6.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/76

(1)

A 2004. január 31-i, 2004. április 6-án iktatott levélben a Szerződés 88. cikke (3) bekezdése szerint bejelentették a támogatást.

(2)

A 2004. június 1-i, 2004. augusztus 12-i és 2005. február 16-i leveleiben a Bizottság arra kérte Hollandiát, hogy küldjön kiegészítő információkat. A 2004. július 5-i, 2004. július 7-én iktatott levelében, a 2004. december 17-i, 2005. január 3-án iktatott levelében, valamint a 2005. március 15-i, 2005. március 23-án iktatott levélében Hollandia megválaszolta a Bizottság kérdéseit.

(3)

A 2005. május 5-i levelében a Bizottság értesítette Hollandiát, hogy a bejelentett támogatással kapcsolatosan elindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(4)

A Bizottság eljárást megindító határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). Ebben a Bizottság felszólította az érdekelteket, hogy nyújtsák be a támogatással kapcsolatos észrevételeiket.

(5)

A 2005. június 10-i levelében Hollandia küldött néhány észrevételét.

(6)

A Bizottság kapott észrevételeket az érdekeltektől. Azokat továbbította Hollandiának, amelynek lehetősége nyílt reagálni; a Bizottság a 2005. október 14-én kelt levélben megkapta Hollandia észrevételeit.

(7)

Hollandia úgy döntött, hogy támogatást nyújt a Holland Malt BV-nek a „Regionale investeringsprojecten 2000” nevű regionális beruházási támogatási program keretében (a továbbiakban: „IPR-program”). A Bizottság 2000-ben (3) jóváhagyta ezt az IPR-programot; valamint 2002. február 18-án a módosítását (4), amelynek következtében az IPR-programot alkalmazhatóvá tették a Szerződés I. mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozási és kereskedelmi ágazataira.

(8)

A jelen ügy a Holland Malt BV egyik beruházási projektjéhez nyújtott támogatására vonatkozik. A Holland Malt BV (a továbbiakban: Holland Malt) a Bavaria NV sörfőzde, valamint az észak-holland és német gabonatermelők szövetkezete között létrejött vegyes vállalkozás. A támogatást az Eemsmond városában található Eemshavenben létesítendő malátagyár megvalósítására szánták. Ennek a beruházásnak köszönhetően a különböző szakaszokat (a sörárpa tárolása és feldolgozása, valamint a malátagyártás és -kereskedelem) egyetlenegy láncolatába lehetett integrálni.

(9)

A holland gazdasági minisztérium úgy határozott, hogy az 55 millió eurót kitevő, támogatásra jogosult beruházásoknak a bruttó 13,5 %-át (nettó 10 %-át), legfeljebb 7 425 000 euró összeghatárig támogatja. Tekintettel arra, hogy itt a Szerződés I. mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozási és kereskedelmi ágazataira vonatkozó beruházási projektnek nyújtott támogatásról van szó, és hogy a projekt támogatásra jogosult költsége magasabb 25 millió eurónál, ezért a Mezőgazdasági ágazat állami támogatására vonatkozó közösségi iránymutatások  (5) (a továbbiakban: az iránymutatások) 4.2.6. pontja értelmében a támogatást a Bizottságnál be kell jelenteni.

(10)

Holland Malt a beruházás mellett döntött, miután a holland állam a 2003. december 23-i levelében elkötelezte magát a támogatásra. A megállapodás azzal a feltétellel jött létre, hogy a támogatást az Európai Bizottság jóváhagyja. Holland Malt, eemshaveni építési munkálatai 2004 februárjában kezdődtek. A malátagyár 2005 áprilisában kezdte működését.

(11)

A Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás elindításánál a Bizottság az alábbi megfontolásokat vette alapul:

(12)

Miután a Bizottság megállapította, hogy ebben a szakaszban a támogatás valószínűleg megfelel a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében meghatározottaknak, megvizsgálta, hogy a támogatás a kivételek alapján a közösségi piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(13)

Tekintettel a támogatás tulajdonságaira, az egyetlen szóba jöhető kivétel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés, amelyben meghatározták, hogy az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás közös piaccal összeegyeztethető, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(14)

Mivel itt a mezőgazdasági termékek feldolgozási és kereskedelmi ágazataira vonatkozó beruházási projektnek nyújtott támogatásról van szó, ezért a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a támogatás megfelelt-e az iránymutatások 4.2. pontjában meghatározott összes feltételnek. Az alábbiak miatt a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a 87. cikke (3) bekezdése c) pontja ebben az esetben érvényes.

(15)

Az iránymutatások 4.2.5. pontjában meghatározták, hogy nem nyújtható támogatás a mezőgazdasági termékek feldolgozási és kereskedelmi ágazataiba történő beruházásokra, amennyiben nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az érintett termékeknek rendes értékesítési lehetőségei vannak a piacon. A Bizottság számára az eljárás megindításakor rendelkezésére álló adatok alapján nem lehetett kizárni, hogy a malátapiacon túltermelés állt fenn.

(16)

A Holland Malt arra hivatkozott, hogy a kiváló minőségű „Prémium maláta” előállítása a „Prémium sör” termelését szolgálja, és hogy ennek a fajta malátának és sörnek a piaca még fejlődőben van. Mindazonáltal nem volt egyértelmű az eljárás elindításakor, hogy a „Prémium maláta” és a „Prémium sör” nem pusztán egyszerű marketingfogalmak, és ezért nem felelnek meg a különleges termék elkülönített piacának, amely esetében a túlteremlés kizárható lenne.

(17)

A Bizottság észrevételeket kapott az alábbiaktól:

(18)

A finn malátagyártók szövetsége azért ellenzi a Hollandia által, a Holland Malt BV-nek nyújtandó támogatást, mivel szerinte az állami támogatások zavarják a piac működését. Megjegyzi, hogy a közösségi malátaágazatban kb. 1 millió tonnás túltermelés áll fenn, és hogy ezért a következő években a kínálatot 10 %-kal kellene csökkenteni. A Holland Malt azon állításával kapcsolatosan, hogy a Holland Malt „prémium malátát” a „prémium sör” termelésére szállít, a finn malátagyártók szövetsége arra utal, hogy a meglévő közösségi malátagyártók a piacot sokféle malátafajtával tudják ellátni, a kiváló minőségi „prémium malátát” is beleértve.

(19)

A brit malátagyártók szövetsége kifejezett álláspontja, hogy a malátagyártóknak nyújtandó állami támogatásokat kifejezetten be kell tiltani. Utal a malátaágazatot képviselő európai szövetség, az Euromalt 2004. évi, Bizottságnak küldött levelére, amelyben az előbbi kifejezi, hogy a mostani, mind a közösségi, mind a világpiaci túltermelésre való tekintettel nem szabadna állami támogatást nyújtani újabb malátatermelőknek (6). A szövetség szerint a tagállamok malátakínálata 8,8 millió tonna a körülbelül 5,9 millió tonnás kereslet mellett. Ez egy potenciális, 2,9 millió tonnás közösségi exporttöbbletet eredményez olyan világpiacra, amelyen évente 4,3 millió tonna kerül értékesítésre. A 2003/2004-es gazdasági évben a Közösségben 2,48 millió tonna malátára adtak ki kiviteli engedélyeket. A 2005 júniusában véget érő gazdasági évben ez 2,22 millió tonnára csökkent, amely a nehéz piaci helyzetre, valamint a közösségi malátagyártók korlátozott piaci lehetőségére utal. A brit malátagyártók szövetsége a közösségi malátatöbbletet 500 000 tonnára becsüli, amely az új, még induló kapacitásnak, valamint Oroszország és Kelet-Európa önellátásának megvalósulásából szármázó exportkereslet csökkenésének a kombinációja miatt majdnem 1 millió tonnára fog nőni. A brit malátagyártók szövetsége szerint ez a túltermelés arra vezetett, hogy a mostani malátapiac árai olyan szintre csökkentek, amely már nem fedezi az önköltségeket. Továbbá a brit malátagyártók szövetsége vitatja, hogy azért létesült volna az új holland üzem, hogy prémium malátát termeljen a prémiumpiacokra. A termelési ágazat jelentősen konszolidálódott és a malátagyárak vásárlóinak többsége csakis olyan kiváló minőségű malátát szeretne, amely megfelel a szigorú (és sokszor általános) követelményeinek valamint az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. A malátapiac prémiumszektorba és nem-prémiumszektorba történő felosztásának a brit malátagyártók szövetsége szerint nincs reális alapja.

(20)

A német malátagyártók szövetségét nagyon aggasztja Hollandia szándéka, hogy állami támogatást nyújtson a Groningen tartományban létesítendő malátagyárra. A német malátagyártók szövetsége szerint a közösségi kivitel a hagyományos értékesítési területekre, mint pl. a Mercosur-országokba és Oroszországba/Ukrajnába ezen országok saját malátagyártási kapacitása fejlődésének, valamint az importtal szembeni védelemnek köszönhetően jelentősen csökkeni fog. Amellett a tengerentúli versenytársaknak, mint Kanadának és Ausztráliának a versenyhelyzete erősebb, mivel közelebb fekszenek a távol-keleti és délkelet-ázsiai növekvő sörpiacokhoz, valamint a kormányuk liberális kereskedelmi politikájának köszönhetően. Ezzel egyidejűleg stagnál a maláta értékesítése a belső piacon, amely körülbelül 1 millió tonnás túltermeléshez vezet a Közösségen belül. A német malátagyártók szövetsége nem jó érvnek találja a sörárpa helyi termelésének elősegítését. Megjegyzi, hogy a malátaipar már felvásárolja az egész holland sörárpa-termést, és hogy a groningeni új malátagyár ezért függeni fog az árpaimporttól.

(21)

A francia malátagyártók szövetsége ellenzi az új közösségi malátagyárak állami támogatását. Ugyanarra az Euromalt levelére hivatkozik, mint a brit malátagyártók szövetsége, és ugyanazokat a termelési, import- és exportadatokat említi. A malátát jelenleg olyan áron értesítik, amely nem fedezi az önköltségeket. A francia malátagyártók szövetsége szerint nem igazolható a holland beruházás azzal, hogy a kiváló malátának külön piacára hivatkozzanak, mivel a sörfőzdék többsége ugyanolyan kiváló minőséget keres. Végül a francia sörfőzdék szövetségének az az álláspontja, hogy a közösségi malátaiparnak ki kellene zárnia az elavult technológiával dolgozó malátagyárakat, hogy javulhassanak a piaci feltételek.

(22)

A dán malátagyártók szövetsége kifogást emel a Holland Maltnak nyújtandó állami támogatás ellen. A szövetség álláspontja szerint az egész világon a malátaipar szabad piaci feltételeken alapul. A malátaszegmensre a magántulajdon jellemző és fejlődik magánberuházások révén. A 7,4 millió euró nagyságú állami támogatás megzavarná a versenyt és a támogatást élvező vállalatot indokolatlan előnyhöz jutatna, főleg a lehívás utáni első években. A dán malátagyártók szövetsége elutasítja amellett a „prémium maláta” és „általános maláta” különbségére vonatkozó érvelést. A maláta egy általános termék, amelynek könnyebb változatai is vannak, de amelynek bizonyos, a sörfőzdék által meghatározott minőségi követelményei is vannak. Végül a dán malátagyártók szövetsége nem talál olyan helyi vagy regionális okokat, amelyek indokolják, hogy támogatni kell az Eemsmond régióban található beruházást, mivel ez egy normálisan fejlett hollandiai régió, amely szorosan kapcsolódik az árpa és maláta ellátási láncolatához.

(23)

Az az érdekelt, aki a lehetséges károkra való tekintettel kérte a személyazonossága bizalmas kezelését, a következő okok miatt ellenzi a támogatást. A prémium maláta és általános maláta közti különbség mesterségesnek találja, nem talál olyan helyi vagy regionális okokat, amelyek indokolják, hogy támogatni kell a beruházást és azt gondolja, hogy a támogatás megzavarja a malátapiaci versenyt, amelyet a magántulajdon és a magánberuházások jellemzik.

(24)

A holland mezőgazdasági és kertészeti szövetség (LTO Nederland) véleménye az, hogy az Eemshavenben található Holland Malt nevű malátagyárnak nagy jelentősége van a régió földművelésére. A malátagyár tengeri kikötő melletti fekvése, valamint a maláta- és sörpiac kiváló minőségi szegmensre irányuló gyártási folyamat a Hollandia északkeleti részében található földművelésnek fontos szociális-gazdasági perspektívát nyújt. Ez ösztönzi az ebben a gyártási folyamatban hasznosítható búzák termelését. A termelők árpája a teljesen nyilvántartott és tanúsított, integrált láncolatnak része, amelynek végterméke a kiváló minőségi sör. Ennek a régiónak a két legfontosabb termése a keményítőburgonya és a cukorrépa. De a Közösségi politika hatékonyságát és reformját szolgáló javítások arra vezettek, hogy ezeknek a terméseknek a területe csökkent. A sörárpa az egyike azon kevés jövedelmező, e termékeket pótló alternatívák közül lenne. Ezért a termelők ígérték, hogy pénzügyileg támogatják a Holland Maltot.

(25)

Agrifirm teljes egészében támogatják a Holland Maltnak nyújtott támogatást. A Bavaria sörfőzdével együttműködik a Holland Malt nevű vegyes vállalatban, amely a sörárpa termelését, tárolását és feldolgozását láncolatba integrálta. Agrifirm szerint Holland Malt gyártási és tárolási berendezéseit egyedülálló esélyeket nyújt. A sörárpa termelése jobb kilátásokat nyújt a régió gazdáinak. Azzal, hogy a régió gazdái a sörárpa termelésére központosulnak, hasznot húzhatnak a prémium sör piacában rejlő növekedési perspektívákból. Új ipari tevékenységet hoznak létre Észak-Hollandiában azáltal, hogy a logisztikai előnyöket kiaknázva az Eemshavenben építik. A holland kormány, a támogatásról szóló döntése alapul szolgál annak, hogy a projekt első kritikus éveiben megvalósítható legyen az üzemeltetés.

(26)

Holland Malt szerint fenntartható az, hogy létezik külön piac prémium sörre és prémium malátára. A prémium malátapiacon könnyen találhatók értékesítési lehetőségek a Holland Maltféle HTST-malátára („magas hőmérséklet, rövid idő”). A HTST-maláta növeli az íz, aroma és gyöngyözése stabilitását és ezért a sör eltarthatóságát. A Holland Malt a Weihenstephan-Müncheni Egyetem levelére hivatkozik, amelyben megerősítik, hogy a szabadalmaztatott technológia olyan malátát eredményez, amelyet egyértelműen az általános malátától lehet megkülönböztetni (7). Amellett az egyik prémium sör főzője elismeri a Holland Malt levelének mellékletében a HTST-maláta egyedülálló tulajdonságait. A HTST-maláta egyébként magasabb árkategóriába tartozik, mint a többi malátagyár malátája. Az egyedülálló fizikai tulajdonságoknak, az érezhető minőségnek, valamint a magasabb árkategóriának köszönhetően a Holland Malt szerint több mint valószínű, hogy a HTST-maláta és a normális maláta nem vagy alig helyettesítik egymást. A HTST-maláta valószínűleg saját keresletet és piacot generál. A Holland Malt szerint ezért a beruházás szükségszerűen nem eredményez a normális malátapiacon 55 000 tonnás kapacitásnövekedést.

(27)

A Holland Malt amellett megjegyzi, hogy Holland Maltba történő beruházás a világpiacon fennálló túltermelés ellenére nem kell, hogy még több kapacitáshoz vezessen. Mivel a Holland Malt tengeri kikötő mellett fekszik, a malátagyár inkább értékesítési lehetőségeket talál a maláta exportpiacán. Miközben a nem tenger mellett fekvő európai malátaágazatnak a növekedési perspektívai csökkenhet a nyugat-európai csökkenő malátakereslet miatt, a malátakivitel lényeges növekedési perspektívákat nyújt. A Holland Malt szerint három, 2005. évi jelentésben erősítik ezt (8). Ezekből a jelentésekből kiderül, hogy az ázsiai, latin-amerikai, afrikai és kelet-európai feltörő piacok a malátának a legmagasabb követelményeket támasztanak, és hogy az európai malátaágazatnak a malátája magas minőségének köszönhetően versenyelőnye van. A Holland Malt megjegyzi, hogy nem nehéz találni normális értékesítési lehetőségeket a malátájára és hivatkozik arra is, hogy 2005-ben megtelt a megrendelési nyilvántartása, miközben a második egymást követő évben több malátát a megtermeltnél értesít. A Holland Malt még azt is megjegyzi, hogy a wageningeni és lieshouti zárt kapacitásával ellátja a nyugat-európai, zsugorodó piacot, miközben az eemshaveni új kapacitás a növekedő exportpiacra irányul. A malátapiac kapacitásának nettó növekedése kevesebb lesz a Bizottság 2005. május 5-i levélben meghatározottnál. A Holland Malt kifejti, hogy az eemshaveni berendezésbe történt beruházás sokkal jobban befolyásolja a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet, mint a tagállamok közti kereskedelmet, mivel a malátaexport olyan piaci szegmens, amely független attól a szegmenstől, amelyen a hazai malátaszállítók tevékenykednek. A Holland Malt hangsúlyozza, hogy a világpiaci helyzet azért nem akadályozta meg a Bizottságot, hogy a litvániai malátagyárnak nyújtott beruházási támogatást hagyjon jóvá.

(28)

A Holland Malt állítja, hogy a beruházásnak pozitív hatása van az észak-hollandiai és németországi régió vidékfejlesztésére. A sok gazdának (körülbelül 1 800) ezzel alternatív gazdálkodás jön létre. A gazdák így kiváló minőségi sörárpát termelnek egy növekedő piacra, amely a takarmányárpával ellenére nem a közösségi intervenciós szabály alá esnek. Azon kívül a sörárpa termelése kevésbé káros a környezetre, mint a takarmányárpáé. Továbbá a Holland Malt megjegyzi, hogy a malátatermelési és tárolási integrált berendezése hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz.

(29)

Groningen tartomány a Holland Maltnak nyújtott beruházás mellett foglalt állást. A régió a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatására utal. Továbbá meghangsúlyozza a projekt keretében alkalmazott innovációs technológiát, valamint az Eemshaven fejlesztésének adott lökést, egyebek között egy mezőgazdasági ipari park megvalósulása miatt. A tartomány amellett a beruházás, azokra a gazdákra kifejtett serkentő hatására mutat, akiknek nehézségei vannak a hagyományos, helyi terméssel, mint pl. a keményítőburgonyával. Ha átváltanak sörárpára, akkor jobb perspektívái lesznek.

(30)

Hollandia a 2005. június 10-i levelében az eljárás elindítására reagált. A 2005. október 14-i levelében Hollandia reagált a harmadik érdekeltek észrevételeire, miután kérte a válaszadási határidő hosszabbítását.

(31)

Az első levélben Hollandia kifejti, hogy amennyiben a nem tenger melletti európai malátaágazat növekedési perspektívai csökkennének a nyugat-európai csökkenő kereslet miatt, akkor a malátakivitel lényeges növekedési perspektívákat kínál. Mivel a Holland Malt tengeri kikötő mellett fekszik, ebből előnyt húzhat. Ebben az értelemben a malátapiac hasítottnak mondható. A Holland Malti beruházás nem befolyásolja a nyugat-európai helyi, nem tenger melletti malátagyárak számára egyre zsugorodó piacát. Hollandia kijelenti, hogy 2004/2005-ben a Közösség hasonló malátamennyiségekre adott ki kiviteli engedélyeket, mint 2003/2004-ben, és kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kiviteli engedélyekkel kapcsolatos legaktuálisabb adatokat. Továbbá Hollandia azon véleményen van, hogy létezik a Holland Maltféle kiváló minőségi maláta számára egy speciális piaci szegmens. Erre utal a Weihenstephani egyetem levele is, amelyben igazolják a HTST-maláta megkülönböztető tulajdonságait.

(32)

A harmadik érdekeltek észrevételeire reagálva Hollandia kifejti, hogy a maláta világpiaca a következő években nőni fog. A 2005. október 4-5-én rendezésre került, sörárpa témában tartott tanácskozásra hivatkoznak, amelynek keretében a Nemzetközi Búzatanács (9) megjósolta, hogy a maláta összmennyisége 2010-ben 10 %-kal nő. Ezen a tanácskozáson a Rabobank jelentette, hogy az összsörfogyasztás évi 2 %-kal nő, elsősorban a feltörő piacok, mint Dél-Amerika, Afrika, Oroszország, Délkelet-Ázsia és Kína növekvő sörfogyasztása miatt. A tenger melletti és tömegtermelésre képes malátagyárak hasznot húzhatnak ebből. Hollandia az Euromalt 2005 augusztusában kelt levelére (10) hivatkozik, amelyben szerepel, hogy be kell zárni a kis, régi és nem hatékony gyártási kapacitást. Ugyanabban a levélben szó van a malátaágazat legalább500 000–700 000 tonnás túltermeléséről. Hollandia szerint ez a szám napi 24-órás, heti 7 napos és évi 365 napos termelésre alapul. Megállási időszakokat nem vettek figyelembe, ami miatt nem biztos, hogy valóban szó van túltermelésről. Hollandia amellett a Frontier Economics nevű kutatóiroda, a Holland Malt (földtani piaca és innovációs szempontjai)ról szóló jelentésére (11) utal. A jelentés következtetése a következőképpen hangzik: semmi jel nincs arra, hogy a Holland Maltnak nyújtott támogatás miatt a többi európai gyártók maláta értékesítésében változás következne be, függetlenül azoktól, amelyek mindenképpen bekövetkeznek. Nincs semmilyen információ arra, hogy a támogatás odaítélése a rendes maláta gyártóinál esetlegesen fennálló túltermelést súlyosbítja. Hollandia kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a HTST-maláta – a kiváló minőségi malátafajta, amely a sör „öregedését” megelőzi – elkülönített piacának létezését. Továbbá Hollandia 12 000 tonna malátakapacitás további bezárására rámutat, amely a meglévő kapacitással összefüggő összes bezárását 77 000 tonnára teszi. A plusz kapacitás az egész közösségi kapacitásnak a 0,5 %-át teszi ki, amely nem zavarja meg a közösségi malátapiacot. Végül Hollandia megjegyzi, hogy a támogatást, amelyet nyújtani kíván, csak az Eemshaven hátrányos fekvésének kompenzálására nyújtja, valamint azért, hogy Holland Maltnak hasonló versenyfeltételei legyenek (támogatás nélkül hasonlóan beruháztak volna a terneuzeni tengeri kikötőben található malátagyárba).

(33)

Az intézkedés árpát feldolgozó vállalat támogatását érinti. A Tanács a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK sz. rendelete 23. cikke értelmében (12) a Szerződés 87., 88. és 89. cikkei az ebben a rendeletben megnevezett termékekre alkalmazandók. Ezért az ágazat, amelyre jelen intézkedés vonatkozik, az állami támogatásokról szóló közösségi előírások alá esik.

(34)

Az EK-szerződés 87. cikke, (1) bekezdése értelmében azok az állami támogatási intézkedések vagy bármilyen állami eszközökkel támogatott intézkedések, amelyek torzítják, vagy torzíthatják a versenyt bizonyos cégek vagy bizonyos termelő vállalatok előnyben részesítése miatt, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal, amennyiben ez a támogatás a tagállamok közötti kereskedelemre kedvezőtlenül kihat.

(35)

Az intézkedés egy közvetlenül végrehajtott beruházási támogatásból áll. Abban az értelemben szelektív, hogy egyetlenegy vállalkozást, mégpedig Holland Maltot előnyben részesít.

(36)

A Bíróság törvénykezése szerint a vállalkozás versenyhelyzete, az állami támogatásból kifolyó javulása bizonyíték arra, hogy a hasonló támogatást nem élvező vállalkozásokkal szembeni versenyt megzavarták (13).

(37)

Az intézkedés kedvezőtlenül hat a tagállamok közötti kereskedelemre, amennyiben nehezíti a többi tagállamból történő importot, vagy megkönnyíti a többi tagállamba történő kivitelt. Ebben ügydöntő, hogy a közösségen belüli kereskedelem a vitatott intézkedés miatt máshogyan alakul-e vagy alakulhat-e.

(38)

A jelen intézkedés által érintett termékkel (maláta) jelentős mértékben kereskednek a közösségen belül. 2004-ben a közösségben körülbelül 1,3 millió tonna malátával kereskedtek. Ez a 2004. évi egész közösségi malátatermelés körülbelül 15 %-át tette ki (14). Ezért az ágazat konkurenciának van kitéve. Fennáll a veszély, hogy a közösségen belüli kereskedelem az intézkedésnek köszönhetően máshogyan alakul.

(39)

Az érintett intézkedés ezért a Szerződés 87. cikke, (1) bekezdése szerinti támogatás.

(40)

A 87. cikk, (2) és (3) bekezdésében néhány, a Szerződés 87. cikke, (1) bekezdésben foglalt tilalom alóli kivételt határoztak meg.

(41)

Az intézkedés jellegére és céljaira való tekintettel a 87. cikk, (2) bekezdésében felsorolt kivételek nem alkalmazhatók. Hollandia sem kérte a 87. cikk, (2) bekezdésének alkalmazását.

(42)

A 87. cikk, (3) bekezdésében más támogatási formákat neveznek meg, amelyek a közösségi piaccal összeegyeztethetők. Hogy valóban a Szerződéssel összeegyeztethetők-e el kell bírálni a Közösség álláspontja felől, és nem csak egy bizonyos tagállam álláspontja felől. A közösségi piac jó működése érdekében a 87. cikk, (3) bekezdésében felsorolt kivételeket szigorúan értelmezni kell.

(43)

A 87. cikk, (3) bekezdés, a) pontjával kapcsolatosan arra kell mutatni, hogy a támogatás kedvezményezettje nem olyan régióban települt le, ahol a gazdasági fejlődés nem különösen kedvezőtlennek mondható a Regionális támogatásokról szóló útmutatások  (15) értelmében (a GDP/lakó az kevesebb a közösségi átlag 75 %-ánál). A Szerződés 87. cikke, (3) bekezdése, a) pontja ezért az I. sz. mellékletben felsorolt termékek gyártásának, feldolgozásának vagy értékesítésének támogatását nem igazolja.

(44)

A 87. cikk, (3) bekezdés, b) pontjával kapcsolatosan megjegyezendő, hogy a szóban forgó intézkedés nem vonatkozik olyan fontos, közös európai érdekű projektnek a megvalósítására, vagy az egyik tagállamban bekövetkezett súlyos gazdasági zavar megszüntetésére.

(45)

A támogatást sem arra szántak vagy alkalmas arra, hogy a 87. cikk, (3) bekezdés, d) pontját valósítsa meg.

(46)

A 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő, az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piac szabályaival, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben

(47)

Mivel Holland Malt nem kis- vagy középvállalkozás a Bizottság definíciója értelmében (16), az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendelet (17) nem alkalmazható. Az iránymutatások 4.2. pontja alapján kell értékelni, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásába történt beruházásoknak a támogatása a 87. cikk, (3) bekezdés, c) pontjával összeegyeztethető-e.

(48)

Az iránymutatások 4.2.3. pontja szerint a támogatható kiadások ingatlanok, új gépek és berendezések – a számítógépes programokat beleértve – építésére, megszerzésére vagy javítására vonatkozhatnak. A támogatás nem lehet több az 1. célrégiók támogatható beruházások 50 %-ánál, valamint a többi régiókban nem lehet több 40 %-nál.

(49)

Ezek a feltételek teljesültek, mivel a támogatást nyújtották az épületek építésére, az épületek és berendezések helyéül szolgáló telkek megvételére. Amellett Hollandia a bejelentett támogatást a támogatható költségek legfeljebb 13,5 %-ára nyújtotta.

(50)

Az iránymutatások 4.2.3. pontjában továbbá kikötötték, hogy a beruházási támogatást csak olyan vállalkozásoknak szabad odaítélni, amelyek kilátásainak a megítélése bizonyítja, hogy a vállalkozás gazdasági szempontból életképes. A vállalkozásnak a környezet, higiénia és az állatok kímélete terén meg kell felelnie a közösségi minimumszabványoknak.

(51)

Megfeleltek ezeknek a feltételeknek. Hollandia mind Bavaria NV-ra, mind Agrifirmre vonatkozóan a gazdasági életképességükkel kapcsolatosan elegendő biztosítékot nyújtott. Azonkívül megfelelően igazolták, hogy a malátagyár a környezet, higiénia és az állatok kímélete terén a közösségi minimumszabványoknak megfelel.

(52)

Az iránymutatások 4.2.5. pontjában meghatározták, hogy nem szabad támogatást nyújtani olyan beruházásoknak, amelynek termékeire nincs értékesítési lehetősége a piacon. A megfelelő szinten ezt meg kell ítélni a szóban forgó termékek, a beruházások fajtája valamint a meglévő és várható kapacitás alapján. Amellett az esetleges termelést korlátozó intézkedéseket vagy a közösségi piacszervezés keretében hozott, a közösségi támogatásokat korlátozó intézkedéseket is számításba kell venni.

(53)

A Szerződés 88. cikke, (2) bekezdése szerinti eljárást azért indították, mert az eljárás elindításakor, a Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján nem lehetett kizárni a malátapiacon való túltermelést.

(54)

Hollandiának és a Holland Maltnak, az eljárás elindításával kapcsolatos észrevételei lényegében három pontra vonatkoznak. Először is vitatják a malátapiac túltermelését (de Hollandia és a Holland Malt nem vitatja azt a tényt, hogy a projekt további kínálathoz vezet a malátapiacon). Másodszor megjegyzik, hogy az eemshaveni gyárba történő beruházás jobban befolyásolja majd a harmadik országok közötti kereskedelmet, mint a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel a malátaexport olyan piaci szegmens, amely független attól a szegmenstől, amelyben a nem tenger melletti malátaszállítók működnek. Harmadszor abból kell kiindulni, hogy általános malátára és prémium malátára elkülönített piacok vannak.

(55)

A Bizottság mind világi, mind közösségi szinten megvizsgálta a malátagyártás és -kereskedelemmel kapcsolatos helyzetet. Mivel az Eurostat statisztikai a malátával kapcsolatosan hiányosak (néhány ország gyártási és kiviteli adatai hiányoznak vagy bizalmasak), a Bizottság az Euromalt, a Nemzetközi Búzatanács adataira, valamint H.M. Gauger, a sörárpapiacról szóló jelentésére támaszkodott.

(56)

A világpiacot illetően, az Euromalt adataiból kiolvasható, hogy a malátagyárak mostani szállítási kapacitása jelentősen több mint a kereslet, és hogy ez még a következő években is így lesz. Euromalt 2005. augusztusban kelt levele (18) az alábbi, a világ malátakapacitásáról szóló táblázatot tartalmazza.

Világ malátakapacitása

(57)

Mint ahogy az a táblázatból kiolvasható, 2004-ben a világ malátakapacitása körülbelül fél millió tonnával több volt, mint a kereslet. A 2006. évre vonatkozó becslések arra utalnak, hogy ez a túltermelés körülbelül 2 millió tonnára nő majd.

(58)

Az Euromalt levelében az áll, hogy a világ sörtermelése az elvárások szerint évente legalább 1-2 %-kal növekszik. Ez az átlagnövekedés néhány „új” sörterület (Dél-Amerika, Afrika, Oroszország, Délkelet-Ázsia és Kína) kétszámjegyű növekedésének, valamint a „régi” régiók (Nyugat-Európa és Észak-Amerika) visszaesésének eredménye. A növekedő területeken létrejött sörfőzdékbe történt beruházásoknak a hatékonysága, valamint a „könnyebb” sörök tendenciája szintén a sör literenként használt maláta mennyiségének drasztikus csökkentését eredményezte. Euromalt levonja azt a következtetést, hogy a sör iránt növekvő kereslet a következő években nem társul a maláta iránt növekvő keresletével. A sörfogyasztás növekvési modellje és annak megjósolt folytatása túl nagyon serkentette a plusz maláta-világkapacitás megvalósítását, mégpedig úgy, hogy a mostani világkapacitás jelentősen több mint a kereslet, ami még egy pár évig így is lesz. Euromalt szerint továbbra is be kell ruházni malátaházakba, de az exportpiacok további hanyatlása esetén Európában nem lesz szükség újabb plusz kapacitásra.

(59)

A mostani túltermelést a világban a malátára vonatkozó visszaeső eladási számok igazolják, amelyeket a Nemzetközi Búzatanács a Brüsszelben 2005. október 4-én és 5-én megtartott, sörárpáról szóló munkaértekezletén közölt (19). A Nemzetközi Búzatanács szerint a maláta világkereskedelme két év alatt visszaesett a 2002/2003. évi 5,621 millió tonnáról 2004/2005. évi 5,275 millió tonnára (az utóbbi szám becsült adat). A 2005/2006. évre a Nemzetközi Búzatanács azt várja, hogy a maláta forgalmazott mennyisége tovább csökken. A csökkenő tendencia kiderül a 2004/2005. évben nyilvántartott kiviteli engedélyek a 2003/2004. évihez képest (2 477 849) csökkenő számából (2 219 661 tonna), miközben a 2005/2006. évről szóló elvárások még alacsonyabbak a 2004/2005. évi számnál (20). Az RM International (21), a malátapiacról szóló jelentéséből is úgy tűnik, hogy túltermelésre utal, mégpedig az új malátaházak magasabb alapkapacitása miatt, valamint amiatt is, hogy a világ sörtermelése kevésbé nőtt az elmúlt években, ezért az új malátatermelést a kereslet kevésbé gyorsan szívja fel.

(60)

A 2005. október 14-i levelében Hollandia megjegyzi, hogy 2010 körül a maláta iránti világkereslet várhatóan 10 %-kal nő. Hivatkoznak a Nemzetközi Búzatanács a Brüsszelben 2005. október 4-én és 5-én megtartott, sörárpáról szóló munkaértekezletén elhangzott előadásra. Azonban az előadásban elhangzott, hogy a 2010-es prognózisokat illetően a világ malátakapacitása 10 %-kal nő. Nem tűnik jónak, hogy a világ malátakapacitását indikációként használjuk a keresletre, mint ahogy Hollandia azt teszi.

(61)

A következő években úgy tűnik, hogy a maláta világpiacán két fontos fejlemény megy végbe. Először nő a sörfogyasztás az „új” sörterületeken. De kérdéses, hogy mennyire tud a közösségi malátaágazat ebből profitálni.

(62)

A kínai sörtermelés növekedése nem vezetett a maláta-behozatal jelentős növekedéséhez. A Rabobank, a világ malátaágazatról szóló jelentése (22) szerint nem nőtt a maláta importált mennyisége, akkor sem, amikor 2002-ben jelentősen csökkentették a behozatali tarifát, mivel a kiterjedt kínai feldolgozóipar kedvez a sörárpa behozatalának.

(63)

A délkelet-ázsiai növekedett sörfogyasztás és -termelést nagyrészt az Ausztráliából történt nagyobb maláta-behozatal tette lehetővé, a közelségének, valamint az ezzel az országgal megkötött szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően.

(64)

A tengeri kikötők mellett fekvő közösségi malátaházak, mint pl. Holland Malt úgy tűnik, hogy jó helyzetben vannak, ha nézzük a dél-amerikai és afrikai növekvő maláta iránti keresletét. Dél-Amerikát illetően a most épülő argentin malátakapacitás esetleg tudná teljesíteni a maláta iránti növekvő keresletet. Azonkívül a Mercosur Venezuelával, és egyéb dél-amerikai országokkal történő bővítése valószínűleg a dél-amerikai malátakereskedelem növekedéséhez vezethetne.

(65)

Az oroszországi fejlemények a maláta világpiacának a második fontos tényezője. Oroszország összmalátakapacitása 1 millió tonna, most épül még 450 000 tonna kapacitás. Mivel a jó sörárpa rendelkezésére állása megelőzi a kapacitás kibővítését, azért Oroszország egyre önellátóbb lesz, és valószínűleg malátaexportőr lesz.

(66)

A fentiek alapján a Bizottságnak nincsenek jelei, hogy a következő években véget ér a maláta világpiacán most tapasztalható túltermelés. A maláta világkereskedelmével kapcsolatosan a Nemzetközi Búzatanács 2010-ig relatív stabil mennyiséget vár, mivel „az Oroszországban tapasztalható visszaesést a dél-amerikai növekedés kompenzálja”, mint ahogy ezt a 2005. októberben megtartott, a sörárpáról szóló munkaértekezleten elhangzott előadásban mondták.

(67)

Ami a maláta közösségi termelési kapacitását és kereskedelmét illeti, meg kell jegyezni, hogy a Holland Malt, az eemshavenben található malátagyára 2005. áprilisában kezdte működését. Euromalt 2005. augusztusában kelt levelében az áll, hogy a Közösségben még mindig legalább 500 000–700 000 tonnás túlkínálat van, annak ellenére, hogy néhány malátagyár túl alacsony jövedelmezőség miatt bezárt (a közösségi kapacitás 8 800 000 tonna, a fogyasztás 5 900 000 tonna és a kivitel 2 250 000 tonna).

(68)

Euromalt szerint a malátaágazatban a jövedelmezőség a 2005/2006. évben a sok veszteséges vállalkozás miatt eléri a mélypontját, amelynek költségeire csak részben fedezet van. Feltehetően az alacsony jövedelmezőség következtében a nagy német, Andernachban található malátagyártó Weissheimer 2006-ban csődöt jelentett. Amellett más malátagyártási egység zárt be véglegesen, egyebek között négy gyár az Egyesült Királyságban, kettő Németországban, és egy Franciaországban. Itt nagyobb vállalkozások régebbi egységeiről van szó. Más malátagyártók úgy döntöttek, hogy ideiglenesen bezárják kapacitásuknak egyik részét. Más esetben pótolták a régi malátatermelési kapacitást újabbal. Ebből kifolyólag H.M. Gauger a 2006. júliusi, közösségi összmalátakapacitást 8 800 000 tonnára becsüli (23), amellett a közösségi fogyasztásra és a közösségi kivitelre vonatkozó becslések egyeznek az Euromalt 2005. augusztusban kelt levelében feltüntettekkel. Ez még mindig körülbelül 600 000 tonna túltermelést jelentene.

(69)

2005. októberi levelében Hollandia felhozza, hogy az Euromalt által megnevezett, malátaágazatban tapasztalható 500 000 – 700 000 tonnányi közösségi túltermelés úgynevezett „name plate”-kapacitáson, vagyis 24 órás, heti hét napos és évi 365 napos termelésen alapul. A karbantartási, hibaelhárítási és javítási időszakokat, amikor a gyárak leállnak, nem is vettek figyelembe, ami miatt nem is biztos, hogy valóban szó van túltermelésről.

(70)

A Bizottság a közösségi malátaágazatban, az elmúlt években keletkezett tényleges kapacitásra és termelésre támaszkodott. A Bizottság az alábbi táblázatot H.M. Gauger 2004/2005. évi statisztikai áttekintéséből vette át, amelynek forrásaiként nemzeti statisztikák, Euromalt és Eurostat szolgáltak.

A Közösség összes malátakapacitása

(71)

A táblázatban szereplő adatok az összkapacitás legalább 98 % felhasználását mutatják 2002-2004-ben. A Frontier Economics (24) jelentésében szereplő számadatok hasonló felhasználási százalékot mutatnak. 2005-ben a felhasználási százalék alacsonyabb volt, mégpedig a közösségi malátatermelés 8,4 millió tonna volt 8,8 millió tonnás kapacitás mellett. A 2006/2007. forgalmazási évre 8,0 millió tonna össztermelést várnak 8,8 millió tonnás kapacitás mellett (25). Ezek az alacsonyabb felhasználási százalékok tükrözik a malátagyárak, az alacsony jövedelmezőséggel kapcsolatos reakcióját, azaz döntésüket, hogy kevesebb malátát gyártanak, és ideiglenesen bezárnak termelési kapacitást. A 2006/2007. évre a sörárpa rossz termése is lehet a magyarázat része. A 2002-2004. évi számadatok megmutatják, hogy lehetséges az össztermelési kapacitás 98 %-ának felhasználása. Az összkapacitás tényleges felhasználás magas százaléka még nem ok arra, hogy kétségbe vonjuk a közösségi malátaágazat túlteremlését.

(72)

A jövőben, ahogy azt az Euromalt 2005. augusztusában kelt levelében írták, „a kis, régi és nem hatásos kapacitást be kell zárni. Tekintettel néhány tagállam ágazatának struktúrájára ez egy lassú folyamat lesz”. Ez a folyamat 2006-ban úgy tűnik, felgyorsult. 2006 közepén úgy tűnik, hogy a közösségi malátatermelés megint egyensúlyban van a tényleges kereslettel, mivel a malátagyártók megtanulták, hogy korlátozni kell a termelésüket az eladási mennyiségekre (26). De a régi malátatermelési berendezések fent említett végleges bezárása után még mindig meghaladja a termelési összkapacitás a tényleges keresletet körülbelül 600 000 tonnával. Amellett nem várható, hogy a Közösségen belül a kereslet nő, tekintettel a stagnáló sörfogyasztásra, miközben a közösségi export olyan világkereskedelmi helyzetben történik, amely várhatóan a következő években aránylag stabil marad. Ezért a Bizottságnak nincsenek egyértelmű jelei arra, hogy a mostani túltermelési helyzetben hamarosan változás következne be.

(73)

Hollandiának és Holland Maltnak az a véleménye, hogy az eemshaveni gyárba történt beruházás jobban befolyásolja majd a harmadik országok közötti kereskedelmet, mint a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel a malátaexport olyan piaci szegmens, amely független attól a szegmenstől, amelyben a nem tenger mellett fekvő malátagyártók működnek.

(74)

A Bizottság elismeri, hogy a malátakapacitás egyik része olyan nem tenger mellett fekvő, kis magán/családi vállalkozásokból áll, amelyek elsősorban a belföldi piacra termelnek. De termelésük egyik része kivitelre is szánhatják, akkor más, főleg exportra irányuló malátagyárak (mint pl. Holland Malt) konkurenciájának vannak kitéve.

(75)

Amellett nagy csoportok vannak a közösségi malátaágazatban, amelyek malátájukat mind a Közösségen belül, mind azon kívül értékesítik. Holland Malt is ahhoz tartozik, miközben a tenger mellett olyan kikötőben fekszik, amelyből el lehet látni mind a közösségi piacot, mind a közösségen kívüli piacokat. Azok a malátagyárak, amelyek elsősorban más piacokra történő kivitelre összpontosulnak, ezért Holland Malt konkurenciájának lehetnek kitéve. Ugyanaz érvényes azokra a közösségi piacokra, amelyek elsősorban a belső piacon értékesítenek, mivel Holland Malt még mindig jelentős mennyiségű malátát európai országoknak szeretne adni. 2003. augusztusi üzleti tervében Holland Malt ismerteti, hogy 2005-ben 71 540 tonnát európai rendeltetési helyeknek szeretne eladni (az Ázsiának szánt 28 100 tonnával, a Latin-Amerikának szánt 40 600 tonnával és az Oroszországnak szánt 29 000 tonnával szemben).

(76)

Lehetnek olyan helyzetek, amelyekben a főleg közösségen kívüli exportra irányuló malátagyárak (mint, pl. Holland Malt), nem találnak ott vevőket az odaszánt termelésre, amely esetében ezt a termelést talán a közösségen belül próbálják eladni. A fordítottja is lehet. Ezért a Bizottság a Közösségen belüli és kívüli szegmenseket nem tekinti teljesen különálló szegmenseknek. Van egymás közti összefüggés, ami miatt a Közösségen kívüli fejlemények lehetnek hatással a Közösségen belüli fejleményekre és fordítva.

(77)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság nem ért egyet a Frontier Economics jelentésének annak következtetésével, hogy nincs jel arra, hogy a Holland Maltnak nyújtott támogatás más európai gyártók forgalmában változást okozna, leszámítva azokat, amelyeket ettől függetlenül is bekövetkeznének. A Bizottság nem tudja kizárni, hogy a többi közösségi malátagyártó Közösségen belüli és kívüli vevőknek történő eladásukban történnek csúszások. Ezért arra a következtetésre jut, hogy a támogatás a tagállamok közötti kereskedelmet és konkurenciát befolyásolhatja.

(78)

A Bizottság tudomásul vette a Hollandia és Holland Malt által küldött, a HTST-malátával kapcsolatos fejlesztésére vonatkozó adatokat (harmadik személyek leveleit is beleértve) (27). Hollandia, Holland Malt és az érdekeltek a HTST-malátát olyan malátafajtaként ismertetik, amelynek jellemzői mások az általános malátánál, mert a sörnek több ízt és aromát, tartósabb gyöngyözést és hosszabb eltarthatóságot kölcsönöz.

(79)

Hollandia és Holland Malt szerint a HTST-maláta prémium malátának lehet tekinteni. Tekintettel az egyedülálló fizikai jellemzőire, az érezhető minőségre és a magasabb árkategóriára több mint valószínű, hogy a HTST-maláta és az általános maláta nem vagy alig cserélhetők ki. A HTST-maláta várhatóan saját keresletet és piacot generál.

(80)

A Bizottság elismeri, hogy a HTST-maláta különleges jellemzőkkel rendelkezhet, valamint kiváló minőségi lehet. De megállapítandó, hogy létezik vagy nem létezik-e elkülönített piac a prémium malátának (amelyet el kell látni HTST-malátával) az általános malátapiac mellett. Az elsőfokú Bíróság kijelentette, hogy csak akkor lehet szólni egy eléggé elkülönített piacról

„amennyiben ez a termék vagy szolgáltatás olyan különleges jegyekkel rendelkezik, amely miatt egyértelműen meg lehet különböztetni más termékektől vagy szolgáltatásoktól, hogy mással történő kicserélése csak korlátozottan lehetséges, és hogy emiatt alig észrevehetően van konkurenciája. Az egymás közötti kicserélhetőség a termékek objektív jellemzői alapján kell megítélni, valamint a piaci kereslet és kínálat struktúrája, és a versenyhelyzetek alapján (28) .”

(81)

A piaci kereslet és kínálat struktúrájával, és a versenyhelyzetekkel kapcsolatosan a Bizottság több érdekelt (elsősorban malátagyártók nemzeti szövetségei) észrevételét kapott, akik jelezték, hogy nem lehet egyértelműen megkülönböztetni az általános és a prémium malátát. Az észrevételek szerint a maláta általános jellegű termék, amelynek enyhén különböző jellemzői valamint a sörfőzdék által meghatározott minőségi feltételei vannak. A malátagyárak vevői többsége kiváló minőségi malátát kérnek, amely a követelményeinek és az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelel.

(82)

Ezért a különböző malátagyárak malátafajtainak egymás közötti kicserélhetőségének mértéke nem tűnik csekélynek, mivel mindegyik kiváló minőséginek kell, legyenek, hogy megfeleljenek a vevőik igényeinek.

(83)

Alátámasztják ezt azok a jelentések is, hogy prémium sört nem szükséges más malátaminőséggel főzni, mint általános sört. Hollandia szerint Holland Malt a HTST-malátát elsősorban a sörpiac „prémiumszegmensére” termeli. Hollandia megjegyzi, hogy ilyen prémium sör termeléséhez kiváló minőségi alapanyagok kellenek, mégpedig olyan jellemzőkkel, amelyek jobb ízt kölcsönnek a sörnek. Holland Malt levelében megnevezi a „Just Drinks.com 2004 nevű jelentést (29)”, amelyben Holland Malt szerint fontos sörfőzdék azt állítják, hogy a prémium sör teltebb és jellegzetesebb ízű, inherens jobb folyadék.

(84)

A Bizottság szerint a jelentésnek ez a mondata arra utal, hogy a fogyasztónak mi az elképzelése a prémium sörről, és hogy ez nem a fontos sörfőzdéknek a kijelentése. A jelentés 59. oldalán az áll, hogy a Scottish & Newcastle szerint a fogyasztó azt gondolja, hogy egy prémiummárka jobb minőségi és magasabb a státusza. Lényeges tényezők: a jobb minőség gondolata – a prémium sör teltebb és jellegzetesebb ízű, inherens jobb folyadék.

(85)

A Holland Malt saját maga által benyújtott jelentés összefoglalójában az áll, hogy a „just-drinks.com, a sörfőzési ágazat fontos nemzetközi szereplőivel folytatott interjúkból kiderült, hogy a prémium sör igazából egy marketingfogás”. Továbbá az áll a jelentésben, hogy egy általános sör egy bizonyos régióban vagy országban prémium sörré válhat, és hogy a legfontosabb nemzetközi sörfőzdék marketingstratégiájukat a piachoz igazítják. Bizonyos régiókban prémium sörként feltüntetett fajták nem kell, hogy más régiókban is annak tüntetik fel. Továbbá szerepel a jelentésben, hogy „az olvasó legyen tudatában annak, hogy a prémium sör kereslete változik a fogyasztó elképzelésében történt változások miatt és nem a termékspecifikációban végbement változások miatt. Ahogy Interbrew ezt kijelenti, a fogyasztó meghatározza azt, hogy mi prémium, és nem az ipar”.

(86)

Az a tény, hogy a termékspecifikáció nem fontos tényező abban, hogy melyik sör prémium sör, utalhat arra, hogy a különböző malátafajták, amennyiben megfelelnek a sörfőzdék által meghatározott (minimum) minőségi előírásoknak, egymás között kicserélhetők. Az egymás közötti kicserélhetőségre a Hugh Baird / Scottish and Newcastleféle (30).ügyben is utalnak. Az érintett termék piacával kapcsolatosan a bejelentő felek (Hugh Baird és Scottish and Newcastle) kijelentik, hogy ez legalább olyan nagy, mint a malátapiac. A határozatban az áll, hogy bár a malátapiac kimutathatóan egy maláta- és egy főzési piacból áll, a felek ezt nem jó érvnek találják, tekintettel a kínálati oldal kicserélhetőségének magas mértékére.

(87)

Ezen kívül a Bizottság a malátatermelés statisztikai források áttanulmányozásánál nem talált külön piacot a prémium malátára. Ellenkezőleg, minden forrás (Eurostat, Euromalt, Nemzetközi Búzatanács) csakis az általános malátapiacra vonatkozó adatokat közölnek. Hollandia és Holland Malt sem nyújtottak be olyan adatokat, amelyek vonatkoznak a prémium maláta meglévő kapacitására vagy termelésére. Ellenkezőleg, a túltermelésről szóló érvelésükben a maláta (mint egységes termék) számadataira utaltak, anélkül, hogy megkülönböztették volna az általános malátát és a prémium malátát.

(88)

Ezért a Bizottság azt gondolja, hogy mindkét kategória (általános és prémium maláta) közé nem lehet egyértelmű határt húzni. Talán léteznek minőségbeli különbségek, de ezek nem olyanok, hogy a malátafajták kicserélhetősége vagy a malátagyártók közötti verseny ezzel jelentősen korlátozódik.

(89)

A fenti, a malátapiacon tapasztalható túltermelésre vonatkozó következtetések, a szóban forgó intézkedés, a tagállamok közötti kereskedelemre történő hatása, valamint a prémium sör, egyértelműen meglévő elkülönített piaca hiánya alapján a Bizottság azon a véleményen van, hogy a támogatás nem egyezik az iránymutatások 4.2.5. pontjával, amelyben meghatározták, hogy nem szabad állami támogatást nyújtani olyan termékekbe történő beruházásokba, amelyekre a piacon nem találhatók normális értékesítési lehetőségek.

(90)

Holland Malt megjegyzi, hogy a világpiaci helyzet nem akadályozta meg a Bizottságot, hogy jóváhagyja a litvániai malátaháznak járó támogatást.

(91)

A Bizottság rámutat arra, hogy az ország 2004. május 1-i belépése után nem hagyott jóvá egy litvániai malátaháznak járó támogatást. Ez előtt az időpont előtt Litvániában nem voltak mezőgazdasági termékek támogatására vonatkozó szabályok érvényben. Akárhogyan, más tagállam, a Szerződés 87. és 88. cikke szerinti kötelezettségmulasztása irreleváns abban a kérdéskörben, hogy az a tagállam, aki ellen elindították a Szerződés, 88. cikke, (2) bekezdése szerinti eljárást, (jogtalanul) nyújtott-e támogatást (31).

(92)

A Bizottság ezzel kapcsolatban meg szeretné jegyezni, hogy a Szerződés, 88. cikke, (2) bekezdése szerinti eljárást indította el, miután Spanyolország jelezte, hogy a Maltacarrión S.A. malátagyárnak támogatást kíván nyújtani (32). Azt az eljárást a jelenlegihez hasonló okok miatt indította, azaz nem zárható ki, hogy a malátapiacon túltermelés van. Jelen eljárás elindítása után Spanyolország visszavonta a szóban forgó támogatás bejelentését.

(93)

A Bizottság elismeri a regionális fejlődés érdekében a Holland Maltnak nyújtott támogatással kapcsolatosan, ahogy Hollandia és egyéb érdekelt is felhozta és nem is vitatja ezt. Ebben az értelemben a projekt valóban az IPR-programnak felel meg.

(94)

De a projektnek a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás, az iránymutatásokban lefektetett feltételeinek kell megfelelnie. Mivel a projekt legalább egy fontos feltételnek nem felel meg, a Bizottság nem hagyhatja jóvá a projekt állami támogatását, a regionális fejlődésre gyakorlott pozitív aspektusokkal szemben is.

(95)

A fenti okok miatt a Bizottság a Holland Maltnak nyújtott támogatást a Szerződés 87. és 88. cikkével összeegyeztethetetlennek tekinti. Az intézkedés nem egyezik az iránymutatások 4.2.5. pontjával, amelyben meghatározták, hogy nem szabad állami támogatást nyújtani olyan termékekbe történő beruházásokba, amelyekre a piacon nem találhatók normális értékesítési lehetőségek.

(96)

Hollandia a 2004. december 17-i levelében kifejezte, hogy a támogatást a Bizottság jóváhagyásának kikötése mellett ítélik oda. Amennyiben a kikötés ellenére mégis odanyújtották a támogatást, akkor azt vissza kell követelni.