30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 404/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1923/2006/EK RENDELETE

(2006. december 18.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet (3) azt célozza, hogy egységes jogi keretfeltételeket állapítson meg a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra (TSE-k) vonatkozóan a Közösségen belül.

(2)

A 999/2001/EK rendeletet az átmeneti intézkedések időszakának meghosszabbítása tekintetében módosító 2005. június 8-i 932/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghosszabbította a 999/2001/EK rendeletben előírt átmeneti intézkedések alkalmazásának időszakát legkésőbb 2007. július 1-jéig.

(3)

Az Állategészségügyi Világszervezet közgyűlésén 2003. májusában határozatot fogadtak el az országok besorolására jelenleg alkalmazott nemzetközi kritériumok egyszerűsítéséről a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) vonatkozásában fennálló kockázat alapján. Javaslatot fogadtak el 2005. májusában a közgyűlés keretében. E fejlemények követése során a 999/2001/EK rendelet cikkeit ki kell igazítani az új, nemzetközileg elfogadott kategóriarendszernek való megfelelés érdekében.

(4)

A mintavételezéssel és elemzéssel kapcsolatos új fejlemények a 999/2001/EK rendelet X. melléklete átfogó módosítását teszik szükségessé. Ezért a 999/2001/EK rendeletben szereplő jelenlegi „gyorstesztek” meghatározásában bizonyos technikai módosításokat kell végezni, hogy megkönnyítsék e melléklet szerkezetének módosítását egy későbbi időszakban.

(5)

A közösségi jogszabályok egyértelművé tétele érdekében helyénvaló tisztázni azt, hogy a „mechanikai úton elválasztott hús” meghatározást, melyről más, az élelmiszer biztonságról szóló közösségi jogszabály rendelkezik, a 999/2001/EK rendeletben, a TSE felszámolására irányuló intézkedések kontextusában kell alkalmazni.

(6)

A 999/2001/EK rendelet nyomon követési program felállításáról rendelkezik a BSE és a surlókór vonatkozásában. A tudományos operatív bizottság 2003. március 6-7-i véleményében nyomon követési program bevezetését javasolta a szarvasfélék esetében. Ezért az ezen rendeletben előírt nyomon követési rendszert más TSE-kre is ki kell terjeszteni, fenntartva annak lehetőségét, hogy további intézkedéseket fogadjanak el e rendszer későbbi stádiumban történő megvalósításához.

(7)

Egy összehangolt tenyésztési programot vezettek be a TSE-vel szembeni rezisztencia alapján történő szelekcióra juh- és birkafélék esetében a Bizottság 2003. február 13-i 100/2003/EK határozata (5) szerinti átmeneti intézkedésként, amely meghatározza a juhok fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni rezisztenciájára szolgáló tenyésztési programok létrehozatalának minimum követelményeit. Módosítani kell a 999/2001/EK rendeletet oly módon, hogy e programhoz az állandó jogi alapot, továbbá annak lehetőségét biztosítsa, hogy az ilyen programokat módosítsák a kiértékelt tudományos eredmények és ezek alkalmazása általános következményeinek figyelembevétele érdekében.

(8)

A 999/2001/EK rendelet tiltja bizonyos feldolgozott állati fehérjék bizonyos állatokkal történő etetését, fenntartva eltérésekről történő rendelkezések lehetőségét. Az állati takarmányozásról szóló tiltásokkal kapcsolatos újabb fejlemények szükségessé tehetik módosítások elvégzését azon rendelet IV. mellékletében. Szükséges elvégezni bizonyos technikai módosításokat a megfelelő cikk jelenlegi megfogalmazásában, hogy megkönnyítsék e melléklet szerkezetének módosítását egy későbbi időszakban.

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról (6) a TSE-kkel fertőzött különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok és állatok ártalmatlanításának a szabályait állapítja meg. Az állati eredetű termékek közösségen keresztül történő átszállításának szabályait most fogadták el. Ennek megfelelően, a közösségi jogszabályokkal való egyezőség érdekében, a 999/2001/EK rendeletben előírt jelenlegi szabályokat ezen anyagok és állatok ártalmatlanításáról fel kell váltani az 1774/2002/EK rendeletre történő utalással és a 999/2001/EK rendeletben szereplő utalást az átszállításról szóló szabályokra törölni kell.

(10)

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokkal kapcsolatos újabb fejlemények szintén átfogó módosításokat tesznek szükségessé a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében. Szükséges bizonyos technikai módosításokat elvégezni azon rendelet megfelelő rendelkezéseinek jelenlegi megfogalmazásában, hogy megkönnyítsék e melléklet szerkezetének módosítását egy későbbi időszakban.

(11)

Bár a kábítás a koponyaüregbe befecskendezett gázzal nem engedélyezett az Európai Unió területén, a gáz befecskendezése a kábítást követően is előfordulhat. Ezért szükséges módosítani a 999/2001/EK rendelet vágási módszerekre vonatkozó idevágó rendelkezéseit abból a célból, hogy tilos legyen gáz befecskendezése a koponyaüregbe a kábítást követően.

(12)

A 999/2001/EK rendeletet módosító 1915/2003/EK bizottsági rendelet (7), új rendelkezéseket állapít meg a súrlókór felszámolására juhok- és kecskefélék esetében. Ennek megfelelően, szükséges betiltani a juhok- és kecskefélék elszállítását olyan gazdaságokból, ahol a súrlókór hivatalos gyanúja áll fenn.

(13)

A megjelenő új tudományos ismeretek alapján a 999/2001/EK rendeletnek lehetővé kellene tennie azt, hogy a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék, illetve azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozataláról és kiviteléről szóló jelenlegi rendelkezések hatályát más fajokra is kiterjesszük.

(14)

A tudományos operatív bizottság 1998. június 26-i véleménye jelzi, hogy be kell tartani bizonyos korlátozásokat a dikalcium-foszfát előállításához használt nyersanyag eredetét illetően. Ennek megfelelően, törölni kell a dikalcium-foszfátot azon termékek listájáról, melyek a 999/2001/EK rendelet értelmében nem tartoznak forgalomba hozatali korlátozás alá. Tisztázni kell a tejre és tejtermékekre vonatkozó korlátozások hiányát.

(15)

A megjelenő új tudományos ismeretek és a kockázat szerinti besorolás alapján, figyelmen kívül hagyva védintézkedések elfogadásának a lehetőségét, a 999/2001/EK rendelet engedje meg konkrétabb követelmények elfogadását, összhangban a komitológiai eljárással, az ellenőrzött vagy meghatározatlan TSE kockázatot képviselő tagállamokból vagy harmadik országokból származó, állati eredetű termékek forgalomba hozatala és kivitele vonatkozásában.

(16)

A 999/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(17)

A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni különösen a gyorstesztek jóváhagyására, az állatok életkorának kiigazítására, a tűrésszintek bevezetésére, a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezésére, meghatározott kockázatot jelentő anyag eltávolítása és megsemmisítése alóli mentesség megadásának szabályaira, a járványügyi helyzet javulásának bizonyításához szükséges szempontok megállapítására, valamint az egyes korlátozások illetve gyártási folyamatok alóli mentesség megadásának szempontjaira vonatkozó intézkedések meghozatalára. Mivel az intézkedések általános jellegűek és a 999/2001/EK rendelet nem alapvető elemeinek módosítására és/vagy új, nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni őket.

(18)

A 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg az alábbi preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(8a)

Engedélyezni kell nem kérődzők egyes, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozását a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott fajon belüli újrahasznosítás tilalmának tiszteletben tartása mellett, valamint tiszteletben tartva a Bizottság által 2005. július 15-én elfogadott TSE ütemtervről szóló közleményben meghatározott, az egyes fajtákra jellemző, feldolgozott állati fehérjék megkülönböztetésére irányuló ellenőrzési szempontokat.

2.

A szöveg az alábbi preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(11a)

2004. október 28-i állásfoglalásában (10) az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a kérődzők állati fehérjével való takarmányozásával kapcsolatosan, mivel azok nem tartoznak a felnőtt szarvasmarha természetes táplálékai közé. A BSE-válság és a száj- és körömfájás válság nyomán egyre inkább elfogadottá vált, hogy az emberi és állati egészség biztosításának legjobb módszere az, ha az állatokat olyan módon tartják és takarmányozzák, amellyel tiszteletben tartják az egyes fajok sajátosságait. Az elővigyázatosság elvének megfelelően és a kérődzők természetes étrendje és életkörülményei alapján tehát fenn kell tartani a kérődzők állati fehérjével olyan formában történő takarmányozásának tilalmát, amely rendes körülmények között nem része természetes étrendjüknek.

(11b)

A mechanikai úton elválasztott húst a húsnak a csontokról olyan módon történő eltávolításával nyerik, hogy az izomrostok szerkezete tönkremegy vagy módosul. Tartalmazhat csontdarabokat és csonthártyát. Így tehát a mechanikai úton elválasztott hús nem hasonlítható össze a rendes hússal. Ebből következően emberi fogyasztásra való alkalmazását felül kell vizsgálni.

3.

A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az l) ponthelyébe a következő szöveg lép:

„l)

gyorstesztek: a X. mellékletben felsorolt vizsgálati módszerek, melyek 24 órán belül eredményt adnak;”;

b)

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„n)

mechanikai úton elválasztott hús vagy »MEH«: a húsnak az izomhoz tapadó csontokról való eltávolításával kicsontozás után, mechanikai eszközökkel nyert termék, melynek izomrostszerkezete elvész vagy módosul;

o)

passzív ellenőrzés: valamennyi, TSE-fertőzés-gyanús állat bejelentése, valamint, amennyiben a TSE klinikai vizsgálattal nem zárható ki, úgy az ilyen állatok laboratóriumi tesztelése is;

p)

aktív ellenőrzés: baleset miatt vagy kényszerből levágott állatok, vágás előtti vizsgálat során klinikai tüneteket mutató állatok, elhullott állatok, egészségesen levágott állatok és BSE-esettel kapcsolatosan szelektált állatok tesztelése, különösen a TSE-nek egy országban vagy annak egy régiójában való kialakulásának és elterjedtségének meghatározása érdekében.”;

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamely tagállam vagy harmadik ország vagy ezek régiói (a továbbiakban: az országok vagy régiók) BSE-státusát az alábbi három kategória alapján kell meghatározni:

—

elhanyagolható BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,

—

ellenőrzött BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,

—

meghatározatlan BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint;

Az országok vagy régiók BSE státusa csak a II. melléklet A. fejezetében megállapított feltételek alapján határozható meg. Ezen feltételek magukban foglalják a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulásának a II. melléklet B. fejezetében meghatározott valamennyi lehetséges tényezője alapján végzett kockázatelemzés eredményét és ezek időbeli alakulását, valamint az ország vagy régió kockázati kategóriáját figyelembe vevő átfogó aktív és passzív ellenőrzési intézkedéseket.

Azok a tagállamok, valamint harmadik országok, amelyek azon a harmadik országokat tartalmazó listán kívánnak maradni, amelyek számára engedélyezett az e rendelet hatálya alá eső élő állatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő kivitele, kötelesek kérelmet benyújtani a Bizottságnak BSE-státusuk megállapítására, amely kérelemhez a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumokra és a II. melléklet B. fejezetében meghatározott lehetséges kockázati tényezőkre, továbbá ezek időbeni alakulására vonatkozó lényeges információkat kell csatolni.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Azoknak a tagállamoknak és harmadik országoknak, amelyek nem nyújtottak be kérelmet az (1) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően, az élő állatoknak és állati eredetű termékeknek a területükről való kiszállítása szempontjából a BSE vonatkozásában meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő országokra vonatkozó import követelményeket kell teljesíteniük mindaddig, amíg ilyen kérelmet be nem nyújtanak, és BSE státusukról végleges döntés nem születik.”;

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamennyi tagállam évente ismétlődő programot futtat a TSE ellenőrzése céljából aktív és passzív ellenőrzés alapján a III. melléklettel összhangban. Ha állatfajok számára rendelkezésre áll, a program gyorstesztek felhasználásán alapuló szűrővizsgálatot is magában foglal.

E célra a gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett és a X. mellékletben felsorolt eljárással összhangban hagyják jóvá.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   Az (1) bekezdésben említett éves nyomon követési program legalább az alábbi alpopulációkra vonatkozik:

a)

valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet biztonsági vágásra küldtek, vagy melynek esetében levágás előtti vizsgálatokat végeztek el;

b)

valamennyi 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet szokványos módon emberi fogyasztás céljából vágtak le;

c)

valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet nem emberi fogyasztás céljából vágtak le szokványos eljárás szerint, és amely a mezőgazdasági üzemben, szállítás közben vagy a vágóhídon pusztult el (elhullott állomány).

A tagállamok a c) pont rendelkezéseitől eltérhetnek olyan, alacsony állatsűrűséggel rendelkező távoli területeken, ahol nem szervezik meg az elhullott állatok begyűjtését. Az ezen lehetőséggel élni kívánó tagállamok erről értesítik a Bizottságot, és listát nyújtanak be az érintett területekről az eltérés indoklásával együtt. Az eltérés egy tagállam szarvasmarha-állományának legfeljebb 10 %-át érintheti.

(1b)   A megfelelő tudományos bizottsággal való konzultációt követően az (1a) bekezdés a) és c) pontjában megállapított életkor kiigazítható a tudományos fejlődésnek megfelelően, összhangban a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással.

Olyan tagállam kérelmére, amely bizonyítani tudja az ország járványügyi helyzetének javulását a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó egyes feltételek szerint, az adott tagállamra vonatkozó, éves nyomon követési programok felülvizsgálhatók.

Az érintett tagállam átfogó kockázati elemzés alapján bizonyítja a meghozott intézkedések hatékonyságának megítélésére és az emberi és állati egészség védelmének biztosítására való alkalmasságát. A tagállamnak különösen az alábbiakat kell bizonyítania:

a)

a BSE jelenlétének egyértelműen csökkenő vagy állandóan alacsony szintjét korszerű vizsgálati eredmények alapján;

b)

hogy legalább hat éve teljes BSE-vizsgálati rendszert hajt végre és alkalmaz (az élőállatok nyomon követhetőségére és azonosítására és a BSE-ellenőrzésre vonatkozó közösségi jogszabályok);

c)

hogy az állati fehérjékkel való takarmányozást a haszonállatokra vonatkozóan teljes mértékben megtiltó közösségi jogszabályokat legalább hat éve átültette és végrehajtja.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   E cikk végrehajtásának szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.”;

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Tenyésztési programok

(1)   A tagállamok bevezethetnek TSE-vel szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programokat juh- és birkaállományuk esetében. E programoknak olyan keretfeltételeket kell tartalmazniuk, melyek alapján felismerhető bizonyos állományok TSE rezisztens státusa és kiterjeszthetők más állatfajokra, amely fajok bizonyos genotípusainál, a tudományos bizonyítékok által igazoltan, a TSE-vel szembeni rezisztencia fennáll.

(2)   E cikk (1) bekezdésében megállapított programok konkrét szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek tenyésztési programokat vezetnek be, rendszeres jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak a programok tudományos értékelése céljából, különös tekintettel a TSE-k előfordulására, továbbá a genetikai sokszínűségre és változatosságra, valamint régi vagy ritka juh- és birkafélékre, illetve olyan juh- és birkafélékre gyakorolt hatásukra, amelyek jól alkalmazkodtak egy adott térséghez. A tenyésztési programok tudományos eredményeit és általános következményeit rendszeresen értékelik, és szükség esetén e programokat megfelelően módosítják.”;

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1)-(4) bekezdések helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Állati eredetű fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalmat ki kell terjeszteni a nem kérődző állatokra, és ezen állatok takarmányozása tekintetében az állati eredetű termékekre kell korlátozni, a IV. melléklettel összhangban.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést az ezen bekezdésekben foglalt tilalmak alóli felmentéseket meghatározó IV. mellékletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban – az e cikk végrehajtására vonatkozóan az e cikk (5) bekezdésében előírt szabályok tárgyát képező kérődzők fiatal egyedei táplálkozási szükségleteinek tudományos felmérése alapján, valamint az ezen felmentés ellenőrzési vonatkozásainak felmérését követően – határozhat arról, hogy engedélyezi a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő takarmányozását.

(4)   A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak vagy tárolhatnak haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak a Közösségbe haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.

Egy tagállam vagy harmadik ország kérelmére – a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szempontok alapján, – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az e bekezdésben említett korlátozások alóli egyedi mentességek megadásáról. Minden kivétel esetében figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A fertőzésnek legalább a mértékét és a lehetséges forrását figyelembe vevő kedvező kockázatelemzés és a szállítmány végcélja alapján, a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával határozatot lehet hozni egy olyan tűrésszint bevezetéséről, amely az állati fehérjék takarmányokban – véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyeződés miatt – található nem jelentős mennyiségére vonatkozik.”;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   E cikk végrehajtási szabályait, különösen a kölcsönös szennyezés megakadályozására és az e cikknek való megfeleléshez szükséges mintavétel és elemzés módszereire vonatkozó szabályokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Ezeket a szabályokat az állati eredetű takarmányok eredetére, feldolgozására, ellenőrzésére és nyomon követhetőségére vonatkozó bizottsági jelentésre kell alapozni.”;

8.

A 8. cikk (1)-(5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendelet V. mellékletével és a 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Ilyen anyag nem vihető be a Közösség területére. Az V. melléklet alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listáján mindenképpen kell, hogy szerepeljen a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék agya, gerincvelője, szeme és mandulája, valamint a 24. cikk (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint megállapítandó életkor fölötti szarvasmarhák gerincoszlopa. Tekintettel az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott különböző kockázati besorolásokra, valamint a 6. cikk (1a) bekezdésének és (1b) bekezdése b) pontjának követelményeire, az V. mellékletben meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listája ennek megfelelően módosul.

(2)   E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan állatokból származó szövetekre, amelyek az erre az egyedüli célra a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett és a X. mellékletben szereplő listára felvett, valamint az V. mellékletben felsorolt feltételek mellett alkalmazott alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.

Azon tagállamok, amelyek e bekezdés értelmében alternatív vizsgálat alkalmazását engedélyezik, értesítik arról a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3)   A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a kábítással összefüggésben a koponyaüregbe befecskendezett gázzal történő roncsolása nem végezhető olyan szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják.

(4)   Az V. mellékletben az életkorra vonatkozó adatok kiigazíthatók. Az ilyen kiigazításokat azon legutóbbi bizonyított tudományos eredményekre kell alapozni, amelyek a TSE-nek a Közösség szarvasmarha-, juh- és kecskepopulációjának megfelelő korcsoportjaiban való előfordulása statisztikai valószínűségére vonatkoznak.

(5)   E cikk (1)–(4) bekezdése alól mentességet biztosító szabályok fogadhatók el a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban arra vonatkozóan is – tekintettel a 7. cikk (1) bekezdésében előírt takarmányban való felhasználási tilalom tényleges érvényesítésének időpontjára, vagy adott esetben a BSE vonatkozásában ellenőrzött fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokban vagy ezek régióiban, az emlősökből származó fehérjéknek a kérődzők takarmányában történő felhasználási tilalma tényleges érvényesítésének időpontjára –, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének egyedi követelményeit korlátozzák azokra az állatokra, amelyek e dátum előtt születtek az érintett az országokban vagy régiókban.”;

9.

A 9. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A VI. mellékletben felsorolt állati eredetű termékeket a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyott gyártási folyamatok szerint kell előállítani.

(2)   Ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országokból vagy azok régióiból származó szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton elválasztott hús előállítására. A tagállamok 2008. július 1-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a mechanikai úton elválasztott hús területükön történő felhasználására és termelési módszereire vonatkozóan. Ez a jelentés nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállam szándékában áll-e a mechanikai úton elválasztott hús további előállítása.

A Bizottság ez alapján közleményt intéz az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a mechanikai úton elválasztott húsnak a Közösségben való jövőbeli szükségességéről és felhasználásáról, beleértve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó politikát is.”;

10.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamennyi TSE-fertőzés-gyanús állatot vagy hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak az illetékes hatóság által végzett klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy hatósági felügyelet mellett az állatot laboratóriumi vizsgálat céljából le kell ölni.

Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús szarvasmarhafélét találnak, az abban a gazdaságban található összes szarvasmarhafélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni. Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús juh- vagy kecskefélét találnak, az abban a gazdaságban található összes juh- vagy kecskefélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

Azonban ha igazolást nyer, hogy az állat feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a TSE-fertőzés gyanújának megállapításakor tartották, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzés-gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá.

A rendelkezésre álló járványügyi információk alapján az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – döntést hozhat arról is, hogy más gazdaságok is vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és e bekezdésben előírt szállítási tilalomtól eltérve a tagállam felmenthető e korlátozások alkalmazása alól, ha ezzel egyenértékű védelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek alapja az emberi és állati egészségre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő felmérése.”;

b)

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A fertőzés-gyanús állat valamennyi testrészét vagy hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, amíg negatív eredményű diagnózis nem születik, vagy ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelően.”;

11.

A 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az állat testének valamennyi részét ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendelettel összhangban, kivételt képez e rendelet III. mellékletének B. fejezetével összhangban, nyilvántartások céljából visszatartott anyag.”;

b)

az első albekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

e rendelet VII. melléklet 2. pontjában említett valamennyi veszélyeztetett állatot és állati eredetű terméket – amelyet a b) pontban említett vizsgálat során veszélyeztetettnek találtak – le kell ölni, illetve ártalmatlanítani a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelően.”;

c)

a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Valamely tagállam kérésére és különösen az adott tagállamban tett ellenőrzési intézkedéseket figyelembe vevő kedvező kockázatértékelés alapján a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az ezen bekezdésben említett szarvasmarhák termékenységük ideje alatti felhasználásának engedélyezéséről.”;

12.

A 15. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban az (1) és (2) bekezdés rendelkezései kiterjeszthetők más állatfajokra.

(4)   E cikk végrehajtására a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban szabályok fogadhatók el.”;

13.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

tej és tejtermékek, nyersbőr és irha, és nyersbőrből és irhából készült zselatin és kollagén.”;

b)

a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokból importált állati eredetű termékeket olyan egészséges szarvasmarhafélékből, juh- és kecskefélékből kell előállítani, amelyek esetében nem alkalmazták a központi idegrendszer szöveteinek a roncsolását, vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázt a 8. cikk (3) bekezdésében említett módon.

(3)   Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, szarvasmarhából nyert anyagot tartalmazó állati eredetű élelmiszeripari termékek csak akkor hozhatók piaci forgalomba, ha az alábbiakból származnak:

a)

azon időpont után nyolc évvel született állatok, amikor a kérődzőknek emlősökből származó állati fehérjével való takarmányozása tilalmát ténylegesen végrehajtották; és

b)

olyan állatok, melyek olyan csordában születtek, nevelkedtek és tartózkodtak, melyek bizonyíthatóan legalább hét éve BSE-mentesek.

Emellett kérődző állatokból származó élelmiszeripari termékek nem szállíthatók el meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamból vagy annak valamely régiójából másik tagállamba, illetve nem importálhatók meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országból.

Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt és a VIII. melléklet C. fejezetének előírásait teljesítő állati eredetű termékekre.

Ezeket hivatalos állatorvos által kiadott állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni, melyben igazolják, hogy az említett termékeket e rendelettel összhangban állították elő.”;

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedések közül, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, az alábbiakat kell a 24. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadni:

a)

a 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett gyorstesztek jóváhagyása,

b)

az életkor 6. cikk (1b) bekezdésében említett kiigazítása,

c)

a 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a járványügyi helyzet javulásának bizonyításához szükséges szempontok,

d)

a 7. cikk (3) bekezdésében említett, a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezésére vonatkozó határozat,

e)

a 7. cikk (4) bekezdésében említett korlátozások alóli mentesség megadásának szempontjai,

f)

a 7. cikk (4a) bekezdésében említett, tűrésszint bevezetésére vonatkozó határozat,

g)

a 8. cikk (1) bekezdésében említett, életkorra vonatkozó határozat,

h)

a 8. cikk (5) bekezdésében említett meghatározott kockázatot jelentő anyag eltávolítása és megsemmisítése alóli mentesség megadásának szabályai,

i)

a 9. cikk (1) bekezdésében említett gyártási folyamatok jóváhagyása,

j)

a 15. cikk (3) bekezdésében említett, az egyes rendelkezések más fajokra való kiterjesztésére vonatkozó határozat.”.

15.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

A bizottságok

(1)   A Bizottság munkáját az élelmiszerlánc- és állategészségügyi állandó bizottság segíti. A 6a. cikk vonatkozásában azonban a Bizottság az állattenyésztéstechnikai állandó bizottsággal is konzultációt folytat.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

A határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap, az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett védintézkedések esetében 15 nap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire figyelemmel.”

16.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A 24. cikkben említett valamely eljárással összhangban elfogadandó határozatokat az emberi és állategészségügyre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő értékelésére kell alapozni, figyelembe véve a hozzáférhető tudományos bizonyítékokat, megtartva, vagy ha tudományosan indokolt, akkor növelve az emberi és az állati egészségnek a Közösségben biztosított védelmi szintjét.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM

(1)  HL C 234., 2005.9.22., 26. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. május 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. november 24-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. december 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1041/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2006.7.8., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 163., 2005.6.23., 1. o.

(5)  HL L 41., 2003.2.14., 41. o.

(6)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 208/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 36., 2006.2.8., 25. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 283., 2003.10.31., 29. o.

(8)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. Az 512/2006/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11 o.) módosított határozat.

(9)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 208/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 36., 2006.2.8., 25. o.) módosított rendeletet.”;

(10)  HL C 174. E, 2005.7.14., 178. o.”;