18.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 287/3

(1)

2006. január 19-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást kezdeményez a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó fagyasztott földieper Közösségbe történő behozatala tekintetében.

(2)

Az eljárást a Lengyel Fagyasztóipari Szövetség (a továbbiakban: a panaszos) által 2005. december 5-én azon termelők nevében benyújtott panasz nyomán kezdeményezték, akik a fagyasztott földieper teljes közösségi előállításának jelentős hányadát, ebben az esetben több mint 25 %-át végzik. A panasz bizonyítékot tartalmazott az érintett termék dömpingbehozatalára és az ebből eredő jelentős kárra, amit eljárás kezdeményezéséhez elégséges bizonyítéknak tekintettek.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalos értesítést küldött a panaszos közösségi termelőknek, a többi közösségi termelőnek, az exportáló termelőknek, a beszállítóknak, az importőröknek és a felhasználóknak, továbbá az általa érintettként ismert felhasználói szövetségeknek és a Kínai Népköztársaság képviselőinek. Az érdekelt feleknek az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(4)

A panaszos termelők, más együttműködő közösségi termelők, exportáló termelők, importőrök, felhasználók és felhasználói szövetségek ismertették álláspontjukat. Meghallgatást biztosítottak minden olyan érdekelt fél részére, aki ezt kérelmezte, és bizonyította, hogy meghallgatását sajátos okok indokolják.

(5)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló termelők kérelmet nyújthassanak be piacgazdasági elbírálás (a továbbiakban: MET, illetve – ha úgy kívánták – egyéni elbírálás (a továbbiakban: EE) iránt, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az általa érintettként ismert kínai vállalatoknak a piacgazdasági elbírálás és az egyéni elbírálás iránti kérelemhez. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján öt vállalat kért piacgazdasági elbírálást, illetve – ha a vizsgálat megállapítaná, hogy nem teljesítik a piacgazdasági elbírálás feltételeit – egyéni elbírálást, míg egy vállalat csak egyéni elbírálást kért.

(6)

Az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke értelmében a dömping és a károkozás meghatározására mintavételre kerülhet sor. Annak érdekében, hogy a Bizottság dönteni tudjon a mintavétel szükségességéről, és amennyiben arra szükség van, mintát tudjon venni, valamennyi közösségi és exportáló termelőt, valamint független importőrt felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak értelmében adja meg az alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a 2005. január 1-jétőldecember 31-ig tartó vizsgálati időszak során elvégzett tevékenységekről. A benyújtott információk vizsgálata után, és mivel kevés, együttműködésre hajlandó KNK-beli exportáló termelő és független importőr jelentkezett, az a döntés született, hogy a mintavételre kizárólag a közösségi termelők vonatkozásában van szükség.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes, általa érintettként ismert félnek, valamint az összes többi olyan vállalatnak, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. Összesen 26 közösségi termelő válaszolt a mintavételi formanyomtatványra. A kérdőívekre a mintavételben szereplő nyolc panaszos közösségi termelőtől, öt KNK-beli exportáló termelőtől, két kínai kapcsolt kereskedőtől, négy független importőrtől és kilenc független közösségi felhasználótól érkezett válasz. Ezenkívül további egy független importőr és egy felhasználó nyújtott be beadványt. További három importőr- és négy felhasználói szövetségtől is beadvány érkezett.

(8)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok üzemeiben:

(9)

Mivel a rendes értéket olyan KNK-beli exportáló termelők tekintetében is meg kellett állapítani, amelyek nem részesülhettek piacgazdasági elbírálásban, a következő vállalatok üzemeiben tettek ellenőrző látogatást azzal a céllal, hogy az analóg országból származó adatok alapján állapítsák meg a rendes értéket:

Törökországi termelők

(10)

A közösségi termelők vonatkozásában a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a közösségi termelés legnagyobb reprezentatív mennyiségének (mintegy 14 %) alapján egy nyolc vállalatból álló mintát választott ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható volt. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultáltak a közösségi termelők szövetségével, és az nem emelt kifogást. Ezenkívül felkérték a fennmaradt közösségi termelőket arra, hogy adjanak meg bizonyos általános adatokat a kár elemzéséhez.

(11)

A dömping és az okozott kár vizsgálata a 2005. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: VI). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: érintett időszak).

(12)

A fagyasztott földiepret általában az élelmiszer-feldolgozó ipar használja fel dzsemek, gyümölcslevek, joghurtok és egyéb tejtermékek előállításához. Csak egy kisebb részét értékesítik a kiskereskedelmi és vendéglátóiparban való közvetlen fogyasztásra. A fagyasztott földiepret általában egy éven belül el kell fogyasztani az íz- és a színbeli tulajdonságok megőrzése érdekében. A terméket általában szabványos előírások szerint gyártják, amelyeket később a végfelhasználó igényei szerint módosítanak.

(13)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó földieper, nyersen, illetve gőzöléssel vagy vízben főzve, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával is, amelyet jelenleg a 0811 10 11, a 0811 10 19 és a 0811 10 90 KN-kód alá sorolnak. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(14)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett termék valamennyi típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és biológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvetően ugyanazokra a célokra használható, annak ellenére, hogy számos tényező tekintetében – például fajta, minőség, méret és utófeldolgozás – eltérnek egymástól. Ezek a terméktípusok ezért egyetlen terméket alkotnak.

(15)

Egyes érdekelt felek érvelése szerint jelentős különbség van az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által előállított termék között. E különbségek elsősorban a felhasznált földieperfajták közötti, valamint minőségbeli és a termék eltérő végfelhasználása miatti eltérésekből fakadnak. A vizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy az érintett termék valamennyi, a KNK, illetve az analóg országként szolgáló Törökország belföldi piacán termesztett és eladott fajtája, valamint a közösségi termelők által a közösségi piacon előállított és eladott fagyasztott földieper – bizonyos tényezők, mint többek között a minőség, az utókezelés, a forma és a méret terén megmutatkozó különbségek ellenére – ugyanazokkal az alapvető fizikai és biológiai jellemzőkkel rendelkeznek, és felhasználási területük is azonos.

(16)

Ezért ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy a fagyasztott földieper valamennyi típusa egyetlen terméket képez, és az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

(17)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a Kínai Népköztársaságból származó behozatallal kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni azoknak a termelőknek a tekintetében, akikről megállapították, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumokat.

(18)

A piacgazdasági elbírálásra vonatkozó kritériumok rövid és kizárólag a hivatkozás megkönnyítésére szolgáló összegzése a következő:

(19)

A jelenlegi vizsgálatban öt KNK-beli exportáló termelő kért piacgazdasági elbírálást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és válaszolt a megadott határidőn belül a piacgazdasági elbírálásra vonatkozó kérelem formanyomtatványára. Amennyiben egy leányvállalat vagy a KNK-beli kérelmezővel kapcsolatban álló egyéb vállalat az érintett termék exportőre, a kapcsolatban álló felet is felkérték a piacgazdasági elbírálás iránti kérelem formanyomtatványának kitöltésére, és telephelyén helyszíni szemlét tettek. A Bizottság következetes gyakorlata szerint megvizsgálja, hogy a kapcsolt vállalkozások egész csoportja teljesíti-e a piacgazdasági elbírálás feltételeit.

(20)

A vizsgálatból kiderült, hogy az öt kínai exportáló termelő egyike a piacgazdasági elbíráláshoz szükséges valamennyi feltételt teljesítette. A fennmaradó négy kérelmet el kellett utasítani.

(21)

A következő táblázat összefoglalja a piacgazdasági elbírálásban nem részesülő egyes vállalatok esetében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt kritérium mindegyikének teljesítésére vonatkozó megállapításokat:

(22)

A fentiek alapján a következő KNK-beli exportáló termelő részesült piacgazdasági elbírálásban:

Yantai Yongchang Foodstuff.

(23)

A piacgazdasági elbírálásban nem részesülő négy vállalat közül három nem teljesítette az 1. kritériumot. Két vállalatról – annak ellenére, hogy magánrészvényesek tulajdonában van – kiderült, hogy működési engedélyük különösen rövid időre szól; ezáltal függőségi viszonyba kerültek a hatóságoktól, hiszen e hatóságok szándékától függ, hogy az aktuális működési engedély érvényességének lejártakor új működési engedélyt adnak-e ki, ez pedig teret enged az állami beavatkozásnak. E vállalkozások jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot jól tükrözte, hogy a részvényesek vonakodtak attól, hogy a vállalatokat elegendő tőkével lássák el, ez pedig komoly problémát jelentett a fagyasztott földieper tőkeigényes piacán. A harmadik vállalat tekintetében megállapítást nyert, hogy a friss földieper – azaz a fagyasztott földieper előállításához/feldolgozásához szükséges elsődleges nyersanyag – beszerzési árát a teljes szezon ideje alatt rögzítették, függetlenül a minőségtől és a szezonális ingadozástól. Ezért az említett vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a főbb ráfordítási költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik.

(24)

Jóllehet csak két vállalat teljesítette az 1. kritériumot, megjegyzendő, hogy támogatásban mind az öt vállalat részesült. Valamennyi vállalatról megállapították, hogy a friss földiepret helyi mezőgazdasági termelőktől szerzik be. A mezőgazdasági termelők e földieper-eladások után nem fizettek HÉA-t. Ugyanakkor viszont az érintett termék előállítói e beszerzések után levonták az ún. „beépített HÉA-t” a fagyasztott földieper-eladásaik után fizetendő HÉA összegéből. Azonban míg a vállalatok e mechanizmusnak köszönhetően alacsonyabb költségekkel számolhattak, az általános költségeket mindez csak korlátozottan befolyásolta, és a vállalatoknak ezen alacsonyabb költségekből fakadó kedvezményeit a rendes érték kiigazításával lehetett korrigálni.

(25)

A piacgazdasági elbírálásban nem részesülő négy vállalat egyike sem teljesítette a 2. kritériumot. Egyes esetekben előfordult, hogy a számvitel nem volt koherens, és nem tartotta be a nemzetközi számviteli standardokat. A könyvvizsgálatok ugyanakkor egyik vállalatnál sem tártak fel számviteli következetlenségeket, vagy súlyos pénzügyi helyzetet. E tények kétségbe vonták a könyvvizsgálatok megbízhatóságát és függetlenségét. Két másik esetben számviteli pontatlanságokat figyeltek meg, amelyek összeegyeztethetetlenek a nemzetközi számviteli standardokkal. A könyvvizsgálatokból ezekben az esetekben sem derültek ki e számviteli törvényszegések. Ezért a vizsgálat megállapította, hogy a szóban forgó négy vállalat nem tudta bizonyítani, hogy rendelkezik a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően függetlenül könyvvizsgált alapvető számviteli kimutatásokkal.

(26)

A piacgazdasági elbírálásban nem részesülő négy vállalat közül három nem teljesítette a 3. kritériumot. Az egyik esetben a földhasználati jogok értékelése és az eredménykimutatásban való szerepeltetésük is elmaradt. Ez a vállalat továbbá harmadik személyektől bérelt raktárhelyiségeket, de a kifizetett bérleti díjban az elektromos áram költségei nem voltak külön feltüntetve. Ugyanennek a vállalatnak az esetében szabálytalanul végrehajtott értékcsökkenési gyakorlatra és a befektetett eszközök esetében csereüzlet megvalósulására derült fény. A másik vállalat kedvező feltételekkel adta bérbe a földhasználati jogokat, és a vizsgálat az értékcsökkenés következetlenségeit tárta fel. A harmadik vállalat esetében a hét felvett hitelből hat mögött semmilyen garanciális fedezet sem állt. E három esetben a vizsgálat megállapította, hogy a 3. kritérium nem teljesült, mert e vállalatok termelési költségein és/vagy pénzügyi helyzetén továbbra is a korábbi, nem piacgazdasági alapokon nyugvó rendszerből áthozott súlyos torzulás jelei mutatkoztak.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vám jön létre adott esetben, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudták, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt teljesítik.

(28)

A következő exportáló termelő részesülhetett egyéni elbírálásban:

Junao Foodstuff Co., Ltd.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az érintett exportáló termelők vonatkozásában először azt állapította meg, hogy a teljes belföldi fagyasztott földieper-eladása reprezentatív volt-e, azaz hogy az ezen eladások összes mennyisége kitette-e az érintett termék Közösségbe irányuló összes exportértékesítésének legalább 5 %-át.

(30)

Ezt követően a Bizottság meghatározta az általános reprezentatív hazai eladásokkal rendelkező vállalat által a hazai piacon eladott azon terméktípusokat, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak a közösségi exportra eladott terméktípusokkal.

(31)

Minden olyan típus tekintetében, amelyet az exportáló termelők hazai piacaikon értékesítettek, és amelyről megállapították, hogy közvetlenül összehasonlítható a közösségi értékesítésre exportált fagyasztottföldieper-típussal, megvizsgálták, hogy a belföldi értékesítés kellőképpen reprezentatívnak tekinthető-e az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Egy adott terméktípus belföldi eladásait akkor tekintették megfelelően reprezentáltnak, ha annak a vizsgálati időszak folyamán a hazai piac független fogyasztói számára eladott mennyisége a közösségi exportra eladott hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-át reprezentálta.

(32)

A Bizottság ezt követően az érintett vállalat vonatkozásában megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben eladott érintett termék egyes típusai a rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek voltak-e tekinthetők. Ez úgy történt, hogy a belföldi piacon a vizsgálati időszak során értékesített minden egyes terméktípus esetében meghatározták a független fogyasztók számára történt nyereséges belföldi értékesítések arányát.

(33)

A piacgazdasági elbírálásban részesülő exportáló termelőkre vonatkozó rendes értéket a fenti módszer szerint határozták meg. A vizsgálat kimutatta, hogy a piacgazdasági elbírálásban részesülő exportáló termelő általános belföldi eladása reprezentatív volt. Emellett megállapították, hogy a belföldi árakat a rendes kereskedelmi forgalomban határozták meg, azaz a belföldi árakat a kínai termelő által eladott valamennyi terméktípusra alkalmazhatták.

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint azon vállalatok esetében, amelyek nem részesülhetnek piacgazdasági elbírálásban, a rendes értéket egy analóg ország árai vagy számtanilag képzett értékei alapján állapították meg.

(35)

Az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben a Bizottság jelezte azon szándékát, hogy a Kínai Népköztársaság esetében a rendes érték megállapításához az Amerikai Egyesült Államokat használja megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(36)

Egyes európai feldolgozók arra való hivatkozással utasították el ezt a javaslatot, hogy az Egyesült Államokat a különböző termelési minták – különösen az eltérő bérköltségek – miatt nem tekintették megfelelő piacgazdaságú országnak. Kérdőívet küldtek valamennyi ismert egyesült államokbeli termelőnek, de nem érkezett válasz. Ezért az Egyesült Államokat nem lehetett analóg országnak választani.

(37)

A Bizottság ezért egyéb alternatív megoldások mérlegelése után megállapította, hogy Törökországot is lehetne megfelelő analóg országnak tekinteni. A vizsgálat kimutatta, hogy Törökország valóban versenyképes piaccal rendelkezik az említett termék tekintetében, nagyszámú és különböző méretű hazai termelővel. A hazai termelőkről megállapították, hogy az európai feldolgozók által meghatározott előírások szerint ugyanolyan terméktípusokat termelnek, és azonos termelési módszereket alkalmaznak, mint a Kínai Népköztársaságban. Ezért a török piacot kellően reprezentatívnak ítélték a rendes érték meghatározása céljából. Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett ellenvetés.

(38)

Valamennyi ismert török termelővel kapcsolatba léptek, és három vállalat hozzájárult az együttműködéshez. Ezért e termelőknek kérdőívet küldtek, és a válaszukban közölt adatokat a helyszínen ellenőrizték.

(39)

Míg a felhasználói szövetségek egyetértettek Törökországnak analóg országként való kiválasztásával, egy exportőr elutasította azt: érvelése szerint azért, mert a török földieper sokkal jobb minőségű, mint a kínai. Az említett exportőr állítása szerint ez utóbbival szemben – amely termesztett földieper – a török földieper leginkább vadon termő, más-más fajtájú földieper.

(40)

Törökországnak analóg országként való kiválasztása után, valamint az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági vagy egyéni elbírálásban nem részesülő exportáló termelőkre vonatkozó rendes értéket az analóg ország három termelőjétől származó ellenőrzött információ, azaz – a fenti ismertetett módszer értelmében – a kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(41)

A hasonló terméknek a három török termelő általi belföldi eladásáról megállapították, hogy az a KNK-beli exportáló termelők által a Közösségbe exportált érintett termékhez viszonyítva reprezentatívnak tekinthető.

(42)

A vizsgálat kimutatta, hogy e termelők által egységáron vagy az egységár feletti nettó áron eladott mennyiség az egyes termelők teljes eladott mennyiségének több mint 80 %-át jelentette. Ezért e termelők belföldi eladásait a rendes kereskedelmi forgalomban kell megvalósítani.

(43)

Mivel az érintett terméket minden esetben független közösségi fogyasztók részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(44)

A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi szinten hasonlították össze. A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és azok összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. A szállítási és biztosítási költségeken, a jutalékokon, a hitel- és bankköltségeken végrehajtották a megfelelő kiigazítást, amennyiben azt ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találták. Az analóg ország alapján meghatározott rendes érték vonatkozásában az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja értelmében a fizikai tulajdonságok tekintetében kiigazítást végeztek el, és megállapították, hogy a Törökországban termelt és értékesített földieper jobb minőségű volt, mint a kínai termelők által exportált földieper (lásd a (40) preambulumbekezdést). Ugyanígy a török földieper jobb minőségű volt, mint a közösségi gazdasági ágazat által termesztett földieper. A becslések szerint e kiigazítás mértéke a török értékesítések értékének 30 %-a volt. E százalékos arány hozzávetőlegesen tükrözte a belföldi piacon eladott török földieper ára és a közösségi gazdasági ágazat eladási árai közötti különbséget.

(45)

A piacgazdasági elbírálásban részesülő vállalat esetében – az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint – a Közösségbe exportált érintett termékre vonatkozóan megállapított rendes érték súlyozott átlagát a súlyozott exportár átlagával hasonlították össze.

Ennek alapján a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, súlyozott átlag ideiglenes dömping árkülönbözet a következő:

(46)

Az egyéni elbírálásban részesülő vállalat esetében – az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésében előírtak szerint – az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes érték súlyozott átlagát a Közösségbe irányuló export árának súlyozott átlagával hasonlították össze.

(47)

Ennek alapján a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, súlyozott átlag ideiglenes dömpingkülönbözet a következő:

(48)

Az összes többi KNK-beli exportőrre az egész országban alkalmazandó dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a Bizottság először az együttműködés szintjét határozta meg. Az érintett terméknek a KNK-ból származó, az Eurostat adatai alapján kiszámított összes behozatalát összehasonlították a KNK-beli exportőrök által a kérdőívre adott tényleges válaszokban feltüntetett exportmennyiségekkel. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az együttműködés szintje alacsony, a Közösségbe irányuló általános kínai export 37 %-a volt.

(49)

A dömpingkülönbözetet ebből kifolyólag a következőképpen számították ki: Az együttműködő exportőrökre vonatkozó exportárat az általuk benyújtott és leellenőrzött információk alapján állapították meg. A következő lépésben az Eurostat adatai alapján is meghatároztak egy exportárat, amelynél figyelembe vették az Eurostat által jelentett azon mennyiséget, amely meghaladta az együttműködő exportőrök által jelentett mennyiségeket. Ezután a két exportárat a vonatkozó mennyiségek függvényében súlyozták, és összehasonlították az analóg országra megállapított rendes érték súlyozott átlagával. Az egész országra érvényes vám meghatározásához az Eurostat-adatok felhasználására az exportárakra vonatkozó információk hiánya miatt volt szükség.

(50)

Ennek alapján az országos szintű dömpinget ideiglenesen a közösségi határparitáson számított CIF-ár 66,9 %-ában állapították meg, vámfizetés nélkül.

(51)

A jelenlegi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a fagyaszott földieper közösségi előállítói a következők:

(52)

Az eljárást a Lengyel Fagyasztóipari Szövetség (a továbbiakban: a panaszos) által azon 25 termelő nevében benyújtott panasz nyomán kezdeményezték, akik a fagyasztott földieper teljes közösségi előállításának jelentős hányadát végzik.

(53)

A vizsgálat kimutatta, hogy a panaszos közösségi termelők, a panaszt támogató másik közösségi termelő, valamint a mintavételi eljárásra válaszoló termelők a vizsgálati időszakban összesen mintegy 41 000 tonna fagyasztott földiepret állítottak elő. Ez a Közösségben előállított érintett termék teljes mennyiségének közel 29 %-a, és mint ilyen, a közösségi termelésben jelentős aránnyal van jelen. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével és 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a 25 panaszos közösségi termelőt és a panaszhoz csatlakozó egy másik közösségi termelőt tekintik a közösségi gazdasági ágazat szereplőinek. Bizonyos érdekelt felek úgy érveltek, hogy a 26 együttműködő vállalat közül néhány visszavonta az eljárás támogatását. Ugyanakkor épp ellenkezőleg: a 26 vállalat egyike sem vonta vissza támogatását.

(54)

A fenti (10) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tekintettel a fagyasztott földieper közösségi előállítóinak nagy számára – a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztott egy nyolc termelőből álló mintát, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb termelési mennyiséget képviselte.

(55)

A mintavételben való részvételre kiválasztott és maradéktalanul együttműködő nyolc közösségi termelő összesített termelése a vizsgálati időszakban mintegy 19 200 tonna, azaz az összes közösségi fagyasztott földieper-termelés kb. 14 %-a volt.

(56)

Az érintett időszak alatt a közösségi fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(57)

A közösségi fogyasztást a közösségi gazdasági ágazat és az egyéb közösségi termelők által előállított fagyasztott földieper teljes mennyisége, valamint az összes harmadik országból származó behozatal alapján, de az export nélkül állapították meg. Az érintett terméknek a közösségi gazdasági ágazat és az egyéb közösségi termelők által előállított teljes mennyiségére vonatkozó számadatok azon tagállamok vonatkozó hatóságaitól és szövetségeitől származnak, ahol fagyasztott földieper-előállítás zajlik, azaz az IERiGEZ-től (Lengyelország), a FruitVebtől (Magyarország), az Assomelától (Olaszország) és a spanyol mezőgazdasági minisztériumtól. Az importált és exportált mennyiségekre vonatkozó adatok az Eurostattól származnak.

(58)

Megjegyzendő, hogy a fogyasztásra vonatkozó adatok tartalmazzák a készleten levő fagyasztott földieper mennyiségeit is. Ugyanakkor, mivel a hasonló termék közösségi termelőitől sem az eladással, sem a készlettel kapcsolatban nem sikerült megbízható adatot beszerezni, a leghitelesebb forrásnak a hasonló termék teljes előállított mennyiségére vonatkozó, a közösségi termelőktől származó adat tekintendő.

(59)

Amint a fenti táblázatból is kitűnik, a fagyasztott földieper közösségi fogyasztása az érintett időszak alatt viszonylag stabil volt, kivéve a 2004-es évet, amikor a korábbi évhez képest a fogyasztás 13 %-kal nőtt. E növekedést azonban az a kettősség magyarázhatja, hogy míg a Közösség termelési szintje a kedvező termésnek köszönhetően a korábbiakhoz képest ismét magas volt, a tömeges behozatal folytatódott. A vizsgálati időszakban a fogyasztás a 2002-es és 2003-as évek szintjén stabilizálódott.

(60)

Az érintett országból származó behozatal a mennyiség és a piaci részesedés tekintetében a következőképpen alakult:

(61)

Míg az érintett időszakban a fagyasztott földieper-fogyasztás viszonylag állandó volt, az érintett országból származó behozatal ugyanebben az időszakban megközelítőleg 381 %-kal emelkedett. Következésképpen a KNK becsült piaci részesedése az érintett időszakban jelentősen nőtt: a 2002-es 4 %-ról a vizsgálati időszakban regisztrált 20 %-ra.

(62)

A fenti táblázat a KNK-ból érkező behozatal átlagárának alakulását mutatja be. Az érintett időszakban az árak folyamatosan csökkentek – összesen 38 %-kal.

(63)

Összehasonlították a vizsgálati időszak alatti közösségi piaci értékesítési árakat a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat árai és az érintett országból származó import tekintetében. A mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független fogyasztóknak kínált árak voltak, amelyeket szükség szerint kiigazítottak gyártelepi szintre, vagyis kizárták a Közösségen belüli fuvarozási költségeket, illetve levonták az árengedményeket és a visszatérítéseket. Ezeket az árakat összehasonlították a kínai exportőrök által alkalmazott, engedmények és a visszatérítések levonása utáni nettó árakkal, és azokat szükség szerint a vámkezelési költségek és a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében történő megfelelő kiigazítás révén a CIF közösségi határparitású szinthez igazították.

(64)

Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak során az importált érintett terméket olyan áron értékesítették a Közösségben, amely alacsonyabb volt a közösségi gazdasági ágazat árainál – ez utóbbit az együttműködő exportáló termelők által benyújtott adatok alapján 6,0 %-nak, az Eurostat valamennyi importra vonatkozó adatának alapján pedig 6,4 %-nak tekintve. Az áralákínálás e mértékéből és a közösségi gazdasági ágazat árainak alábbiakban bemutatott alakulásából (lásd a (74) preambulumbekezdést) egyértelmű, hogy a piacot már eddig is rendkívül nyomott árak jellemezték.

(65)

A hagyományos gyakorlattal összhangban az alábbi preambulumbekezdések két csoportba sorolják a kárvizsgálati időszak során gyűjtött adatokat. Ezek közül az első a mintában szereplő nyolc vállalat által képviselt közösségi gazdasági ágazatra vonatkozik. A második szakasz az érintett termék valamennyi közösségi termelőjével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ezeket az adatokat azon tagállamok nemzeti hatóságai és szövetségei szolgáltatták, ahol az érintett termék előállítása zajlik.

(66)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata 2002 és a vizsgálati időszak közötti valamennyi, a gazdasági ágazat helyzete szempontjából jelentős gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta.

(67)

A közösségi iparág alább ismertetett adatai a mintában szereplő nyolc együttműködő közösségi termelőtől származó információkat foglalják össze. Ezek az adatok a mintavételre vonatkozó kérdőívet visszaküldő 26 együttműködő termelőre vonatkoznak.

(68)

Az alábbi táblázat a mintában szereplő közösségi termelők termelését, termelési kapacitását és kapacitáskihasználását ismerteti:

(69)

A fenti táblázat alapján látható, hogy a termelés 26 %-kal csökkent az érintett időszakban, míg a kapacitás 16 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás ugyanebben az időszakban 36 %-kal csökkent. A kapacitáskihasználás csökkenése csak részben áll összefüggésben a kapacitás növekedésével. A kapacitáskihasználás csökkenésének fő oka a termelés visszaesése, azaz a szóban forgó év termése.

(70)

A fagyasztott földieper-előállítás szorosan összefügg a friss földieper termesztésével. Az egy évi termés mennyisége és minősége ezért döntően befolyásolja az érintett termék előállítását. A 2003-as év gyenge termésének következtében a termelés visszaesett, míg a 2004-es év bőséges termése nyomán pont az ellenkező helyzet állt elő, ezért 2002-vel összehasonlítva a termelés szintje enyhe növekedést mutat. 2004 és a vizsgálati időszak között a termelés 29 %-kal visszaesett. Ugyanakkor szem előtt tartva, hogy a fagyasztott földieper előállítása függ a friss földiepertermés mennyiségétől, 2004 és a vizsgálati időszak között tapasztalható termelési visszaesés e termék vonatkozásában nem nevezhető hasznos mutatónak károkozás megállapításához.

(71)

Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat rendelkezésre álló készleteinek mennyiségét mutatják.

(72)

Meg kell jegyezni, hogy a készleten levő fagyasztott földiepret az íz- és a színbeli tulajdonságok megőrzése érdekében általában egy éven belül el kell fogyasztani – tehát el kell adni.

(73)

Az érintett időszak alatt a készletek jelentősen felhalmozódtak. A 2003-as készletcsökkenés a gyenge termés eredménye volt, ami viszont befolyásolta a nyersanyagok rendelkezésre állását a közösségi gazdasági ágazat számára ebben az évben. A 2004-es bőséges termés folytán a 2004-es készletek jelentősen megnőttek. A készletek 2002-höz képest 2004-ben 92 %-kal emelkedtek. E kiemelkedő időszak után a vizsgálati időszakban a készletek szintje ismét a megszokott szintre állt be, de még így is 24 %-kal meghaladta a 2002-es szintet. 2004 és a vizsgálati időszak között a készletek tömeges kiárusítására került sor a fagyasztott földieper esetében előírt minőség garantálása érdekében.

(74)

Az alábbi számok a mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeit, piaci részesedését és átlagos egységárait ismertetik.

(75)

A nyersanyag, azaz a friss földieper 2003-as hiánya miatt a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségei és piaci részesedése egyaránt csökkentek az említett évben. Az értékesítések és a piaci részesedések aránya 2004-ben tovább csökkent, annak ellenére, hogy a termelés szintje ismét a megszokott szintre állt be. Az értékesítések e visszaesése készletnövekedést idézett elő. A vizsgálati időszakban az értékesítési mennyiségek részben a készletek kiárusításából származtak. Az értékesítési mennyiségeket azonban csak azon az áron tudták megnövelni, hogy az átlagos értékesítési árak a 2004-es 1 019 euro/tonnáról a vizsgálati időszakban drasztikusan 671 euro/tonnára – azaz 34 %-kal – estek vissza.

(76)

A mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazatok által értékesített érintett termék átlagárai az érintett időszak alatt 28 %-kal csökkentek, s ez a vizsgálati időszak alatt jelentős árleszorítást eredményezett. A fentiekben említettek szerint az átlagárak 2004 és a vizsgálati időszak között csökkentek a leglátványosabban: ekkor az értékesítési árak 34 %-kal estek vissza. A készletek 2004 és a vizsgálati időszak közötti tömeges kiárusítását rendkívül alacsony árakon kellett végrehajtani.

(77)

Az alábbiakban ismertetett nyereségesség a közösségi piacon megvalósult eladásokra vonatkozik, forgalmi eredményben, a befektetések megtérülésében és a pénzforgalomban kifejezve.

(78)

A fenti forgalmi eredmény 2002 és a vizsgálati időszak között meredeken zuhant. Ez hozzávetőlegesen 300 %-os csökkenést jelent. Ez rendkívül súlyos helyzetet teremt, mivel a 2002-es és a 2003-as látható ésszerű nyereséget a vizsgálati időszakban 12,5 %-os fenntarthatatlan veszteségek követték.

(79)

A forgalmi eredmény, a befektetések megtérülése és a pénzforgalom egyaránt azt jelzi, hogy az érintett időszakban a mintavételben szereplő termelők helyzete romlott.

(80)

A mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazat beruházási tendenciáit a következő táblázat ismerteti:

(81)

A nyereségesség fenti, negatív alakulása ellenére – saját versenyképességének növelése érdekében – a közösségi gazdasági ágazat növelte az érintett termékbe történő befektetéseit. A befektetésekre főleg új épületek építésében, valamint hűtőházak és berendezések korszerűsítésének formájában került sor. E lépések jelentősen hozzájárultak a mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazat hatékonyságának javulásához.

(82)

A Bizottság nem kapott bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy az érintett időszakban csökkent vagy nőtt volna a tőkebevonási képesség.

(83)

A fentiekből kitűnik, hogy a mintavételben szereplő közösségi gazdasági ágazat az alkalmazottak számát a termelési szintekhez igazította. Az alkalmazottak száma 2004-ben volt a legmagasabb, miután a 2003-as visszaesést követően ismét megugrott a termelési mennyiség. A vizsgálati időszak alatt tapasztalt termelési csökkenés okán a termelékenység és a foglalkoztatás számadatai csökkentek. Az érintett időszakban a bérköltségek is csökkentek. Az egy alkalmazottra jutó termelékenység csökkenését jobbára a megnövekedett behozatal következtében meredeken zuhanó termelés okozza. A vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat befektetései közép- és hosszú távon várhatóan növelni fogják az ágazat hatékonyságát és termelékenységét.

(84)

A dömpingkülönbözeteket a fenti, dömpingről szóló szakaszban határozták meg. Valamennyi különbözet – kivéve a piacgazdasági elbírálásban részesülő vállalaté – egyértelműen a minimumszint felett van. Ráadásul figyelembe véve a dömpingbehozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(85)

A közösségi gazdasági ágazat nem állt talpra a korábbi dömping vagy szubvenció hatásaiból, mivel ezzel kapcsolatban korábban nem végeztek vizsgálatot.

(86)

Az alábbi adatok a közösségi termelés egészére vonatkoznak.

(87)

Amint az a fogyasztási adatok esetében megállapítást nyert, az összes közösségi eladási mennyiséggel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok. A közösségi piacon tevékenykedő termelők összes értékesítési mennyiségének megbecsléséhez az említett termelők termelésénél az exportra szánt mennyiségből kivonták az exportált mennyiséget.

(88)

A fentiek értelmében a fenti táblázat alapjául a vonatkozó termelési mennyiség és az export különbözete szolgált. Ezért a táblázat azon eladható mennyiségeket tünteti fel, amelyeket ugyanazon idényben, vagy készletezés után a következő idényben értékesítenének. Ezek az adatok az értékesítés helyett a termelésen alapulnak. Ugyanakkor a fenti adatok a vizsgálati időszakban egyaránt csökkenést mutatnak a közösségi gazdasági ágazat teljes eladási mennyisége (– 11 %) és a piaci részesedése (– 14 %) tekintetében.

(89)

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az érintett időszakban a következő kármutatók negatív irányba változtak: eladási árak és mennyiségek, nyereségesség, készletek, kapacitáskihasználás, termelés, foglalkoztatottság, bérek, termelékenység, pénzforgalom és piaci részesedés. Ugyanakkor a fenti okok miatt a termelési és kapacitáskihasználási tendencia e termék vonatkozásában nem nevezhetők különösen hasznos mutatóknak a károkozás megállapításához. Ezzel szemben a befektetések és a termelési kapacitás tekintetében kedvező fejleményeket tapasztaltak.

(90)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett időszak alatt az érintett termék KNK-ból származó dömpingelt behozatalának mennyisége több mint 300 %-kal nőtt, míg az eladási árak számottevően, 38 %-kal csökkentek. A vizsgálati időszak alatt továbbá a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak az érintett termék dömpingelt behozatala jelentősen, mintegy 6 %-kal alákínált.

(91)

Következésképpen az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott. A készletek szintje 24 %-kal csökkent, elérve a 2004 végi kritikus szintet. Emellett 2004-ben az eladási árak és különösen az eladási mennyiségek is jelentősen csökkentek. Az eladási mennyiségek csak a vizsgálati időszak idejére álltak vissza a 2002-es szintre, de ennek ára az volt, hogy az árakat fenntarthatatlan szintre kellett csökkenteni. Az ágazat versenyképességének fokozását célzó folyamatos befektetések ellenére ez az áresés a vizsgálati időszakban a nyereségességi szint zuhanásszerű, 12,5 %-os csökkenését eredményezte. Emellett az iparág pénzforgalma és beruházásainak megtérülése is csökkent, elérve a vizsgálati időszak negatív szintjét.

(92)

A vizsgált időszakban emellett a termelékenység mellett a foglalkoztatottak összlétszáma is csökkent.

(93)

Ebből következően a károkozás elsősorban árleszorításban és készletnövekedésben mutatkozik meg. Ez a vizsgálati időszak során a közösségi termelők súlyos veszteségeihez vezetett.

(94)

Tudván, hogy a közösségi fogyasztást és a teljes közösségi gazdasági ágazat piaci részesedését meg kellett becsülni, nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a kárelemzés e szempontja a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazatra vonatkozzon.

(95)

E tényezőket figyelembe véve az előzetes következtetés értelmében a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős anyagi kárt szenvedett.

(96)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében azt is megvizsgálták, hogy fennáll-e okozati összefüggés a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. Ezen felül a dömpingelt behozatalon kívül más ismert, a közösségi gazdasági ágazatot egyidejűleg károsítható tényezőket is megvizsgáltak annak érdekében, hogy az e tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

(97)

Emlékeztetni kell arra, hogy a KNK-ból származó behozatal mennyisége közel 380 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig közel megnégyszereződött az érintett időszak alatt. Ráadásul a (62) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a KNK-ból származó behozatal ára 38 %-kal csökkent, és jelentős áralákínálás történt.

(98)

A közösségi gazdasági ágazat azzal válaszolt a nagy mennyiségű, áralákínált importra, hogy 2004-ben csökkentette eladási árait. E csökkentés ellenére azonban a kínai behozatal átlagos eladási árai továbbra is több, mint 30 %-kal elmaradtak a közösségi gazdasági ágazat áraitól. Ennek eredményeképpen a közösségi értékesítések jelentősen visszaestek ebben az idényben, és a közösségi termelőknél az év végéig rendkívül nagy készlet halmozódott fel. Mivel a hűtőházak tárolási kapacitása, és – ami ennél is fontosabb – a fagyasztott földieper élettartama egyaránt korlátozott, a 2004. év végi készleteket a vizsgálati időszakban ki kellett árusítani. E készletek kiárusítása érdekében azonban – mivel a kínai árak a vizsgálati időszakban 2004-hez képest tovább csökkentek – a közösségi gazdasági ágazatnak is csökkentenie kellett árait (közel 24 %-kal). A vizsgálati időszakban az árak jóval a nyereségszint alatt voltak, és nem voltak fenntarthatók. A vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat helyzetét tovább súlyosbította, hogy a KNK-ból származó importmennyiség több mint 40 %-kal nőtt. Ezért egyértelműen szoros összefüggés áll fenn az eddigieknél is alacsonyabb árú importmennyiségek és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között.

(99)

Az érintett időszak alatt a nem kínai eredetű import mennyisége 20 %-kal visszaesett. Ezért nem valószínű, hogy az egyéb harmadik országokból (Marokkó) származó behozatal számottevően hozzájárult volna a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz. Ellenkezőleg: úgy tűnhet, hogy a KNK-ból származó import miatt a harmadik országok exportőr termelői szintén veszítettek piaci részesedésükből. Ezen túlmenően az egyéb harmadik országokból származó import átlagára a vizsgálati időszak alatt 78 %-kal magasabb volt, mint a Kínai Népköztársaságból származó importé, és mintegy 20 %-kal magasabb, mint a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazaté. A csökkenő piaci részesedés és a viszonylag magas árszint alapján átmeneti jelleggel megállapítható, hogy a harmadik országok termelői nem okoztak kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. Az alábbi táblázat a legfontosabb harmadik országokból (Marokkó, Törökország) származó importmennyiségeket tünteti fel.

(100)

Az az érv is elhangzott, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár előzménye elsősorban az Egyesült Államok piacára irányuló export teljesítményének visszaesése. Az Eurostat adatai szerint a Közösségből származó export valóban csökkent az érintett időszak alatt a 2002-es mintegy 19 ezer tonnáról 2005-ben 15 ezer tonnára. Ugyanakkor a közösségi piac jelentőségéhez képest az exportpiacok általános jelentősége viszonylag korlátozottabb; az export a közösségi fogyasztás kevesebb, mint 10 %-ának felel meg az érintett időszak alatt.

(101)

Azok a mutatók, amelyek nem különböztetik meg a közösségi és az exportpiacot – ezek a termelés és a kapacitáskihasználás, valamint a befektetések és a foglalkoztatás – egyértelműen nagyobb mértékben romlottak, mint azt az exportteljesítmény visszaesése indokolta volna. Az említett mutatók negatív alakulásáért a közösségi piaci eladások és az exportértékesítések visszaesése egyaránt felelőssé tehető.

(102)

A nyereségesség tekintetében a pénzforgalom és a befektetések megtérülése, valamint ezek negatív alakulása részben – a fent említettek szerint – a közösségi és az exportpiaci eladási mennyiségek negatív alakulása miatt a közösségi gazdasági ágazatra kényszerített rendkívül alacsony kapacitáskihasználással magyarázható. Emellett a közösségi gazdasági ágazat eladási árait erős nyomás alatt tartotta a dömpingelt behozatal, amely a fenti mutatókra gyakorolt negatív hatásért is felelős.

(103)

Ezért még ha az elszenvedett kárt a közösségi gazdasági ágazat csökkenő exportteljesítménye idézte is elő, annak általános hatása nem tekinthető jelentősnek, és nem szakíthatta meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár okozati kapcsolatát.

(104)

Egy érdekelt fél érvelése szerint a 2002-es és 2003-as évek gyenge termése és a nyersanyag, azaz a friss földieper hiányával összefüggő termelés-visszaesés az említett években nagyban hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Az is egyértelmű, hogy a gyenge termés a termelés visszaeséséhez vezetett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez az elszenvedett kárért felelőssé tehető legfontosabb tényező. A termelés és az eladott mennyiségek visszaesésével együtt az árak is csökkentek, habár a gyenge termés és a beszerzett árumennyiség csökkenésének rendszerint áremelkedés a következménye. Ezen túlmenően a közösségi gazdasági ágazatra az érintett időszakban jellemző nyereségesség vizsgálatából az derült ki, hogy az ágazat 2004-ig megőrizte nyereségességét, ekkor azonban a KNK-ból származó behozatalok árai jelentősen csökkentek.

(105)

Az az érv is elhangzott, hogy az érintett termék közösségi piacon való fogyasztása is visszaesett, és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár mögöttes oka nem a KNK-ból származó dömpingelt behozatal, hanem e visszaesés. Emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálat a fogyasztási adatokat a termelési adatokból vezette le, és hogy az így kapott fogyasztási adatokat befolyásolhatta, hogy azok a termék készleteit is tartalmazták. A fogyasztás 2004-es enyhébb mértékű visszaesésének lehetősége ezért nem zárható ki. Egy ilyen mértékű visszaesés befolyásolta volna a közösségi gazdasági ágazat eladási mennyiségeit. Ugyanakkor még az érintett időszakban jellemző e fogyasztási visszaesés ellenére is emlékeztetni kell arra, hogy a KNK-ból származó behozatalok 381 %-kal nőttek az érintett időszak alatt, olyan árakon, amelyek ugyanezen időszak alatt 38 %-kal csökkentek. Ezért a fogyasztás bárminemű esetleges visszaesése nem lehet az elszenvedett kár egyedüli oka.

(106)

Az az érvelés is elhangzott, hogy a közösségi gazdasági ágazat problémái összefüggésben állnak az ágazat strukturális problémáival, amelyek egyike a hatékonyságában javítandó termelési rendszer. Ugyanakkor erre vonatkozóan nem nyújtottak be konkrét bizonyítékot. Még ha az ágazat az érintett időszakban strukturális hiányosságokkal küzdött is, meg kell jegyezni, hogy a gazdasági ágazat folyamatos befektetéseket valósított meg az érintett időszakban. E befektetések célja az ágazat hatékonyságának további javítása.

(107)

A közösségi gazdasági ágazat pénzügyi eredményei és versenyképessége egyaránt megfelelő volt a KNK-ból származó tömegesen importált dömpingelt termékek megjelenéséig. A vizsgált mutatók szerint a kár akkor jelentkezett, amikor a kínai fagyasztott földiepret nagy mennyiségben és dömpingelt áron importálni kezdték. Ezért arra az ideiglenes következtetésre jutottak, hogy az esetlegesen fennálló strukturális hiányosságok önmagukban nem okozhatták az elszenvedett kárt.

(108)

Egyes érdekelt felek állítása szerint az árspekuláció és a közösségi piac fagyasztott földieperrel való ellátása kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak, és az ebből fakadó veszteségek következésképpen önmaga által okozott kárnak tekinthetők. Azt állították, hogy a lengyel termelők a 2003-as gyenge termés idején mesterségesen fenntartották a magas árakat azáltal, hogy visszafogták a fagyasztott földieper beszerzését, és e stratégiát 2004-ben is folytatták, ezáltal arra kötelezvén a felhasználóipart, hogy a KNK-ban keressen beszállítót. A közösségi gazdasági ágazatban ezután jelentős készletek halmozódtak fel, amelyeket a nyereséges árak alatt kellett kiárusítani.

(109)

Az ezen állításokhoz tartozó, önmaga által okozott kárral kapcsolatos állításokat ugyanakkor semmi sem támasztotta alá. Emellett a mintavételben szereplő közösségi termelők eladásairól és készleteiről szóló adatok elemzése (lásd részletesen a 18.1.2. és 18.1.3. szakaszban) nem támasztja alá ezeket az állításokat. A 2003-as magas árak egybeestek a 2003-as szezon gyenge termése miatti magas nyersanyagköltségekkel. Ezen időszak végén a raktárkészletek szintje az érintett időszak alatt feljegyzett legalacsonyabb volt. 2004-ben a termelés ismét a 2002-es szinten állt meg, és e növekedéssel együtt az eladási árak is csökkentek. Az eladási árak csökkenése ellenére a közösségi gazdasági ágazat nem tudta az az évi termést kiárusítani, ezért a 2004-es év végi készletek jelentősen megnövekedtek. A vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat kénytelen volt tovább csökkenteni eladási árait. Ezt a csökkentést részben a korábbi évben felhalmozódott készletek kiárusításának szükségessége indokolta. Ugyanakkor az árcsökkentés legfontosabb oka az volt, hogy az ágazatnak reagálni kellett a KNK-ból származó azévi behozatal dömpingelt árainak 2004-hez viszonyított további 24 %-os csökkentésére.

(110)

Még ha a közösségi gazdasági ágazatnak elméletben volt is lehetősége arra, hogy 2004-ben készletének nagy részét kiárusítsa, azt csak súlyos veszteséggel járó árakon tehette volna meg. Ezért egyértelmű, hogy a közösségi gazdasági ágazat 2004-ben és 2005-ben is kárhelyzetben volt. Az ágazat legnagyobb problémája nem az érintett termék készletről való kiárusításának időzítésével kapcsolatos vezetői döntések, hanem a tömeges, alacsony árú dömpingelt behozatal volt, amely alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(111)

Egy másik, állítólagosan kárt okozó tényező a dollár euróhoz viszonyított árfolyamának csökkenése (a kínai renminbi árfolyamát a dollárral szemben rögzítik) volt. A dollár euróval szembeni értékcsökkenése az érintett időszakban hozzávetőlegesen 34 % volt.

(112)

A kárkülönbözetet illetően a dollár értékcsökkenése ösztönözhette az érintett termék Közösségbe irányuló importnövekedését. Ugyanakkor azonban nincs bizonyíték arra, hogy a közösségi piacra irányuló kínai importárak visszaesése és a dollár euróhoz viszonyított értékcsökkenése között összefüggés állna fenn. Ezt támasztja alá az a tény, mely szerint a kínai importárak csökkenésének mértéke magasabb, mint a dollár euróhoz viszonyított értékcsökkenésének aránya, és az éves összehasonlításból kiderülő valutaszint-ingadozást az importárak nem tükrözték. Például a vizsgálati időszakban a dollár euróhoz viszonyított értékvesztésének mértéke körülbelül 10 % volt, a kínai importárak azonban 24 %-kal csökkentek.

(113)

Emlékeztetni kell arra, hogy ebben az esetben a károkozást elsődlegesen a termelés készletnövekedéssel és alacsonyabb nyereségességet okozó árleszorítással együtt járó csökkenése okozta. Figyelembe véve, hogy a KNK-ból érkező, gyorsan növekedő behozatalt a közösségi gazdasági ágazat áraihoz képest jelentősen alákínált áron értékesítették, semmi sem utal arra, hogy a fent említett egyéb tényezők olyan jelentőséggel bírnának, amelynek folytán megszakadna a KNK-ból származó dömpingelt termékek behozatala és a közösségi gazdasági ágazatot ért anyagi kár közötti okozati összefüggés. A vizsgálat során nem találtak egyéb olyan tényezőt, amely jelentős kárt okozhatott volna.

(114)

Az összes ismert tényező közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának fenti elemzése alapján ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy okozati összefüggés van a KNK-ból érkező dömpingbehozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár között.

(115)

Megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy az érintett országból érkező behozatallal szembeni dömpingellenes vámok bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel. A közösségi érdek meghatározásához felmérték a különböző érintett felek – azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a feldolgozók/felhasználók és a beszállítók – érdekeit. A Bizottság elsősorban a fagyasztott földieper importőrjeinek és ipari felhasználóinak kérdőíveket küldött.

(116)

A közösségi gazdasági ágazatot a fagyasztott földieper KNK-ból érkező alacsony árú tömeges behozatala sújtja. Arra is emlékeztetni kell, hogy a közösségi gazdasági ágazat fent említett gazdasági mutatói romló pénzügyi eredményeket jeleztek az érintett időszakban. Az okozott kár – azaz elsősorban a leszorított árak és a romló nyereség – jellegét, valamint az érintett termék behozatalának fellendülését figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat helyzetének további romlása intézkedések hiányában elkerülhetetlen lenne.

(117)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi termelésben számtalan fagyasztóipari termelő vesz részt, akik körülbelül 2 700 főt foglalkoztatnak az érintett termék előállításában és értékesítésében. A fagyaszott földieper a teljes közösségi fagyasztóipar egyik legfontosabb terméke. A mintavételi kérdőívre válaszolók esetében az érintett termék teljes üzleti forgalmuk több mint 10 %-át jelentette. Amennyiben az intézkedések bevezetésére nem kerül sor, az árak tovább csökkennek, és a közösségi termelőknek további súlyos veszteségeket kell elviselniük. Intézkedések hiányában, és a közösségi termelők kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt elképzelhető, hogy egyes közösségi termelők már akár rövid távon is kénytelenek lesznek a termelést felfüggeszteni. Ezért a 2 700 fősre becsült alkalmazotti állományt jelentősen csökkenteni kell. Emellett intézkedések hiányában nagyon valószínű, hogy a különböző felhasználói iparágaknak közép- és hosszú távon a beszállítások megszűnésével kell számolniuk, mivel a mezőgazdasági termelők a nyomott árak miatt felhagynak a feldolgozóiparnak szánt földieper termesztésével. A munkaerő-veszteség hatásaira ez az ágazat különösen érzékeny, mivel jó néhány közösségi gazdasági termelő vidéken tevékenykedik, és így jelentős szerepet játszik a vidéki lakosság foglalkoztatásában. A fentiek alapján a közösségi gazdasági ágazatnak nyilvánvalóan előnye származna a dömpingellenes intézkedések elfogadásából.

(118)

Dömpingellenes intézkedések kivetése esetén a közösségi termelők várhatóan ésszerű haszonkulcsot biztosító szintre csökkenthetik eladási áraikat, és visszaállíthatják a közösségi gazdasági ágazat és a KNK-beli exporttermelők közötti tisztességes versenyt. Emellett az intézkedések kivetésével a közösségi gazdasági ágazat folytathatja megkezdett szerkezetátalakítási folyamatát.

(119)

Ezért átmenetileg megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll a dömpingellenes intézkedések bevezetése.

(120)

Négy független importőr válaszolt a kérdőívekre. Egy további független importőr és három importőrszövetség írásban és szóban egyaránt ismertette észrevételeit.

(121)

A kérdőívre válaszoló négy vállalat közül csak három töltötte ki az importmennyiségre vonatkozó rovatot. Ez a mennyiség az érintett termék KNK-ból származó teljes importjának kevesebb mint 5 %-át teszi ki.

(122)

Egy együttműködő importőr azzal a feltétellel értett egyet az intézkedések kivetésével, hogy azok meghatározott időszakra vonatkoznának, és lehetővé teszik a hatékony versenyt.

(123)

Két együttműködő importőr nem értett egyet az intézkedések kivetésével, és kiemelte, hogy e kezdeményezés nem áll a Közösség érdekében, mivel a probléma csak Lengyelországot érinti; ezzel arra céloztak, hogy egyetlen tagállam iparágának érdekeit kell a többi olyan tagállam érdekeivel szembeállítani, ahol a dömpingellenes intézkedések bevezetésével az importőröket gazdasági veszteség érheti. Az említett együttműködő importőrök azt is állították, hogy az intézkedések bevezetése zavart okozhatna a KNK-beli exportőr-termelőkkel fenntartott kapcsolataikban, valamint akadályozná a számukra oktatás és képzés formájában nyújtott támogatást.

(124)

Azonban a dömpingellenes intézkedéseknek nem célja sem a behozatal megtiltása, sem a közösségi importőrök tevékenységének akadályozása. Megjegyzendő, hogy az együttműködő importőrök mindegyike nagy mennyiségben szerez be fagyasztott földiepret a lengyel közösségi termelőktől, és hogy a vállalatok tevékenységei között szerepel az érintett termék további feldolgozása.

(125)

Emellett az importőrök teljesítménye után fizetendő vám általános hatása elhanyagolható lenne. Az importőrök jellemzően rendkívül sokféle élelmiszeripari terméket vásárolnak. A fagyasztott földieper behozatala általában nem haladja meg ezen importőrök összes behozatalának 10 %-át. Ezért a vám hatása várhatóan gyengülni fog.

(126)

Ugyanakkor figyelembe véve, hogy az ebben az ágazatban tevékenykedő importőrök lengyel és kínai beszállítókkal kereskednek, és azt, hogy a kivetett vám mértéke várhatóan csekély lesz, a piac nem zár be a KNK-ból érkező behozatal előtt, és valószínűleg az importőrökre nehezedő hatás sem lesz jelentős. Az egyéb harmadik országokbeli (pl. marokkói) alternatív beszerzési források szintén rendelkezésre állnak.

(127)

Kilenc felhasználó vállalat – azaz fagyasztott földieper-feldolgozó – válaszolt a kérdőívekre. E válaszok némelyike azonban nem volt kielégítő, és a kérdőívről hiányoztak az érintett termék beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos adatok, valamint a kapcsolódó költségek. Három feldolgozói szövetség és egy további feldolgozó is visszaküldte a kérdőíveket. Az eljárásban érdekelt valamennyi felhasználói szervezet és feldolgozó ellenezte az intézkedések kivetését. A kérdőíveken az érintett országból a Közösségbe irányuló importban a vonatkozó beszerzési adatokat benyújtó vállalatok – az importőrök 4 %-os aránya mellett – összesen további 12 %-os arányban vesznek részt. Az eljárás vonatkozásában választ benyújtó felhasználói szövetségek saját adataik szerint tagjaik révén a fagyasztott földieper teljes közösségi fogyasztásában 170 000 tonnával, azaz 80 %-kal vannak jelen.

(128)

A fagyasztott földieper elsődlegesen további feldolgozásra szánt félkész termék, azonban kis kiszerelésben közvetlen fogyasztás céljából a kiskereskedelmi ágazatban is értékesítik. Becslések szerint a vendéglátóipar és a háztartások évente 20 000 tonna fagyasztott földiepret fogyasztanak közvetlenül. A fagyasztott földieper legfontosabb felhasználói a dzsemek, az elsősorban a tejiparban felhasznált gyümölcskészítmények, valamint gyümölcsitalok előállításában érdekelt feldolgozók. A közösségi földieperdzsem-gyártás szintje viszonylag állandó: becslések szerint évente 230 000–250 000 tonna készül belőle. Ebben az ágazatban a fagyasztott földieper becsült fogyasztása eléri az évi 100 000 tonnát. Ugyanebben az időszakban a dzsem, a zselé és a gyümölcsíz előállításával ellentétben a gyümölcskészítmények ágazatában – és különösen a tejiparban – egyenletes ütemű növekedés ment végbe. A földieper kedvelt íz a gyümölcs- és tejiparban, és mindkét ágazatban számottevő arányban van jelen. Becslések szerint a frisstejtermék- és jégkrémipar mintegy 110 000 tonna földiepret fogyaszt. Fontos szerepe ellenére a földieper-ízesítésnek a gyümölcsízű italok teljes gyártásában betöltött szerepe jóval korlátozottabb, mint a dzsem és a gyümölcsízű készítmények ágazataiban.

(129)

Összefoglalva: a gyümölcskészítmények iparának szegmensét kizárva – mivel ezek nem a fogyasztóknak eladott késztermékek –, a fagyasztott földiepret elsődlegesen a dzsemiparban és a tejtermékek szegmensében használják fel – nagyjából azonos arányban.

(130)

A fagyasztott földiepret felhasználó iparágak jelezték, hogy a különböző fajtájú és minőségű fagyasztott földieper beszerzése termelési tevékenységük középpontjában áll, mivel az iparág által alkalmazott receptek általában különböző forrásból származó földieprek elegyítését írják elő. Az eltérő fogyasztói preferenciák és az uniós kereslet ugyancsak olyan tényezők, amelyek miatt az iparág változatos nyersanyagforrásokra támaszkodik. Az együttműködő felhasználók azt is állították, hogy a több forrásból való beszerzéssel biztosítható egész évben a fagyasztott földieper-beszállítás. A vizsgálatban együttműködő feldolgozóvállalatok úgy érveltek, hogy az intézkedések kivetésével az előállításhoz szükséges mennyiség és a különböző minőségű termékek tekintetében hiány támadna az ágazat fagyasztott földieper-ellátásában. Emellett az intézkedések kivetése ellentétes lenne a kínai exportőrök által megvalósított azon nagyarányú befektetésekkel, amelyeket a felhasználók annak biztosítása érdekében támogatnak, hogy a KNK-beli exportáló termelők megfeleljenek az összes biztonsági előírásnak.

(131)

Az uniós fagyasztott földieper-előállítás legfontosabb központja Lengyelország, ahol ez a tevékenység szinte kizárólag a Senga Sengana fajta fagyasztásából áll. Ez a földieperfajta rendkívül kedvelt a gyümölcsfeldolgozó iparban, mivel szín- és ízbeli tulajdonságait a fagyasztási eljárás során is megőrzi. A lengyel fagyasztott földieper-előállítók jelentős tárolási kapacitása folytán még akkor is egész évben zavartalan a kiszállítás, ha Lengyelországban évente csak egyszer szüretelik a friss földiepret. Úgy tűnik, hogy a lengyel fagyasztott földieperrel és a dömpingellenes vámok által nem érintett importforrásokkal (Törökország és Marokkó) biztosítható a feldolgozóipar (közelebbről a dzsemipar) által megkívánt földieperfajtákkal való folyamatos ellátás.

(132)

A KNK-beli termelők csak 2003-ban kezdték meg a fagyasztott földieper nagy mennyiségben való exportálását (lásd a (60) preambulumbekezdést). Ebben az évben a Kínai Népköztársaságból származó behozatal 324 %-kal nőtt. A közösségi feldolgozók egyéb forrásokból szerezték be a megfelelő késztermék előállításához szükséges fajtájú és minőségű földiepret. A KNK-ból származó, júniusban kezdődő és csúcsszezonját augusztusban bonyolító export számos fajtájú és változó minőségű fagyasztott földiepret foglal magában.

(133)

A fenti (124) preambulumbekezdésben részletezetteknek megfelelően a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatalok betiltása vagy a közösségi feldolgozóipar tevékenységének megakadályozása. A dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy egész évben korlátozza az élelmiszer-feldolgozó ipar által igényelt különböző földieperfajták ellátását, illetve hozzáférhetőségét. Ellenkezőleg: a felhasználóipar kiemelte, hogy a Közösségből – és különösen Lengyelországból – származó fagyasztott földieper hozzáférhetősége – a Senga Sengana fajta különleges tulajdonságainak köszönhetően – nélkülözhetetlen a dzsemet, a joghurtokat és a gyümölcskészítményeket tartalmazó széles termékskála előállításához. Következésképpen a közösségi termelés folytonosságának biztosítása egyben a felhasználók érdeke is. Ezzel szemben a közösségi feldolgozók tevékenysége 2002 előtti beszerzési eljárásaik és az egyéb forrásokból (Törökország, Marokkó) származó nagy mennyiségű import miatt csak kevéssé alapoz a KNK-ból származó fagyasztott földieperre. Bizonyossággal megállapítható tehát, hogy a dömpingellenes intézkedések miatt beálló ellátási hiány kockázata kizárható. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a legjelentősebb közösségi dzsemkészítő vállalatok egyike az érintett terméket nem importálta közvetlenül a KNK-ból.

(134)

Az együttműködő felhasználók közül többen is azt állították, hogy az intézkedések bevezetése növelné költségeiket, destabilizálná a nyersanyagárakat és gátolná a közösségi piacon zajló versenyt, mivel a fagyasztott földieper beszerzésének kizárólagos forrásai a lengyel feldolgozók lennének. A másik érvelés szerint a jelenlegi szerkezettel működő feldolgozóipar nyersanyagköltségeinek növekedését nem lehet az értékesítési lánc kiskereskedelmi szintjére hárítani.

(135)

A felhasználóipar bebizonyította, hogy az érintett termék a dzsemelőállítás termelési költségeinek jelentős részét – mintegy 30–40 %-át – jelenti. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a dzsemek az iparág saját bevallása értelmében többnyire különböző forrásokból származó eltérő fajtájú földieperelegyből készülnek, amelyből a kínai eredetű gyümölcs arányát 20 % körülire korlátoznák. A hatásvizsgálat kimutatta, hogy a vállalatokat csak mintegy 2,5 %-os költségnövekedés terhelné. Emellett a feldolgozóiparágak, a dzsem-, illetve tejtermék-előállítók egyike sem támaszkodik kizárólag a fagyasztott földiepret tartalmazó termékekre. Ellenkezőleg: e termékek jellemzően az említett vállalatok teljes forgalmának mindössze 10 %-át teszik ki. Egészében véve tehát az intézkedések hatása ezért várhatóan csak marginálisan fogja érinteni a teljes termelési költséget és a felhasználók nyereségességét.

(136)

Emellett az európai piac gazdasági szereplőinek és a harmadik országokból származó nagy mennyiségű behozatalnak köszönhetően nem áll fenn a veszélye annak, hogy az európai piacon zajló verseny akadályokba ütközne, még akkor sem, ha a KNK-ból származó export mennyisége jelentősen csökkenne.

(137)

A fentieket mérlegelve nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések az ellátás elégtelenségét vagy versenyellenes helyzetet okoznának a közösségi piacon, már csak azért sem, mert a kínai fagyasztott földieper még valószínűleg így is megtartja jelenlegi piaci részesedését, és mert számos egyéb harmadik országbeli termelő létezik. A fogyasztókra háruló költséghatás tekintetében megállapítást nyert, hogy ez elhanyagolható lenne, és nem befolyásolná lényegesen az élelmiszer-feldolgozó ipar versenyképességét és teljesítményét. Ezen túlmenően a felhasználóipar kiemelte, hogy a lengyel fagyasztott földieper-előállítás rendkívül fontos szerepet játszik a gyümölcsfeldolgozó iparban, és az életképes közösségi termelés fenntartásában segítő intézkedések végső soron a felhasználóipar javát is szolgálnák. Ezért ideiglenesen úgy tekintik, hogy a felhasználókra háruló hatás elhanyagolható lenne.

(138)

E vizsgálat keretében egyetlen mezőgazdasági termelő sem nyújtott be információt. Az erre az ágazatra vonatkozó információ ezért az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságától és a vonatkozó lengyel mezőgazdasági hatóságoktól származik, mivel Lengyelország az EU elsőszámú, fagyasztásra szánt földieper-termelője. Az egyéb tagállamokban zajló, frisszöldség- vagy frissgyümölcs-piacra koncentráló termesztéstől eltérően a Lengyelországban termesztett földiepret gyakorlatilag teljes egészében a fagyasztásra vagy további feldolgozásra szánják. A mutatók tanúsága szerint a földieper-termesztés ágazatban jelenleg zajló konszolidáció folytán csökken a nagy kiterjedésű gazdaságok száma. A becslések szerint a lengyel kereskedelmi termelők száma 1996 és 2002 között 153 ezerről 96 700-ra csökkent. Noha e számot a korábbi évek konszolidációja várhatóan tovább csökkenti, mégis egyértelmű, hogy a földieper-termesztés számtalan lengyel gazdaság számára fontos gazdasági tevékenység.

(139)

A feldolgozóiparba szánt friss földieper ára az ellátástól és a termés mennyiségétől függően hagyományosan ingadozott. 2004-től kezdődően az árak ugyanakkor nem haladták meg a termesztési költségeket, s ez komoly veszteségeket jelentett a mezőgazdasági termelők számára. E fejlemény egyik fő okának a KNK-ból származó olcsó import növekedése tekinthető – aminek következtében a közösségi gazdasági ágazatnak oly módon kellett csökkentenie nyersanyagárait, hogy a mezőgazdasági termelőknek egyre alacsonyabb árakat kínált fel. Amennyiben a nyersanyagár tovább csökken, várhatóan megnő a kockázata annak, hogy egyes mezőgazdasági termelők felhagynak a földieper-termesztéssel, és ezáltal hiány keletkezik a feldolgozóipar ellátásában. Amennyiben intézkedések kivetésére kerül sor, a közösségi gazdasági ágazat várhatóan magasabb áron tudja értékesíteni az érintett terméket, és ezáltal a földieper-beszállítóknak is magasabb árat tud felkínálni.

(140)

Egyértelmű tehát, hogy az intézkedésekkel a beszállítói ágazat is jól járna, hiszen nyereségesen működhetne.

(141)

A Kínai Népköztársaságból származó fagyasztott földieper behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése egyértelműen összhangban van a közösségi gazdasági ágazat érdekeivel. Az importőrökre/kereskedőkre és a felhasználó iparágakra várhatóan korlátozott hatást gyakorolnak a fagyasztott földieper árai. Ezzel szemben a nyersanyag-beszállítókat is magában foglaló közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének elvesztése, az árcsökkentés és a pénzügyi veszteségek intézkedések hiányában egyértelműen még nagyobb méreteket öltenének.

(142)

A fenti megállapításokat figyelembe véve ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a Kínai Népköztársaságból származó fagyaszott földieper behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(143)

A dömpinggel, a kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a Kínai Népköztársaságból származó dömpingbehozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(144)

Az intézkedéseket olyan szinten kell bevezetni, amely a megállapított dömpingkülönbözet meghaladása nélkül elégséges az ilyen behozatalok által okozott károk megszüntetéséhez. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik a közösségi gazdasági ágazat számára gyártási költségeinek fedezését és általában egy olyan ésszerű adózás előtti nyereség megszerzését, amelyet az iparág egy ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingbehozatal hatása nélkül, a hasonló termék közösségi értékesítésével elérne. A számítás során a forgalom 6,5 %-ának megfelelő adózás előtti haszonkulcsot vették figyelembe, amely 2002-ben a dömpingbehozatal előtt realizált átlagos nyereségi szinteken alapult. A 2003-ban elért magas nyereségszintet nem vették figyelembe, mivel az árak és a nyereség szintje ebben az évben kivételesen magas volt. Következésképpen a rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy a forgalom 6,5 %-os haszonkulcsa egy olyan megfelelő mértéknek tekinthető, amely a kárt előidéző dömping hiányában várhatóan elérhető. Ennek alapján a közösségi gazdasági ágazat tekintetében kiszámították a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár összegét úgy kapták meg, hogy a gyártási költséghez hozzáadták a fent említett 6,5 %-os haszonkulcsot.

(145)

Ezt követően a súlyozott átlagos importár és a kárt nem okozó átlagár összehasonlításával meghatározták a szükséges áremelkedést. A 14,4 %-os rendes vám és az importőrök 1 %-os kezelési költségének fedezésére az importárakat 15,4 %-os támogatással egészítették ki.

(146)

Ezt követően az ezen összehasonlítás alapján kapott különbségeket az átlagos behozatali CIF-érték százalékában fejezték ki. A vizsgálat kimutatta, hogy közösségi piacon az exportáló termelők és a közösségi gazdasági ágazat által értékesített érintett termék egyaránt összehasonlítható volt. E számítást ezért átlag az átlaghoz alapon kellett elvégezni.

(147)

A piacgazdasági vagy egyéni elbírálásban részesülő vállalatokra vonatkozó ideiglenes súlyozott átlagos kárkülönbözet:

(148)

Az összes többi KNK-beli exportőr országos kárkiküszöbölési szintjének kiszámítása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy ezek a vállalatok csekély mértékben működtek együtt. Ezért a súlyozott átlagos különbözetet a következők alapján számították ki: a) a sem egyéni, sem piacgazdasági elbírálásban nem részesülő együttműködő termelők kárkülönbözete; b) a piacgazdasági vagy egyéni elbírálásban nem részesülő legnagyobb vállalat kárkülönbözete – a nem együttműködő vállalatokat képviselendő. A kár megszüntetésének egész országra kiterjedő mértéke 34,2 % volt, amely a fenti két elem súlyozott átlaga.

(149)

A fent említettek fényében úgy ítélték meg, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni az érintett termék Kínai Népköztársaságból származó behozatalára. Az alacsonyabb vám szabályával összhangban a dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet vagy a kárkülönbözet szintjén kell rögzíteni, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

(150)

Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért ezek az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik e vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, tehát a külön említett jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált termékek, amelyeket egy másik, e rendelet rendelkező részében névvel és címmel külön nem említett vállalat gyártott, beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolt viszonyban álló jogi személyeket is, nem részesülhetnek az e vámtételek nyújtotta előnyökből, hanem az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtétel vonatkozik rájuk.

(151)

A vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtétel alkalmazása iránti kérelmeket (például a jogi személy nevének megváltozását vagy új termelőegységek vagy értékesítési központok létrehozását követően) a Bizottságnak (3) kell címezni, és mellékelni kell az összes lényeges információt, különösen a vállalat termelési, valamint belföldi és export értékesítési tevékenységében bekövetkezett olyan változásokra vonatkozó információkat, amelyek kapcsolatban állnak a névváltozással vagy a termelőegységek vagy értékesítési központok megváltozásával. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekből részesülő vállalkozások jegyzékének aktualizálásával megfelelőképpen módosítják.

(152)

A dömpingellenes vám megfelelő érvényre juttatásának biztosítása érdekében a maradványvámértékek szintje nemcsak az együttműködésre nem hajlandó exportáló termelőkre, hanem azokra a termelőkre is vonatkozik, akik a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak a Közösségbe.

(153)

A javasolt ideiglenes dömpingellenes vámok a következők:

(154)

A hatékony igazgatás érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül a magukat az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül megnevező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és adott esetben a végleges vámok meghatározása céljából újra kell értékelni azokat,

European Commission

Directorate-General for Trade

Direction B

Office J-79 5/16

B-1049 Brussels.