17.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/19


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. január 3.)

a Svéd Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2005) 5532. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/347/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   A közösségi jog

(1)

A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

A 76/116/EGK irányelv I. melléklete típusmegjelöléseket határozott meg, és az egyes típusokra előírta azokat a – többek között az összetételre vonatkozó – követelményeket, amelyeket minden EK-műtrágyának teljesítenie kellett. Ez a jegyzék a felsorolt EK-műtrágyákat a bennük található elsődleges tápanyag (nitrogén, foszfor és kálium) mennyisége alapján csoportokba sorolta.

(3)

A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

A Svéd Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 24-i 2002/399/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat a svéd előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 grammnál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát a svéd piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)

A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

A 2003/2003/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a 76/116/EGK irányelv 7. cikkétől való, a Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság által engedélyezett eltérések a rendelet 5. cikkétől való eltérésként értelmezendők, és a rendelet hatálybalépésére való tekintet nélkül továbbra is kifejtik hatásukat.

(7)

A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)

A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

2.   Svédország csatlakozása

(9)

Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium svédországi használatára és forgalmazására. A 112. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány XII. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Svédországban. A csatlakozási okmány 112. cikke és XII. mellékletének 4. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Svédországban, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

A csatlakozási okmány 2. cikke értelmében „a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban”. A csatlakozási okmány 168. cikke szerint „amennyiben a XIX. mellékletben található jegyzék, illetve ezen okmány bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 189. cikke (jelenleg: 249. cikke) […] szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Svédország területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. december 7-én a Svéd Királyság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/399/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

3.   Nemzeti rendelkezések

(13)

A „vegyipari termékekről (kezelési, behozatali és kiviteli tilalmakról) szóló rendelet” (1998:944) (6) rendelkezéseket tartalmaz egyebek mellett a műtrágyák legnagyobb megengedett kadmiumtartalmára vonatkozóan, és ezek a rendelkezések az EK-műtrágyákra is alkalmazandók. A rendelet 3. szakaszának (3) bekezdése előírja, hogy a 25.10, 28.09, 28.35, 31.03 és 31.05 vámtarifaszám alá tartozó, a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 grammnál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák nem kínálhatók eladásra és nem terjeszthetők.

(14)

A műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára vonatkozó előírások 1985, a „kadmiumrendelet” (1985:839) elfogadása óta hatályosak. A „vegyipari termékekről szóló rendelet” (1998:944) a környezetvédelemre vonatkozó különböző rendelkezéseket, köztük a „kadmiumrendelet”-ben (1985:839) foglalt rendelkezéseket foglalja egységes szerkezetbe.

II.   ELJÁRÁS

(15)

2005. június 29-én kelt levelében a Svéd Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. A svéd hatóságok kérték a 2002/399/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(16)

2005. július 29-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a svéd hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 30-án, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(17)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Svédország kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (7) annak érdekében, hogy a Svédország által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

III.   ÉRTÉKELÉS

1.   Az elfogadhatóság vizsgálata

(18)

A Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(19)

A svéd hatóságok 2005. június 29-i értesítése a 2002/399/EK határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Svédország fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(20)

A már említettek szerint a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke megtiltja, hogy a tagállamok az összetétel okán korlátozzák az EK-műtrágyák forgalmazását, az összetételre irányadó szabályok azonban nem tartalmaznak határértéket a kadmiumtartalomra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke alapján a rendeletnek megfelelő EK-műtrágyák kadmiumtartalmuktól függetlenül forgalomba hozhatók.

(21)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy a Svédország által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt műtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy tonna foszforra vetített kadmiumtartalma meghaladja a 100 grammot.

(22)

A Svédország által bejelentett nemzeti rendelkezéseket 1985-ben, Svédország európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Svédország a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Svédországot, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/399/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(23)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Svédország értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(24)

A svéd hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/399/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(25)

Svédország 2005. június 29-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

2.   A kérelem érdemi vizsgálata

(26)

A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(27)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(28)

A Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint továbbá a nemzeti rendelkezések indokoltságának vizsgálata során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy ezek a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(29)

Svédország kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Svédország hivatkozik egy 2000 októberében közzétett svéd tanulmányra (8), amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

2.1.   Lényeges követelmények fennállása

(30)

A kadmiumra vonatkozó általános ismeretek körében a rendelkezésre álló tudományos adatok azt mutatják, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és a kadmium-oxid általánosságban komoly egészségi kockázatokat jelent. A kadmium-oxid karcinogén, mutagén és reprodukciót károsító, 2. kategóriájú anyagnak minősül. Az is általánosan elfogadott, hogy a műtrágyákban található kadmium messze a legfontosabb forrása a talajban és az élelmiszerláncban lévő kadmiumnak.

(31)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan a Svédország által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

a felszíni vizekkel kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló svéd jelentés leszögezi: „a kiválasztott PNEC (9) érték alapján megállapítható, hogy Svédország déli részén a legtöbb folyóban egyes flórákban és faunákban a kadmium máris érezteti hatását, vagyis a kockázatot jellemző PEC/PNEC (10) arány egynél nagyobb. (11) A műtrágyák nagyobb megengedett kadmiumtartalma mellett várhatóan tovább növekedne a vízi környezet expozíciója, és erősödnének a következményekkel kapcsolatos aggályok”;

a talajjal kapcsolatban a kockázatértékelésről szóló svéd jelentés kijelenti: „ha az átlagos svéd talajon 100 éven keresztül svéd műtrágyákat használnak (PNEC = 0,25 mg/kg), akkor burgonya- és búzatermesztés esetén nem várhatók káros környezeti hatások. Sárgarépa-termesztés esetén a helyzet aggályos, de ez a nulla időpillanatban is így van. EK-műtrágyák használata mellett a helyzet minden kultúra esetén aggályos. Savas, homokos, agyagban és szerves anyagokban szegény talajokban (PNEC = 0,06 mg/kg) abban az esetben is kell kockázattal számolni, ha kadmiumot egyáltalán nem tartalmazó műtrágyákat alkalmaznak.”

(32)

Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések a svéd talaj különleges állapotára és a svédországi éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(33)

Összességében tehát a Svédország által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy a jelenleginél nagyobb kadmiumtartalmú műtrágyák engedélyezése esetén:

jelentősen megnövekedne a talajok kadmiumkoncentrációja, ami viszont toxikus hatást váltana ki a talajban található élő szervezetekben. A kadmiumkoncentráció a mezőgazdasági területek folyóvizeiben is elfogadhatatlan szintre emelkedhetne,

jelentősen megnövekedne a táplálkozással bevitt kadmium mennyisége. A jelenlegi expozíció és az Egészségügyi Világszervezet által felállított „ideiglenes tűrhető heti bevitel” közötti biztonságos tartomány nagyon szűk. Egyes, nagy kockázatnak kitett csoportok, például a vasszegény nők esetén egyáltalán nincs biztonságos tartomány. A táplálkozással bevitt sok kadmium tehát nagyszámú embernél eredményezhet veseelégtelenséget és fokozott csontritkulást.

(34)

A svéd hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(35)

A Bizottság már a 2002/399/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Svédország 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(36)

Svédország 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(37)

A Svédország által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

az SCTEE (12) (jelenlegi elnevezése szerint SCHER (13)2002. szeptember 24-i véleménye a műtrágyázás következtében a mezőgazdasági talajokban bekövetkező kadmiumfelhalmozódásról. Ez a vélemény kilenc tagállam kockázatértékelésről készült jelentésén alapszik, de csak a felhalmozódással foglalkozik, a lehetséges egészségi és környezeti kockázatokkal nem; az SCTEE azt a következtetést vonja le, hogy a kadmium talajban történő felhalmozódásának megelőzése érdekében valóban korlátozni kell a műtrágyák kadmiumtartalmát,

a kadmiumra és a kadmium-oxidra a 793/93/EGK tanácsi rendelet (14) alapján elkészített általános kockázatértékelés 2004. szeptemberi végleges tervezete, amely az összes kadmiumforrást figyelembe veszi. A tervezet megerősíti a talajban történő felhalmozódásra vonatkozó SCTEE-véleményt. Kijelenti, hogy bár a műtrágyákban található kadmium hozzájárulása önmagában nem feltétlenül elegendő az emberi egészség vagy a környezet súlyos és azonnali veszélyeztetéséhez, célszerű óvatosnak lenni, mert az élelmiszerek kadmiumtartalmában, az étkezési szokásokban és a tápláltságban tapasztalható jelentős eltérések következtében valamennyi helyi és területi földrajzi környezetre nézve nem zárható ki az emberi egészséggel szembeni kockázat.

A kadmiumra és a kadmium-oxidra vonatkozó általános kockázatértékelés véglegesítésének elhúzódása és az ezen nyugvó esetleges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása miatt a műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat egyelőre várat magára.

(38)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és a svéd kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy a svéd hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy a svéd hatóságok által bejelentett, a svédországi környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

2.2.   Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(39)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megkülönböztetés hiánya azt jelenti, hogy a kereskedelem nemzeti korlátozása nem alkalmazható oly módon, hogy általa a más tagállamokból származó árukat megkülönböztetés érje.

(40)

A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

2.3.   A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(41)

A közösségi irányelv előírásaitól eltérő, az EK-műtrágyák összetételére szigorúbb szabályokat előíró nemzeti rendelkezések általában akadályozzák a kereskedelmet. Olyan termékek, amelyek a Közösség többi területén jogszerűen forgalomba hozhatók, a kérdéses tagállamban nem kerülhetnek piacra. A 95. cikk (6) bekezdésében megtestesülő elv azt kívánja megelőzni, hogy a (4) és (5) bekezdés követelményein alapuló nemzeti rendelkezéseket nemkívánatos okokból alkalmazzák, és a valóságban olyan gazdasági intézkedéseket leplezzenek velük, amelyek bevezetésének célja a más tagállamokból származó termékek behozatalának megakadályozása a nemzeti termelés közvetett védelme érdekében.

(42)

Mint már megállapítottuk, a kadmiumot tartalmazó műtrágyák talajtrágyázásra való alkalmazása környezet- és egészségvédelmi szempontból aggályos. Ezért a jelek szerint a nemzeti előírások fenntartásának célja nem a kereskedelem rejtett akadályozása, hanem a környezet és az emberek egészségének védelme.

2.4.   A belső piac működése akadályozásának hiánya

(43)

Ez a feltétel nem értelmezhető oly módon, hogy minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását megtiltja, amely várhatóan befolyásolja a belső piac létrehozását. Voltaképpen minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozását és fenntartását célzó harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan befolyásoló intézkedést képez. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében a belső piac működésének akadályozását az EK-Szerződés 95. cikkében előírt eltérési eljárás hatékonyságának megőrzése végett úgy kell érteni, hogy az akkor valósul meg, ha a kérdéses rendelkezés az elérni kívánt célhoz képest aránytalan hatással jár.

(44)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák svédországi talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

a korábban említettek szerint a csatlakozási okmány és a 98/97/EK irányelv a 76/116/EGK irányelvnek a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében történő felülvizsgálata befejezéséig lehetővé tette, hogy Svédország továbbra is alkalmazza a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseit,

a 2002/399/EK határozat a svéd hatóságok által benyújtott kockázatértékelés alapján lehetővé tette, hogy Svédország 2005. december 31-ig fenntartsa nemzeti rendelkezéseit,

a Bizottságnál a műtrágyák kadmiumtartalma határértékeinek meghatározása érdekében folyamatban lévő munka alapján nem látszik reálisnak, hogy kevésbé szigorú intézkedéssel elegendő védelemben részesíthető a svédországi környezet és az emberek egészsége. A kockázatértékelés rámutatott, hogy a svédországi különleges talaj- és éghajlati viszonyok következtében nemzeti szinten kell védeni a környezetet, mert egyes területek, különösen a talaj savas pH-ja miatt, érzékenyebbek a talajba jutó kadmiumra. A kadmiumnak savas környezetben nagyobb az oldhatósága, ezért könnyebben bejut a növényekbe.

A Bizottság álláspontja szerint a vizsgálat jelenlegi szakában nincs arra mutató jel, hogy a nemzeti rendelkezések az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul akadályoznák a belső piac működését.

2.5.   Időbeli korlátozás

(45)

Az eltérést olyan időtartamra célszerű engedélyezni, amely elegendő a Bizottságnak a műtrágyák kadmiumtartalmát szabályozó jogalkotási javaslat kidolgozására, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek pedig a közösségi szintű jogi szabályozás elfogadására. Az intézményközi vita esetleges elhúzódása következményeinek megelőzése érdekében e határozat rendelkezéseit az EU-szintű harmonizált intézkedés alkalmazhatóságáig célszerű hatályban tartani.

IV.   KÖVETKEZTETÉS

(46)

Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében a Svéd Királyság által 2005. június 29-én benyújtott kérelem elfogadható.

(47)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

az emberi egészség és a környezet védelmének követelményét elégítik ki,

arányosak az elérni kívánt céllal,

nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét, és

nem valósítják meg a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/2003/EK rendelettől eltérve a Bizottság jóváhagyja azokat a svéd előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy tonnájára vetítve 100 mg-nál több kadmiumot tartalmazó műtrágyák forgalomba hozatalát a svéd piacon.

Az eltérés mindaddig alkalmazható, ameddig nem szabályozzák közösségi szintű harmonizált intézkedések a műtrágyák kadmiumtartalmát.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 3-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 24., 1976.1.30., 21. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2)  HL L 138., 2002.5.28., 24. o.

(3)  HL L 304., 2003.11.21., 1. o. A legutóbb a 2076/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 359., 2004.12.4., 25. o.) módosított rendelet.

(4)  HL C 241., 1994.8.29., 41. o. és 316. o.

(5)  HL L 18., 1999.1.23., 60. o.

(6)  Svédország hivatalos lapja (SFS Svensk Författningssamling), 1998. július 14.

(7)  HL C 197., 2005.8.12., 6. o.

(8)  Svéd Nemzeti Vegyianyag Felügyelet: A kadmiumtartalmú műtrágyák svédországi egészségi és környezeti kockázatainak értékelése, 2000. október 4.

(9)  PNEC: az a becsült koncentráció, amelyben az anyag még éppen nem gyakorol hatást a környezetre (predicted no effect concentration)

(10)  Az arányban PEC: becsült környezeti koncentráció (predicted environmental concentration).

(11)  Ha a PEC/PNEC arány egynél nagyobb, akkor káros következményekre kell számítani.

(12)  Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság.

(13)  Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottsága.

(14)  HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.