(1)

A Szerződés 104. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt;

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, az árstabilitás feltételeit megerősítő, valamint a munkahelyteremtést elősegítő, fenntartható és jelentős növekedés eszközeként. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1).

(3)

Az amszterdami Európai Tanács Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i állásfoglalása (2) ünnepélyesen felkéri valamennyi részes felet – nevezetesen a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot – a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorú és időben történő végrehajtására.

(4)

A 2003/89/EK tanácsi határozat (3) – a Szerződés 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban – megállapította, hogy Németország esetében túlzott hiány áll fenn.

(5)

2003. január 21-én a Tanács a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban ajánlást intézett Németországhoz, amelyben felszólította Németországot, hogy lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb 2004-re vessen véget a túlzott hiánynak. Az ajánlást nyilvánosságra hozták. A 2004. december 14-i bizottsági közlemény megállapításai alapján, amelyekkel a Tanács 2005. január 18-án egyetértett, a 2003. november 25-i tanácsi következtetések által létrehozott egyedi körülményeknek és az Európai Bíróság 2004. július 13-i ítéletének figyelembevételével a 2005. évet kell a túlzott hiány kiigazítására meghatározott határidőnek tekinteni.

(6)

Németországban az államháztartási hiány 2002 óta jelentős mértékben meghaladja a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya a Szerződés szerinti, a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatti, 2001. évi értékről az előrejelzések szerint 2006-ra a GDP 69 %-ára emelkedik.

(7)

Az Eurostat által szolgáltatott adatok szerint 2005-ben Németországban az államháztartási hiány a GDP 3,3 %-át tette ki. Ezek az adatok – amelyek megbízhatósága további értékelés tárgyát képezi – azon az előzetes tájékoztatáson alapulnak, amelyet Németország az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (4) értelmében 2006. február 24-én küldött meg a Bizottságnak. A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján továbbá, figyelembe véve a német kormány által mostanáig elfogadott költségvetési terveket, az államháztartási hiány 2006-ban a Szerződésben meghatározott referenciaérték felett marad, ami megerősíti, hogy a túlzott hiányt nem igazították ki.

(8)

Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint, ha a tényleges adatok a 3605/93/EK rendelet alapján azt mutatják, hogy a túlzott hiányt egy részt vevő tagállam a 104. cikk (7) bekezdése alapján kiadott ajánlásban meghatározott határidőn belül nem igazította ki, a Tanács a 104. cikk (9) bekezdése alapján azonnal határozatot hoz, vagyis felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg a Tanács által a helyzet orvoslásához szükségesnek ítélt hiánycsökkentő intézkedéseket.

(9)

A Bizottság szolgálatainak 2005. őszi előrejelzései szerint a 2005. évi hiány a GDP 3,9 %-át teszi ki (5). Változatlan politikát feltételezve, a Bizottság szolgálatai 2006-ra a GDP 3,7 %-ának, 2007-re pedig 3,3 %-ának megfelelő hiányt jeleznek előre. A reál-GDP növekedését 2005-re 0,8 %-ra, 2006-re 1,2 %-ra, és 2007-re 1,6 %-ra jelzik előre, az előrejelzési időszakban nem teljes mértékben záródó kibocsátási rés mellett. Mindezek fényében, valamint a továbbra is érzékeny gazdasági helyzetre való tekintettel, a 2005. szeptember 18-i választásokat követően alakult német kormány stratégiát dolgozott ki arra, hogy 2007-re az államháztartási hiányt a Szerződésben meghatározott referenciaérték alá csökkentse. Az új kormány már 2005 decemberében elkezdte e konszolidációs stratégia végrehajtását, az abban előirányzott első intézkedések elfogadásával. A kormány 2006. február 22-én elfogadta a 2006-ra szóló szövetségi költségvetés tervezetét, és emellett a központi HÉA-kulcs 2007. január 1-jétől kezdődően 16 %-ról 19 %-ra történő növeléséről szóló törvénytervezetet is elfogadott.

(10)

A Szövetségi Statisztikai Hivatal 2006. február 22-én nyilvánosságra hozta a GDP-növekedés és az államháztartási hiány 2005-re vonatkozó adatait, amelyek a GDP 0,9 %-át, illetve 3,3 %-át teszik ki. A Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésétől való eltérést nagy mértékben a bevételek 2005 végi, vártnál jobb alakulása magyarázza. A Bizottság szolgálatainak időközi, 2006. február 21-én megjelent előrejelzése 2006-ra a reál-GDP növekedését 1,5 %-osra várja, amely kis mértékben meghaladja az alacsony potenciális növekedési rátát. Meg kell jegyezni, hogy ez az előrejelzés a belföldi keresletnek a HÉA-kulcs tervezett emelése miatt várható alakulása következtében magasabb. 2007-ben a GDP-növekedés mértéke – a gazdasági hatások figyelembevételével – a jelenlegi becslések szerint várhatóan 1 % körüli. A fenti makrogazdasági előrejelzéssel összhangban a nominális hiány 2006-ban várhatóan kissé a GDP 3 %-a fölött marad, de 2007-re egyértelműen a referenciaérték alá csökken. A strukturális (vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és átmeneti intézkedések nélküli) hiány, amely 2004 és 2005 között csaknem 0,5 %-kal csökkent, a Bizottság szolgálatainak előrejelzései szerint 2005 és 2006 között a GDP százalékában mérve nagyjából változatlan marad, és 2007-re a GDP legalább 1 %-ával szűkül.

(11)

A túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni. Először, a költségvetés végrehajtás alatt álló kiigazítása átfogó stratégia részét képezi, a tervezett intézkedések elfogadása folyamatban van, ami csökkenti a konszolidáció hatékonyságával kapcsolatos bizonytalanságot. Az intézkedések strukturális jellegűek, és nincsenek köztük egyszeri intézkedések. Másodszor, az intézkedéseknek a strukturális hiány 2006-ra várható csökkenésében megnyilvánuló, korlátozott mértékű hatásai – legalábbis részben – azt bizonyítják, hogy néhány, már végrehajtott intézkedés eredménye csak megkésve mutatkozik. Harmadszor, a kormány által 2006-ra és 2007-re tervezett, a GDP legalább 1 %-ának megfelelő strukturális kiigazítás a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival összhangban állónak tekinthető, beleértve a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és ideiglenes intézkedések nélküli egyenlegnek a GDP legalább 0,5 %-át kitevő éves javulásának elérésére vonatkozó minimális értéket. A (10) bekezdésben bemutatott általános makrogazdasági előrejelzés alapján az ilyen szigorúan végrehajtandó kiigazítás elégséges lenne a túlzott hiány tartós és fenntartható módon történő kiigazítására.

(12)

Ezen tényezők fényében úgy tűnik, hogy a túlzott hiányt legkésőbb 2007-ig kell kiigazítani. A strukturális egyenleg éves javulásának a GDP 0,5 %-ában meghatározott minimális értékét 2006-ban és 2007-ben kumuláltan be kell tartani.

(13)

A Tanács a Szerződés 104. cikke (9) bekezdésének második albekezdése értelmében felkérheti Németországot, hogy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be, lehetővé téve ezáltal az e határozatnak való megfelelést szolgáló, kiigazításra irányuló erőfeszítések megvizsgálását. Németországnak legkésőbb 2006. július 14-ig jelentést kell küldenie a Bizottságnak, amelyben bemutatja az e határozatnak való megfelelést szolgáló, már meghozott, valamint tervbe vett intézkedéseket. A jelentésnek különösen tartalmaznia kell a túlzott hiány kiigazítására tett intézkedések költségvetési értékelését, számszerűsítve ezeknek a költségvetés 2006. és 2007. évi alakulására gyakorolt hatásait, valamint a feltételezett makrogazdasági forgatókönyvhöz kapcsolódó lehetséges kockázatok elemzését. A Bizottság a túlzott hiány kiigazításának irányába tett haladás felmérése céljából értékeli ezt a jelentést. Németországnak további jelentéseket kell küldenie a 3605/93/EK rendelet 4. cikkében előírt, a költségvetési hiányokra és államadósságok szintjére irányuló adatszolgáltatásokra megszabott határidőkkel összhangban.

(14)

A kiigazítási intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartási egyenleg tartós javulását. Németországnak a strukturális értelemben véve kiegyensúlyozott költségvetésben megnyilvánuló középtávú célkitűzéséhez vezető fenntartható költségvetési konszolidáció biztosítása érdekében a túlzott hiány kiigazítását követően a strukturális hiánynak évente a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő csökkentése szükséges,