A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján Ausztria által hozott intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről

(2007/477/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3a. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2001. március 12-i levelében Ausztria értesítette a Bizottságot a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti tervezett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítéstől számítva három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében.

(3)	A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette az Ausztriában uralkodó médiahelyzetről rendelkezésre álló adatokat.

(4)	Az Ausztria által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze, és ezt széles körű konzultáció előzte meg Ausztriában.

(5)

A Bizottság elégedetten nyugtázta, hogy az Ausztria intézkedéseiben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző következő kritériumok közül: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. hagyomány, hogy az eseményről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

Az osztrák intézkedésekben felsorolt események között nagy számban szerepelnek olyanok – beleértve a nyári és a téli olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságnak és -Európa-bajnokságnak az osztrák nemzeti válogatott által vívott mérkőzéseit, valamint e (férfi) bajnokságok nyitó mérkőzéseit, elődöntőit és döntőjét –, amelyeknek a hagyományosan elismert kiemelt társadalmi jelentőségét kifejezetten említi a 97/36/EK irányelv (18) preambulumbekezdése. Ezek az események Ausztriában széles körben különös visszhangot keltenek, mivel általában különösen közkedveltek, nem pedig csupán a sportesemények szokásos közönségének körében.

(7)	Az osztrák labdarúgó-bajnokság döntője széles körben különös visszhangot kelt Ausztriában, mivel a labdarúgás a legnépszerűbb sport a szóban forgó tagállamban.

(8)

A Nemzetközi Síszövetség által rendezett alpesisí-világbajnokság és északi sívilágbajnokság széles körben különös visszhangot kelt Ausztriában, mivel a szóban forgó tagállamban a síelés nagyon népszerű sport, és szerepel az iskolai testnevelés általános tantervében. Az említett eseményeknek ezenkívül azért van egyedi kulturális jelentősége az osztrák kulturális önazonosság erősítésében, mert az osztrák versenyzők sikeresek ezeken a versenyeken, és mert a síturizmus fontos tényező Ausztriában.

(9)	A Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye az osztrák kulturális önazonosság egyik alapköve, így egyedi kulturális jelentőséggel bír, tekintettel e kulturális esemény rendkívüli minőségére, valamint arra, hogy világszerte igen jelentős hallgatóságnak örvend.

(10)

A Bécsi Operabál széles körben különös visszhangot keltő „népi kulturális” esemény, amely egyben a báli szezon egészének jelképeként különösen fontos szerepet tölt be az osztrák kulturális hagyományokban. Az esemény azért is bír egyedi kulturális jelentőséggel Ausztria számára, mert rendszerint világhírű operaénekesek is részt vesznek a bálon, amely így világszerte jelentősen hozzájárul a bécsi Állami Operaház hírnevéhez.

(11)	Hagyomány, hogy a felsorolt eseményekről ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(12)

Az osztrák intézkedések arányosnak tekinthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a szolgáltatásnyújtásnak az EK-Szerződés szerinti alapszabadságától való eltérést azon felsőbb közérdek teszi indokolttá, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(13)

Az osztrák intézkedések összeegyeztethetők az Európai Közösség versenyszabályaival, mivel a felsorolt események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, így az események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges, illetve potenciális verseny alakulhat ki. A jegyzék továbbá nem tartalmaz olyan aránytalanul sok eseményt, hogy ez torzítaná a versenyt az ingyenes és a térítéses televíziós műsorszolgáltatás downstream piacain.

(14)

Miután a Bizottság értesítette a többi tagállamot az osztrák intézkedésekről, és konzultált a 89/552/EGK irányelv 23a. cikke alapján létrehozott bizottsággal, az oktatásügyi és kulturális főigazgató 2001. május 31-én levelet intézett Ausztriához, amelyben jelezte, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedések ellen a Bizottság nem kíván kifogást emelni.

(15)	Az osztrák intézkedések 2001. október 1-én hatályba léptek.

(16)	Az osztrák intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában (2).

(17)

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-33/01 sz. Infront WM kontra Bizottság ügyben hozott ítéletéből következik, hogy a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján tett intézkedéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről tett megállapítás az EK-Szerződés 249. cikke szerinti határozatnak minősül, ezért azt a Bizottságnak kell elfogadnia. Ennek megfelelően e határozatban ki kell jelenteni, hogy az Ausztria által bejelentett intézkedések összeegyeztethetők a közösségi joggal. Az Ausztria által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Ausztria 2001. március 12-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. január 19-i C 16. számában tettek közzé, összeegyeztethetők a közösségi joggal.

2. cikk

Az Ausztria által ténylegesen meghozott, e határozat mellékletében leírt intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja

(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(2) HL C 16., 2002.1.19., 8. o.

MELLÉKLET

Közzététel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése szerint

Az Ausztria által hozott intézkedéseket, amelyeket a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (2) bekezdése értelmében közzé kell tenni, a Bundesgesetzblatt (Szövetségi Közlöny) I. 85/2001., illetve II. 305/2001. számából vett alábbi szövegrészek fogalmazzák meg:

„85. Szövetségi törvény a kizárólagos televíziós közvetítési jogok gyakorlásáról (kizárólagos televíziós jogokról szóló törvény [Fernseh-Exclusivrechtegesetz – FERG])

A Nationalrat (Országgyűlés) a következő törvényt alkotja:

I. cikk

1. §

(1)	Ezt a törvényt – az 5. § kivételével – csak azokra a televíziós műsorszolgáltatókra kell alkalmazni, amelyek az osztrák műsorszolgáltatási törvény (Österreichischer Rundfunkgesetz – ORF-Gesetz) (Szövetségi Közlöny [BGBl.] 379/184.) vagy a magántelevízió-törvény (Privatfernsehgesetz) (BGBl. I. 84/2001.) hatálya alá esnek.
(2)	A 3. § nem alkalmazandó az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett televíziós műsorszolgáltatási jogokra, kivéve ha az őket megalapozó szerződéseket már e törvény hatálybalépése után hosszabbították meg.

2. § E törvény alkalmazásában »jelentős társadalmi fontosságú eseményen« kizárólag az e törvény 4. §-a értelmében hozott rendeletben említett események értendők.

3. §

(1)	Az alábbi 4. § értelmében hozott rendeletben említett események valamelyikének kizárólagos közvetítési jogát megszerző televíziós műsorszolgáltatónak biztosítania kell az esemény közvetítését – a rendeletben előírtaknak (teljes vagy kivonatos, élő vagy utólagos közvetítés) megfelelően – egy olyan televíziós csatornán, amelyhez Ausztriában szabadon hozzáfér a televízió-előfizetők és az előfizetésidíj-fizetés alól mentesülők legalább 70 százaléka. E bekezdés alkalmazásában a közvetítés akkor tekintendő »utólagosnak«, ha az esemény kezdete és a közvetítés kezdete között több mint huszonnégy óra telik el.
(2)	E törvény alkalmazásában »szabadon hozzáférhető televíziós csatornán« olyan csatorna értendő, amelyet a nézők kiegészítő vagy rendszeres díj ellenében rendelkezésükre bocsátott dekódoló műszaki berendezés nélkül is foghatnak. Ezen albekezdés alkalmazásában nem minősül »kiegészítő díjnak« az előfizetési díj (az előfizetésidíj-törvény [Rundfunkgebührengesetz – RGG] 2. §-a), a műsordíj (az RFG 20. §-a), a kábelhálózati csatlakozási díj és az adott kábelszolgáltatónak fizetendő alapdíj.
(3)	Az (1) albekezdésben említett kötelezettség teljesülését vélelmezni kell, ha bizonyítást nyer, hogy a televíziós műsorszolgáltató a rendes piaci viszonyok között elvárható összes ésszerű erőfeszítést megtette azért, hogy az (1) albekezdésben említett esemény fogható legyen szabadon hozzáférhető csatornákon. Az említett követelmények meghatározása tekintetében egyezségre törekvő televíziós műsorszolgáltatók a Szövetségi Hírközlési Testület (Bundeskommunikationssenat) elé terjeszthetik az ügyet. Ez utóbbi testület az összes érintett felet bevonja az egyezségért tett erőfeszítésekbe, és írásos jegyzőkönyvet készít a tárgyalásokról és azok kimeneteléről.
(4)	Egyezség hiányában a Szövetségi Hírközlési Testület – az érdekelt televíziós műsorszolgáltatók egyikének kérésére – határozatot hoz arról, hogy a szóban forgó műsorszolgáltató megfelelően teljesítette-e az (1)–(3) albekezdés szerinti kötelezettségeit. Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató nem teljesítette megfelelően e kötelezettségeit, a műsorszolgáltató helyett a Szövetségi Hírközlési Testület állapítja meg, hogy mi értendő a (3) albekezdés szerinti »rendes piaci viszonyokon«. A Szövetségi Hírközlési Testület meghatározza különösen a megfelelő piaci árat, amelyen a közvetítési jogok átruházhatók.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem megfelelően teljesítő televíziós műsorszolgáltatóval szemben polgári jogi kártérítési igény érvényesíthető. Az igényelhető kártérítés a bevételkiesésre is kiterjed.
(6)	Kártérítési eljárás csak a (4) albekezdés szerinti határozat meghozatala után indítható. A (7) albekezdés sérelme nélkül az egyezség jogerős és kötelező érvényű a (4) albekezdés szerinti eljárásban részt vevő döntéshozókra és felekre nézve.
(7)	Ha a (6) albekezdés szerint indított eljárás során a bíróság az egyezséget jogellenesnek ítéli meg, az eljárást fel kell függesztenie, és a közigazgatási felsőbírósághoz (Verwaltungsgerichtshof – VwGH) a határozat jogellenességének megerősítése iránti keresetet kell benyújtania a Szövetségi Alkotmány (B-VG) 131. §-ának (2) albekezdése szerint. A VwGH döntéshozatala után a bíróság tovább folytatja az eljárást, és a VwGH jogi döntésére figyelemmel bírálja el a jogvitát.

4. §

(1)

A Szövetségi Kormány rendelet útján meghatározza a 2. § szerinti azon eseményeket, amelyeknek Ausztriában jelentős társadalmi fontossága van. A rendeletbe csak olyan események vehetők fel, amelyek az alábbi kritériumok közül legalább kettőnek megfelelnek:

1.	az esemény – különösen a tömegtájékoztatás hatására – már eddig is széles körű figyelemben részesült Ausztriában;

2.	az eseményben kifejezésre jut Ausztria kulturális, művészi vagy társadalmi önazonossága;

3.	az esemény a rajta részt vevő osztrák élsportolók miatt különös nemzeti jelentőséggel bír, illetőleg nemzetközi jelentősége miatt Ausztriában a nézők széles körű figyelmének örvend;

4.	az eseményről már adtak korábban szabadon hozzáférhető televíziós közvetítést.

(2)

A rendeletben meg kell határozni, hogy az esemény szabadon hozzáférhető televíziós közvetítése élő adásban vagy utólag történjék-e, és hogy az esemény egészére vagy csak egyes részeire terjedjen-e ki. Az esemény élő adásban, teljes terjedelemben való közvetítésétől csak akkor szabad eltekinteni, ha ezt objektív indokok (pl. időeltolódás, ugyanazon esemény különböző részeinek egyidejű megrendezése) teszik szükségessé vagy ésszerűvé.

(3)

A rendelet kibocsátása vagy módosítása előtt ki kell kérni a televíziós műsorszolgáltatók, a jogtulajdonosok, az üzleti szféra, a fogyasztók, az alkalmazottak, a szellemi élet és a sport irányadó képviselőinek véleményét. A rendelettervezetet közzé kell tenni az Amtsblatt zur Wiener Zeitungban, azzal a felhívással, hogy az elkövetkezendő nyolchetes időszakban mindenki megteheti észrevételeit. Ennek elteltével a tervezetet az Európai Bizottság elé kell terjeszteni. A rendelet csak abban az esetben bocsátható ki, ha az Európai Bizottság elé terjesztésétől számítva három hónapon belül annak kibocsátása ellen az Európai Bizottság nem emel semmilyen kifogást.

[…]

6. § A televíziós műsorszolgáltatók jogi felügyelete e szövetségi törvény rendelkezései tekintetében a Szövetségi Hírközlési Testület feladata (a KommAustria-törvény [KOG] 11. §-a, BGBl. I., 32/2001.).

7. §

(1)

Bárki, aki megszegi:

1.	1. a 3. § (1) albekezdés szerinti kötelezettségeit; vagy […] közigazgatási szabálysértést követel el, ezért őt a Szövetségi Hírközlési Testület 36 000 eurótól 58 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(2)

Az (1) albekezdés szerinti eljárás során a Szövetségi Hírközlési Testület nyilvános szóbeli meghallgatást szervez.

(3)

A Szövetségi Hírközlési Testület az 1991. évi általános közigazgatási eljárási törvényt (Allgemeine Verwaltungsverfahrensgesetz 1991, BGBl. 51.), valamint – az (1) albekezdésben említett esetekben – az 1991. évi közigazgatási büntetőtörvényt (Verwaltungsstrafgesetz 1991, BGBl.) 52. alkalmazza.

(4)

Ha egy televíziós műsorszolgáltató ismételten súlyosan megszegi ezt a törvényt (a magántelevízió-törvény 2. §-ának (1) albekezdése, BGBl. I., 84/2001.), a Szövetségi Hírközlési Testület a magántelevízió-törvény 63. §-a szerint eljárást indít az engedély visszavonása, illetőleg a kábeltelevíziós műsorterjesztés megtiltása érdekében.

[…]

9. §

(1)

E törvény végrehajtásáért a 4. § (1) és (2) albekezdése, valamint (3) albekezdésének utolsó mondata tekintetében a Szövetségi Kormány, a 3. § (5)–(7) albekezdése tekintetében az igazságügyi miniszter, a többi rendelkezés tekintetében pedig a szövetségi kancellár felel.

(2)

A 4. § (3) albekezdésének első és második mondatában előírt követelményektől el lehet térni az e törvény hatálybalépése utáni első határozat meghozatalakor, feltéve, hogy a 97/36/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti bejelentési eljárás előkészítése során már konzultáltak az érintett felekkel, és a kibocsátandó rendelet tartalmát e konzultáció keretében megfelelően ismertették.

10. § E törvény 1–4., 6–9. és 11. §-ának rendelkezései a 97/36/EK irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelvet (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.) ültetik át.

[…]

11. § Ez a törvény 2001. augusztus 1-jén lép hatályba.

KLESTIL

SCHÜSSEL”

„305. Rendelet a jelentős társadalmi fontosságú eseményekről

A Szövetségi Kormány a kizárólagos televíziós közvetítési jogok gyakorlásáról szóló szövetségi törvény (Fernseh-Exclusivrechtegesetz — FERG, BGBl. I., 85/2001.) 4 §-ának (1) albekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

Az alábbiak minősülnek jelentős társadalmi fontosságú eseménynek:

1.	a nyári és a téli olimpiai játékok;

2.	a FIFA (férfi) labdarúgó-világkupa mérkőzései az osztrák nemzeti csapat részvétele esetén, továbbá a (férfi) labdarúgó-világkupa nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője;

3.	a (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzései az osztrák nemzeti csapat részvétele esetén, továbbá a (férfi) labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzése, elődöntői és döntője;

4.	az osztrák labdarúgó-bajnokság döntője;

5.	a Nemzetközi Síszövetség (FIS) alpesisí-világbajnoksága;

6.	az északisí-világbajnokság;

7.	a Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye;

8.	a Bécsi Operabál.

(1)	Az 1. -ban felsorolt események közvetítésének kizárólagos jogát megszerző televíziós műsorszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó események teljes terjedelmű élő közvetítése szabadon hozzáférhető televíziós adásba kerüljön.

(2)

Az 1. 1., 5., 6. és 8. pontjában megnevezett eseményekről utólagos vagy részleges közvetítés is adható, ha:

1.	a szóban forgó eseménnyel részben egy időben rendeznek meg az 1. -ban említett események közül egyet vagy többet; vagy

2.	az esemény tartama miatt már korábban is mellőzték a teljes terjedelmű közvetítést.

Ez a rendelet 2001. október 1-jén lép hatályba.

SCHÜSSEL – RIESS-PASSER – FERRERO-WALDNER – GEHRER – GRASSER – STRASSER – BÖHMDORFER – MOLTERER – HAUPT – FORSTINGER – BARTENSTEIN.”