27.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/22


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1903/2006/EK HATÁROZATA

(2006. december 12.)

a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 151. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A kulturális együttműködés és cserék előmozdítása alapvető fontosságú Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének tiszteletben tartásához és támogatásához, valamint az európai polgárok Európa más kultúráiról szerzett ismereteinek bővítéséhez, párhuzamosan a saját közös európai kulturális örökség-tudatuk erősítésével. A kulturális és nyelvi együttműködés és sokszínűség támogatása, azáltal hogy ösztönzi az európai polgárok közvetlen részvételét az integráció folyamatában, egyben ahhoz is hozzájárul, hogy az európai polgárság kézzelfogható realitássá váljon.

(2)

Az európai kulturális sokszínűség megőrzését, valamint közös kulturális elemeinek és kulturális örökségének előmozdítását célzó kultúrpolitika hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Uniót a világban nagyobb figyelem övezze.

(3)

Annak érdekében, hogy a polgárok elkötelezzék magukat az európai integráció mellett, és abban teljes mértékben részt vegyenek, még inkább rá kell világítani közös kulturális értékeikre és gyökereikre, amelyek meghatározó összetevői identitásuknak, valamint a szabadságon, méltányosságon, demokrácián, az emberi méltóság és sérthetetlenség tiszteletben tartásán, tolerancián és szolidaritáson alapuló társadalomhoz való tartozásuknak, teljes mértékben összhangban az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltakkal.

(4)

Alapvető fontosságú a kulturális ágazat hozzájárulása és szerepvállalása a szélesebb körű európai politikai fejleményekben. A kulturális ágazat saját jogon működő jelentős munkaadó, továbbá egyértelmű kapcsolat áll fenn a kulturális beruházások és a gazdasági fejlődés között, következésképpen lényeges a kulturális politikák megerősítése regionális, nemzeti és európai szinten is. Ennek megfelelően erősíteni kell a kulturális ágazatok szerepét a lisszaboni stratégia keretében folyó fejleményekben, mivel ezen ágazatok jelentősen, növekvő mértékben járulnak hozzá az európai gazdasághoz.

(5)

Szükség van továbbá az aktív polgárság előmozdítására és a kirekesztés valamennyi formája ellen folytatott küzdelem megerősítésére, beleértve a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet is. A kultúra elérhetőségének javítása a lehető legszélesebb rétegek számára történő a szociális kirekesztés elleni küzdelem egyik formája lehet.

(6)

A Szerződés 3. cikke kimondja, hogy a Közösség az abban a cikkben említett tevékenység folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására.

(7)

A Kaleidoscope, Ariane és Raphael kulturális programok, majd a Kultúra 2000 program – amelyeket a 719/96/EK (3), a 2085/97/EK (4), a 2228/97/EK (5) és az 508/2000/EK (6) határozatok hoztak létre – a kultúra területén a közösségi tevékenység végrehajtásának ígéretes szakaszait jelentették. Ennélfogva számottevő tapasztalat gyűlt össze, különösen az említett kulturális programok értékelésének köszönhetően. Ezen értékelések és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeire, valamint az európai intézmények munkáira támaszkodva a Közösség kulturális tevékenységét most racionalizálni kell, és meg kell erősíteni. Létre kell hozni tehát egy e célt szolgáló programot.

(8)

Az európai intézmények számos alkalommal nyilatkoztak a Közösség kulturális tevékenységét és a kulturális együttműködés kihívásait érintő témákban: különösen a Tanács az európai kulturális együttműködéssel kapcsolatos új munkatervről szóló, 2002. június 25-i állásfoglalásában (7) és az európai kulturális együttműködéssel kapcsolatos munkaterv végrehajtásáról szóló, 2002. december 19-i állásfoglalásában (8), az Európai Parlament az Európai Unióban a kulturális együttműködésről szóló, 2001. szeptember 5-i állásfoglalásában (9), a Kultúra 2000 program végrehajtásáról szóló, 2002. február 28-i állásfoglalásában (10), a kibővült Európában a színház és az előadóművészetek jelentőségéről és dinamizmusáról szóló, 2002. október 22-i állásfoglalásában (11), a kulturális ágazatokról szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalásában (12), valamint a Régiók Bizottsága a Kultúra 2000 program meghosszabbításáról szóló, 2003. október 9-i véleményében.

(9)

A Tanács a fenti állásfoglalásaiban hangsúlyozta, hogy a kultúra vonatkozásában közösségi szinten koherensebb megközelítési módot kell alkalmazni, és hogy az európai kulturális együttműködés összefüggésében az európai hozzáadott érték alapvető fontosságú és meghatározó fogalom, valamint a kultúra területén folytatott közösségi tevékenységeknek is általános feltétele.

(10)

Annak érdekében, hogy Európa népeinek közös kulturális térsége valósággá váljon, elő kell mozdítani a kultúra szereplőinek nemzetek közötti mobilitását, a művek és a művészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közötti áramlását, valamint ösztönözni kell a párbeszédet és kulturális cseréket.

(11)

A Tanács 2005-2006. évi kulturális munkatervről szóló 2004. november 16-i következtetéseiben, az Európai Parlament kulturális ágazatokról szóló 2003. szeptember 4-i állásfoglalásában, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az európai kulturális iparágakról szóló 2004. január 28-i véleményében kifejezte azon nézetét, miszerint jobban figyelembe kell venni a nem audiovizuális kulturális ágazatok egyedi gazdasági és társadalmi vonásait. Az új program figyelembe veszi a 2002–2004 között támogatott, a kulturális együttműködést előkészítő fellépéseket.

(12)

Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a kulturális szereplők fokozott együttműködését olyan többéves együttműködési projektek létrehozására ösztönözve őket, amelyek lehetővé teszik a közös tevékenységek kialakítását, a tényleges európai hozzáadott értékkel bíró, fokozottan célirányos tevékenységek támogatását, a jelképes kulturális események felkarolását, az európai kulturális együttműködési szervezetek támogatását, továbbá az európai érdeklődésre számot tartó témakörökben végzett elemző munkának, az európai kulturális együttműködés területén az információk összegyűjtésének és terjesztésének, a projektek hatásának maximalizálását célzó tevékenységek támogatásának és az európai kultúrpolitika kidolgozásának ösztönzését.

(13)

Az Európa Kultúrális Fővárosa eseménysorozat 2007-2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (13) alapján az európai polgárok körében nagy érdeklődésre számot tartó és a közös kulturális térséghez való tartozás érzését erősítő eseménysorozatot jelentős összegekkel kell támogatni. Az eseménysorozattal kapcsolatban a hangsúlyt a transzeurópai kulturális együttműködésre kell helyezni.

(14)

A kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 792/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (14) keretében szerzett tapasztalatokra támaszkodva támogatni kell azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek az európai kulturális együttműködés érdekében tevékenykednek, és amelyek így az európai kultúra „nagyköveteinek” szerepét töltik be.

(15)

A szólásszabadság elvének tiszteletben tartása mellett a programnak hozzá kell járulnia az Európai Unió azon erőfeszítéseihez, amelyek célja a fenntartható fejlődés támogatása és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem előmozdítása.

(16)

Az Európai Unió tagjelölt országainak és az EGT-tag EFTA-államoknak lehetőségük van arra, hogy – az ezen országokkal kötött megállapodásoknak megfelelően – részt vegyenek a közösségi programokban.

(17)

A 2003. június 19-20-i a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: tovább az európai integráció útján” című dokumentumot, amely előirányozza, hogy a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok számára – a Közösség és ezen országok között aláírandó keretmegállapodások alapján – meg kell nyitni a közösségi programokat. Ezen országoknak lehetővé kell tenni – a költségvetési megfontolások vagy politikai prioritások függvényében –, hogy amennyiben kívánják, a programban részt vegyenek, vagy a két fél között megállapítandó kiegészítő előirányzatok és különleges eljárások alapján egy korlátozottabb együttműködési formában részesüljenek.

(18)

A programnak azt is lehetővé kell tennie, hogy más, a Közösséggel kulturális rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokat kötött harmadik országokkal – a közösen elfogadandó eljárások szerint – együtt lehessen működni.

(19)

A közösségi tevékenység hozzáadott értékének növelése érdekében a Szerződés 151. cikke (4) bekezdésének figyelembevételével biztosítani kell az e határozat keretében folytatott tevékenységek, valamint más, vonatkozó közösségi politikák, fellépések és eszközök koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét. Különös figyelmet kell fordítani a közösségi intézkedések közötti kapcsolatokra a kultúra és az oktatás terén, valamint azon intézkedésekre, amelyek a helyes gyakorlat cseréjét és európai szinten szorosabb együttműködést ösztönöznek.

(20)

A közösségi támogatás végrehajtásával kapcsolatban figyelembe kell venni az európai kulturális ágazat sajátos jellegét, és különösen ügyelni kell arra, hogy a közigazgatási és pénzügyi eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek, és megfeleljenek a kitűzött céloknak, valamint a kulturális ágazat gyakorlatainak és fejlődésének.

(21)

A Bizottság, a tagállamok és a kulturális kapcsolattartó pontok azon munkálkodnak, hogy a kisebb szereplőket a többéves együttműködési projektekben fokozottabb részvételre ösztönözzék, és előmozdítsák a projektek potenciális részeseinek egymásra találását célzó szervezeti tevékenységeket.

(22)

A programnak egyesítenie kell mindazon különleges tulajdonságokat és szakértelmet, melyet a kulturális szereplők Európa-szerte képviselnek. Azon tagállam vagy részt vevő ország esetében, ahol a kulturális szereplők részvételi aránya alacsony, szükség esetén a Bizottság és a tagállamok a részvételt segítő intézkedéseket hozhatnak.

(23)

Ezt a programot a kiigazítások, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai terén történő kiigazítások érdekében helyénvaló a Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködve folyamatosan nyomon követnie és értékelnie. Az értékelés magában foglalja a független és pártatlan szervezetek által végzett külső értékelést is.

(24)

A program nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos eljárásoknak konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzéseken és mutatókon kell alapulniuk.

(25)

A szabálytalanságok és csalások megelőzése, az elveszett, jogtalanul kifizetett vagy felhasznált alapok visszaszerzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani.

(26)

Helyénvaló létrehozni a kulturális együttműködéshez egy egységes finanszírozási és tervezési eszközt, a Kultúra programot a 2007. január 1-től2013. december 31-ig terjedő időszakra.

(27)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(28)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni.

(29)

Az e határozat pénzügyi végrehajtásához szükséges intézkedéseket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (a továbbiakban: költségvetési rendelet) (17), valamint az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (18) összhangban kell elfogadni.

(30)

A közösségi fellépés a kulturális együttműködés területén folytatott nemzeti vagy regionális tevékenységeket egészíti ki. Mivel e határozat céljait, nevezetesen a közös kulturális örökségünkön alapuló európai kulturális térség erősítését (az európai kulturális szereplők nemzetek közötti mobilitása, a műalkotások és a kulturális, illetve művészeti termékek nemzetek közötti áramlása, valamint a kultúrák közötti párbeszéd) transznacionális jellegüknél fogva a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy egyrészről az 508/2000/EK és a 792/2004/EK határozattal létrehozott programok, másrészről az e határozattal létrehozott program közötti átmenet zökkenőmentes legyen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1)   Ez a határozat létrehozza a Kultúra programot, (a továbbiakban: a program), mint a kultúra területén hozott közösségi intézkedések egységes, többéves, valamennyi kulturális ágazat és a kulturális szereplők valamennyi kategóriája számára nyitott programját.

(2)   A programot a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban kell végrehajtani.

2. cikk

A program költségvetése

(1)   A program 1. cikkben említett időszakban történő végrehajtására megállapított pénzügyi keretösszeg 400 millió EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv keretén belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

3. cikk

Célok

(1)   A program általános célja, hogy – az európai polgárság kialakulásának elősegítése érdekében és a programban részt vevő országok alkotói, kulturális szereplői és kulturális intézményei közötti kulturális együttműködés fejlesztésével – hozzájáruljon az európaiak közös kulturális örökségén alapuló egységes kulturális térségének előtérbe helyezéséhez. A programban a nem audiovizuális kulturális ágazatok vehetnek részt, különösen a kulturális kisvállalkozások, amennyiben azok non-profit kulturális minőségben működnek.

(2)   A program konkrét céljai a következők:

a)

a kulturális szereplők nemzetek közötti mobilitásának elősegítése;

b)

a művek és a művészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közötti áramlásának ösztönzése;

c)

a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása.

4. cikk

Cselekvési területek

(1)   A program célkitűzéseit a következő, a mellékletben ismertetett intézkedések végrehajtásával kell elérni:

a)

az alábbi kulturális tevékenységek támogatása:

többéves együttműködési projektek,

együttműködési intézkedések,

különleges tevékenységek;

b)

európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása;

c)

az európai kulturális együttműködés és az európai kultúrpolitika kidolgozása területén az elemző munkáknak, az információk összegyűjtésének és terjesztésének, valamint a projektek hatását maximalizáló tevékenységeknek a támogatása.

(2)   E tevékenységeket a mellékletben szereplő rendelkezésekkel összhangban kell végezni.

5. cikk

Harmadik országokat érintő rendelkezések

(1)   A programban az alábbi országok is részt vehetnek:

a)

az EGT-tag EFTA-államok, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

b)

az előcsatlakozási stratégiában részt vevő uniós tagjelölt országok, a keretmegállapodásban megállapított általános elvekkel és ezen országok közösségi programokban való részvételére vonatkozó feltételekkel és általános eljárásokkal összhangban;

c)

a nyugat-balkáni országok a közösségi programokban való részvételükről rendelkező keretmegállapodásokban ezen országokkal közösen megállapított eljárások szerint.

Az e bekezdésben említett országok teljes mértékben részt vesznek a programban, feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek és a kiegészítő előirányzatok kifizetésre kerülnek.

(2)   A programban olyan harmadik országok is részt vehetnek – a két fél között megállapítandó kiegészítő előirányzatok és különleges eljárások alapján –, amelyek az Európai Közösséggel kulturális záradékokat tartalmazó társulási vagy együttműködési megállapodásokat kötöttek.

Azok az (1) bekezdés c) pontjában említett nyugat-balkáni országok, amelyek nem kívánnak teljes mértékben részt venni a programban, az e bekezdésben említett feltételek mellett azzal együttműködhetnek.

6. cikk

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

A program lehetővé teszi a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel – így az UNESCO-val vagy az Európa Tanáccsal – való együttműködést együttes finanszírozás alapján és az egyes intézményeknek vagy szervezeteknek a 4. cikkben említett tevékenységek megvalósítására irányadó saját szabályaival összhangban.

7. cikk

A program és egyéb közösségi eszközök kiegészítő jellege

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program kapcsolódjon más, különösen a strukturális alapok révén, és az oktatás, a szakképzés, a kutatás, az információs társadalom, az állampolgárság, az ifjúság, a sport, a nyelvek, a társadalmi befogadás, az EU külkapcsolatai terén, valamint a diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem területén hozott közösségi eszközökhöz.

8. cikk

Végrehajtás

(1)   A program tárgyát képező közösségi fellépéseknek a – melléklettel összhangban történő – végrehajtásáról a Bizottság gondoskodik.

(2)   A 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következő intézkedéseket kell elfogadni:

a)

az éves munkaprogram, beleértve a prioritásokat, a kiválasztási kritériumokat és eljárásokat is;

b)

az éves költségvetés és a pénzalapok részletes elosztása a program különböző fellépései között;

c)

a program nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos eljárások;

d)

a 4. cikk (1) bekezdés a) pont 1. franciabekezdése értelmében a Közösség által nyújtandó pénzügyi támogatás: összegek, időtartam, elosztás és kedvezményezettek.

(3)   Minden más, e határozat végrehajtásához szükséges intézkedést a 9. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghozni.

9. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében említett határidő két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

10. cikk

Kulturális kapcsolattartási pontok

(1)   A melléklet I.3.1. szakaszában meghatározott kulturális kapcsolattartási pontok a programra vonatkozó információk nemzeti szinten történő terjesztésének végrehajtó szerveiként járnak el a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjára és (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)   A kulturális kapcsolattartási pontoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

a)

megfelelő létszámú személyzettel rendelkeznek, amely birtokában van a feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésnek és a nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges nyelvismeretnek;

b)

megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, különösen az információs és kommunikációs technológia tekintetében;

c)

olyan igazgatási környezetben működnek, amely lehetővé teszi számukra feladataik megfelelő elvégzését és mindenfajta érdekellentét elkerülését.

11. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A pénzügyi támogatásokat jogi személyeknek ítélik oda. A költségvetési rendelet 114. cikke (1) bekezdésének alapján bizonyos esetekben természetes személyek is kaphatnak támogatást. A Bizottság díjakat is odaítélhet természetes vagy jogi személyeknek a program keretében végrehajtott tevékenységekért vagy projektekért. A tevékenység jellegétől függően engedélyezhető az átalányfinanszírozás, illetve a termékegységre vetített költségskála alkalmazása.

(2)   A Bizottság a kedvezményezettek és a fellépések jellegétől függően határozhat úgy, hogy azok mentesülnek a fellépés vagy a munkaprogram megfelelő végrehajtásához szükséges szakmai alkalmasság és képesítés ellenőrzése alól.

(3)   Európa Kulturális Fővárosainak egyes, az 1419/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerint meghatározott konkrét tevékenységei támogatásban vagy díjban részesülhetnek.

12. cikk

Hozzájárulás más közösségi célokhoz

A program hozzájárul a Közösség keresztirányú céljainak erősítéséhez, különösen azáltal, hogy:

a)

előmozdítja a szólásszabadság alapelvének érvényesülését;

b)

ösztönzi a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás jelentőségének tudatosítását;

c)

törekszik a kölcsönös megértés és tolerancia előmozdítására az Európai Unióban;

d)

hozzájárul a megkülönböztetés valamennyi, nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló formájának felszámolásához.

A program, valamint a harmadik országokkal való kulturális együttműködés területén folytatott közösségi politikák közötti összhang és ezek egymást kiegészítő jellege különleges figyelmet kap.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik annak folyamatos nyomon követéséről, hogy a program miként felel meg céljainak. A nyomon követés és értékelés folyamatának eredményeit a program végrehajtása során figyelembe kell venni.

A nyomon követés különösen a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett jelentések elkészítését is magában foglalja.

A program konkrét céljai a nyomon követési jelentések eredményei alapján felülvizsgálhatóak, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően.

(2)   A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről.

(3)   A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának benyújtja:

a)

az elért eredményeket, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentést legkésőbb 2010. december 31-ig;

b)

e program folytatásáról szóló közleményt legkésőbb 2011. december 31-ig;

c)

egy utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2015. december 31-ig.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 508/2000/EK és a 792/2004/EK határozatok alapján 2006. december 31. előtt megkezdett tevékenységeket lezárásukig kell folytatni, az e határozatok rendelkezéseinek megfelelően.

Az 508/2000/EK határozat 5. cikke alapján létrehozott bizottságot az e határozat 9. cikke alapján létrehozott bizottság váltja fel.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2006. december 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

Josep BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

Mauri PEKKARINEN


(1)  HL C 164., 2005.7.5., 65. o.

(2)  Az Európai Parlament 2005. október 25-i álláspontja (HL C 272. E, 2006.11.9., 233. o.), a Tanács 2006. július 18-i közös álláspontja (HL C 238. E, 2006.10.3., 18. o.) és az Európai Parlament 2006. október 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2006. december 11-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 29-i 719/96/EK határozata az európai dimenziójú kulturális és művészeti tevékenységek támogatására irányuló program (Kaleidoscope) létrehozásáról (HL L 99., 1996.4.20., 20. o.). A legutóbb a 477/1999/EK határozattal (HL L 57., 1999.3.5., 2. o.) módosított határozat.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. október 6-i 2085/97/EK határozata a könyvek és az olvasás, beleértve a fordítást, támogatására irányuló program (Ariane program) létrehozásáról (HL L 291., 1997.10.24., 26. o.). A legutóbb a 476/1999/EK határozattal (HL L 57., 1999.3.5., 1. o.) módosított határozat.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. október 13-i 2228/97/EK határozata a kulturális örökségre vonatkozó közösségi cselekvési program létrehozásáról (Raphael program) (HL L 305., 1997.11.8., 31. o.). Az 508/2000/EK határozattal (HL L 63., 2000.3.10., 1. o.) hatályon kívül helyezett határozat.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. február 14-i 508/2000/EK határozata a Kultúra 2000 program létrehozásáról (HL L 63., 2000.3.10., 1. o.). A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(7)  HL C 162., 2002.7.6., 5. o.

(8)  HL C 13., 2003.1.18., 5. o.

(9)  HL C 72. E, 2002.3.21., 142. o.

(10)  HL C 293. E, 2002.11.28., 105. o.

(11)  HL C 300. E, 2003.12.11., 156. o.

(12)  HL C 76. E, 2004.3.25., 459. o.

(13)  HL L 304., 2006.11.3., 1. o.

(14)  HL L 138., 2004.4.30., 40. o.

(15)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(16)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(17)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(18)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

I.   A TEVÉKENYSÉGEK ÉS ESEMÉNYEK ISMERTETÉSE

1.   Első terület: kulturális fellépések támogatása

1.1.   Többéves együttműködési projektek

A program támogatja a fenntartható, strukturált kulturális együttműködési projekteket a kulturális szereplők által Európa-szerte képviselt különleges tulajdonságok és szakértelem egyesítése érdekében. E támogatás arra szolgál, hogy elősegítse az együttműködési projektek beindulását és strukturálódását, vagy földrajzi terjeszkedését. A cél az együttműködési projektek az irányú ösztönzése, hogy fenntartható alapokat hozzanak létre, és pénzügyi önállóságra tegyenek szert.

Az egyes együttműködési projektek a programban részt vevő hat különböző ország legalább hat kulturális szervezetének bevonásával jönnek létre. Céljuk egy vagy több ágazat különféle szervezeteinek összefogása, különböző – ágazati vagy ágazatközi természetű, de mindenképpen közös célt követő – többéves tevékenységek érdekében.

Az egyes együttműködési projektek számos strukturált, több évet átívelő kulturális tevékenység megvalósítására törekszenek. Ezen tevékenységeket a közösségi finanszírozás teljes időtartama alatt kell végrehajtani. A tevékenységeknek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott három konkrét cél közül legalább kettőt kell érinteniük. Prioritást élveznek azok az együttműködési projektek, amelyek az említett cikkben megjelölt mindhárom konkrét célhoz kapcsolódó tevékenységeket kívánnak folytatni.

Az együttműködési projekteket pályázati felhívás útján választják ki a költségvetési rendeletre is figyelemmel. Ebben az összefüggésben a kiválasztás – többek között – a társszervezőknek a tevékenységi területükön elismert szakértelme, a javasolt tevékenységek megvalósítását célzó pénzügyi és működési kapacitásuk, a tevékenységek minősége, továbbá a program – a 3. cikkben meghatározott – általános és konkrét céljának való megfelelés mértéke alapján történik.

Az együttműködési projekteket együttműködési megállapodás alapján kell létrehozni, vagyis olyan közös dokumentum alapján, amely valamelyik részt vevő országban jogilag elfogadott, és amelyet valamennyi társszervező aláír.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50 %-át és egyúttal degresszív jellegű. Az egy-egy együttműködési projekt összes tevékenységére megítélhető éves támogatás összege nem haladhatja meg az 500 000 eurót. E támogatás háromtól öt évig terjedő időtartamra szól.

Tájékoztató jelleggel: a program összköltségvetésének hozzávetőlegesen 32 %-a fordítandó e támogatástípusra.

1.2.   Együttműködési intézkedések

A program támogatja az európai szereplők közötti ágazati és ágazatközi kulturális együttműködési fellépéseket. Prioritást élvez a kreativitás és az innováció. Különösen azokat a fellépéseket ösztönzik, amelyek célja hosszabb távra szóló együttműködések kidolgozása.

Minden egyes fellépés kidolgozása és megvalósítása partnerségben történik, és ebben három különböző részt vevő ország legalább három kulturális szereplője vállal részt, függetlenül attól, hogy e szereplők egy vagy több ágazatot képviselnek.

A fellépések kiválasztására a költségvetési rendelet értelmében kiírt pályázati felhívásokat követően kerül sor. Ebben az összefüggésben a kiválasztás a társszervezők elismert szakértelme, a javasolt tevékenységek megvalósítását célzó pénzügyi és működési kapacitásuk és a tevékenységek minősége, továbbá a program – a 3. cikkben meghatározott – általános és konkrét céljának való megfelelés mértéke alapján történik.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50 %-át. A támogatás összege nem lehet kevesebb 50 000 eurónál és nem haladhatja meg a 200 000 eurót. E támogatás legfeljebb 24 hónapra szól.

E fellépésre megállapított, a kulturális szereplőknek a projektek beterjesztéséhez szükséges minimum-létszámára, valamint a közösségi támogatás legkisebb és legnagyobb összegére vonatkozó feltételek a műfordítás sajátos feltételeinek figyelembe vétele érdekében kiigazíthatóak.

Tájékoztató jelleggel: a program összköltségvetésének hozzávetőlegesen 29 %-a fordítandó e támogatástípusra.

1.3.   Különleges fellépések

A program különleges fellépéseket is támogat. E különleges fellépéseknek nagyszabásúaknak és sokoldalúaknak kell lenniük, Európa népeinek körében nagy visszhangot kell kiváltaniuk, és hozzá kell járulniuk az egyazon közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez, a tagállamok kulturális sokszínűsége iránti fogékonyság növeléséhez, valamint a kultúrák közötti és nemzetközi párbeszédhez. A 3. cikkben meghatározott három konkrét cél közül legalább kettőt kell érinteniük.

E különleges fellépések ahhoz is hozzájárulnak, hogy a közösségi kulturális tevékenység jobban előtérbe kerüljön, mind az Európai Unión belül és azon kívül is. Egyúttal világszerte felhívják a figyelmet az európai kultúra gazdagságára és sokszínűségére.

Jelentős támogatás kap az „Európa Kulturális Fővárosai” eseménysorozat olyan tevékenységek előmozdítására, amelyek a hangsúlyt az európai kultúra népszerűsítésére és a transzeurópai kulturális együttműködésre helyezik.

Különleges fellépésként támogathatók többek között a különféle díjak, amennyiben azok művészeket, műveket vagy kulturális, illetve művészeti alkotásokat helyeznek a figyelem középpontjába, azokat a nemzeti határokon túl is ismertté teszik, és ezáltal elősegítik a mobilitást és a cseréket.

E keretben támogathatók még az 5. cikk (2) bekezdés és a 6. cikk szerinti harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködések is.

A fent említett példák nem merítik ki a program ezen alterülete szerint támogatható tevékenységek listáját.

A különleges fellépések kiválasztási eljárásai a szóban forgó tevékenység függvényében változnak. A támogatások odaítéléséről pályázati felhívás és ajánlattételi felhívás útján döntenek, a költségvetési rendelet 54. és 168. cikke alá tartozó esetek kivételével. A kiválasztásnál azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes fellépések mennyiben felelnek meg a program – e határozat 3. cikkében meghatározott – általános céljának és konkrét céljainak.

A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 60 %-át.

Tájékoztató jelleggel: a program összköltségvetésének hozzávetőlegesen 16 %-a fordítandó e támogatástípusra.

2.   Második terület: Az európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása

E támogatás működési támogatásként valósul meg egy olyan szervezet állandó munkaprogramjához kapcsolódó kiadások társfinanszírozására, amely a kultúra területén általános európai érdekű célt, vagy pedig az Európai Uniónak e területen folytatott politikája keretébe illeszkedő célt szolgál.

E támogatásokat előreláthatólag évenként, pályázati felhívás útján ítélik oda.

Tájékoztató jelleggel, a program összköltségvetésének hozzávetőlegesen 10 %-a fordítandó e területre.

Támogatásban részesülhetnek azok a szervezetek, amelyek a kulturális együttműködés érdekében a következő módok valamelyikén működnek:

európai szinten képviseleti feladatokat látnak el,

transzeurópai közösségi kulturális együttműködést elősegítő információkat gyűjtenek vagy terjesztenek,

hálózatba szervezik a kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket,

kulturális együttműködési projektekben vesznek részt, vagy az európai kultúra nagyköveteiként ténykednek.

E szervezeteknek tényleges európai dimenzióval kell rendelkezniük. E tekintetben egyedül vagy különféle összehangolt társulásokban, európai szinten kell működniük, és a struktúrájuknak (bejegyzett tagok) és tevékenységeiknek uniós szinten potenciális befolyással kell bírniuk, vagy legalább hét európai országot kell lefedniük.

Ez a terület nyitott a 792/2004/EK határozat I. mellékletének 2. része alapján támogatott testületek, továbbá minden olyan testület előtt, amely európai szinten tevékenykedik a kultúra területén, feltéve, hogy megfelel az e határozat 3. cikkében lefektetett céloknak és az e határozatban meghatározott feltételeknek.

Az ilyen működési támogatások kedvezményezettjeit pályázati felhívások útján választják ki. A kiválasztás annak megállapítása alapján történik, hogy a szervezetek munkaprogramja mennyiben felel meg a 3. cikkben említett konkrét céloknak.

Az e terület szerint odaítélt működési támogatás összege nem haladhatja meg a szerv azon naptári évre elfogadható kiadásainak 80 %-át, amelyre a támogatást odaítélik.

3.   Harmadik terület: a kulturális együttműködés területén végzett elemző munkákhoz, valamint az információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez, továbbá a projektek hatásának a maximalizálásához nyújtott támogatás

Tájékoztató jelleggel, a program összköltségvetésének hozzávetőlegesen 5 %-a fordítandó e területre.

3.1.   A kulturális kapcsolattartási pontok támogatása

A programmal kapcsolatos praktikus információk célirányos, hatékony és alulról építkező terjesztésének érdekében a program előirányozza a kulturális kapcsolattartási pontok támogatását. Ezeket a nemzeti szinten működő szerveket önkéntes alapon kell felállítani a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 39. cikkének megfelelően.

A kulturális kapcsolattartási pontok a következő feladatokat látják el:

a program promóciójának biztosítása;

az információk hatékony terjesztésén és az egyes kapcsolattartási pontok közötti megfelelő hálózatépítési kezdeményezések elősegítésén keresztül a programhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint annak ösztönzése, hogy tevékenységeiben a lehető legtöbb kulturális szakember és szereplő vegyen részt;

a tagállamokban a kulturális ágazatot támogató különféle intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, ezzel is erősítve a program tevékenységeinek és a nemzeti támogató intézkedéseknek egymást kiegészítő jellegét;

információk nyújtása igény szerint olyan más közösségi programokról, amelyek nyitva állnak kulturális projektek számára.

3.2.   A kulturális együttműködés területén végzett elemző munkákhoz nyújtott támogatás

A program támogatja az európai kulturális együttműködés területével valamint az európai kultúrpolitika fejlesztésével foglalkozó tanulmányok és elemző munkák elkészítését. E támogatás célja, hogy az összehasonlító adatok és elemzés lehetővé tétele érdekében bővítse az európai szintű kulturális együttműködésről – különösen az alkotók és a kultúra szereplőinek mobilitásáról, a műalkotások és a művészeti, illetve kulturális termékek áramlásáról, valamint a kultúrák közötti párbeszédről – rendelkezésre álló információk és számszerűsített adatok mennyiségét és minőségét.

E területen belül azok a tanulmányok és elemző munkák támogathatók, amelyek hozzájárulnak a transzeurópai kulturális együttműködés jelenségének jobb megismeréséhez, és további fejlődésének táptalajául szolgálnak. Különösen a statisztikai adatok összegyűjtését és elemzését célzó projekteket kell ösztönözni.

3.3.   A kulturális együttműködés területén az információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez, valamint a projektek hatásának a maximalizálásához nyújtott támogatás

A program az információk összegyűjtését és terjesztését, valamint a projektek hatásának a maximalizálását célzó tevékenységeket egy olyan internetes eszköz kifejlesztésével támogatja, amely megfelel a transzeurópai kulturális együttműködés területén dolgozó kulturális szakemberek igényeinek.

Ennek az eszköznek lehetővé kell tennie a tapasztalatok és a jól bevált gyakorlatok cseréjét, a programmal kapcsolatos információk terjesztését, valamint a tágabb értelemben vett transzeurópai kulturális együttműködést.

II.   A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

A program pénzügyi kerete azokat a kiadásokat is fedezheti, amelyek a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges, az előkészítést, a nyomon követést, az ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak, így többek között tanulmányokat, találkozókat, tájékoztatási és publikációs tevékenységeket, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához igénybe vehető közigazgatási és műszaki segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadást.

III.   ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

A 11. cikk (2) bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kiválasztott projektek esetében egy mintavétellel történő ellenőrzési rendszert kell bevezetni.

A támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követően öt évig a Bizottság számára elérhetővé tesz minden, kiadást igazoló dokumentumot. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy a partnerek vagy tagok birtokában lévő bizonylatok, adott esetben, a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság, saját személyzete révén vagy bármely más, általa kiválasztott, minősített szerv révén ellenőrizheti a támogatás felhasználását. Ilyen ellenőrzésekre a szerződés időtartama alatt, illetve a zárókifizetést követő ötéves időszakban kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság, adott esetben, visszafizetésről határozhat.

A Bizottság munkatársainak, valamint a Bizottság által felhatalmazott külső személyeknek joguk van ahhoz, hogy a kedvezményezett helyiségeibe belépjenek, és az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz – beleértve az elektronikus formában létező információkat is – hozzáférjenek.

A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) – különösen a hozzáférés vonatkozásában – ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

A Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és más szabálytalansággal szembeni védelme érdekében a Bizottság e program keretében felhatalmazást kap arra, hogy – a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (1) összhangban – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen. Szükség esetén az OLAF vizsgálatokat végez, amelyekre az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az irányadó.

IV.   TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PROJEKTEK HATÁSÁNAK MAXIMALIZÁLÁSÁT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEK

1.   A Bizottság

A Bizottság szemináriumokat, szakmai konferenciákat vagy találkozókat szervezhet annak érdekében, hogy elősegítse a program végrehajtását, és megfelelő tájékoztatási, publikációs, terjesztési, valamint egyéb, a projektek hatásának maximalizálását célzó tevékenységeket folytathat, továbbá nyomon követheti és értékelheti a programot. Az ilyen tevékenységeket támogatások vagy közbeszerzési eljárások útján lehet finanszírozni, vagy azokat közvetlenül a Bizottság szervezheti és finanszírozhatja.

2.   Kapcsolattartási pontok

A Bizottság és a tagállamok önkéntes alapon megszervezik és megerősítik a program végrehajtására nézve hasznos információk cseréjét a nemzeti szinten végrehajtó szervként eljáró kulturális kapcsolattartási pontok segítségével, a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjára és (3) bekezdésére is figyelemmel.

3.   A tagállamok

A tagállamok adott esetben, a Szerződés 87. cikkének sérelme nélkül, a kulturális szereplők egyéni mobilitására vonatkozóan támogatási rendszereket hozhatnak létre a programban való részvételük ösztönzése céljából. E támogatás a kulturális szereplőknek nyújtott utazási támogatás formájában is megvalósulhat, a nemzeteken átívelő kulturális projektek előkészítő szakaszát megkönnyítendő.

V.   AZ ÖSSZKÖLTSÉGVETÉS TÉTELES BONTÁSA

A program éves költségvetésének tételes bontása

 

A költségvetés százalékában

1. terület (kulturális fellépések támogatása)

hozzávetőlegesen 77 %

többéves együttműködési projektek

hozzávetőlegesen 32 %

együttműködési intézkedések

hozzávetőlegesen 29 %

különleges fellépések

hozzávetőlegesen 16 %

2. terület (európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása)

hozzávetőlegesen 10 %

3. terület (az információ elemzésének, összegyűjtésének és terjesztésének támogatása)

hozzávetőlegesen 5 %

Összes működési kiadás

hozzávetőlegesen 92 %

A program irányítása

hozzávetőlegesen 8 %

A fenti százalékarányok jelzésként szolgálnak, és azokat a 9. cikkben említett bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatja.


(1)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(2)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.