5.4.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 82/19

(1)

2006. március 14-én a Tanács megvizsgálta Írországnak a 2005–2008. közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2)

Írországban az elmúlt évtized alatt az egy főre jutó GDP és a foglalkoztatási szint látványosan gyors növekedést mutatott. Az utóbbi években az ír gazdaság növekedésének éves mértéke enyhén 5 % alatti volt — a legmagasabb az euro-övezetben —, a foglalkoztatás növekedése, valamint az infláció euro-övezeti átlaghoz való gyors konvergálása mellett. A költségvetés alakulása tekintetében a költségvetés egyenlegének helyzete nagyjából rendezett volt, az általános költségvetési egyenleg az elmúlt évtized legtöbb évében többleteket mutatott, az adóssághányad pedig jelentősen csökkent (2005-ben a GDP 30 %-a alá).

(3)

2005. február 17-i véleményében a Tanács jóváhagyta a 2004–2007 közötti időszakot átfogó stabilitási program legutóbbi aktualizálásában bemutatott költségvetési stratégiát. A költségvetés 2005. évi végrehajtása tekintetében a megelőző aktualizálás a GDP 0,8 %-ának megfelelő államháztartási hiányt célzott meg, miközben a jelenlegi aktualizálás 0,3 %-os többletet becsül a lefelé korrigált növekedés ellenére. A 2005. évi költségvetés az eredetileg megcélzotthoz képest sokkal jobban alakult, annak legfőbb oka a bevételi oldalon található.

(4)

A program nagyjából követi a stabilitási és konvergenciaprogramoknak az új magatartási kódexben meghatározott modelljét és az adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket (2).

(5)

(6)

(7)

(8)

A költségvetés a programban előrejelzettnél kedvezőbben alakulhat, különösen 2006-ban. A bevétel-előrejelzések az adóbevételre vonatkozóan óvatos feltételezéseket sejtet a programban, a kiadási oldalon pedig a tőkeráfordítások a tervezett allokációknál alacsonyabban alakulhatnak. Az aktualizálás makrogazdasági előrejelzéseire épülő költségvetési célokhoz kapcsolódó kockázatok semlegesnek tűnnek és nagyjából megfelelnek a Bizottság szolgálatai által készített értékelésnek; azonban a költségvetési előrejelzések, amennyiben középtávon bekövetkeznek a negatív makrogazdasági kockázatok, instabilak lehetnek.

(9)

A kockázatértékelés tekintetében a program költségvetési irányvonala elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a programidőszak egészén át fenntartsák a program középtávú célkitűzéseit, a programban tervezettek szerint. Ezen kívül elég széles biztonsági sávot nyújt ahhoz, hogy szokásos makrogazdasági ingadozások mellett ne lépjék túl a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-határértéket egyik évben sem.

(10)

Az adóssághányad, amely az 1990-es évek korai szakaszában továbbra is csak kissé maradt el a GDP 100 %-ától, a becslések szerint 2005-re elérte a GDP 28 %-át, ami jóval a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatti. A program előrejelzései szerint az adóssághányad ezen a szinten stabilizálódik a programidőszak alatt. Amennyiben a National Pensions Reserve Fund (Nemzeti Nyugdíj Tartalék Alap-NPRF) nem szerzett volna meg nem államháztartási vagyoni eszközöket, úgy az adóssághányad jelentős mértékben csökkenne a programidőszak egészén keresztül.

(11)

Az államháztartás fenntarthatóságának tekintetében Írország közepes mértékű kockázattal szembesül a népességelöregedés előrejelzett költségvetési költségei folytán. A jelenleg rendezett költségvetési egyenleg, együtt az alacsony adósságszinttel és a Nemzeti Nyugdíj Tartalék Alapban felhalmozott eszközökkel, részben hozzájárul ahhoz, hogy hosszútávon ellensúlyozza az elöregedéshez kapcsolódó költségvetési kiadások – nevezetesen a nyugdíjkiadások – jelentős növekedését. Írország nemrég a közalkalmazottak nyugdíjrendszerére irányuló reformokat foganatosított, emellett a hatóságok további, a közalkalmazottaknak járó nyugdíjak fenntarthatóbbá tételéhez hozzájáruló intézkedéseket terveznek. Célravezetőnek tűnik az arra irányuló kötelezettségvállalás, hogy a hozzájárulási ráták megfelelőségét nyomonkövetését rendszeres aktuáriusi ellenőrzéssekkel végezzék. A népességelöregedés költségvetésre gyakorolt, hosszútávon jelentkező hatásainak enyhítését célzó további intézkedések végrehajtása mindazonáltal fontos elemét képezné az államháztartás fenntarthatóságát veszélyeztető kockázatok csökkentésének.

(12)

Az államháztartás területén tervezett intézkedések nagyjából megfelelnek a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak. Írország tiszteletben tartja középtávú célkitűzését és az aktualizálás áttekintést nyújt a kormány strukturális reformprogramjáról, amely hozzájárul a közszolgáltatások minőségének javulásához, az állami kiadások hatékonyságának növeléséhez, valamint az ír gazdaság infrastrukturális igényeinek kezeléséhez.

(13)

Írország 2005. október 28-én, a növekedést és foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben benyújtott Nemzeti Reformprogramja különösképpen az államháztartást jelentősen érintő, következő kihívásokat azonosítja: i. a gazdasági és szociális infrastruktúrába való állami, illetve más, a növekedést szolgáló beruházások további hangsúlyozása; és ii. stabil makrogazdasági környezet megőrzése, valamint fenntartható államháztartás és visszafogott inflációs szintek biztosítása. A Nemzeti Reformprogramban bemutatott politikai irányvonalak költségvetési hatásait a stabilitási program költségvetési előrejelzései tartalmazzák. A stabilitási programban szereplő, az államháztartás területén tervezett intézkedések összhangban állnak a Nemzeti Reformprogramban előirányzott intézkedésekkel. A stabilitási program ezen intézkedéseket az államháztartás intézményi részleteire irányuló javasolt változtatásokkal egészíti ki, beleértve a költségvetési és becslési eljárás néhány újítását.