3.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/8

(1)

A 2002. december 19-én kelt és 2002. december 31-én iktatott 15808. és 15809. sz. levelekkel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (3) bekezdésének értelmében az olasz hatóságok bejelentették a Bizottságnál az olasz kiadói ágazatban működő vállalkozások számára létesített támogatási rendszert.

(2)

A Bizottság 2003. október 29-én kelt levelében értesítette Olaszországot arról a döntéséről, amelynek értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerint megindítja az eljárást a bejelentett intézkedésekkel szemben.

(3)

A Bizottságnak az eljárás megindítására vonatkozó határozata az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) került közzétételre. A Bizottság felhívta az érdekelt harmadik feleket a szóban forgó intézkedésekre vonatkozó észrevételeik előterjesztésére.

(4)

A 2003. december 2-án kelt levélben az olasz hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételeik benyújtására kitűzött határidő meghosszabbítását kérték, amelyet a Bizottság a 2003. december 10-én kelt levelében engedélyezett.

(5)

A 2004. január 9-én kelt és 2004. január 14-én iktatott levelükben az olasz hatóságok benyújtották észrevételeiket és további tájékoztatással szolgáltak.

(6)

A Bizottsághoz érdekelt harmadik felektől is érkeztek észrevételek, amelyeket továbbítottak az olasz hatóságoknak, lehetőséget adva számukra a válaszadásra. Az olasz hatóságok észrevételei a 2004. március 3-án kelt és 2004. március 4-én iktatott levélben érkeztek meg a Bizottsághoz.

(7)

Az olasz hatóságok által bejelentett két támogatási intézkedés a kiadói ágazatban működő vállalkozások számára banki finanszírozás engedélyezett kamattámogatása, illetve adójóváírás a kiadói termékeket előállító vállalkozások részére (3).

(8)

A szóban forgó első támogatási rendszert a 2001. március 7-én kelt 62. sz. törvény 4. és 7. cikke szabályozza (4), az „Új jogszabályok a kiadókról és a kiadói termékekről és az 1981. augusztus 5-i 416. sz. törvény módosításai” című törvényben (a továbbiakban: 62/2001. sz. törvény), továbbá a 2002. május 30-án kelt 142. sz. köztársasági elnöki rendeletben, „A kiadói ágazatban működő vállalkozások hitelkedvezményeire vonatkozó rendelet” (5) (a továbbiakban: 142/2002. sz. köztársasági elnöki rendelet).

(9)

A támogatás tíz évre szóló kamattámogatásokból áll, amelyeket pénzintézetek engedélyeznek műszaki-termelési szerkezetátalakítási projektek részére, például beszerzés, bővítés és a műszaki felszerelések modernizálása, különös tekintettel a hardver és a szoftver informatikai hálózatok fejlesztésére, a nemzetközi telematikus körök és szatellitek hasznosításával összefüggésben is az elosztás javítása érdekében; továbbá a szakmai képzés költségei.

(10)

A projekt (6) teljes költségének a 90 %-a támogatható. A hozzájárulás megfelel az amortizáció szintje közötti különbségnek, amelyet a Pénzügyminisztérium által meghatározott irányadó kamat alapján kell kiszámolni, a kötelező kifizetéseket pedig az említett kamat felének az alapulvételével. Gyakorlatilag, 5 %-os irányadó kamatot alkalmazva, az állam a projekt teljes költségének 13 %-ához nyújt hozzájárulást. A százalékarány körülbelül 10 %-ra csökken, amennyiben a hozzájárulást azonnali formában kérik.

(11)

A kedvezményezettek a teljes kiadói ágazatban működő vállalkozások (7), mindenekelőtt a következők: a hírügynökségek, a kiadóvállalatok, a nyomdák, a napilapok, a heti-, illetve havilapok és a papíron vagy informatikai, illetve elektronikai hordozón megjelent időszaki kiadványok és könyvek terjesztői, a rádiós és televíziós közvetítések sugárzói, továbbá azok a vállalkozások, amelyek kizárólag vagy főként sajtótermékek forgalomba hozatalával foglalkoznak és azok a kiadók, amelyek külföldön értékesítenek olasz újságokat. Az intézkedés valamely EU-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozásokra vonatkozik. A kedvezményezettek száma 101 és 500 közöttire becsülhető.

(12)

A támogatási rendszer előrelátható időtartama tíz év (8). A 2001., 2002. és 2003. évek mérlegeit terhelő költségvetési előirányzat eléri a 26,3 millió euro körüli összeget (9), amelyhez 50,8 millió eurót kell hozzáadni olyan előzetes költségvetési előirányzatokra, amelyeket még nem határoztak meg. Az ezen intézkedés keretei között nyújtott támogatás egyedül a következőkben ismertetett ugyanezen törvény 8. cikkében elrendelt támogatással vonható össze (10).

(13)

A 62/2001. számú törvény 5–7. cikkében foglalt kedvezményeket egy, a kormány által létrehozott és felügyelt ad hoc alap nyújtja (11). A támogatás automatikus eljárás alapján (12) vagy egyéni elbírálás útján engedélyezhető. Az automatikus eljárás alapján történő engedélyezés esetében a projekt finanszírozására fordított összeg nem haladhatja meg a 0,5 millió euro körüli összeget (13) és a támogatásban részesülő projektet a támogatás engedélyezésétől számított két éven belül meg kell valósítani. Azokról a projektekről, amelyeket nagy összegekkel kell finanszírozni, egyéni értékelő eljárás során dönt egy ad hoc bizottság, amelyet a kormány felügyel. Az ezen támogatás alapján engedélyezett legnagyobb kedvezmény 15,5 millió euro körüli összeg (14), és az ezen eljárás keretei között értékelt projekteknek meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy két év alatt megvalósulnak. Mindkét odaítélési eljárás előírja többek között a részletes információk és dokumentáció benyújtását a projekt létezésének és szükségleteinek, a kedvezményezett jogosultságának és a ténylegesen viselt költségek támogathatóságának igazolására (15), valamint a banki hitelszerződés másolatának benyújtását.

(14)

Az ezen támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás célja, az olasz alkotmány 21. cikkében foglaltaknak megfelelően, az információs pluralizmus védelme.

(15)

A második támogatási rendszerre a 2001. március 7-én kelt 62. sz., az „Új jogszabályok a kiadókról és a kiadói termékekről és az 1981. augusztus 5-i 416. sz. törvény módosításai” című törvény 8. cikke és a 2002. június 6-án kelt 143-as számú miniszterelnöki rendelet, nevezetesen „A sajtótermékeket előállító vállalkozások számára nyújtandó adójóváírásokról szóló rendelkezések” az irányadók.

(16)

A támogatási rendszer rendelkezik a kiadói ágazatban működő vállalkozások számára nyújtandó kedvezmények engedélyezéséről, öt egymást követő évben engedélyezett éves adójóváírás formájában, amely megegyezik a beruházás teljes költségének a 15 %-aként nyújtható adókedvezménnyel (16). Az adójóváírást az adóösszegből kell levonni és négy évre átvihető.

(17)

Az adójóváírás olasz nyelvű sajtótermékek előállításához szükséges új eszközökbe történő beruházásokra engedélyezhető: újságok, folyóiratok, magazinok, könyvek, továbbá multimédiás kiadói termékek. Engedélyezhetőek az egyenértékű beruházások felszerelésekre és szabadalmakra a gyártás bármely fázisában, a műszaki-gazdasági fejlesztési projektek keretében.

(18)

A támogatási rendszer a 2004. december 31-ig megvalósított beruházásokra korlátozódik. Az állami mérleget terhelő költségvetési előirányzat az egész időszakra 102 millió euro körüli összeg (17). A szóban forgó támogatás keretében nyújtott kedvezmények csak a már említett jogszabály 4–7. cikkében előírt támogatásokkal vonhatók össze (18). A rendelkezés előírásokat tartalmaz a projektek létezésének és megvalósíthatóságának az igazolásáról, valamint a megfelelő módon engedélyezett támogatások visszatérítésére vonatkozóan.

(19)

Az adójóváírás a sajtótermékeket előállító vállalkozásoknak engedélyezhető (19). Ide tartoznak a hírügynökségek, a kiadóvállalatok, a napilapok, a heti-, illetve havilapok és a papír vagy informatikai, illetve elektronikai hordozón megjelenő időszaki kiadványok és könyvek terjesztői, a rádiós és televíziós közvetítések sugárzói, továbbá az olasz sajtótermékek külföldi kiadóvállalatai. Az intézkedés a valamely EU-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozásokra vonatkozik. A kedvezményezettek becsült száma 101 és 500 között van.

(20)

A szóban forgó támogatás keretében nyújtott kedvezmény célja a kultúra támogatása és előmozdítása, valamint az olasz alkotmány 21. cikkében foglaltaknak megfelelően az információs pluralizmus védelme.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló döntésében megállapította, hogy a két támogatási rendszer, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatást valósít meg, és kétségeit fogalmazta meg a megjelölt intézkedések hatásaival kapcsolatban egyfelől a külkereskedelemre, másfelől a közösségi piaccal való összeegyeztethetőségükre vonatkozóan.

(22)

A Bizottság ezenkívül megállapította, hogy az eljárás megindítása lehetőséget ad megfelelő információk és észrevételek benyújtása által a fennálló kétségek eloszlatására.

(23)

Az eljárás megindítását követően számos érdekelt fél küldött a tárggyal kapcsolatos észrevételeket. Az alábbi bekezdések ezeknek az észrevételeknek az összefoglalását tartalmazzák.

(24)

2003. december 18-án kelt levelében az Európai Kiadók Szövetsége (FEE) megállapította, hogy a szóban forgó támogatásra vonatkozó rendelkezések nem sértik a közösségi jogot, mivel:

(25)

2003. december 19-én kelt levelében a Portugál Könyvkiadók Egyesülete (APEL) megállapította, hogy a támogatási intézkedés nem sérti a közösségi jogot:

(26)

A vizsgálatok keretében továbbá a következő észrevételek érkeztek harmadik felektől a Bizottsághoz, több mint egy hónappal az eljárás megindításának közzétételét követően.

(27)

2004. január 8-án kelt levelében a Spanyol Kiadók Szövetsége (FGEE) megállapította, hogy a támogatási intézkedés nem sérti a közösségi jogot, ugyanazon okokból, amelyekre a Portugál Könyvkiadók Egyesülete is hivatkozott.

(28)

2004. január 12-én kelt levelében az Újságkiadók Európai Szövetsége (ENPA) úgy vélte, hogy a szóban forgó intézkedés nem sérti a közösségi jogot, mivel:

(29)

2004. január 7-én kelt levelében az Olasz Lapkiadók Szövetsége részletesen megindokolta azt a megfontolást, amely szerint a szóban forgó támogatás nem sérti a közösségi jogot, mivel:

(30)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági döntésben megfogalmazott kétségek eloszlatására, az olasz hatóságok további adatokat és magyarázatokat szolgáltattak annak az álláspontnak a megerősítésére, amely a szóban forgó támogatás hatását a kereskedelemre csupán mellékes körülménynek tartják.

(31)

Az olasz hatóságok megállapítják, hogy a kiadói ágazat támogatásának nagyon csekély hatása lesz a Közösségen belüli kereskedelemre, abból az okból, hogy az olasz nemzeti piacon kívül az olasz nyelvű sajtótermékek terjesztése gyakorlatilag lehetetlen. Az elemzéseik alátámasztására különösképpen, a CELF (20) ítéletben kimondott elvek értelmezését hívják segítségül, továbbá statisztikai adatokat és az eljárás megindítására adott válaszban nyújtott magyarázatokat.

(32)

A CELF ítéletben kimondott elvek a könyvekre vonatkoznak, az olasz hatóságok szerint azonban ezeknek az alapelveknek más sajtótermékekre is vonatkozniuk kellene, tekintettel a szóban forgó termékek hasonlóságaira és arra a tényre, hogy a sajtótermékek olvasóinak száma az Európai Unióban még mindig jóval alacsonyabb, mint a francia olvasóké. A két említett elv a következő:

(33)

Az olasz kiadói piac helyzetére és a sajtótermékek közösségen belüli csekély forgalmára tekintettel, az olasz hatóságok olyan statisztikai adatokat mutattak be, amelyek alátámasztják megállapításaikat és további magyarázatokat adtak a kedvezményezetteket illetően. A bemutatott statisztikai adatok alapján főként a következők állapíthatóak meg:

(34)

A fenti adatok alapján és a SIDE ügyben (25) született ítéletben foglalt elveknek megfelelően, az olasz hatóságok fenntartják, hogy az olasz nyelvű sajtótermékek piacának megkülönböztetett piacnak kell minősülnie (26).

(35)

Ezenkívül annak hangsúlyozása céljából, hogy véleményük szerint mindkét intézkedést összeegyeztethetőnek kell tekinteni az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával, az olasz hatóságok hivatkoznak:

(36)

Összefoglalva, az olasz hatóságok kijelentik az ezen eljárás keretében a kiadói piac abszolút különlegességének tényét, az állami beavatkozás meglétét a sajtótermékek nemzeti piacon történő terjesztésében fennálló csökkenő tendencia megfordítása érdekében, ezenkívül elismerik az olasz nyelvű sajtótermékek korlátozott elterjedtségét az Európai Unió szintjén, s a Bizottság egyhangúlag elismerheti, hogy a nyelvi kifogás értékelése az egyik olyan kulcsfogalom, amelyre a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontja épül. Ezért tehát a szóban forgó támogatási rendszereket, amelyek az olasz nyelvű sajtótermékek nemzeti piacon való terjesztését segítik elő, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell minősíteni.

(37)

A 2004. február 24-én kelt levélben az olasz hatóságok benyújtották válaszukat a harmadik felektől származó észrevételekre, az eljárás megindítására való tekintettel. Az olasz hatóságok kiemelik az észrevételek teljes egyezőségét abban a körben, amely értékelte a szóban forgó támogatási rendszer hatását az áruforgalomra és a közös piaccal való összeegyeztethetőségre. Észrevételeik a következő négy nagyobb pontban foglalhatóak össze:

(38)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(39)

A Bizottság kiemeli, hogy a tartalékok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindkét támogatási rendszert finanszírozzák, a központi kormányzat mérlegéből származnak, és ezért állami tartalékokként tarthatók számon. Ezenkívül a szóban forgó támogatás, meghatározásából adódóan, kiemelt gazdadasági tevékenységet végző ágazatot támogat, különösen a kiadói szektort, amelyben a kedvezményezettek gazdasági tevékenységet végeznek, és az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében vállalkozásoknak minősülnek.

(40)

Mindkét bejelentett támogatási rendszer megkülönböztethető egymástól, amennyiben kizárólag a kiadói ágazatban működő, illetve a sajtótermékeket előállító vállalkozások számára nyújtanak támogatást. Ezért mindkét rendszer ágazati támogatásokat nyújt.

(41)

A két bejelentett támogatási rendszer kettős gazdasági előnyt nyújt a kedvezményezettek számára.

(42)

Az első támogatási rendszer alapján a kedvezményezettek hozzájárulás formájában nyújtott kedvezményt kapnak kamattámogatással banki kölcsönként meghatározott projektek részére, amelyek ténylegesen csökkentik a kedvezményezett vállalkozások finanszírozási költségeit.

(43)

A második támogatási rendszer alapján a kedvezményezetté váló vállalkozások adójóváírás formájában jutnak a beruházásokhoz szükséges anyagi kedvezményhez, enyhítve így azokon az adóterheken, amelyeket a kedvezményezettek egyébként viselni kötelesek (33).

(44)

A Bizottság fenntartja, hogy az általános versenyszabályok minden olyan gazdasági tevékenységre vonatkoznak, amely a tagállamok közötti árucserét jelent, és a sajtótermékek előállítása gazdasági tevékenységnek minősíthető. Annak a megállapításáról van szó, hogy a szóban forgó tevékenység támogatása ténylegesen vagy potenciálisan hatással van-e a tagállamok közötti kereskedelemre, figyelembe véve a nemzeti és így belföldi jellegét az olasz nyelvű sajtótermékek olaszországi piacának. Fontos kiemelni, hogy a kiadói piac magában foglalja a jogok, a hirdetés, a nyomtatás és a terjesztés piacát. Egy kiadó támogatása hatással lehet valamely tevékenységre az előbbiek közül.

(45)

Ezenkívül az olasz hatóságok által adott információk alapján a bizottság észrevételezi, hogy a szóban forgó támogatásokban érdekelt sajtótermékek területén létezik kereskedelmi forgalom a tagállamok között (34). Ezért ez a támogatás hatással lehet a vállalkozások közötti versenyre, például kiadók különböző tagállamokban fejtik ki tevékenységüket, különböző nyelveken publikálva, és így a kiadói és hirdetési jogok tárgyában alakulna ki közöttük verseny.

(46)

A Bizottság elismeri, hogy az olasz hatóságok által nyújtott információk és a magyarázatok igazolják a közösségen belüli kereskedelem korlátozott jelentőségét a támogatással érintett olasz nyelvű sajtótermékek tárgyában.

(47)

Ezen megállapítás ellenére, a fentiek fényében, a Bizottság fenntartja, hogy ha korlátozott is ugyan, azért az intézkedés hatása a kereskedelemre nem zárható ki. Következésképpen a két támogatási rendszer az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(48)

Amennyiben az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatási rendszer állami támogatásnak minősül, a Szerződés előírja, hogy összeegyeztethetőek a közös piaccal azok a támogatások, amelyek feltételeiről az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése rendelkezik.

(49)

A Bizottság megállapítja, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek nyilvánvalóan nem alkalmazhatóak a szóban forgó intézkedésekre.

(50)

Az eljárás megindítását követően, a Bizottság további információkat és magyarázatokat kapott az olasz hatóságoktól, valamint észrevételeket érdekelt harmadik felektől. A fentiek alapján megállapítható, hogy az olasz nyelvű sajtótermékek Közösségen belüli kereskedelme korlátozott, és a támogatási rendszer összeegyeztethetőnek tekinthető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján.

(51)

A támogatási rendszer összeegyeztethetőségét illetően a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján a Bizottság nem ért egyet az olasz hatóságok által végrehajtott értékeléssel, és fenntartja, hogy a szóban forgó támogatási rendszerekre nem vonatkozik a kulturális eltérés.

(52)

Ugyanis, bár az EK-Szerződés 151. cikke (35) megállapítja, hogy a Közösség támogatja a kulturális sokszínűséget, a 62/2001. sz. törvény 8. cikke értelmében nincsenek a kultúra kifejezett promóciójára létrehozott alapok költségvetési előirányzatára vonatkozó rendelkezések, sőt az alapok teljes egészükben olyan beruházások támogatásaként kerülnek felhasználásra, amelyeket olasz nyelvű sajtótermékeket előállító vállalkozások valósítanak meg. A kamattámogatás formájában nyújtott támogatás esetében (36), a 62/2001. sz. törvény 5. cikke alapján, a rendelkezésre álló alapoknak csak egy 5 %-os kvótája áll kifejezetten az érdekelt vállalkozások rendelkezésére hitelkedvezményként „olyan projektek számára, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az olvasás kultúrájának terjesztésében Olaszország területén, illetve az olasz nyelvű sajtótermékek külföldi terjesztésében”. Ezenkívül a Bizottság észrevételezte, hogy amennyiben nem kerül sor az eredeti célra történő felhasználásra, ez az 5 %-os kvóta visszafolyhat az alaphoz, a rendszer által engedélyezett más tevékenységek finanszírozása érdekében, amely többek között alapítás és beruházás támogatása is lehet. Továbbá a támogatható olasz nyelvű termékek lehetnek újságok, magazinok, időszaki sajtótermékek, könyvek és multimédiás termékek. Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy a két támogatási rendszer nem tartalmaz semmilyen utasítást a tartalékok elosztására vonatkozóan az egyes termékek között, a támogatható sajtótermékek meghatározásakor a kulturális értékek fontosságáról és előmozdításáról szólnak (37).

(53)

Hasonlóképpen megfigyelhető, hogy az olasz nyelv a két támogatási rendszer közös nevezője. Annak ellenére, hogy a szóban forgó támogatások utolsó szempontként az olasz nyelv és kultúra terjesztését is célul tűzik ki, a jelzett hiányosság a támogatási rendszerben az, hogy nincsen semmiféle határozott utalás a pedagógiai vagy a nyelv elsajátításának módjára, ezt pedig kulturális támogatásnak tekinteni egyenlő lenne azzal, hogy a kultúra fogalma indokolatlanul tág jelentést kapna.

(54)

Továbbá, az olasz hatóságok által kifejtett azon érvekre válaszolva, amelyek összekapcsolják a kultúra promócióját a vizsgált intézkedésben is szereplő információs pluralizmus elvével, a Bizottság már korábbi döntéseiben is kifejtette (38), hogy a tagállamok oktatási és demokratikus szükségleteit a kultúra promóciójától elkülönítve kell kezelni.

(55)

Ezért a szóban forgó támogatás intenzitását és a támogatható publikációk különösen széleskörű leírását figyelembe véve, az intézkedés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az olasz sajtótermékek terjesztését előmozdítsa, valamint az olasz kultúra és nyelv terjesztését segítse, azét az olasz nyelvét, amely a két támogatási rendszer közös nevezője.

(56)

Figyelembe véve a fent említetteket, a Bizottság fenntartja, hogy a kérdéses támogatás nem felel meg a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés által előírt korlátozó értelmezésnek, amelyet a közszolgálati rádiós sugárzások részére nyújtandó állami támogatásokról kibocsátott közlésben fogalmazott meg (39). Ezenkívül a kulturális módosítás ellentétes lenne a Bizottság által már korábban megfogalmazott döntésekben kifejtett értelmezéssel (40).

(57)

A megállapított célkitűzésekkel egyezően, a vizsgált támogatás, mint legutoljára megfogalmazott célt, megemlíti az olasz nyelvű sajtótermékek promócióját és az információs pluralizmus megőrzését, amikor azonban szükségesnek látszik egy közbeavatkozás annak érdekében, hogy a hazai piacon a sajtótermékek keresletének csökkenő tendenciája megforduljon.

(58)

A Bizottság elismeri, hogy a vizsgált intézkedés tipológiájának meghatározására nincsenek alkalmazható előírások vagy iránymutatások. Ezért nem valószínű, hogy az említett támogatásokra bármilyen összeférési klauzulát lehet alkalmazni, eltekintve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának általános alkalmazhatóságától, amelynek értelmében a közösségi piaccal összeférhetőnek tekintendő „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

(59)

Amint azt a CELF ítélet megállapítja, a Bizottság hangsúlyozza, hogy a könyvszektorban létezhetnek nyelvi és kulturális akadályok, amelyek korlátozzák a versenyt és a tagállamok közötti határokon átnyúló kereskedelmet. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy „az európai tipográfiai és kiadói szektor a hazai piacokon továbbra is erősebb pozícióban van, mint az egységes piac szintjén, ahogyan ezt a szektor exportjának alacsony szintje mutatja a számlázott tételek alapján. A beszélt nyelvek sokszínűsége a Közösségen belül az ágazat »europaizálódásának« egy további gátját jelenti” (41).

(60)

Ennek ellenére, a szóban forgó támogatás által érintett könyvekre és egyéb kiadói termékekre vonatkozóan hangsúlyozandó, hogy az említett korlátozások létezését az Olaszország által szolgáltatott statisztikai adatok is megerősítik, azok a statisztikai adatok, amelyek igazolják az említett termékek Európai Unión belüli határokon átnyúló kereskedelmére gyakorolt korlátozott hatást.

(61)

Ezenkívül, tekintettel arra, hogy a támogatás elsősorban olasz nyelvű kiadványokra irányul, a kiadványok más nyelveken nem helyettesíthetőek, és a támogatások hirdetéseket és előfizetéseket szereznek a részükre. Úgy tűnik tehát, hogy a Közösségen belüli kereskedelem és a verseny torzulása nagyon korlátozott. Továbbá közösségi érdek az engedélyezés és a más tagállamokban székhellyel rendelkező jelöltek által benyújtott támogatási kérelmekkel való egyenlő elbánás garanciáinak kiépítése.

(62)

Egyebekben a támogatások célkitűzése az információs pluralizmus védelme, ezt a célkitűzést pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájában a 11. cikk (2) bekezdése írja elő (42).

(63)

Végül, a kereskedelem és a verseny vizsgált intézkedés általi lehetséges korlátozására vonatkozó értékelést, és különösképpen a kitűzött célokkal való arányosságot a következő tényezők is megerősítik: az intézkedés időtartama, amely öt–tíz év; a kedvezményezettek nagy száma, amely előreláthatólag eléri az 500 vállalkozást mindegyik intézkedés esetében; a felhasználható alapok korlátozott összege, amelyek a teljes időszakra 179, 3 millió euro összeget tesznek ki.

(64)

A Bizottság megállapította, hogy a vizsgált intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(65)

Az olasz hatóságok által nyújtott információk és a statisztikai adatok igazolták az intézkedés valószínűsíthetően korlátozott mértékű hatását a kereskedelemre.

(66)

A kereskedelem és a verseny korlátozott mértékű torzulását, az intézkedés arányosságát az elérendő cél érdekében, illetve az olasz nyelvű kiadói termékek promócióját, a támogatási intézkedések időtartama, a kedvezményezettek nagy száma és a rendelkezésre álló alapok korlátozott összege megerősíti,