4.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/55


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. április 3.)

a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Törökországból, Ukrajnából és az Amerikai Egyesült Államokból származó pentaeritritol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2007/214/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Az eljárás megindítása

(1)

2005. december 2-án az alaprendelet 5. cikke értelmében a Bizottsághoz panasz érkezett, amelyet a pentaeritritol közösségi össztermelésének jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében a CEFIC (Európai Vegyipari Tanács) (a továbbiakban: a panaszos) nyújtott be.

(2)

E panasz olyan bizonyítékot tartalmazott a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK), Ukrajnából, Oroszországból, Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó pentaeritritol dömpingjére, valamint az abból származó jelentős kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tartottak az eljárás megindításához.

(3)

Az eljárást a 2006. január 17-én, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek (2) az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével indították meg.

2.   Az eljárásban érintett felek

(4)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálat megindításáról a panaszost, a közösségi gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket, a felhasználókat, a szállítókat, valamint az ismert érintett szövetségeket és az exportáló országok képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek.

(5)

A panaszos gyártók, más közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök, felhasználók és szállítók ismertették álláspontjukat. Minden olyan érdekelt fél számára biztosították a meghallgatást, aki azt kérte és bizonyította, hogy meghallgatásának különleges indokai vannak.

(6)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli és ukrán exportáló gyártók számára lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PGE) vagy egyéni elbánás (a továbbiakban: EE) igénylését, a Bizottság igénybejelentő lapokat küldött a kínai és ukrán hatóságoknak, valamint a két ország ismert érintett exportáló gyártóinak. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján egy KNK-beli vállalat kért PGE-t, illetve – amennyiben a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felel meg a PGE követelményeinek – EE-t. Az egyetlen ukrán gyártó csak EE-t kért.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy e vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a KNK-beli exportőrök/gyártók esetében. Mivel azonban csak egy vállalat működött együtt és jelezte, hogy kész szerepelni a mintában, nem került sor mintavételre.

(8)

Kérdőívek kerültek kiküldésre valamennyi ismert érintett fél és az összes többi olyan vállalat számára, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. Három közösségi gyártótól – ezek egyike két termelőüzemmel rendelkezik –, három nem kapcsolt importőrtől, öt felhasználótól, egy szállítótól, egy KNK-beli exportáló gyártótól, egy török exportáló gyártótól, egy ukrán exportáló gyártótól és a lehetséges analóg ország, Chile egyik együttműködésre kész gyártójától érkezett válasz.

(9)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyein:

a)

Közösségi gyártók

Perstorp Specialty Chemicals AB, Perstorp, Svédország

Perstorp Chemicals GmbH, Arnsberg, Németország

Chemza AS Strazske, Strazske, Szlovákia

S. A. Polialco, Barcelona, Spanyolország

b)

Exportáló gyártók a KNK-ban

Hubei Yihua Chemical Industry Co., Ltd., Yichang

c)

Exportáló gyártók Ukrajnában

Rubezhnoye State Chemical Plant („Zarja”), Rubezhnoye

d)

Exportáló gyártók Törökországban

MKS Marmara Entegre Kimya Sanayi A.Ș., Beșiktaș

(10)

Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a PGE-ben esetleg nem részesülő KNK-beli és ukrán exportáló gyártók számára rendes értéket állapítsanak meg, a rendes érték egy lehetséges analóg ország – ez esetben Chile – adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalatok telephelyein:

Oxiquim, Viña del Mar

e)

Közösségi ipari felhasználó

Nuplex Resins BV, Bergen op Zoom, Hollandia

3.   Vizsgálati időszak

(11)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(12)

Az érintett termék a 2905 42 00 KN-kód alá tartozó pentaeritritol (a továbbiakban: penta). Szagtalan, fehér, kristályos, szilárd összetett anyag, amelyet formaldehidből és acetaldehidből nyernek és amely az alkidgyanták előállításához világszerte a leggyakrabban használt poliol. A felhasznált legfontosabb nyersanyag a metanol, amelyet formaldehid, acetaldehid és nátrium-hidroxid előállítására használnak.

(13)

Az alkidgyanták, amelyeket főleg burkolásra használnak, az érintett termék végső felhasználásának közel 60–70 %-át teszik ki. Az egyéb felhasználások magukban foglalják a hűtőkompresszorok szintetikus kenőanyagait, az észtergyanta ragasztókban ragasztószerként való felhasználását és a pentaeritritol-tetranitrátot (PETN).

(14)

Világszerte három fő fokozatot állítanak elő, amelyek közül a leggyakoribb a mono-penta. A másik kettő a technikai és a nitrációs fokozat. A fokozat a tisztaságfoktól függ, amelyet a mono- és di-pentaeritritol-tartalom alapján határoznak meg. A penta mono fokozata például 98 % mono-pentaeritritolt tartalmaz, szemben a technikai fokozat 87 %-os mono-pentaeritritol-tartalmával. A vizsgálat rámutatott, hogy a gyártási folyamat nagyjából azonos a penta legelterjedtebb fokozatai esetében és emiatt a különböző fokozatok előállítási költségei is azonosak. Ezenkívül megállapították, hogy valamennyi fokozat ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvetően ugyanazokra a célokra használatos.

(15)

A penta mono és technikai fokozata egyes esetekben mikronizált formában is megjelenik, vagyis a terméket megőrlik a gyártási folyamatot követően. Kémiai szempontból a mikronizált penta pontosan ugyanaz a termék, de az őrlés miatt a kapcsolódó költségek és eladási árak valamivel magasabbak.

(16)

A török exportáló gyártó csak annak az egy pentatípusnak a használatát ellenezte, amely egyesíti a három különböző fokozatot: a monót, a technikait és a nitrációst. Úgy érvelt, hogy különösen a mikronizált pentát kell eltérő típusúnak tekinteni. Ez utóbbi állítás elfogadható volt, így a mikronizált pentát – amely a közösségi gazdasági ágazat termelésének csupán igen kis hányadát teszi ki, és amelyről megállapították, hogy az érintett országok egyikéből sem exportálták a Közösségbe – nem vették figyelembe a termék meghatározásakor e vizsgálat során. Megállapították azonban, hogy nem indokolt a három különböző fokozatot különböző típusokra bontva szétválasztani, mivel azok költségei és árszintjei azonosak. Ki kell emelni azt is, hogy a penta túlnyomórészt olyan tömegcikk, amelyet a végső felhasználó egy és ugyanazon terméknek tekint. Ennélfogva elutasították ezt az állítást és egyetlen típust vettek figyelembe.

(17)

Fizikai, kémiai és technikai jellemzői, a gyártási folyamat és a felhasználó szemszögéből a termék különböző típusainak felcserélhetősége alapján az eljárás szempontjából valamennyi fokozatú penta egyetlen terméknek tekinthető.

2.   A hasonló termék

(18)

Megállapították, hogy az érintett termék, az érintett országokban előállított és azok belföldi piacán értékesített penta, a Japán – amely kezdetben szóba jött analóg országként – belföldi piacán értékesített penta, valamint a Közösség gazdasági ágazata által a Közösségben előállított és ott értékesített penta ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanazokra a célokra használatos.

(19)

Így ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezeket a termékeket hasonló termékeknek kell tekinteni.

C.   DÖMPING

1.   Általános módszer

(20)

Az általános módszer az alábbiakban kerül ismertetésre. Az érintett országokra vonatkozó, dömpinggel kapcsolatos alábbi megállapítások ezért csak az egyes exportáló országokra jellemző sajátos kérdésekre térnek ki.

2.   Rendes érték

(21)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először az egyes együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan vizsgálták meg, hogy a penta tekintetében reprezentatívak-e belföldi értékesítéseik, vagyis hogy ezen értékesítések összmennyisége elérte-e a gyártó által a Közösségbe exportként eladott összmennyiség legalább 5 %-át.

(22)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségekben eladott penta belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e, és megállapította e termék független vevőknek történő, jövedelmező eladásainak arányát. Azokban az esetekben, amikor a kiszámított előállítási költségnek megfelelő vagy annál magasabb nettó eladási áron értékesített penta értékesítési volumene a teljes értékesítési volumen több mint 80 %-át tette ki, és amikor a súlyozott átlagár megegyezett az előállítási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes érték a VI során történt összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként kiszámított – függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e – tényleges belföldi áron alapult. Azokban az esetekben, amikor a penta nyereséges értékesítése az adott termék teljes értékesítési volumenének 80 %-a vagy ennél kevesebb volt vagy amikor a súlyozott átlagár az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amely kizárólag a nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve hogy ezek az értékesítések a penta teljes értékesítési volumenének 10 %-át vagy ennél többet képviseltek.

(23)

Azokban az esetekben, amikor a penta nyereséges értékesítésének volumene az adott termék teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 10 %-át képviselte, úgy ítélték meg, hogy a termék a belföldi áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze. Abban az esetben, amikor a gyártó által értékesített penta belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték meghatározásához, más módszert kellett alkalmazni.

(24)

Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes értéket az egyes gyártók saját előállítási költségei, valamint az értékesítésre, az általános és adminisztratív (a továbbiakban: SG&A) költségekre és a haszonra meghatározott ésszerű összeg alapján állapították meg.

(25)

Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi piacon az egyes érintett gyártóknál felmerült SG&A-költségek és a realizált nyereség megbízható adatoknak minősülnek-e.

(26)

A tényleges belföldi SG&A-költségek abban az esetben minősültek megbízhatónak, amikor az érintett vállalat belföldi értékesítéseinek volumenét az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak lehetett tekinteni. A belföldi haszonkulcsot a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítések alapján határozták meg.

(27)

Minden olyan esetben, amikor ezek a feltételek nem teljesültek, a Bizottság megvizsgálta, hogy a származási ország belföldi piacán más exportőrök vagy gyártók adatai felhasználhatók-e az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban. Amikor csak egy exportáló gyártóra vonatkozóan álltak rendelkezésre megbízható adatok, nem lehetett kiszámítani az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti átlagot, így megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek – vagyis az azonos általános kategóriába tartozó termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó adatok felhasználása a kérdéses exportőr vagy gyártó esetében – teljesülnek-e. Amennyiben ezek az adatok nem álltak rendelkezésre vagy ha azokat nem adta meg a gyártó, az SG&A-költségek és a haszon megállapítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban történt, vagyis valamely más ésszerű módszer alapján.

3.   Exportár

(28)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független közösségi vevők részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

a)   Összehasonlítás

(29)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. Megfelelő kiigazításokat tettek minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték meg.

b)   Dömpingkülönbözet

(30)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése értelmében az egyes exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlításával állapították meg.

4.   Törökország

(31)

Az egyetlen ismert exportáló gyártótól érkezett válasz a kérdőívre.

a)   Rendes érték

(32)

A gyártó összességében reprezentatív mennyiségekben értékesítette a hasonló terméket a belföldi piacon, és az összes értékesítésről megállapítható, hogy az a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt.

(33)

Ezenkívül megállapították, hogy a belföldi árak jelentősen eltérőek voltak az értékesítési hónapok szerint.

(34)

A fentiekre való tekintettel és a VI alatt az érintett termék rendes értékének megfelelő kifejezése céljából helyénvalónak tartották, hogy ebben az egyedi esetben havi rendes értéket határozzanak meg az érintett termék vonatkozásában.

(35)

Minden hónap tekintetében a belföldi árakat tekintették a megfelelő alapnak a rendes érték megállapításához. Ennélfogva a rendes érték a török belföldi piacon a független vevők által a VI alatt havonta ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapult.

b)   Exportár

(36)

Valamennyi esetben közösségi független vevőknek értékesítették az érintett terméket. Következésképpen az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(37)

Tekintve a rendes érték VI alatti ingadozásait, a megfelelő összehasonlítás biztosítása érdekében helyénvalónak tartották, hogy havi súlyozott átlagos exportárat állapítsanak meg a VI vonatkozásában.

c)   Összehasonlítás

(38)

Kiigazításokat tettek a szállítás, biztosítás, rakodás, hitelköltségek, engedmények, jutalékok és visszatérítések terén jelentkező különbségek tekintetében.

(39)

Megállapították, hogy a megadott biztosítási költségek, visszatérítések és csomagolási díjak kis mértékben eltértek az exportáló gyártó könyvelésében szereplő adatoktól. Így ennek megfelelően módosították a kiigazítások összegeit.

(40)

A vizsgálat feltárta továbbá, hogy az exportáló gyártó jelentős összeget fizetett konzultációs szolgáltatásokért. A vállalat azt állította, hogy mivel ezek a díjak nem indokolják a kiigazítást, nem kell azokat levonni sem az exportárból, sem a belföldi eladási árból. Megállapították azonban, hogy ezek a kiadások hatással voltak az érintett termék költségeire és áraira és emiatt befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát. Ennélfogva a vonatkozó összeget a szóban forgó értékesítések mennyisége alapján osztották fel (belföldi értékesítések, EK-ba irányuló értékesítések és harmadik országokba irányuló értékesítések) és kiigazításként levonták az eladási árakból az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint.

(41)

A hitelköltségeket illetően megállapították, hogy a VI-ra vonatkozóan megadott kamat nem tükrözte a vállalat tényleges, rövid távú finanszírozási költségeit. Így ennek megfelelően kiigazították a hitelköltségeket.

d)   Dömpingkülönbözet

(42)

Tekintve, hogy az exportárak periodikusan változó tendenciát mutatnak, úgy döntöttek, hogy ezt a tényezőt figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet kiszámításakor. Így havi összehasonlítást végeztek az érintett termék súlyozott átlaggal számított exportára és a súlyozott átlaggal számított rendes értéke között.

(43)

A fentiek alapján az együttműködő exportáló gyártó közösségi CIF-határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében megállapított de minimis küszöbérték alatt volt.

(44)

Megjegyzendő, hogy a dömpingkülönbözet akkor is a de minimis küszöbérték alatt lenne, ha elvégezték volna az összehasonlítást a súlyozott átlaggal számított rendes érték és az egyéni exportügyletek között. Ilyen összehasonlítás elvégzését azonban nem találták megfelelőnek. Míg az exportárak havonta jelentősen változó tendenciát mutattak (a VI különböző hónapjai között az exportárak 20 %-ig terjedő eltérései – 2005. májustól októberig lényegesen alacsonyabb szintekkel), a havi rendes értékek változatlan tendenciát mutattak. Ez arra vezethető vissza, hogy a legfontosabb nyersanyagok – amelyek az érintett termék előállítási költségeinek jelentős hányadát tették ki – ugyanezt a tendenciát mutatták. Így a (42) preambulumbekezdésben ismertetett módszer a bekövetkezett dömping teljes nagyságát tükrözi.

(45)

Mivel valószínűleg az együttműködő exportáló gyártó végezte az érintett terméknek a Közösségbe irányuló teljes török exportját, nem volt ok azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó tartózkodott volna az együttműködéstől.

(46)

Következésképpen meg kell szüntetni a Törökországra vonatkozó eljárást az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

5.   Kínai Népköztársaság (KNK) és Ukrajna

a)   Piacgazdasági elbánás (PGE)

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdése szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(48)

Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban szerepel a PGE-re vonatkozó követelmények összefoglalása:

i.

az üzleti döntések és költségek a piaci feltételek szerint kerültek kialakításra, jelentős állami beavatkozás nélkül;

ii.

a vállalkozás egyetlen, átlátható, alapvető könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és minden célra azt alkalmazzák;

iii.

a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások;

iv.

a csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak;

v.

a valutaváltások piaci árfolyamon történnek.

(49)

Egy KNK-beli exportáló gyártó kért PGE-t az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján és az exportáló gyártók PGE-igénylőlapját a megadott határidőn belül kitöltötte. A Bizottság e vállalat telephelyén összegyűjtötte és ellenőrizte a szükségesnek ítélt összes, PGE iránti kérelemben benyújtott információt.

(50)

A vizsgálat rámutatott, hogy e vállalat PGE iránti kérelmét el kellett utasítani, mivel a vállalat nem felelt meg a fenti első, második és harmadik követelménynek.

(51)

Tekintve, hogy a fő részvényesek állami tulajdonban lévő vállalatok és hogy az e részvényesek által kinevezett igazgatók aránytalanul nagy számú szavazattal és jelentős ellenőrzéssel rendelkeznek az igazgatótanácsban, megállapították, hogy az állam jelentős befolyást gyakorolhatott a vállalat napi irányítást érintő üzleti döntéseire, a nyereségfelosztásra, az új részvények kibocsátására, a tőkeemelésre, az alapszabály-módosításra és a vállalat felszámolására, így ezek a döntések nem a piaci változásokhoz igazodtak.

(52)

Ezenkívül a vállalat elszámolása nem a valós pénzügyi helyzetet tükrözte, mivel a vállalat a befektetett eszközök értékcsökkenésének leírásakor néhány esetben indokolatlan átcsoportosításokat végzett, ami az IAS 1–13 megszegését jelenti. Ez a tény, valamint az, hogy a feltárt gyakorlattal kapcsolatban a vállalat könyvvizsgálóinak nem voltak fenntartásaik, illetve ahhoz nem fűztek magyarázatot, a nemzetközi számviteli szabályok nyilvánvaló megsértését jelentette.

(53)

Az eszközök értékének meghatározását illetően a vállalat nem tudott magyarázatot adni, hogy minek alapján végezte az értékelést. A vállalat lényegében semmivel nem tudta igazolni az irodaépület bérleti díjának kifizetését. Mindkét hiányosság arra utalt, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből jelentős torzulások maradtak fenn.

(54)

Konzultációra került sor a tanácsadó bizottsággal és a közvetlenül érintett felek lehetőséget kaptak, hogy észrevételeket tegyenek a fenti megállapításokhoz. Nem érkeztek azonban észrevételek. A közösségi gazdasági ágazat szintén lehetőséget kapott észrevételei benyújtására; a közösségi gazdasági ágazat egyetértett a PGE meghatározásával.

(55)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem nyújtható PGE a kínai exportáló gyártó számára.

b)   Egyéni elbánás (EE)

(56)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek megfelelnek.

(57)

Az a kínai exportáló gyártó, amely nem kaphatott PGE-t, EE-t is kérelmezett arra az esetre, ha nem részesül PGE-ben. Az (51) preambulumbekezdés szerint azonban megállapították, hogy az állam – a vállalat igazgatótanácsában helyet foglaló képviselői útján – olyan jelentős mértékű befolyást gyakorolt az exportárakra és – mennyiségekre, valamint az értékesítési feltételekre, hogy emiatt azokat nem lehetett szabadon meghatározni. Ezenkívül a vállalat napi irányítását érintő ezen állami beavatkozás miatt nem zárható ki az intézkedések megkerülésének kockázata, ha az adott exportőrre egyedi vámtételt állapítanának meg.

(58)

Következésképpen és mivel megállapították, hogy a kínai exportáló gyártó nem felelt meg az EE-hoz szükséges összes követelménynek az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében, el kellett utasítani az EE iránti kérelmet.

(59)

Az egyetlen együttműködő ukrán exportáló gyártó nem kért PGE-t, csak EE-t. Nincs azonban más ismert ukrán pentagyártó, amelyet megerősít az a tény, hogy az együttműködő exportáló gyártó által bejelentett, Ukrajnából a Közösségbe irányuló pentaexport mennyisége megegyezett az Eurostat által jelzett mennyiséggel. Emiatt szükségtelennek tartották annak megállapítását, hogy a szóban forgó exportáló gyártó EE-ben részesüljön-e, mivel mindenképpen egységes, országos vámot állapítanak meg.

c)   Rendes érték

i.   Hasonló ország

(60)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a PGE-ben nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket a hasonló országban alkalmazott árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(61)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte szándékát, hogy Japánt kívánja választani megfelelő analóg országnak a KNK-ra vonatkozó rendes érték meghatározásához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Egyik érdekelt fél sem kifogásolta e javaslatot.

(62)

A Bizottság kapcsolatba lépett a penta ismert japán gyártójával és együttműködését kérte a szóban forgó vizsgálatban. Nem jött azonban létre együttműködés.

(63)

Kezdetben a szóban forgó eljárásban érintett országokat azért nem választották ki, mert vagy nem működtek együtt vagy torzult volna belföldi piacuk a dömping gyakorlása miatt. Emiatt a Bizottság kereste az együttműködési lehetőségeket az összes többi ismert chilei, tajvani, brazil és koreai köztársaságbeli gyártóval, mivel ezen országokban nem gyártanak pentát.

(64)

Egyedül a chilei gyártó egyezett bele az együttműködésbe. Bár Chilében csak egy gyártó volt, a penta chilei belföldi piacán erős volt a verseny a VI alatt a Kínából, Tajvanról, az USA-ból, Svédországból és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal miatt, mivel sem kvóták, sem egyéb mennyiségi importkorlátozások nem kerültek bevezetésre.

(65)

A fentiekre való tekintettel az az ideiglenes következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban Chile a legmegfelelőbb hasonló ország.

(66)

Kérdőívet küldtek ezért a szóban forgó gyártónak, információkat kérve a hasonló termék belföldi eladási árairól és előállítási költségeiről; a válaszában közölt adatokat pedig a helyszínen ellenőrizték.

(67)

A vizsgálat azonban feltárta, hogy az együttműködő török exportáló gyártó részéről nem történt dömping. Látszólag nem torzult a penta török piaca, a török gyártó által alkalmazott gyártási folyamat és nyersanyagok pedig jobban hasonlítottak a kínai és ukrán exportáló gyártók által használtakhoz.

(68)

Így azt a következtetést vonták le, hogy Törökország megfelelő hasonló országnak tekinthető ezen eljárás alkalmazásában.

ii.   A rendes érték meghatározása az analóg országban

(69)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a PGE-ben nem részesülő exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket a hasonló ország gyártójától származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(70)

A rendes érték meghatározására a fenti (32)–(35) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint került sor.

d)   Exportárak

(71)

A Közösségbe a kínai és ukrán exportáló gyártók által végzett valamennyi exporteladás közvetlenül független közösségi vevők részére történt, így az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(72)

Mivel a teljes VI alatt az átlagos rendes érték nem volt reprezentatívnak tekinthető, a fenti (33)–(37) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt havi átlagos exportárakat állapítottak meg.

e)   Összehasonlítás

(73)

Indokolt esetben kiigazításokra került sor a szállítás, a biztosítás, a kezelés és ennek járulékos költségei, a csomagolás, a hitel- és a bankköltségek tekintetében.

f)   Dömpingkülönbözetek

(74)

A PGE-ben részesített valamennyi exportáló gyártó esetében az analóg országra megállapított havi, súlyozott átlaggal számított rendes értéket hasonlították össze a Közösségbe irányuló exportra megállapított havi, súlyozott átlaggal számított exportárral, az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően.

(75)

Az Eurostat adatai szerint a KNK esetében az együttműködő exportáló gyártó által exportált penta mennyisége lényegesen kevesebb volt, mint az említett országból a VI alatt importált penta összmennyiségének 70 %-a. Így ami a KNK-beli nem együttműködő exportáló gyártókat illeti, a dömpingkülönbözetet a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani az alaprendelet 18. cikke alapján. Emiatt szükségesnek tartották, hogy a dömpingkülönbözetet az együttműködő gyártó esetében a leginkább dömpingelt ügyletek alapján állapítsák meg. Ezt a megközelítést azért is tartották szükségesnek, hogy elkerüljék az együttműködés elmulasztásának jutalmazását, valamint tekintettel arra a tényre, hogy nem voltak arra utaló jelek, hogy valamely nem együttműködő fél alacsonyabb szinten dömpingelt volna.

(76)

Ennélfogva országos átlagos dömpingkülönbözetet számoltak ki, amelyhez súlyozó tényezőként az – együttműködő és nem együttműködő – exportőrök csoportjának CIF-értékét alkalmazták.

(77)

Ukrajnát illetően – mint az a fenti (59) preambulumbekezdésben szerepel – a nagyfokú együttműködés miatt megfelelőnek tartották az országos dömpingkülönbözet ugyanolyan szinten történő megállapítását, mint az együttműködő exportáló gyártó esetében.

(78)

A dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitáson számított importár százalékában kifejezve a következő:

Ország

Dömpingkülönbözet

KNK

18,7 %

Ukrajna

10,3 %

6.   Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok (USA)

(79)

Egyik orosz és USA-beli gyártó sem működött együtt ebben a vizsgálatban. Következésképpen és más, megfelelőbb alap hiányában az országos dömpingkülönbözetet átmenetileg a rendelkezésre álló tények – vagyis a panaszostól származó adatok – alapján állapították meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(80)

A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Ország

Dömpingkülönbözet

Oroszország

25 %

USA

54 %

D.   A KÁR

1.   Közösségi gyártás

(81)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket öt közösségi gyártó állította elő és ezek egyike két termelőüzemmel rendelkezik. Közülük két gyártó nevében nyújtották be a panaszt. Az eljárás megindítását követően egy harmadik gyártó úgy döntött, hogy a vizsgálatban történő teljes körű együttműködésével támogatja az eljárást. A másik két gyártó – amelyek mindegyike szolgáltatott általános adatokat a gyártásra és az eladásokra vonatkozóan – szintén kijelentette, hogy támogatni kívánja az eljárást.

(82)

Ennélfogva a közösségi gyártás mennyiségét az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában ideiglenesen úgy számították ki, hogy a három együttműködő közösségi gyártó termelési mennyiségéhez hozzáadták a másik két gyártó termelési mennyiségét az általuk szolgáltatott adatok alapján. Ennek alapján a hasonló termék közösségi gyártása összesen 115 609 tonnát tett ki a VI során.

2.   A közösségi gazdasági ágazat fogalmának meghatározása

(83)

A vizsgálatban teljes mértékben együttműködő három közösségi gyártó termelése a hasonló termék teljes közösségi előállításának 94 %-át képviseli. Ezért úgy tekinthető, hogy ezek a gyártók alkotják a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében.

3.   Közösségi felhasználás

(84)

A közösségi felhasználást az ismert közösségi gyártók értékesítési volumene alapján állapították meg, amelyhez hozzáadták az Eurostat szerint a vonatkozó KN-kód alá besorolt összes harmadik országból származó behozatalt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a két, nem panaszos közösségi termelő közül csak az egyik szolgáltatott eladásra vonatkozó adatokat a teljes figyelembe vett időszakot illetően. Így figyelmen kívül hagyták a másik gyártó eladásait, mivel azok csak a VI-ra vonatkoztak. Mivel ezen értékesítési volumenek alacsonyak voltak, figyelmen kívül hagyásuk nem befolyásolta az összképet. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az érintett termék és a hasonló termék közösségi felhasználása 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A kereslet nem változott 2003 és 2004 között, míg a VI alatt 9 %-kal csökkent az előző évhez képest.

 

2002

2003

2004

VI

Közösségi felhasználás (tonna)

83 195

80 697

80 403

73 025

Index

100

97

97

88

4.   Az érintett országokból a Közösségbe irányuló behozatal

a)   Összesítés

(85)

A Bizottság fontolóra vette, hogy a KNK-ból, az USA-ból, Törökországból, Oroszországból és Ukrajnából származó pentabehozatal hatásait összesítve értékelje-e az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Emlékeztetni kell arra, hogy a Törökországból származó behozatalról megállapították, hogy az nem dömpingelt árakon történt, és emiatt meg kell szüntetni a szóban forgó országból származó behozatalra vonatkozó eljárást.

b)   Dömpingkülönbözet és a behozatal mennyisége

(86)

A többi négy országra vonatkozóan megállapított átlagos dömpingkülönbözet – Törökországot leszámítva – az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében megállapított de minimis küszöbérték felett volt, és az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésének értelmében, a behozatal piaci részesedése a KNK esetében eléri az 1,8 %-ot, Oroszország esetében az 1,5 %-ot, Ukrajna esetében a 3,7 %-ot, az USA esetében pedig az 1,9 %-ot a VI alatt.

c)   Versenyfeltételek

(87)

A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó import volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, az ártendenciák hasonlóak voltak, vagyis az import egyértelműen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(88)

Amint az a fentiekből kitűnik, megállapítást nyert, hogy az érintett országokból behozott érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék ugyanazokkal az alapvető technikai, fizikai és kémiai jellemzőkkel, valamint végső felhasználással rendelkezik. Ezenkívül valamennyi terméket hasonló értékesítési csatornákon keresztül adták el ugyanazoknak a vevőknek, így e termékek versenybe kerülnek egymással.

(89)

Megállapították, hogy az USA-ból származó behozatal nem kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak (lásd az alábbi (141) preambulumbekezdést). Valójában az USA-beli exportőrök ármagatartása teljesen eltérőnek tűnt az érintett országok exportőreinek magatartásától. Az USA növelni tudta piaci részesedését a közösségi piacon, a másik három országénál magasabb árakat alkalmazva. Ez azzal magyarázható, hogy az egyik USA-beli exportáló gyártó nagyon sikeres volt egy olyan másik piaci szegmensben, ahol magasabb árakat tudott alkalmazni. Ilyen körülmények között nem volt helyénvaló az USA-ból származó behozatal és a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó dömpingelt behozatal összesített értékelése az egyrészt az USA-ból származó behozatal, a három érintett országból származó dömpingelt behozatal, másrészt a hasonló közösségi termék közötti versenyfeltételek figyelembevételével.

(90)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó penta behozatalának összesítését indokló feltételek teljesültek.

d)   Összesített mennyiség és piaci részesedés

(91)

A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyisége az Eurostat szerint jelentősen nőtt: a 2002. évi 1 235 tonnáról 5 136 tonnára a VI alatt. Ezek együttes piaci részesedése folyamatosan, 1 % -ról 7 % -ra emelkedett ugyanazon időszak alatt. Ezt azzal együtt kell vizsgálni, hogy közben a fogyasztás visszaesett.

 

2002

2003

2004

VI

Behozatali mennyiségek (tonna)

1 235

3 397

4 752

5 136

Index

100

275

385

416

Piaci részesedés

1 %

4 %

6 %

7 %

e)   Importárak és alákínálás

(92)

A három érintett országból származó teljes behozatalra vonatkozó árakról az Eurostat szolgáltatott információkat. Az alábbi táblázat a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó termékek átlagos importárainak alakulását mutatja. A figyelembe vett időszakban ezek az árak 13 %-kal csökkentek.

 

2002

2003

2004

VI

Importár (euro/tonna)

1 131

1 032

1 030

988

Index

100

91

91

87

(93)

Az áralákínálás mértékének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a VI-ra vonatkozó adatokat. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, amelyeket szükség esetén kiigazítottak a gyártelepi árszintre, vagyis figyelmen kívül hagyták a Közösségen belüli szállítási költségeket és levonták az engedményeket és a visszatérítéseket. Ezeket az árakat összehasonlították a három érintett országból származó behozatal áraival. Oroszországot illetően, mivel nem került sor együttműködésre, az Eurostat szolgáltatta a súlyozott átlaggal számított exportárra vonatkozó információt. A KNK és Ukrajna esetében összehasonlították az együttműködő gyártók exportárait, leszámítva az engedményeket, az árakat pedig szükség szerint a CIF közösségi határparitáson számított árakhoz igazították a vámkezelési költségek és a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében történő megfelelő kiigazítás révén. Mindkét esetben reprezentatívnak tekinthetők az árak, mivel Ukrajnában csak egy pentagyártó működik, a KNK-t illetően pedig az együttműködő gyártó exportja a KNK-ból az EK-ba irányuló összes pentakivitelnek közel a felét teszi ki.

(94)

Ebből az összehasonlításból kitűnik, hogy a VI alatt a súlyozott átlaggal számított alákínálási különbözet a KNK esetében 11,3 %, Ukrajna esetében 6,2 %, Oroszország esetében pedig 11, 9 % volt.

5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(95)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta a figyelembe vett időszakban az ágazat állapotára hatást gyakorló valamennyi gazdasági tényező és mutató elemzését.

a)   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(96)

A termelés 2002 és a VI között 3 %-kal csökkent. 2004-ben a növekedés oka az egyik gyártó termelési kapacitásának növekedése volt. Az alábbiakban kerül bemutatásra a termelési mennyiségek alakulása:

 

2002

2003

2004

VI

Termelés (tonna)

111 665

103 913

115 204

108 309

Index

100

93

103

97

(97)

A termelési kapacitást a közösségi gazdasági ágazat termelőegységeinek névleges kapacitása alapján határozták meg, figyelembe véve a termelésben történt megszakításokat. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás 6 %-kal nőtt. A növekedés főleg 2004-ben következett be egyrészt annak köszönhetően, hogy az egyik gyártó kapacitáshiányát sikeresen megszüntették, másrészt annak, hogy a szóban forgó gyártó második termelőüzemét átszervezték.

(98)

A termelés mennyiségének csökkenése és a kismértékű kapacitásnövekedés azt eredményezte, hogy a kapacitáskihasználás a 2002. évi 95 %-ról 87 %-ra csökkent a VI során.

 

2002

2003

2004

VI

Termelési kapacitás (tonnában)

117 020

119 020

123 987

123 987

Index

100

102

106

106

Kapacitáskihasználás

95 %

87 %

93 %

87 %

b)   Készletek

(99)

A figyelembe vett időszakban a készletek több mint kétszeresükre nőttek, ami arra utal, hogy a közösségi gazdasági ágazat egyre nehezebben tudta eladni termékeit a közösségi piacon.

 

2002

2003

2004

VI

Készletek (tonna)

3 178

6 598

6 910

7 122

Index

100

208

217

224

c)   Értékesítési volumen, piaci részesedés és átlagos egységárak a Közösségben

(100)

A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon a független vevőknek történő pentaértékesítések a 2002. évi 64 663 tonnáról folyamatosan 54 543 tonnára, vagyis 16 %-kal csökkentek a VI során. Az értékesítések volumenének csökkenése ezért erőteljesebb volt, mint a közösségi felhasználás csökkenése, amely utóbbi – mint az a fentiekben már említésre került – 12 %-kal esett vissza ugyanazon időszak alatt. Így a gazdasági ágazat piaci részesedése 3 százalékponttal csökkent. A piaci részesedés a 2002. évi 78 %-ról a VI-ban 75 %-ra csökkent.

 

2002

2003

2004

VI

Értékesítési volumen az EK-ban (tonna)

64 663

61 308

58 681

54 543

Index

100

95

91

84

Piaci részesedés

78 %

76 %

73 %

75 %

(101)

A közösségi piacon a független vevőkre vonatkozó átlagos eladási árak 11 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Kismértékű árnövekedés volt tapasztalható 2002 és 2003 között, majd ezt követően az árak újból csökkentek és rekordszintű alacsony értéket – 1 040 euro/tonna – mutattak a VI alatt.

(102)

A figyelembe vett időszakban bekövetkezett árcsökkenéseket a közösségi gazdasági ágazat azon törekvését tekintetbe véve kell vizsgálni, hogy felvegye a versenyt a dömpingelt behozatallal. A jelenlegi árszinteket azonban nem lehet fenntartani, mivel a közösségi gazdasági ágazat piaci fennmaradása érdekében kénytelen a költségei alatti áron értékesíteni a terméket.

 

2002

2003

2004

VI

Súlyozott átlagár (euro/tonna)

1 163

1 203

1 151

1 040

Index

100

103

99

89

d)   Jövedelmezőség és pénzforgalom

(103)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége számottevően, a 2002. évi 12,6 %-ról – 11,5 %-ra csökkent a VI során. 2004-ben a közösségi gazdasági ágazat még képes volt kismértékű nyereséget realizálni, a VI alatt azonban drasztikusan megváltozott a helyzet, a gazdasági ágazat veszteségessé kezdett válni. E változás fő oka az, hogy a nyersanyagárak – különösen a metanol, amely az előállítási költségek közel 25 %-át teszi ki – növekedését nem lehetett áthárítani a végső felhasználókra, az érintett országokból származó behozatal alacsony árszintje miatt.

 

2002

2003

2004

VI

Adózás előtti haszonkulcs

12,6 %

7,5 %

5,7 %

–11,5 %

(104)

A jövedelmezőség csökkenésével párhuzamosan a pénzforgalom is visszaesett a figyelembe vett időszakban, a VI alatt pedig negatív tendenciába fordult át. A negatív pénzforgalom abszolút szintjének csökkenése az időszak végén a termelési és az értékesítési mennyiség csökkenésének tulajdonítható.

 

2002

2003

2004

VI

Pénzforgalom (euro)

16 189 720

9 427 189

4 441 120

–3 012 661

Index

100

58

27

–19

e)   Beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(105)

A befektetések pozitív tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. A legfontosabb beruházásokra azonban 2003-ban került sor, amikor a közösségi gazdasági ágazat még nyereséges volt. A VI alatti beruházások az egyik gyártó kapacitáshiányának megszüntetésére, egy másik gyártó esetében pedig a termelőberendezések környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése céljából történő korszerűsítésére terjedtek ki.

 

2002

2003

2004

VI

Beruházások (euro)

3 756 302

8 483 655

2 956 275

4 394 137

Index

100

226

79

117

(106)

A termelési beruházások megtérülése és a hasonló termék értékesítése negatív volt a VI során, a figyelembe vett időszakban pedig jelentősen csökkent, tükrözve a jövedelmezőség fentiekben említett negatív tendenciáját.

 

2002

2003

2004

VI

A beruházások megtérülése

18,5 %

10,5 %

7,9 %

–13,5 %

Index

100

57

43

–73

(107)

Nem volt arra utaló jel, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak – amely más termékek előállításában is részt vevő nagyvállalatokból áll – problémát okozott volna a tevékenységeihez szükséges tőke bevonása, így az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat képes volt tevékenységeihez tőkét bevonni a figyelembe vett időszakban.

f)   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(108)

A foglalkoztatás, a termelékenység és a bérek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

 

2002

2003

2004

VI

Alkalmazottak száma

290

296

293

299

Index

100

102

101

103

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

385

351

393

362

Index

100

91

102

94

Alkalmazottankénti bérköltségek (euro)

43 379

44 469

46 899

44 921

Index

100

103

108

104

(109)

Az alkalmazottak száma 3 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. Ez az egyik közösségi gyártónál végbement átszervezés eredménye volt, amelynek nyomán átcsoportosították a pentával foglalkozó alkalmazottakat, a vállalat alkalmazottainak összlétszáma viszont nem változott. Az alkalmazottak számának kismértékű növekedése és a termelés mennyiségének csökkenése következtében a termelékenység negatív tendenciát mutat a figyelembe vett időszakban.

(110)

Az alkalmazottankénti átlagos bérszintek 4 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, ami alacsonyabb volt, mint az infláció mértékének növekedése ugyanazon időszak alatt.

g)   Növekedés

(111)

Míg a közösségi felhasználás 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal esett vissza és ezzel párhuzamosan a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyisége több mint 300 %-kal, az USA-ból származó behozatal mennyisége pedig több mint 70 %-kal nőtt. Ez a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez vezetett, az érintett behozatal piaci részesedése viszont növekedett.

h)   A tényleges dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping utáni helyreállás

(112)

A fenti, dömpingról szóló rész tartalmazza a KNK-ra, Oroszországra, Ukrajnára és az USA-ra vonatkozó dömpingkülönbözeteket. Ezek a különbözetek egyértelműen meghaladják a de minimis küszöbértéket. Ezenkívül, figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(113)

A Közösség az előző dömping illetve támogatás hatásait nem heverte ki, mivel a múltban nem végeztek vizsgálatokat.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(114)

A kármutatók elemzéséből kitűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott 2002 óta és a VI alatt elérte mélypontját, amikor az iparág vesztesége 11,5 % volt.

(115)

A figyelembe vett időszakban a csökkenő fogyasztás mellett a közösségi termelés 3 %-kal, a kapacitáskihasználás pedig 8 %-kal csökkent ugyanazon időszak alatt. A közösségi piacon történt eladások mennyisége 16 %-kal, értéke pedig 25 %-kal csökkent. E változást a készletek megnövekedett mennyisége is tükrözi, amely a figyelembe vett időszakban csaknem megduplázódott. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés a 2002. évi 78 %-ról 75 %-ra csökkent a VI alatt. Az átlagos egységárak 11 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban, ami nem tükrözte a nyersanyagköltségek emelkedését ugyanazon időszak alatt. A piaci részesedés csökkenésének megállítása és a termelés szinten tartása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak nem maradt más választása, mint a dömpingelt behozatal árszintjének követése. Ennek eredményeképpen a VI alatt jelentősen visszaesett a jövedelmezőség.

(116)

A legtöbb egyéb kármutató szintén megerősíti, hogy a közösségi gazdasági ágazat kedvezőtlen helyzetbe került. A beruházások megtérülése és a pénzforgalom negatív volt, a termelékenység pedig csökkent. A beruházások azonban pozitív tendenciát mutattak. A VI során – amely évben veszteségek érték a közösségi gazdasági ágazatot – realizált beruházások viszont valójában a kapacitáshiány megszüntetését és a berendezések korszerűsítését jelentették a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából, nem pedig új termelőberendezésekbe történő beruházásokat. Az alkalmazottak számának kismértékű növekedése az egyik gyártónál történt átszervezésre vezethető vissza és nem tette szükségessé, hogy az említett gyártó új alkalmazottakat vegyen fel akkor, amikor a gazdasági helyzet romlásnak indult.

(117)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

E.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Előzetes megjegyzés

(118)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

2.   A dömpingelt behozatal hatása

(119)

Emlékeztetni kell arra, hogy Törökország esetében – amelynek piaci részesedése elérte a 8,6 %-ot a VI alatt – a megállapított dömpingkülönbözet a de minimis küszöbérték alatt volt. Emiatt a Törökországból származó behozatalt nem vették figyelembe annak vizsgálatakor, hogy a dömpingelt behozatal hatással volt-e a közösségi gazdasági ágazatot ért kárra. A többi négy ország összesített piaci részesedése elérte a 9 %-ot a VI során.

(120)

A KNK-ból, Oroszországból és az Ukrajnából származó behozatal mennyisége jelentősen növekedett a figyelembe vett időszakban, mind abszolút értelemben, mind a piaci részesedést tekintve. 2002-ben a behozatal mennyisége szinte elhanyagolható volt – csupán 1 235 tonnát tett ki –, míg a figyelembe vett időszakban 316 %-kal, 5 136 tonnára emelkedett a VI alatt. A behozatalok összesített piaci részesedése 1 %-ról 7 %-ra emelkedett ugyanazon időszak alatt. A súlyozott átlaggal számított importárak 13 %-kal csökkentek, amely egyértelmű alákínálást eredményezett a VI alatt. Így az érintett három országból származó behozatal mennyisége jelentősen emelkedett, ezen országok piaci részesedése pedig nőtt a figyelembe vett időszakban – az árak jóval a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak –, ami egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének ugyanazon időszak alatti, nyilvánvaló romlásával.

(121)

A közösségi gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy a dömpingelt behozatal alacsony piaci részesedés mellett is komoly piaci torzulást tudott okozni, az üzletág természetéből eredően. A penta tömegcikk, amelynek esetében a legalacsonyabb piaci ár nagymértékben meghatározza a piaci árat, amelyhez a többi gyártónak igazodnia kell, ha nem akarja elveszteni a megrendeléseit. Ezt mutatja a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak csökkenő tendenciája a figyelembe vett időszakban, miközben a legfontosabb nyersanyag, a metanol ára emelkedett. A közösségi gazdasági ágazat fenntartja, nem volt abban helyzetben, hogy vevőire hárítsa át a dömpingelt behozatal erős árnyomása miatt bekövetkezett nyersanyagár-emelkedést. Ez a jövedelmezőség, a befektetések megtérülése és a pénzforgalom drasztikus visszaeséséhez vezetett.

(122)

Ha azonban részletesebben megvizsgáljuk a tendenciát, megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete nagymértékben romlott a VI során. A VI-t megelőző években a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal jelentősen növekedett – a 2002. évi 1 235 tonnáról 2004-ben 4 752 tonnára, vagyis 285 %-kal –, míg az ezen országok esetében megállapított árak 9 %-kal csökkentek ugyanazon időszak alatt. E behozatalnövekedés nem hatott azonban drasztikusan a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, azaz míg az értékesítések volumene 9 %-kal, az árak pedig 1 %-kal csökkentek, a 2004-ben elért nyereségszint ésszerű szinten maradt (5,7 %). A VI alatt a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek 7 %-os csökkenése egybeesett az érintett országokból származó behozatal 8 %-os további növekedésével, ami viszonylag kis növekedést jelentett az előző két évhez képest. Mindazonáltal a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége csak a VI során zuhant jelentős mértékben, amikor is – 11,5 %-os szintre került és pénzügyi helyzete drasztikusan romlott.

(123)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak egészét tekintve összefüggés van a dömpingelt behozatal alakulása és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között. A dömpingelt behozatal egymagában azonban nem ad magyarázatot arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége nagymértékben csökkent a VI alatt. Ennélfogva nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatalnak meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazatot ért kár kialakulásában, amely a VI alatt érte el tetőpontját.

3.   Egyéb tényezők hatása

a)   Az EK felhasználásának csökkenése

(124)

A penta Közösségen belüli felhasználása 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Úgy tűnik, ez a csökkenő tendencia a festékgyártásban az alkid gyanták – amelyek a közösségi piacon a penta végső felhasználásának közel 70 %-át teszik ki – iránti visszaesett kereslethez kapcsolódik. A penta egyik ipari felhasználójánál – amely a festékipar számára állít elő alkid gyantát – tett látogatás feltárta, hogy az alkidok iránti kereslet a jövőben várhatóan még erőteljesebben fog csökkenni a környezetvédelmi jogszabályok azon küszöbön álló változásai miatt, amelyek az építészeti és ipari célra felhasznált festékek illékony szervesvegyület- (a továbbiakban: VOC) kibocsátásának korlátozását fogják elrendelni. Mivel az alkidgyanták nem mutatnak fel olyan környezetbarát ismérveket a VOC-kibocsátást illetően, mint más technológiák, festékekben való felhasználásuk várhatóan visszaesik.

(125)

A közösségi gazdasági ágazat eladásai mennyiségüket tekintve 16 %-kal estek vissza, piaci részesedésüket tekintve pedig három százalékponttal, a 2002. évi 78 %-ról 75 %-ra csökkentek a VI alatt. A KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal volumene 316 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, ami piaci részesedésük erőteljes, 1 %-ról 7 %-ra történő növekedését eredményezte, megszerezve így a közösségi gazdasági ágazat elvesztett piaci részesedését. Ennélfogva a Közösségben a penta iránti csökkenő kereslet mint olyan nem ad magyarázatot a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlására a figyelembe vett időszakban.

(126)

A felhasználás éves alakulása azonban azt mutatja, hogy a felhasználás visszaesése sokkal erőteljesebb volt 2004 és a VI között, amikor is a felhasználás 9 %-kal csökkent az előző évekhez képest. A felhasználás valójában stabil szinten maradt 2003 és 2004 között, 2002 és 2003 között viszont 3 %-kal nőtt. Így, mivel a felhasználás csökkenése egybeesik azzal az időszakkal, amikor a közösségi gazdasági ágazat veszteségessé kezdett válni, nem zárható ki, hogy a közösségi piacon a penta iránti csökkenő kereslet hatással volt a közösségi gazdasági ágazatot ért kár kialakulásához.

b)   Más harmadik országokból származó behozatal

(127)

A más harmadik országokból (az öt legnagyobb ország) származó behozatal az alábbiakban kerül bemutatásra:

 

2002

2003

2004

VI

Chile

Mennyiség (tonna)

1 600

536

1 032

1 384

Index

100

34

65

87

Ár (euro/tonna)

1 141

1 245

1 128

981

Index

100

109

99

86

India

Mennyiség (tonna)

0

119

390

551

Index

0

100

328

141

Ár (euro/tonna)

0

1 167

1 085

1 253

Index

0

100

87

84

Tajvan

Mennyiség (tonna)

343

657

1 840

863

Index

100

192

536

252

Ár (euro/tonna)

1 071

1 060

1 003

1 004

Index

100

99

94

94

Törökország

Mennyiség (tonna)

6 300

7 065

8 957

6 730

Index

100

112

142

107

Ár (euro/tonna)

1 292

1 339

1 277

1 097

Index

100

104

99

85

Japán

Mennyiség (tonna)

0

20

58

65

Index

0

100

290

112

Ár (euro/tonna)

0

3 905

3 334

2 731

Index

0

100

85

82

(128)

Az Eurostat és a vizsgálat folyamán összegyűjtött információk szerint a legfontosabb harmadik országok, amelyekből a pentát behozzák, a következők: Chile, India és Tajvan. Ha a Törökországból származó behozatalt hozzáadjuk a más harmadik országokból származó behozatalhoz, akkor kitűnik, hogy a más harmadik országokból származó behozatal összmennyisége 12 %-kal nőtt, a 2002. évi 8 586 tonnáról 9 636 tonnára a VI alatt. Ez összesített piaci részesedésük 10 %-ról 13 %-ra történő növekedésének felel meg. A harmadik országokból származó behozatal árszintjei jóval a közösségi gazdasági ágazat árai felett maradtak a figyelembe vett időszakban. Így a más harmadik országokból származó, a dömpingelt behozatallal versenyző behozatal három százalékponttal növelni tudta piaci részesedésüket, a közösségi gazdasági ágazat árainál magasabb árak mellett.

(129)

Megjegyzendő azonban, hogy a más harmadik országokból származó behozatal a dömpingelt behozataltól eltérő tendenciát mutatott, vagyis 2004-ben a más harmadik országokból származó behozatal elérte a csúcspontot, ezzel szemben a VI során – amikor is a közösségi gazdasági ágazat veszteséges volt – a harmadik országokból származó behozatal újból 22 %-kal visszaesett az előző évhez képest. Átlagáraik szintén csökkentek – 11 %-kal – ugyanazon időszak alatt, piaci részesedésük pedig két százalékponttal esett vissza. Úgy tűnik, ez azt jelzi, hogy 2004-től más harmadik országok gyártóira is hatást gyakoroltak az alacsony piaci árak. Áraik azonban a VI során is a közösségi gazdasági ágazat árai felett maradtak.

c)   A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye

(130)

Azt is megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat Közösségen kívüli országokba irányuló exportja hozzájárult-e a figyelembe vett időszakban kialakult kárhoz. A Közösségen kívüli országok független vevői számára történő export a figyelembe vett időszakban a hasonló termék közösségi gazdasági ágazat által történő értékesítéseinek csaknem a felét tette ki. Az exportvolumen 2002 és a VI között 3 %-kal nőtt, míg az átlagos exportárak 7 %-kal csökkentek.

 

2002

2003

2004

VI

Értékesítések volumene a Közösségen kívüli piacokon (tonna)

44 333

35 376

46 460

45 587

Index

100

80

105

103

Átlagos eladási árak a Közösségen kívüli piacokon (euro/tonna)

1 034

1 090

1 001

958

Index

100

105

97

93

(131)

Még ha mennyiségüket tekintve némileg növekedtek is az exporteladások, az a tény, hogy az átlagos exportárak alacsonyabbak voltak, mint a közösségi piac átlagos eladási árai a figyelembe vett időszakban és azt követően, sőt, a gyártási egységköltségnél is alacsonyabbak voltak, természetesen kedvezőtlenül hatott a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetére, még ha közvetlenül nem is befolyásolta a közösségi piac jövedelmezőségét. Emiatt nem zárható ki, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt közvetetten a jövedelmezőség exportpiacokon bekövetkezett kedvezőtlen alakulása váltotta ki, mivel az például befolyásolná a közösségi gazdasági ágazat azon képességét, hogy új beruházásokat végezzen vagy új alkalmazottakat vegyen fel.

d)   Egyéb közösségi gyártók

(132)

A panaszosokon kívüli azon közösségi gyártók értékesítési volumenei, amelyek adatokat szolgáltattak a teljes figyelembe vett időszakra vonatkozóan, erőteljesebben csökkentek, mint a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumenei. Emiatt úgy tűnik, hogy a szóban forgó gyártó hasonló helyzetben van, mint a panaszos közösségi gyártók. Így egyértelmű, hogy ez a gyártó nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz.

e)   A nyersanyagárak növekedése

(133)

A fő nyersanyag, a metanol ára tekintélyes mértékben nőtt a figyelembe vett időszakban. A világ legnagyobb metanolgyártója és -forgalmazója, a Methanex honlapján megjelent statisztikák szerint az európai szerződéses ár a 2002. januári 125 euro/tonnáról 2005 decemberében 235 euro/tonnára emelkedett. Ez hozzájárult a gyártási egységköltség 10 %-os növekedéséhez a figyelembe vett időszakban, következésképpen pedig a jövedelmezőség visszaeséséhez, tekintve hogy az eladási egységárak 13 %-kal csökkentek ugyanazon időszak alatt.

(134)

A nyersanyagárak emelkedése mint olyan nem járulhatott hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz. A jövedelmezőségben bekövetkezett kedvezőtlen változások inkább annak a ténynek tudhatók be, hogy a közösségi gyártók nem tudták áthárítani vevőikre az eladási árak emelésével ezeket a megnövekedett nyersanyagköltségeket, a közösségi piac alacsony árszintje miatt. Míg azonban a metanol ára 88 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban, a VI során az emelkedés csak 2 % volt. Emiatt még ha a penta piaci ára alacsony is volt a VI során, a legfontosabb nyersanyag, a metanol ezzel párhuzamos áralakulása nem indokolja, hogy miért vált ilyen mértékben veszteségessé a közösségi gazdasági ágazat a VI alatt.

4.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(135)

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy alacsony piaci részesedés mellett is a KNK-ból, Oroszországból és Ukrajnából származó dömpingelt behozatal árnyomást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat áraira. Mindazonáltal részletesebb elemzés nem teszi lehetővé a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal alakulása közötti lényeges okozati összefüggés megállapítását.

(136)

A közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségének jelentős visszaesése és pénzügyi helyzetének romlása 2004 és a VI között történt, amikor a dömpingelt behozatal mennyisége csupán 8 %-kal nőtt azon korábbi három év 285 %-os növekedésével szemben, amikor a közösségi gazdasági ágazat még nyereséges volt. Ezenkívül a közösségi piacon a penta iránti kereslet visszaesése egybeesett a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásával. Úgy tűnik továbbá, hogy a legfontosabb nyersanyag, a metanol áremelkedése a korábbi évekhez képest nem volt túlzottan jelentős a VI során, emiatt nem okozhatta a jövedelmezőség VI alatti hirtelen és drasztikus visszaesését.

(137)

Az, hogy a közösségi gazdasági ágazat termelésének csaknem felét a költségek alatti árakon exportálja, olyan tényezőnek tekinthető, amely szintén hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat általános kedvezőtlen helyzetének kialakulásához, még ha nem is közvetlenül hatott a közösségi piac jövedelmezőségére.

(138)

Emiatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatal önmagában vizsgálva jelentős kárt okozott. Valójában az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerinti egyéb tényezők vizsgálata feltárta, hogy a kár a fogyasztás visszaesésének, a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye csökkenésének és a harmadik országokból származó behozatalnak is tulajdonítható.

5.   Az USA-ból származó behozatal

(139)

Az USA-ból származó behozatal mennyisége a 2002. évi 169 tonnáról 1 355 tonnára emelkedett a VI során. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés 0,2 %-ról 1,9 %-ra nőtt ugyanazon időszak alatt.

(140)

Az USA-ból származó behozatal esetében az átlagos importár csökkent a figyelembe vett időszakban, de még így is a KNK-beli, orosz és ukrán gyártók árai felett volt.

 

2002

2003

2004

VI

Importárak (euro/tonna)

1 935

2 212

1 251

1 244

Index

100

114

65

64

(141)

Az áralákínálást a fenti (93) preambulumbekezdésben leírtak szerint határozták meg. A súlyozott átlaggal számított alákínálási különbözet az USA esetében –19,5 % volt a VI során, vagyis az átlagos importár jelentősen meghaladta a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon alkalmazott árat. A fentiek alapján megállapítható, hogy az USA-ból történő behozatal nem fejtett ki árleszorító hatást.

(142)

Az USA-ból származó behozatallal párhuzamosan többek között a közösségi gazdasági ágazat értékesítései, piaci részesedése és árai csökkentek a figyelembe vett időszakban, ami a fenti (117) preambulumbekezdésben szereplő azon következtetéshez vezetett, miszerint a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Megjegyzendő azonban, hogy az USA-ból származó behozatal importárai nem kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá, hanem valójában a közösségi gazdasági ágazatéinál jóval magasabb eladási árak kerültek alkalmazásra. Ezenkívül kiegészítő összehasonlítást végeztek az USA-ból származó behozatal importárai és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék kárt nem okozó ára között. A kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy kiigazították a közösségi gazdasági ágazat eladási árait annak érdekében, hogy az tükrözze a közösségi gazdasági ágazat által a kárt okozó dömping hiányában realizálható haszonkulcsot. Ezen összehasonlítás azt mutatta, hogy az alákínálás elérte a de minimis küszöbértéket. Ennek alapján megállapították, hogy e behozatal nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz.

F.   AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(143)

A dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár közötti lényeges okozati összefüggés hiányában e dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni az alaprendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében.

(144)

A panaszost és minden más érdekelt felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság meg kívánja szüntetni ezt az eljárást. A panaszosok ezt követően ismertették álláspontjukat, amelyek jellege azonban nem tette szükségessé a fenti következtetések megváltoztatását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2905 42 00 KN-kód alá sorolt, a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Törökországból, Ukrajnából és az USA-ból származó pentaeritritol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. április 3-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 11., 2006.1.17., 4. o.