tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. és 3. cikkére,

tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Ötletek” elnevezésű egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/972/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (2) és különösen annak 4. cikke (2) és (3) bekezdésére,

Az Európai Kutatási Tanács az e határozat hatálybalépésének időpontja és 2013. december 31. közötti időszakra jön létre, az „Ötletek” elnevezésű egyedi program megvalósítására. A tanácsot a tudományos tanács és egy célzott végrehajtó struktúra alkotja, az alábbiak szerint.

(1) A tudományos tanács a 2006/972/EK határozat 5. cikkének (3) bekezdésében előírt feladatokra kap megbízást.

(2) A tudományos tanács egyebek között átfogó tudományos stratégiát állapít meg, a 2006/972/EK határozat 6. cikkének (6) bekezdésével összhangban finanszírozandó kutatás típusával kapcsolatos döntésekben teljes felhatalmazással rendelkezik és tudományos szempontból garantálja a tevékenység minőségét. Feladatai közé tartozik különösen az éves munkaprogram kidolgozása, a szakértői véleményezési folyamat megteremtése, valamint az „Ötletek” elnevezésű egyedi program megvalósításának figyelemmel kísérése és minőségellenőrzése, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül.

(2) A tudományos tanács – a kutatási területek sokféleségének biztosítására ügyelve – az európai tudományos közösség legelismertebb, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező képviselőiből áll, akik politikai vagy más érdekektől független módon, saját nevükben járnak el.

(3) A tudományos tanács alapító tagjait, akiket az 1. mellékletben meghatározott tényezők és kritériumok alapján választottak ki és akiket a 2. melléklet sorol fel, ezennel kinevezik.

(4) A jövőben a tagokat a Bizottság nevezi ki, az 1. mellékletben meghatározott tényezők és kritériumok alapján és a tudományos tanáccsal egyeztetett független és átlátható kiválasztási eljárást követően, amely magában foglalja a tudományos közösséggel folytatott egyeztetést, valamint a Parlamentnek és a Tanácsnak készített jelentést. A jövőbeli tagok kinevezésének közzététele a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően történik.

(5) A tagok feladataikat minden külső befolyástól mentesen végzik. Minden olyan összeférhetetlenségről, amely tárgyilagosságukat megkérdőjelezheti, a Bizottságot kellő időben tájékoztatják.

(6) A tagok kinevezése négy évre szól, amely egy alkalommal, legfeljebb további négy évre, a tudományos tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében megújítható. A tag azonban a maximális időtartamnál rövidebb időre is kinevezhető a tagság szakaszos rotációjának lehetővé tétele érdekében. A tagok addig maradnak hivatalukban, amíg helyükre másvalaki kerül, vagy megbízatásuk lejár.

(7) Ha egy tag lemond vagy egy nem megújítható megbízatás lejár, a Bizottság új tagot nevez ki.

(8) Kivételes körülmények esetén, a tudományos tanács integritásának és/vagy működési folytonosságának megőrzése érdekében, a Bizottság – saját kezdeményezésére – a tag megbízatását megszüntetheti.

(9) A tudományos tanács tagjai az általuk végzett feladatokért díjazásban nem részesülnek.

(2) A tudományos tanács szükség szerint egyeztet a tudományos, mérnöki és szakmai kutatói közösséggel.

(3) A tudományos tanács kizárólag az „Ötletek” elnevezésű egyedi program tudományos, technológiai és szakmai kutatási célkitűzéseinek elérése érdekében jár el. Integritással és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan, a lehető legnagyobb átláthatóság mellett végzi.

(4) A tudományos tanács a Bizottságnak tartozik felelősséggel, vele és a célzott végrehajtó struktúrával folyamatos, szoros kapcsolatot tart fenn, és ennek érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(5) A feladatok teljesítése során megszerzett információk nem tehetők közzé, ha a Bizottság vagy a tudományos tanács elnökének véleménye szerint az információ bizalmas ügyekre vonatkozik.

(6) A Bizottság biztosítja a tudományos tanács autonóm és független működéséhez szükséges információkat és segítségnyújtást.

(7) A tudományos tanács rendszeresen jelentést készít a Bizottságnak, és megadja a Bizottság jelentéstételi kötelezettségeinek (pl. éves jelentés, az éves tevékenységi jelentés) teljesítéséhez szükséges tájékoztatást és segítséget.

(1) A tudományos tanács saját tagjai közül elnököt és két alelnököt választ, akik a tanácsot az ügyrendnek megfelelően képviselik, és akik segítik a munka megszervezését, beleértve az értekezletek napirendjének és dokumentumainak előkészítését is.

(2) A tudományos tanács elnöke és két alelnöke viselheti az Európai Kutatási Tanács elnöke, illetve elnökhelyettese címet is.

(3) A tudományos tanácsnak ügyrendet kell elfogadnia, melynek az (1) bekezdésben említett választásokra, valamint a lehetséges érdekellentétek kezeléséhez használandó magatartási kódexre vonatkozóan részletes előírásokat kell tartalmaznia.

(4) A tudományos tanács a munkája által megkövetelt gyakorisággal tart plenáris ülést.

(5) A tudományos tanács elnöke határozhat úgy, hogy zárt ülést tartsanak.

(1) A tudományos tanács önállóan választ főtitkárt, aki a tanács felhatalmazása alapján jár el. A főtitkár többek között segíti a tudományos tanácsot a Bizottsághoz és a célzott végrehajtó struktúrához fűződő hatékony kapcsolat biztosításában.

(2) A főtitkár feladatait a tudományos tanács határozza meg. Ezek a feladatok magukban foglalják a tudományos tanács által elfogadott stratégia és a célzott végrehajtó struktúra által képviselt álláspontok hatékony érvényesítésének figyelemmel kísérését.

(3) A főtitkár hivatalba lépésének és tevékenységének támogatását az „Ötletek” elnevezésű egyedi program biztosítja.

(4) A főtitkár megbízatása nem haladhatja meg a 30 hónapos időtartamot, és egy alkalommal újítható meg.

(1) A külső szakértők költségtérítéséről szóló szabályainak megfelelően a Bizottság a tudományos tanács tagjainak megtéríti a tevékenységük végzéséhez szükséges utazási és – adott esetben – ellátási költségeket. A Bizottság, ha előzetesen jóváhagyja, a tudományos tanács munkájához kapcsolódó más értekezletekkel összefüggő utazási és ellátási költségeket is megtérítheti; ez vonatkozik a tudományos tanács tagjai és külső szakértők és érdekeltek közötti megbeszélésekre is.

(2) Az értekezletekkel kapcsolatos kiadásokat a tudományos tanács éves kérelme alapján térítik meg, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül.

A célzott végrehajtó struktúra külső struktúraként jön létre; amíg a külső struktúra létre nem jön és működőképessé nem válik, a végrehajtási feladatokat a Bizottság külön szolgálata végzi el.

I. MELLÉKLET

A tudományos tanács tagjainak kiválasztásánál alkalmazott tényezők és kritériumok

A tudományos tanács összetételének nyilvánvalóvá kell tennie, hogy a tanács képes a tudományos irányításra, tiszteletet parancsoló és teljesen független módon, a bölcsességet és a tapasztalatot jövőképpel és képzelőerővel párosítva. A tudományos tanács hitele a testületet alkotó férfiak és nők képességeinek egyensúlyán alapul, akiknek együttesen az európai kutatótársadalom teljes skáláját kell képviselniük. A tudományos tanács tagjainak – függetlenségük és a kutatással kapcsolatos elkötelezettségük révén – vitathatatlan egyéni kutatásvezetői hírnévvel kell rendelkezniük. Általában véve friss és aktuális kutatási tapasztalattal bíró, európai vagy világszinten tudományos szempontból mérvadó szaktekintélyek. Nem szabad elfeledkezni a jövő generációt képviselő, fiatalabb vezetőkről sem.

A tagoknak az egzakt tudományoktól a gépészetig terjedően, a társadalomtudományokat és a humán kutatásokat is beleértve, a tudományos kutatás széles spektrumát kell képviselniük. Nem kívánatos azonban, hogy egy adott tudományág vagy egy bizonyos kutatási vonal képviselőinek tartsák őket, vagy saját maguk annak tekintsék magukat; széles látókörrel kell rendelkezniük, amelyben együttesen mutatkozik meg a kutatásban – ezen belül a tudományágak közötti és a több tudományágat érintő kutatásban – elért fontos eredmények és az Európa-szintű, kutatással kapcsolatos szükségletek megértése.

Azon túlmenően, hogy tudósként és kutatóként megalapozott hírnévvel rendelkeznek, a tagoknak együttesen a – nem csupán Európában, de világ más, kutatásban élenjáró részein szerzett – tapasztalatok széles palettáját kell képviselniük. Lehetnek ezek az alapkutatások támogatásában és előmozdításában, vagy az egyetemi, akadémiai, ipari kutatás és oktatás megszervezésében és lebonyolításában szerzett tapasztalatok ugyanúgy, mint a nemzeti és nemzetközi kutatási tevékenységeknek, a vonatkozó kutatásfinanszírozási rendszereknek, és az Európai Kutatási Tanácsot körülvevő szélesebb politikai környezetnek az ismerete.

A tagságnak képviselnie kell a kutatótársadalom különféle összetevőit és a kutatást végző tudományos intézmények sokféleségét; kívánatos, hogy a tagok között legyenek olyanok, akik tapasztalatokkal rendelkeznek az egyetemek, a kutatóintézetek, az akadémiák, a finanszírozó testületek világában, az üzleti és ipari kutatás területén, illetve olyanok, akik nem csak egyetlen országban tevékenykedtek. Célszerű néhány tagot az Európán kívüli kutatói közösségből is bevonni.

II. MELLÉKLET

A tudományos tanács 22 alapító tagjának jegyzéke

Dr. Claudio BORDIGNON, San Raffaele Tudományos Intézet, Milanó

Prof. Manuel CASTELLS, Katalán Szabadegyetem

Prof. Paul J. CRUTZEN, Max Planck Kémiai Kutatóintézet, Mainz

Prof. Mathias DEWATRIPONT, Université Libre de Bruxelles

Dr. Daniel ESTEVE, CEA Saclay

Prof. Pavel EXNER, Doppler Intézet, Prága

Prof. Hans-Joachim FREUND, Fritz-Haber-Intézet, Berlin

Prof. Wendy HALL, Southamptoni Egyetem

Prof. Carl-Henrik HELDIN, Ludwig Rákkutató Intézet

Prof. Fotis C. KAFATOS, Imperial College London

Prof. Michal KLEIBER, Lengyel Tudományos Akadémia

Prof. KROÓ Norbert, Magyar Tudományos Akadémia

Prof. Maria Teresa V.T. LAGO, Portói Egyetem

Dr. Oscar MARIN PARRA, Instituto de Neurociencias de Alicante

Prof. Lord MAY, Oxfordi Egyetem

Prof. Helga NOWOTNY, Wissenschaftszentrum, Bécs

Prof. Christiane NÜSSLEIN-VOLHARD, Max-Planck Fejlődésbiológiai Intézet, Tübingen

Prof. Leena PELTONEN-PALOTIE, Helsinki Egyetem és Országos Közegészségügyi Intézet

Prof. Alain PEYRAUBE, CNRS, Paris

Dr. Jens R. ROSTRUP-NIELSEN, Haldor Topsoe A/S

Prof. Salvatore SETTIS, Scuola Normale Superiore, Pisa

Prof. Rolf M. ZINKERNAGEL, Zürichi Egyetem