A TANÁCS 2006/960/IB KERETHATÁROZATA
(2006. december 18.)
az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel a Svéd Királyság kezdeményezésére,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
|
(1)
|
Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul.
|
|
(2)
|
Ez a célkitűzés a bűnözés megelőzésével és az ellene való küzdelemmel a tagállamok bűnüldöző hatóságainak szorosabb együttműködésén keresztül érhető el, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság alapelveinek és szabályainak tiszteletben tartása mellett, amelyeken az Unió alapul és amelyek közösek a tagállamokban.
|
|
(3)
|
A bűncselekményekre és a bűnözői tevékenységekre vonatkozó információ és bűnüldözési operatív információ cseréje az Unión belüli bűnüldözési együttműködés alapját képezi, hozzájárulva ezzel az uniós polgárok biztonságának javítását célzó, átfogó célkitűzéshez.
|
|
(4)
|
A pontos és naprakész információhoz és bűnüldözési operatív információhoz való gyors hozzáférés olyan alapvető elem, amely a bűnüldöző hatóságok számára lehetővé teszi a bűncselekmények és a bűnözői tevékenységek sikeres felderítését, megelőzését és kivizsgálását, különösen egy olyan térségben, ahol a belső határellenőrzéseket eltörölték. Mivel a bűnözők tevékenységüket rejtve végzik, azokat ellenőrizni kell, továbbá az azokra vonatkozó információcserét különösen gyorsan kell elvégezni.
|
|
(5)
|
Fontos, hogy a bűnüldöző hatóságok azon lehetőségét, hogy a súlyos bűn- és terrorcselekményekre vonatkozó információkat és bűnüldözési operatív információkat más tagállamoktól megszerezzék, horizontálisan, és ne a bűncselekmény típusa vagy a bűnüldözési, illetve igazságügyi hatóságok közötti hatáskör-megosztás alapján kezeljék.
|
|
(6)
|
Az információnak és a bűnüldözési operatív információnak a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony és gyors cseréjét jelenleg a tagállamok jogszabályai által meghatározott hivatalos eljárások, adminisztratív struktúrák és jogi akadályok súlyosan nehezítik; a dolgok ilyen állása elfogadhatatlan az Európai Unió polgárai számára, és ezért nagyobb biztonságra és hatékonyabb bűnüldözésre van szükség, az emberi jogok egyidejű védelme mellett.
|
|
(7)
|
A bűnüldöző hatóságok számára elengedhetetlen, hogy a vizsgálat különböző szakaszaiban, a bűnüldözési operatív információ megszerzésének szakaszától a nyomozás szakaszáig, információt és bűnüldözési operatív információt kérhessenek és kaphassanak más tagállamoktól. A tagállami rendszerek e tekintetben különbözőek, e kerethatározatnak azonban nem célja ezek megváltoztatása. Bizonyos típusú információ és bűnüldözési operatív információ tekintetében azonban biztosítani szándékozik bizonyos, a bűnüldöző hatóságok számára létfontosságú információk gyors cseréjét az Unión belül.
|
|
(8)
|
A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti hatékony és gyors információ- és bűnüldözési operatív információcserére vonatkozó közös jogi keret hiánya olyan hiányosság, amelyet orvosolni kell; az Európai Unió Tanácsa ezért úgy ítéli meg, hogy szükség van az információ- és a bűnüldözési operatív információcsere leegyszerűsítésére irányuló, kötelező erejű jogi eszköz elfogadására. Ez a kerethatározat nem érint olyan meglévő vagy jövőbeni eszközöket, amelyek lehetővé teszik e kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy kibővítését vagy az információ- és bűnüldözési operatív információcsere folyamatának megkönnyítését, mint például az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, 1997. december 18-án elkészített egyezmény (1).
|
|
(9)
|
Az információcsere tekintetében ez a kerethatározat nem sért alapvető nemzetbiztonsági érdekeket, nem kockáztatja semmilyen, éppen folyamatban lévő nyomozás sikerét vagy magánszemélyek biztonságát, vagy a különleges állambiztonsági hírszerző tevékenységet.
|
|
(10)
|
Fontos a lehető legszélesebb körű információcsere előmozdítása, különösen a szervezett bűnözéshez és a terrorizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bűncselekmények vonatkozásában, és oly módon, hogy az ne gátolja a tagállamok közötti együttműködésnek a meglévő mechanizmusok alapján megkövetelt szintjét.
|
|
(11)
|
Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a tagállamoknak a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló közös érdeke, valamint a gyors és hatékony bűnüldözési együttműködés, illetve az adatvédelemre, az alapvető szabadságokra, az emberi jogokra és az egyéni szabadságokra vonatkozó elfogadott alapelvek és szabályok között.
|
|
(12)
|
Az Európai Tanács 2004. március 25-i ülésén elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatában utasította a Tanácsot a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti, az információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítésére vonatkozó intézkedések megvizsgálására.
|
|
(13)
|
Izlandot és Norvégiát illetően ez a kerethatározat a schengeni vívmányoknak az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (2) 1. cikkében említett terület alá tartozó rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi. Az említett megállapodásban meghatározott eljárásokat ez a kerethatározat tiszteletben tartja.
|
|
(14)
|
Svájcot illetően ez a kerethatározat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében, ami az 1999/437/EK határozat 1. cikkének H. pontjában említett terület hatáskörébe tartozik és az említett megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i 2004/860/EK tanácsi határozat (3) 4. cikkének bekezdésével, illetve az említett megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i 2004/849/EK tanácsi határozat (4) 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben,
|
ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:
I. CÍM
HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Célkitűzés és hatály
(1) E kerethatározat célja olyan szabályok megállapítása, amelyek alapján a tagállamok bűnüldöző hatóságai hatékonyan és gyorsan cserélhetik ki a létező információt és bűnüldözési operatív információt a nyomozás vagy bűnüldözési operatív műveletek végrehajtása céljából.
(2) E kerethatározat nem sérti sem a tagállamok és harmadik országok közötti két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket, sem a kölcsönös jogsegélynyújtásra vagy a bűnügyek tekintetében a határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó európai uniós eszközöket, beleértve a már átadott információ felhasználására vonatkozóan harmadik országok által meghatározott bármely feltételeket.
(3) A 2. cikk d) bekezdésében meghatározott valamennyi információ és/vagy bűnügyi operatív információ e kerethatározat hatálya alá tartozik. A kerethatározat semmiféle módon nem kötelezi a tagállamokat, hogy más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak történő átadás céljából információt és bűnüldözési operatív információt gyűjtsenek és tároljanak.
(4) Ez a kerethatározat a tagállamokat semmiféle módon nem kötelezi arra, hogy az igazságügyi hatóságok előtt bizonyítékként felhasználható információt és bűnüldözési operatív információt szolgáltassanak, és nem jogosít fel az ilyen információ vagy bűnüldözési operatív információ e célra történő felhasználására. Amennyiben valamely tagállam az e kerethatározatnak megfelelően beszerzett információt vagy bűnüldözési operatív információt bíróság előtt bizonyítékként fel kívánja használni, be kell szereznie az információt vagy bűnüldözési operatív információt szolgáltató tagállam beleegyezését, szükség esetén az információt vagy bűnüldözési operatív információt szolgáltató tagállam nemzeti joga szerint, a tagállamok között hatályban lévő, az igazságügyi együttműködésre vonatkozó eszközök alkalmazása útján. E beleegyezés beszerzése nem szükséges, amennyiben a megkeresett tagállam az információ vagy bűnüldözési operatív információ átadásakor beleegyezését adta annak bizonyítékként történő felhasználásához.
(5) Ez a kerethatározat az információ vagy bűnüldözési operatív információ iránti kérelmet kézhez kapó tagállamot semmiféle módon nem kötelezi arra, hogy bármilyen információt vagy bűnüldözési operatív információt a nemzeti jognak megfelelően meghatározott kényszerítő intézkedések útján szerezzen be.
(6) A tagállamok – a nemzeti jognak megfelelően, amennyiben az megengedi – rendelkezésre bocsátják a kényszerítő intézkedések útján beszerzett információt vagy bűnüldözési operatív információt.
(7) E kerethatározat nem módosítja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának a kötelezettségét, és nem érint a bűnüldöző hatóságokra ebben a tekintetben háruló semmilyen kötelezettséget.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E kerethatározat alkalmazásában:
|
a)
|
„illetékes bűnüldöző hatóság”: olyan nemzeti rendőrség, vám- vagy más hatóság, amely a nemzeti jog alapján bűncselekmények vagy bűnözői tevékenység felderítésére, megelőzésére és kivizsgálására, valamint felügyelet gyakorlására és ilyen cselekmények vonatkozásában kényszerítő intézkedések meghozatalára jogosult. A különösen nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó ügynökségekre vagy egységekre nem vonatkozik az illetékes bűnüldöző hatóság fogalma. minden tagállam a Tanács Főtitkárságán letétbe helyezett nyilatkozatban közli, hogy mely hatóságokra vonatkozik az „illetékes bűnüldöző hatóság” fogalma. Az ilyen nyilatkozat bármikor módosítható.
|
|
b)
|
„bűnügyi nyomozás”: az eljárásnak az a szakasza, amelynek során egy vagy több azonosított, konkrét bűncselekményre vonatkozóan a tények, a gyanúsítottak és a körülmények megállapítása és azonosítása érdekében az illetékes bűnüldöző vagy igazságügyi hatóságok – köztük az ügyészség – intézkedéseket hoznak;
|
|
c)
|
„bűnüldözési operatív művelet”: az eljárásnak az a szakasza, amely még nem érte el a bűnügyi nyomozás szakaszát, amelyen belül az illetékes bűnüldöző hatóság a nemzeti jog alapján felhatalmazással bír bűncselekményre vagy bűnözői tevékenységre irányuló információ gyűjtésére, feldolgozására és elemzésére annak megállapítása céljából, hogy konkrét bűncselekmény elkövetésére valóban sor került-e vagy sor kerülhet-e a jövőben;
|
|
d)
|
„információ és bűnüldözési operatív információ”:
|
i.
|
bármilyen típusú, a bűnüldöző hatóságoknál meglévő információ vagy adat;
és
|
|
ii.
|
bármilyen típusú, a közigazgatási vagy magánszerveknél meglévő információ vagy adat, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül hozzáférhető, az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően.
|
|
|
e)
|
„az európai elfogatóparancsról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározat (5) 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekmények” (a továbbiakban: a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekmények): a nemzeti jogban meghatározott bűncselekmények, amelyek megfelelnek vagy megegyeznek az adott rendelkezésben említett bűncselekményekkel.
|
II. CÍM
INFORMÁCIÓ ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ CSERÉJE
3. cikk
Az információ és a bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk d) pontjában meghatározott információ és bűnüldözési operatív információ – e kerethatározatnak megfelelően – más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak rendelkezésére bocsátható legyen.
(2) Az információ és bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása egy, a nemzeti jogban megállapított hatáskörén belül eljáró, és nyomozást vagy bűnüldözési operatív műveletet végrehajtó illetékes bűnüldöző hatóság kérelmére történik.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az információ és bűnüldözési operatív információ más tagállam illetékes bűnüldöző hatósága rendelkezésére bocsátásának feltételei nem szigorúbbak az információ és bűnüldözési operatív információ nemzeti szinten történő kérelmezésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeknél. Különösen, a tagállamok saját illetékes bűnüldöző hatóságuk és egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatósága közötti olyan információ vagy bűnüldözési operatív információ cseréjét, amelynek értékelését a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság belső eljárás keretében igazságügyi hatósági megállapodás vagy engedély nélkül képes elvégezni, nem teszik ilyen megállapodástól vagy engedélytől függővé.
(4) Amennyiben a megkeresett tagállam nemzeti joga szerint a kérelmezett információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság számára csak igazságügyi hatósági megállapodás vagy engedély esetén hozzáférhető, a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság köteles az illetékes igazságügyi hatóságtól a kérelmezett információhoz való hozzáférésre és cserére irányuló megállapodást vagy engedélyt beszerezni. A megkeresett állam illetékes igazságügyi hatósága határozata meghozatala során – a 10. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül – ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, amelyeket egy teljes mértékben belső ügy esetén alkalmaz.
(5) Amennyiben a kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt valamely más tagállam vagy harmadik ország bocsátotta rendelkezésre, és az valamely specialitás elvének hatálya alá tartozik, annak a más tagállam illetékes bűnüldöző hatósága számára történő átadása csak az információt vagy bűnüldözési operatív információt szolgáltató tagállam vagy harmadik ország egyetértésével lehetséges.
4. cikk
Az információ és bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátásának határideje
(1) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekre vonatkozó információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló sürgős kérelmek legkésőbb nyolc órán belül való megválaszolását, amennyiben a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található.
(2) Amennyiben a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság nem képes nyolc órán belül válaszolni, ezt a tényt köteles megindokolni az A. mellékletben foglalt nyomtatvány útján. Amennyiben az információ vagy a bűnüldözési operatív információ nyolc órán belüli szolgáltatása aránytalan terhet róna a megkeresett bűnüldöző hatóságra, úgy az az információ vagy a bűnüldözési operatív információ szolgáltatását elhalaszthatja. Ebben az esetben a megkeresett bűnüldöző hatóság erről a halasztásról haladéktalanul értesíti a kérelmező bűnüldöző hatóságot, és a kért információt vagy bűnüldözési operatív információt a lehető leghamarabb, legfeljebb három napon belül szolgáltatja. Az e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását felül kell vizsgálni.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekményekre vonatkozó információra és bűnüldözési operatív információra irányuló nem sürgős kérelmeket egy héten belül megválaszolják, amennyiben a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található. Amennyiben a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság nem képes egy héten belül válaszolni, ezt a tényt köteles megindokolni az A. mellékletben foglalt nyomtatvány útján.
(4) A tagállamok minden egyéb esetben kötelesek biztosítani a keresett információnak a kérelmező illetékes bűnüldöző hatóság felé való közlését 14 napon belül. Amennyiben a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság nem képes 14 napon belül válaszolni, ezt a tényt köteles megindokolni az A. mellékletben foglalt nyomtatvány útján.
5. cikk
Információ és bűnüldözési operatív információ kérése
(1) Információ és bűnüldözési operatív információ kérhető bűncselekmény felderítése, megelőzése vagy nyomozása céljából, amennyiben ténybeli okok alapján feltételezhető, hogy egy másik tagállamban lényeges információ és bűnüldözési operatív információ áll rendelkezésre. A kérelemnek ismertetnie kell ezeket a ténybeli okokat és azt a célt, amely érdekében az információ és bűnüldözési operatív információ kérelmezése történt, valamint a cél és azon személy közötti kapcsolatot, akire az információ és bűnüldözési operatív információ vonatkozik.
(2) A kérelmező illetékes bűnüldöző hatóság tartózkodik attól, hogy több információt vagy bűnüldözési operatív információt kérjen, vagy szűkebb határidőket szabjon, mint amit a kérelem célja szükségessé tesz.
(3) Az információ vagy bűnüldözési operatív információ iránti kérelmeknek legalább a B. mellékletben foglalt információt tartalmazniuk kell.
6. cikk
Kommunikációs csatornák és nyelv
(1) Az e kerethatározatnak megfelelő információ és bűnüldözési operatív információ cseréje bármilyen meglévő nemzetközi bűnüldözési együttműködési csatornán keresztül megtörténhet. A kérelem benyújtásához és az információcseréhez használt nyelv az igénybe vett csatornán alkalmazott nyelv. A tagállamok a 2. cikk a) pontjának megfelelő nyilatkozataik megtételekor a Tanács Főtitkársága rendelkezésére bocsátják azon kapcsolattartók részletes elérhetőségét, akikhez a kérelem sürgős esetben benyújtható. Ezek a részletek bármikor módosíthatók. A Tanács Főtitkársága a tagállamokkal és a Bizottsággal közli a beérkezett nyilatkozatokat.
(2) Az információ vagy a bűnüldözési operatív információ cseréjét az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek (Europol-egyezmény) (6) megfelelően az Europolon, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozatnak (7) megfelelően pedig az Eurojuston keresztül is el kell végezni, amennyiben a csere a megbízatásukba tartozó bűncselekményre vagy bűnözői tevékenységre vonatkozik.
7. cikk
Információ és bűnüldözési operatív információ spontán cseréje
(1) A 10. cikk sérelme nélkül az illetékes bűnüldöző hatóságok – erre vonatkozó előzetes kérelem nélkül – más érintett tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságai rendelkezésére bocsátják az információt és bűnüldözési operatív információt azokban az esetekben, amikor tényszerű okok alapján feltételezhető, hogy az információ és bűnüldözési operatív információ segíthet a 2002/548/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében, megelőzésében vagy vizsgálatában. Az ilyen spontán csere módozatait az információt szolgáltató tagállam nemzeti joga határozza meg.
(2) Az információ és bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása a kérdéses bűncselekmény vagy bűnözői tevékenység eredményes felderítése, megelőzése vagy vizsgálata szempontjából relevánsnak és szükségesnek ítélt mértékre korlátozódik.
8. cikk
Adatvédelem
(1) Minden tagállam biztosítja a 6. cikk (1) bekezdésében említett kommunikációs csatornák használatára vonatkozó fennálló adatvédelmi szabályok alkalmazását az ebben a kerethatározatban előírt információ- és bűnüldözési operatív információcsere során is.
(2) Az e kerethatározat szerint közvetlenül vagy kétoldalúan cserélt információ és bűnüldözési operatív információ felhasználása a fogadó tagállam nemzeti adatvédelmi szabályainak hatálya alá tartozik, ahol az információ és bűnüldözési operatív információ ugyanolyan adatvédelmi szabályok hatálya alá tartozik, mintha a fogadó tagállamban gyűjtötték volna össze. Az e kerethatározat végrehajtásával összefüggésben feldolgozott személyes adatok védelmét az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezménye, valamint – azon tagállamok esetében, amelyek megerősítették – ezen egyezmény 2001. november 8-i, a felügyelő hatóságokról és az adatok határon átnyúló áramlásáról szóló kiegészítő jegyzőkönyve szerint kell biztosítani. A személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználását szabályozó R(87) 15 európai tanácsi ajánlás alapelveit is tekintetbe kell venni az ezen kerethatározat szerint megszerzett személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által történő kezelése során.
(3) Az e kerethatározatban előírt információt és bűnüldözési operatív információt azon tagállam illetékes bűnüldöző hatóságai, amelyek részére azokat átadták, kizárólag azokra a célokra használhatják, amelyek érdekében azokat ezen kerethatározatnak megfelelően szolgáltatták, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető esemény megelőzésére; bármilyen más célból való felhasználás csak az információt szolgáltató tagállam előzetes engedélyével megengedett és az a fogadó tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozik. Az engedély megadható, amennyiben az információt szolgáltató tagállam nemzeti joga azt lehetővé teszi.
(4) Amennyiben az információ és bűnüldözési operatív információ szolgáltatása e kerethatározatnak megfelelően történik, a szolgáltató illetékes bűnüldöző hatóság – nemzeti jogának megfelelően – feltételeket állapíthat meg a fogadó illetékes bűnüldöző hatóság felé az információ és bűnüldözési operatív információ felhasználására vonatkozóan. Feltételek állapíthatók meg azon nyomozás vagy bűnügyi operatív művelet eredményének jelentésére vonatkozóan is, amelynek keretében az információ- és bűnüldözési operatív információcserére sor került. Ezek a feltételek a fogadó illetékes bűnüldöző hatóságra nézve kötelező erejűek, kivéve azokat az egyedi eseteket, amelyekben a nemzeti jog kimondja, hogy a felhasználásra vonatkozó korlátozás alól mentességet élveznek az igazságszolgáltatási hatóságok, jogalkotó testületek és bármely más, törvénnyel létrehozott független szerv, amelyet az illetékes bűnüldöző hatóságok felügyeletével bíztak meg. Ilyen esetekben az információ és bűnüldözési operatív információ csak a szolgáltató tagállammal folytatott előzetes konzultációt követően használható fel, és ezen tagállam érdekeit és véleményét, amennyire lehetséges, figyelembe kell venni. A fogadó tagállamtól meghatározott esetekben az információt szolgáltató tagállam kérheti, hogy adjon információt a megküldött információ és bűnüldözési operatív információ felhasználásáról és további feldolgozásáról.
9. cikk
Titoktartási szabályok
Az illetékes bűnüldöző hatóságok minden egyes információ vagy bűnüldözési operatív információ cseréje esetén kellően figyelembe veszik a vizsgálati titoktartás követelményeit. Ennek érdekében az illetékes bűnüldöző hatóságok – nemzeti joguknak megfelelően – szavatolják minden titkosként meghatározott információ és bűnüldözési operatív információ bizalmas kezelését.
10. cikk
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ visszatartásának indokai
(1) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az illetékes bűnüldöző hatóság csak akkor tagadhatja meg az információ vagy bűnüldözési operatív információ szolgáltatását, ha ténybeli okok alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ szolgáltatása:
|
a)
|
a megkeresett tagállam alapvető nemzetbiztonsági érdekeit sérti;
vagy
|
|
b)
|
folyamatban lévő nyomozás vagy bűnügyi operatív művelet sikerét vagy egyének biztonságát veszélyezteti;
vagy
|
|
c)
|
nyilvánvalóan nem áll arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen.
|
(2) Amennyiben a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely a megkeresett tagállam jogszabályai szerint egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő, az illetékes bűnüldöző hatóság megtagadhatja a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ szolgáltatását.
(3) Az illetékes bűnüldözési hatóság köteles elutasítani az információ vagy bűnüldözési operatív információ szolgáltatását, amennyiben az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte a kért információhoz való hozzáférést és annak cseréjét a 3. cikk (4) bekezdése szerint.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e kerethatározat rendelkezéseinek -ig 2006. december 19. megfeleljenek.
(2) A tagállamok megküldik a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a kerethatározatban meghatározott, rájuk vonatkozó kötelezettségeknek a nemzeti jogukba való átültetése céljából hozott rendelkezések szövegét. Ezen és más, a tagállamok által kérésre szolgáltatott információk alapján a Bizottság 2006. december 19. jelentést terjeszt a Tanács elé e kerethatározat működéséről. A Tanács 2006. december 19. megvizsgálja, hogy a tagállamok milyen mértékben felelnek meg e kerethatározatnak.
12. cikk
Kapcsolat egyéb jogi eszközökkel
(1) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39. cikke (1), (2) és (3) bekezdése és 46. cikke rendelkezéseinek helyébe (8) – amennyiben az e kerethatározatban meghatározott információnak és a bűnüldözési operatív információnak nyomozás vagy bűnüldözési operatív műveletek végrehajtása céljából történő cseréjére vonatkoznak – e kerethatározat rendelkezései lépnek.
(2) A Schengeni Végrehajtó Bizottságnak a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló, 1998. december 16-i határozata (SCH/Com-ex (98) 51 rev 3) (9) és a Schengeni Végrehajtó Bizottságnak bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról szóló, 1999. április 28-i határozata (SH/Com-ex (99) 18) (10) hatályát veszti.
(3) A tagállamok e kerethatározat elfogadása után továbbra is alkalmazhatnak hatályban lévő két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket, amennyiben ezen megállapodások vagy egyezmények lehetővé teszik e kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy kibővítését, valamint segítik az e kerethatározat hatálya alá tartozó információ- és bűnüldözési operatív információcsere eljárásainak további leegyszerűsítését vagy könnyítését.
(4) A tagállamok e kerethatározat hatálybalépését követően köthetnek vagy hatályba léptethetnek két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket, amennyiben ezen megállapodások vagy egyezmények lehetővé teszik e kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy kibővítését, valamint segítik az e kerethatározat hatálya alá tartozó információ- és bűnüldözési operatív információcsere eljárásainak további leegyszerűsítését vagy könnyítését.
(5) A (3) és (4) bekezdésben említett megállapodások és egyezmények semmilyen körülmények között nem befolyásolhatják a kapcsolatokat azokkal a tagállamokkal, amelyek azoknak nem részesei.
(6) A tagállamok legkésőbb 2006. december 19. értesítik a Tanácsot és a Bizottságot azokról a (3) bekezdésben említett, érvényben lévő megállapodásokról és egyezményekről, amelyeket továbbra is alkalmazni kívánnak.
(7) A tagállamok ugyancsak értesítik a Tanácsot és a Bizottságot minden új, a (4) bekezdésben említetteknek megfelelő megállapodásról vagy egyezményről, az azok aláírását vagy – illetve azon eszközök esetében, amelyek aláírása már megtörtént ezen kerethatározat elfogadását megelőzően – azok hatálybalépését követő három hónapon belül.
13. cikk
Hatálybalépés
E kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.
Kelt, 2006. december 18.
a Tanács részéről
az elnök
J.-E. ENESTAM
(1) HL L 24., 1998.23.1 o. 2.
(2) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.
(3) HL L 370., 2004.12.17., 78. o.
(4) HL L 368., 2004.12.15., 26. o.
(5) HL L 190., 2002.7.18., 1. o.
(6) HL C 316., 1995.11.27., 2. o. A legutóbb az Europol-egyezmény 43. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott jegyzőkönyvvel (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.) módosított egyezmény.
(7) HL L 63., 2002.3.6., 1. o. A legutóbb a 2003/659/IB határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) módosított határozat.
(8) HL L 239, 2000.9.22., 19. o..HL L 245., 2003.9.29., 44. o.
(9) HL L 239, 2000.9.22., 407. o.
(10) HL L 239, 2000.9.22., 421. o..
