.

(15)

A szóban forgó támogatás jelenlegi engedélyezése a védintézkedési rendelet további alkalmazását eredményezné, megsértvén ezzel a WTO vitarendezési testületének határozatában a Közösségre háruló kötelezettség teljesítését. Ebből következően a Bizottság ebben a szakaszban nem jelentheti ki, hogy a támogatás a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban van.

(16)

Harmadsorban a támogatási arányt illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a támogatás összege a szerződés összegének 6 %-át meghaladni látszik, és ebből következően nem veszi figyelembe a védintézkedési rendelet 2. cikke (3) bekezdésében megengedett maximális támogatási arányt.

(17)

Portugália megjegyezte, hogy a támogatás összege, amelyre a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában hivatkozott (1 401 702 EUR) (7) nem egyezik a bejelentett támogatás összegével (1 461 702 EUR).

(18)

Ami a támogatási arányt illeti, Portugália hangsúlyozta, hogy a védintézkedési rendelet szerint a maximális támogatási arány a támogatás előtti szerződéses összeg 6 százaléka (szemben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában hivatkozott szerződéses összeg 6 százalékával (8)), amely ily módon megfelel a védintézkedési rendeletben foglalt támogatási aránynak.

(19)

Még általánosabban fogalmazva Portugália hangsúlyozta, hogy a védintézkedési rendelet célja ellensúlyozni a Korea által előidézett tisztességtelen piaci versenyhelyzetet, és hogy a rendelet értelmében az EU minden hajógyára ugyanazon feltételek alapján kaphasson támogatást. Portugália szemszögéből tekintve a támogatás ezek alapján nincs hatással a közös piacon belüli kereskedelemre, ezért kétséges, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásként értelmezhető-e.

(20)

A támogatás ösztönző hatására vonatkozólag Portugália újabb bizonyítékokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a hajógyár 2003. szeptember 25-én, azaz még a szerződés aláírása előtt kérelmezte a támogatást. Ezzel összefüggésben Portugália bemutatta a portugál hatóságok által a hajógyárnak 2003. szeptember 26-án küldött levél másolatát, amelyben igazolták a támogatási kérelem beérkezését, és emlékeztették a hajógyárat arra, hogy a támogatás folyósítása a Bizottság jóváhagyásától függ. Portugália szerint ez a levél igazolja a portugál hatóságok hajlandóságát a támogatás folyósítására, feltéve, hogy minden törvényi előírásnak eleget tettek.

(21)

Portugália azzal is érvelt, hogy a korábbi gyakorlat alapján létezik egy megállapodás, mely szerint a hajóépítő ágazat támogatási kérelmeit Portugália támogatja, amennyiben van olyan jogalap, mely ezt megengedi (ebben az esetben a védintézkedési rendelet). Az, hogy Portugália a támogatást hivatalosan csak 2005 decemberében hagyta jóvá, belső adminisztratív késedelmekkel magyarázható. Mindezek ellenére ez nem változtat azon, hogy a már ismertetett részletek (lásd a 20. pontot) és a portugál hatóságok ebben az ügyben gyakorolt általános eljárásmódja alapján a hajógyár számított a támogatásra. A hajógyárnak bizonyítékai voltak, hogy a koreai hajógyárak alacsonyabb árakat ajánlottak e szerződés tekintetében, mégis elfogadták a szerződést, abból kiindulván, hogy a portugál hatóságok oda fogják ítélni a támogatást.

(22)

Ami a támogatás jóváhagyásának jogalapját illeti, Portugália megismételte a bejelentésben tett észrevételeit, miszerint a védintézkedési rendelet megfelelő alapot nyújt a támogatás engedelyezéséhez, mivel a szerződés még a rendelet hatálya alatt került aláírásra, azelőtt, hogy a WTO vitarendezési testülete szankcionálta volna. Portugália megjegyezte, hogy következésképpen ez az eset nem különbözik az aláírt szerződések tekintetében a más tagállamok által (a védintézkedési rendszerek értelmében) folyósított támogatási esetektől, amíg a védintézkedési rendelet még hatályos volt. A támogatási szerződések jogerőssége szempontjából a szerződések aláírásának időpontja a döntő, nem pedig a támogatás bejelentésének vagy odaítélésének dátuma. Portugália azt is közölte, hogy a kedvezményezett hajógyárak egyikének sem kellett a folyósított támogatást visszafizetnie a WTO vizsgálóbizottságának jelentése értelmében. Ebből következően a támogatás nem engedélyezése az ENVC részére ellentmondana az egyenlő bánásmód elvének.

(23)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közti kereskedelmet.

(24)

A Bizottság úgy véli, hogy a tervezett intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást jelent: állami eszközökből finanszírozott támogatás formájában jelenik meg; még ha a védintézkedési rendelet minden tagállamban alkalmazható is lenne, mint ahogy Portugália állította, ez az intézkedés akkor is szelektív jellegű, mivel az ENVC-re korlátozódik; ez a szelektív jellegű támogatás valószínűsíthetően torzítja a gazdasági versenyt, mivel az ENVC részére előnyt biztosít a többi piaci szereplővel szemben, akik nem részesülnek támogatásból. Végül a hajógyártás olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős kereskedelmi forgalmat eredményez a tagállamok között. Ily módon az intézkedés torzítja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(25)

A Bizottság tehát megerősíti, hogy a bejelentett támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik.

(26)

A Portugália által tett észrevételek alapján a Bizottság megerősíti, hogy a bejelentett támogatás összege 1 461 702 EUR. A védintézkedési rendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében a támogatás a támogatás előtti szerződési érték legfeljebb 6 %-áig engedélyezhető (9). A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett támogatás megegyezik a védintézkedési rendelet által megengedett maximális támogatási aránnyal.

(27)

Általános alapelv, hogy állami támogatás csak akkor minősíthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, amennyiben a kedvezményezett vállalatot ösztönözni szükséges, hogy úgy működjön, amely az előirányzott célok megvalósítását segíti elő (10).

(28)

A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védintézkedési rendelet célja, „hogy a közösségi hajógyárak számára ténylegesen lehetővé váljon a tisztességtelen koreai verseny leküzdése” (lásd a (6) preambulumbekezdést). Ebben a formában engedélyezhetők közvetlen támogatások a támogatás előtti szerződési érték maximum 6 százaléka erejéig, mivel a szerződésre behozatali verseny fennállása okán egy koreai hajógyártó részéről alacsonyabb árajánlat érkezett (2. cikk).

(29)

A Portugália által bemutatott újabb bizonyítékok igazolják, hogy a hajógyár a támogatást még a szerződés aláírása előtt igényelte meg. Ezenfelül Portugália bemutatta az illetékes portugál hatóságok (Ipari Főigazgatóság) ENVC-nek küldött 2003. szeptember 26-i levele másolatát, amelyben megerősítik a támogatási kérelem beérkezését, bizonyítékokat kérnek a védintézkedési rendelet 2. cikke (1) bekezdésének teljesüléséről (bizonyítékok a piaci verseny létezéséről a szerződésre vonatkozólag, ami egy koreai hajógyár részéről alacsonyabb ár kínálása következtében állt elő – ezt a bizonyítékot a hajógyár bemutatta), és emlékeztetik a hajógyárat, hogy a támogatások folyósítása előzetes bejelentéshez és a Bizottság jóváhagyásához kötött. A Bizottság megállapítja, hogy a fent említett tények késztették a portugál hatóságokat arra, hogy odaítéljék a támogatást, mivel az összes feltételnek eleget tettek. Mivel jelen esetben minden odaítélési feltétel teljesítettnek tűnik, a hajógyár számára azt sugallták, hogy a támogatás odaítélésre kerül (11). Ily módon a Bizottság kételyei eloszlottak a támogatás ösztönző hatását illetően.

(30)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában hangsúlyozta, hogy a védintézkedési rendelet 2005. március 31-ével hatályát vesztette, tehát amikor Portugália bejelentette a támogatást, már nem volt hatályos. Bár a védintézkedési rendelet a hatálya alatt megkötött szerződésekre vonatkozik, kétséges, hogy a Bizottság elbírálhatja-e a bejelentett intézkedést egy olyan dokumentum alapján, amely már nem tartozik a közösségi jogba.

(31)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatot követően Portugália által tett észrevételek nem oszlatták el a Bizottság e kérdéssel kapcsolatos kételyeit.

(32)

A Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentett intézkedéseket a Bizottság az elbírálás pillanatában hatályban levő törvényi rendelkezések alapján értékeli (12), eltérő rendelkezés hiányában pedig a saját hatályos jogszabályait alkalmazza. Portugália a támogatást csak saját hatáskörén belül hagyta jóvá (mivel a Bizottság jóváhagyása is szükséges), és a Bizottságnak csak jóval a védintézkedési rendelet hatályvesztése után jelentette be.

(33)

Portugália erre a szempontra vonatkozólag azzal érvelt, hogy a védintézkedési rendelet a jelen szerződésre alkalmazható a fenti rendelkezés 4. cikke alapján, mely előírja, hogy „ezt a rendeletet az annak hatálybalépésétől kezdődően a hatályvesztéséig aláírt végleges szerződésekre kell alkalmazni (…)”. Portugália ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szerződés 2003. november 14-én került aláírásra, amikor a védintézkedési rendelet még hatályos volt, és ezért továbbra is támogatható.

(34)

A Bizottság mégis úgy ítéli meg, hogy a 4. cikk az idézett formában nem határozza meg a védintézkedési rendelet alkalmazási idejét. A rendelet alkalmazási idejét ellenben az 5. cikk tartalmazza (13), amely arra hivatkozik, hogy a rendelet „2005. március 31-én hatályát veszti”.

(35)

Ezzel ellentétben a 4. cikk további feltételeket nevez meg a támogatás összeegyeztethetőségére vonatkozólag. Ez szintén megerősítésre került a 4. cikk második részében, amely meghatározza, hogy a védintézkedési rendelet nem alkalmazható azon szerződésekre „amelyeket azt követően írtak alá, hogy a Bizottság (…) az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétette a vitarendezési eljárások Koreával szembeni megkezdését, és (…) amelyeket legalább egy hónappal azt követően írnak alá, hogy a Bizottság közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, hogy a jogvita rendezését szolgáló eljárások megoldódtak, vagy azokat felfüggesztették (…).”

(36)

A fentieket figyelembe véve magától értetődik, hogy a védintézkedési rendelet csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a vitás eset még fennállna Koreával szemben (14), illetve 2005. március 31-e után már semmi esetre sem.

(37)

Ezt az értelmezést támasztja alá a védintézkedési rendelet eredeti célkitűzése is: „olyan intézkedésként hozták létre, mely kivételes és határozott idejű, illetve a közösségi hajógyárak azon szegmenseit támogatja, amelyeket anyagi kár és súlyos sérelem formájában kedvezőtlenül érintett a tisztességtelen koreai verseny – határozott idejű védintézkedést kell engedélyezni a korlátozott piaci szegmensekre vonatkozóan, és csak rövid és korlátozott időszakra.” (15) (harmadik preambulumbekezdés).

(38)

Az, hogy a Tanács nem újította meg ezt az intézkedést annak hatályvesztése után, egyértelműen arra utal, hogy nem szándékozott folytatni azt a gyakorlatot, hogy a Bizottság a védintézkedési rendelet értelmében továbbra is támogatásokat ítéljen oda. Ez megfelel annak, hogy a Közösség tájékoztatta a WTO vitarendezési testületét arról, hogy a tagállamok a továbbiakban nem ítélhetnek oda működési támogatásokat e rendelet értelmében.

(39)

A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a védintézkedési rendelet értelmezését a Közösségre háruló kötelezettségek szempontjából is meg kell vizsgálni. A Bíróság állandó joggyakorlata alapján a közösségi jogot – amennyire lehetséges – a nemzetközi joggal összhangban kell értelmezni, beleértve ebbe az Európai Közösségre háruló, a WTO által előírt kötelezettségeket is (16).

(40)

A vizsgálóbizottság jelentése és a WTO vitarendezési testületének döntése, amely kiegészítette, önmagában úgy módosították a védintézkedési rendeletet, hogy sértette a WTO szabályait, így arra kötelezték a Közösséget, hogy megszüntesse a védintézkedési rendelet alkalmazását. A Közösség számára rögzített kötelezettség, amely a WTO vitarendezési testülete döntésének végrehajtását jelenti, a védintézkedési rendelet értelmében folyósítani kívánt új támogatásokra vonatkozó jövőbeni döntéseket is érinti (17). A Közösség – miután tájékoztatta a WTO vitarendendezési testületét arról, hogy teljesítette annak határozatát és eleget tett ajánlásának, tekintettel arra, hogy a védintézkedési rendelet 2005. március 31-ével hatályát vesztette, és ennek következtében a tagállamok nem ítélhetnek oda több működési támogatást e rendelet értelmében – kötelezettséget vállalt arra, hogy beszünteti e rendelet alkalmazását új támogatások odaítélésének engedélyezésére vonatkozólag. Ebből következően a jelen támogatás engedélyezése a Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségek megszegését jelentené.

(41)

Végül szintén megemlítendő, hogy Portugália a bejelentést nem elfogadható határidőn belül nyújtotta be. Portugália az intézkedést csak 2006. január 7-én jelentette be, körülbelül 27 hónappal azután, hogy a hajógyár benyújtotta a támogatás iránti kérelmét, 10 hónappal azután, hogy a védintézkedési rendelet hatályát vesztette és 6 hónappal azután, hogy a Közösség tájékoztatta a WTO vitarendezési testületét arról, hogy a tagállamok már nem ítélhetnek oda működési támogatásokat e rendelet értelmében. A rendelet kivételes és időleges voltára, valamint a WTO-val szemben vállalt nemzetközi kötelezettségekre tekintettel, amelyek Portugália előtt is ismertek voltak, Portugália nem várhatta el, hogy ez az intézkedés továbbra is alkalmazható legyen, főként, hogy az már nincs hatályban.

(42)

A Bizottság hangsúlyozza azt is, hogy még ha az ENVC számított is a támogatás elnyerésére, ez nem jelentette azt, hogy jogosult arra, mivel az nemcsak Portugália jóváhagyása, hanem a Bizottságnál való bejelentés és a Bizottság általi jóváhagyás függvénye is volt.

(43)

Hasonlóképpen és Portugália érvelésével szemben az egyenlő bánásmód elve nem vonatkozik a jelen esetre. A tagállamok hajógyárai, amelyek a védintézkedési rendelet értelmében éltek e szabályozással, még részesülhettek támogatásokból a Bizottság által 2005. március 30-a előtt jóváhagyott kérelmek alapján; a Bizottság azonban e dátum után már nem hozott semmilyen egyébirányú határozatot e rendelet keretein belül újabb támogatások jóváhagyására. Hasonlóképpen a Bizottság hangsúlyozza, hogy a WTO vitarendezési testületének határozata szerint a védintézkedési rendelet értelmében nyújtandó új támogatások odaítélésének beszüntetése az ad hoc támogatásokra is alkalmazható, nem téve semmilyen különbséget a hajógyárak részére adott szabályozási program keretében nyújtott támogatások, vagy mint az elbírálás alatt álló esetben, a programon kívül eső ad hoc támogatások között (lásd a 14. pontot): a WTO vitarendezési testületének határozatában foglalt ajánlás szerint a Közösség nemcsak a védintézkedési rendeletet, hanem az ezen eljárásra vonatkozó nemzeti szabályozásait is át kellett dolgozza, hogy azok összhangban legyenek a WTO-egyezmények keretében vállalt kötelezettségeivel.

(44)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett támogatás a védintézkedési rendelet keretein belül nem hagyható jóvá. Mivel az EK-Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdése értelmében nem alkalmazható semmilyen más mentesség, a támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal,