18.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/13

(1)

Olaszország Európai Unió melletti Állandó Képviselete 2001. február 8-i, 2001. február 9-én iktatott levelében bejelentette a Bizottságnak a szóban forgó intézkedést a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint.

(2)

A 2001. augusztus 21-i, 2001. augusztus 24-én iktatott, a 2001. december 3-i, 2001. december 5-én iktatott és a 2002. április 11-i, 2002. április 17-én iktatott leveleiben Olaszország Európai Unió melletti Állandó Képviselete közölte a Bizottsággal azokat a kiegészítő információkat, amelyeket az olasz hatóságoktól a 2001. április 9-i és 2001. szeptember 27-i levelekben, valamint informális kapcsolatok útján megkértek.

(3)

2002. június 5-i levelében a Bizottság értesítette Olaszországot azon határozatáról, amellyel elindította az eljárást a szóban forgó támogatás tekintetében, a Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(4)

A Bizottság határozata közlésre került az eljárás elindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte a harmadik érdekelt feleket, hogy tegyék meg a kérdéses támogatással kapcsolatos észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz nem érkezett harmadik érdekelt felek részéről ezzel kapcsolatos észrevétel.

(6)

Olaszország a tervezett intézkedésről további információkat közölt a Bizottsággal 2002. szeptember 16-i, 2002. szeptember 17-én iktatott levelében.

(7)

A Cooperativa Agricola Moderna S.c.r.l. egyike azo vállalkozásoknak, amelyeket a Bizottság a 354/2000 sz. ügyirat (3) keretében megmentési támogatásban való részesülésre megvizsgált és jóváhagyott. Az elfogadó határozat előírta a megmentési támogatás szerkezetátalakítási támogatássá történő átalakítását avval a feltétellel, hogy Olaszország a támogatás engedélyezésétől számított hat hónapon belül bemutatja a vállalkozás szerkezetátalakítási tervét, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások állami megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról szóló közösségi Iránymutatások (a továbbiakban az Iránymutatások) (4) 23. pontja rendelkezéseinek megfelelően. E kötelezettség megvalósításaképpen, az olasz hatóságok közölték a Szövetkezet szerkezetátalakítási tervét. Jelen határozat tehát a szerkezetátalakítási támogatásról szól.

(8)

A szerkezetátalakítási terv keretében a folyósított 900 000 000 ITL-nak (464 810 EUR) megfelelő megmentési támogatás tőkeszámla-hozzájárulássá lett átalakítva.

(9)

A Cooperativa Agricola Moderna S.c.r.l. kis méretű szövetkezeti társaság, amely 69 tagból áll, és amely szőlészetre és gabonatermesztésre (elsődeleges termelés) specializálódott. Jelenleg 75 ha saját, 207 bérelt és 178 átruházott tulajdont kezel.

(10)

Az olasz hatóságok szerint a Szövetkezet fő tevékenysége a borászati célú szőlő-termelés (az eladható bruttó termelés 80%-a). Az ide vonatkozó piac tehát a szőlő- és bortermelési piac. Marche tartomány, amelynek 23 500 ha szőlővel beültetett területtel rendelkezik, amelyből 13 000 eredetvédett (DOC), összes szőlő- és bortermelésének összege 147 milliárd ITL. 125 hektáros szőlőterületével a szövetkezet a tartomány teljes szőlőterületének 0,53%-át, míg az eredetvédett (DOC) terület 0,96%-át fedi le, a tartományi átlagtermelés 0,38%-ának megfelelő termeléssel (az utóbbi 3 év adatai).

(11)

A szektor tendenciái a jobb minőségű borok fogyasztása irányába mutatnak (növekszik az ellenőrzött eredetű borok (DOC) fogyasztása, míg az asztali boroké csökken) (5). A nemzetközi piacok egyre fontosabbá válnak, és az olasz bor növeli ismertségét külföldön, noha meg kell küzdenie a hagyományos termelők és a szektor feltörekvő országainak erős konkurenciájával. A borászati üzemeknek csaknem háromnegyede exportál külföldre. Leginkább kis- és középvállalkozásokról van szó, amelyek éves forgalma nem éri el az 50 milliárdot. A marchei DOC borok jó sajátosságokkal bírnak. A Verdicchio dei Castelli di Jesi, amely a legjobb olasz fehérborok közé tartozik, a Rosso Conero vörösborral együtt az Olaszországban és a világon legismertebb marchei borok egyike. A export aránya eléri a 30%-ot (6). A szerkezetátalakítási tervben foglalt perspektívák a borászati piac fejlődésének mérsékelten optimista képét mutatják be, amely nem számol a szűk földrajzi területen termelt kiváló borok iránti kereslet válságával. A Szövetkezet szerkezetátalakítási terve e borok termelésére való részleges átállást irányoz elő.

(12)

Az olasz hatóságok szerint a szövetkezet pénzügyi nehézségeit a következők okozták:

(13)

Az olasz hatóságok szerint a szövetkezet veszteségeinek összefoglalása az alábbiak szerint alakul:

(14)

A Bizottság az N 354/2000 sz. szabályozás keretében elfogadta, hogy Olaszország az öt nehéz helyzetben lévő és megmentési támogatás által kedvezményezett cég állapotának értékelésére a következő kritériumokat használja. A felvehető cégeknek legalább két jövedelmezőségi mutatónak és két pénzügyi/strukturális mutatónak kellett megfelelniük.

Az adott esetben a Moderna szövetkezet megfelelt a feltételeknek. A nehéz helyzet a következő szempontok alapján került megállapításra: pénzügyi terhek/forgalom, forgalom/készletek, (forgalmi-raktári aktívum)/passzívák, rövid lejáratú banki adósság/passzívák.

(15)

A szövetkezet szerkezetátalakítási terve a termési ciklusuk végét elérő szőlőművelési területek átállítását irányozza elő a tartomány legreprezentatívabb DOC változatai (Verdicchio dei castelli di Jesi és Rosso Conero) irányába, ezen kívül gépállományba történő befektetések végrehajtását a célból, hogy a munkaerőköltség csökkenjen, az üzemi jövedelmezőség pedig növekedjen. Az előirányzott műveletek a következők:

(16)

Az öt év alatt megvalósítandó megújítási befektetések és a szőlőterületek átalakítási tervének tárgyát a következő költségek képezik:

(17)

A szövetkezet tagjai újabb 100 millió ITL-nak (51 650 EUR) megfelelő társasági tőkeemelést hajtottak végre. A társasági tőke tehát 92,7 millió ITL-ról (47 880 EUR) 192,7 ITL-ra (99 520 EUR) emelkedett a 2000. évben. Ezen kívül a tagok egy 500 millió ITL-ás (258 230 EUR) kölcsönt nyújtottak a szövetkezetnek.

(18)

A szerkezetátalakítási támogatás fedezi a szerkezetátalakítási terv konzulensi és tanácsadói költségeit is 120 000 000 ITL (61 975 EUR) összegben. E feladatokra a Moncaro szövetkezet kapott megbízást hároméves időszakra. A szerkezetátalakítási terv pénzügyi struktúrája tehát a következők szerint alakul:

(19)

A 900 000 000 ITL (464 811 EUR) összegű megmentési támogatás átalakítása tőkeszámla támogatássá lehetővé fogja tenni a fentiekben ismertetett teljes adósságállomány 792 000 000 ITL-val (409 034 EUR) történő csökkenését, a szüretelőgép megvételének részleges fedezését és a szerkezetátalakítási terv megvalósításával kapcsolatos tanácsadói költségek fedezését.

(20)

Ellentételezés címén a szövetkezett vállalta, hogy csökkenti saját termelőkapacitását a szőlő- és bortermelési szektorban. 2001. december 31-én ez a kapacitás, figyelembe véve a termesztett fajokat és a különböző DOC szőlőkre vonatkozó versenykiírások által megállapított termelési normákat, 1 674,1 tonna volt. Az öt évre előirányzott 16%-os csökkentéssel, megfelelően az Iránymutatások 74. pontja i. alpontja rendelkezéseinek, a termelőkapacitás 1 406,2 tonnára csökken le. Ez a szint 2005-ig marad fenn; a szerkezetátalakítási terv 2001 első napjaiban került bemutatásra.

(21)

A szövetkezet mérlegei csupán 1996-ban mutatnak nettó negatív eredményeket. Ezért a Bizottság kétségeket táplált arra nézve, hogy a szövetkezet 1995-1999 közötti időszakában valóban eladósodott és nehézségekkel küzdött volna.

(22)

A Bizottság kétségeket táplált arra nézve, hogy lehetséges-e az üzem jövedelmezőségét helyreállítani egy 16%-os termelési kapacitáscsökkentéssel, és különösen kétségesnek találta azokat az Olaszország által nyújtott számadatokat, amelyek szerint a kisebb termelés az üzem gazdasági egyensúlyára nézve elhanyagolható hatással lesz (a 2002-2005-ös időszak eladásai bevételeinek alig 1-2%-os csökkenése).

(23)

A Bizottság kétségeket táplált az előirányzott támogatás összegével kapcsolatban is, mivel az magasabbnak tűnt a szerkezetátalakításhoz feltétlenül szükséges minimumnál. A Bizottság a reális szükségletek kiszámításához különösen kétségesnek találta, hogy lehet-e veszteségnek tekinteni a nem tartalékolt amortizációs hányadokat, és kifejezte kétségeit az iránt is, hogy szerkezetátalakítási terv kereteiben elfogadható-e olyan berendezés vásárlását célzó befektetés támogatása, amely nem deficites termelést szolgál.

(24)

A Bizottság megdöbbenését fejezte ki a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos tanácsadói költségekkel kapcsolatban, mivel nem tudta kizárni annak lehetőségét, hogy ez az e feladatokkal megbízott szövetkezet közvetett támogatásának engedélyezése lenne.

(25)

2002. szeptember 16-i levelében Olaszország további információkkal és pontosításokkal szolgált.

(26)

A szövetkezet nehéz helyzetének fennállásával kapcsolatban Olaszország megerősítette, hogy a Moderna eleget tesz a Tartomány által alkalmazott és a 354/2000 számú támogatás keretében jóváhagyott négy feltételnek. Rávilágított továbbá a szövetkezeti vállalkozások specifikus voltára, amely szerint általában arra törekednek, hogy mérlegüket még akkor is egyensúlyban zárják, ha nehéz helyzetben vannak, amelyről az igen magas eladósodásból következő pénzügyi terhek is tanúskodnak, amelyet egyértelművé tesz az az operatív jövedelem, amelyet a pénzügyi terhek kompenzálására használnak.

(27)

Olaszország azt is részletezte, hogy az egyensúly elérése érdekében az 1994-1999. években a vállalkozás a mérleg néhány tételénél az alábbi mérlegeléseket alkalmazta: a) kevesebbért számolta el a tagok részéről történő földátruházásokat (a piaci ár alatt), s evvel ténylegesen azt kérte a tagoktól, hogy tartós pénzügyi hozzájárulással támogassák; b) a gépállomány és egyebek effektív kihasználási szintjének megfelelő hányadok 50%-ával megegyező amortizációs hányadok tartalékolása. Mindez meghatározta az ültetvények megújítását célzó pénzügyi tartalékképzés hiányát, amely a pénzügyi gazdálkodásra is negatív kihatásokkal járt.

(28)

Ezen kívül, az 1996. évi jelentős üzemeltetési veszteség (182 millió ITL, amely a forgalom 13%-ának felel meg) nem került kiegyenlítésre az ezt követő évek nyereségével. 1998-ban és 1999-ben 78 millió ITL és 134 millió ITL előre nem látott passzíva jelentkezett, mivel a becsültnél alacsonyabbak voltak az agrártermék-juttatás bevételei.

(29)

A vállalkozás jövedelmezőségének a termelőkapacitás csökkentésének ellenére történő helyreállításával kapcsolatban Olaszország hangsúlyozta és megerősítette, hogy az a vállalás, hogy a vállalkozás szőlőtermelését 16%-kal csökkentsék öt éves időszakban (a maximális elérhető termeléshez képest 1 406,2 tonna határértéken belül tartva azt), nem okoz ennek százalékosan megfelelő termelési értékcsökkenést, amennyiben a termelési keverék nagyobb értékű szőlők felé történő megváltoztatása az eladási bevételek jóval kisebb csökkenését okozza. Olaszország megerősítette az eljárás során bemutatott számításokat.

(30)

Azzal kapcsolatban, hogy elfogadható-e a gépállományba (az adott esetben a szüretelőgép) történő befektetéshez nyújtott támogatás, Olaszország pontosította, hogy ez a beszerzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozás jövedelmezőségét helyreállítsák, amennyiben a szóban forgó gép lehetővé teszi néhány művelési és betakarítási folyamat gépesítését, s evvel csökkenti a szőlőültetvények kezeléséhez szükséges munkaórák számát, és következésképpen lehetővé teszi a termelési költségek csökkentését (185 millió ITL-val), s ezzel a vállalat szőlészeti részlegének gazdasági egyenlegét újra nyereségessé teheti.

(31)

Olaszország szolgált egy olyan táblázattal, amelyből kiviláglik a jelentősen lejtős állapotban (lejtőn) történő szőlőültetés reális költsége azokhoz a hivatkozási értékekhez képest, amelyekre az állami segítségnyújtást folyósították, s ami 179 363 240 ITL-nak megfelelő bevételkiesést okozott.

(32)

Olaszország ezen kívül magyarázatokkal szolgált a tanácsadói és tanácsadó tevékenység költségeivel kapcsolatban is. A 120 000 000 ITL összeg részletesen magába foglalja az 1994-1999. évek gazdaság-vagyoni helyzetének elemzését, az előirányzati mérlegek kidolgozását 2005-ig, a projekt által előirányzott beavatkozások végrehajtásához szükséges műszaki-adminisztratív támogatást, a megkezdett műveletek ellenőrzését és az esetleges korrekciós intézkedések kiértékelését. A konzultációs és tanácsadói költségek számszerűsítésével és az összeg ennek megfeleltetésével kapcsolatban Olaszország utal az 1994. október 10-i 645. számú D.P.R.-re, amely a Diplomás Közgazdászok által nyújtott professzionális szolgáltatások díjazását rögzíti.

(33)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok által vagy állami források felhasználásával, bármilyen formában nyújtott azon támogatások, amelyek azáltal, hogy néhány vállalkozást vagy néhány termelést előnyben részesítenek, meghamisítják a versenyt, vagy ezzel fenyegetnek, a közös piaccal összeegyeztethetetlenek, amennyiben befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet.

(34)

A szóban forgó támogatás megfelel ennek a definíciónak abban az értelemben, hogy egy meghatározott vállalkozásnak juttat gazdasági előnyt, állami (tartományi) források finanszírozzák, és képes arra, hogy befolyásolja a kereskedelmet a szőlő- és bortermelési szektorban (Olaszország az Unió második bortermelője, 1998-ban a közösségi termelés 32%-át teljesítette).

(35)

Mindazonáltal a 87. cikk (2) (3) bekezdésében előirányzott esetekben egyes intézkedéseket derogációként lehet a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinteni.

(36)

Az adott esetben az egyetlen alkalmazható derogáció a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, amely alapján közösségi piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni némely tevékenység vagy néhány gazdasági régió elősegítését célzó támogatásokat, feltéve, ha nem változtatják meg a közösségi érdekkel ellentétesen a kereskedelem feltételeit.

(37)

Természeténél fogva ahhoz, hogy a szóban forgó támogatásra alkalmazható legyen a fentebb említett eltérés, meg kell felelnie az Iránymutatásokban rögzített feltételeknek.

(38)

Az Iránymutatások a szerkezetátalakítási támogatások engedélyezéséhez az alábbi általános feltételeket szabják meg:

(39)

Abból a megállapításból kiindulva, hogy nem létezik közösségi meghatározás a nehéz helyzetben lévő vállalatra (4. pont), az Iránymutatások részletezik, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatások értékelése céljából azt a céget kell nehéz helyzetűnek tekinteni, amely saját pénzügyi forrásaival vagy a tulajdonosoktól/részvényesektől vagy hitelezőktől kapott szükséges pénzalapok segítségével nem képes megfékezni azon veszteségeit, amelyek szinte bizonyosan, a hatóságok külső beavatkozása nélkül rövid vagy középtávon gazdasági összeomláshoz vezetnének. Egy vállalkozás nehéz helyzetének szokásos jelei a veszteségek növekvő szintje, a forgalom csökkenése, a leltári készletek felhalmozódása, a fölös termelőkapacitás, az önfinanszírozás bruttó határértékének csökkenése, az eladósodás és a kamatterhek növekedése és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközök.

(40)

Az adott esetben a vállalkozás nehéz helyzete már korábban megállapításra került egy megmentési támogatásról szóló szabályozás keretében (a 354/2000. sz., amelyet a Bizottság az SG(2000) D/106283 határozatában jóváhagyott), annak az értékelési módszernek az alapján amely ezen indoklás 14. pontjában szerepel, s amely a jóváhagyó határozat szerves részét képezi. A szövetkezetet a következő kritériumok alapján nyilvánították nehéz helyzetűvé: pénzügyi terhek/forgalom, forgalom/készletek, (forgalmi-raktári aktívák)/passzívák, rövid lejáratú banki adósság/passzívák.

(41)

Annak ellenére, hogy a már jóváhagyott megmentési támogatás és a jelen határozat tárgyát képező szerkezetátalakítási támogatás különböző vizsgálatok és jóváhagyás tárgyát képezik, kitűnik, hogy az adott esetben a megmentés és a szerkezetátalakítás, bár egymástól világosan elkülönül, de ugyanazon művelet két megközelítését jelenti. A Bizottság tehát úgy véli, hogy a vállalat nehéz helyzetét megszerzettnek tekinti (amennyiben azt már korábban megállapította).

(42)

Egyébiránt az Olaszország által szolgáltatott információ-elemek elmélyült vizsgálata megerősíti ezt a konklúziót. A mérleg egyenlege, amely kételyeket keltett a Bizottságban, egy olyan számviteli adat, amely, az adott esetben és elszigetelten véve, nem nyújt teljes képet a vállalkozás tényleges gazdasági-pénzügyi szilárdságáról. A Moderna szövetkezet esetében a mérleg egyenlege mesterséges adat eredménye, amelyet annak köszönhetően értek el, hogy a tagok lényegében elnyelték a veszteségeket azáltal, hogy elfogadták az átruházások kisebb értéken történő beszámítását (8), s továbbá, hogy hiányzott az amortizációs hányadok tartalékképzése, ami – noha az olasz törvény lehetővé teszi (9) – azt tükrözi, hogy a vállalkozás képtelen saját pénztári kiáramlásával finanszírozni a termelőeszközök normális megújítási folyamatát.

(43)

A nehéz helyzet bizonyítékát a rövid lejáratú eladósodásban és a likviditási hiányban kell keresni, amelyek a forgalom csökkenésével jártak együtt. A 2000-ben 1 254 832 000 ITL-nak (648 070 EUR) megfelelő eladósodással, a súlyosan hiányos pénzügyi gazdálkodással (2000. évben -238 951 430 ITL) (123 408 EUR) és 2000. évben 0,555-nek megfelelő likviditási mutatóval, szemben a csökkenő forgalommal, a Moderna szövetkezet képtelennek tűnik arra, hogy helyreállítsa jövedelmezőségét saját, vagy tagjai – akik különben már többször közbeléptek (kölcsönökkel, vagy az átruházások kisebb értéken történő elszámolásával) – forrásaival.

(44)

A támogatás engedélyezése egy szerkezetátalakítási terv végrehajtásának van alárendelve, amely időtartamának a lehető legkorlátozottabbnak kell lennie,és amelynek lehetővé kell tennie a vállalkozás hosszú távú gazdasági-pénzügyi hatékonyságának helyreállításá ésszerű időhatáron belül, és a jövőbeli műveletekre vonatkozó valós feltételezések alapján. Különösen fontos egy piacfelmérés elvégzése. A jövedelmezőség javításának mindenekelőtt belső szanálási intézkedések eredményének kell lennie. A szerkezetátalakításnak együtt kell járnia azon tevékenységek elhagyásával, amelyek a szerkezetátalakítást követően is strukturálisan deficitesek maradnának (az Iránymutatások 32. pontja).

(45)

Az olasz hatóságok bemutattak egy piacfelméréssel és a vállalkozásnak a 900 000 000 ITL állami hozzájárulással és anélkül vett perspektíváinak értékelésével ellátott szerkezetátalakítási tervet.

(46)

A 15. pontban ismertetett és három évre felosztott szerkezetátalakítási terv azonosítja a cég válságának okait, és egy sor belső intézkedést irányoz elő, amelyek lehetővé teszik a jövedelmezőség helyreállítását.

(47)

A tervezett intézkedések:

(48)

A Bizottság kételyeket támasztott az iránt, hogy elfogadható-e a jövedelmezőség helyreállításához nem feltétlenül szükségesnek tűnő berendezésekbe (a szüretelőgép) történő befektetés támogatása. Mindazonáltal az elküldött információk részletes vizsgálata megmutatta, hogy a termelés gépesítése kulcstényezőként jelentkezik az üzemi jövedelmezőség helyreállításánál. Az Olaszország által benyújtott számítások alapján a szóban forgó gépezet megvásárlása éves szinten 185 000 000 ITL megtakarítást hoz magával azon szőlők kezelésénél, amelyekből a szövetkezet bruttó eladási termelésének 80%-a származik anélkül, hogy ez termelésnövekedést hozna magával.

(49)

Olaszország vállalta, hogy a szövetkezet szőlészeti termeléskapacitását 16%-kal csökkenti 5 éves időszakra. A Bizottság kételyeket táplált azzal az olasz kijelentéssel kapcsolatban, miszerint ez a csökkentés nem jár együtt jelentős eladási bevételcsökkenéssel. Mindazonáltal, az Olaszország által prezentált táblázatok figyelmes vizsgálata (ezen indokolás 50. és 51. pontja) alátámasztotta azt a tételt, hogy olyan DOC szőlőfajták (verdicchio superiore, verdicchio riserva, verdicchio passito) irányába történő átállás, amelyeket a piacon magasabbra értékelnek, magasabb bevételeket eredményez, amelyek jórészt kompenzálják az előirányzott kapacitáscsökkentést. Ezért tehát az előirányzott kapacitáscsökkentés nem veszélyezteti a jövedelmezőséghez való visszatérést.

(50)

Eladási bevétel-kalkuláció kapacitáscsökkentés nélkül

(51)

Eladási bevétel-kalkuláció kapacitáscsökkentéssel

(52)

Az Iránymutatások 32. pontja előírja, hogy szerkezetátalakításnak együtt kell járnia azon tevékenységek elhagyásával, amelyek a szerkezetátalakítást követően is strukturálisan deficitesek maradnának. Az adott esetben nincsenek strukturálisan deficites termelések, hiszen a vállalkozás nehézségei lényegét tekintve pénzügyi természetűek, és a szóban forgó eszköz megvásárlásával a szövetkezet növelni tudja a szőlő- és bortermelésből származó jövedelmezőségi értékeit. Ezért tehát a szerkezetátalakítási terv nincs ellentmondásban az Iránymutatások fövetelményeivel.

(53)

Az Iránymutatások 35-39. pontja alapján olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek képesek ellensúlyozni, amennyire lehetséges, a konkurenseket ért negatív visszahatásokat, gyakran a vállalkozás piaci jelenlétének korlátozása által (ellentételezés). Ezen általános alapelv mezőgazdasági ágazatban történő alkalmazásának módozatait az Iránymutatások 5. bekezdése írja elő. Elvi szinten, miután a mezőgazdasági ágazatban az igen csekély mértékű támogatások is képesek a verseny torzítására, a Bizottság minden szerkezetátalakítási támogatásban részesülő részéről ellentételezést igényel kapacitáscsökkentés formájában. Elsődleges termelés esetén legalább öt évre történő kapacitáscsökkentést vagy bezárást irányoz elő.

(54)

Specifikus termékeket vagy előállítókat célzó intézkedéseknél a kapacitáscsökkentésnek elvben azon kapacitás 16%-át kell elérnie, amelyre a szerkezetátalakítás engedélyezésre került, s ez a támogatott régiókban 14 %-ra csökkenthető. Az adott esetben Olaszország a cég termelőkapacitásának 16 %-os csökkentését irányozta elő ötéves időtartamra. Tehát ez a feltétel teljesült.

(55)

Az Iránymutatások 40. pontja alapján a támogatás összegét és intenzitását a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni a vállalkozás pénzügyi lehetőségeihez képest. A támogatásban részesülőknek tehát jelentős módon hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakítási programhoz, úgy saját pénzeszközökkel, mint külső finanszírozási források felhasználásával. Azért, hogy a torzító hatások a minimumra csökkenjenek, el kell kerülni, hogy a támogatás lehetővé tegye a vállalkozás számára, hogy olyan forrástöbblethez jusson, amelyet agresszív, piactorzító hatású kezdeményezésekre lehetne használni, s amelyek nincsenek összefüggésben a szerkezetátalakítási folyamattal.

(56)

Az iránymutatás ezen kívánalmának betartásának vizsgálatakor a Bizottság a következő elemeket vette figyelembe:

(57)

A szerkezetátalakítási terv összességében a következő hatósági hozzájárulásokat kedvezményezi:

(58)

A 900 000 000 ITL részben a már viselt valós költségek fedezésére fog szolgálni (időjárási viszontagságok okozta veszteségek, veszteségként jelentkező befektetések, nem tartalékolt amortizációs hányadok), részben a szerkezetátalakítási terv keretében kerül felhasználásra (tanácsadói költségek, berendezések vétele). Lényegét tekintve, a támogatás a cég adósságainak kiegyenlítésére, valamint a szerkezetátalakításhoz feltétlenül szükséges befektetések finanszírozására korlátozódik.

(59)

A cég által bemutatott üzleti terv alapján a beavatkozást követő években nem generálódik olyan forrástöbblet, amelyet olyan agresszív tevékenységekre használhatna, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szerkezetátalakítási tervben előirányzott befektetésekhez. Ezenkívül a vállalkozás kis mérete és a tartomány szőlő- és bortermelési szektorában meglévő csekély súlya (a tartományi termelés 0,38 %-a) a garancia arra, hogy a támogatás elhanyagolható következményekkel bír a konkurenciára nézve.

(60)

Az Olaszország által a tanácsadói költségekkel kapcsolatban nyújtott felvilágosítás (ezen indoklolás (32) bek.) meggyőzte a Bizottságot arról, hogy az előirányzott összegek megfelelőek, és eloszlatta azokat a kételyeket, hogy itt a szóban forgó szolgáltatással megbízott Moncaro szövetkezet támogatásáról lenne szó.

(61)

A Szövetkezet és annak tagjai hozzájárulásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a szerkezetátalakítási tervben előirányzott befektetéseket legalább 50 %-ban maga a Szövetkezet finanszírozza. A szükséges források megteremtése céljából a tagok 100 000 000 ITL-val megemelték a társasági tőkét és 500 000 000 ITL kölcsönt nyújtottak a Szövetkezetnek. Ezért tehát az Iránymutatások megfelelő kívánalma teljesítettnek tekinthető.

(62)

Az Iránymutatások 48. pontja előírja, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokat csak egyetlen alkalommal lehet engedélyezni. Olaszország megerősítette, hogy tiszteletben tartja ezt az alapelvet.

(63)

Az intézkedés megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentését és szerkezetátalakítását célzó állami támogatásáról szóló Közösségi Iránymutatásokkal.

a)

az elmúlt öt évben a tagok részéről történő föld-átruházások a piaci árnál alacsonyabb értéken lettek beszámítva, amely 434 233 484 ITL (224 262,88 EUR) valós, a tagokat érintő veszteséget okozott.

b)

a szövetkezet azért, hogy biztosítani tudja a nyújtott munka érvényben lévő egyezmények szerinti elszámolását, lemondott arról, hogy a gépekre, berendezésekre és földjavításokra számított amortizációs kvóta 50%-át tartalékolja, öt év alatt 375 911 000 ITL (194 142 EUR) teljes értékben.