24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/45

(1)

Az 1999/382/EK tanácsi határozat (4) elindította a „Leonardo da Vinci” közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszát.

(2)

A 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) elindította a „Socrates” közösségi oktatási cselekvési program második szakaszát.

(3)

A 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) többéves programot hozott létre az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az európai oktatási és szakképzési rendszerekbe történő hatékony integrációja érdekében (eTanulási program).

(4)

A 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) közösségi cselekvési programot hozott létre az oktatás és képzés terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatására, valamint az e téren végzett meghatározott tevékenységek előmozdítására.

(5)

A 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) létrehozta a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretét (Europass).

(6)

A 2317/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) létrehozta a felsőoktatásban a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a minőség javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus) (2004–2008).

(7)

A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy 2010-ig megteremtse az „európai felsőoktatási térséget”, amihez közösségi szintű támogatásra van szükség.

(8)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Európai Unió stratégiai céljaként tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre, és felkérte az Oktatási Tanácsot, hogy adjon általános véleményt az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről, a közös érdekeltségekre és prioritásokra koncentrálva, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti sokszínűséget.

(9)

A fejlett, tudásalapú társadalom a magasabb növekedési és foglalkoztatottsági arány kulcsa. Az oktatás és képzés elsődleges prioritással bír az Európai Unió számára a lisszaboni célkitűzések elérésében.

(10)

2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célkitűzések nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(11)

Az Európai Tanács 2001. június 15-i és 16-i göteborgi ülésén megállapodott egy fenntartható fejlődési stratégiáról, és a foglalkoztatásra, gazdasági reformra és társadalmi kohézióra irányuló lisszaboni folyamatot környezetvédelmi dimenzióval egészítette ki.

(12)

Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re az egész világ számára példaadó színvonalúvá tegye, és olyan intézkedésre szólított fel, amelynek célja az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén.

(13)

Az egész életen át tartó tanulásról szóló bizottsági közlemény és a 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (10) megerősíti, hogy az egész életen át tartó tanulást az e területen folyó közösségi programok keretei között kifejlesztett intézkedések és politikák révén elő kell segíteni.

(14)

A 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (11) létrehozta a szakoktatás és -képzés terén való fokozott európai együttműködés folyamatát, amely közösségi szintű támogatást igényel. A 31 európai ország oktatási miniszterei által 2002. november 30-án elfogadott koppenhágai nyilatkozat e folyamatba bevonta a szociális partnereket és a tagjelölt országokat.

(15)

A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy az oktatás és képzés során szerzett képesítések elismerésének javításához továbbra is európai szintű fellépésre van szükség.

(16)

A nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban európai szinten végrehajtandó intézkedéseket határozott meg, és nyomon követést igényel.

(17)

A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását az oktatás és a képzés terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás a szomszédos tagállamok között különös jelentőséggel bír.

(18)

A jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci programról szóló időközi értékelő jelentések és az oktatás és képzés terén tervezett jövőbeni közösségi tevékenységről folytatott nyilvános konzultáció arra hívta fel a figyelmet, hogy erős és bizonyos szempontokból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra ezeken a területeken. A jelentések hangsúlyozták az oktatás és képzés terén a közösségi programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy a közösségi fellépés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen fellépés végrehajtásához.

(19)

A hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodás elvének megfelelően a program végrehajtása egyszerűsíthető átalányösszeggel történő finanszírozással, akár a program résztvevőinek nyújtott támogatás, akár a program igazgatására tagállami szinten létrejött struktúrák közösségi támogatása tekintetében.

(20)

Jelentős előnnyel járna az oktatás és képzés terén való transznacionális együttműködés és mobilitás közösségi támogatásának egyetlen programba való összevonása, amely a különböző fellépési területek között nagyobb szinergiát tenne lehetővé, és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos fejlesztések támogatásához nagyobb kapacitást, az igazgatáshoz pedig összehangoltabb, egyszerűbb és hatékonyabb módokat kínálna. Az egységes program az oktatás és képzés különböző szintjei közötti együttműködés javulását is elősegítené.

(21)

Létre kell hozni ezért egy olyan egész életen át tartó tanulási programot, amelynek célja, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió, mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez.

(22)

Tekintettel az iskolák, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sajátosságaira, és következésképpen az e sajátosságoknak megfelelően kialakított célkitűzésekre, intézkedési formákra és szervezeti struktúrákra alapozandó közösségi fellépés iránti igényre, helyénvaló a fenti négy területre irányuló egyedi programok fenntartása az egész életen át tartó tanulás programja keretében, a közöttük lévő koherencia, valamint közös alapjuk egyidejű maximalizálása mellett.

(23)

A „Közös jövőnk építése – A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013” című közleményében a Bizottság a közösségi oktatási és képzési programok új generációja számára egy sor számszerűsített célkitűzést jelölt ki, amelyek a mobilitási és partnerségi tevékenységek számának jelentős növelését igénylik.

(24)

Tekintettel a transznacionális mobilitás személyekre, valamint oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt, bizonyítottan kedvező hatásaira, a mobilitás iránti kielégítetlen igény nagyságára valamennyi ágazatban, továbbá a mobilitás fontosságára a lisszaboni célkitűzés összefüggésében, a transznacionális mobilitás támogatásának mennyiségét jelentősen növelni kell a négy ágazati alprogramban.

(25)

A külföldön tanuló hallgatók által viselt valós költségkülönbség megfelelőbb fedezése érdekében a standard hallgatói mobilitási ösztöndíjat a program egész tartama alatt átlagosan reálszinten havi 200 euróban kell biztosítani.

(26)

A Comenius és a Grundtvig program új típusú mobilitási tevékenységekkel való kiegészítése révén nagyobb gondot kell fordítani a középfokú oktatásban részt vevő egyéni tanulók, valamint a felnőtt egyéni tanulók mobilitási igényeire, amelyekre az eddigi közösségi programok hatálya nem terjed ki. A szomszédos régiók iskolái közötti hosszú távú együttműködés fejlesztését célzó egyéni tanári mobilitás által kínált lehetőségeket is jobban ki kell használni.

(27)

A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban. Mindeddig azonban az ilyen vállalkozások Leonardo da Vinci programban való részvétele korlátozott mértékű volt. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közösségi tevékenységek vonzóbbá váljanak az ilyen vállalkozások számára, különösen annak biztosítása révén, hogy a szakképzésben részt vevőknek több mobilitási lehetőség álljon rendelkezésére. Ahhoz, hogy az ilyen jellegű mobilitás eredményei elismertté váljanak, az Erasmus program keretében meglévőkhöz hasonló, megfelelő intézkedések meghozatalára van szükség.

(28)

Tekintettel az Európában utazással járó munkát végzők és utazó munkavállalók gyermekeit az oktatás terén érintő különös kihívásokra, teljes mértékben ki kell használni a Comenius program keretében rendelkezésre álló azon lehetőségeket, amelyek az ő szükségleteiket megcélzó transznacionális tevékenységeket támogatják.

(29)

Az Európa-szerte megnövekedett mobilitásnak a színvonal folyamatos emelkedésével kell járnia.

(30)

Az említett szakpolitikai célkitűzések elérésére irányuló európai szintű tevékenységek támogatása iránti fokozott igény teljesítése, a nyelvek és az IKT terén kifejtett ágazatközi tevékenység támogatására szolgáló eszköz biztosítása, valamint a program eredményei terjesztésének és kiaknázásának javítása érdekében helyénvaló a négy ágazati alprogramot egy transzverzális programmal kiegészíteni.

(31)

Az európai integrációs folyamatra és annak fejlődésére vonatkozó ismeretek és párbeszéd iránti növekvő igény kielégítése végett fontos az e téren folyó oktatásban, kutatásban és reflexióban a kiválóság ösztönzése az európai integrációs folyamat tanulmányozására szakosodó felsőoktatási intézmények, az oktatás és képzés terén működő európai szövetségek és a Jean Monnet akció támogatása révén.

(32)

E határozat megfogalmazásában megfelelő rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve az egész életen át tartó tanulás programja tevékenységeinek szükséges kiigazításait a 2007-től 2013-ig terjedő időszak változó igényeire reagálva, és elkerülendő a Socrates és a Leonardo da Vinci program előző szakaszai rendelkezéseinek célszerűtlen részletezettségét.

(33)

A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Közösségnek valamennyi tevékenységében törekednie kell a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, és elő kell mozdítania az egyenjogúságot.

(34)

A Szerződés 151. cikke alapján a Közösség a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. Különös figyelmet kell fordítani a kultúra, az oktatás és a képzés közötti szinergiára. A kultúrák közötti párbeszédet úgyszintén ösztönözni kell.

(35)

Szükség van az állampolgári szerepvállalás, az emberi jogok és a demokrácia iránti tisztelet előmozdítására és a kirekesztés, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen folytatott küzdelem fokozására.

(36)

A program valamennyi részének végrehajtása során a hátrányos helyzetű csoportok tagjait szélesebb körben kell elérni, a fogyatékkal élők különleges tanulási igényeivel pedig aktívan kell foglalkozni, többek között a fogyatékkal élő résztvevők pótlólagos költségeinek megjelenítése érdekében magasabb támogatás alkalmazása, valamint a jelbeszéd és a Braille-írás elsajátításához és használatához nyújtott támogatás révén.

(37)

Figyelembe kell venni a Sporton keresztül történő nevelés európai évének (2004) eredményeit, valamint az általa hangsúlyozott, oktatási intézmények és sportszervezetek közötti együttműködés lehetséges előnyeit.

(38)

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok a Közösség és ezen országok között aláírandó megállapodásoknak megfelelően részt vehetnek a közösségi programokban.

(39)

Az Európai Tanács 2003. június 19-i és 20-i thesszaloniki ülésén jóváhagyta a Nyugat-Balkánról szóló 2003. június 16-i tanácsi következtetéseket és annak „A thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletét, amely előírja, hogy a közösségi programokat meg kell nyitni a stabilizációs és társulási folyamat országai előtt, a Közösség és az említett országok között aláírandó keretmegállapodások alapján.

(40)

A Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánította azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen megállapodások megkötése céljából a közös érdekű területeken, úgymint a közösségi oktatási, képzési és ifjúsági programok.

(41)

Az egész életen át tartó tanulás programját a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell az újbóli – különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében teendő – kiigazítások lehetővé tétele érdekében. Az értékelésnek független, pártatlan szervek által elvégzendő külső értékelést is magában kell foglalnia.

(42)

A Socrates program végrehajtásáról szóló 2002. február 28-i állásfoglalásában (12) az Európai Parlament felhívta a figyelmet a program második szakaszában a támogatást kérelmezők számára aránytalan terheket jelentő igazgatási eljárásokra.

(43)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14), amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit védik, alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a konzisztencia elvét a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget azok végrehajtásáért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó adminisztratív terhek között megkövetelt arányosságot.

(44)

A program sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a pályázati eljárások adminisztrációjának radikális egyszerűsítése. Az adminisztratív és számviteli követelményeknek arányban kell állniuk a juttatás nagyságával.

(45)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek behajtására.

(46)

Biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás programja szabályszerű lezárását, különösen az igazgatásával kapcsolatos olyan többéves megállapodások folytatása tekintetében, mint a műszaki és igazgatási segítségnyújtás finanszírozása. 2014. január 1-jétől a műszaki és igazgatási segítségnyújtásnak szükség esetén biztosítania kell a 2013 végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatását, ideértve a monitoringot és a pénzügyi ellenőrzést is.

(47)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai együttműködésnek a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzájárulását a tagállamok a transznacionális mobilitás és a Közösség egészére kiterjedő információcsere szükségessége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a szükséges fellépések és intézkedések terjedelme miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Ez a határozat a program teljes időtartamára pénzügyi keretet állapít meg, amelynek a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti fő hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(49)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni,

(3)

1.

„iskola-előkészítő”: a kötelező alapfokú iskolai képzés megkezdése előtt folytatott, szervezett oktatási tevékenység;

2.

„tanuló”: egy iskolába tanulói minőségben beiratkozott személy;

3.

„iskola”: valamennyi általános (iskola-előkészítő, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus, és – kivételes esetben, a nyelvtanulást támogató intézkedések esetében – szakmai képzést nyújtó nem iskolai intézmény;

4.

„tanárok/oktatási személyzet”: a tagállamok oktatási folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

5.

„oktatók”: a tagállamok szakoktatási és -képzési folyamataiban feladataiknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

6.

„hallgató”: bármelyik tanulmányi területen működő felsőoktatási intézménybe elismert diploma vagy más elismert felsőfokú oklevél – a doktori szinttel bezárólag – megszerzéséhez vezető felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beiratkozott személy;

7.

„szakképzésben részt vevő”: szakképző iskolában, szakképzést folytató intézményben vagy a munkahelyen szakképzésben részt vevő személy;

8.

„felnőtt tanuló”: felnőttoktatásban tanulóként részt vevő személy;

9.

„a munkaerőpiacon jelen lévő személyek”: munkavállalók, önálló vállalkozók vagy foglalkoztatható személyek;

10.

11.

12.

„szakképzés”: a szakmai alapozó oktatás vagy szakképzés bármely formája, beleértve a szakmai elméletet, gyakorlatot és a munkahelyi tapasztalatszerzést, amelyek hozzájárulnak valamely, a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés megszerzéséhez, valamint bármely, az egyén által szakmája gyakorlása során vállalt szakmai továbbképzés;

13.

„felnőttoktatás”: felnőttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű;

14.

„tanulmányút”: rövid idejű látogatás az egész életen át tartó tanulás egy adott vonatkozásának másik tagállamban történő tanulmányozása céljából;

15.

„mobilitás”: valamely másik tagállamban eltöltött időszak tanulmányok folytatása, munkatapasztalat szerzése, más tanulási vagy oktatási tevékenység vagy kapcsolódó igazgatási tevékenység céljából, amely adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal egészül ki;

16.

„gyakorlat”: valamely másik tagállamban lévő vállalkozásnál vagy szervezetnél eltöltött időszak, adott esetben a fogadó ország nyelvén vagy a munkanyelven tartott előkészítő vagy ismétlő tanfolyammal kiegészítve, amelynek célja a résztvevők segítése a Közösség munkaerőpiacának követelményeihez való alkalmazkodásban, valamint a szakmai tapasztalatszerzés kapcsán egy bizonyos készség elsajátítása vagy az érintett ország gazdasági és társadalmi kultúrájának jobb megértése;

17.

„egyoldalú”: egyetlen intézményt érintő;

18.

„kétoldalú”: két különböző tagállamból származó partnereket érintő;

19.

„többoldalú”: legalább három különböző tagállamból származó partnereket érintő. A Bizottság többoldalúnak tekintheti a három vagy több tagállamból származó tagsággal rendelkező szövetségeket vagy más szerveket;

20.

„partnerség”: különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodás az egész életen át tartó tanulás terén közös európai tevékenységek végrehajtása céljából;

21.

„hálózat”: az egész életen át tartó tanulás egy bizonyos területén, tudományágában vagy ágazatában tevékenykedő szervek hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása;

22.

„projekt”: szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kialakított, meghatározott eredmény elérését célzó együttműködési tevékenység;

23.

„projektkoordinátor”: a projektnek a többoldalú csoportosulás általi végrehajtásáért felelős szervezet vagy intézmény;

24.

„projektpartnerek”: a többoldalú csoportosulást alkotó, a koordinátoron kívüli szervezetek vagy intézmények;

25.

„vállalkozás”: minden gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás az állami vagy magánszektorban, mérettől, jogállástól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, a szociális gazdaságot is beleértve;

26.

„szociális partnerek”: nemzeti szinten a munkáltatók és a munkavállalók nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelő szervezetei, közösségi szinten pedig a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő szervezetei;

27.

„orientáció és tanácsadás”: a tanulók, oktatók és egyéb alkalmazottak oktatási és képzési programok vagy foglalkoztatási lehetőségek közötti választásának segítésére irányuló tevékenységek köre, például tájékoztatás, értékelés, orientáció és tanácsadás;

28.

„az eredmények terjesztése és kiaknázása”: tevékenységek annak biztosítására, hogy az egész életen át tartó tanulás programja és elődei eredményeit széles körben megfelelőképpen elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

29.

„egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett általános oktatás, szakoktatás és -képzés, nem formális képzés és informális tanulás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.

(1)

(2)

(3)

a)

tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók;

b)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásában érintett tanárok, oktatók és egyéb személyzet;

c)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

d)

az egész életen át tartó tanulás programja összefüggésében vagy annak alprogramjai keretei között oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

e)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozását érintő rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás területén tevékenykedő szövetségek, beleértve a hallgatók, szakképzésben részt vevők, tanulók, tanárok, szülők és felnőtt tanulók szövetségeit is;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek („NGO-k”).

(1)

(2)

(3)

(1)

(1)

a)

az Európán belüli kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságával, valamint a rasszizmus, az előítéletek és az idegengyűlölet elleni harc szükségességével kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

b)

gondoskodás a különleges nevelési igényű tanulókról, különösen a többségi oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdításának segítésével;

c)

a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, és hozzájárulás a nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

(5)

a)

az iskolai oktatásban részt vevő tanulók a felső középfokú oktatás végéig;

b)

a tagállamok meghatározása alapján iskolának minősülő intézmények;

c)

az említett iskolák tanárai és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek, a nonprofit szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, és az iskolai oktatásban érintettek képviselői;

e)

az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős személyek és szervezetek helyi, regionális és nemzeti szinten;

f)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

g)

felsőoktatási intézmények;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felsőszintű képzés valamennyi formájában részt vevő hallgatók és szakképzésben részt vevők;

b)

a tagállamok meghatározása alapján felsőoktatási intézménynek minősülő intézmények;

c)

az említett intézmények tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek és a felsőoktatásban érintettek képviselői, a megfelelő hallgatói, egyetemi és tanári/oktatói szövetségeket is beleértve;

e)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői;

f)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervek, beleértve a nonprofit szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket;

g)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

h)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felsőoktatási intézmények legalább másodéves beiratkozott hallgatói, akik egy tanulmányi időszakot az Erasmus program mobilitási tevékenysége keretében egy másik tagállamban teljesítenek, függetlenül attól, hogy ehhez az említett programtól kapnak-e pénzügyi támogatást. Az ilyen időszakokat a küldő és a fogadó intézmény közötti intézményközi megállapodásoknak megfelelően teljes egészében elismerik. A fogadó intézmény az ilyen hallgatókra nem szab ki tandíjat;

b)

a közös mesterképzési programokra beiratkozott és a mobilitásban részt vevő hallgatók;

c)

a felsőoktatási intézmények gyakorlatokon részt vevő hallgatói.

a)

a szakoktatásnak és -képzésnek a felsőfokútól eltérő valamennyi formájában részt vevő személyek;

b)

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

c)

a Leonardo da Vinci program alá tartozó területeken oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek;

d)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai, oktatói és egyéb személyzete;

e)

a szövetségek és a szakoktatásban és -képzésben érintettek képviselői, beleértve a szakképzésben részt vevők, szülők és tanárok szövetségeit is;

f)

vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat és egyéb szakmai szervezeteket is;

g)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

h)

a szakoktatás és -képzés bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

i)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

j)

felsőoktatási intézmények;

k)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek.

(1)

(2)

(1)

a)

a felnőttoktatásban tanulók;

b)

a felnőttoktatásban oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek;

c)

az említett intézmények vagy szervezetek tanárai és egyéb személyzete;

d)

a felnőttoktatási személyzet alap- vagy továbbképzésében részt vevő létesítmények;

e)

a szövetségek és a felnőttoktatásban érintettek képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is;

f)

az egész életen át tartó tanulás bármely vonatkozásához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

g)

a felnőttoktatás bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;

h)

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

i)

vállalkozások;

j)

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, nem kormányzati szervezetek;

k)

felsőoktatási intézmények.

(1)

(2)

(1)

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

(4)

a)

az európai integráció területén a felsőoktatás bármely formájában részt vevő hallgatók és kutatók a Közösségben és azon kívül;

b)

az adott országon belül elismert felsőoktatási intézmények a Közösségben és azon kívül;

c)

az említett intézmények oktatói és egyéb személyzete;

d)

a szövetségek és az oktatásban és képzésben érintettek képviselői a Közösségben és azon kívül;

e)

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magánszervek;

f)

az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek a Közösségben és azon kívül.

(1)

(2)

(1)

(2)