30.5.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. május 21.)

a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv tagállamok általi elkészítését segítő iránymutatásokról

(az értesítés a C(2007) 2099. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/363/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 43. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az alapja az élelmiszerekkel kapcsolatban a magas szintű egészségvédelem és fogyasztóvédelem biztosításának.

(2)

A 882/2004/EK rendelet a Közösség vagy a tagállamok illetékes hatósága által folytatott hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan általános szabályokat állapít meg, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére.

(3)

A 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerint a 178/2002/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok és a 882/2004/EK rendelet 45. cikke hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében minden tagállam egy-egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet készít („nemzeti ellenőrzési terv”).

(4)

A nemzeti ellenőrzési terv célja, hogy szilárd alapot hozzon létre a Bizottság felügyeleti szolgálatai számára, hogy elvégezhessék az ellenőrzéseket a tagállamokban.

(5)

A növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) 27a. cikke szerint a 882/2000/EK rendelet nemzeti ellenőrzési tervekről, éves jelentésekről, valamint a tagállamok és harmadik országok Közösség általi ellenőrzéséről szóló 41–46. cikkét adott esetben alkalmazni kell az említett rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(6)

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke megállapítja a nemzeti ellenőrzési tervek készítéséhez szükséges alapelveket, különösen pedig azon általános információkat, amelyeket a terveknek tartalmazniuk kell.

(7)

A 882/2004/EK rendelet 43. cikkében meghatározottak szerint a Bizottság iránymutatásokat ad a nemzeti ellenőrzési tervek készítéséhez, hogy ezáltal – többek között – a hatósági ellenőrzések következetes, átfogó és integrált megközelítéséhez hozzájáruljon, amely ellenőrzések egyrészt meghatározzák a takarmány- és élelmiszerlánc valamennyi ágazatát és szakaszát, beleértve a takarmány és az élelmiszer importját és a Közösségbe történő beléptetését; másrészt biztosítják a takarmányokra és az élelmiszerekre, az állategészségügyre és az állatok kíméletére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (a továbbiakban: iránymutatások).

(8)

A 882/2004/EK rendelet 43. cikke szerint a nemzeti ellenőrzési terveknek figyelembe kell venniük az iránymutatásokat. Az iránymutatások nem rendelkeznek kötőerővel, de a rendelet végrehajtására vonatkozóan hasznos útmutatást adnak a tagállamok számára. Ezeken túlmenően a 43. cikk meghatározza különösen az iránymutatások célját és tartalmát is a nemzeti ellenőrzési tervekkel kapcsolatban.

(9)

A 882/2004/EK rendelet 45. cikkének rendelkezése szerint a Közösségnek a tagállamokban rendszeresen kell auditokat végeznie, hogy ezáltal igazolhassa, hogy a nemzeti ellenőrzéseket a nemzeti ellenőrzési terv szerint, a közösségi jognak megfelelően végzik.

(10)

Egyes kérdésekben csupán a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásából, a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdése szerint a tagállami illetékes hatóságok auditjaiból, illetve a rendelet 45. cikke alapján a bizottsági szakértők által végzett auditokból, továbbá a rendelet 44. cikke alapján a tagállamok által benyújtott éves jelentésekben foglalt információkból nyert tapasztalatok alapján lehetséges pontosabb következtetéseket levonni. Ennek alapján megfelelőnek tűnik, hogy az iránymutatások kidolgozására „szakaszosan” kerüljön sor.

(11)

Ennek megfelelően az ebben a határozatban megállapított iránymutatások főként a nemzeti ellenőrzési terv kötelező elemeire vonatkoznak, amely elemek megléte biztosítja a 882/2004/EK rendelet által támasztott minimális követelményeknek való megfelelést, különösen pedig a 42. cikk – amely meghatározza a nemzeti ellenőrzési tervek készítésének alapelveit – követelményeinek való megfelelést. Az iránymutatások a Közösség által a tagállamokban végzett ellenőrzések alapjául is szolgálnak.

(12)

Adott esetben a tapasztalatok alapján speciális kérdésekkel foglalkozó egyéb iránymutatások fokozatos kialakítására is van lehetőség.

(13)

A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében és 43. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott auditok lebonyolításának követelményeire vonatkozó iránymutatásokat a takarmány- és élelmiszerjognak, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelést igazoló hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzett auditok kritériumait megállapító iránymutatásról szóló, 2006. szeptember 29-i 2006/677/EK bizottsági határozat (4) melléklete állapítja meg.

(14)

A tagállamok által a Bizottság számára, a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében foglaltak szerint készített éves jelentések szerkezetére, valamint a bennük szolgáltatandó információra vonatkozó iránymutatásokat a későbbiek folyamán fogadják majd el.

(15)

A Bizottság feladata, hogy az e határozatban foglalt iránymutatásokat folyamatosan figyelemmel, kísérje és szükség szerint frissítse a nemzeti ellenőrzési tervek kézhezvételét és vizsgálatát követően, valamint a tagállamoknak a 882/2004/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatai alapján.

(16)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 882/2004/EK rendelet 41. cikkében meghatározottak szerint készített többéves nemzeti ellenőrzési tervekre (a továbbiakban: nemzeti ellenőrzési terv) vonatkozó, az említett rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében szereplő iránymutatásokat e határozat melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 21-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2006/35/EK bizottsági irányelvvel (HL L 88., 2006.3.25., 9. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 278., 2006.10.10., 15. o.


MELLÉKLET

A 882/2004/EK rendelet 41. cikkében meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervre vonatkozó iránymutatások

Tartalom

1.

Az iránymutatások célja

2.

Fogalommeghatározás

3.

Útmutató a nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó jogi követelményekhez

3.1.

Nemzeti ellenőrzési tervek

3.2.

A nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó általános követelmények

3.3.

A nemzeti ellenőrzési tervek stratégiai célkitűzései

3.4.

Kockázatok csoportosítása

3.5.

Az illetékes hatóságok kijelölése

3.6.

Általános felépítés és irányítás

3.7.

Ellenőrzési rendszerek, illetve a tevékenységek összehangolása

3.8.

Hatáskör átruházása az ellenőrző szervekre

3.9.

A működési feltételeknek való megfelelés

3.10.

A hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak képzése

3.11.

Dokumentált eljárások

3.12.

Operatív készenléti tervek

3.13.

Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése

3.14.

A nemzeti ellenőrzési tervek módosítása

4.

Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv formai követelményeire vonatkozó útmutató

4.1.

Cím

4.2.

Tagállami kapcsolattartó

4.3.

A terv tartalma

4.3.1.

Általános nemzeti stratégiai célkitűzések

4.3.2.

Az illetékes hatóságok, nemzeti referencialaboratóriumok és felhatalmazással rendelkező ellenőrző szervek kijelölése

4.3.3.

Az illetékes hatóságok által végzett hatósági ellenőrzések megszervezése és irányítása

4.3.4.

Készenléti tervek és kölcsönös segítségnyújtás

4.3.5.

Az illetékes hatóságok által végzett audit szervezése

4.3.6.

A 882/2004/EK rendeletben meghatározott működési feltételeknek való megfelelés biztosítására tett intézkedések

4.3.7.

A nemzeti ellenőrzési tervek felülvizsgálata és kiigazítása

5.

Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv hatályáról szóló útmutató

1.   AZ IRÁNYMUTATÁSOK CÉLJA

Az iránymutatások a tagállamoknak kívánnak segítséget nyújtani a 882/2004/EK rendelet 41. cikkében foglaltak szerinti egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv elkészítésében. Útmutatást adnak az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó követelményekről.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁS

2.1.   Ezen iránymutatások alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. és 3. cikkének, illetve a 882/2004/EK rendelet 2. cikkének, továbbá a vonatkozó közösségi jogszabályoknak a fogalommeghatározásai az irányadók.

Különösen az alábbi, az előbbiek során említett rendeletekben meghatározott fogalmakat kell figyelembe venni:

a)

„élelmiszerjog”: általában az élelmiszerekre és különösen az élelmiszerek biztonságára vonatkozó, a Közösségben vagy az egyes tagállamokban elfogadott törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések; a fogalom vonatkozik az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok takarmányozására használt takarmány termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára;

b)

„takarmányjog”: azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összessége, amelyek általában a takarmányokat és különösen takarmányok biztonságosságát szabályozzák, akár közösségi akár nemzeti szinten; kiterjed a takarmányok gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára, valamint a takarmányok felhasználására (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 3. pontja);

c)

„hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóság vagy a Közösség által végzett bármilyen típusú ellenőrzés, amelynek célja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 1. pontja);

d)

„illetékes hatóság”: egy tagállam azon központi hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik a hatósági ellenőrzések megszervezése terén, illetve bármely más hatóság, amelyre ezt az hatáskört átruházták; adott esetben ide tartozik egy harmadik ország megfelelő hatósága is (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

A növényegészségügy terén az „illetékes hatóság” alatt a 2000/29/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében említett „egyetlen hatóságot”, illetve az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett „illetékes hivatalos szervet” is érteni kell.

Tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről rendelkező 2092/91/EGK tanácsi rendeletre (1), az „illetékes hatóság” fogalma magában foglalja a 2092/91/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értesítések fogadására kijelölt „hatóság”-ot, illetve annak 9. cikke (4) bekezdése szerint a magánszervezetek elismerésére és felügyeletére kijelölt hatóságot;

e)

„ellenőrző szerv”: olyan független harmadik fél, amelyre az illetékes hatóság egyes ellenőrzési feladatokat átruházott (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja).

A növényegészségügy terén az „ellenőrző szerv” magában foglalja a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett, átruházott feladatokkal rendelkező „jogi személyek”-et.

Tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről rendelkező 2092/91/EGK tanácsi rendeletre, az „ellenőrző szerv” magában foglalja a 2092/91/EGK rendelet 9. cikkében említett „elismert magánszervezet”-et is;

f)

„ellenőrzési terv”: az illetékes hatóság által kidolgozott leírás, amely a hatósági ellenőrzési rendszerek szerkezetére és megszervezésére vonatkozó általános információkat tartalmazza (a 882/2004/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 20. pontja);

g)

„kockázat”: egy veszély következményeként jelentkező, egészségkárosító hatás és a hatás súlyosságának valószínűsége (a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 9. pontja).

A növényegészségügy tekintetében a „kockázatot” a 2002/29/EK irányelvvel összhangban kell értelmezni.

2.2.   Az 2.1. pontban szereplő fogalommeghatározások mellett az alábbiakat is alkalmazni kell ezen iránymutatások esetében:

a)

„koordináció”: bármely olyan tevékenység, amely biztosítja, hogy az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzéseiket koherensen és következetesen tervezzék és hajtsák végre, hogy ezáltal hozzájáruljanak a közös célkitűzés megvalósításához, azaz a nemzeti ellenőrzési terv és a közösségi jog hatékony végrehajtásához;

b)

„termelési lánc”: a teljes termelési lánc, amelybe beletartozik valamennyi termelési, feldolgozási és forgalmazási szakasz, a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 16. pontjában meghatározottak szerint, adott esetben beleértve a nem élelmiszer termékek láncához kötődő állattenyésztés és növénytermesztés valamennyi szakaszát;

c)

„termelési szakasz”: egy bizonyos áru termelési láncának bármely szakasza, beleértve az importot, az elsődleges termeléstől kezdve a feldolgozáson, gyártáson, raktározáson, fuvarozáson, forgalmazáson át a fogyasztónak történő eladásig vagy átadásig;

d)

„ágazat”: az adott árura vagy áruk csoportjára vonatkozó teljes termelési lánc, amelybe egy vagy több illetékes hatóság tevékenysége is beletartozhat.

3.   ÚTMUTATÓ A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEKRE VONATKOZÓ JOGI KÖVETELMÉNYEKHEZ

A közösségi jogszabályokra történő utalásokkal kapcsolatos megjegyzés

Amennyiben az iránymutatás kifejezetten másképpen nem rendeli, adott jogszabályra történő hivatkozás esetén azon annak legutóbbi módosítás szerinti változatát kell érteni.

3.1.   NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK

3.1.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 41. cikke a következőt írja elő:

„A 178/2002/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok és e rendelet 45. cikke hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében minden tagállam egy-egy egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet készít.”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikke a következők szerint rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában és annak 21. cikke sérelme nélkül, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41–46. cikkét kell alkalmazni megfelelő esetben.”

3.1.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

3.1.2.1.   A nemzeti ellenőrzési tervek hatálya

A nemzeti ellenőrzési tervnek a 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó minden területet érintenie kell, a 2000/29/EK irányelv 27a. cikkében foglaltak szerint a növényegészségügyet is beleértve. Meg kell jegyezni azonban, hogy tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogi, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályokra, a nemzeti ellenőrzési terveknek az összes vonatkozó közösségi jogszabállyal kapcsolatos valamennyi hatósági ellenőrzésre ki kell, hogy terjedjen a hatálya, nem csak az élelmiszer- és takarmányhigiéniára és biztonságra.

Ezért, tekintettel az élelmiszerekre és takarmányra vonatkozó nemzeti ellenőrzésekre, a nemzeti ellenőrzési tervnek ki kell terjednie az élelmiszer- és takarmányjog teljes területére, beleértve – többek között – a takarmány- és élelmiszer-higiéniát, az élelmiszerekkel érintkező anyagokat, a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO), a besugárzást (2), az élelmiszer- és takarmányjogra vonatkozó minőségi és összetételi követelményeket, a címkézést, a táplálkozási összetevőkre vonatkozó információkat, a biogazdálkodást, a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket (3), valamint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmát (4). Az állategészségügy tekintetében a közösségi jog által szabályozott valamennyi betegséget és kérdést is bele kell foglalni.

A nemzeti ellenőrzési tervnek valamennyi vonatkozó termékre ki kell terjednie: mind az állati és nem állati eredetű élelmiszer, takarmány és nem élelmiszer termékek – beleértve az állati eredetű melléktermékeket – továbbá valamennyi termelési szakasz (adott esetben ebbe beletartozik az import, elsődleges termelés, feldolgozás, gyártás egészen a raktározásig – a raktározást is beleértve, szállítás, forgalmazás és árusítás vagy végső fogyasztóhoz történő eljuttatás). A növényegészségügy tekintetében pedig, a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi előírt ellenőrzést a nemzeti ellenőrzési tervbe bele kell foglalni.

A nemzeti ellenőrzési terv hatályáról az 5. szakaszban található további információ.

3.1.2.2.   Alkalmazás a növényegészségügy területén

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikke szerint a 882/2004/EK rendelet 41–46. cikkének rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell. A rendelet 42. cikke (2) bekezdésének f)–k) pontjában előírt információk azonban a rendeletnek olyan rendelkezéseire utalnak, amelyeket a növényegészségügyre nem kell alkalmazni.

Azt is figyelembe kell venni továbbá, hogy a 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének f), h), i), valamint k) pontja vonatkozásában a 2000/29/EK irányelv a növényegészségügyre hasonló, vagy az előbbiekkel megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Lásd:

42. cikk (2) bekezdésének f) pontja – feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása, az ezen iránymutatás 3.8. szakaszában szereplő útmutatások alapján,

42. cikk (2) bekezdésének h) pontja – a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet képzése, az ezen iránymutatás 3.10. szakaszában szereplő útmutatások alapján,

42. cikk (2) bekezdésének i) pontja – dokumentált eljárások, az ezen iránymutatás 3.11. szakaszában szereplő útmutatások alapján,

42. cikk (2) bekezdésének k) pontja – az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás megszervezése, az ezen iránymutatás 3.13. szakaszában szereplő útmutatások alapján.

A 2000/29/EK irányelv tekintetében az e pontokban foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás a nemzeti ellenőrzési terv részét kell hogy képezze.

A 42. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában foglalt követelményekre vonatkozó iránymutatások utalnak a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseire, amelyeket azonban a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. Ezen előírásokkal összefüggésben az iránymutatások vonatkozó szakaszait a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. A 3.6. szakaszban szereplő iránymutatások például utalnak az illetékes hatóságok által a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint végzett auditokra, amelyek nem vonatkoznak a növényegészségügyre. Amennyiben azonban a tagállamok végeznek ilyen auditokat, illetve a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzések során az iránymutatások más rendelkezéseit alkalmazzák, ezeket az információkat önkéntesen szolgáltathatják, a növény-egészségügyi rendszerük ismertetése keretében.

3.1.2.3.   Egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv

A 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerint egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet minden tagállamnak kell készítenie. A nemzeti ellenőrzési terv bármilyen szintű illetékes hatóság (központi, regionális, illetve helyi) által valamennyi szinten végzett hatósági ellenőrzésre kiterjed, az adott esetben a hatósági ellenőrzésre vonatkozó nemzeti rendelkezések szerint.

A decentralizált közigazgatással rendelkező tagállamok esetében a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell vázolni, hogy hogyan hangolják össze a különböző igazgatási egységek működését annak érdekében, ezáltal egy egységes integrált nemzeti ellenőrzési terv készüljön.

Az egyes illetékes hatóságok által készített tervek, illetve az ágazati tervek egybefoglalása – amely nem foglalkozik az illetékes hatóságok, illetve az egyes ágazatok hatósági ellenőrzéseinek integrációjával és összehangolásával a hatósági ellenőrzések tekintetében – nem felel meg az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv követelményeinek.

A nemzeti ellenőrzési terv keretében folyó tevékenységek integrált tervezésére, fejlesztésére és összehangolására az illetékes hatóságoknak megfelelő rendszert kell létrehozniuk. E folyamat keretében minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, amely biztosítja az egységes nemzeti ellenőrzési terv Bizottsághoz történő eljutását, valamint ki kell jelölni egy kapcsolattartót a tagállamban, aki a nemzeti ellenőrzési tervre vonatkozó kapcsolattartást végzi.

Az egységes nemzeti ellenőrzési terv készítésekor a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a terv megvalósítása során a tervnek való megfelelés bizonyítékait összegyűjtsék és megtartsák, továbbá azokat az auditok lebonyolítására illetékes bármely szerv, illetve annak kérése esetén a Bizottság rendelkezésére bocsássák, hogy ezáltal igazolható legyen a terv hatékony megvalósítása. Ilyen bizonyíték többek között az írásbeli eljárás, illetve a hatósági ellenőrzés dokumentálása és nyilvántartása.

3.1.2.4.   Időtartam (a tervezési időszak hossza)

A nemzeti ellenőrzési terv érvényességét/időtartamát a tagállamok állapítják meg úgy, hogy az más nemzeti tervezési tevékenységgel – ilyen például a költségvetési időszak – összhangban legyen. A nemzeti ellenőrzési tervben röviden indokolni kell, hogy miért az adott hosszúságú időszakra szól a nemzeti ellenőrzési terv.

Javasolt azonban, tekintettel a nemzeti ellenőrzési terv többéves jellegére, hogy az legalább hároméves időszakra vonatkozzon. Tekintettel arra, hogy folyamatosan változó környezetben igen nehéz előre tervezni, az egységes tervezési időszak hossza lehetőleg ne legyen több mint öt év.

A bizonytalanságok és befolyásoló tényezők függvénye, hogy a hatósági ellenőrzést mennyire részletekbe menően kell végezni, ezt az információt pedig a terv vonatkozó évi részében lehet részletezni. A hatósági ellenőrzések működési céljait/célkitűzéseit a nemzeti ellenőrzési terv további éveire vonatkozóan előfordulhat, hogy csak ideiglenesen tudják megállapítani, és azok folyamatos frissítésre szorulnak összhangban a 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves jelentés elkészítésével. Ilyen esetekben a rendelet nemzeti ellenőrzési tervek kiigazításáról és módosításáról szóló 42. cikkének (3) bekezdésében található rendelkezések szerint kell eljárni.

3.2.   A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.2.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének rendelkezése szerint:

„Minden többéves nemzeti ellenőrzési tervnek általános információt kell tartalmaznia az érintett tagállamban működő takarmány- és élelmiszer-ellenőrzési, illetve állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó ellenőrzési rendszerek szerkezetéről és megszervezéséről, különösen a következőkről: (…)”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.2.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A nemzeti ellenőrzési tervnek ismertetnie kell a takarmány- és élelmiszer-termelési lánc, az állategészségügy, az állatok kímélete, illetve a 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezései szerint a növényegészségügy minden ágazatát és szintjét átfogó tagállami hatósági ellenőrzési rendszerének általános leírását, szervezetét. Bár jellegéből adódóan a nemzeti ellenőrzési terv általános, mégis a 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének a)–k) pontjában említett speciális kérdésekről tájékoztatást kell nyújtania. Az e speciális kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás az útmutató 3.3. és 3.13. szakaszában található. Az útmutató továbbá a 3.14. szakaszban iránymutatást ad a nemzeti ellenőrzési tervek kiigazításával kapcsolatban.

A nemzeti ellenőrzési terv nem lép a vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott speciális ellenőrzési tervek helyébe. A nemzeti ellenőrzési tervnek azonban magába kell olvasztania e speciális ellenőrzési tervek tervezését és végrehajtását. A nemzeti ellenőrzési terv részeként általános leírást kell készíteni minden speciális területre vonatkozó hatósági ellenőrzés szerkezetéről és megszervezéséről, ez a leírás kereszthivatkozásokkal utalhat a speciális ellenőrzési tervekre.

3.3.   A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI

3.3.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint:

„A terv stratégiai célkitűzései és az, hogy az ellenőrzések prioritásainak felállítása és a források elosztása hogyan tükrözi e célkitűzéseket”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.3.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Figyelembe véve, hogy a 882/2004/EK rendelet fő célkitűzése az, hogy biztosítsa a 2000/29/EK irányelv 27a. cikke szerint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyre, az állatok kíméletére és a növényegészségügyre vonatkozó szabályok hatékony végrehajtását, tekintettel továbbá arra, hogy a tagállamok általános kötelezettséggel rendelkeznek a közösségi jog végrehajtására, a tagállamoknak megfelelő célkitűzéseket és stratégiákat kell kidolgozniuk e cél megvalósítása érdekében. Az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapjául e célkitűzések és stratégiák szolgálnak, és azok rövid részletezése is szerepel az ellenőrzési tervben.

A tagállam által elfogadott stratégia tartalmazhatja a hatósági ellenőrzések összevonását vagy fontossági sorrendbe állítását, illetve a források bizonyos tevékenységekre, vagy a termelési lánc bizonyos szakaszaira történő elosztását. Ez esetben az ilyen jellegű összevonást, illetve fontossági sorrendet, továbbá azok indokolását a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell tüntetni.

3.4.   KOCKÁZATOK CSOPORTOSÍTÁSA

3.4.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése szerint:

„Az érintett tevékenységek kockázat szerinti csoportosítása”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.4.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Figyelembe véve, hogy a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok esetében kötelesek a kockázatok alapján, megfelelő gyakorisággal végezni a hatósági ellenőrzéseket, a nemzeti ellenőrzési tervben fel kell tüntetni a hatósági ellenőrzés tárgyát képező tevékenységek kockázati alapú csoportosítását.

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdését a növényegészségügyre nem kell alkalmazni. Ha a tagállamok azonban a 2000/29/EK irányelv keretében végzett hatósági ellenőrzések végzéséhez készítenek kockázat szerinti csoportosítást, azt a nemzeti ellenőrzési tervükben ismertetni kell.

A tagállamok ezen túlmenően a kockázat szerinti csoportosítás kialakítására alkalmazott eljárást tetszés szerint röviden ismertethetik a nemzeti ellenőrzési tervben. Ez az információ a későbbiekben hozzájárulhat a kozckázatalapú prioritások meghatározását segítő iránymutatások kialakításához, és a hatósági ellenőrzések lehető leghatékonyabb végzéséhez a 882/2004/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint.

3.5.   AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

3.5.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése c) pontjának rendelkezése szerint:

„Az illetékes hatóságok és feladataik kijelölése központi, regionális és helyi szinten, valamint a hatóságok rendelkezésére álló források”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.5.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A nemzeti ellenőrzési tervben átfogóan ismertetni kell az illetékes hatóságok felépítését és feladatait.

A nemzeti ellenőrzési tervben:

a)

meg kell határozni azon szervezeteket, illetve – adott esetben – olyan szervezet-csoportokat, amelyeket a hatósági ellenőrzések végzésére illetékes hatóságként jelöltek ki; minden illetékes hatóságot – illetve adott esetben illetékes hatóságok csoportját – azonosítani kell, valamennyi szinten (központi, regionális illetve helyi szinten), továbbá azon ellenőrző szerveket is, amelyeket a növényegészségügy területén egyes hatósági ellenőrzési feladatok végzésére felhatalmaztak;

b)

a teljes takarmány- és élelmiszer-termelési lánc, valamint az állategészségügy, az állatok kímélete és a növényegészségügy területén ismertetni kell a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök elosztását;

c)

fel kell tüntetni az illetékes hatóságok rendelkezésére álló forrásokat (lásd az e szakasz negyedik bekezdésében található útmutatót);

d)

fel kell sorolni a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencia-laboratóriumokat, illetve azok hatáskörébe tartozó területeket, továbbá a laboratóriumért felelős illetékes hatóságot.

Az a)–d) pontban említett tájékoztatást integrált, nemzeti szintű, az illetékes hatóságokat és azok feladatait és hatáskörét mutató szervezeti ábra formájában is meg lehet adni.

Az illetékes hatóság rendelkezésére álló források részletezésénél ki kell térni a humán erőforrásra, illetve a kiszolgáló létesítményekre és szolgáltatásokra, mint például – adott esetben – az informatikai rendszerek és laboratórium, diagnosztika, kutatási és képzési létesítmények. A humán erőforrást a hivatalos teljes munkaidős állás, illetve a „teljes munkaidős állással egyenértékű” állásokkal lehet jellemezni. A rendelkezésre álló létesítményeket és szolgáltatásokat számszerűen kifejezni a szolgáltatás szintje, a laboratórium kapacitása és analitikai tevékenysége szerint lehet, továbbá – adott esetben – az információkat nemzeti, vagy regionális szinten is meg lehet adni, az adott létesítményeken osztozó illetékes hatóságok számának feltüntetésével.

A tervbe nem kell beépíteni a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésére kijelölt hatósági laboratóriumok teljes listáját, de e listát az illetékes hatóságnak vezetnie kell, és a Közösség által végzett auditok és vizsgálatok rendelkezésére kell bocsátania.

E követelmény tekintetében a tagállamoknak meg kell adniuk azon szervezeteket, amelyek a 2000/29/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában, továbbá a 2092/91/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal azonos jogállásúak.

3.6.   ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS

3.6.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése d) pontjának rendelkezése szerint:

„A hatósági ellenőrzések általános megszervezése és irányítása nemzeti, regionális és helyi szinten, beleértve az egyes létesítményekben végzett hatósági ellenőrzéseket”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.6.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint a nemzeti ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell mindegyik illetékes hatóságként kijelölt szervezet szervezetének és felépítésének általános leírását valamennyi szintre kiterjedően, adott esetben a 882/2004/EK rendelet speciális követelményeinek figyelembevételével. Azonos típusú, regionális és/vagy helyi szintű illetékes hatóságok esetében, amennyiben az illetékes hatóságok szervezete és felépítése lényegében megegyezik, elegendő átfogó leírást készíteni. A nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten hogyan szervezik és irányítják a hatósági ellenőrzéseket – beleértve az importellenőrzést is.

A nemzeti ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges, hatósági ellenőrzések szervezéséről és irányításáról szóló leírást a takarmány- és élelmiszerjog, az állat-egészségügy, az állatok kímélete és a növényegészségügy címsor alatt is lehet részletezni.

3.6.2.1.   A nemzeti ellenőrzési tervben az alábbiak általános leírását is meg kell adni:

a)

az illetékes hatóságok felépítése;

b)

az illetékes hatóságokon belüli, illetve közötti alá- fölérendeltségi viszony, és a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezések;

c)

azon igazolási rendszer, amely a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésében meghatározottak szerint az illetékes hatóságokon belüli, illetve azok közötti hatósági ellenőrzések minden szintjén azok minőségét, pártatlanságát, következetességét és hatékonyságát biztosítja;

d)

a növényegészségügy területén azon jogi és igazgatási hatáskörök, amelyekkel az illetékes hatóságok és ellenőrző szervek rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok végrehajtására (egyéb területek esetében a 3.9. szakasz rendelkezései az irányadóak);

e)

a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésével foglalkozó laboratóriumok kijelölésére szolgáló eljárás, illetve azon intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a laboratóriumok a 882/2004/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett Európai Szabványoknak megfelelnek és azok szerint működnek;

f)

azon intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok a rendelet 33. cikkében szereplő követelményeknek megfelelnek és azok szerint működnek.

A nemzeti ellenőrzési tervben szerepelnie kell – a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint a hatósági ellenőrzések hatékonyságának és alkalmasságának biztosítása érdekében –, hogy az illetékes hatóságok auditjai nemzeti, regionális és helyi szinten hogyan szerveződnek.

3.6.2.2.   A nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell az alábbiakra vonatkozó hatályos rendelkezéseket:

a)

illetékes hatóságok belső vagy külső auditja;

b)

az a) pontban említett auditok megállapításainak eredményeként az illetékes hatóságok hogyan gondoskodnak a megfelelő intézkedések megtételéről;

c)

hogyan biztosítják, hogy az a) pontban említett auditok független vizsgálaton is átessenek, és átlátható módon végezzék őket.

Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az auditok végzésére vonatkozó iránymutatásokban szereplő feltételeket a 2006/677/EK bizottsági határozatban meghatározottak szerint.

3.7.   ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK, ILLETVE A TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEHANGOLÁSA

3.7.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése e) pontjának rendelkezése szerint:

„a különféle ágazatokra alkalmazott ellenőrzési rendszerek és az ezen ágazatokban végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságok különböző szolgálatai közötti koordináció”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.7.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

3.7.2.1.   Hatósági ellenőrzések megszervezése

3.7.2.1.1.   A hatósági ellenőrzési rendszerek megszervezése során az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)

a takarmány- és élelmiszerjoggal, az állategészségüggyel, az állatok kíméletével és a növényegészségüggyel kapcsolatos jogszabályok lehető legnagyobb mértékű betartásához szükség van a hatósági ellenőrzés természetének, gyakoriságának, idejének és céljának meghatározására;

b)

a prioritások szerepe a források és a feladatok közötti egyensúly megtalálásában;

c)

a közösségi jogszabályokban meghatározott speciális nemzeti ellenőrzési tervek vagy programok;

d)

bármilyen speciális nemzeti járványvédelmi, illetve mentesítési terv;

e)

bármilyen vonatkozó kockázat szerinti csoportosítás.

3.7.2.1.2.   A nemzeti ellenőrzési tervben szerepelnie kell:

a)

a különféle ágazatokra alkalmazott hatósági ellenőrzési rendszereknek, különösen az alábbiaknak:

i.

az alkalmazott hatósági ellenőrzési módszerek és technikák, például a nyomon követés (monitoring), felügyelet, audit, vizsgálat, mintavétel és elemzés, figyelembe véve a 882/2004/EK rendelet 10. és 11. cikke követelményeit, illetve, hogy ezen hatósági ellenőrzési módszereket és technikákat hol és mikor alkalmazzák;

ii.

a hatósági ellenőrzések gyakorisága, illetve – adott esetben – a hatósági ellenőrzések gyakorisága és természete megállapításának feltételei;

iii.

a hatósági ellenőrzés mértéke és lebonyolítása a takarmány, élelmiszer, állat és állati eredetű termékek importja esetében;

b)

a 3.4.1. szakaszban említett kockázat szerinti csoportokat hogyan alkalmazzák, hogy azok hatékonyak legyenek a hatósági ellenőrzések esetében;

c)

hogyan integrálják a horizontálisan alkalmazandó közösségi jogszabályokra, illetve a 3.2.2. szakaszban említett speciális ellenőrzési tervekre vonatkozó hatósági ellenőrzési intézkedéseket az egyes vonatkozó ágazatokra és alágazatokra alkalmazandó hatósági ellenőrzésekbe; amennyiben több ágazatról vagy alágazatról van szó, akkor a megfelelő ágazatok, illetve alágazatok között megfelelő kapcsokat kell létrehozni.

3.7.2.2.   Együttműködés és koordináció

A fellépések, valamint az illetékes hatóságokon belüli, illetve közötti együttműködés hatékony koordinációjáról gondoskodni kell, különösen az illetékes hatóságon belüli különböző szolgálatok, valamint különböző illetékes hatóságok közös fellépését vagy együttműködését igénylő kérdések esetében. Ezekben biztosítani kell a hatósági ellenőrzések minőségét, pártatlanságát, következetességét és hatékonyságát. Tájékoztatást kell adni, különösen a különböző alágazatokért, illetve a termelési lánc különböző szakaszaiért felelős különböző illetékes hatóságok közötti kapcsolat irányítására vonatkozó általános intézkedésekről, továbbá a regionális és/vagy helyi illetékes hatóságokra átruházott, illetve a velük megosztott hatáskör esetében a hatékony és eredményes koordinációt biztosító rendelkezésekről.

A nemzeti ellenőrzési tervekben részletezni kell a következőket:

a)

azon intézkedések, amelyek a fellépések terén biztosítják az illetékes hatóságon belül – illetve két vagy több, azonos ágazatban érintett illetékes hatóság között – a hatékony és eredményes együttműködést és koordinációt, különösen amennyiben a tagállam az érintett központi, regionális, illetve helyi hatóság közül nem a központi illetékes hatóságra ruházza át a hatósági ellenőrzés végzésére vonatkozó hatáskört, amint azt a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése, illetve 5. cikke, továbbá a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja megállapítja; ilyenek például a fellépések összehangolása, illetve a hatósági ellenőrzések következetességének biztosítása érdekében tett formai intézkedések, mint például találkozók megszervezése, vegyes bizottságok és összekötő csoportok létrehozása, valamint a közös megállapodás vagy fellépés elérésére vonatkozó követelmények;

b)

a hatósági ellenőrzésekben részt vevő alkalmazottak képzésére vonatkozó közös kezdeményezések, ilyenek például – adott esetben – a technikai képességek, az ellenőrzést végző szervek felügyeletéről rendelkezésre álló ismeretek, a minőségirányítás és az audit;

c)

adott esetben a laboratóriumok és diagnosztikai berendezések használatának megosztása;

d)

adott esetben a közös nemzeti adatbázis kezelése és használata;

e)

azon területek, amelyeken az illetékes hatóságok közötti koordináció és kommunikáció fontos, beleértve:

i.

azon vonatkozó intézkedéseket, amelyek e tevékenység hatékony működését biztosítják, hogy ezáltal ne legyen fennakadás a hatósági ellenőrzésekben;

ii.

hogy az illetékes hatóságok egymással hogyan osztják meg a szükséges információkat, hogy ezáltal biztosítsák a hatósági ellenőrzések folytonosságát és következetességét, és lehetővé tegyék a nyomonkövethetőségi rendszerek hatékony működését.

3.8.   HATÁSKÖR ÁTRUHÁZÁSA AZ ELLENŐRZŐ SZERVEKRE

3.8.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése f) pontjának rendelkezése szerint:

„Adott esetben a feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell, az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint kijelölt felelős hivatalos szervek vonatkozásában.

3.8.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A nemzeti ellenőrzési terveknek adott esetben:

a)

meg kell határozniuk azon illetékes hatóságokat, melyek a hatósági ellenőrzési feladatokat ellenőrző szervekre ruházhatják át;

b)

tartalmazniuk kell az ellenőrző szervekre ruházott speciális feladatok felsorolását;

c)

részletezniük kell a hatályos rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok, illetve ellenőrző szervek felhatalmazása – adott esetben – megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

a 882/2004/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b), c), d) és f) pontja, valamint 5. cikkének (3) bekezdése;

ii.

a 882/2004/EK rendelet II. melléklete II. fejezetének 2. pontja;

iii.

a növényegészségügy tekintetében a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja;

iv.

a biogazdálkodás tekintetében a 2092/91/EGK rendelet 9. cikke;

v.

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében az 509/2006/EK rendelet 15. cikke;

vi.

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalma tekintetében az 510/2006/EK rendelet 11. cikke.

Amennyiben több ellenőrző szerv kap felhatalmazást ugyanazon ellenőrzési feladat végzésére, e feladatok átruházásáról a nemzeti ellenőrzési tervben elegendő az ellenőrző szervek csoportjai szerint beszámolni.

Amennyiben a fenti lehetőséget választják, úgy az érintett illetékes hatóságoknak folyamatosan frissített, átfogó listát kell vezetniük azon ellenőrző szervekről, amelyekre ellenőrzési feladatokat ruháztak át, és e nyilvántartást ellenőrzések és vizsgálatok számára hozzáférhetővé kell tenniük.

3.9.   A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

3.9.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése g) pontjának rendelkezése szerint:

„módszerek a 4. cikk (2) bekezdésében szereplő működési kritériumok teljesítésének biztosítására”.

3.9.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Azt a követelményt a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni. A nemzeti ellenőrzési tervnek részleteznie kell, hogy milyen módszerekkel biztosítja, hogy az illetékes hatóságnak kijelölt szervezetek eredményesen hajtsák végre a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket.

A nemzeti ellenőrzési terveknek különösen a következőkre vonatkozó, hatályos rendelkezéseiket kell valamennyi illetékes hatóságra vonatkozóan részletezniük:

a)

a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint az állatok, élelmiszer, takarmány és növények, valamint a takarmány felhasználása terén valamennyi termelési, feldolgozási és forgalmazási szakaszban hatékony és megfelelő hatósági ellenőrzést folytatnak;

b)

a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint azon meglévő intézkedéseik, amelyek biztosítják, hogy a hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak tekintetében ne álljon fenn tárgyilagosságukat, illetve függetlenségüket befolyásoló, vagy szakmai véleményüket veszélyeztető összeférhetetlenség, illetve azok, amelyek az esetleg felmerülő összeférhetetlenség kérdését rendezik;

c)

meglévő rendelkezéseik biztosítják, hogy a külső vagy szerződéses alkalmazottak által végzett hatósági ellenőrzések során azok a hatósági ellenőrzési feladataik végzése tekintetében az állandó alkalmazottakkal megegyezően függetlenek és számon kérhetők;

d)

a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint vizsgálatok végzésére alkalmas laboratóriummal, illetve elegendő számú, megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező alkalmazottal valamennyi illetékes hatóság rendelkezik, vagy az számukra elérhető, hogy ezáltal a hatósági ellenőrzéseket és ellenőrzési feladatokat eredményesen és hatékonyan lehessen folytatni;

e)

a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjának megfelelően valamennyi illetékes hatóság rendelkezik megfelelő, és kellő módon rendben tartott létesítményekkel és berendezésekkel, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazottak a hatósági ellenőrzéseket eredményesen és hatékonyan végezhessék el;

f)

megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a hatósági ellenőrzések végzésére, ahogy az a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjában szerepel, figyelemmel továbbá a 8. cikk (2) bekezdésére és az 54. cikk, illetve az 55. cikk rendelkezéseire, e felhatalmazás kiterjed többek között a telephelyre történő belépésre való jogosultságra, állatok, növények, termékek, nyilvántartások és egyéb dokumentumok – beleértve a számítógépes rendszereket – vizsgálatára, a mintavételre, valamint a vonatkozó rendelkezések be nem tartásának gyanúja vagy felderítése esetén megfelelő intézkedések megtételére – többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabására;

g)

a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének f) pontjában foglalt követelmény szerint rendelkeznek készenléti tervvel, és az illetékes hatóságok veszélyhelyzet esetén végre tudják hajtani e terveket;

h)

a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók kötelesek bármely, a 882/2004/EK rendelettel összhangban végzett vizsgálatban részt venni, illetve a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint az illetékes hatóság alkalmazottait a feladatai elvégzésében segíteni.

3.10.   A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

3.10.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése h) pontjának rendelkezése szerint:

„a 6. cikkben említett, a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet képzése”.

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell, az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének i) pontja, illetve a 98/22/EK bizottsági irányelv (5) mellékletének 1. és 2. pontja követelményeinek tekintetében.

3.10.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére, a nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy milyen vonatkozó rendszerek és hatályos rendelkezések biztosítják a hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak 882/2004/EK rendelet 6. cikkében említettek szerinti képzését.

Valamennyi ágazat – beleértve a növényegészségügyet is – esetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak az ellenőrzések hatékony végzéséhez szükséges képesítésekkel, képzésekkel és képességekkel rendelkeznek.

A növényegészségügy tekintetében a nemzeti ellenőrzési terveknek, többek között, ismertetniük kell, hogy hogyan biztosítják a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, illetve a 98/22/EK irányelv mellékletének 1. és 2. pontjában foglalt követelményeknek való megfelelést.

A nemzeti ellenőrzési terveknek valamennyi ágazat vonatkozásában meg kell állapítaniuk az alábbiakra vonatkozó rendszereket, illetve hatályos rendelkezéseket:

a)

a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak képzési igényeinek azonosítása;

b)

a képzések szervezése és értékelése;

c)

a képzések dokumentálása az auditok miatt.

A képzések dokumentálása során az illetékes hatóságnak rögzítenie kell a képzés tárgyát és szintjét, a képzési idő hosszát napokban kifejezve, illetve a résztvevők számát. E nyilvántartást naprakészen kell tartani, és auditok és vizsgálatok számára ahhoz hozzáférést kell biztosítani.

Azon intézkedéseknek, amelyek a hatósági ellenőrzés végzésére vonatkozó jogköröket az ellenőrző szervekre ruházzák át, gondoskodniuk kell arról, hogy ezen ellenőrző szervek alkalmazottai a feladatok hatékony végzésére megfelelő képzéssel, képesítéssel és képességekkel rendelkeznek (lásd továbbá a 3.8.2. szakaszban található útmutatást).

3.11.   DOKUMENTÁLT ELJÁRÁSOK

3.11.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése i) pontjának rendelkezése szerint:

„A 8. és 9. cikkben említett dokumentált eljárások”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell a 98/22/EK bizottsági irányelv melléklete 1. bekezdése a) és b) pontja követelményeinek tekintetében.

3.11.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, valamint az állategészségügyre és az állatok kíméletére, a nemzeti ellenőrzési tervben részletezni kell, hogy milyen vonatkozó rendszerek és hatályos rendelkezések révén biztosítják a dokumentált eljárások vonatkozásában a 882/2004/EK rendelet 8. cikke (1) és (3) bekezdése rendelkezéseinek, a hatósági ellenőrzések vonatkozásában pedig a rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések hatékony végrehajtását.

A növényegészségügy terén a nemzeti ellenőrzési terveknek különösen a 98/22/EK irányelv melléklete 1. a) és b) pontjának hatékony végrehajtására vonatkozó rendszereket, illetve hatályos rendelkezéseket kell bemutatnia.

3.11.2.1.   A nemzeti ellenőrzési tervnek minden ágazat esetében be kell mutatnia az alábbiak biztosítására vonatkozó rendszereket és hatályos rendelkezéseket:

a)

az érintett dokumentált eljárások azonnal hozzáférhetők az alábbiak számára:

i.

hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak;

ii.

az érintett illetékes hatóságok;

iii.

a központi illetékes hatóság;

iv.

auditok végzésére illetékes bármely szerv;

v.

a Bizottság számára, annak kérésére;

b)

megfelelő időközönként felülvizsgált és naprakésszé tett dokumentált eljárások.

A dokumentált eljárásokról átfogó listát, illetve jegyzéket kell vezetnie az illetékes hatóságnak, és azokat az auditok és vizsgálatok rendelkezésére kell bocsátania.

3.11.2.2.   A nemzeti ellenőrzési tervnek minden ágazat esetében jellemeznie kell a hatósági ellenőrzések végzésének és eredményének rögzítésére vonatkozó rendszereket és hatályos rendelkezéseket a 882/2004/EK rendelet 9. cikke (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, továbbá e rögzítések nyilvántartását annak biztosítása érdekében, hogy ezek az alábbiak számára hozzáférhetők:

a)

hatósági ellenőrzéseket végző minden alkalmazott;

b)

az érintett illetékes hatóság;

c)

a központi illetékes hatóság;

d)

audit végzésére illetékes bármely szerv;

e)

a Bizottság számára, annak kérésére.

3.12.   OPERATÍV KÉSZENLÉTI TERVEK

3.12.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése j) pontjának rendelkezése szerint:

„a készenléti tervek megszervezése és működtetése állati vagy élelmiszer-eredetű betegségek okozta szükséghelyzetek, takarmány- és élelmiszer-szennyezési események és az emberi egészségre vonatkozó egyéb kockázatok esetén”

3.12.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

Azt a követelményt a növényegészségügy területén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni.

3.12.2.1.   E szakaszt különösen a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése f) pontjában, illetve 13. cikke (1) bekezdésében említett készenléti tervekre kell alkalmazni, de a vonatkozó közösségi jogszabályok által megkövetelt készenléti tervekre is utalni kell, ilyenek például:

a)

a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelv (6);

b)

a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (7);

c)

az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv (8).

3.12.2.2.   A nemzeti ellenőrzési tervek:

a)

felsorolják valamennyi, speciális készenléti terv hatálya alá tartozó ágazatot;

b)

megadják minden egyes ilyen készenléti terv hatályát;

c)

minden egyes ilyen készenléti terv vonatkozásában megadják a készítésükért és vezetésükért felelős szervet vagy szerveket;

d)

ismerteti a készenléti tervek terjesztése, illetve a tervek végrehajtása érdekében szervezett megfelelő képzések hatályos rendszerét, illetve a rá vonatkozó rendelkezéseket.

Nem szükséges azonban az egyes készenléti terveket mellékelni.

Adott esetben e rendelkezések szervezeti ábra, vagy táblázat, vagy más, könnyen elkészíthető formában is ismertethetők.

3.13.   AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MEGSZERVEZÉSE

3.13.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (2) bekezdése k) pontjának rendelkezése szerint:

„Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell a 2000/29/EK irányelv 12. cikke (4) bekezdése második albekezdésének, 13c. cikke (2) bekezdése c) pontja, illetve 16. cikke (1) és (2) bekezdése követelményeinek tekintetében.

3.13.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

3.13.2.1.   Tekintettel a takarmány- és élelmiszerjogra, a nemzeti ellenőrzési tervek:

a)

ismertetik a 882/2004/EK rendelet 34–39. cikkében található követelmények betartását biztosító hatályos rendelkezéseket;

b)

azonosítják a kijelölt összekötő szervet vagy szerveket, illetve azok főbb tevékenységi körét, illetve illetékességét.

3.13.2.2.   Az állategészségügy (állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok) tekintetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azon hatályos általános rendelkezéseket, amelyek a 89/608/EGK tanácsi irányelv (9) követelményeinek való megfelelést biztosítják.

3.13.2.3.   A növényegészségügy tekintetében a nemzeti ellenőrzési tervekben ismertetni kell azon hatályos rendelkezéseket, amelyek megfelelnek a 2000/29/EK irányelv 12. cikke (4) bekezdése második albekezdésének, 13c. cikke (2) bekezdésének c) pontja, valamint 16. cikke (1) és (2) bekezdésének.

3.14.   A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK KIIGAZÍTÁSA

3.14.1.   VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A 882/2004/EK rendelet 42. cikke (3) bekezdése szerint:

„A többéves nemzeti ellenőrzési terveket végrehajtásuk során módosítani lehet. Módosításokat a következő tényezők fényében vagy figyelembevétele érdekében lehet tenni:

a)

új jogi szabályozás;

b)

új betegségek vagy más egészségügyi kockázatok megjelenése;

c)

az illetékes nemzeti hatóságok szerkezetében, igazgatásában vagy működésében bekövetkező jelentősebb változások;

d)

a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzéseinek eredményei;

e)

a 45. cikkel összhangban végzett közösségi ellenőrzések eredményei;

f)

a 43. cikkben említett iránymutatások bármely módosítása;

g)

tudományos eredmények;

h)

egy harmadik ország által valamely tagállamban végzett auditok eredményei.”

A 2000/29/EK irányelv 27a. cikkének rendelkezése szerint a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a növényegészségügyre is alkalmazni kell.

3.14.2.   ÚTMUTATÁS/A KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

A tagállamoknak figyelmet kell fordítaniuk arra a kötelezettségre, hogy a nemzeti ellenőrzési terv végrehajtása alatt végzett kiigazításokat a 882/2004/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében, 44. cikkének (5) bekezdésében és 45. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tényezőkre tekintettel hajtsák végre, illetve a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves jelentésbe a terv valamennyi módosítását illesszék be.

A nemzeti ellenőrzési tervben ezért szerepelnie kell:

a)

a nemzeti ellenőrzési terv működését felülvizsgáló folyamatnak, amelyet az éves jelentés részeként a nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásáról évente el kell végezni;

b)

hogy a 882/2004/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésében megkövetelt auditok eredménye hogyan járul hozzá e folyamathoz.

4.   AZ EGYSÉGES INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV FORMAI KÖVETELMÉNYEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

A hatósági ellenőrzések következetes és átfogó megszervezése és megvalósítása érdekében az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet a következő formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

4.1.   CÍM:

… (tagállam) … – … közötti időszakra (a terv érvényességének időtartama) vonatkozó egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terve

4.2.   TAGÁLLAMI KAPCSOLATTARTÓ: (A TERVVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ESETÉN)

Kapcsolattartó: (lehet a megnevezett igazgatási egység egy osztálya vagy irodája, nem feltétlenül egyetlen tisztségviselő)

Cím:

 

E-mail cím:

 

Telefon:

 

Fax:

 

4.3.   A TERV TARTALMA

4.3.1.

ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

4.3.2.

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK, NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEK KIJELÖLÉSE

4.3.3.

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

4.3.4.

KÉSZENLÉTI TERVEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

4.3.5.

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT AUDIT SZERVEZÉSE

4.3.6.

A 882/2004/EK RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK

4.3.7.

A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA ÉS KIIGAZÍTÁSA

4.3.1.   ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

Referencia-útmutató:

3.1. szakasz

Nemzeti ellenőrzési tervek

3.3. szakasz

A nemzeti ellenőrzési terv stratégiai célkitűzései

A stratégiai célkitűzések felsorolása, például

 

1. célkitűzés

 

2. célkitűzés

 

3. célkitűzés stb.

4.3.2.   AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK, NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK ÉS FELHATALMAZÁSSAL RENDELKEZŐ ELLENŐRZŐ SZERVEK KIJELÖLÉSE

Referencia-útmutató:

3.5. szakasz

Az illetékes hatóságok kijelölése

3.8. szakasz

Hatáskör átruházása az ellenőrző szervekre

A kijelölt illetékes hatóságok (nemzeti alapon történő kijelölés, szerkezet és szervezet)

Vázlatos ismertető az alábbiakról:

hatáskör/illetékesség

jelentéstételi és tájékoztatási módok

Szervezeti ábrákkal, illetve táblázatokkal is lehet szemléltetni az előbb említett szerkezetet, illetékességet, illetve a jelentéstétel vagy a tájékoztatás módját stb.

A hatósági ellenőrzési feladatok ellenőrző szervekre történő átruházása

Felelős illetékes hatóság

Ellenőrző szerv vagy adott esetben ellenőrző szerv kategóriája

Átruházott hatósági ellenőrzési feladatok

 

 

 

A hatósági ellenőrzési feladatoknak az ellenőrző szervekre történő átruházására vonatkozó jogszabályi követelmények betartásának biztosítására tett intézkedések ismertetése

Nemzeti referencialaboratóriumok: (10)

E követelményeket a növényegészségügy terén végzett hatósági ellenőrzésekre nem kell alkalmazni.

Nemzeti referencialaboratóriumok

Felelős illetékes hatóság

Átruházott analitikai tevékenységek

 

 

 

Ismertesse a nemzeti referencialaboratóriumok mindegyikében alkalmazott minőségellenőrzési és -irányítási rendszereket.

Ismertesse a jártassági vizsgálatok és körtesztek tervezésével és lefolytatásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve – adott esetben – a nemzeti ellenőrzési terv érvényességi ideje alatt végzett jártassági vizsgálatok és körtesztek programját.

Ismertesse azon intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a 882/2004/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok a rendelet 33. cikkének megfelelnek, és azok szerint működnek.

4.3.3.   AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

Referencia-útmutató:

3.2. szakasz

A nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó általános követelmények

3.4. szakasz

Kockázatok csoportosítása

3.6. szakasz

Általános felépítés és irányítás

3.7. szakasz

Ellenőrzési rendszerek, illetve a tevékenységek összehangolása

3.9. szakasz

A működési feltételeknek való megfelelés

3.10. szakasz

A hatósági ellenőrzést végző alkalmazottak képzése

3.11. szakasz

Dokumentált eljárások

Illetékes hatóság (minden egyes kijelölt illetékes hatóság esetében külön kell kitölteni, azonban az azonos típusú regionális vagy helyi illetékes hatóságok esetében e tájékoztatást össze lehet vonni nemzeti vagy regionális szinten)

Ismertesse az alábbiakat:

általános belső szervezet és felépítés

a hatósági ellenőrzések végzésére rendelkezésre álló humán erőforrás (teljes munkaidős állással egyenértékű)

a hatósági ellenőrzéseket segítő források

laboratóriumi berendezések

más források/infrastruktúra

(adott esetben)

Ágazati lebontásban is lehetséges az illetékes hatóságokról tájékoztatást adni (élelmiszer/takarmány/állategészségügy/állatok kímélete/növényegészségügy), például az alábbiak szerint:

 

Ágazat (azaz élelmiszer/takarmány/állategészségügy/állatok kímélete/növényegészségügy)

 

Központi illetékes hatóságok (CCA)

 

Illetékes hatóság CCA 1

 

Illetékes hatóság CCA 2

 

Stb.

 

Regionális (pl.: szövetségi/tartományi) illetékes hatóságok (RCA)

 

Illetékes hatóság RCA 1, 2, 3 …, és/vagy

 

„1, 2, 3 … RCA-besorolású” illetékes hatóság

 

Stb.

 

Helyi (pl. körzeti/települési) illetékes hatóságok (LCA)

 

LCA 1 vagy 1-es besorolású illetékes hatóság

 

LCA 2 vagy 2-es besorolású illetékes hatóság

 

Stb.

Laboratóriumok (a nemzeti referencialaboratóriumoktól eltérő):

Ismertesse az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:

laboratóriumok kijelölése

hogyan biztosítják a hatósági laboratóriumokra vonatkozó követelmények betartását

Ellenőrzési rendszerek (ágazat szerint, adott esetben a horizontális intézkedéseket is beleértve)

Minden alábbi ágazat esetében ismertesse a következőket:

alkalmazott ellenőrzési módszerek és technikák, illetve alkalmazásuk helye és ideje

ellenőrzési prioritások, források elosztása, illetve azok viszonya a kockázat szerinti csoportosításhoz

tervezett rendelkezések ellenőrzése, a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve

különböző ágazatokra/alágazatokra vonatkozó horizontális jogalkotás alkalmazására tett intézkedések

a közösségi jogszabályokban előírt speciális ellenőrzési tervek vagy programok hogyan illeszkednek be a vonatkozó ágazat vagy adott esetben alágazat ellenőrzési rendszerébe

1.

Élelmiszerjogra vonatkozó ellenőrzési rendszer

2.

Takarmányjogra vonatkozó ellenőrzési rendszer

3.

Állat-egészségügyi jogra vonatkozó ellenőrzési rendszer

4.

Állatok kíméletével kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó ellenőrzési rendszer

5.

Növény-egészsészségügyi jogra vonatkozó ellenőrzési rendszer

Az ellenőrzési rendszerek vonatkozásában ismertesse az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket:

a hasonló feladatokkal rendelkező illetékes hatóságok közötti koordináció irányítása

az illetékes hatóságokon belüli illetve azok közötti hatékony és eredményes együttműködés biztosítása

az illetékes hatóságokon belüli, illetve azok közötti koordinációt és együttműködést igénylő kérdések intézésének biztosítása

Képzésre vonatkozó intézkedések. Adott esetben a képzési rendszert ágazati lebontásban is lehet ismertetni)

Ismertesse a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:

képzési igények azonosítása

képzési terv(ek) megvalósítása

a képzések rögzítése és értékelése

4.3.4.   KÉSZENLÉTI TERVEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Referencia-útmutató:

3.12. szakasz

Operatív készenléti tervek

3.13. szakasz

Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése

Nemzeti szintre vonatkozóan kell e szakaszt kitölteni

Készenléti tervek: (növényegészségügyre nem vonatkozik)

Ismertesse az alábbiakat:

ágazatok/tárgyak/területek, amelyekre a készenléti terv vonatkozik

az egyes készenléti tervek hatálya

illetékes vagy hatáskörrel rendelkező hatóságok

terjesztésre és képzésekre vonatkozó rendelkezések, amelyek a hatékony megvalósítást biztosítják, beleértve ebbe a szimulációs gyakorlatokat is

Kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések:

Kapcsolattartó szerv/szervek

Hatáskör

 

 

4.3.5.   ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL VÉGZETT AUDITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYRE NEM VONATKOZIK)

Referencia-útmutató:

3.6. szakasz

Általános felépítés és irányítás

Ismertesse a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:

az illetékes hatóságok által végzett belső, illetve külső audit, beleértve az ellenőrzések gyakoriságát és természetét

annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok az auditokat követően megteszik a megfelelő intézkedéseket

annak biztosítása, hogy az autidokra független ellenőrzés vonatkozzon, és az előbbieket átlátható módon kell elvégezni

4.3.6.   A 882/2004/EK RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK (NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYRE NEM KELL ALKALMAZNI)

Referencia-útmutató:

3.9. szakasz

A működési feltételeknek való megfelelés

3.11. szakasz

Dokumentált eljárások

Ismertesse a következők biztosítására vonatkozó rendelkezéseket:

hatósági ellenőrzések pártatlansága, minősége és következetessége

alkalmazottakkal szemben összeférhetetlenségi ok kizárása

megfelelő laboratóriumi kapacitás

elegendő számú, megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező alkalmazott

megfelelő létesítmények és berendezések

megfelelő jogszabályi felhatalmazás

élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók és a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak együttműködése

dokumentált eljárások megléte

nyilvántartás vezetése

4.3.7.   A NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS KIIGAZÍTÁSA

Referencia-útmutató:

3.14. szakasz

A nemzeti ellenőrzési tervek módosítása

Ismertesse az egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv működését felülvizsgáló folyamatot.

5.   AZ EGYSÉGES INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV HATÁLYÁRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ

A 882/2004/EK rendelet hatályába tartozó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó intézkedésekre a nemzeti ellenőrzési tervnek ki kell térnie. Az alábbi táblázatok felvázolják a tervben részletezendő jogszabályok/témák körét. Ez azonban nem teljes felsorolása a vonatkozó jogszabályi területeknek, és nem is azzal a céllal készült. A nemzeti ellenőrzési terv készítése során mind az elsődleges jogforrások, mind a végrehajtási intézkedések előírásaira figyelemmel kell lenni.

AZ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI JOGBA TARTOZNAK

Élő állatok

Akvakultúra

Szarvasmarhafélék

Lófélék

Juhfélék és kecskefélék

Sertések

Baromfi és keltetőtojás

Háziállatok

Egyebek, pl.: vadon élő állatok

Sperma, petesejtek és embriók

Szarvasmarhafélék

Lófélék

Juhfélék és kecskefélék

Sertések

Állatbetegségek

Ellenőrző intézkedések

speciális betegségek

általános

Mentesítés és nyomon követés

Állatbetegségi közösségi bejelentő rendszer

Animo/Traces

Állatok mozgása és nyomon követhetősége

Közösségi referencialaboratóriumok

Állati melléktermékek

 

Az állatok azonosítása

Szarvasmarhafélék

Lófélék

Juhfélék és kecskefélék

Sertések

Háziállatok

Importellenőrzések

Adott esetben valamennyi fent említett kategória


AZ ÁLLATOK KÍMÉLETÉRŐL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOK KÖZÉ TARTOZNAK

Állatok kímélete gazdaságban

 

Állatok kímélete a szállítás során

 

Állatok kímélete a vágás során

 


A NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI JOGBA TARTOZNAK

Károsító szervezetek (a 2000/29/EK tanácsi irányelv szerint)

A 2000/29/EK tanácsi irányelv által előírt ellenőrzési intézkedések


AZ ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYJOGBA TARTOZNAK

Általános élelmiszer- és takarmány jog

Vállalkozók feladatai és eljárások

Hatósági ellenőrzések

Nyomonkövethetőség

Sürgősségi riasztórendszer

Importellenőrzések

Élelmiszer-címkézés és tápértékjelölés

Általános élelmiszer-címkézés

Egészségre és a tápanyag-összetételre vonatkozó adatok

Élelmiszer-címkézés

Természetes ásványvizek

Étrend-kiegészítők

Hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok

Különleges táplálkozási célú élelmiszerek (dietetikus ételek)

Csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek

Testtömeg csökkentésére szolgáló élelmiszerek

Speciális élelmiszer-termékek (speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek)

Higiénia (valamennyi élelmiszer)

Élelmiszer-higiénia (általánosan mindegyik ágazat és áru beletartozik)

elsődleges termelés

feldolgozás

gyártás

raktározás

forgalmazás

fuvarozás

kiskereskedelem

Mintavétel és analízis

A létesítmények engedélyezése

Biológiai biztonság

Szalmonella és élelmiszerek útján terjedő betegségek

Élelmiszer-higiénia (állati eredetű élelmiszer)

hús/húsipari termék/készítmény stb. (beleértve a szárnyashúst)

vadhús/termékek/készítmények stb.

tej és tejtermékek

tojás és tojástermékek

hal/halászati termékek

akvakultúra

kéthéjú kagylók

egyéb termékek

TSE-k

Állati melléktermékek (szintén állat-egészségügyi kérdés)

Kémiai biztonság

Élelmiszer-adalékanyagok

Élelmiszer-aromaanyagok

Új élelmiszerek

Szennyező anyagok

Szermaradványok

gyógyszer-készítmények

növényvédő szerek

Hormonok/állati eredetű termékekben található tiltott anyagok

Mintavétel és analízis

Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok

Közösségi referencialaboratóriumok

Mind kémiai mind biológiai analízist végző laboratóriumok

Besugárzás

A 1999/2/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv

Biotechnológia

Géntechnológiával módosított élelmiszer és takarmány

Géntechnológiával módosított növények és vetőmagok

Egyéb élelmiszerjog

Biogazdálkodás

Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, mint garantált hagyományos specialitások

Földrajzi árujelzővel és eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

Megtévesztésre irányuló gyakorlat

Pl. hamis vagy félrevezető címkézés, minőséggel vagy összetétellel kapcsolatos állítások

Pl.: élelmiszer- vagy takarmányhamisítás

Takarmányozás

Takarmány-alapanyagok

Takarmányok címkézése

Takarmányozási célra felhasznált egyes termékek– „biofehérjék” (82/471/EGK tanácsi iárnyelv (11))

Takarmány-adalékanyagok

Összetett takarmányok (beleértve a kisállateledelt)

Különleges táplálkozási célokra szánt állati takarmányok

Gyógyszeres takarmányok

Nemkívánatos anyagok

Mintavétel és elemzés módszere

Tiltott anyagok

Takarmányhigiénia


(1)  HL L 198, 1991.7.22., 1 o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i 1999/2/EK irányelve az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 66., 1999.3.13., 16. o.).

(3)  A Tanács 2006. március 20-i 509/2006/EK rendelete a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (HL L 93., 2006.3.31., 1. o.).

(4)  A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (HL L 93., 2006.3.31., 12. o.).

(5)  HL L 126., 1998.4.28., 26. o.

(6)  HL L 316., 2001.12.1., 5. o.

(7)  HL L 306., 2003.11.22., 1. o.

(8)  HL L 62., 1993.3.15., 69. o.

(9)  HL L 351., 1989.12.2., 34. o.

(10)  A növény-egészségügyi jogszabályok szerint nem szükséges nemzeti referencialaboratóriumokat létrehozni.

(11)  A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről (HL L 213., 1982.7.21., 8. o.).