8.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/1

(1)

A Tanács a 2597/1999/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó és az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET-) fóliára (a továbbiakban: végleges kiegyenlítő intézkedések). Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 3,8 % és 19,1 % közötti ad valorem vám, míg minden más vállalat vonatkozásában 19,1 %-os maradványvám formáját öltötték.

(2)

A Tanács az 1676/2001/EK tanácsi rendelettel (4) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó PET-fólia behozatalára. Az intézkedések az Indiából származó PET-fólia behozatalára 0 % és 62,6 % közötti ad valorem vám formájában valósultak meg (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések), öt indiai vállalkozás – az Ester Industries Limited (a továbbiakban: „Ester”), a Flex Industries Limited (a továbbiakban: „Flex”), a Garware Polyester Limited (a továbbiakban: „Garware”), az MTZ Polyfilms Limited (a továbbiakban: „MTZ”), és a Polyplex Corporation Limited (a továbbiakban: „Polyplex”) – kivételével, amelyek részéről kötelezettségvállalásokat fogadtak el a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát behozatalával kapcsolatban folytatott dömpingellenes eljárással összefüggésben felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló 2001/645/EK bizottsági határozattal (5).

(3)

A Tanács az 1975/2004/EK és 1976/2004/EK rendelettel kiterjesztette az Indiából származó PET-fólia behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedéseket ugyanezen termék Brazíliából és Izraelből szállított behozatalára, függetlenül attól, hogy azt Brazíliából vagy Izraelből származóként jelölték-e meg.

(4)

2005. január 4-én (6) a Bizottság megindította a 1676/2001/EK bizottsági rendelet részleges közbenső felülvizsgálatát, ami a végleges dömpingellenes intézkedésekre korlátozódott. A vizsgálatot 366/2006/EK tanácsi rendelet (7) zárta le, amely módosította a végleges dömpingellenes intézkedések szintjét.

(5)

A Bizottság 2004. december 10-én (8) megindította a végleges kiegyenlítő intézkedések lejárati felülvizsgálatát. A vizsgálatot 367/EK tanácsi rendelet (9) zárta le, amely fenntartotta a végleges kiegyenlítő intézkedéseket.

(6)

2002-ben a Polyplex – indiai exportáló gyártó, amelynek kötelezettségvállalását a dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban a 2001/645/EK határozattal fogadták el – kérelmet nyújtott be részleges közbenső felülvizsgálat iránt, amely terjedelmében egy vállalat vonatkozásában a kiegyenlítő intézkedések hatályára korlátozódott. A Polyplex arról tájékoztatott, hogy egy hasonló jellegű kötelezettségvállalás megszüntetné a támogatás káros hatásait, és nyomon követhető is lenne. Ennélfogva indokolt volt a kiegyenlítő intézkedések formájának felülvizsgálata.

(7)

2003 októberében a dömpingellenes intézkedések formájára korlátozódó, részleges közbenső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be az alábbi közösségi gyártók: a Du Pont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH és a Nuroll SpA (a továbbiakban: kérelmezők). A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik. A Toray Plastics Europe jelezte a kérelem támogatását, bár hivatalosan nem volt a kérelmezők között.

(8)

A kérelmezők állították, hogy az intézkedések formája (azaz a 2001/645/EK határozattal elfogadott meglévő kötelezettségvállalások) már nem hatékony a káros dömping megszüntetésére. A kérelmezők állították, hogy a meglévő és a legalacsonyabb importárakon alapuló kötelezettségvállalások elfogadása óta az exportőrök által árult termékkör bővült, nevezetesen a technikailag kifinomultabb fólia nagyobb mennyiségére történő kiterjesztése céljával, tehát az egyes termékek besorolásához használt minimumárak többé már nem tükrözték a termékek tényleges értékét, és így az intézkedési rendszer az új technológiai fejleményekre tekintettel többé már nem megfelelő. Ebből következően a kötelezettségvállalásokról állították, hogy azok többé már nem megfelelőek a dömping káros hatásának megszüntetésére.

(9)

A Bizottság 2002. június 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent eljárás megindításáról szóló értesítéssel (10) bejelentette a részleges közbenső felülvizsgálat megindítását, ami terjedelemben az indiai Polyplex exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadhatóságának megvizsgálására korlátozódott, a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének megfelelően.

(10)

Mivel a dömpingellenes intézkedések (azaz a meglévő kötelezettségvállalások) formájának részleges közbenső felülvizsgálata 2003 novemberében megindult – amint az a lenti (12) és (13) preambulumbekezdésben említésre került – a Polypex felajánlása elfogadásának kérdése nem került eldöntésre annak érdekében, hogy a két felülvizsgálatot egyidejűleg lehessen elvégezni. A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a Polyplexet erre vonatkozó szándékáról. A kérelmező ezzel kapcsolatban észrevételt nem tett.

(11)

A Bizottság 2003. november 22-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent eljárás megindításáról szóló értesítéssel (11) bejelentette, hogy részleges közbenső felülvizsgálatot kezdeményez, a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(12)

A felülvizsgálat terjedelmében azon öt indiai exportáló gyártóra vonatkozó intézkedések formájára korlátozódott, amelyek kötelezettségvállalását elfogadták. A vizsgálati időszak 2002. október 1-jétől2003. szeptember 30-ig terjedt (a továbbiakban: a jelenlegi vizsgálati időszak).

(13)

A Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az érintett ország képviselőit és a közösségi gyártókat a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőséget adtak álláspontjuk írásbeli kifejtésére és a meghallgatás kérésére, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül.

(14)

A vizsgálathoz szükségesnek tekintett információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küldött az érintett exportáló gyártóknak, amelyek a kérdőívek megválaszolása útján valamennyien együttműködtek. Ellenőrző látogatásokra került sor Indiában az alábbi exportáló gyártók telephelyein:

(15)

Az érintett termék, ahogyan azt az eredeti vizsgálat meghatározta, az Indiából származó és rendszerint az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kódokon bejelentett polietilén-tereftalát fólia (a továbbiakban: PET-fólia).

(16)

A PET-fólia sajátos fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, beleértve egyebek között a vastagságot, bevonási tulajdonságokat, felületkezelési és mechanikai tulajdonságokat, amelyek meghatározzák a PET-fólia egyes fajtáit a gyártási folyamat során vagy azt követően az alapfólián elvégzett különböző kezelések révén, beleértve a koronakezelést, fémezést vagy kémiai bevonást. Ezért az sokféle különböző formában vagy fajtában jelenik meg. A termék nagyszámú megjelenési alakjának (a továbbiakban: termékfajta) létezése miatt és a kötelezettségvállalások nyomon követésének lehetővé tétele céljából a termékeket azok technikai jellemzői alapján különböző csoportokba sorolták be (a továbbiakban: csoportosítás). E csoportosítás szolgált a kötelezettségvállalásokban meghatározott minimumimportárak megállapításának alapjául. Az eredeti vizsgálatban a szóban forgó csoportosítások alapján megállapított minimumimportárak száma exportőrönként 10–32 között mozgott.

(17)

A jelenlegi felülvizsgálat keretében elvégezték az eredeti vizsgálatban figyelembe vett vizsgálati időszak és a jelenlegi vizsgálati időszak közötti modellfajta-kombinációk és árváltozatok összehasonlítását a csoportosításokon belül.

(18)

Az elemzés azt mutatta, hogy az egyes termékcsoportosítások alatt értékesített modellfajták kombinációi megváltoztak a kötelezettségvállalás elfogadása óta. Néhány vizsgált vállalat vonatkozásában e változások nagyon jelentősek voltak, olyan mértékben, hogy egyes csoportosítások tekintetében a vizsgálati időszak folyamán a Közösségbe exportált termékfajták legtöbbje már nem felelt meg az eredeti vizsgálati időszak során exportált termékeknek. A csoportosításokon belül megfigyelt változásokra példa az alacsonyabb értékű termékek elhagyása, a nyilvánvalóan nagyobb értékű termékek felvétele, és néha e kettő együttese.

(19)

Az elemzés rámutatott továbbá, hogy a kötelezettségvállalások elfogadása óta egyes termékcsoportosítások esetében az árvariancia (a termékek értékének skálája) jelentősen megváltozott a csoportosításon belül. Ebben az összefüggésben megjegyezendő továbbá, hogy a kötelezettségvállalások elfogadását követően a különböző termékcsoportok közötti értékesítés is jelentős változáson ment keresztül. A jelek szerint jellemző, hogy az értékesítés az alacsonyabb minimumárral rendelkező csoportosításokra koncentrálódik.

(20)

Mivel a minimumimportárakat és a kötelezettségvállalásokat a terméktípusok kombinációja és a termékcsoportokon belüli megfelelő értékei alapján állapították meg az eredeti vizsgálati időszak során, egyértelmű, hogy a termékek valós kombinációja és a szóban forgó termékcsoportosításokhoz kapcsolódó értékek tekintetében megfigyelt változások alkalmatlanná tették a konkrét minimumimportárakat és ebből adódóan a kötelezettségvállalásokat a dömping káros hatásának ellensúlyozására.

(21)

A Polyplex által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadhatóságának vizsgálatára korlátozott felülvizsgálat vonatkozásában az elemzés azt mutatta, hogy a társaság vállalatszerkezete összetetté tenné a kötelezettségvállalás nyomon követését, ezzel a kötelezettségvállalás nem lehet a hatékony kiegyenlítő intézkedések megfelelő formája. Az összetettség azon tényből ered, hogy az érintett terméket a Polyplex egy kapcsolódó vállalata egy harmadik országban (Thaiföldön) gyártja, ami az árak keresztkompenzációjának kockázatát teremti meg, amennyiben a thaiföldi vállalat is exportálná az érintett terméket a Közösségbe. A végrehajtás nyomon követése ezért túlságosan nehéz lenne a kötelezettségvállalás teljes körű működésének garantálása céljából.

(22)

A kötelezettségvállalások jelenlegi formájukban – a termékcsoportokon alapuló minimumimportárakkal – nagyfokú rugalmasságot engednek az exportőröknek a csoporton belül a termékek technikai jellemzőinek megváltoztatására. Az érintett termék számos és változó megkülönböztető jellemzőt foglal magában, amelyek nagyban meghatározzák az eladási árat. E jellemzők megváltoztatása ennek következtében jelentős hatást gyakorol az árakra is. A csoportok további felosztása lenne az egyetlen járható út a csoportosítások fizikai jellemzők és árak vonatkozásában történő egységesebbé tételére. Azonban ennek következménye a csoportosítások számának megsokszorozódása lenne, ami elvégezhetetlenné tenné a nyomon követést, különösen nehézzé téve a vámhatóságok számára az egyes termékfajták közötti különbségek észlelését és a termékek csoportba sorolását a behozatalkor. Ezen túlmenően exportőrönként 5–11-szeresére emelkedhetne a csoportosítások száma a kötelezettségvállalásokban szereplőhöz viszonyítva, ha a különböző termékfajták több jellemzőjét vennék figyelembe a pontosabb besorolás elvégzése érdekében. A termékfajták jelenleg is több száz részletes csoportosításba tartoznak, ezzel teljesíthetetlenné téve a kötelezettségvállalásokat. Ez a szám a termékjellemzők további fejlődésével növekedhet is.

(23)

Egyes vizsgált vállalatok vonatkozásában nem változtak jelentősen az egy adott termékcsoportosítás alatt értékesített modellfajták a kötelezettségvállalás elfogadása óta. Azonban a jövőben bármikor és bármelyik exportáló gyártó vonatkozásában bekövetkezhet a termékcsoportosítások számának a termékcsoportosítások további fejlődése miatti, a (22) preambulumbekezdésben említett valószínű növekedése.

(24)

Ezért megállapítható, hogy a kötelezettségvállalások hatékony nyomon követésének lehetővé tételére a termékcsoportoknak egységesebbnek kell lenniük, mind a fizikai jellemzők, mind az árak vonatkozásában. E jellemzőknek a kötelezettségvállalás tartama alatt állandónak kell lenniük. A vizsgálat megerősítette, hogy a PET-fólia esetében ez nem így történt.

(25)

A fenti tények és szempontok alapján a kötelezettségvállalások nem tarthatók megfelelőnek a dömping káros hatásainak ellensúlyozására, mivel jelentős nyomon követési és végrehajtási nehézségeket és elfogadhatatlan kockázatokat képviselnek. E körülmények között vissza kell vonni a dömpingellenes intézkedések formája tekintetében vizsgált öt indiai exportáló gyártótól elfogadott kötelezettségvállalásokat.

(26)

Minden érintett felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a létező kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó döntés megszületett, és a felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(27)

A megállapításokat követően néhány fél jelezte, hogy megítélése szerint a kötelezettségvállalások kapcsán nem merültek fel nyomon követési vagy végrehajtási nehézségek, és ebből adódóan az intézkedések formája nem jelentett kockázatot. Ezenkívül számos exportáló gyártó jelezte, hogy nem szegte meg a kötelezettségvállalásról szóló megállapodást. Az egyik érintett exportáló gyártó jelezte, hogy míg az eljárás megindításáról szóló értesítés az új terméktípusok kifejlesztésének jelentőségére tett utalást, nem került sor új terméktípusok EU-piacra történő bevezetésére a meglévő kötelezettség felajánlása és a jelenlegi vizsgálati időszak között.

(28)

Műszaki szempontokat tekintve e termék változatainak magas száma a termékfejlesztési lehetőségekkel párosulva azt eredményezi, hogy a termék nem alkalmas kötelezettségek vállalására, mivel a termékfejlesztés a minimumimportárak állandó aktualizálását tenné szükségessé, ami nem valósítható meg (lásd a (22) preambulumbekezdést). E tekintetben nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha a hatóságok megítélése szerint elfogadásuk nem jár gyakorlati haszonnal, például a tényleges vagy potenciális exportőrök túlságosan nagy száma vagy más ok miatt. Az exportőrök állítása tekintetében, miszerint nem szegték meg a kötelezettségvállalás szabályait, nincs szó arról, hogy megállapodásszegésre került volna sor. A kötelezettségvállalások visszavonásáról szóló döntés alapját a vizsgálat során szerzett bizonyítékok képezik, amelyek szerint bebizonyosodott, hogy a termékek összetételében bekövetkező változások nem teszik lehetővé kötelezettségek vállalását, valamint hogy e termék értékesítésének nyomon követése nem alkalmas a kötelezettségvállalásról szóló megállapodások céljaira (lásd a (18) – (20) és (22) preambulumbekezdést). Végezetül a vizsgálat rámutatott, hogy a minimumimportárak alapját képező termékösszetételtől eltérő fóliákat jelentős mennyiségben értékesítették a Közösségen belül a kötelezettségvállalásról szóló megállapodások keretében, valamint hogy a termékek száma és sokfélesége potenciálisan növekedhet. Ebből adódóan a kötelezettségvállalások létrejöttekor jellemző piaci helyzet – az értékesített termék tekintetében – már nem tekinthető reprezentatívnak a jelenlegi felülvizsgálat szempontjából, ezért a kötelezettségvállalások értelmében érvényes minimumimportárak többé nem megfelelőek.

(29)

Ebben az összefüggésben az a tény, hogy az exportáló gyártó még nem vezetett be új terméktípusokat, nem változtat azon, hogy az érintett termékre vonatkozó kötelezettségvállalások nem megfelelőnek bizonyultak, és amint arra a fenti (28) preambulumbekezdés is kitér, nyomon követésük nem lehetséges.

(30)

Mindemellett néhány exportáló gyártó az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a WTO Dömpingellenes Megállapodása) 15. cikkére és az abban előírt kötelezettségre – amelynek értelmében a fejlett országok segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak – hivatkozott, hangsúlyozva, hogy az exportáló gyártóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy új kötelezettségvállalásokról szóló megállapodásokra tegyenek felajánlást. Utalást tettek arra, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása spekulatív, nem anyagi alapon történt, ami sérti a WTO Dömpingellenes Megállapodása 15. cikkének szellemét, továbbá hogy a kötelezettségvállalások visszavonása az arányosság elvének megsértését vonta maga után.

(31)

A WTO Dömpingellenes Megállapodásának 15. cikke hivatkozik arra, hogy a dömpingellenes vámok alkalmazását megelőzően konstruktív korrekciós intézkedésekre kell törekedni. A meglévő kötelezettségvállalásokat a káros dömpinget ellensúlyozó konstruktív korrekciós intézkedésekként fogadták el. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha a hatóságok megítélése szerint elfogadásuk nem jár gyakorlati haszonnal, például a tényleges vagy potenciális exportőrök túlságosan nagy száma vagy más ok miatt. A vizsgálat – a kötelezettségvállalások spekulatív céllal történő visszavonását kizárva – rámutatott, hogy azok a termékek, amelyekkel kapcsolatban az indiai gyártók egyetértettek abban, hogy rögzítik az árakra vonatkozó kötelezettségvállalásokat (a minimumimportárakat), nagyban eltérnek a jelenleg a Közösség számára eladott termékektől. A kötelezettségvállalások visszavonása ebből adódóan nem aránytalan, hanem egy átgondolt válaszlépés az exportáló gyártók által előidézett piaci változásokra.

(32)

A kiegyenlítő intézkedések vonatkozásában ugyanúgy érvényesek a dömpingellenes intézkedések formája felülvizsgálatának következtetései, miszerint a kötelezettségvállalások nem megfelelőek a dömping káros hatásainak ellensúlyozására, mivel jelentős nyomon követési és végrehajtási nehézségeket és elfogadhatatlan kockázatokat képviselnek. Az is megállapításra került, hogy a Polyplex-csoport vállalatszerkezete nyomon követési és végrehajtási nehézségekhez vezetne egy kötelezettségvállalással szemben. Ezen okból a kötelezettségvállalás elfogadása gyakorlati szempontból nem célravezető, a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében.

(33)

A fentiekre figyelemmel azt a következtetést vonták le, hogy be kell fejezni a szubvencióellenes intézkedések formájának a Polyplex által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadhatóságára korlátozott felülvizsgálatát, és a kérdéses kötelezettségvállalást nem szabad elfogadni, mivel a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésében a kötelezettségvállalás elfogadásához kötött feltételek nem teljesülnek.

(34)

Az érintett kérelmezővel közölték azon indokokat, amelyek miatt a felajánlott kötelezettségvállalást nem lehet elfogadni,