17.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/31

(1)

A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

A 76/116/EGK irányelv I. melléklete típusmegjelöléseket határozott meg, és az egyes típusokra előírta azokat a – többek között az összetételre vonatkozó – követelményeket, amelyeket minden EK-műtrágyának teljesítenie kellett. Ez a jegyzék a felsorolt EK-műtrágyákat a bennük található elsődleges tápanyag (nitrogén, foszfor és kálium) mennyisége alapján csoportokba sorolta.

(3)

A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

Az Osztrák Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 15-i 2002/366/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat az osztrák előírásokat, amelyek a legalább 5 % P2O5-öt tartalmazó foszfátműtrágyák körében megtiltják a P2O5-tartalom egy kilogrammjára vetítve 75 mg-nál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát az osztrák piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)

A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

A 2003/2003/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a 76/116/EGK irányelv 7. cikkétől való, a Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság által engedélyezett eltérések a rendelet 5. cikkétől való eltérésként értelmezendők, és a rendelet hatálybalépésére való tekintet nélkül továbbra is kifejtik hatásukat.

(7)

A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)

A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

(9)

Ausztria 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium ausztriai használatára és forgalmazására. A 69. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány VIII. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Ausztriában. A csatlakozási okmány 69. cikke és VIII. mellékletének 4. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Ausztriában, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

A csatlakozási okmány 2. cikke értelmében „a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban”. A csatlakozási okmány 168. cikke szerint „amennyiben a XIX. mellékletben található jegyzék, illetve ezen okmány bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 189. cikke (jelenleg: 249. cikke) […] szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Ausztria területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. november 16-án az Osztrák Köztársaság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/366/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

(13)

A műtrágyákról szóló 2004-es osztrák rendelet (6) egyebek mellett határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára, és ez a határérték az EK-műtrágyákra is vonatkozik. A 2. cikk (4) bekezdése és a 2. melléklet 2. szakasza értelmében a legalább 5 % P2O5-öt tartalmazó foszfátműtrágyák körében tilos az osztrák piacon forgalomba hozni olyan műtrágyát, amelynek egy kilogramm P2O5-ra vetített kadmiumtartalma 75 mg-nál nagyobb.

(14)

A műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára vonatkozóan 1985 óta vannak hatályban előírások, de az akkori határérték egy kilogramm P2O5-re vetítve 120 mg volt. Az egy kilogramm P2O5-re vetített jelenlegi 75 mg határértéket az 1994-es osztrák műtrágyarendelet (7) vezette be, amelyet a 2003/2003/EK rendelet előírásaihoz való igazodást célzó 2004-es műtrágyarendelet hatályon kívül helyezett. A műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó előírások nem változtak.

(15)

2005. június 14-én kelt levelében az Osztrák Köztársaság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Az osztrák hatóságok kérték a 2002/366/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(16)

2005. június 30-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az osztrák hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 15-én, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(17)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Ausztria kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (8) annak érdekében, hogy az Ausztria által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

(18)

A Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(19)

Az osztrák hatóságok 2005. június 7-i értesítése a 2002/366/EK bizottsági határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Ausztria fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(20)

A már említettek szerint a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke megtiltja, hogy a tagállamok az összetétel okán korlátozzák az EK-műtrágyák forgalmazását, az összetételre irányadó szabályok azonban nem tartalmaznak határértéket a kadmiumtartalomra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke alapján a rendeletnek megfelelő EK-műtrágyák kadmiumtartalmuktól függetlenül forgalomba hozhatók.

(21)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy az Ausztria által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy kilogramm P2O5-re vetített kadmiumtartalma meghaladja a 75 mg-ot.

(22)

Az Ausztria által bejelentett nemzeti rendelkezéseket Ausztria európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Ausztria a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Ausztriát, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/366/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(23)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Ausztria értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(24)

Az osztrák hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/366/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(25)

Ausztria 2005. június 14-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

(26)

A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(27)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(28)

A Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint továbbá a nemzeti rendelkezések indokoltságának vizsgálata során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy ezek a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(29)

Ausztria kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Ausztria hivatkozik egy 2000 októberében közzétett osztrák tanulmányra, (9) amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

(30)

A kadmiumra vonatkozó általános ismeretek körében a rendelkezésre álló tudományos adatok azt mutatják, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és a kadmium-oxid általánosságban komoly egészségi kockázatokat jelent. A kadmium-oxid karcinogén, mutagén és reprodukciót károsító, 2. kategóriájú anyagnak minősül. Az is általánosan elfogadott, hogy a műtrágyákban található kadmium messze a legfontosabb forrása a talajban és az élelmiszerláncban lévő kadmiumnak.

(31)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan az Ausztria által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

(32)

Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések az osztrák talaj különleges állapotára és az ausztriai éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(33)

Összességében tehát az Ausztria által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy az osztrák műtrágyák kadmiumtartalmának tulajdonítható PEC érték (becsült környezeti koncentráció) a legtöbb vizsgált terület vizeiben meghaladja a PNEC értéket (azt a becsült koncentrációt, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre). (11) A biológiai értékesítési adatok alapján a szántóföldi művelésre alkalmas 52 ausztriai terület talajának 5 %-án is ugyanez a helyzet. Az osztrák hatóságok álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Közösség kockázatértékelési módszertana alapján az anyagot aggályosnak kell tekintetni, és további intézkedéseket kell tenni.

(34)

Az osztrák hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(35)

A Bizottság már a 2002/366/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Ausztria 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(36)

Ausztria 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(37)

Az Ausztria által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

A kadmiumra és a kadmium-oxidra vonatkozó általános kockázatértékelés véglegesítésének elhúzódása és az ezen nyugvó esetleges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása miatt a műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat egyelőre várat magára.

(38)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és az osztrák kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy az osztrák hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy az osztrák hatóságok által bejelentett, az ausztriai környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

(39)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megkülönböztetés hiánya azt jelenti, hogy a kereskedelem nemzeti korlátozása nem alkalmazható oly módon, hogy általa a más tagállamokból származó árukat megkülönböztetés érje.

(40)

A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

(41)

A közösségi irányelv előírásaitól eltérő, az EK-műtrágyák összetételére szigorúbb szabályokat előíró nemzeti rendelkezések általában akadályozzák a kereskedelmet. Olyan termékek, amelyek a Közösség többi területén jogszerűen forgalomba hozhatók, a kérdéses tagállamban nem kerülhetnek piacra. A 95. cikk (6) bekezdésében megtestesülő elv azt kívánja megelőzni, hogy a (4) és (5) bekezdés követelményein alapuló nemzeti rendelkezéseket nemkívánatos okokból alkalmazzák, és a valóságban olyan gazdasági intézkedéseket leplezzenek velük, amelyek bevezetésének célja a más tagállamokból származó termékek behozatalának megakadályozása a nemzeti termelés közvetett védelme érdekében.

(42)

Mint már megállapítottuk, a kadmiumot tartalmazó műtrágyák talajtrágyázásra való alkalmazása környezet- és egészségvédelmi szempontból aggályos. Ezért a jelek szerint a nemzeti előírások fenntartásának célja nem a kereskedelem rejtett akadályozása, hanem a környezet és az emberek egészségének védelme.

(43)

Ez a feltétel nem értelmezhető oly módon, hogy minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását megtiltja, amely várhatóan befolyásolja a belső piac létrehozását. Voltaképpen minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozását és fenntartását célzó harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan befolyásoló intézkedést képez. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében a belső piac működésének akadályozását az EK-Szerződés 95. cikkében előírt eltérési eljárás hatékonyságának megőrzése végett úgy kell érteni, hogy az akkor valósul meg, ha a kérdéses rendelkezés az elérni kívánt célhoz képest aránytalan hatással jár.

(44)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák ausztriai talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

A Bizottság álláspontja szerint a vizsgálat jelenlegi szakában nincs arra mutató jel, hogy a nemzeti rendelkezések az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul akadályoznák a belső piac működését.

(45)

Az eltérést olyan időtartamra célszerű engedélyezni, amely elegendő a Bizottságnak a műtrágyák kadmiumtartalmát szabályozó jogalkotási javaslat kidolgozására, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek pedig a közösségi szintű jogi szabályozás elfogadására. Az intézményközi vita esetleges elhúzódása következményeinek megelőzése érdekében e határozat rendelkezéseit az EU-szintű harmonizált intézkedés alkalmazhatóságáig célszerű hatályban tartani.

(46)

Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében az Osztrák Köztársaság által 2005. június 14-én benyújtott kérelem elfogadható.

(47)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,