A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 19.)

az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (2007–2013)

(2006/975/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A Szerződés 166. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (3) (a továbbiakban: a keretprogram) olyan egyedi programokon keresztül kell végrehajtani, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a végrehajtásra vonatkozóan, rögzítik időtartamukat, és előírják a szükségesnek ítélt eszközöket.

(2)	A Közös Kutatóközpontnak – a továbbiakban: KKK – az Európai Közösség keretprogramjának keretében végrehajtandó egyedi program körébe tartozó úgynevezett közvetlen kutatási és fejlesztési tevékenységeket kell végeznie.

(3)

Feladatainak teljesítése során a KKK-nak ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatással kell hozzájárulnia az EU döntéshozatali folyamatához, ily módon támogatva a meglévő szakpolitikák végrehajtását és figyelemmel kísérését, és reagálva az új szakpolitikai igényekre. Feladatának teljesítéséhez a KKK-nak a legjobb európai minőségű kutatást kell végeznie, ami magában foglalja saját tudományos kiválóságának fenntartását is.

(4)

A KKK által végrehajtandó közvetlen cselekvéseket ezen egyedi programnak kell végrehajtania. A KKK-nak, amikor feladataival összhangban végrehajtja ezt az egyedi programot, különös hangsúlyt kell fektetnie az Unió számára kulcsfontosságú területekre: jólét a tudásintenzív társadalomban, szolidaritás, az erőforrások fenntarthatósága és felelősségteljes kezelése, biztonság és szabadság, továbbá Európa mint partner a világban.

(5)

Ezt az egyedi programot rugalmas, hatékony és átlátható módon kell végrehajtani, figyelembe véve a KKK felhasználóinak jogos igényeit és a közösségi politikákat, valamint szem előtt tartva a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos célkitűzést. A program keretében végzett kutatási tevékenységeket adott esetben ezekhez az igényekhez, valamint a tudományos és technológiai fejleményekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóságra.

(6)	Az ezen egyedi program keretében végzett kutatási-fejlesztési tevékenységekre alkalmazni kell a keretprogramnak a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályait (a továbbiakban: részvételi és terjesztési szabályok).

(7)

E program végrehajtása céljából ajánlatos lehet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak vagy a társulási megállapodások valamelyikének a hatálya alá tartozó együttműködésen kívül további nemzetközi együttműködési tevékenységeket kezdeményezni harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, elsősorban a Szerződés 170. cikke alapján.

(8)

Az Európai Unió bővítése és az integráció támogatása érdekében a KKK arra törekszik, hogy előmozdítsa az új tagállamok szervezeteinek és kutatóinak a tevékenységeihez történő csatlakozását, különösen a közösségi vívmányok tudományos és műszaki vonatkozású összetevőinek az alkalmazása tekintetében, a tagjelölt államok szervezetei és kutatói esetében pedig a szorosabb együttműködést. A szomszédos országok fokozatos bevonása is napirenden van, főként az európai szomszédsági politika elsődleges témáit illetően.

(9)	Az e program keretében végzett kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az etikai alapelveket, beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió alapjogi chartájában jutnak kifejezésre.

(10)	Célszerű, hogy a KKK továbbra is kiegészítő erőforrásokra tegyen szert piaci tevékenységei révén; ilyenek többek között a keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvétel, a harmadik felek számára végzett tevékenységek, valamint – kisebb mértékben – a szellemi tulajdonjogok kiaknázása.

(11)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (4), a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (5), valamint ennek esetleges jövőbeni módosításaival összhangban a keretprogram vonatkozásában biztosítani kell a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtást, valamint a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek a programhoz való hozzáférését.

(12)

Megfelelő – az Európai Közösségek pénzügyi érdekeivel arányos – intézkedéseket kell hozni mind a megítélt pénzügyi támogatás hatékonyságának, mind a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök eredményes felhasználásának nyomon követésére a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (6), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (7) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében.

(13)	A Bizottságnak megfelelő időben intézkednie kell annak érdekében, hogy az e program keretébe tartozó területeken végzett tevékenységekről független értékelés készüljön.

(14)	A KKK igazgatótanácsával konzultációt folytattak ezen egyedi program tudományos és műszaki tartalmáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és a demonstrációs tevékenységek területén végzett közösségi cselekvésekre vonatkozó, a Közös Kutatóközpont által végrehajtandó egyedi program (a továbbiakban: egyedi program) a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra elfogadásra kerül.

2. cikk

Az egyedi program meghatározza a Közös Kutatóközpont nem nukleáris cselekvéseihez kapcsolódó tevékenységeket, amelyek a Közösség politikai döntéshozatali folyamatához ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatással járulnak hozzá, ily módon támogatva a meglévő szakpolitikák végrehajtását és nyomon követését, valamint reagálva az új szakpolitikai igényekre.

A részletes célkitűzéseket, valamint az e tevékenységekre vonatkozó körvonalakat a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A keretprogram II. mellékletével összhangban az egyedi program végrehajtásához szükségesnek ítélt összeg 1 751 millió euro.

4. cikk

(1)   Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani.

(2)   E program keretében nem finanszírozhatók a következő kutatási területek:

—	humánreprodukciós célú klónozásra irányuló kutatási tevékenység,

—	az egyéni humán génállomány módosítását célzó kutatási tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak (9);

—	az emberi embriók kizárólag kutatási célból történő létrehozására és őssejtekhez jutásra irányuló kutatási tevékenység, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

(3)   A felnőtt vagy embrionális emberi őssejteken végzett kutatások a tudományos javaslat tartalmának és az érintett tagállam(ok) jogi keretének függvényében finanszírozhatók.

Valamennyi, az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatás finanszírozására irányuló kérelemnek megfelelőképpen részleteznie kell azokat az engedélyeztetési és ellenőrzési intézkedéseket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai tesznek meg, valamint részletekkel kell szolgálnia az etikai jóváhagyás(oka)t illetően.

Az emberi embrionális őssejtek kinyerésével kapcsolatban az intézményeket, szervezeteket és kutatókat az érintett tagállam(ok) jogi keretével összhangban álló, szigorú engedélyeztetésnek és ellenőrzésnek kell alávetni.

(4)   A fent meghatározott kutatási területeket e program második szakaszában (2010–2013) az elért tudományos fejlődés fényében felül kell vizsgálni.

5. cikk

(1)   Az egyedi programot a keretprogram III. mellékletében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével hajtják végre.

(2)   Az egyedi programra alkalmazni kell a közvetlen cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat.

6. cikk

(1)   A Bizottság az egyedi program végrehajtására többéves munkaprogramot készít, amely nagyobb részletességgel mutatja be a mellékletben meghatározott célkitűzéseket és tudományos és technológiai prioritásokat, valamint azok végrehajtásának ütemezését.

(2)   A többéves munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

7. cikk

A Bizottságnak el kell készíttetnie az egyedi programba tartozó területeken végzendő tevékenységekre vonatkozó, a keretprogram 7. cikkében előírt független értékelést.

8. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

9. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

1.   Célkitűzés

Ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatással hozzájárulni a Közösség politikai döntéshozatali folyamatához, ily módon támogatva a meglévő szakpolitikák végrehajtását és nyomon követését, valamint reagálva az új szakpolitikai igényekre.

2.   Megközelítés

A KKK megerősíti ügyfélközpontú irányultságát, a tudományos közösséggel pedig szorosabban összefonódik a növekedés, a fenntartható fejlődés és a biztonság vonatkozásában, azáltal hogy:

—	rugalmasan reagál az európai döntéshozók változó szükségleteire és igényeire,

—	figyelmét azokra a kérdésekre összpontosítja, amelyek a társadalmat közelről érintik, amelyeknek kutatási vetülete is van és amelyek túlnyomórészt közösségi léptékűek,

—	partneri kapcsolatokat épít ki a tagállamok kutatóintézeteivel, egyetemeivel, iparával, hatóságaival, szabályozó testületeivel, továbbá harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel,

—	szaktudását és ellátottságát gyarapítja,

—

a KKK arra összpontosítja forrásait, hogy reagáljon a tudományos és műszaki kihívásokra, amelyek a közösségi politikával összefüggő összetett és sokoldalú kérdésekből erednek. Ezt úgy valósítja meg, hogy tevékenységeit a fő szakpolitikai területek köré szervezi, és szinergiákat alakít ki a tudományos és műszaki támogatás más elérhető forrásaival a tagállamokban. Ezt a képességét tovább fogja fejleszteni az EU ügynökségeivel, más uniós intézményekkel, különösen az Európai Parlamenttel és a tagállamok hatóságaival való együttműködés révén,

—	kutatási prioritásainak meghatározása során növeli az átláthatóságot azáltal, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az említett prioritásokra vonatkozó kritériumokat.

A szakpolitikáknak nyújtott tudományos és műszaki támogatás integrált megközelítése jelenti ennek az egyedi programnak az alapvonását. Több területen ugyanis égetően szükséges megérteni azokat az élénk kölcsönhatásokat, amelyek egyfelől a technológiaváltás, a tudomány fejlődése, az innováció és a versenyképesség, másfelől a szabályozási és a politikai megközelítések (például a gazdasági eszközök, az önkéntességre alapuló rendszerek és a rugalmas mechanizmusok) között jönnek létre. E célkitűzések eléréséhez komoly kutatások járulnak majd hozzá. A keretprogram közvetlen cselekvéseiben való részvételnek és az alább a 3. részben kifejtett intézményi munkaprogramnak a lehető legjobban ki kell egészíteniük egymást.

A KKK megerősíti az Európai Kutatási térségben elfoglalt helyzetét azáltal, hogy az európai és nem európai kutatók, többek között a pályakezdő kutatók számára megkönnyíti a létesítményeibe való bejutást. Fokozza a köz- és a magánszférába tartozó más kutatóintézetekkel folytatott együttműködését, következetesen javítja saját tevékenységeinek tudományos minőségét, valamint tudományosabban járul hozzá a képzéshez, ami továbbra is kiemelt jelentőségű kérdés a KKK számára.

E megközelítést alapvetően meghatározza az ismeretek terjesztése az e folyamatban részt vevő különböző érdekelt felek között, emellett erőfeszítéseket kell tenni a KKV-knak a kutatási tevékenységekbe való fokozott bevonása érdekében. A cselekvések a jogszabályok végrehajtásának és figyelemmel kísérésének támogatását, valamint a legjobb gyakorlatoknak az EU-25-ök, a tagjelölt és a szomszédos országok körében való terjesztését is célozzák.

A KKK igyekszik megfelelni a „jobb szabályozás” igényének is, ahogy az új lisszaboni menetrendben szerepel, azáltal hogy támogatja a politikákra vonatkozó előzetes és utólagos értékeléseket és felméréseket, ekképpen hozzájárulva a Bizottság politikai kezdeményezéseinek tényekkel való megalapozásához. Ezenkívül a szakpolitikák végrehajtása és nyomon követése során felmerülő igényeknek megfelelően célirányos támogató tevékenységekre is sor kerül, azzal a megkötéssel, hogy kutatáson alapuljanak.

Új kihívást jelentenek a válságok, veszélyhelyzetek és sürgető politikai kényszerek, amelyekkel egyre szükségesebb szembenézni, ezért gondosan megválasztott területeken kapacitások és létesítmények kialakítására kerül sor a megfelelő uniós vonatkozású támogatás biztosításához.

A Közösség külső és a biztonsággal kapcsolatos politikái várhatóan új igényeket támasztanak a KKK-val szemben a 7. keretprogram időtartama alatt. Ezeken a munkaterületeken házon belüli, biztonságos információs és elemzési rendszerek fogják lehetővé tenni a gyors reakciót. Ugyanezen okból a KKK munkájának globális és nemzetközi vetületei is továbbfejlődnek e program folyamán.

A KKK forrásaiból külön részt szánnak a feltáró jellegű kutatásokra, az ismeret- és tudásanyag megújítása érdekében. A feltáró jellegű kutatásokba fektetett forrásokat olyan „kezdőtőkének” kell tekinteni, amely egy későbbi szakaszban gyakorlati eredményeket hozhat és – siker esetén – közép- és hosszú távon előmozdítja a KKK tevékenységeit.

Ha a tematikus politikáknak nyújtandó támogatás azt igényli, a KKK külön intézkedésekkel gondoskodik arról a releváns uniós szintű kutatási eredmények jobb kiaknázásáról (és amennyiben megvalósítható, terjesztéséről). A KKK ezzel gyarapítja a tudásalapú társadalom előnyeit. Az átfedések és a feleslegesen végzett munka elkerülése érdekében indokolt esetben a KKK által végzett kutatást össze kell hangolni az „Együttműködés” elnevezésű egyedi programon belüli „Témák” keretében végzett kutatással.

3.   Tevékenységek

3.1.   1. politikai témakör: Jólét a tudásintenzív társadalomban

3.1.1.   1.1. menetrend: Versenyképesség és innováció

Annak érdekében, hogy az EU versenyképesebb, a belső piac és a kereskedelem pedig átláthatóbb legyen, nemzetközileg elfogadott referenciák felállítására és terjesztésére, továbbá egy közös európai mértékrendszer népszerűsítésére kerül sor. A mérési eredmények összehasonlíthatósága érdekében minőségbiztosítási eszközöket – referenciaanyagokat, referenciaméréseket, validált módszereket és adatokat – alkalmaznak a politikákkal összefüggő területek széles körében, mint például:

—

biztonság a vegyi anyagoknál és termékeknél, beleértve a kozmetikumokat is, az integrált vegyikockázat-felmérés referenciarendszerének létrehozásával és a vegyianyag-szabályozás tudományos és műszaki támogatásával, beleértve a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség előkészületeiben való közreműködést (képzés révén),

—	alternatív (állatokat nem igénylő) kísérleti módszerek és intelligens kísérleti stratégiák,

—	biztonságos, minőségi és hamisítatlan élelmiszerek; takarmánybiztonság; biotechnológia,

—	energia (tisztább és megújuló energiaforrások és energiahordozók),

—	a lakosság biztonsága és védelme,

—	környezetvédelem és egészségügy.

E referenciamunkákra a tagállamok intézményeivel, a nemzetközi szabványügyi testületekkel (ISO, CEN, Codex Alimentarius, AOAC), a szabályozó hatóságokkal és az iparral szoros együttműködésben kerül sor. A KKK továbbra is a Közösség referencialaboratóriuma marad a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és a takarmány-adalékanyagok terén, és további hasonló területeken is ilyen szerephez jut.

A KKK továbbfejleszti egyrészt a magas szintű ökonometrikai modellezés és érzékenységvizsgálat technikáit számos szakpolitikai területen és a makrogazdasági modellezésben, másrészt a pénzügyi és üzleti ciklusok rövid távú elemzését, valamint az összetett mutatók kialakítását és értékelését.

Ezenkívül a KKK továbbra is alkalmazni fogja a pénzügyi ökonometria és statisztika eszközeit a pénzügyi szolgáltatások (például az elszámolási és kiegyenlítési irányelv és a banki irányelv) területén. Ezentúl is részt vesz különféle kezdeményezésekben, azáltal hogy specifikus mutatók kidolgozásával és vizsgálatok lefolytatásával hozzájárul előzetes és utólagos felmérésekhez (köztük hatásvizsgálatokhoz is).

A KKK fokozottan támogatni fogja a Közösség nemzetközi kereskedelmi politikájának fejlesztését, kiemelten kezelve a kereskedelmi politikának a fenntartható fejlődésre és a versenyképességre tett hatását.

A növekedés és a foglalkoztatás lisszaboni menetrendjét – a „jobb szabályozás” elvével is összefüggésben – társadalmi-gazdasági szemléletű közvetlen mennyiségi elemzés támasztja majd alá, amely számos politikai területet érint, mint például a makrogazdasági stabilitást és növekedést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a versenyképesség egyes vonatkozásait, az egész életen át tartó tanulást és a lisszaboni stratégiát a humán erőforrás szemszögéből, a mezőgazdaságot, az éghajlatváltozást, az energia és a közlekedés rendszereinek fenntarthatóságát. A KKK hozzájárul annak jobb megértéséhez, hogy az oktatási kínálat milyen összefüggésben áll a tudásalapú társadalom és a tudás terjesztésének igényeivel, hogy mely tényezők hatnak a méltányos elbánásra az oktatásban és hogyan lehet hatékonyan felhasználni az oktatás erőforrásait.

A versenyképességre irányuló és a környezeti célkitűzések középpontjában állnak az ökológiailag hatékony technológiák, amelyeknek a meghatározásán és vizsgálatán tovább dolgoznak a környezetszennyezés integrált megelőzésével és csökkentésével foglalkozó európai iroda révén, valamint a környezettechnológiai cselekvési terv megvalósítása és nyomon követése során. E technológiáknál tanulmányozni fogják a fejlesztés körülményeit, hogy kiderüljön, mi akadályozza az elterjedésüket, felmérés készüljön arról, hogy milyen teljesítményt és felhasználást lehet tőlük várni és mérlegelni lehessen a térnyerésüket gyorsító intézkedéseket.

A versenyképességet olyan intézkedések is szolgálni fogják, mint:

—	részvétel olyan európai szabványok felállításában és aktualizálásában, mint az Eurocode-ok, az Euronorm-, IEC- és ISO-szabványok, valamint az európai referenciaanyagok,

—	szabványok kidolgozása a környezeti és biztonsági nyomon követési rendszerekre és az adatokhoz való egységes hozzáférésre az INSPIRE (európai térinformatikai infrastruktúra) és a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) összefüggésében,

—	az európai mérésügyi infrastruktúra megerősítése kutatóintézetek közötti összehasonlításokkal az engedélyezési/minősítési folyamatok támogatására.

A KKK emellett tudományos/szakmai támogatást nyújt az európai döntéshozatali folyamatot segítő kockázatértékelési és -kezelési eljárások kialakításához.

3.1.2.   1.2. menetrend: Az Európai Kutatási Térség

A KKK a tudományos hálózat, a kutatóknak nyújtott képzések, a kutatói mobilitás, a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés és a kutatási együttműködés javításán keresztül közvetlenül hozzájárul az Európai Kutatási Térséghez. Adott esetben részt vesz az európai technológiai platformokban, a közös technológiai kezdeményezésekben és a 169. cikk szerinti fellépésekben is. Különös figyelmet fordít az új tagállamokból és a tagjelölt országokból származó partnerek bevonására.

A KKK támogatását adja a tényeken alapuló kutatási politikai döntéshozatalhoz a Közösség és a tagállamok szintjén egyaránt.

A kutatási politikai döntéshozatalnak nyújtott ezen stratégiai jelentőségű támogatáson túl a KKK egyes témakörökben a kutatási prioritásokról technológiai felméréseket készít.

A tudományos és technológiai előrejelzés módszereinek megszilárdítása, kifejlesztése és elterjesztése szintén európai szintű támogatást kap.

3.1.3.   1.3. menetrend: Energiaügy és közlekedés

A KKK energiaügyi tevékenysége arra összpontosul, hogy fokozatosan áttérjenek alacsonyabb szénkibocsátású, megújuló energiaforrásokra (beleértve a hidrogént is), és hogy javuljon az energiarendszerek hatékonysága és az energiaellátás biztonsága és védelme. Az energiaügy terén a KKK célkitűzései a következők:

—	fenntartható energia-referenciarendszer elkészítése, amely a Közösség politikai igényeit kielégítő tudományos-technológiai szaktudást ad a technológiai innováció és fejlődés terén (minden energiaforrás és a végfelhasználás energiahatékonysága tekintetében),

—	kiválasztott (nevezetesen a tisztább fosszilis üzemanyagokon, a biomasszán, a napelemeken, a tüzelőanyag-elemeken és a hidrogénen alapuló) technológiák tekintetében a szabályozást megelőző teljesítmény-ellenőrzésre és tanúsításra kijelölt referenciaközpont szerepének betöltése,

—

tájékoztatás az európai energiaellátás megbízhatóságáról és a megújuló energiaforrások rendelkezésre állásáról. Ezen túlmenően a KKK elősegíti az európai energiaigény kielégítéséhez szükséges energia megfelelő összetételével kapcsolatos tényeken alapuló vitát és a kellő ismeretek birtokában megvalósítandó döntéshozatalt.

A fenntartható közlekedés európai fejlesztésében való közreműködése során a KKK kiemelten foglalkozik:

—	a környezettel, azon belül a károsanyag-kibocsátás ellenőrzésével és az ökoszisztémákat érő hatásokkal kapcsolatos kutatásokkal; az újonnan megjelenő technológiák révén különböző politikai forgatókönyvek szerint elérhető károsanyagkibocsátás-csökkentéssel,

—

a műszaki-gazdasági szempontokkal, azáltal hogy felmérő kutatást végez a külső hatásokról, az üzemanyagok és a motorok továbbfejlesztett változatairól, az újszerű járműkoncepciókról, az innovációnak és a versenynek a gazdasági növekedésre és a közlekedéspolitikai alternatívák mérlegelésére gyakorolt hatásáról,

—	a társadalmi szempontokkal, a területrendezéssel, a várostervezéssel, az egészségi hatásokkal és a tudatosítással kapcsolatos kutatások révén. Az erőfeszítések a légi, földi és tengeri közlekedés biztonságának és védelmének szempontjaira is kiterjednek.

A levegő minőségére ható szennyezés fő oka az energiaágazat és a közlekedés. A KKK támogatja a légszennyezésről szóló európai uniós tematikus stratégiát (CAFE, Tiszta Levegőt Európának), a kibocsátás korlátozására irányuló stratégiák kialakításának alátámasztása érdekében külön figyelmet szentelve a kibocsátások forrás szerinti jellegének és hányadának. A kibocsátás mérésére használt referenciatesztek és -módszerek harmonizálására/szabványosítására szintén sor fog kerülni.

3.1.4.   1.4. menetrend: Információs társadalom

A KKK közreműködik az információs társadalom technológiáival kapcsolatos, az európai tudásalapú társadalom versenyképességét szolgáló politikák és eszközök kijelölésében, a tudásalapú társadalommal kapcsolatos jövőbe mutató elemzések és stratégiák kidolgozása révén. A növekedés, a szolidaritás és a fenntarthatóság lesz a figyelem középpontjában. A KKK hozzájárul azon közösségi politikák megvalósításához is, amelyek szorosan összefüggnek az információs társadalom technológiáinak fejlődésével, vagy amelyeknek jelentős előnye származik belőle. Ez magában foglalja azokat az alkalmazásokat, amelyek elektronikus kereskedelemmel és egészségüggyel, személyi védelemmel, otthoni környezettel, elektronikus oktatással és közigazgatással, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatosak, továbbá az európai növekedési, befogadási és életminőségi általános stratégiák, valamint a bizalom és a megbízhatóság érdekében kialakított IKT lehetséges fejleményeinek meghatározását is.

A KKK az információs társadalom technológiái terén „konvergenciára” törekszik, hogy fel tudja becsülni a versenyképesség, a magánélet, a tulajdonviszonyok és a társadalom befogadóképessége terén jelentkező társadalmi hatásokat. Konvergenciára fog törekedni az egészségügyi (bioérzékelők, nanotechnológia és kognitív tudományok), a biztonsági (érzékelők, közbiztonság és személyi sérthetetlenség) és a környezeti (felügyeleti technológiák és fenntartható környezetigazgatás) alkalmazásoknál.

3.1.5.   1.5. menetrend: Tudomány és biotechnológia

Sok politikai területen az élettudományok és a biotechnológia nagyban hozzájárulhatnak a közösségi célkitűzések eléréséhez. Ezt a lehetőséget széles körben felismerték az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a környezetvédelemben és más ágazatokban is, ahol az alkalmazások gyorsan fejlődnek. Referenciaanyagok és jóváhagyott módszerek létrehozásához fejlett biotechnológiai eszközök egész sorának a használata és ismerete szükséges. Az illetékes nemzeti szervezetekkel való együttműködésével összefüggésben a KKK ezen a területen is igyekszik szakavatottabbá válni, tekintettel a törvényi és rendeleti jogi környezetre.

A KKK többek között tanulmányokat fog készíteni bizonyos biotechnológiai és élettudományi alkalmazások társadalmi-gazdasági hatásairól a majdani szabályozás alátámasztására. A nano-biotechnológiának, a fizikának, a biológiának és a kémiának a detektálási technikában való alkalmazása érdekében tett átfogó erőfeszítései által a KKK új stratégiák és technológiák kifejlesztéséhez járul hozzá a környezet- és egészségfelügyelet, az (öko)toxikológiai tanulmányok, az élelmiszer- és takarmánylánc ellenőrzése és az élelmiszer-biztonság területén.

A tevékenységek többek között az alábbi területeket fogják érinteni:

1.

Biotechnológia és egészségügyi vonatkozások: — színvonalas minőségbiztosítási eszközök előteremtése a genetikai kísérletekhez, — tanulmányok készítése a génállományon alapuló diagnosztikai alkalmazásokról és gyógyszerfejlesztésről (például a farmakogenomikáról), — a biotechnológián alapuló gyógyszerkutatás állatkísérleti eljárásainak finomítására, visszaszorítására és kiváltására alkalmas fejlett módszerek kidolgozása és jóváhagyása, hogy a vegyi anyagok toxicitását in vitro sejtkultúrákkal, nagy áteresztőképességű technikákkal és génállományon alapuló toxikológiai módszerekkel állapítsák meg, — az „omikák” közelítésmódját támogató, az élettani reakcióknak az egyéni hajlam és életvitel szerinti módosulásait tekintetbe vevő újszerű bioinformatikai módszerek azonosítása és értékelése, — módszertani keret kidolgozása a kockázatmódosító tényezők helyes figyelembevételére az emberi egészségkockázati felméréseknél, — a nanotechnológiák környezeti és egészségi hatásainak felmérése, beleértve a nanotoxikológiát is.

2.

Biotechnológia a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és a takarmányiparban: — feltáró tanulmányok a biotechnológia legújabb élelmiszer-ipari alkalmazásairól (pl. funkcionális élelmiszerek, klónozottállat-tartás és molekuláris „gyógyászati” növénytermesztés), — GMO-k kimutatása, azonosítása és mérése (beleértve a nagy áteresztőképességű szűrés módszereinek a jóváhagyását és a GMO-k következő nemzedékének minőségbiztosítási eszközeit), — tanulmányok a génmódosított és nem génmódosított növények egymás melletti termesztéséről; a génmódosítottnövény-termesztés közgazdaságtanának tanulmányozása.

3.2.   2. politikai témakör: Szolidaritás és az erőforrások felelősségteljes kezelése

3.2.1.   2.1. menetrend: Vidékfejlesztés, mezőgazdaság és halászat

A KKK a kutatásain keresztül támogatja az európai vidékfejlesztési, mezőgazdasági és halászati politikákat a fenntarthatóság mindhárom vetületére kiterjedően:

—

Termelési vonatkozások: a KAP (az egységes kifizetési rendszer, a kölcsönös megfeleltetés és a mezőgazdasági tanácsadó rendszer) megvalósításának, ellenőrzésének és nyomon követésének támogatása, beleértve a szántóföldek és állókultúrák adattárának integrált igazgatási és ellenőrző rendszerét, valamint a vidéki/városi teleknyilvántartás megvalósítását a kereskedelem és a befektetés támogatására (helymeghatározási és navigációs technikákkal). Növekedési modellek működésén, területi mintavételi módszereken, távérzékelésen és növényfenológiai hálózaton alapuló termés-előrejelzés. Uniós mezőgazdasági termelői biztosítási rendszer megvalósításának támogatása. Módszertani hozzájárulás az új uniós mezőgazdasági statisztikai rendszerhez (beleértve a LUCAS projektet is).

—

Környezeti vonatkozások: a kedvező mezőgazdasági és környezeti körülményekből eredő következmények felmérése és a mezőgazdasági-környezeti intézkedéseknek a talaj- és vízkörülményekre, a biodiverzitásra és az európai tájakra tett hatásának tanulmányozása. A mezőgazdaság fejlődése, a vidékfejlesztés és a regionális politikák, valamint ezeknek az európai földhasználatot módosító hatása közötti összefüggések elemzése mutatók és térbeli modellek kidolgozásával. Az alacsonyabb ráfordítással működő mezőgazdaságot, a biogazdálkodást és a talaj termőképességét támogató intézkedések kidolgozása. Vidékfejlesztési programok megvalósítására irányuló célzott területi stratégiák kialakításának támogatása. Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásainak felmérése alkalmazkodási intézkedések céljából. Hozzájárulás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérsékléséhez kifejezetten energiatermelési célú növénytermesztéssel és mezőgazdaságihulladék-újrahasznosítással.

—

Termelői/fogyasztói vonatkozások: a politikák stratégiai elemzése olyan területeken, mint: a KAP reformjának hatása a földművelési rendszerek fenntarthatóságára; a mezőgazdaságnak a fogyasztók igényeire való fogékonysága: élelmiszerek meghatározó jellemzése és ellenőrzése, a minőségbiztosítás és az ellátási láncokba beiktatott tanúsítási rendszerek hatása, valamint a környezeti és állatjóléti szabványokra való fogékonyság; feltáró és politikai hatásvizsgálati elemzések a főbb európai mezőgazdasági árucikkekről a termelés, a világkereskedelem, az árak, a jövedelem és a fogyasztók jóléte szempontjából; a kereskedelmi politikában és az árucikkek világpiacában bekövetkező változások keltette hatások; mezőgazdasági politikák a vidékfejlesztésben, más politikákkal egybekötve. Különös figyelmet kap a KAP reformjának a hatása az új tagállamokra és a tagjelölt országokra, valamint a vidékfejlesztési politikák hatásainak elemzése.

A közös halászati politika célkitűzéseinek ügyét színvonalasabb és naprakészebb tudományos adatok és az igazgatási döntési lehetőségek gazdasági és szociális hatásainak a felmérésére kifejlesztett eljárások fogják szolgálni. A hiányosságok felderítésére új technológiák kerülnek alkalmazásra, beleértve a hal származási helyének azonosítását DNS-vizsgálat alapján. Az érdekelt felek bevonását előnyben részesítő megoldások különös figyelmet kapnak. A kialakulófélben lévő közösségi tengeri politikával összhangban a kereskedelmi hajók azonosítására is kiterjeszthetőkké válnak a halászatnak szánt szolgáltatások, például a hajók nyomon követése távérzékeléssel és elektronikus jelentésekkel. Felmérés készül az akvakultúra-ágazat bővülésének hatásáról, beleértve a környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokat is.

3.2.2.   2.2. menetrend: Természeti erőforrások

A KKK részt vesz egy holisztikus megközelítés kimunkálásában a természeti erőforrásokban bekövetkező változások nyomon követését és az őket érő hatások és nyomások elemzését illetően, hogy a fenntartható fejlődésről átfogó elképzelést alakítson ki. A 2.1. napirendi pont kiegészítéseképpen ez a kutatás szorosan igazodni fog a hét uniós tematikus környezeti stratégiához. Figyelmet fordít a környezeti adatok megosztására, és segíti a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) szolgáltatásainak fejlesztését is, mivel a GMES jelentős szerepet kap a kutatási tevékenységekben. Az alkalmazások az INSPIRE alapelveit követik.

A tevékenységek irányai részletesebben meghatározva:

—

Vízgazdálkodás, tekintettel a vízkeretirányelvre és a tengeri politikára, figyelmet fordítva az európai belvizek és part menti vizek környezeti minőségére, a szennyezőanyagok körforgására, a vegyi és biológiai szennyezettség mérésének harmonizálására, a dinamikus modellezésre és a páneurópai információs rendszerekre.

—

A talaj-keretirányelvben szereplő talajvédelmi kezdeményezések, kiemelten kezelve a talajtani adatok európai áramlásának az ésszerűsítését, a veszélyeztetett talajú övezetek körülhatárolására alkalmas közös ismérvek és módszerek meghatározását, valamint a talajok figyelemmel kísérésének közelítésmódjait.

—

Életciklus-elemzési közelítésmódok az erőforrások nyomon követésére a kitermeléstől kezdve a felhasználáson és az újrahasznosításon át az anyagok végső ártalmatlanításáig. A természeti erőforrások és anyagok fenntartható kitermelése és fogyasztása, továbbá a termékek előállításának természeti hatása és fenntarthatósága különféle technológiai és politikai forgatókönyvek szerint.

—

Erdészet; a Közösség erdeit figyelemmel kísérő, így az erdőtüzekről, az erdők természeti állapotáról és azok erőforrásairól is információkat szolgáltató rendszer bevezetésére kerül sor. A tevékenységek körébe tartoznak az erdei biodiverzitásról tanúskodó mutatók, az erdőtűz utóhatásainak elemző eszközei, az erdőtüzek, a talajok és az éghajlatváltozás kölcsönhatásainak elemzése, továbbá az erdei erőforrásokról a tagállamoknál beszerezhető információk egységbe foglalása.

—	Az INSPIRE fejlesztéséhez folytonos műszaki támogatás nyújtása: a közös uniós környezeti információs rendszerben való közreműködés (az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és az ESTAT-tal szoros együttműködésben).

—	Strukturális és kohéziós programok hatásvizsgálata, valamint a közösségi regionális politikák meghatározásának és értékelésének támogatása regionális és városi szintű területi mutatók révén.

3.2.3.   2.3. menetrend: Környezetvédelem és egészségügy

A környezetvédelem és az egészségügy közötti összefüggés mostanában került európai szinten a figyelem középpontjába. A KKK a következőkkel támogatja ezt a kibontakozóban lévő politikai területet:

—

az expozíció útvonalainak és mértékének felmérésére szolgáló módszerek kidolgozása és jóváhagyása: környező levegő (légminőség), beltéri levegő (vegyszerek, füst), ivóvíz és élelmiszer (beleértve a csomagolóanyagokat és az élelmiszerláncba belépő szennyezőanyagokat). Hozzájárulás a humán expozíciót egységesen kezelő megközelítés kialakításához, különösen a vegyi anyagok területén,

—	az egészségi hatások felmérése kísérletezés útján, biomonitoring rendszerrel, a géntoxikológiai vizsgálatokkal, számítástechnikai módszerekkel és elemzőeszközökkel,

—	a kétféle eljárás során szerzett ismeretek kiaknázása, a majdani átfogó környezetvédelmi és egészségügyi rendszer kifejlesztésének az elősegítésére, a környezetvédelmi és egészségügyi tájékoztatási politikának az uniós cselekvési terv alapján elkészülő keretével összhangban.

3.2.4.   2.4. menetrend: Éghajlatváltozás

A kiotói jegyzőkönyv egyik fő célkitűzése, hogy csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Ezért a KKK kiemelt teendői közé tartozik, hogy közös kereten belül felmérés készüljön az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásban (hatáscsökkentő intézkedések által) elérhető csökkenésről. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó adatoknál törekedni fognak arra, hogy ellenőrizzék minőségüket és helytállóságukat, továbbá elemezzék őket, különösen a nehézségeket okozó ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság vagy az erdészet. Hasonló eljárással történik az ellenőrzés a szénkibocsátási jogok kereskedelme terén.

Elengedhetetlenné vált az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni, így a KKK továbbra is adatokat gyűjt és értékel arról, hogy miként hat az éghajlatváltozás az európai gazdaság különféle érzékeny ágazataira. Ilyen a mezőgazdaság, az erdészet, és ilyenek a vízi erőforrások és a természeti kockázatok is. Az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok felmérése az árvizek, az aszályok, az erdőtüzek, a szélviharok, a levegőminőség romlása, valamint a part menti és tengeri folyamatok európai szintű előfordulására összpontosul.

Az éghajlatváltozás világszerte mutatkozó jeleit és hatásait jól kell ismerni. A globális nyomon követés technikáinak továbbfejlesztésével felmérhetővé válnak a légkör, a tengerek és a földi bioszféra változásai, amelyek az éghajlatváltozás okai vagy következményei. Ez a munka az éghajlatváltozásról szóló ENSZ-keretegyezmény szerint hivatalosan támogatott globális megfigyelő rendszerekhez való hozzájárulás (a globális éghajlat-megfigyelő rendszerhez való hozzájárulás) része. Hasonló feladat lesz a kiotói jegyzőkönyv rugalmas mechanizmusaihoz (az együttes megvalósítási és a tiszta fejlesztési mechanizmushoz) és a 2012 után bevezetendő rendszerekhez kapcsolódó szénkibocsátásijog-kereskedelemnek az ellenőrzése. A KKK bekapcsolódik a TREES (a trópusi ökológiai rendszerek műholdas megfigyelésével foglalkozó) program harmadik szakaszába, amelyben aktualizálja az erdő fedte területekről készült globális felméréseket.

A KKK együttműködik más, modellezéssel foglalkozó európai kutatóintézetekkel középutas forgatókönyvek és költség-haszon elemzések kidolgozása érdekében. A hetedik keretprogram szempontjából különösen fontos lesz a Kiotó utáni időszak kilátásainak elemzése, amely vitára késztet majd az éghajlati politikáknak a többi ágazati politikába való beépítéséről.

3.3.   3. politikai témakör: Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

3.3.1.   3.1. menetrend: Belső biztonság

A KKK különösen a kutatási tevékenységei révén tudományos és műszaki támogatást nyújt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához és a vámokhoz kapcsolódó közösségi politikákhoz. A fő hangsúly az információs technológiák és a rendszerelemzési szaktudás hasznosítására helyeződik a bűnözés, a csalás, a csempészet és a tiltott kereskedelem elleni védekezésben, a polgárok és a létfontosságú, terrorizmusellenes infrastruktúrák védelmében, valamint a migráció és a határok felügyeletében. A határok egységes felügyeletét (például az interoperabilitást) a KKK technikailag is támogatja.

A tevékenységek az alábbiak támogatását foglalják magukban:

—	a közösségi költségvetés ellen elkövetett csalás és a sikkasztás felderítését és nyomon követését lehetővé tevő automatikus hírszerzés és nagy adathalmazokra alkalmazott fejlett elemzési módszerek,

—

a létfontosságú infrastruktúrák (például az információs rendszerek, a pénzügyi rendszerek, az ipari üzemek, a középületek, a közlekedési rendszerek és infrastruktúrák, a kommunikációs hálózatok, a pénzügyi hálózatok, a navigációs rendszerek, az áram-, gáz- és olajellátó infrastruktúrák stb.) fenyegetettségének és sérülékenységének uniós szintű felmérése a kulcságazatokban,

—	az infrastruktúrákat érő szándékos cselekmények (ipari berendezések rongálása, robbantás, lövedékbecsapódás, biológiai és vegyi hatóanyagok, élelmiszer-ellátó rendszerek megtámadása) miatti eseményláncolat megelőzése, az erre való felkészülés és a kockázat kezelése,

—	a határok biztonsága és határigazgatás a biometrikus érzékelők szabványosítása és vizsgálata, a tiltott kereskedelem felderítésére szolgáló figyelőrendszerek és a migrációs áramlatok figyelemmel kísérése révén,

—	adatgyűjtés a légi, tengeri, közúti áruszállításról különféle nyomonkövetési technológiákkal,

—	az uniós válságközpontok rendszere (ARGUS) és a válságkezelési eljárások.

3.3.2.   3.2. menetrend: Katasztrófák és reagálás

A természeti és technológiai katasztrófák és szerencsétlenségek összefüggésében a KKK cselekvéseket hajt végre, hogy jobb megértésre és cselekvőképességre ösztönözzön a sérülékenység, a kockázatok, a korai előrejelzés, a riasztórendszerek, a nyomon követés és a kárfelmérés, a megelőző és hatáscsökkentő intézkedések vonatkozásában. Többek között hozzájárul a közösségi reagálási képesség és válságkezelés fejlesztéséhez a reagálás, a nyomon követés és a kárfelmérés gyorsaságát illetően (például a polgári védelmi eljárás és a szolidaritási alap általi beavatkozásnál).

A Súlyos Baleseti Veszélyek Irodája hozzájárul a biztonság fenntartásához azáltal, hogy a szerencsétlenségeket és üzemzavarokat nyomon követi és levonja a tanulságokat, különösen a Seveso II. irányelv alá eső létesítmények tekintetében.

A természeti katasztrófák tekintetében a KKK a korai figyelmeztetésnek és a riasztórendszereknek a fejlesztésére összpontosít, modellekre, földmegfigyelési technológiákra és mérőhálózatokra támaszkodva, különféle helyzetek számbavételével, beleértve az árvizet, az aszályt, az olajkiömlést, a földrengést, az erdőtüzet, a lavinát, a földcsuszamlást és a szélvihart. A többszörös veszélyforrásból eredő kockázatot a Földközi- és Fekete-tenger medencéjét, valamint az Atlanti-óceán peremét illetően fogják tanulmányozni. A természeti katasztrófákról továbbra is jelentések készülnek, és a tanulságokat levonják belőlük. Az e menetrend keretében végzett tevékenységek hozzájárulnak a válságokhoz és vészhelyzetekhez kapcsolódó GMES-szolgáltatások fejlesztéséhez is.

3.3.3.   3.3. menetrend: Az élelmiszerek és a takarmányok biztonsága és minősége

A tevékenységek összhangban lesznek a „konyhaasztaltól a szántóföldig” elvvel. A KKK az élelmiszer- és takarmányfajták széles körét illetően módszereket hagy jóvá és eljárásokat hangol össze. Fejleszti az élelmiszer- és takarmányválságok kezelésére irányuló képességét élelmiszer- és takarmányelemzési szaktudásának kihasználásával, szükség esetén új területeket elsajátítva. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal való szoros együttműködés különös figyelmet kap.

A cselekvések által felölelt egyes területek:

—	az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzésre használt molekuláris biológiai és kapcsolt technikák jóváhagyása, többek között az allergének, a funkcionális és az organikus élelmiszerek terén,

—	azok az élelmiszerekkel és egészségüggyel kapcsolatos területek, amelyek szabályozása küszöbön áll (például a mikrobiológia, a funkcionális és az organikus élelmiszerek, az allergének és az egészségügyi okból felmerülő, címkézéssel kapcsolatos igények),

—	a takarmánybiztonság jelenlegi szabályozását érintő területek (például a takarmány-adalékanyagok engedélyezése),

—	az élelmiszerekre és takarmányokra alkalmazott mikrobiológia, a mikroorganizmusoknak – különösen az ételben és a vízben előforduló kórokozóknak – a kimutatására használt biomolekuláris eljárások jóváhagyása,

—	tiltott anyagok, szennyezőanyagok, takarmány-adalékanyagok és állati fehérjék kimutatására, továbbá a címkézéssel kapcsolatos irányelvek teljesülésének és a megjelölt eredet valódiságának a megállapítására alkalmas (például izotópos) analitikus módszerek jóváhagyása,

—	elektronikus nyomon követhetőség a takarmány- és élelmiszerlánc egészében.

3.4.   4. politikai témakör: Európa mint partner a világban

A KKK külpolitikai eszközök (fejlesztési együttműködés, kereskedelem, válságkezelő eszközök és békés konfliktusmegelőzés, többek között a stabilitási eszköz és a humanitárius segítségnyújtási eszköz) keretében támogatja a közösségi döntéshozatali eljárást.

3.4.1.   4.1. menetrend: Globális biztonság

Kutatásai révén a KKK a Közösség rekonstrukciós és humanitárius segélyezési programjainak nyújtott támogatását új technológiákkal erősíti meg (beleértve a területelemzést, a földrajzi analízist, az internetes hírszerzést, a valós idejű információs rendszereket), amelyekkel a beavatkozást több szinten is szolgálja (a készültségtől a gyors reagálásig és a helyszíni műveletekig), ezáltal foglalkozik az elfeledett válsághelyzetek meghatározásával, a lehetséges válsághelyzetek korai felismerésével, a humanitárius igények felmérésével és kielégítésével, az egységes válságkezeléssel és a válság utáni kárfelméréssel. A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás támogatása a globális katasztrófajelző és -elhárító rendszer funkcióinak bővítésével is történik, hogy az ENSZ-hivatalokkal (különösen a Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatallal) szoros együttműködésben a humanitárius katasztrófák széles körére kiterjedjen a rendszer.

A KKK globális földrajzi téradatbázist hoz létre és hozzájárul a válságkezelést és a biztonságot támogató szolgáltatásokhoz (gyors leképezés), a rendszerek interoperabilitásához és a rendszerek közötti adatcsere szabványaihoz, különösen a tanácsi SitCen és az uniós műholdközpont vonatkozásában. E tevékenység hátterében a GMES majdani kísérleti szolgáltatásainak a kifejlesztése áll.

A KKK tudományos és technikai támogatást nyújt a tervezett stabilitási eszköz összefüggésében hozott intézkedések végrehajtásához, amivel a határokon átnyúló kihívásoknak és a hosszabb távú globális stabilitás és biztonság érdekeinek igyekszik megfelelni. A KKK a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és a kettős felhasználású áruknak és technológiáknak a kérdésével is foglalkozik, beleértve az árukivitel és a határok ellenőrzését, az ellátólánc biztonságát és az országok profil szerinti besorolását. E célra olyan rendszereket fejlesztenek ki a későbbiekben, mint a kivitel ellenőrzésére alkalmas osztályozó rendszerek, hírszerzésen alapuló rendszerek, adatraktározó és többnyelvű internetes adatbányászó hírszerzési eszközök. Szoros összefonódás várható az egyedi Euratom-programnak a KKK által végrehajtandó tevékenységeivel.

A megközelítés központjában a távérzékeléses elemzési technikák és a több forrásból (akár földmegfigyelésből vagy nyílt forrásból) származó adatokat egyesítő és elemző rendszerek állnak; ezeket felhasználják a például a kimberleyi folyamat szempontjából releváns közösségi külpolitikai tevékenységek és a faanyaggal vagy kettős felhasználású árucikkekkel folytatott tiltott kereskedelmet nyomon követő eljárások végrehajtásának támogatásához. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a GMES kezdeményezés globális vetületéhez.

3.4.2.   4.2. menetrend: Fejlesztési együttműködés

Kezdetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban jön létre a fenntartható fejlődéssel és környezettel foglalkozó megfigyelőközpont. A megfigyelőközpont alapját képező adatgyűjtő és kommunikációs rendszer három fő célt fog szolgálni: a környezet állapotának felmérését, ezáltal az országok környezeti profiljának felállítását, forgatókönyvek kidolgozását és végül a politikák közötti kölcsönhatásokat. Az erőforrásoknak és a (például a növényzettel és erdővel borított területekről, a tüzekről, a biodiverzitásról, a part menti övezetekről, az éghajlati sérülékenységről stb. szóló) természeti paraméterek hosszú távú megfigyelése a tendenciák elemzéséhez lesz hasznos. A fejlesztés a GMES-kezdeményezéssel, valamint a környezetvédelem és fenntartható fejlődés Afrika-felügyeleti programjával szoros együttműködésben történik.

A megfigyelőközponton belül a globális növénytermesztési területfigyelés kifejlesztése az élelmiszer-biztonsággal, valamint a szegénység megszüntetésére és a fenntartható fejlődésre irányuló közösségi kezdeményezéssel áll összefüggésben. A kutatómunka az élelmiszer-ellátás és -szükséglet felmérésére alkalmas új módszerekre, az élelmiszer-biztonsági információs rendszerekre és a sérülékenység felmérésére összpontosul.

A végtermékek „ügyfélközpontúak” lesznek, azaz ebben az esetben olyan elgondolással készülnek, hogy a fejlődő országok szempontjából megfeleljenek a szükségleteknek és kezelhetők legyenek.

A főbb szereplőkkel (UNEP, FAO, EUMETSAT, Világélelmezési program, ESA, GMES-GMFS) való szorosabb együttműködésre kell törekedni.

Etikai szempontok

Az egyedi program és az abból eredő kutatási tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket. Ide tartoznak többek között az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elvek, beleértve a következőket: az emberi méltóság és az emberi élet védelme, a személyes adatok és a magánélet védelme, továbbá a közösségi jognak és a vonatkozó nemzetközi egyezmények, útmutatások és magatartási kódexek legújabb változatának megfelelően az állatok és a környezet védelme, például a Helsinki Nyilatkozat, az Európa Tanács 1997. április 4-én, Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezménye és kiegészítő jegyzőkönyvei, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, az UNESCO által elfogadott, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat, a biológiai és mérgező fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény (BTWC), az élelmiszer- és mezőgazdasági felhasználású növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződés, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó határozatai alapján.

Figyelembe kell venni továbbá a biotechnológia etikai vonatkozásaival foglalkozó európai tanácsadó csoport véleményeit (1991–1997), valamint a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit (1998-tól).

A szubszidiaritás elvének megfelelően és az Európában fellelhető megközelítések sokféleségére figyelemmel a kutatási projektek résztvevői kötelesek betartani azon országok hatályos jogszabályait, előírásait és etikai szabályait, amelyekben a kutatást végzik. A nemzeti rendelkezéseket minden esetben alkalmazni kell, és a valamely tagállamban vagy más országban tiltott kutatás az adott tagállamban vagy országban történő elvégzés esetén közösségi forrásból nem támogatható.

Szükség esetén a kutatási projekteket megvalósító személyek a KTF-tevékenységek megkezdése előtt kötelesek megszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását. A Bizottság rendszeresen etikai szempontú felülvizsgálatnak veti alá az etikailag érzékeny kérdésekre irányuló, valamint az etikai vonatkozásokkal nem kielégítő módon foglalkozó pályázatokat. Egyedi esetekben etikai felülvizsgálat a projekt végrehajtása idején is végezhető.

A Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a Közösségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket a közösségi politikák – beleértve a kutatást – kialakítása és végrehajtása során. A kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv (10) megköveteli, hogy a kísérleteket úgy tervezzék meg, hogy ezek során a kísérleti állatok ne szenvedjenek nélkülözést, és hogy e kísérletek ne okozzanak szükségtelen fájdalmat és szenvedést, minél kevesebb állat használatát igényeljék, az idegélettani szempontból legkevésbé érzékeny állatokat vegyék igénybe és a lehető legkevesebb fájdalmat, szenvedést, nélkülözést vagy maradandó károsodást okozzák. Az állatok genetikai örökségének megváltoztatása és az állatok klónozása csak etikailag indokolt célok érdekében és az állatok jólétét, valamint a biológiai sokféleség alapelveinek figyelembevételét biztosító körülmények között jöhet szóba.

A program végrehajtása során az esetleges fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a tudományos előrehaladást, valamint a nemzeti és nemzetközi rendelkezéseket.