17.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/7

(1)

2005. június 25-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétett értesítésben bejelentette a dömpingellenes eljárás megindítását a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó puhabőr behozatala ügyében.

(2)

Az eljárás megindítására a British Leather Confederation (angol Bőrszövetség) (a továbbiakban: a panaszos) által a Közösség teljes puhabőr termelésének jelentős hányadát – jelen esetben több mint 70 %-át – képviselő termelők nevében 2005 májusában benyújtott panaszt követően került sor. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, melyet az eljárás megindításához elégségesnek ítéltek.

(3)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszost, a panaszban említett közösségi termelőket, az egyéb ismert közösségi termelőket, a Kínai Népköztársaság hatóságait, az exportáló gyártókat, importőröket, valamint az érdekelt szervezeteket a vizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. A Kínai Népköztársaság egyik exportőre, valamint közösségi termelők és importőrök írásban ismertették álláspontjukat. Minden fél, aki ezt a fentiekben megállapított határidőn belül kérte, és ismertette a meghallgatását indokoló konkrét okokat, lehetőséget kapott a meghallgatásra.

(4)

A vizsgálatban érintett exportáló termelők, közösségi termelők és importőrök várható nagy számára való tekintettel a vizsgálat megindítására vonatkozó értesítés az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételi technikák alkalmazását irányozta elő.

(5)

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükség van-e a mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, az exportáló termelőket és az importőröket felkérték a jelentkezésre és a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott adatszolgáltatásra. A mintavétel lehetőségéről nem nyilatkozott egy exportáló termelő sem.

(6)

Az e célra kiszabott határidőn belül hét importőr jelentkezett és szolgáltatott adatokat, azonban kizárólag három vállalat hajlandó együttműködni a vizsgálatban. Tekintve a mintavételi kérdőívre válaszoló, és az együttműködési hajlandóságukat jelző importőrök korlátozott számát, úgy döntöttek, hogy a mintavétel nem szükséges. A kérdőívet mind a három vállalat megkapta. Mindazonáltal azt követően egyik importőr sem működött együtt a vizsgálati eljárásban és nem küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Két importőr jelezte, hogy mivel az érintett termék tevékenységük kevésbé jelentős részét képezi, ezáltal sem az emberi erőforrásai, sem pedig a pénzügyi kihatások nem engedik meg a vizsgálatban való együttműködést.

(7)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló termelők az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújthassanak be piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PGE), illetve – ha úgy kívánták – az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésének megfelelően egyéni elbánás (a továbbiakban: EE) iránt, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismeretei szerint érintett kínai vállalatoknak a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás iránti kérelemhez. Ebben a tekintetben egy exportáló termelő sem nyújtott be PGE, illetve EE iránti kérelmet.

(8)

Tekintettel a KNK-beli exportáló termelők válaszainak elmaradására, nem volt szükség exportáló termelői minta kiválasztásra. Továbbá, mivel egyik KNK-beli exportáló termelő sem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információt, illetve az alaprendelet által megállapított határidőn belül nem nyújtott be PGE, illetve EE iránti kérelmet, úgy döntöttek, hogy a dömping értékelését illető megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően teszik meg. A KNK hatóságait erről tájékoztatták, és nem emeltek kifogást.

(9)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes, számára ismert érintett félnek, valamint az összes többi vállalatnak, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. A kérdőívet három, a panaszban szereplő közösségi gyártó küldte vissza.

(10)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte mindazon információkat, melyeket a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt. A következő vállalkozásoknál tettek ellenőrző látogatásokat:

Közösségi termelők

(11)

Mivel nem nyújtottak be PGE vagy az EE iránti kérelemet, és mivel meg kellett állapítani a rendes értéket a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártókra vonatkozóan, a rendes érték analóg ország adatai alapján történő meghatározása céljából ellenőrző látogatásra került sor az alábbi vállalat telephelyén:

(12)

A dömpingre és a károkra vonatkozó vizsgálat a 2004. április 1. és 2005. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) vonatkozott. A kár értékelése szempontjából jelentős trendek vizsgálata a 2001. január 1-jétől a VI végéig terjedő időszakot fogta át (figyelembe vett időszak).

(13)

A puhabőr, és a puhabőr-kombinációval készített bőr juh- és báránybőrből készül, de készülhet egyéb állatok bőréből is. A barkarétegétől megfosztott bőrből készül, amit a puhabőr esetében kizárólag hal-, illetve egyéb állati olajok felhasználásával cserzenek, illetve a puhabőr-kombinációval készített bőr esetében pedig részben aldehidekkel, illetve egyéb cserzőanyaggal, azt követően hal-, illetve egyéb állati olajokkal cserzenek. A cserzéssel nyert bőr crustbőr állapotban van, melyet általában tovább kezelnek csiszolással a puha, hasított bőrhöz hasonló hatás eléréséhez. A termék fő jellegzetessége a vízfelszívó-képesség és puhaság, amely a hal-, illetve egyéb állati olajjal történő részes, illetve teljes cserzésnek köszönhető, ezáltal a tisztításra és fényesítésre rendkívül alkalmas.

(14)

Az érintett termék a puhabőr, illetve a puhabőr-kombinációval kikészített bőr, kiszabva is, beleértve a puhabőrt, illetve a puhabőr-kombinációval készített crust puhabőrt („puhabőr”) amely a KNK-ból származik (az érintett termék), jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kódok alá kell besorolni. A termék különböző megjelenési formái kellően hasonlóak ahhoz, hogy az eljárás szempontjából egyetlen terméket alkossanak, mivel alapjellegzetésségük és használatuk azonos.

(15)

A panaszostól elérhető információk alapján nem találtak különbséget az érintett termék, és az Egyesült Államokban termelt és értékesített puhabőr között, amely analóg országként szolgált a rendes érték megállapításához KNK-ra vonatkozóan.

(16)

A panaszos által benyújtott információk alapján nem találtak különbséget az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által, a közösségben termelt és értékesített puhabőr között.

(17)

Ezért ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint és a vizsgálat alkalmazásában a Kínai Népköztársaság belső piacán előállított és értékesített, az Egyesült Államokban előállított és értékesített, illetve a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon előállított és értékesített puhabőr minden típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, és ezért hasonló az érintett termékhez.

(18)

Amint azt a fenti (6) preambulumbekezdésben vázoltuk, a KNK-beli exportáló termelő visszajelzésének hiányában a mintavétel nem vált szükségessé a KNK-beli exportáló termelők esetében.

(19)

Amint azt a fenti (7) preambulumbekezdésben indokoltuk, mivel PGE, illetve EE iránti kérelemre nem került sor, egyik KNK-beli exportáló termelő sem részesül PGE-ben, illetve EE-ben.

(20)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében a rendes érték meghatározása egy analóg ország árai vagy képzett értékei alapján történt. A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben, tervek szerint az Egyesült Államok felhasználandó megfelelő analóg országként a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték meghatározásához, és az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Erre vonatkozóan egyik féltől sem érkezett megjegyzés vagy kifogás.

(21)

Mindemellett a harmadik országok fellelhető egyesületeivel és kereskedelmi kamaráival felvett kapcsolatok során megvizsgáltak egyes egyéb, puhabőrt termelő országok alkalmasságát. Megállapították, hogy Brazília és India esetén a puhabőrtermelők vagy nem léteznek, vagy egyikük sem értékesít ezen országok hazai piacán. Törökország esetén egy török termelő jelezte, hogy a török belső piac igen korlátozott. A fentiek alapján, marad az Egyesült Államok mint analóg ország. A Bizottság ennek következtében egy termelőtől az Egyesült Államokban keresett és talált együttműködést.

(22)

Az Egyesült Államoknak aránylag jelentős és nyitott a belső piacuk a puhabőr tekintetében, (3,2 % tarifális védelem), számos szállítóval és jelentős mértékű exporttal. Az érintett terméket továbbá a KNK-ban alkalmazott hasonló eljárással termelik.

(23)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a piacgazdasági elbánásban nem részesített exportáló gyártók esetén a rendes érték meghatározása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján, vagyis az Egyesült Államok belföldi piacán rendes kereskedelmi forgalomban értékesített termékfajtákért fizetett vagy fizetendő árak alapján történt.

(24)

Következésképpen a rendes értéket az iráni együttműködő termelő által a független vásárlók felé felszámított belföldi értékesítési árak súlyozott átlagában állapítottak meg.

(25)

A KNK-ban exportáló termelők együttműködésének hiányában, az exportárat a KNK-ból származó érintett termék közösségben történő behozatalának értékét és mennyiségét az Eurostat adataira alapozva állapították meg, mivel az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ezen információ volt a legalkalmasabb. A felhasznált információt egy, a KNK-beli kereskedelmi vállalat által benyújtott információval ellenőrizték. A kereskedelmi vállalat által benyújtott adat megfelelt a exportár megállapításához felhasznált statisztikai adatoknak.

(26)

A normálértéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában jogos támogatást állapítottak meg az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A fizikai jellegzeteségeket, árengedményeket, szállítást, biztosítást, csomagolást, hitelt és az értékesítés utáni költségeket illetően a megfelelő kiigazításokat biztosítják, amennyiben azok célravezetők és hiteles bizonyítékokkal vannak alátámasztva.

(27)

A dömpingkülönbözet meghatározása a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével és a 12. cikkével összhangban. Az egész országra kiterjedő, meg nem fizetett vámú, a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözet 73,5 %.

(28)

A vizsgálat megállapította, hogy jelenleg ezt a terméket a közösségben főként nyolc termelő állítja elő, amely a közösség össztermékének a 95 %-át teszi ki, a maradék 5 %-ot pedig a közösségen belül számos kisebb cserzőüzemek termelik.

(29)

A panaszt nyolc közösségi termelő támogatta (hat panaszos és két támogató vállalat), amelyből három panaszos teljes mértékben együttműködött. Az egyik panaszos nem válaszolt teljes mértékben a kérdőívre, és következésképpen nem együttműködőnek tekintették, annak ellenére, hogy válasza a panasz iránti támogatását megerősítette. Egy panaszos és egy támogató vállalat csak korlátozott információt szolgáltatott. Mindkét vállalatot az eljárással nem együttműködőnek tekintik. A maradék két vállalat nem működött együtt a felülvizsgálat során.

(30)

A három együttműködő vállalat az érintett termék 56 %-át teszi ki. Ezért úgy tekinthetők, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(31)

A fogyasztást úgy állapították meg, hogy összeadták az együttműködő közösségi termelők közösségi értékesítését, a nem együttműködő közösségi termelők közösségi becsült értékesítését, és az Eurostat által rögzített teljes behozatalt, amelyet megfelelően kiigazítottak, ahol egyes országokra vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a behozatalról szóló statisztikák pontatlanságáról. A nem együttműködő termelők értékesítései három nem együttműködő termelő által szolgáltatott információra, valamint a panaszra alapulnak, egyéb információforrás hiányában. Ami a behozatalokat illeti, az Eurostat adatai tonnában szerepeltek, ezért átváltási kulcsot alkalmaztak annak érdekében, hogy négyzetlábban fejezhessék ki őket. Ez azt mutatja, hogy az érintett termék iránti kereslet a közösségen belül az érintett időszak alatt enyhén – 5 %-kal – emelkedett, ami mintegy 1 %-os évi növekedést jelent.

(32)

Az Eurostat adatai szerint a KNK-ból származó érintett termék a (31) preambulumbekezdésben megfogalmazott módszernek megfelelően négyzetlábban megadott behozatalának mennyisége, a 2001. évi 2,1 millió négyzetlábról a vizsgálati időszak alatt 6,6 millió négyzetlábra nőtt.

(33)

Az érintett időszakban a Kínai Népköztársaságból származó behozatal részesedése a közösség piacán a 2001. évi 10,7 %-ról a vizsgálati időszak alatt 31,7 %-ra nőtt. E piaci részesedés gyors növekedése a fogyasztás aránylag alacsony növekedése mellett történt.

(34)

A behozatali árakra vonatkozó információk az Eurostat adataira épülnek, mely adatok a (31) preambulumbekezdésében leírt módszer által meghatározott behozatal mennyiségen alapulnak. Ezen információ kimutatta, hogy az érintett időszak alatt a KNK-ból származó behozatal átlagos CIF ára ingadozott. Kezdetben az árak 25 %-kal emelkedtek 2002-ben, ezután pedig 20 %-kal csökkentek 2003-ban. 2004-ben 9 %-kal emelkedtek, ezután a vizsgálati időszak alatt újra csökkentek.

(35)

Annak érdekében, hogy a vizsgálati időszak alatt történő áralákínálást kiszámítsák, a közösségi gazdasági ágazat termelői által értékesített érintett termék árát összehasonlították a közösség piacán, a vizsgálati időszak alatt behozott termékek árával, a puhabőrök valamennyi típusa súlyozott átlagárából kiindulva, az Eurostat adatai alapján. A közösségi gazdasági ágazat árait gyártelepi árak alapon vették figyelembe. A kérdéses importárak CIF alapon, a minőségbeli különbségek kiigazításával, és a behozatali és kiviteli vámokra, valamint az import utáni költségekre alapozva alakították ki.

(36)

Ez az összehasonlítás igazolta, hogy a vizsgálati időszak alatt a KNK-ból származó érintett termékeket a Közösségben olyan árakon értékesítették, amelyek alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak, ez utóbbi százalékában kifejezve 30 %-os mértékben.

(37)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a dömpingelt behozatalok közösségi iparra gyakorolt hatásának vizsgálata tartalmazta minden gazdasági tényezők, valamint az érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat állapotára kihatással lévő mutatók értékelését.

(38)

A közösségi gazdasági ágazat gyártókapacitása a vizsgált időszak alatt változatlan maradt. Ugyanebben az időszakban, a közösségi gazdasági ágazat összesen 20 %-kal, folyamatosan csökkentette termelését, a kapacitáskihasználás mértéke 2001-ben 71,2 % -ról a vizsgálati időszak alatt 57 %-ra csökkent.

(39)

A közösségi gazdasági ágazat közösségen belüli értékesítése a vizsgált időszak alatt 17 százalékponttal, a 2001. évi 8,1 millió négyzetlábról a vizsgálati időszak alatt 6,7 millió négyzetlábra, vagyis jelentősen csökkent, ugyanebben az időszakban tapasztalt fogyasztás növekedésének ellenére. Ez teljes mértékben tükröződik a piaci részesedésükben, amely folyamatosan 2001-ben 41,1 %-ról a vizsgálati időszak alatt 32,3 %-ra csökkent.

(40)

Az alábbi adatok a készletek mennyiségét szemléltetik az egyes időszakok végén.

(41)

A készlet 2002-ben 26 százalékponttal jelentősen csökkent, ezt követően pedig a vizsgálati időszakig folyamatosan nőtt. E fejlemény oka az együttműködő közösségi termelőknek az exporttevékenysége, amely az Egyesült Államok piacán történő jelentős értékesítési szerződésből kifolyólag 2002-ben nagy mértékben növekedett, 2004-ben a vizsgálati időszak alatt csökkent, amint ezt az alábbi táblázat is mutatja.

(42)

A közösségi gazdasági ágazat állítása szerint, az exporttevékenységeinek csökkenése részben az Egyesült Államok piacán a kínai exporttal folytatott versenynek tudható be. E tekintetben említésre érdemes az, hogy a KNK-ból származó érintett termék Egyesült Államokba történő behozatala – a 2002. évi 780 négyzetlábról 2004-ben 1 209 négyzetlábra – jelentősen megnőtt.

(43)

Amíg az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelőinek termelése a vizsgált időszakban 20 százalékponttal csökkent, addig a közösségi fogyasztás ugyanebben az időszakban 5 %-kal növekedett, és az érintett behozatal mennyisége pedig egyidejűleg a háromszorosánál is magasabbra növekedett. Ennek következtében a közösségi gazdasági ágazat elveszítette piaci részesedésének egy részét, amíg az érintett behozatalokra vonatkozó piaci részesedés pedig növekedett.

(44)

A foglalkoztatás szintje a közösségi gazdasági ágazatban 6 %-kal csökkent a vizsgált időszak során. A közösségi gazdasági ágazat termelékenysége, amelyet évente a személyenkénti termelés mérésével állapítanak meg, 15 %-kal csökkent.

(45)

A közösségi gazdasági ágazat gyártóinak átlagos nettó eladási ára 2001. és 2003. között 8 százalékponttal csökkent, ezután 2004-ben 1 százalékponttal enyhén emelkedett. A vizsgálati időszak alatt az árak újra 3 további százalékponttal csökkentek. E fejlődés a vizsgált időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat előtt álló kedvezőtlen piaci feltételeket mutatja.

(46)

A közösségi gazdasági ágazat a közösségi piacon történő nettó értékesítésének adózás előtti hozama a vizsgált időszak során jelentősen romlott, mint ahogy ezt az alábbi táblázat is mutatja.

(47)

A közösségi gazdasági ágazat a 2001. és 2002. évek során nyereséges volt. 2003-tól azonban a nyereségesség jelentősen csökkent, komoly veszteségek keletkeztek 2004-ben, valamint a vizsgálati időszak alatt.

(48)

Az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelői által az érintett termék termelésére fordított beruházásnak mértéke 354 000 euróról 407 000 euróra emelkedett a vizsgált időszak alatt. A beruházások növekedése főként a meglévő eszközök lecserélésére, illetve a további és/vagy új berendezések beszerzésére összpontosult, a meglévő termelés jobb kezelésének érdekében.

(49)

Az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelői beruházásainak megtérülése, mely az érintett termék előállításához használt eszközök könyv szerinti nyitó és záró értéke átlagának a százalékában kifejezett adózás előtti eredményüket fejezi ki, a 2001–2003-as időszakban pozitív volt, és tükrözte jövedelemtermelő képességük helyzetét. 2004-ben, és a vizsgálati időszak alatt, a beruházások megtérülése negatív volt, és tükrözte veszteséges helyzetüket.

(50)

A közösségi gazdasági ágazat részéről nem állították és nem is volt jele annak, hogy a közösségi gazdasági ágazat nehézségekbe ütközött volna a tevékenységéhez szükséges tőke megszerzésében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2004-ben és a vizsgálati időszak alatt közbejött veszteségek e téren kedvezőtlen helyzetet alakítottak. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a kisebb, illetve a családi vállalatokat, mint amilyenek az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelői, kizárólag külső finanszírozók támogatják. E vállalatok nem merik azokat a kockázatokat vállalni, melyeket nagyobb anyavállalatok hosszú távon vállalni mernek, bízván az ágazat fellendülésében.

(51)

Az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelői a működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalmat jegyeztek fel a 2001–2003. időszakban. Ez azonban 2004-ben és a vizsgálati időszakban negatívra változott, és így tükrözte az évek alatt közbejött komoly veszteségeket. Ugyanezt mutatja a forgalom százalékában szereplő pénzforgalom is. A vizsgált időszak során, lényeges rövid távú pénzáramlás változások figyelhetők meg, melyek a tartalékkészletszint változásainak voltak köszönhetőek (lásd a fenti (41) preambulumbekezdést).

(52)

Az együttműködő közösségi gazdasági ágazat termelői összbérköltsége a vizsgált időszak alatt aránylag egyenletes maradt, a 2003. évi 7 %-os csökkenés kivételével. A bérköltségek ingadozásai az alábbiakban a megélhetési költségek ingadozását tükrözi.

(53)

A tényleges dömpingkülönbözet közösségi iparágra gyakorolt hatása a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége és árai mellett számottevő.

(54)

A közösségi gazdasági ágazatnak nem kellett kilábalnia a korábbi káros dömping hatásaiból.

(55)

A fenti tényezők vizsgálata kimutatta, hogy 2001. és a vizsgálati időszak között a dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése erősen megnőtt. A dömpingelt behozatal mennyisége a vizsgált időszak alatt ugyanis csaknem háromszorosára nőtt, és a vizsgálati időszak alatt 31,7 %-os piaci részesedést ért el. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett termék közösségbe történő összes behozatala a 72,7 %-át tette ki. A vizsgálati időszak alatt továbbá, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árainak az érintett behozatalok 30 %-kal, vagyis jelentősen alákínáltak.

(56)

A vizsgált időszak alatt majd az összes kármutatók negatívan fejlődtek. Csökkent a termelés és a kapacitáskihasználás (rendre – 20 % és – 14 százalékponttal) azonban ugyanebben az időszakban a közösségi fogyasztás 5 %-os növekedését tekintve várható lett volna ezen indikátorok pozitív irányú fejlődése. Az értékesítési mennyiség és az árak jelentősen csökkentek (rendre 17 %-kal és 10 %-kal).

(57)

A közösségi gazdasági ágazat jelentős mértékű piaci részesedést veszített a vizsgált időszakban, egyidőben amikor a közösség összfogyasztása 19,8 millió négyzetlábról 20,9 négyzetlábra növekedett. A közösségi gazdasági ágazat komoly csökkenést tapasztalt a jövedelmezőség (– 10 százalékpont), pénzforgalom (– 20,6 % forgalom) és a beruházások megtérülése (– 37 százalékpont) terén.

(58)

Az elmondottak fényében, ideiglenesen arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte, amelyet komoly árcsökkenés, jövedelmezőségcsökkenés, valamint a beruházások megtérülésének csökkenése jellemez, az alaprendelet 3. cikkének értelmében.

(59)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében megvizsgálták, hogy a KNK-ból származó dömpingelt import okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely anyagi kárnak minősíthető. Ezenfelül vizsgálat folyt a dömpingelt importon kívüli más tényezők feltárására is, amelyek egyidejűleg károsíthatták a közösségi gazdasági ágazatot, annak az érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt importnak.

(60)

Az érintett időszak alatt a KNK-ból származó import a mennyiséget tekintve 4,5 millió négyzetlábbal, a piaci részesedést tekintve pedig 21 százalékponttal, vagyis jelentősen emelkedett. A KNK-ból származó import árai a közösségi gazdasági ágazat árainak 30 %-kal jelentősen alákínált.

(61)

A dömpingelt import hatását az mutatja, hogy a vizsgált időszak alatt, a KNK-beli termelők megemelték piaci részesedésüket a közösségi gazdasági ágazat rovására.

(62)

Összességében a közösségi gazdasági ágazat 2001 és a vizsgálati időszak között elvesztett 8,8 százalékos piaci részesedését teljes mértékben csillapította a Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedésének növekedése.

(63)

A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének hanyatlása és elégtelen árszintje egybeesett az ágazatra nézve hátrányos helyzettel, amelyet nyilvánvalóvá tett a nyereségesség jelentős csökkenése, pénzáramlás és a beruházások megtérülésének nagymértékű romlása, valamint a foglalkoztatás kedvezőtlen fejlődése.

(64)

E tényezők, valamint az, hogy a közösségi piaci ágazat az alacsony árak miatt nem volt képes kihasználni az enyhén növekvő közösségi piac előnyeit, azt eredményezte, hogy a termelő létesítmények modernizálását célzó beruházások ellenére a közösségi gazdasági ágazat veszteségeket szenvedett. A dömpingelt behozatal piaci részesedésének a bővülése és az importárak visszaesése egybeesett a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó feltételek jelentős változásával.

(65)

Az egyéb országokból származó behozatal mennyiségét és árait a következő táblázat mutatja:

(66)

A vizsgált időszakban jelentősen emelkedett a Törökországból származó behozatal, ez 6,2 százalékpontos növekedést eredményezett a piaci részesedésben. A vizsgálat kimutatta, hogy e behozatal jelentős részét 2003-ban és 2004-ben, valamint a vizsgálati időszakban az egyik együttműködő közösségi termelőnek volt betudható. E behozatalok kisebb része a termelő termékskálájának kiegészítését szolgálta, a fennmaradó részét pedig a méretre vágás és az újracsomagolást követően harmadik országok felé újra exportálták. E mennyiségek tehát a közösségi gazdasági ágazat számára nem okozhattak kárt . A Törökországból importált fennmaradó mennyiségek a vizsgált időszak alatt alacsony és folyamatos 2 %-os piaci részesedést jelentenek, a VI kivételével, amelynek során 6 %-ot értek el. Az e mennyiségek árai alacsonyabbak voltak a KNK-ból 2002-ben és 2003-ban és a vizsgálati időszakban behozottakéi, azonban 2001-ben és 2004-ban magasabbak voltak. A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy e behozatalok hozzájárulhattak, noha nem nagy mértékben, a közösségi gazdasági ipari ágazat anyagi veszteségeihez.

(67)

A Törökországon kívüli országokból származó behozatal árai a vizsgált időszakban ugyan alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipari ágazat termekeié, ám az érintett időszak egészében (a vizsgálat időszakától eltekintve) lényegesen meghaladták a KNK-ból származó import árait. A behozatal mennyisége 2001-ben 1,7 millió négyzetlábról a VI alatt 2,5 millió négyzetlábra növekedett, ami a vizsgált időszakban a piaci részesedés 3,2 százalékponttal való emelkedését jelenti, összehasonlítva a KNK-beli behozatalok 21 százalékpontos növekedésével. A fentiek fényében ezért előzetesen megállapítható, hogy a más harmadik országokból származó importnak nem lehetett meghatározó szerepe a közösségi gazdasági ágazat sérelmes helyzetének kialakulásában.

(68)

Az érintett termék nem együttműködő közösségi termelőinek piaci részesedése a VI alatt 24 % volt, a 2001-es 40 %-os szinthez képest. A vizsgált időszak alatt az értékesítési mennyiségük 36 %-kal jelentősen csökkent. A nem együttműködő termelők átlagos árai a panaszos átlagos áraival egyenlő mértékben fejlődtek. Ez a tény arra utal, hogy hasonló helyzetben vannak, mint a közösségi gazdasági ágazat termelői, azaz a dömpingelt behozatal őket is károsította. Ezért nem lehet azt a következtetést levonni, hogy más közösségi gyártók anyagi kárt okoztak a közösségi gazdasági ágazat termelőinek.

(69)

A közösségi gazdasági ágazat exportja – amint az a fenti (41) preambulumbekezdés táblázatából is látható – a vizsgált időszak alatt 7 %-kal növekedett, az EU piacán történő értékesítésekkel ellentétben, amelyek ugyanabban az időszakban 17 %-kal csökkentek. A vizsgált időszakban az exportértékesítés árbevétele átlagban nyereséghez, illetve megtérüléshez vezetett. Ilyen körülmények között ideiglenesen arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye az okozott kárhoz nem járult hozzá.

(70)

Az érdekelt felek nem vetettek fel egyéb olyan tényezőt, mely a közösségi gazdasági ágazatot egyúttal károsíthatták, illetve a vizsgálat során nem merült fel egyéb ilyen tényező.

(71)

Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben a kár elsősorban az ár leszorítása, valamint az értékesítések csökkenése formájában jelentkezett, ami a közösségi gazdasági ágazaton belül jelentős veszteségeket okozott. Ez egybeesett a KNK-ból dömpingárakon érkező, gyorsan növekedő behozatallal, amely jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínált. Nincs arra utaló jel, hogy a fent említett egyéb tényezők jelentős okai lehettek volna a közösségi gazdasági ágazatot ért kárnak.

(72)

A közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt összes ismert tényező hatásait a dömpingelt import káros hatásaitól megkülönböztető és elválasztó fenti elemzések fényében, levonható az az ideiglenes következtetés, hogy létezik okozati összefüggés a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok és a közösségi gazdasági ágazat által szenvedett kár között.

(73)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömping megállapításának ellenére, a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem állna-e ellentétben a Közösség egészének az érdekével. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis a közösségi iparág, az importőrök/forgalmazók, valamint az érintett termék kereskedőinek érdekei alapján.

(74)

A közösségi érdek megállapítása céljára a Bizottság megvizsgálta a dömpingellenes intézkedések bevezetésének, illetve be nem vezetésének várható hatásait az érintett gazdasági szereplőkre.

(75)

A közösségi gazdasági ágazat legfőképpen kisvállalatokból áll. A termelési tevékenység jelenleg csak a termelési képességnek az 57 %-át teszi ki.

(76)

Az intézkedések bevezetése várhatóan megakadályozza a piac további torzulását és az árak további romlását. Az intézkedések lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára az értékesítés mennyiségének emelését, pótolva a piaci részesedés veszítését, míg az értékesítési ár fedezné a költségeket és lehetővé tenné a nyereséget. Összességében az várható, hogy főként az egységre eső előállítási költségek (az értékesítések emeléséből fakadó jobb kapacitáskihasználás és következésképpen a jobb termelékenység miatti) csökkenése, valamint kisebb mértékben az árak kismértékű emelkedése lehetővé fogja tenni a közösségi iparág számára, hogy javítson pénzügyi helyzetén.

(77)

Másrészt, ha nem vezetnek be dömpingellenes intézkedést, akkor valószínű, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete tovább romlik. A bevételkiesés, a nyomott árak, a csökkenő piaci részesedés és a nyereségesség jelentős csökkenése a közösségi gazdasági ágazatot különösen sújtják. A VI alatti csökkenő bevételt és az elszenvedett anyagi kárt tekintve, ténylegesen az a legvalószínűbb, hogy a közösségi iparág helyzete intézkedések hiányában tovább romlana. Ez végül a termelés visszafogásához és gyárbezárásokhoz vezet majd, ami veszélyezteti a foglalkoztatást és a beruházásokat a Közösségben.

(78)

Ennek megfelelően levonható az az ideiglenes következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi iparág számára, hogy a káros dömping hatásait követően helyreálljon, és az intézkedés a közösségi iparág érdekét szolgálná.

(79)

A fenti (6) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően, a vizsgálat kezdetét követően három importőr jelentkezett, azonban a későbbiekben a vizsgálatban való együttműködéstől mindhárman visszaléptek. Egyikük sem nyilatkozott az intézkedések esetleges bevezetéséről. Ilyen körülmények között az intézkedés bevezetésének, illetve azok be nem vezetésének hatásait lehetetlen volt teljes mértékben felmérni. Azonban arra emlékeztetni kell, hogy a dömpingellenes intézkedések nem a behozatal megakadályozására szolgálnak, hanem inkább annak biztosítására, hogy a behozatal ne káros dömpingelt áron történjen. Mivel a tisztességes áron érkező behozatal továbbra is beléphet a közösségi piacra, és a harmadik országokból származó behozatal is folytatódik, valószínűsíthető, hogy az importőrök hagyományos üzleti tevékenységét nem érinti, ha a dömpingelt behozatalokkal szemben dömpingellenes intézkedéseket vezetnek be. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az importőrök által az intézkedés bevezetése ellen beküldött megjegyzések nem voltak indokoltak, és emiatt nem is fogadták el őket.

(80)

Ennélfogva ideiglenesen megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésének valószínűsíthető hatásai a független importőrökre/kereskedőkre nézve nem lennének jelentősek.

(81)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőig egyetlen felhasználó vagy fogyasztói szervezet sem jelentkezett. A részükről mutatott együttműködés hiánya alapján ideiglenesen megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem befolyásolná méltánytalanul a helyzetüket. A közösségbeli gyártók nagy száma és az egyéb harmadik országokból származó import mennyisége továbbá biztosítja majd, hogy az érintett termék széles választéka továbbra is méltányos árakon álljon a felhasználók és kiskereskedők rendelkezésére. Az intézkedés várhatóan a közösségi gazdasági ágazat számára kedvező áremelést okoz majd annak érdekében, hogy visszaálljon ez utóbbi megfelelő nyereséges helyzete. Az említett áremelkedés azonban valószínűleg mérsékelt lesz, mivel az egyéb országokból származó versenyképes árú behozatal megakadályozza majd a közösségi gazdasági ágazat árainak túlzott emelkedését.

(82)

A fentiek fényében ideiglenesen megállapítható, hogy a jelen ügyben nem áll fenn kényszerítő ok az intézkedések bevezetése ellen, és hogy az intézkedések alkalmazása a Közösség érdekeit szolgálná.

(83)

A szubvencionálásra, a kárra, az okozati összefüggésre és a közösségi érdekre figyelemmel levont következtetésekre tekintettel ideiglenes intézkedést kell hozni annak megelőzése érdekében, hogy a közösségi iparágnak a dömpingelt import további károkat okozzon.

(84)

Az ideiglenes intézkedéseknek olyan mértékűeknek kell lenniük, hogy a megállapított dömpingelt mennyiségek túllépése nélkül is megakadályozhassák a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kárt. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetőséget kell adnia a Közösség gazdasági ágazatának arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal hiányában ért volna el.

(85)

Megállapítható, hogy a 2001-től 2002-ig terjedő időszakban a közösségi piacon megfelelő versenyhelyzet volt, és a közösségi gazdasági ágazat a káros dömping hiányában átlagban 5 %-os rendes haszonkulcsot ért el. Következésképpen, a hozzáférhető információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy a forgalom 5 %-os haszonkulcsa egy olyan megfelelő mértéknek tekinthető, amely a kárt előidéző támogatásának hiányban várhatóan elérhető.

(86)

A szükséges áremelést ezután az azonos kereskedelmi szinten az áralákínálási számításokra meghatározott súlyozott átlagos importárnak a Közösség gazdasági ágazata által a közösségi piacon értékesített termékek kárt nem okozó árával történt összehasonlítása alapján határozták meg. A kárt nem okozó ár kiszámításához a profitküszöbhöz igazították a Közösség gazdasági ágazatát alkotó egyes vállalatok által alkalmazott összes eladási árat, és hozzáadták a fent említett nyereségkülönbözetet. Az összehasonlításból származó bármely különbség később a teljes CIF import értékben került kifejezésre.

(87)

Ennek alapján a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet 62 %.

(88)

A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban, a KNK-ból származó puhabőrimport tekintetében ideiglenes dömpingellenes vámokat kell bevezetni, a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet értékének megfelelő mértékben, mivel ez alacsonyabb a dömpingkülönbözetnél.

(89)

A hatékony és eredményes ügyvitel érdekében meg kell határozni egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá, a vámoknak ezen rendelet céljaihoz történő kivetésére vonatkozó megállapítások ideiglenes jellegűek, és azok egy végleges vám kivetésének céljából ismételten megvizsgálhatóak,