30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/5

1.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az „intézmények”) megállapítják, hogy a Tanács elnöksége, a Bizottság, az Európai Parlament érintett bizottságainak elnökei és/vagy előadói, valamint az egyeztetőbizottság társelnökei közötti megbeszélések jelenlegi gyakorlata megfelelőnek bizonyult.

2.

Az intézmények megerősítik, hogy ezt az együttdöntési eljárás különböző szintjein kialakult gyakorlatot továbbra is bátorítani kell. Az intézmények vállalják, hogy megvizsgálják munkamódszereiket az EK-Szerződésben megállapított együttdöntési eljárás egészének eredményesebb alkalmazása érdekében.

3.

Ez a közös nyilatkozat tisztázza ezeket a munkamódszereket és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati intézkedéseket, valamint kiegészíti a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást (1), különösen annak az együttdöntési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. Az intézmények vállalják, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményesség elveivel összhangban teljes mértékben betartják az ilyen kötelezettségvállalásokat. E vonatkozásban az intézményeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a közösségi vívmányok tiszteletben tartása mellett előrehaladást érjenek el az egyszerűsítést célzó javaslatok terén.

4.

Az intézményeknek álláspontjaik lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében az eljárás során jóhiszeműen együtt kell működniük, ezáltal adott esetben lehetőséget biztosítva a jogi aktus elfogadására az eljárás korai szakaszában.

5.

E célt szem előtt tartva az intézményeknek megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az együttdöntési eljárás összes szakaszában együtt kell működniük a munkafolyamat ellenőrzésében és a konvergencia mértékének elemzésében.

6.

Belső eljárási szabályzataikkal összhangban az intézmények vállalják a rendszeres információcserét az együttdöntési ügyek előrehaladásáról. Biztosítaniuk kell, hogy munkaterveik megfelelő részeit az eljárások koherenciája érdekében a lehető legnagyobb mértékben összehangolják. Az intézmények ezért a különböző jogalkotási javaslatok végső elfogadásához vezető munkaszakaszok tájékoztató jellegű ütemtervének elkészítésére törekednek, a döntéshozatali folyamat politikai természetének teljes tiszteletben tartásával.

7.

Az intézmények közötti együttműködés az együttdöntési eljárás során gyakran háromoldalú egyeztetések formájában valósul meg. Ez a háromoldalú egyeztetési rendszer már bebizonyította életképességét és rugalmasságát a megállapodás lehetőségeinek növelésében az első vagy második olvasat során, valamint hozzájárult az egyeztetőbizottság munkájának előkészítéséhez is.

8.

Ezek a háromoldalú egyeztetések általában informális keretek között zajlanak. Ezekre az eljárás során bármikor, a képviselet minden szintjén sor kerülhet, a várható megbeszélés természetétől függően. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki, határozza meg a tárgyalási megbízást, és időben értesíti a többi intézményt az ülésekkel kapcsolatos intézkedésekről.

9.

A lehetőségekhez mérten a következő ülésen benyújtandó kompromisszumos szöveg-tervezeteket előzetesen minden résztvevőhöz el kell juttatni. Az átláthatóság fokozása érdekében az Európai Parlamentben vagy a Tanácsnál sorra kerülő háromoldalú egyeztetéseket lehetőség szerint be kell jelenteni.

10.

A Tanács Elnöksége törekszik arra, hogy részt vegyen a parlamenti bizottságok ülésein. Az Elnökség gondosan mérlegeli a Tanács álláspontjával kapcsolatos információk kiadására vonatkozó kéréseket.

11.

Az intézmények jóhiszeműen, a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek álláspontjaik összeegyeztetésében annak érdekében, hogy a jogi aktust lehetőleg az első olvasat során el lehessen fogadni.

12.

Megfelelő kapcsolatokat kell kialakítani a jogalkotási eljárás első olvasat során történő lezárása érdekében.

13.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződés által a Bizottságra ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

14.

Ha a háromoldalú egyeztetéssel zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke az illetékes parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a Bizottság javaslatához fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy a Tanács kész az említett eredmény elfogadására – amely jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi – ha azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

15.

Ebben az összefüggésben – ha az eljárás lezárása első olvasatban várható – a lezárásra vonatkozó szándékot a lehető legkorábban közölni kell.

16.

Ha az Európai Parlament első olvasata során nem születik megállapodás, a kapcsolatokat továbbra is fenn lehet tartani annak érdekében, hogy a közös álláspont szakaszában megállapodás születhessen.

17.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződés által a Bizottságra ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

18.

Ha megállapodás születik ebben a szakaszban, az illetékes parlamenti bizottság elnöke levélben tájékoztatja a Coreper elnökét arról, hogy a plenáris ülésen javasolni fogja a tanácsi közös álláspont módosítás nélkül történő elfogadását, amely Tanács általi megerősítés és jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

19.

Indokolásában a Tanács a lehető legegyértelműbben megmagyarázza az okokat, amelyek a közös álláspont elfogadását indokolták. Az Európai Parlament a második olvasat során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi ezeket az okokat és a Bizottság álláspontját.

20.

A közös álláspontok továbbítása előtt a Tanács arra törekszik, hogy az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együtt megvizsgálja a továbbítás időpontját a jogalkotási eljárás maximális hatékonyságának biztosítása érdekében a második olvasat során.

21.

A megfelelő kapcsolatok a tanácsi közös álláspont Európai Parlamentnek való továbbításával tovább működnek. Ennek során a cél az egyes álláspontok jobb megértése, és ezáltal a jogalkotási eljárás minél gyorsabb lezárása.

22.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását és véleményt nyilvánít az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében. Ennek során megfelelően figyelembe veszi az intézmények közötti egyensúlyt és a Szerződésben rá ruházott feladatokat.

23.

Ha a háromoldalú egyeztetéssel zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke az illetékes parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a tanácsi közös állásponthoz fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy a Tanács kész az említett eredmény elfogadására – amely jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi – ha azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

24.

Az első háromoldalú egyeztetést akkor szervezik meg, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a Tanács nem tudja elfogadni az Európai Parlament valamennyi, a második olvasatban tett módosítását, és amikor a Tanács készen áll álláspontja ismertetésére. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki, és határozza meg tárgyalási megbízásukat. A Bizottság a lehető legkorábbi szakaszban mindkét küldöttséget tájékoztatja a szándékairól az Európai Parlament második olvasata során elfogadott módosításokról szóló véleményével kapcsolatban.

25.

Az egyeztetési eljárás során mindvégig háromoldalú egyeztetésekre kerül sor a fennmaradó kérdések megoldása és az egyeztetőbizottságban elérendő megállapodás előkészítése érdekében. A háromoldalú egyeztetések eredményeit az érintett intézmények ülésein megvitatják és lehetőség szerint elfogadják.

26.

Az egyeztetőbizottságot a Tanács elnöke hívja össze az Európai Parlament elnökével egyetértésben, a Szerződés rendelkezéseinek figyelembe vételével.

27.

A Bizottság részt vesz az egyeztetési eljárásban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. Ilyen kezdeményezések lehetnek az Európai Parlament és a Tanács álláspontját figyelembe vevő kompromisszumos szövegtervezetek, a Szerződés által a Bizottságra ruházott szerep figyelembe vételével.

28.

Az egyeztetőbizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke közösen látják el. Az egyeztetőbizottság ülésein az elnöki tisztséget a társelnökök felváltva látják el.

29.

Az egyeztetőbizottság üléseinek időpontját és napirendjét a társelnökök közösen állapítják meg biztosítva a bizottság hatékony működését az egyeztető eljárás teljes időtartama alatt. Az előre meghatározott időpontokban konzultálnak a Bizottsággal. Az Európai Parlament és a Tanács útmutatási céllal megfelelő időpontokat rögzít az egyeztető eljárások számára és azokról tájékoztatja a Bizottságot.

30.

Az egyeztetőbizottság ülésein a társelnökök több ügyet is napirendre vehetnek. A fő témán (B. pont) kívül – amely esetében még nem született megállapodás –, egyéb témákkal kapcsolatos egyeztető eljárást is meg lehet nyitni és/vagy le lehet zárni, e napirendi pontok (A. pont) megvitatása nélkül.

31.

A Szerződés határidőkkel kapcsolatos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával az Európai Parlament és a Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ütemezési követelményeket, különösen amelyek az intézmények tevékenysége szüneteléséből, illetve az európai parlamenti választásokból erednek. A tevékenységben bekövetkező szünetnek minden esetben a lehető legrövidebbnek kell lennie.

32.

Az egyeztetőbizottság felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületeiben ül össze annak érdekében, hogy a két intézmény egyenlő részt vállaljon az infrastruktúra biztosításából, a tolmácsolást is beleértve.

33.

Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell állnia a Bizottság javaslatának, a Tanács közös álláspontjának és a Bizottság azzal kapcsolatos véleményének, az Európai Parlament által javasolt módosításoknak és a Bizottság azokkal kapcsolatos véleményének, valamint az Európai Parlament és a Tanács küldöttségei által készített közös munkadokumentumnak. A munkadokumentumnak lehetővé kell tennie a felhasználói számára, hogy könnyen azonosíthassák a napirenden lévő kérdéseket és eredményesen hivatkozhassanak rájuk. Általános szabályként a Bizottság az Európai Parlament szavazási eredményének hivatalos kézhez vétele után három héten belül, de legkésőbb az egyeztető eljárás megkezdésekor nyújtja be véleményét.

34.

A társelnökök szövegeket terjeszthetnek elő jóváhagyásra az egyeztetőbizottságban.

35.

A közös szöveggel kapcsolatos megállapodást az egyeztetőbizottság ülésén, vagy azt követően a társelnökök közötti levélváltás alkalmával lehet megállapítani. Az ilyen levelek másolatát elküldik a Bizottságnak.

36.

Ha az egyeztetőbizottság megállapodásra jut a közös szöveggel kapcsolatban, a szöveget jogász-nyelvészi véglegesítés után hivatalos elfogadásra kell benyújtani a társelnökökhöz. Kivételes esetben, a határidők betartása érdekében azonban a közös szöveg tervezetét is be lehet nyújtani jóváhagyásra a társelnököknek.

37.

A társelnökök a jóváhagyott közös szöveget közösen aláírt levél formájában továbbítják az Európai Parlament és a Tanács elnökének. Ha az egyeztetőbizottság nem tud megegyezni a közös szöveggel kapcsolatban, a társelnökök közösen aláírt levélben értesítik erről az Európai Parlament és a Tanács elnökét. Ezek a levelek hivatalos okmánynak számítanak. Az ilyen levelek másolatát tájékoztatási célból elküldik a Bizottságnak. Az egyeztető eljárás során használt munkadokumentumok az eljárás lezárása után az egyes intézmények dokumentum-nyilvántartásában tekinthetők meg.

38.

Az egyeztetőbizottság titkárságának szerepét a Tanács Főtitkársága és az Európai Parlament Titkársága közösen látják el, a Bizottság Főtitkárságával együttműködve.

39.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács a Szerződés 251. cikkében említett határidők meghosszabbítását látja szükségesnek, erről értesíti a másik intézmény és a Bizottság elnökét.

40.

Ha az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során megállapodást érnek el, a szöveget az Európai Parlament és a Tanács jogász-nyelvészi szolgálatai véglegesítik szoros együttműködésben és közös megállapodás alapján.

41.

Az elfogadott szövegekben változtatást végezni kizárólag az Európai Parlament és a Tanács megfelelő szintű, kifejezett megállapodása alapján lehet.

42.

A véglegesítést az Európai Parlament és a Tanács különböző eljárásainak figyelembe vételével kell elvégezni, különös tekintettel a belső eljárások lezárására vonatkozó határidők betartására. Az intézmények vállalják, hogy a jogász-nyelvészi véglegesítésre meghatározott időt nem használják a lényegi kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások újrakezdésére.

43.

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak a két intézmény által közösen készített szövegek közös formátumáról.

44.

Az intézmények a lehető legnagyobb mértékben közösen elfogadható szabványos mondatokat használnak az együttdöntési eljárással elfogadott jogi aktusokba beillesztendő szövegekben, különösen a végrehajtási jogkörök gyakorlásával (a komitológiai határozattal (2) összhangban), a hatálybalépéssel, a nemzeti jogrendekbe való átültetéssel, a jogi aktusok végrehajtásával és a Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartását érintő rendelkezésekkel kapcsolatban.

45.

Az intézmények lehetőség szerint közös sajtótájékoztatón jelentik be a jogalkotási eljárás sikeres lezárását az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során. Az intézmények lehetőség szerint közös sajtóközleményeket bocsátanak ki.

46.

A jogalkotási aktusnak az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásával történő elfogadása után a szöveget aláírásra benyújtják az Európai Parlament és a Tanács elnökének, és ezen intézmények főtitkárának.

47.

Az Európai Parlament és a Tanács elnöke az aláírandó szöveget saját anyanyelvén kapja meg, és azt lehetőség szerint havonta megrendezett közös protokolláris rendezvény keretében együtt írja alá. A protokolláris rendezvény célja, hogy ezen fontos jogi aktusok aláírására a sajtó jelenlétében kerüljön sor.

48.

A közösen aláírt szöveget kihirdetés céljából továbbítják az Európai Unió Hivatalos Lapjának. A jogszabályokat általában legkésőbb két hónappal az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásuk után hirdetik ki.

49.

Ha valamelyik intézmény elírást vagy nyilvánvaló hibát fedez fel a szövegben (vagy annak valamelyik nyelvi változatában), erről azonnal értesíti a többi intézményt. Ha a hiba olyan jogi aktussal kapcsolatos, amelyet még sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem fogadott el, az Európai Parlament és a Tanács jogász-nyelvészi szolgálatai szoros együttműködésben készítik el a szükséges helyesbítést. Ha a hiba valamelyik vagy mindkét intézmény által elfogadott, kihirdetett vagy még ki nem hirdetett jogi aktust érinti, az Európai Parlament és a Tanács közös megállapodással saját vonatkozó eljárásaik alapján elkészített helyesbítést fogadnak el.