27.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/37

(1)

Az Egyesült Királyság 2003. december 19-én kelt levelében, amelyet a Bizottság 2003. december 22-én iktatott, értesítette a Bizottságot a Nukleáris Leszerelési Ügynökség (Nuclear Decommissioning Authority, NDA) felállításáról szóló törvénytervezet állami támogatásokra vonatkozó hatásáról (a továbbiakban: az intézkedés).

(2)

A Bizottság 2004. február 20-án kelt D/51248 levelében kérdéseket tett fel az intézkedéssel kapcsolatban. Az Egyesült Királyság 2004. március 29-én kelt levelében válaszolt, amelyet a Bizottság 2004. április 15-én iktatott.

(3)

A Bizottság 2004. június 16-án kelt D/54319 levelében további kérdéseket tett fel az intézkedéssel kapcsolatban. Az Egyesült Királyság 2004. július 14-én kelt levelében válaszolt, amelyet a Bizottság 2004. július 19-én iktatott.

(4)

A 2004. szeptember 10-én kelt és a Bizottság által 2004. szeptember 14-én iktatott, valamint a 2004. október 14-én kelt és a Bizottság által 2004. október 19-én iktatott levelében az Egyesült Királyság kiegészítő információkat nyújtott be az intézkedésről.

(5)

2004. december 1-jén kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy a támogatással kapcsolatosan az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(6)

A Bizottság határozata az eljárás kezdeményezéséről (a továbbiakban: az eljárás megindítása) közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) .A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(7)

Az Egyesült Királyság 2005. január 31-én kelt levelében juttatta el észrevételeit az eljárás megindításáról a Bizottságnak, amelyet az aznap iktatott.

(8)

A Bizottsághoz egyes érdekelt felektől észrevételek érkeztek. Továbbította azokat az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott a reagálásra. Az Egyesült Királyság észrevételeit a 2005. március 4-én kelt és 2005. március 7-én iktatott levelében nyújtotta be a Bizottságnak.

(9)

Az Egyesült Királyság hatóságai és a Bizottság között 2005. április 20-án, augusztus 25-én és október 11-én került sor ülésekre.

(10)

Az Egyesült Királyság további információkat nyújtott be az intézkedésről 2006. január 23-án kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon iktatott levelében. E levelet módosították 2006. február 1-jén kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon iktatott levelükben. További kiegészítő információkat nyújtott be az intézkedésről az Egyesült Királyság a 2006. február 7-én kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon iktatott levelében. 2006. február 7-én kelt, a Bizottság által 2006. február 10-én iktatott levelében az Egyesült Királyság újabb kiegészítő információkat nyújtott be. Az Egyesült Királyság 2006. március 29-én kelt, a Bizottság által 2006. március 30-án iktatott levelében további kiegészítő információkat nyújtott be.

(11)

Az Egyesült Királyság egyike volt világszerte az első olyan országoknak, amelyek mind polgári, mind katonai célra nukleáris technológiát alkalmaztak.

(12)

E technológiák bevezetésének idején az iparágban a tudományos fejlesztésekre és a hatékonyság növelésre helyezték a hangsúlyt. A nukleáris felelősség kezelését általában nem, vagy csak nagyon korlátozott módon vették figyelembe.

(13)

Az atomenergia-létesítmények végső, fokozatos leszerelésének szükségességét belátó tudatosság térhódítása azt eredményezte, hogy pénzeszközöket irányoztak elő a nukleáris felelősség kezelésére. Ezek a pénzeszközök azonban általában nem voltak elegendőek a felelősség még mindig bizonytalan, de egyre növekvő becsült összegének fedezetére. A nukleáris felelősség kezelését az egyes tulajdonosok még a XX. század végén is egyénileg, többnyire eseti alapon végezték.

(14)

Az Egyesült Királyság kormánya úgy vélte, hogy ez a fajta irányítás elérte teljesítőképessége határát, és hogy új és eredményesebb módszert kell kialakítani a nukleáris felelősség hatékonyabb kezelésére, a legmagasabb szintű biztonság biztosítása mellett.

(15)

2001-ben az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyek segítségével az állami nukleáris felelősség kezelését egyetlen állami szervnél lehetne összpontosítani. 2002 júliusában A nukleáris örökség kezelése – stratégia a cselekvésre címmel fehér könyvet tettek közzé. A konzultációs eljárást követően a fehér könyv elképzeléseit a 2004-es energiatörvény formájában jogszabály formájában hajtották végre.

(16)

E jogszabály rendelkezései szerint Nukleáris Leszerelési Ügynökség (NDA) néven új, nem kormányzati szervként működő szervet hoztak létre. Az NDA egyre nagyobb mértékben lesz felelős az állami nukleáris felelősség nagy részének kezeléséért az Egyesült Királyságban (3). E célból az atomenergia-létesítmények és -eszközök tulajdonjogát az NDA-ra ruházzák át. Az eszközök és a létesítmények tulajdonjoga mellett az NDA átveszi a hozzájuk kapcsolódó nukleáris felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeket is, valamint minden olyan pénzügyi eszközt, amely egyértelműen kapcsolódik e létesítményekhez.

(17)

Az NDA célja a nukleáris felelősség hatékony és biztonságos kezelése. Az NDA folytathatja a ráruházott tárgyi eszközök üzemeltetését, ha ezen eszközök további üzemeltetésének eredménye meghaladja az elkerülhető költségek összegét, és így hozzájárul a felelősség értékének csökkentéséhez. Az NDA hatóság, és kereskedelmi célokat nem szolgál. Nem fektet be semmilyen új eszközbe, és nem kezd semmilyen új tevékenységet.

(18)

Az NDA nem maga szereli le a létesítményeket, amelyekért kötelezettséget vállal. Más szervezeteket fog szerződtetni erre a feladatra. Az NDA a nukleáris eszközök folyamatos üzemeltetésére is hasonlóképpen másokat szerződtethet. A létesítmények irányítására az NDA által szerződtetett szervezeteket létesítményi engedélyes társaságoknak (SLC) nevezik. Kezdetben a létesítményi engedélyes társaságok a létesítmények előző tulajdonosai lesznek. A későbbiekben versenypályázatokon fogják a létesítményi engedélyes társaságokat kiválasztani az igazi nukleáris leszerelési és mentesítési piac kialakulásának elindítása céljából.

(19)

Tevékenységei finanszírozásához az NDA a ráruházott pénzügyi eszközök értékét és a tárgyi eszközök által generált nettó jövedelmet használja fel. Mivel nagyon valószínű, hogy ezek a források nem lesznek elegendőek a nukleáris felelősség teljes kezelési költségének kifizetésére, az állam fogja a fennmaradó összeget finanszírozni.

(20)

Az Egyesült Királyság Atomenergia-ügynökségének (UKAEA) tulajdonát képező eszközöket átruházták az NDA-ra. A Bizottság az intézkedésnek e vonzatáról már a fenti ötödik preambulumbekezdésben említett határozatban döntött. A Bizottság azt állapította meg, hogy az intézkedés e vonzata nem tartalmaz az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatást.

(21)

Az NDA átvett a Brit Nukleáris Üzemanyag Társasághoz (BNFL) tartozó eszközöket is. Az intézkedés e pontja képezi e határozat tárgyát. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyság olyan átmeneti intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják, hogy bár a BNFL eszközeit hivatalosan átruházták az NDA-ra, addig ne lehessen állami támogatást nyújtani, amíg a Bizottság nem hoz végleges döntést ebben az ügyben.

(22)

A BNFL a nukleáris ágazatban több területen működő, állami tulajdonban lévő részvénytársaság. A nukleáris üzemanyag-ciklus szinte minden szintjén jelen van: urániumot dúsít (az Urenco-n keresztül), nukleáris üzemanyagot szállít, villamos energiát termel, és kezeli a kimerült nukleáris fűtőelemeket.

(23)

A BNFL nukleáris tevékenységeinek és létesítményeinek többségét, de nem mindegyikét ruházták át az NDA-ra, amely a következőket vette át:

(24)

A BNFL egyéb tevékenységeit, nevezetesen az Urenco-hoz és a Westinghouse-hoz kapcsolódókat, nem fogják az NDA-ra átruházni. Ezeket átszervezik, aminek eredményeként kisebb maradványcsoport fog létrejönni.

(25)

A fent említett létesítményekkel együtt a BNFL az e létesítményekhez kapcsolódó több olyan pénzügyi eszközt fog átruházni, amelyet a múltban azért hoztak létre, hogy legalábbis részben finanszírozzák a leszerelést. Ezek az eszközök a következők:

(26)

Technikailag ezeket az eszközöket nem ruházták át közvetlenül az NDA-ra, hanem egy kormányzati alapban, a nukleáris leszerelés finanszírozását szolgáló számlán (Nuclear Decommissioning Funding Account) konszolidálják őket. A kormány cserébe az NDA-t támogatásokon keresztül finanszírozza majd.

(27)

Értesítésükben az Egyesült Királyság hatóságai a Bizottságnak benyújtottak egy becslést az NDA-nak átruházandó nukleáris kötelezettségekről és eszközökről, amelyben egyúttal ezen összegeket megosztották a kereskedelmi tevékenységekből származó és a nem kereskedelmi tevékenységekből származó összgek között.

(28)

Az eljárás megindításakor nem kereskedelmi célúnak tekintettek minden, az UKAEA-létesítményekhez kapcsolódó kötelezettséget.

(29)

Annak érdekében, hogy megbecsülje a BNFL létesítményekhez kapcsolódó kötelezettségek nem kereskedelmi tevékenységekből származó részét, az Egyesült Királyság abból a megközelítésből indult ki, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium (MOD) vagy az UKAEA által továbbra is elismert pénzügyi kötelezettségek nem kereskedelmi célúak. A kettős felhasználású (kereskedelmi/nem kereskedelmi) eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségeket, amelyeket továbbra sem ismer el sem a MOD, sem az OKAEA, a BNFL kereskedelmi tevékenységei közé sorolták, mivel a BNFL volt az üzemeltetője és tulajdonosa ezeknek az eszközöknek, még akkor is, ha a múltban a MOD vagy az UKAEA használta őket.

(30)

Az akkor a BNFL tulajdonában álló létesítményekhez kapcsolódó becsült kötelezettségek a kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységek közötti megosztásban a következők voltak:

1. táblázat

Az NDA-ra ruházandó nukleáris kötelezettségek 2003. márciusi becslések alapján, 2003-as árakon, 5,4 % névleges kamatlábbal diszkontálva, milliárd GBP-ben (4).

(31)

A következő táblázatot szintén az Egyesült Királyság hatóságai nyújtották be az értesítésben. A táblázat összehasonlítja a BNFL által az NDA-nak átruházandó létesítményekhez kapcsolódó kötelezettségek kereskedelmi részének becsült értékét az e létesítményekkel az NDA-ra ruházandó eszközök gazdasági értékével. A tárgyi eszközök esetében a gazdasági értéket egyenlőnek tekintették a folyamatos üzemeltetés által termelt várható pénzforgalommal.

2. táblázat

A kereskedelmi kötelezettségek és eszközértékek közötti különbözet 2004. március 31-én, 2004-es árakon, 5,4 % névleges kamatlábbal diszkontálva, milliárd GBP-ben (6)

(32)

Az eljárás megindítíásakor a Bizottság először az arra vonatkozó kétségeit vetette fel, hogy melyik szervezet részesült állami támogatásban az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében. A Bizottság nem csupán az NDA helyzetét vette figyelembe, amely közvetlen kifizetésekben részesülhet az államtól, hanem a BNFL helyzetét is, amely olyan díjak fizetése alól mentesülne, amelyeket egyéb esetben a „szennyező fizet” elve alapján meg kellene térítenie.

(33)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ilyen állami támogatás az EK-Szerződéssel összeegyeztethetőnek tekinthető-e. Kifejezésre juttatta komoly kételyeit azzal kapcsolatban, hogy e támogatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás (7) alapján összeegyeztethető-e. Arra vonatkozóan is komoly kétségét fejezte ki, hogy a támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatással (8) összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(34)

Ezután a Bizottság azt értékelte, hogy az ilyen állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának közvetlen alkalmazásával, valamint az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek fényében összeegyeztethetőnek tekinthető-e. A Bizottság azon a nézeten van, hogy elvben e megközelítés valóban vállalható, de kételyét is kifejezi, hogy az Egyesült Királyság hatóságai elegendő bizonyítékot nyújtottak-e be arról, hogy a támogatásnak az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek megvalósítására gyakorolt kedvező hatása felülmúlja-e a belső piacra gyakorolt negatív hatását.

(35)

Végül a Bizottság felvetette kétségeit azzal kapcsolatban, hogy esetleg nem valósult meg állami támogatás, mivel a tényleges versenypályázatok lefolytatásáig a BNFL ideiglenes alapon létesítményi engedményes társaságként járna el.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően, a közzétételben meghatározott határidőn belül a Bizottság három harmadik féltől vett át észrevételeket. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze:

(37)

Az EDF támogatja az intézkedés általános irányvonalát. Úgy véli, hogy hozzájárul az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához. Véleménye szerint meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a nukleáris hulladék végleges ártalmatlanítására. A nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását tekintve az EDF úgy véli, hogy a pénzügyi és iparági felelősségnek együttesen kell jelen lennie, és hogy az üzemeltetés ideje alatt megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani és tartalékolni. Az EDF támogatja a Bizottság intézkedéseit az ilyen jellegű problémák megoldását célzó, az egész Közösségre kiterjedő keretrendszer létrehozására, és üdvözli, hogy a Bizottság figyelembe veszi ebben az ügyben az Euratom-Szerződést.

(38)

A BE üdvözli az NDA létrehozását. Véleménye szerint az intézkedés nem valószínű, hogy versenyellenes hatással lenne.

(39)

A BE kiemeli, hogy ő is a BNFL jelenlegi üzemanyag-ellátási és hulladék-kezelési tevékenységeinek ügyfele. Miután e tevékenységeket átruházzák az NDA-ra, és a hatóság pályázatot hirdet üzemeltetésükre, előfordulhat, hogy a kiválasztott új üzemeltetők közül az egyik a BE versenytársa lesz. A BE-t aggasztja ez a helyzet, hiszen így egyik versenytársa ügyfelévé válhat .

(40)

A BE arra is felhívja a Bizottság figyelmét, hogy az NDA létrehozása és Bizottság általi vizsgálata nem veszélyeztetheti saját szerkezetátalakítási tervét, amint azt a Bizottság is jóváhagyta.

(41)

A BE folytatásképpen kifejti, hogy szerinte az intézkedésnek nem lesz semmilyen hatása a kereskedelemre az AGR (továbbfejlesztett gázhűtésű reaktor) fűtőelem-ellátás és a kiégett AGR-fűtőelem újrafeldolgozása tekintetében, mert még ha a BNFL egyetlen uniós versenytársa, az AREVA meg is jelenne az Egyesült Királyságban, a BE nem lenne olyan helyzetben, hogy váltson, mivel a BNFL-el az AGR-erőművek szükségleteire az erőművek teljes élettartamára szólóan megállapodása van.

(42)

A Magnox-erőművek és a villamosenergia-piac tekintetében a BE szerint az intézkedés, még ha csökkenti is a BNFL erőműveinek rövid távú járulékos költségeit (SRMC), nem lehet hatással arra az árra, amelyen a BE a saját nukleáris és fosszilis kibocsátását eladhatja. Saját tapasztalatai alapján a BE továbbá úgy véli, hogy az intézkedés nem fogja mesterségesen meghosszabbítani a BNFL erőműveinek élettartamát, mivel ugyancsak a BE becslései szerint ezek az erőművek előreláthatóan olyan helyzetben lesznek, hogy a rövid távú járulékos költségeiket fedezni tudják majd.

(43)

A BE közli nézeteit az EK- és az Euratom-Szerződés közötti kölcsönhatásról. A társaság észrevételeinek e szempontjai, bár nem könnyen értelmezhetőek, úgy tűnik azt sugallják, hogy csak azokat az intézkedéseket lehet az EK-Szerződés alapján vizsgálni, amelyek nem szükségesek, vagy túlmutatnak azon, ami az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

(44)

A Greenpeace úgy véli, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Megállapítja, hogy alapvető fontosságú a nukleáris létesítmények biztonságos leszerelésének biztosítása, valamint ugyanolyan fontos a „szennyező fizet” elvének alkalmazása a nukleáris iparban.

(45)

A Greenpeace szerint a támogatás nem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek. Úgy véli, hogy az intézkedés kedvező hatása a nukleáris felelősség biztonságos és hatékony kezelésének teljesítésére nem múlja felül a versenyre gyakorolt hatását.

(46)

A Greenpeace beadványa igen terjedelmes, és számos mellékletet tartalmaz. Az észrevételek jelentős része a Greenpeace nukleáris energiával kapcsolatos szkepticizmusáról szól általában, illetve részletesebben annak kezeléséről Nagy-Britanniában. A Greenpeace szerint a nukleáris energiával nagyon jelentős környezeti kockázatok járnak együtt. Ezenfelül a nukleáris hulladék újrafeldolgozása a közvetlen ártalmatlanítással szemben veszélyes és költséges választási lehetőség lenne.

(47)

A Greenpeace szerint a BNFL-t, az Egyesült Királyságban az ezen ágazat egyik legfontosabb és állami tulajdonban lévő szereplőjét, különösen kockázatos és nem átlátható módon irányították. Számláit nehéz elemezni. A készpénz helytelen kezelése és a kockázatos befektetések, amelyek végül ráfizetésesnek bizonyultak, veszélyeztették a társaság saját nukleáris felelősségének finanszírozására való képességét. Az e kötelezettségek kiegyenlítését célzó tartalékok egy része nem likvid, vagy, mint például a Magnox-vállalás esetében, virtuális természetű. Ezenfelül a BNFL mindig alulbecsülte a kötelezettségeit és túlbecsülte a jövőbeli bevételeit, ami helyzetét tovább rontotta. A Greenpeace benyújtott egy jelentést, amely elemzi és bírálja a BNFL befektetési politikáját és számláit.

(48)

Ami kifejezetten az intézkedést érinti, a Greenpeace fenntartja, hogy azt olyan módszernek kell tekinteni, amely segítségével az Egyesült Királyság kormánya átalakíthat egy gyengélkedő társaságot – a BNFL-t – azáltal, hogy megszabadítja a legrosszabb eszközeitől és a hozzájuk kapcsolódó potenciálisan fedezetlen kötelezettségektől annak érdekében, hogy lehetővé tegye számára a piacon maradást, és ezáltal sikeres társaságként folytathassa tevékenységét.

(49)

A Greenpeace ugyancsak vitatja a BNFL és az NDA közötti jövőbeli kapcsolat természetét. A Greenpeace szerint, ha a BNFL az NDA létesítményi engedélyes társaságává válik, nehéz lesz megállapítani, melyik a kereskedelmi természetű szervezet a kettő közül. Amennyiben ez az NDA lenne, a kereskedelmi tevékenységekből való nyereség realizálása ellentétes lenne a céljával. Ezen felül, mivel nehéz eldönteni, a két szervezet közül melyik is ténylegesen kereskedelmi célú, azt is nehéz lenne eldönteni, melyikük részesült tehát állami támogatásban.

(50)

A Greenpeace hozzáteszi, hogy az NDA valószínűleg újabb hulladékot fog termelni az üzemeltetés során, és nem világos, hogy tesz-e félre pénzt a hulladékgazdálkodásra.

(51)

A Greenpeace megkérdőjelezi továbbá a BNFL tulajdonában álló, de az NDA-ra át nem ruházott társaság, a Westinghouse jövőjét. A Greenpeace vitatja a Westinghouse életképességét az anyavállalat támogatása nélkül. A Bizottság érti a Greenpeace elképzelését, mely szerint ha a Westinghouse a BNFL részeként folytatja működését, a BNFL és az NDA közötti múltbeli és jövőbeli kapcsolatok eredményeként kereszttámogatás jöhet létre az NDA és a Westinghouse között. A Greenpeace attól is tart, hogy ez a kereszttámogatás hatással lehet a Westinghouse versenytársainak érdekeire a nukleáris reaktorok tervezésének üzletágában. A kereszttámogatásra vonatkozó ezen aggályokat növelné, ha a Greenpeace gyanújával összhangban a BNFL egyes részeit valóban a magánszektornak terveznék eladni.

(52)

A Greenpeace folytatásképpen megvizsgálja a BNFL újrafeldolgozási tevékenységeinek különleges esetét. A Greenpeace vitatja az Egyesült Királyság hatóságainak azon érvét, miszerint e tevékenységek állami támogatása nem lehet hatással a kereskedelemre, mivel a nukleáris hulladékot nehéz szállítani és ezért nem lenne gazdaságos a versenytársak számára, ha újabb újrafeldolgozó eszközökbe ruháznának be Nagy-Britanniában. A Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyták, hogy a nukleáris hulladékot nem kell feltétlenül újrafeldolgozni, hanem közvetlen tárolás útján egyszerűen el is lehet helyezni. A BNFL versenytársai a közvetlen tároló létesítményekbe való új beruházást életképes gazdasági alternatívaként kínálhatnák.

(53)

A Greenpeace megjegyzi továbbá, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint a BNFL által a fűtőelemek újrafeldolgozási szerződéseiben kínált árak túl alacsonynak tűnnek a költségek fedezésére. A BNFL, és így az NDA is, még nagyobb veszteségeket termelne ezekkel a tevékenységekkel, ami működési támogatást tenne szükségessé. Ezen észrevétel alátámasztására a Greenpeace megemlíti a BE 140 000 GBP/tonna összegű rögzített kifizetéseit az BNFL-nek a kiégett fűtőelemei kezeléséért. A Greenpeace ezt az összeget az ilyen jellegű hulladék átfogó kezeléséért a Harvard Egyetem és a NIREX független tanulmányaiban szereplő, 330 000 GBP/tonna és 533 000 GBP/tonna közötti becslésekkel hasonlítja össze.

(54)

A Greenpeace megkérdőjelezi az SMP üzemeltetésére vonatkozó előrejelzéseket. Nehéz lenne az SMP-re megbízásokat nyerni és a kevert oxid előállítása egyre kevésbé lenne vonzó lehetőség a plutónium-kezelésben.

(55)

A Magnox-erőművek tekintetében a Greenpeace úgy véli, hogy további üzemeltetésük hatással van a villamosenergia-piaci versenyre, különösen a megújuló energia vonatkozásában. A Greenpeace kijelenti továbbá, hogy a kiégett Magnox-fűtőelemeket inkább közvetlenül ártalmatlanítani, és nem újrafeldolgozni kellene.

(56)

Az Egyesült Királyság először is emlékeztet a nukleáris leszerelés és mentesítés mellett tett elkötelezettségére. Az Egyesült Királyság az NDA létrehozását Európában olyan egyedülálló megoldásnak látja, amely a múltbeli nukleáris felelősség rendszerezett módon történő megoldására tesz kísérletet. Az NDA-tól nem csak azt várják, hogy a leszerelést biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye, hanem hogy elvezessen a tényleges nukleáris leszerelési piac létrejöttéhez.

(57)

Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az intézkedés nem jelent a BNFL részére jutatott állami támogatást, mivel az eszközök, amelyek leszerelési költségeit az állam részben finanszírozhatja, már nem a BNFL tulajdonában lesznek. Az Egyesült Királyság hozzáteszi, hogy az átmeneti időszak, amely során a BNFL létesítményi engedményes társasággá válik, mielőtt versenypályázat útján a létesítményi engedményes társaságokat ki tudnák választani, sem vezet a BNFL állami támogatásához, mert ezalatt az idő alatt a társaságnak történő minden kifizetést a nemzetközi összehasonlító adatok mércéje szerint teljesítenek.

(58)

Az Egyesült Királyság azonban fenntartja, hogy még ha a Bizottság úgy ítélné is meg, hogy az intézkedés tartalmaz állami támogatást a BNFL részére, ezt a támogatást az EK-Szerződéssel összeegyeztethetőnek kell tekintetni, mivel az Euratom-Szerződés több célkitűzését támogatja (kutatás és fejlesztés ösztönzése, egészségvédelem és biztonság, beruházás, rendszeres és méltányos mennyiségű ellátás, közöspiaci és a versenyből származó előnyök a nukleáris ágazatban). Ezenkívül az intézkedés környezetvédelmi hasznot is hoz, ami az EK-Szerződés 174. cikke célkitűzésének megfelel.

(59)

Az Egyesült Királyság kijelenti annak elfogadását, hogy az intézkedés az NDA-nak jutatott állami támogatás. Ebben az esetben is fenntartja, hogy a támogatást ugyanezeknél az okoknál fogva a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni. Az Egyesült Királyság felsorolja az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek vonatkozásában nyújtott előnyöket. Minden előny esetében minőségi értékelést ad, a haszon mennyiségi becslésével együtt, ahol ezt lehetségesnek ítéli meg.

(60)

Az Egyesült Királyság részletes listát és értékelést nyújt a BNFL-nél maradó tevékenységekről. Ugyancsak kifejti, hogy hogyan fognak fizetni a BNFL-nek azon átmeneti időszak alatt, amikor létesítményi engedélyes társaságként fog működni, mindaddig amíg a létesítményi engedélyes társaságokat versenypályázatok alapján ki nem választják. A BNFL-nek csak az engedélyezhető költségeit fizetik majd ki. Ez magában foglal egy illetéket, amely az NDA-t évi 2 % költségcsökkentési hatékonyság elérésére ösztönzi. Elvben az engedélyezhető költségek nem tartalmazhatnak semmilyen tőkehozamot. Az NDA által megállapított éves létesítmény-finanszírozási limit költségvetése ugyancsak felső határt szab e költségeknek.

(61)

A kifizetések magukban foglalhatnak úgynevezett „teljesítményalapú ösztönzőket” is, amelyeket csak akkor ítélnek oda, ha a kihívást jelentő, költségalapú teljesítménycélokat teljesítik. Ezen ösztönzők értéke a nemzetközi gépipari és építőipari társaságok átlagos haszonkulcsainak alapos összehasonlításán alapszik.

(62)

Ezt követően az Egyesült Királyság kifejti nézeteit az intézkedés versenyre gyakorolt hatásáról a BNFL által az NDA-nak átruházott létesítmények által érintett egyes piacokon.

(63)

A Magnox-erőművek tekintetében az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az intézkedés nem lesz semmilyen hatással a villamosenergia-piacra. A Magnox-erőművek besorolása a rövid távú járulékos költségek rangsorában mindig a marginális erőműé alatt lenne, még a minimális kereslettel jellemezhető időszakokban is. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés eredményeként a rövid távú járulékos költségek semmiféle csökkenése nem befolyásolná sem az időt, amíg a versenytársak üzemeltethetik az erőműveiket, sem az árat, amelyen a kibocsátásukat eladhatják.

(64)

A Sellafield létesítmény THORP üzeméről az Egyesült Királyság kifejti, hogy az az AGR és LWR kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozását végzi. A kiégett AGR-fűtőelem újrafeldolgozásának területére újonnan belépni gazdaságilag nagyon kedvezőtlen lenne, különösképpen a Nagy-Britanniába – azaz az egyetlen olyan országba, ahol az ilyen fűtőelemeket hasznosítják – történő oda- és visszaszállítás költségei miatt. Míg a tárolás valóban lehetséges alternatívája az AGR-fűtőelemek újrafeldolgozásának, az Egyesült Királyság fenntartja, hogy bármilyen új AGR tároló létesítmény felépítésének szigorú időbeli és szabályozási korlátai még Nagy-Britanniában is gazdaságilag kedvezőtlenné teszik azt az új belépők számára, különösen a kiégett AGR-fűtőelemek ártalmatlanítását szolgáló piac korlátozott mérete miatt. Ugyanezeket az érveket hozták fel a Springfields üzem esetében is, amely csak AGR és Magnox fűtőelemeket gyárt.

(65)

A kiégett LWR-fűtőelemek vonatkozásában az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy a THORP által újrafeldolgozandó, ilyen típusú fűtőelemek többsége már Nagy-Britanniában van, és hogy a kontinensre való szállítás nehézségei miatt csökkenne a versenytársak gazdasági érdekeltsége.

(66)

A Sellafield létesítmény SMP üzeme tekintetében az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy az üzemelés beszüntetése károsan befolyásolná a versenyt. Ezáltal fontos szereplőt tűnne el az igen koncentrált piacról. Továbbá az SMP bezárása azt jelentené, hogy jelentős mennyiségű plutóniumot kellene rendszeresen kiszállítani az Egyesült Királyságból, ami nagyon költséges és potenciálisan veszélyes is lenne a fogyasztók számára.

(67)

A Drigg alacsonyszintű hulladéktároló vonatkozásában az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy mivel a legtöbb ország nem engedi meg a külföldi radioaktív hulladék behozatalát tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, az egyetlen módja a verseny megteremtésének az lenne, ha még egy létesítményt építenének Nagy-Britanniában. Ez nem lenne vonzó beruházás, mert a szükséges engedélyeket nehéz lenne megszerezni. Sőt, többletkapacitást is eredményezne, ami a beruházás vonzó voltát tovább csökkentené. Ezen a piacon a Drigg létesítmény üzemeltetésének NDA általi pályáztatása hatékonyabban ösztönözné a versenyt.

(68)

Az Egyesült Királyság üdvözli az intézkedés EDF általi támogatását.

(69)

Az Egyesült Királyság üdvözli a BE támogató észrevételeit az intézkedés kapcsán.

(70)

Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a megfelelő jogi intézkedések révén elkerülhetőek lennének az NDA egyes létesítményeinek a BE versenytársai általi esetleges üzemeltetéséből adódó problémák.

(71)

Az Egyesült Királyság biztos abban, hogy a Bizottság a BE szerkezetátalakítási tervéről szóló határozatának (9) feltételeit teljes mértékben figyelembe veszi ezen ügy tényeinek vizsgálatakor.

(72)

Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az eljárás megindítására tett észrevételei már fontos részleteket adtak meg a Greenpeace által felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ezért a Greenpeace észrevételeire adott válaszai néhány általános természetű nyilatkozatra korlátozódnak.

(73)

Az Egyesült Királyság leszögezi, hogy az intézkedés voltaképpen teljes mértékben megfelel a „szennyező fizet” elvének. A BNFL csoport több mint 88 %-ban járulna hozzá a kötelezettségekhez az NDA-ra ruházott eszközökön keresztül (10). Az Egyesült Királyság kormánya által nyújtott támogatás olyan mértékűre korlátozódna, amelyet a kormánynak az ország nukleáris biztonságáért és üzembiztonságáért való végső felelősségének elismerése szükségessé tesz. A BNFL nem részesülne az általa az NDA-ra ruházandó eszközök és kereskedelmi bevételek közvetlen hasznából. Csak a lehetséges teljesítményalapú ösztönzőkön keresztül részesülne némi haszonból arra az időre vonatkozóan, amíg a létesítményeket üzemelteti, amennyiben túlteljesíti a kormány által rögzített célkitűzéseket.

(74)

Az Egyesült Királyság részletesen ismerteti a BNFL-csoport új szervezeti felépítését és az NDA-val való kapcsolatát.

(75)

Az Egyesült Királyság azt is leszögezi, hogy az NDA elsődleges feladata a létesítmények leszerelése. Amennyiben bizonyos eszközök kereskedelmi alapon történő üzemeltetése lehetővé teszi az NDA számára, hogy kevésbé költséges módon biztosítsa e célkitűzés teljesítését, miközben fenntartja az azonos mértékben magas szintű biztonsági színvonalat, ez engedélyezve van számára. Az ilyen jellegű döntéseket az NDA hozza meg és nem a BNFL.

(76)

Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy a Bizottság a British Energy-nek nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról szóló határozatában már foglalkozott a kiégett fűtőelemek kezeléséért a BNFL által a BE-nek felszámított ár kérdésével.

(77)

Végül az Egyesült Királyság vitatja a Greenpeace azon nézetét, miszerint az NDA működése nem lenne átlátható, és a BNFL kereszttámogatásához vezethetne. Ezzel szemben az Egyesült Királyság azt állítja, hogy az NDA a „nagyközönség tájékoztatásának bajnoka”. Alapszabályai az elszámolások, a kiadások és az átfogó programozás vonatkozásában több átláthatósági mechanizmust tartalmaznak.

(78)

Az intézkedés legalábbis részben az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdéseket érint, és ezért ennek megfelelően kell értékelni (11). Amennyiben azonban az intézkedés az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez nem szükséges, vagy azokat meghaladja, illetve ha a belső piacon torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, az EK-Szerződés alapján kell értékelni.

(79)

Az NDA létrehozása és finanszírozásnak módja természetéből adódóan hatással lesz a nukleáris felelősség kezelésére és finanszírozására, beleértve a számos nukleáris létesítmény leszerelését és a nagy mennyiségű radioaktív hulladék kezelését. A leszerelés és a hulladékgazdálkodás – olyan kockázatokat teremtve, amelyekkel felelősségteljesen kell foglalkozni – a nukleáris ipar életciklusának, valamint az ágazat által fedezett költségeknek fontos részét teszi ki. Valójában az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel kapcsolatos kockázatok kezelésének szükségessége a nukleáris ágazat egyik legfontosabb prioritása. A Bizottság megjegyzi, hogy miután a nukleáris ipar több mint 50 éve üzemel az Egyesült Királyságban, a leszerelés és hulladékgazdálkodás kérdései egyre fontosabbakká válnak, mivel egyre több létesítmény éri el élettartama végét, így tehát fontos döntéseket kell hozni, illetve erőfeszítéseket kell tenni a munkavállalók és a lakosság egészségének és biztonságának biztosítására.

(80)

E tekintetben az Euratom-Szerződés foglalkozik ezzel a fontos egészségvédelmi és biztonsági kérdéssel, ugyanakkor célja létrehozni az „olyan erőteljes atomenergia-ipar fejlesztésének a feltételeit, amely révén bővül az energiatermelés…”. Az Euratom-Szerződés 2. cikkének b) pontja előírja, hogy a Közösség feladatai ellátása és a lakosság és munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapít meg, és gondoskodik azok alkalmazásáról. Az Euratom-Szerződés 2. cikkének c) pontja azt is előírja, hogy a Közösség adott esetben elősegíti a beruházásokat a nukleáris ágazatban. Az Euratom-Szerződés ezen az alapon hozza létre az Európai Atomenergia-közösséget, megteremtve a szükséges eszközöket és kiosztva a feladatokat a célkitűzések teljesítése érdekében. E tekintetben, ahogy azt a Bíróság is megerősítette, a nukleáris biztonság kérdése a Közösség hatáskörébe tartozik, és kapcsolódnia kell az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelemhez, az Euratom-Szerződés Egészségvédelemmel kapcsolatos 3. fejezetének 30. cikke előírásai szerint (12). A Bizottság gondoskodik e Szerződés rendelkezéseinek alkalmazásáról, és ezért az e Szerződésben előírt módon határozatokat fogadhat el, vagy véleményt adhat, amennyiben szükségesnek tartja.

(81)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság hatóságai által benyújtott információk szerint a bejelentett intézkedés hatásai többek között a következők lesznek: gondoskodás mind az aktív, mind az elavult nukleáris létesítmények biztonságosságáról, rendelkezés az elavult nukleáris létesítmények helyes, időszerű és biztonságos leszereléséről, valamint a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladék számára tárolás és hosszú távú megoldások biztosítása.

(82)

Ezen információk értékelésekor, és különösen annak megállapításakor, hogy az intézkedés szükségszerű-e, vagy hogy az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek megfelel-e, a Bizottság megjegyzi, hogy a kormány az általa az NDA-nak nyújtott pénzügyi támogatást úgy tervezte meg, hogy az a Szerződés előzőekben említett célkitűzéseinek teljesítését segítse elő. Az Egyesült Királyság hatóságai azért döntöttek az NDA létrehozásáról és finanszírozásáról, hogy gondoskodjanak egy helyes leszerelési és hulladékgazdálkodási eljárás létrehozásáról, amely megfelelően védené a munkavállalók és a lakosság egészségét és biztonságát. A Bizottság ezért elismeri, hogy az Egyesült Királyság hatóságai az Euratom-Szerződés szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében jártak el, hogy a biztonságos és megfelelően előkészített leszerelést helyes és felelősségteljes, az Euratom-Szerződés célkitűzéseivel összeegyeztethető módon tegyék lehetővé

(83)

A bejelentett intézkedés tovább erősíti az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítését annak biztosítása által, hogy az állami beavatkozást ne használhassák fel más célra, mint az elavult nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladék biztonságos kezelésére a nukleáris kötelezettség alól való mentesítés összefüggésében. A plafon- és küszöbrendszer biztosítani fogja, hogy e célok teljesítésére elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre, miközben a beavatkozást a megvalósításhoz szükséges minimumra korlátozza.

(84)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az Egyesült Királyság hatóságai által javasolt intézkedések az óhajtott célok együttesének teljesítésére megfelelőek, valamint hogy teljes mértékben összhangban vannak az Euratom-Szerződés célkitűzéseivel.

(85)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése az állami támogatást úgy határozza meg, mint a tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(86)

Annak elemzésekor, hogy az intézkedés a BNFL és/vagy az NDA javára magában foglal-e állami támogatást, a Bizottság először értékelte, hogy az intézkedés előnyben részesíti-e ezeket a szervezeteket.

(87)

Ebben a tekintetben az előnyben részesítést úgy kell érteni, hogy az állam fizetne olyan költségekért, amelyeket rendes körülmények között a két társaságnak kellene külön-külön viselnie. Ezért először összehasonlítást szükséges végezni a társaságok által rendes körülmények között viselt költségekről, hogy később elemezhető legyen, az állam fizeti-e e költségek egy részét.

(88)

Az EK-Szerződés 174. cikke alapján a Közösség környezetvédelmi politikája nevezetesen azon az elven alapszik, hogy a szennyezőnek kell fizetnie.

(89)

Az EK-Szerződés 6. cikke alapján a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a közösségi politikák meghatározásába és végrehajtásába.

(90)

Gyakorlati szempontból nézve, a bizottsági gyakorlat alapján az állami támogatási politikában a „szennyező fizet” elvének végrehajtása azt követeli meg, hogy a szennyezés költségeit a szennyező internalizálja (13). Ez azt jelenti, hogy az ilyen költségeket pontosan úgy kell tekinteni, mint amilyeneket rendes körülmények között a szennyező visel, ami pedig azt jelenti, hogy kifizetésük az állam által nyújtott előnynek tekintendő.

(91)

Ebben az esetben az állam vállalni fogja, hogy bármilyen hiányt fedez, amennyiben az NDA nem képes az NDA-ra ruházandó eszközökhöz kapcsolódó nukleáris kötelezettségeket fedezni. Mivel e felelősség a radioaktivitással szennyezett létesítmények mentesítésével kapcsolatos, a Bizottság úgy véli, hogy ezek szennyezési költségek, amelyeket a fentiek értelmében rendes körülmények között a szennyezőnek, azaz a létesítmények üzemeltetőinek kell viselniük. Mivel az állam fogja e költségek egy részét kifizetni, ezeket a kifizetéseket a szennyezőknek nyújtott előnynek kell tekinteni.

(92)

E vonatkozásban a Bizottság nem ért egyet az Egyesült Királyság azon állításával, hogy az intézkedés megfelel a „szennyező fizet” elvének, mivel az Egyesült Királyság adatai szerint e költségek több mint 88 %-át fogják az üzemeltetők fizetni. A Bizottság szerint e becslések kimutatják, hogy a szennyezési költségek körülbelül 12 %-át nem a szennyezők fedezik, ami bizonyítja, hogy az intézkedés nem hajtja végre teljes mértékben a „szennyező fizet” elvét.

(93)

Míg a fentiek értelmében ebben az esetben aránylag egyszerű megállapítani, hogy az intézkedés globálisan a szennyezőknek nyújtott előnyt eredményez, mivel az általuk okozott szennyezésből eredő költségeket nem teljes egészében fizetik meg, azt nehezebb megállapítani, hogy az egyes üzemeltetők milyen mértékben szennyezők, valamint hogy ezért egyenként pontosan milyen mértékben mentesülnek a szennyezési költségek viselése alól.

(94)

Valójában ezen esetben a kérdéses szennyezési költségek többsége olyan nukleáris erőművek leszerelésével kapcsolatos, amelyeket a teljes élettartamuk alatt több üzemeltető is működtetett. A „szennyező fizet” elvének végrehajtása miatt ebben az esetben lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az egymást követő üzemeltetők közül e költségeknek melyikük mekkora részéért felelős.

(95)

A leszerelési költségek az erőművek üzemeltetésének elindításakor egyik pillanatról a másikra keletkeznek. E költségek későbbi növekményei elhanyagolhatóak a kezdetben keletkezett költségekhez képest.

(96)

A „költség-internalizálási” elv teljes mértékben megvalósuló közvetlen végrehajtása – amely a „szennyező fizet” elvének átültetése – tehát azt követelné meg, hogy az erőmű teljes leszerelési költségeit az erőmű által eladott első energiaegységek árában vegyék számításba.

(97)

Nyilvánvaló, hogy a „szennyező fizet” elvének ilyen jellegű értelmezése a villamosenergia-termelés gazdaságtanával teljes ellentmondásba kerülne, és olyannyira nem lenne megvalósítható, hogy saját célját sem tudná elérni. Ezért általában elfogadott, hogy olyan módszert kell keresni a „szennyező fizet” elvének e költségekre gyakorolt gyakorlatiasabb alkalmazása érdekében, amellyel a szennyezési költségeket (vagyis pontosabban fogalmazva az azokat fedező jogszabályban meghatározott illetéket) legalább az erőmű várható élettartamára el lehet osztani.

(98)

E szennyezési költségek megoszlásának módja különös jelentőséggel bír az állami támogatási szabályok alkalmazása szempontjából, amennyiben az állam beavatkozik, hogy kifizesse azon erőművek leszerelési költségeit, amelyek több tulajdonos tulajdonában álltak. Ilyen esetben tehát a szennyezési költségeknek az egymást követő tulajdonosok közötti megoszlása határozza meg az állam által nyújtott lehetséges előny valamennyiük részére történő szétosztását is.

(99)

Nincs olyan, az egész Közösségre kiterjedő harmonizált rendszer, amely a leszerelési költségeket az erőművek egymást követő tulajdonosai között megosztaná. A tagállamokban különböző rendszerek vannak a nukleáris kötelezettségek teljesítését szolgáló, jogszabályban meghatározott illeték kirovására, amely rendszerek az egymást követő erőmű-tulajdonosok között a költségek különböző lehetséges elosztását eredményezik (14).

(100)

A harmonizált rendszer hiánya ellenére a Bizottság úgy véli, hogy még így is van lehetőség két tág kategória meghatározására.

(101)

Az első típusú rendszer a leszerelési kötelezettségek beruházási költségként való kezeléséből áll. Ebben az esetben a költségek fedezetére vonatkozó kötelezettség akkor keletkezik, amikor az erőművet bekapcsolják, és ettől kezdve a költség elkerülhetetlenné válik. Számviteli szempontból a kötelezettségek egy feltételezett leszerelési üzemeltetőnek való tartozáshoz hasonlítanak. Mint minden tartozást, ezt is vissza lehet fizetni részletekben, valamint különböző felek megvehetik vagy eladhatják. Mindenesetre az üzemelés kezdetétől fogva teljes egészében aktiválva van.

(102)

A második típusú rendszer a leszerelési kötelezettségeket működési költségként kezeli. Ilyen esetekben az e költségek kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettség időszakosan keletkezik, általában éves alapon, az erőmű üzemeltetésével párhuzamosan. A jövőbeli részletfizetések így elkerülhetők maradnak. Számviteli szempontból a kötelezettségek egy feltételezett leszerelési üzemeltetőnek fizetett éves adóhoz hasonlítanak. Ezen adójellegű jogszabályban meghatározott illeték nem az üzemelés kezdetétől fogva aktivált teljes egészében, hanem az erőmű üzemelése során folyamatosan aktiválódik.

(103)

A gyakorlatban a fenti két rendszer sok esetben azonos jellegű működéshez vezethet, különösen a gazdaságilag hatékony erőművek esetében (15). Ebben az esetben az első rendszerhez tartozó üzemeltetők a kezdetektől aktivált kötelezettségük teljesítésére ugyanolyan rendszeres módon igyekeznek a pénz tartalékolni, mintha éves befizetéseket kellene teljesíteniük.

(104)

Az olyan esetekben azonban, amikor egy gazdaságilag rossz hatásfokon működő erőművet ruháznak át az egyik tulajdonosról a másikra, az állam azon ígérete mellett, hogy kifizeti a leszerelési költségek hiányzó részét, ez az állami támogatások elemzésekor két nagyon különböző értelmezéshez vezet.

(105)

Az első rendszer alapján az első tulajdonos nem kerülheti el a teljes leszerelés finanszírozásának kötelezettségét. Amennyiben piaci feltételek mellett nem tudja eladni e kötelezettség egy részét az új tulajdonosnak, felelős marad ezért a részért, és az új tulajdonos nem vonható felelősségre érte, függetlenül a rész méretétől a tényleges időtartamhoz viszonyítva, amíg az első tulajdonos üzemeltette az erőművet. Ez egy olyan helyzethez vezethet, ahol az első tulajdonos aránytalanul nagy terhet visel ahhoz az időtartamhoz képest, amíg az erőművet üzemeltette, és ezzel szemben az új tulajdonos aránytalanul kis terhet visel. Az erőmű gazdasági helyzete az a tényező, amely meghatározza a kötelezettségek megoszlását. Abban a szélsőséges esetben, amikor az erőmű olyannyira nem hatékony, hogy a működési költségein túl nem tud semmit fedezni, az első tulajdonos lenne felelős az összes leszerelési költségért, az új tulajdonos pedig semennyiért. Az állami beavatkozást ebben az esetben úgy kellene értelmezni, mint olyan előnyt, amely csak az első tulajdonost érinti.

(106)

A második rendszer alapján az új üzemeltetőnek mindenesetre ki kellene fizetnie azokat az összegeket, amelyeket a felelősség időszakos mechanizmusa alapján a jövőben felszámítanának. Másfelől e kötelezettség az első üzemeltető számára elkerülhető, mivel a kifizetésükre vonatkozó jogszabályban meghatározott illeték csak az erőmű tényleges üzemeltetésekor aktiválódik. Ezért az első üzemeltetőnek az új üzemeltető piaci ügylet során nem számíthatja fel a jövőbeli kötelezettségeket, kivéve ha megfelelő ellentételezésben részesül. E rendszer alapján az üzemeltetők mindig felelősek maradnak a leszerelési költség rájuk eső részéért, bármilyen is legyen az erőmű gazdasági helyzete.

(107)

Az Egyesült Királyság által a nukleáris felelősség kezelésére választott módszer nem felel meg a „szennyező fizet” elvének végrehajtását célzó, a fenti százegyedik és százkettedik preambulumbekezdésben ismertetett két referenciarendszer egyikének sem, mivel az, amint ez már említésre került, nem hajtja végre teljes mértékben a „szennyező fizet” elvét. Mindazonáltal szükséges egy megfelelő összehasonlító mércére vonatkoztatni az intézkedés értékelése érdekében, mert másképpen nem lehet értékelni, milyen mértékben nem került végrehajtásra a „szennyező fizet” elve.

(108)

A jogi elemzés jelenlegi szakaszában a Bizottság nincs olyan helyzetben, hogy eldöntse, a közösségi jog megengedi-e számára, hogy a fenti két módszer közül valamelyiket alkalmazza, amikor a „szennyező fizet” elvének az állami támogatási szabályokra való hatását elemzi. A Bizottság mindenesetre úgy találja, hogy ebben az esetben nem szükséges e kérdést eldönteni, mivel az alábbiak értelmében a két módszer szerint ugyanarra a következtetésre jutott a BNFL és az NDA tekintetében, azaz hogy az intézkedés nem tartalmaz állami támogatást a BNFL javára, valamint tartalmaz olyan állami támogatást az NDA javára, amely a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(109)

A Bizottság a fenti százegyedik és százkettedik preambulumbekezdésben ismertetett mindkét referenciarendszer alapján elemezte, hogy az intézkedés előnyt jelent-e a BNFL javára. A fentiek értelmében mindkét elemzés célja arról megbizonyosodni, hogy a „szennyező fizet” elvével összhangban a BNFL csak a saját erőforrásaiból – és különösképpen nem állami támogatásból – fedezte a nukleáris felelősség azon részét, amely neki tulajdonítható.

(110)

A két elemzés lefolytatásakor a Bizottság figyelembe vette a vizsgált eszközök tulajdonlására vonatkozó előzményeket, valamint a javukra történt állami beavatkozásokra vonatkozó előzményeket, amelyek az alábbiakban kerülnek összefoglalásra.

(111)

A Magnox-erőművek eredetileg két olyan állami társaság tulajdonában álltak, amelyek más, nem Magnox-erőművekkel is rendelkeztek az Egyesült Királyságban. Ezt követően a brit nukleáris ágazat szerkezetét több lépésben átalakították.

(112)

Első lépésként a Magnox-erőműveket elválasztották a nem Magnox-erőművektől. Az előbbieket a Magnox Electric elnevezésű állami tulajdonú társaságban csoportosították. Létrehozták az átruházott erőművek könyv szerinti értékének megfelelő tartozást. Ezzel az összeggel azok a társaságok tartoznak a Magnox Electric-nek, amelyek tulajdonában csak a nem Magnox-erőművek maradtak (a továbbiakban: nem Magnox-üzemeltetők). A tartozást a későbbiekben a Magnox-erőművek teljes nukleáris felelősségének fedezetére irányozták elő.

(113)

Második lépésként az Egyesült Királyság kormánya megvásárolta a tartozást a Magnox Electric-től és behelyettesítette egy, a nukleáris felelősség hiányzó részének kifizetésére vonatkozó vállalással, amely felső határa ugyanannyi, mint a tartozás értéke, és amelyhez ugyanaz a kamatláb kapcsolódik. Meg kell jegyezni, hogy ez a lépés nem változtatta meg a Magnox Electric helyzetét, mivel az első lépés eredményeként jogosult volt átvenni ezt a pénzt. Másfelől ezzel a lépéssel az állam a nem Magnox-üzemeltetőket mentesítette tartozásuk terhétől.

(114)

Harmadik lépésként a BNFL egy font szimbolikus összegért megvette a kormánytól a Magnox Electric-et. Ekkor a fent említett kormányvállalás helyébe lépett egy új, amelyet az erőművek újonnan becsült, negatív, nettó könyv szerinti értékén, 3,7 milliárd GBP-n rögzítettek. Meg kell jegyezni, hogy szemben azzal, amit a Bizottság tudni vélt az eljárás megindításakor, ez a vállalás nem áll kapcsolatban az N34/90 sz. állami támogatási ügy (16) keretében a Bizottság által jóváhagyott támogató levéllel.

(115)

Az intézkedés jelenti a szerkezetátalakítás negyedik és utolsó lépését. A BNFL átruházza az erőműveket az NDA-ra, minden hozzájuk kapcsolódó pénzügyi eszközzel együtt, beleértve az előbb említett vállalást is (a továbbiakban: Magnox-vállalás).

(116)

A Calder Hall és a Chapelcross Magnox-erőmű kivételt képez a fent ismertetett eljárás alól. 1971 óta, amikor a BNFL-t létrehozták és ezeket az erőműveket ráruházták, a BNFL felel értük. A BNFL ugyanekkor vállalta fel a Springfields létesítmény tulajdonjogát és az érte való felelősséget.

(117)

Az NDA-ra történő átruházásban érintett többi eszköz, és különösképpen a THORP és az SMP, az üzemeltetésük megkezdésétől az NDA-ra történő átruházásukig a BNFL tulajdonában álltak.

(118)

Ezen elemzés alapján, a százötödik preambulumbekezdés értelmében, amennyiben egy létesítmény tulajdonosa megváltozik, a vevő nem vonható felelősségre azon nukleáris felelősségen túl, amelyet az eladótól hajlandó megvenni. Ez azt jelenti, hogy ebben a referenciarendszerben, amikor egy eszköz a nukleáris leszerelési kötelezettségekből álló negatív könyv szerinti értékkel rendelkezik, a teher az eladónál marad, és ha a vevő beleegyezik a kötelezettségekért való felelősség átvállalásába, negatív ár formájában jogosult e kötelezettségekért fizetségben részesülni.

(119)

Ezért ebben a referenciarendszerben a BNFL, amikor a Magnox Electric-től átvette az erőműveket, jogosult volt a Magnox-vállalás értékének – mint a negatív könyv szerinti értékért járó negatív árnak – átvételére. A Magnox-vállalást ezért nem lehet a BNFL-nek nyújtott előnyként értelmezni, és jogosan lehetne a tulajdonában álló eszközként szerepeltetni a társaság mérlegében. Így beszámítható a BNFL által az azon nukleáris kötelezettségek teljesítéséhez nyújtott hozzájárulásként, amelyekért teljes felelősséget vállalt.

(120)

Ugyanezt az okfejtést kell alkalmazni az eszközök BNFL-től az NDA-ra történő átruházására: mivel e referenciarendszer szerint az NDA átvállal minden felelősséget, a BNFL-nek ezzel egyidejűleg az átruházott kötelezettségek teljes értékével egyenlő pozitív eszközt kell biztosítania az NDA-nak. Amennyiben nem tenne így, a különbözet a BNFL-nek juttatott támogatást képezne.

(121)

Az Egyesült Királyság által benyújtott következő táblázat a BNFL által az NDA-ra ruházott kötelezettségek és eszközök naprakész értékeit adja meg, az eljárás megindítása előtti állapotukban. Érdemes kiemelni, hogy a fentiek értelmében a Magnox-vállalás teljes értéke a BNFL általi hozzájárulásnak tekinthető, mivel a BNFL jogosult volt ezt az értéket kifizetés formájában saját maga átvenni, amikor megvásárolta az erőműveket.

3. táblázat

a BNFL által az NDA-ra ruházandó eszközök és kötelezettségek 2005. évi becslései, amelyek a BNFL nukleáris kötelezettségekhez való hozzájárulását mutatják. 2005. márciusi árak, 5,4 % névleges kamatlábbal diszkontálva, milliárd GBP-ben.

(122)

A fenti táblázat a BNFL elszámolásain alapszik. Ezeket az elszámolásokat ellenőrizték. Eltekintve az indexálás következtében a Magnox-vállalás értékének növekedésétől, a fő változás az eljárás megnyitásában szereplő adatokhoz képest az, hogy a BNFL több pénzügyi eszközt fog átruházni az NDA-ra.

(123)

A Bizottság tudatában van annak, hogy a Sellafield létesítmény jövőbeli bevételére vonatkozó becslések vitathatók. A Greenpeace a beadványához mellékelt egy jelentést, amely megkérdőjelezi az ezen eszközökbe való beruházás fontosságát, különösen az SMP esetében.

(124)

A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a THORP jövőbeli pénzforgalma többnyire olyan szerződéseken alapszik, amelyeket már aláírtak, és amelyeket az üzem hátralevő élettartama alatt fognak teljesíteni. A THORP jövőbeli pénzforgalmára vonatkozó becslésben ezért valószínűleg nem lehet jelentős hiba. Valóban előfordulhat az, ami mellett a Greenpeace is érvel, hogy környezetvédelmi szempontból a nukleáris hulladék végleges kezelésére nem az újrafeldolgozás a legjobb megoldás. A Bizottság azonban úgy véli, hogy kizárólag az érintett országok rendelkeznek hatáskörrel e döntés meghozatalára, és hogy a közösségi állami támogatási politika szempontjából ez mellékes.

(125)

Az SMP helyzete más, mivel az SMP-nek az üzemeltetése nagyobbik részére még szerződéseket kell kötnie. A Bizottság az Egyesült Királyság hatóságai által benyújtott értéket összehasonlította azzal, amit a BNFL-nek a sellafieldi kevertoxid-üzem gazdasági előnyeit alátámasztó beadványát értékelő eljárás eredményezett (17). A Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Királyság hatóságai által használt adat a független tanácsadók által az ezen értékelésre elvégzett elemzésből származó ésszerű forgatókönyvek átlagtartományán belül esik (18).

(126)

A Bizottság tudomásul vette a Greenpeace azon észrevételét, hogy a sellafieldi kevertoxid-üzem gazdasági előnyeit alátámasztó BNFL-beadványon alapuló, fent említett értékelés azután történt, hogy az SMP beruházási költségeinek nagyobbik része amortizálódott. Ez az időzítés azt jelentette, hogy a beruházási költségeket nem vették figyelembe, amikor az üzem működtetése mellett vagy az ellene szóló gazdasági érvekről döntöttek. A Bizottság megértette, hogy ebben az összefüggésben az értékelés pozitív eredménye olyan helytelen benyomást kelthet, hogy az SMP-be való beruházás összességében nyereséges döntés volt, jóllehet az eredmény csak annyit jelentett, hogy mivel a beruházás már megtörtént, logikusabb volt azt összességében kevesebb pénz elvesztése reményében üzemeltetni. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy ez a különbségtétel csak az értékelés választott időzítésének érvényességét érinti, és nem a jövőbeli pénzforgalmi becslések érvényességét az értékelésben.

(127)

A Magnox-erőművek jövőbeli pénzforgalmának becslése számításba veszi a legújabb villamosenergia-árakat Nagy-Britanniában. A villamosenergia-árak Nagy-Britanniában különösen magasak voltak 2005 végén. Nem világos, hogy huzamosabb ideig ilyen szinten maradnak-e. A magas villamosenergia-árak egyes, általában megjelölt okai azonban, különösen a gázárak növekedése és a kibocsátáskereskedelem hatásai, valószínűleg megmaradnak, sőt a kibocsátáskereskedelem által gyakorolt hatás esetében fokozottabban is érvényesülhetnek. Továbbá az e pénzforgalom becsléséhez használt adatok, bár számításba veszik a növekvő tendenciát, még mindig nagyon óvatosak a ma tapasztalható árakhoz viszonyítva (19). A Bizottság ezért úgy véli, hogy e becslés elfogadható arra a néhány évre vonatkozóan, amíg a Magnox-erőművek üzemeltetését folytatják.

(128)

Az NDA a teljes nukleáris felelősségre vonatkozó saját becsléseit elkészíti és közzéteszi. E becslések magasabbak, mint a BNFL elszámolásaiban felhasználtak. Nem tesznek különbséget a gazdasági és nem gazdasági kötelezettségek között, mivel e különbségtétel, amely az állami támogatások ellenőrzése szempontjából fontos, nem lényeges az NDA tevékenységeire nézve. Az Egyesült Királyság szerint azonban az NDA teljes felelősségre vonatkozó legújabb becsléseinek (20) gazdasági és nem gazdasági kötelezettségek közötti, a fenti számításhoz használttal egyező arányban végzett megosztása 2005. márciusi áron 18,2 milliárd GBP összes gazdasági nukleáris kötelezettséget eredményez (a BNFL elszámolásában szereplő 15,1 milliárd GBP-vel szemben). A BNFL összes hozzájárulása mínusz 1,9 milliárd GBP lenne a fenti 3. táblázatban szereplő számítással számítva (plusz 1,1 milliárd GBP helyett (21).

(129)

A Bizottság elismeri, hogy a nukleáris felelősség vonatkozásában nehéz becsléseket végezni, mert olyan tevékenységekkel kapcsolatosak, amelyek a jövőben jóval később fognak megtörténni, valamint mert még mindig kevés ebben a gyakorlatunk. Ez különösen igaz azokra a leszerelési tevékenységekre, amelyek olyan egyedi létesítményeket érintenek, mint amilyeneket az NDA-ra ruháztak át. E bizonytalanságokat figyelembe véve a Bizottság azon a véleményen van, hogy a 3,1 milliárd GBP-s bizonytalansági tényező az összesen körülbelül 15–18 milliárd GBP összegnél elfogadható.

(130)

Érthető, hogy a BNFL becslése a kötelezettségekre vonatkozóan kisebb értékű lett, mint az NDA-é. A BNFL-nek valóban az áll érdekében, hogy kisebb mértékű kötelezettség szerepeljen a mérlegében. Másrészről az NDA érdekében áll konzervatívnak lenni, hogy elegendő finanszírozáshoz jusson a tevékenységeihez, különösen költségvetési korlátozások idején. Az a tény, hogy az NDA köteles évi 2 % hatékonyságnövekedést elérni, arra ösztönözheti, hogy inkább konzervatív első becsléseket terjesszen elő.

(131)

Az Egyesült Királyság kormánya jelezte, hogy hasonló, de már előrehaladottabb egyesült államokbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a leszerelési költségek becslései inkább olyan görbét követnek, amely a nagyobb tapasztalat és a technikai fejlesztések eredményeképpen a kezdeti növekedés után végül csökken.

(132)

Az elmúlt tíz év során az Egyesült Államok kormánya teljesítményalapú szerződéseket vezetett be a nukleáris mentesítésre. Az NDA a mentesítés ilyen irányú megközelítésének végrehajtása mellett kötelezte el most magát. Az egyesült államokbeli tapasztalatok alapján körülbelül öt év alatt a felelősségbecslések növekedését vissza lehet fordítani, és csökkenteni lehet a felelősségbecsléseket a gyorsuló munka- és a költségcsökkenések segítségével. Például az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának 2003. évi pénzügyi jelentése megjegyzi, hogy az Energiaügyi Minisztérium a környezetvédelmi felelősségét 26,3 milliárd USD-ral, azaz 12,5 %-kal csökkentette a 2003-as pénzügyi év során; ez egymás után a második olyan év, amikor a minisztérium környezetvédelmi felelőssége csökkent. A csökkenés 2003-ban elsősorban a mentesítési program átalakításának volt köszönhető, amely célja az volt, hogy az alapfeladatra és a mentesítés felgyorsítására összpontosítsanak (22). Az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatala (GAO) által azóta készített jelentés felülvizsgálta az Energiaügyi Minisztérium nukleáris mentesítésre vonatkozó költségcsökkentési célkitűzéseit. A GAO jelentése megállapította, hogy 2005 márciusában az Energiaügyi Minisztérium által mért 16 mentesítési tevékenység közül sok tervszerűen vagy annál gyorsabban haladt, három kihívást jelentő és költséges tevékenység azonban elmaradt az ütemezettől. A GAO jelentés megállapította, hogy az Energiaügyi Minisztérium még jelentős költségcsökkenést vár az eredeti 50 milliárd USD célkitűzéshez képest (23).

(133)

A fentiek fényében a Bizottság szerint indokolt vélelmezni, hogy a két becslés közül a BNFL becslése a valósághoz valószínűleg közelebb fog állni.

(134)

Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedés e referenciarendszer alapján nem jelent a BNFL javára támogatást.

(135)

E referenciarendszer alapján a BNFL hozzájárulásának kiszámításához az első lépés a nukleáris felelősségnek az eszközök egymást követő tulajdonosai között történő megfelelő elosztása oly módon, amely megegyezik azon díjakkal, amelyeket egy feltételezett leszerelési üzemeltető egyenként felszámított volna. Az ilyen díj kiszabása valószínűleg szorosan kapcsolódna az eszközök bevételéhez.

(136)

A Magnox-erőművek esetében a Bizottság úgy véli, hogy ennek legmegfelelőbb módja a kötelezettségek időarányos alapon történő megosztása, mivel ezen erőművek teljesítménye az idő múlásával is kifejezetten állandó marad.

(137)

Springfields esetében a megosztás különbséget tett a kiégett Magnox-fűtőelemek újrafeldolgozásával kapcsolatos kötelezettségek, a kiégett AGR-fűtőelemek újrafeldolgozásával kapcsolatos kötelezettségek és az egyéb kötelezettségek között. A Magnox-kötelezettségeket ugyanazon minta szerint osztják ki, mint a fenti Magnox-erőművek esetében, mivel a keletkező nukleáris hulladék közvetlenül összefügg az erőmű villamosenergia-termelésével. Az AGR-kötelezettségeket a BNFL BE-vel való megállapodásával összhangban osztják ki; eszerint a BE ezekért a kötelezettségekért 1995-ig tartotta fenn a felelősségét. Ugyanezt a módszert alkalmazták a Sellafield létesítmény Magnox-szal kapcsolatos kötelezettségeire (24).

(138)

Springfieldsben az egyéb (nem Magnox és nem AGR) kötelezettségeket időarányos alapon osztották el. Ugyanezt az időarányos módszert alkalmazták a Drigg és a Capenhurst létesítmény esetében is.

(139)

A Sellafield létesítmény THORP- és SMP-üzeme esetében más a helyzet. Ezeket az eszközöket a BNFL építette. A THORP-ot először a BNFL üzemeltette, de az üzemeltetést az NDA folytatja. Az SMP-t kizárólag, vagy majdnem kizárólag az NDA fogja üzemeltetni. A kötelezettségek időarányos alapon történő kiosztása így arra vezetne, hogy a kötelezettségek jelentős részét az NDA-nak tulajdonítanák.

(140)

Az erőművekkel vagy a fűtőelem-ellátó üzemekkel ellentétben ezen eszközökre nézve nem készítettek állandó üzleti tervet. Általában véve kereskedelmi szempontból úgy kezelik őket, hogy a bevételük legnagyobb részét az üzemelésük legelején kitermeljék. Az e vonatkozásban először aláírt szerződéseket „alapterhelési” szerződéseknek nevezik. Az üzemeltetők célja, hogy amennyiben lehetséges, az e szerződések kapcsán befolyt bevételből a teljes leszerelési költséget visszanyerjék. Ez jellemző a THORP-ra és az SMP-re is. Ilyen esetekben a Bizottság úgy véli, hogy még e referenciarendszerben is indokolt az összes kötelezettséget az első tulajdonosra osztani, mert egy gondos szabályozó hatóság a teljes leszerelési költség visszafizetésére szolgáló hozzájárulásokat valószínűleg oly módon rögzítené, hogy a nagyobb részét, ha nem az egészet, az e tulajdonos által álírt alapterhelési szerződésekre rója ki.

(141)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Greenpeace észrevételeiben rámutatott arra, hogy a THORP és az SMP üzleti kilátásai valószínűleg nem olyan jók, mint amilyennek eredetileg tűntek. A Bizottság azonban úgy gondolja, hogy ez nem olyan ok, amely miatt meg kellene változtatni a kiosztási módszert, hiszen még ha az üzemek össztevékenysége csökkenne is, az általuk kitermelt bevétel átfogó profiljának (azaz annak a bevételnek, amelynek legnagyobb részét a kezdetekben termelik ki) változatlannak kell maradnia.

(142)

Ennek megfelelően a Bizottság a THORP és az SMP üzem teljes nukleáris felelősségét a BNFL-re osztotta ki.

(143)

A számítás második lépése a BNFL e kötelezettségekhez való hozzájárulásának kiszámításából áll.

(144)

Ennél a hozzájárulásnál először számításba kell venni azon kötelezettségeket, amelyeket a BNFL már teljesített. Egyes létesítmények, köztük nevezetesen néhány Magnox-erőmű, már valóban beszüntette az üzemelést, és elkezdődött a leszerelésük. A BNFL 5,1 milliárd GBP-t költött e kötelezettségek teljesítésére. Akkor nem ellenőrizte, hogy az általa teljesített kötelezettségek neki voltak-e „tulajdoníthatók” e referenciarendszer alapján. E hozzájárulás azonban egészében szerepeltethető a számításban, mivel a teljesített kötelezettségek vagy a BNFL-nek voltak tulajdoníthatóak és ezért közvetlenül szerepeltethetők a számításban, vagy nem neki voltak tulajdoníthatók, és ebben az esetben a BNFL több kötelezettséghez nyújtotta hozzájárulását, mint amennyihez kellett volna, így ezért költségtérítést érdemelne.

(145)

Másodszor, a hozzájárulásnál figyelembe kell venni azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyeket a BNFL fog az NDA-nak átadni. Az NDA-ra ruházandó ezen eszközök értékéből ki kell vonni azt az értéket, amelyet a BNFL a Magnox-erőművek megvételekor átvett, mivel csak az eszközök értéknövekedése számít a BNFL hozzájárulásának.

(146)

Végül az SMP és a THORP jövőbeli pénzforgalmát, amelyet a BNFL helyett az NDA fog átvenni, szintén a BNFL hozzájárulásaként kell beszámítani, hogy ezáltal következetes legyen az ezen üzemek minden kötelezettségét a BNFL-nek tulajdonító, fent említett döntés.

(147)

Az alábbi ábra összefoglalja az e referenciarendszer alapján végzett számítások eredményét:

4. táblázat

Becslés a BNFL hozzájárulásáról a kötelezettségek rá kiosztott részéhez. 2005-ös árak, 5,4 % névleges kamatlábbal diszkontálva, milliárd GBP-ben

(148)

A fenti táblázatot az Egyesült Királyság hatóságai nyújtották be. A BNFL elszámolásaiban szereplő adatokon alapszik, ugyanúgy mint a 3. táblázat.

(149)

A százhuszonnyolcadik preambulumbekezdéstől a százharmincharmadik preambulumbekezdésig kifejtett elgondolások erre az esetre is vonatkoznak.

(150)

Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedés e referenciarendszer alapján nem jelent a BNFL javára támogatást.

(151)

A fent ismertetett két számítást annak megállapítására is alkalmazni lehet, hogy az intézkedés az NDA-t előnyben részesíti-e, és ha igen, milyen mértékű ez az előny.

(152)

A Bizottság azonban úgy véli, hogy ebben az esetben a számítás nem szükséges. Az intézkedés valóban korlátlan biztosítékot jelent arra vonatkozóan, hogy az állam fedezni fogja az NDA összes költségét, ha ezek a költségek nem fedezhetőek az ügynökség kereskedelmi tevékenységéből származó bevételéből vagy a részére átruházott pénzügyi eszközökből. E garancia továbbá nincs korlátozva sem alkalmazási körét, sem az időt tekintve. Nem zárja ki a versenyképes tevékenységekkel kapcsolatos költségeket, különösen amikor e tevékenységek további kötelezettségnövekményt hozhatnak létre, valamint összegében sincs korlátozva.

(153)

A Bizottság úgy véli, hogy e korlátlan biztosíték már önmagában véve az állam által az NDA-nak nyújtott előny.

(154)

Mivel e garanciát állami forrásból finanszírozzák és kifejezetten az NDA-nak szánják, és mert az NDA továbbra is folytatni fog némi kereskedelmi tevékenységet olyan piacokon, ahol a tagállamok között kereskedelem folyik, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézkedés az NDA javára állami támogatást jelent.

(155)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság nem vitatta, hogy az intézkedés az NDA javára állami támogatást képez.

(156)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése rendelkezik az állami támogatást a Közösségen belül tiltó általános elvről.

(157)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése rendelkezik a 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános összeegyeztethetetlenség alóli mentességekről.

(158)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése szerinti mentességek nem alkalmazhatók ebben az esetben, mert az intézkedésnek nincs szociális jellege és nem magánszemély fogyasztóknak nyújtják, nem természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károkat állít helyre, illetve nem a Német Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának ítélték oda.

(159)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése további mentességeket határoz meg. A 87. cikk (3) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti mentességek ebben az esetben nem alkalmazhatók, mert a támogatás nem olyan gazdasági térségek fejlődését mozdítja elő, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, nem valamely közös európai érdeket szolgáló projekt megvalósítását mozdítja elő, vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavart szüntet meg, valamint nem a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését mozdítja elő.

(160)

Ezért csak az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alatt szereplő mentesség alkalmazható. A 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja rendelkezik az egyes gazdasági ágazatok fejlődését előmozdító állami támogatás nyújtásának engedélyezéséről, amennyiben az ilyen támogatás a kereskedelmi feltételeket nem befolyásolja hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(161)

A Bizottság a gyakorlatban a 87. cikk (3) bekezdése c) pontjának szövegét úgy értelmezi, hogy valamely intézkedés akkor tekinthető összeegyeztethetőnek a Szerződéssel, ha az egyes közösségi célkitűzések teljesítéséhez nyújtott hozzájárulása felülmúlja a a belső piaci versenyre gyakorolt negatív hatását.

(162)

A 7.1. rész valamelyest részletesebben ismerteti az intézkedés összeegyeztethetőségét az Euratom-Szerződés célkitűzéseivel. A Bizottság üdvözli az NDA felállítását, és kiváló intézkedésnek tekinti a múltból származó – amikor is a környezetvédelmi politika még nem érte el a jelenlegi normákat – nukleáris felelősség terhének hatékony módon történő kezelésére. A Bizottság úgy véli, hogy az NDA döntően hozzá fog járulni a nukleáris ciklus befejező szakaszának lehető legjobb végrehajtásához. Ily módon egyértelműen hozzá fog járulni a Közösség nukleáris politikájának az Euratom-Szerződésben foglaltak szerinti teljesítéséhez. Az intézkedés pozitív hozzájárulása ezért a Bizottság nézete szerint kifejezetten jelentős és bizonyított.

(163)

Amennyiben az NDA köteles lenne azon eszközök kereskedelmi üzemeltetését, amelyekért felelni fog, a lehető leghamarabb beszüntetni, az intézkedésnek valószínűleg nem lenne jelentős negatív hatása a versenyre. Az Egyesült Királyság azonban nem így döntött, és megengedte az NDA-nak, hogy az eszközök kereskedelmi üzemeltetését bizonyos feltételek mellett tovább folytassa. A Bizottság csak azt észlelheti hogy ezáltal az Egyesült Királyság tette lehetővé, hogy az NDA működése hatással legyen a belső piacra. Emiatt az intézkedés értékelése érdekében e hatás jelentősségét elemezni kell.

(164)

A Bizottság úgy véli, hogy ha az NDA az eszközök kereskedelmi üzemeltetését az államtól származó támogatás segítségével folytatja, az nagyon hasonlóan hat a versenyre, mint amikor egy szerkezetátalakítási támogatásban részesülő vállalat folytatja a működését. E tekintetben feltűnőek a BE szerkezetátalakítási ügyével (25) meglévő párhuzamok. E hasonlóságokat figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy ha az intézkedés versenyre gyakorolt hatását kívánják értékelni, és megállapítani azon korlátokat, amelyeken belül az intézkedés a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, arra a legmegfelelőbb mód, ha a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításhoz nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (26) alapjául szolgáló érvelést alkalmazzák, különös tekintettel annak szükségességére, hogy megtalálják a támogatás hatásainak csökkentése céljából az arányos kompenzációs intézkedéseket.

(165)

Az eszközök egyenkénti versenyhelyzetének részletes elemzése előtt a Bizottság két általános megjegyzést kíván tenni az intézkedés versenyre gyakorolt hatásáról.

(166)

Az első megjegyzés az, hogy maga az NDA alapszabályzata csökkenti az intézkedés versenyre gyakorolt hatását, még olyan eszközök esetében is, amelyek folytatják az üzemelést. Egy kereskedelmi célú társaság a működési támogatást valószínűleg a költségeinek csökkentéséhez és az alacsony áron történő értékesítéshez használná fel. Ezzel szemben az NDA csak akkor üzemelteti az eszközöket, ha az üzemeltetés a fő feladatához, az erőművek leszereléséhez tud értéket hozzáadni. Ezért az NDA-t semmi sem ösztönzi arra, hogy a támogatást a szolgáltatások piaci ár alatt történő nyújtásához használja, és bizonyosan nem lesz érdekelt a támogatás költségcsökkentésre történő felhasználásában sem. Ráadásul, miközben az NDA folytatni fogja a meglévő eszközök üzemeltetését, nem fog újakba beruházni. Ezért nem áll majd érdekében olyan kereskedelmi politikát folytatni, amely befolyás és piaci részesedést szerzésére irányul.

(167)

Az NDA nem fog új eszközökbe beruházni és nem fog új tevékenységeket felvállalni. A pénzforgalmat, amelyet egyes eszközök üzemeltetésének folytatásával fog létrehozni, kizárólag a nukleáris felelősség teljesítésének finanszírozására fogja felhasználni. Az NDA működési keretei szigorúan körülhatárolják az NDA összes bevételét, megakadályozva, hogy más célra használják fel azt.

(168)

A „szennyező fizet” elve alapján minden nukleáris erőmű üzemeltetőjének elvileg a nukleáris felelősség rá eső, megfelelő részét kell fedeznie. E célból az Egyesült Királyság vállalta, hogy kötelezi az NDA-t és az erőművek létesítményi engedélyes társaságait, hogy vállaljanak minden indokolt erőfeszítést annak érdekében, hogy az áraikban a kötelezettségek azon részét visszanyerjék, amely az NDA-nak tudható be. Amennyiben ez a cél nem valósul meg, az Egyesült Királyság jelentést tesz a Bizottságnak, és tájékoztatja az okokról, amiért ez nem volt megvalósítható.

(169)

A második megjegyzés az, hogy a versenyen alapuló rendszer, amelyet az Egyesült Királyság a létesítményi engedélyes társaságok kijelölésére létre fog hozni, önmagában nagyon kedvező hatással lesz a belső piaci versenyre. Egy valóságos piac alapjait hozza létre egyes egyesült királyságbeli nukleáris létesítmények üzemeltetésére, és ami ennél fontosabb, ezek leszerelésére. A Bizottság úgy véli, hogy e piac fejlesztése kiváló lehetőség a Közösség egész gazdaságára nézve. Lehetővé teszi a know-how terjesztését az iparágban az egész Közösségre kiterjedően. Az intézkedés tehát jelentős pozitív külső gazdasági hatások kialakulásához vezet, amelyek hasznosak lesznek, különösen az Unióban az elkövetkező évtizedekben leszerelendő számos nukleáris eszköz tekintetében.

(170)

A Bizottság elemezte továbbá az egyes, az NDA által továbbra is kereskedelmi céllal üzemeltetett eszköz típusok versenyhelyzetét.

(171)

A Magnox-erőművek a nagyon erős versennyel jellemezhető nagy-britanniai villamosenergia-piacon üzemelnek.

(172)

A Bizottság tudomásul veszi az Egyesült Királyság mikroökonómiai érvelését, miszerint az intézkedés, még ha csökkentené is az erőművek rövid távú járulékos költségeit, nem lenne hatással arra az időtartamra, amíg a versenytársak működtetik az erőműveiket és az árra, amelyen eladják a villamos energiát.

(173)

A Bizottságnak fenntartásai vannak ebben a vonatkozásban. Ez az érvelés valóban megalapozott lehet egy egységes, többnyire rövid távú, tökéletes piacon, ahol tökéletes információkkal rendelkeznek, és amely lehetőleg piacicsoport-alapú. Nagy-Britanniában azonban a jelenlegi villamosenergia-piac nem ilyen. Többnyire kétoldalú szerződéseken alapszik, több határidős piaccal. Továbbá a piac lényegében megoszlik a nagykereskedelem és az üzleti vállalkozások közvetlen ellátása között, ahol nyilvánvalóan a második szegmens az értékesebb kereskedelmi szempontból. Anélkül, hogy hatással lenne az NDA valamely versenytársa által értékesített villamos energia tényleges mennyiségére, az intézkedés arra kényszerítheti a versenytársat, hogy részben egy kevésbé vonzó részére váltson a piacnak, és ez hatással lenne az eredményére.

(174)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy ezen a piacon az intézkedés torzítja a versenyt, illetőleg fennáll ennek veszélye, és e hatást csökkenteni kell.

(175)

A támogatás piacra gyakorolt negatív hatását ideális módon úgy lehetne csökkenteni, ha az erőművek üzemeltetését beszüntetnék.

(176)

A Bizottság azonban tisztában van vele, hogy ezen erőművek azonnali bezárása negatív hatással lehet a leszerelési műveletek hatékonyságára és biztonságosságára. Mivel a Sellafield létesítmény nem lenne olyan helyzetben, hogy több erőmű hulladékának újrafeldolgozását elkezdje ilyen rövid határidőn belül, ideiglenes tárolási megoldásokat kellene biztosítani. Ez bonyolítaná a leszerelési munkákat, növelve a költségeket és potenciálisan a biztonsági aggályokat is. Ugyancsak problémák forrása lehet mindez a villamosenergia-ellátás biztonságának szempontjából a már így is feszült nagy-britanniai piacon. A Bizottság úgy véli, hogy az erőművek azonnali bezárásának előírása ezért nem arányos intézkedés a versennyel kapcsolatos aggályok csökkentésére.

(177)

A Bizottság megjegyzi, hogy miközben az erőműveket nem zárják be azonnal, az Egyesült Királyságnak már elkészült a programja, amely alapján mindegyiküket viszonylag rövid időn belül bezárja; az utolsó erőmű bezárását 2010-re ütemezték. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés versenytársakra való bármilyen hatása csökkenne és hamarosan megszűnne. Nevezetesen, az időtartam e határozat meghozatalának időpontjától a legutolsó erőmű bezárásáig hasonló nagyságrendű, mint az az idő, amelyre egy új piaci szereplőnek szüksége van egy új villamosenergia-erőmű projekt kidolgozásához egészen a beüzemelésig. Az NDA nem fog sem újabb villamosenergia-termelési tevékenységbe kezdeni, sem bármilyen más új eszközt építeni.

(178)

Az intézkedés piacra gyakorolt hatásának időközbeni csökkentése érdekében a Bizottság megvizsgálta annak lehetőségét, hogy az NDA-t olyan intézkedésekre kötelezi, amelyek hatásukban azonosak lennének a BE szerkezetátalakításával kapcsolatos állami támogatási ügy (27) keretei közt a BE számára általa előírt intézkedésekkel. Három ilyen kompenzációs intézkedésre került sor.

(179)

Az első kompenzációs intézkedés abból állt, hogy előírták a BE nukleáris termelő, nem nukleáris termelő és kereskedelmi üzletágainak elkülönítését. Ebben az esetben az NDA-nak nincs jelentős nem nukleáris termelő üzletága. A Bizottság ezért úgy véli, hogy egy ilyen kompenzációs intézkedésnek nem lenne értelme ebben az esetben.

(180)

A második kompenzációs intézkedés abból állt, hogy a BE számára hat évre megtiltották a kapacitásnövelést. Ebben az esetben az NDA a gyakorlatban nem hogy nem fogja növelni a villamosenergia-termelő kapacitását, de fokozatosan, négy év alatt fel is hagy vele. Ezen intézkedés hatásait így már az NDA rendes működése közben el is érte.

(181)

A harmadik kompenzációs intézkedés abból állt, hogy megtiltották a BE-nek a villamosenergia értékesítését a nagykereskedelmi piaci ár alatt az üzleti vállalkozások részére történő közvetlen értékesítési szegmensben.

(182)

A Bizottság úgy véli, az NDA esetében hasonló intézkedésre van szükség. Az Egyesült Királyság vállalta ennek végrehajtását.

(183)

A gyakorlatban ugyanolyan jellegű eltérések alkalmazhatók rendkívüli piaci körülmények között, mint amilyeneket a BE esetében fogadtak el. A Bizottság úgy véli, hogy az ilyen rendkívüli eltérések azért szükségesek, hogy az intézkedés célja ne kerüljön veszélybe. A BE esetében a bizottsági határozat nyomon követésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy az eltérések nem vezettek visszaéléshez.

(184)

A jelen esetben, csak úgy, mint a BE esetében, a rendkívüli piaci körülmények meglétét konkrét és a működésre vonatkozó tesztek alkalmazásával határozzák meg.

(185)

Ezek a tesztek azonban valamivel kevésbé lesznek fáradtságosak, mint a BE esetében. A Bizottság úgy véli, hogy ez indokolt és arányos, mert az NDA piaci részesedése sokkal kisebb mint a BE-é, és az intézkedés hatása a villamosenergia-piacra ennélfogva kisebb.

(186)

Az Egyesült Királyság hatóságai felkínálták, hogy a száznyolcvanhetediktől a százkilencvenedik reambulumbekezdésig meghatározott szabályokkal hajtják végre az intézkedést.

(187)

Rendes piaci körülmények között, ha az NDA új szerződéseket kíván kötni végfelhasználóknak történő értékesítés céljából, a miniszter független szakértőt jelöl ki, aki éves alapon jelentést tesz arról, hogy ezeket a szerződéseket olyan áron kötötték-e meg, amely ár–energia-összetevőjét az általános nagykereskedelmi piaci áron vagy afölött állapították meg.

(188)

Rendkívüli piaci körülmények között az NDA köthet olyan új szerződéseket, amelyek energia-összetevője az általános nagykereskedelmi piaci ár alatt került megállapításra, de csak azután, hogy az NDA, vagy a nevében működő társaságok pénzügyi ellenőrei arra a véleményre jutottak, hogy a rendkívüli piaci körülményekre az alábbiakban megállapított két teszt közül az egyik teljesült.

(189)

Amennyiben valamelyik teszt teljesül, a rendkívüli piaci körülmények időszaka elkezdődik. Ekkor legfeljebb […]-ig az NDA olyan új szerződéseket adhat el a végfelhasználóknak, amelyekben az árak az általános nagykereskedelmi piaci árnál alacsonyabbak, azzal a feltételezéssel, hogy ez az árazási magatartás ilyen rendkívüli piaci körülmények idején kereskedelmi szempontból szükséges.

(190)

A rendkívüli piaci körülmények időszaka nem haladhatja meg a […]-t. Ahhoz, hogy a rendkívüli piaci körülmények következő időszaka elkezdődjön, vagy az A. tesztnek, vagy a B. tesztnek ismét teljesülnie kell.

(191)

A Bizottság úgy véli, hogy e rendszer megfelelő módja a kompenzációs intézkedés végrehajtásának. Kellőképpen átlátható és gyakorlatias kritériumokon alapszik ahhoz, hogy lehetővé tegye a helyes és hatékony módon történő döntéshozatalt. Lehetővé teszi a piacon a verseny torzulásának jelentős csökkentését a Magnox-erőművek bezárásáig tartó időszak alatt.

(192)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a verseny ezen intézkedésből eredő torzulását, amelyet az erőművek közeljövőben történő bezárása és a bevezetendő kompenzációs intézkedés csökkent, felülmúlják az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítéséhez tett pozitív hozzájárulásai.

(193)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés hatása a THORP tevékenységeinek az NDA általi folytatása vonatkozásában nagyon korlátozott.

(194)

Az első és legfontosabb, hogy a THORP-nál az újrafeldolgozás jelentős része AGR-fűtőelemeket érint. E vonatkozásban jelenleg nincs versenytársa. Mivel a BE jelenleg a kiégett AGR-fűtőelemek egyetlen forrása Európában, a Bizottság úgy véli, hogy egyértelműen egyetlen piaci befektető sem foglalkozna egy új AGR nukleáris fűtőelem újrafeldolgozó üzembe való beruházás gondolatával.

(195)

A Greenpeace azzal érvel, hogy a közvetlen tárolás az AGR-fűtőelemek újrafeldolgozásának alternatívája lehet, és akár vonzóbb megoldást is jelenthet egy befektető számára.

(196)

A Bizottság úgy véli, hogy bár a közvetlen tárolásba való beruházás kevésbé költséges, így is nagyon kedvezőtlen választási lehetőség lenne. Ahogy azt az Egyesült Királyság már jogosan megjegyezte, a BE, mint a kiégett AGR-fűtőelemek egyetlen forrása, a kiégett AGR-fűtőelemek kezelésére már csakugyan rendelkezik teljes élettartamra szóló megállapodásokkal. A Bizottság rámutatott, hogy azzal szemben, amit a Greenpeace állítani látszik, a BNFL nem volt köteles ténylegesen újrafeldolgozni ezt a hulladékot. Feladata csupán a hulladék kezelése. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a BNFL nem szándékozta mindet újrafeldolgozni.

(197)

E megállapodások a társaság eredeti megállapodásainak a szerkezetátalakítás során való újratárgyalásának az eredményei. Az árak így különösen érdekesek a BE számára, mivel ilyen keretek között a BNFL, mint bármely magánbefektető egy piacgazdaságban, hajlandó volt akár olyan alacsony árakat is kínálni, mint a határköltségei, feláldozva ezzel az összes általános költségét vagy annak egy részét (meg kell jegyezni, hogy a Greenpeace által említett, és az ötvenharmadik preambulumbekezdésben közzétett 140 000 GBP/tonna rögzített ár nem pontos, mert az e megállapodásokban szereplő árak a villamosenergia-áraktól függenek, a BE szerkezetátalakításáról szóló fent említett bizottsági határozat 7. táblázatában leírtak szerint).

(198)

A Bizottság lehetetlennek tartja, hogy egy versenytárs, akinek vagy egy jelentős általános költségekkel járó új tároló létesítményt kellene építenie, vagy a veszélyes anyagok magas szállítási költségeit kellene beszámítania, ilyen körülmények között bármilyen versenyképes ajánlatot tudna tenni a BE-nek.

(199)

A versenyt érintő aggályok így a THORP kiégett LWR-fűtőelem újrafeldolgozási tevékenységeire korlátozódnak.

(200)

E tevékenységek esetében a Bizottság úgy véli, hogy a közvetlen tárolás nem valódi „versenytársa” az újrafeldolgozásnak. Az urániumpiacon a jelenlegi és az előre látható jövőbeli általános gazdasági körülmények között a hulladék fűtőelemek újrafeldolgozása csakugyan jelentősen költségesebb lehetőség, mint a közvetlen tárolás (29). Az újrafeldolgozás választása a közvetlen tárolással szemben ezért gyakran a nukleáris erőműveket üzemeltető országok kormányainak politikai döntése. E politikai döntés, amelyet gyakran törvény vagy rendelet foganatosít, kevés vagy egyáltalán semmilyen teret nem hagy az üzemeltetők számára az arbitrázs útján történő versenyeztetésre a két választási lehetőség között.

(201)

A THORP nem AGR-fűtőelemeinek újrafeldolgozására ezért csak egy versenytárs van az Unióban: a francia Areva társaság.

(202)

Ezen összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a THORP idő előtti bezárásának előírása az intézkedés miatt felmerült, a versenyt érintő aggályok csökkentésére potenciálisan több versenypolitikai kérdést vetne fel, mint amennyit megoldana. Valóban az Areva monopolhelyzetét alapozná meg, ami bizonyosan nagyon hosszú távra szólna, tekintettel az e piacra való belépés műszaki és pénzügyi nehézségeire.

(203)

A Bizottság úgy gondolja, hogy figyelembe véve a fentieket, jobb módszer az intézkedés versenyre gyakorolt hatásának csökkentésére, ha az NDA működése során a kormányzati forrásokat nem használhatják oly módon, amely révén a THORP számára az Arevával nem egyenlő feltételek mellett teszik lehetővé a versenyzést.

(204)

A 7.3 szakaszban bizonyítottuk, hogy a BNFL elég pénzt tartalékolt a THORP általános leszerelési költségeinek kifizetésére. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ahhoz, hogy az NDA ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol versenyellenes árakat kínálhat, elég kötelezni az NDA-t, hogy a THORP bármilyen új szerződésében az árazásnál számítson fel minden költséget, beleértve minden nukleáris kötelezettségnövekményt is.

(205)

Az Egyesült Királyság vállalta, hogy e teljes árazási mechanizmust végrehajtja. Ezt minden új szerződésre, amelyet az NDA köt e határozat dátumát követően, alkalmazani kell. E korlátozás nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket a bizottsági határozat dátuma előtt kötöttek, vagy amelyek esetében a fogyasztók részére a Nukleáris Leszerelési Ügynökség és az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma által jóváhagyott hivatalos ajánlatot tettek közzé, és e dátum előtt már folytak a tárgyalások, vagy olyan szerződésekre, amelyeket e dátum után, de a dátum előtti szándéknyilatkozat értelmében kötöttek.

(206)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a verseny ezen intézkedésből eredő és a meghozandó kompenzációs intézkedés által csökkentett torzulását felülmúlja az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítéséhez tett pozitív hozzájárulás.

(207)

Az SMP versenyhelyzete is nagyon különleges. Az SMP kevertoxid-fűtőelemeket gyárt. A kevert oxidot csak korlátozott számú nukleáris erőműben – amelyeket a használatára terveztek vagy alakítottak át – lehet felhasználni. Az SMP-nek jelenleg mindössze két kereskedelmi versenytársa van: az Areva és a Belgonucléaire. E két versenytárs között fontos kapcsolat áll fenn. A Bizottság tudatában van annak, hogy míg a Belgonucléaire-nek megvan a technológiai kapacitása a kevert oxid előállítására, a nukleáris erőművekben használt végtermék összeállítása tekintetében az Arevától függ. Ráadásul a Belgonucléaire a termékeit az Areva (60 %) és a Belgonucléaire (40 %) közös tulajdonában álló leányvállalaton, a Commoxon keresztül értékesíti.

(208)

Amennyiben az SMP eltűnne, a piacon a verseny legjobb esetben két olyan társaságra korlátozódna, amelyeknek fontos közös érdekeltségeik vannak, sőt, akár egyetlen társaságra is korlátozódhat. Nem elképzelhetetlen, hogy japán és orosz üzemeltetők, amelyeknek jelenleg nem kereskedelmi célú kevert oxidot gyártó létesítményeik vannak, megkezdik kereskedelmi működésüket az elkövetkezendő években. Ez azonban nem biztos, és lehetséges, hogy az átfedés az SMP működése és e potenciális új, nem uniós kereskedelmi üzemeltetők között csak néhány évre korlátozódik.

(209)

Ezen összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy az SMP korai bezárásának előírása az intézkedés miatt felmerült, a versenyt érintő aggályok csökkentésére potenciálisan több versenypolitikai kérdést vetne fel, mint amennyit megoldana.

(210)

A Bizottság úgy gondolja, hogy figyelembe véve a fentieket, jobb módszer az intézkedés versenyre gyakorolt hatásának csökkentésére annak biztosítása, hogy az NDA működése során a kormányzati forrásokat ne használhassák fel úgy, hogy az SMP számára az Arevával és/vagy a Belgonucléaire-rel nem egyenlő feltételek mellett tegyék lehetővé a versenyzést.

(211)

A 7.3 szakaszban bizonyítottuk, hogy a BNFL elég pénzt tartalékolt az SMP általános leszerelési költségeinek kifizetésére. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ahhoz, hogy az NDA ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol versenyellenes árakat kínálhat, elég kötelezni az NDA-t, hogy az SMP bármilyen új szerződésében az árazásnál számítson fel minden költséget, beleértve minden nukleáris kötelezettségnövekményt is.

(212)

Az Egyesült Királyság vállalta, hogy e teljes árazási mechanizmust végrehajtja. Ezt minden új szerződésre, amelyet az NDA köt e határozat dátumát követően, alkalmazni kell. E korlátozás nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket az Európai Bizottság határozatának dátuma előtt kötettek, vagy amelyek esetében a fogyasztók részére a Nukleáris Leszerelési Ügynökség és az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma által jóváhagyott hivatalos ajánlatot tettek közzé és e dátum előtt már folytak a tárgyalások, vagy olyan szerződésekre, amelyeket e dátum után, de a dátum előtti szándéknyilatkozat értelmében kötöttek.

(213)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a verseny ezen intézkedésből eredő és a meghozandó kompenzációs intézkedés által csökkentett torzulását felülmúlja az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítéséhez tett pozitív hozzájárulás.

(214)

2006 végére a Springfields tevékenységei a Magnox és az AGR nukleáris fűtőelemek előállítására fognak korlátozódni.

(215)

E nukleáris fűtőelemeket csak az Egyesült Királyságban használják. A Magnox-fűtőelemeket csak Magnox-erőművekben használják, amelyek közül az utolsót 2010-re bezárják. Az AGR-fűtőelemeket csak a BE használja, aki szerkezetátalakításának keretei között a BNFL-el fennálló hosszú távú megállapodásait az AGR-fűtőelemek szállítására vonatkozóan újratárgyalta.

(216)

A százkilencvenhatodiktól a százkilencvennyolcadik preambulumbekezdésben kifejtett érvek vonatkoznak erre az esetre is. Egyetlen versenytárs sem találná gazdasági szempontból vonzónak, hogy olyan eszközbe ruházzon be, amely a Springfields tevékenységével versenyez. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés hatása a versenyre a Springfields létesítmény tekintetében elhanyagolható, és nincs szükség kompenzációs intézkedésre.

(217)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a verseny ezen intézkedésből eredő torzulását felülmúlja az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítéséhez tett pozitív hozzájárulás.

(218)

A Drigg-létesítmény alacsonyszintű nukleáris hulladéktároló. Ez az egyetlen Nagy-Britanniában.

(219)

Az Egyesült Királyság hatóságai tájékoztatták a Bizottságot, hogy e tárolónak elegendő lenne a kapacitása az Egyesült Királyságban 2050-ig termelt minden ilyen hulladék befogadására. Az NDA-tól fog származni e hulladék körülbelül 90 %-a.

(220)

A nukleáris hulladék nagy távolságra történő szállítása nem ajánlott, és egyes országok be is tiltották a bevitelét.

(221)

A Bizottság úgy véli, hogy ilyen körülmények között egy új piaci szereplő számára a tér a Driggs-létesítménnyel való versenyzésre nagyon korlátozott, és egy versenyképes alacsony szintű hulladéktároló építésének valószínűleg nem lenne gazdasági értéke.

(222)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az intézkedés hatása a versenyre a Drigg létesítmény tekintetében elhanyagolható, és nincs szükség kompenzációs intézkedésekre.

(223)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a verseny ezen intézkedésből eredő torzulását felülmúlja az intézkedés által az Euratom-Szerződés célkitűzéseinek teljesítéséhez tett pozitív hozzájárulás.

(224)

Az eljárás megindításakor a Bizottság aggályát fejezte ki, hogy a BNFL támogatásban részesülhet az NDA-tól azon idő alatt, amíg az NDA létesítményének ideiglenes létesítményi engedélyes társasága lesz, azaz azt megelőzően, hogy versenypályázati eljárást folytathatnának a létesítményi engedélyes társaságok kijelölésére.

(225)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kimerítő és részletes magyarázatot nyújtott a létesítményi engedélyes társaságok – köztük a BNFL – díjazásának módjáról. Csak a szükséges költségeket fizetik ki az éves felső határértékek betartásával. A nyereség nem képezheti a rendes kifizetések részét, és csak akkor vehető át, ha a kormány által meghatározott hatékonysági célkitűzéseket teljesítették. E nyereséget még ebben az esetben is összevetik az ágazat nemzetközi referenciaértékeivel.

(226)

A Bizottság úgy véli, hogy ezen eljárás lehetővé teszi azon következtetés levonását, miszerint a létesítményi engedélyes társaságok finanszírozása nem tartalmaz állami támogatást.

(227)

E vonatkozásban a Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy nem talált olyan a priori okot, amiért azt kellene gondolnia, hogy a létesítményi engedélyes társaságok – akár a BNFL-el kötött – szerződései kereszttámogatást vonnának maguk után. Éppen ellenkezőleg úgy véli, hogy a létrehozott keretrendszer sokkal jobb átláthatóságot biztosít, mint az a helyzet, amikor a BNFL minden tevékenységét egyetlen csoportban működtette.

(228)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében nem jelent támogatást a BNFL részére, valamint ugyanennek értelmében támogatást jelent az NDA részére. Amennyiben nincsen állami támogatás, e határozat nem érinti az Euratom-Szerződés alkalmazását. Amennyiben e támogatás összhangban van az Euratom-Szerződés célkitűzéseivel, és nincs hatással a versenyre a közös érdekkel ellentétes mértékben, a kérdéses intézkedés összeegyeztethető a közös piaccal. E határozat nem befolyásolja előzetesen a Bizottság álláspontját a BNFL-től és az NDA-tól eltérő alanyoknak nyújtott lehetséges állami támogatásról.

a)

a Nukleáris Leszerelési Ügynökség felkínált eladásra […]-t, […] időszakon keresztül, a téli szezonális kereskedelemben legalább […]-t és a nyári szezonális kereskedelemben […]-t az általános nagykereskedelmi piaci áron, a nagykereskedelmi piacon, és ezen időszak végére ezeket az ajánlatokat nem fogadták el (A. teszt); vagy

b)

az elkövetkező szezon alapterhelési villamosenergia-kereskedelme az Egyesült Királyság nagykereskedelmi piacán, az előző […] hét átlagában, összesen kevesebb volt mint (bruttó) […] (B. teszt).