(1)

Az 1784/2003/EK rendelet már nem ír elő intervenciót a rozs vonatkozásában a 2004/2005. gazdasági évtől. Ezért helyénvaló a 824/2000/EK bizottsági rendeletet (2) ezen új helyzet figyelembevétele céljából hozzáigazítani.

(2)

A közönséges búza és a durumbúza olyan gabonafélék, amelyeknek emberi fogyasztás esetében minimális minőségi kritériumoknak kell eleget tenniük és meg kell felelniük az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletben (3) meghatározott egészségügyi szabványoknak. A többi gabonaféle elsősorban állati takarmányozásra való és ezért azoknak a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) kell megfelelniük. Elő kell írni, hogy ezen intervenciós rendszer folyamán e szabványokat alkalmazzák az érintett termékek átvétele során.

(3)

E szabványok közül néhányat 2006. július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni a szóban forgó termékek első feldolgozása során. Annak garantálása érdekében, hogy az említett időpont előtt átvett gabonaféléket a legjobb feltételekkel lehessen forgalomba hozni az intervenciós rendszerből való kikerülésükkor történő szállítás során, a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően elő kell írni, hogy az intervencióra felkínált termékeknek meg kell felelniük az e szabványok által előírt követelményeknek.

(4)

A mikotoxinok kialakulásának lehetősége bizonyítottan kapcsolatban van egyes speciális körülményekkel, amelyek a gabonafélék növekedési periódusa során tapasztalt éghajlati körülmények alapján, valamint különösen a virágzásuk során tapasztalt körülmények alapján határozhatók meg.

(5)

Az engedélyezett szennyező anyagok felső határának átlépésével járó kockázatokat az intervenciós hivatalok az ajánlattevőktől kapott információk és a saját elemzési kritériumaik alapján tudják megállapítani. A költségek korlátozása céljából következésképp indokolt csak akkor előírni elemzések elvégzését – az intervenciós hivatal felelősségi körében a termékek átvételét megelőzően – ha ezt a termékek minőségét garantáló kockázatelemzés az intervenciós rendszerbe történő belépéskor indokolttá teszi.

(6)

Az intervenciós raktározás formájában megvalósított intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó éves beszámolókban figyelembe veendő tényezők megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3492/90/EGK tanácsi rendelet (5) 2. és 5. cikke meghatározza a felelősséggel kapcsolatos szabályokat. A szóban forgó cikkek többek között előírják, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a közösségi intervenció alá eső termékek megfelelő megőrzésének biztosítása érdekében, és hogy azokat a mennyiségeket, amelyek a raktározás rendes fizikai körülményei, vagy a túl hosszú ideig történő tárolás következtében veszítettek értékükből, úgy kell könyvelni, hogy az intervenciós készletet abban az időpontban hagyták el, amikor az értékcsökkenést megállapították. E cikkek azt is meghatározzák, hogy egy termék akkor tekintendő értékcsökkentnek, ha nem elégíti ki azokat a minőségi követelményeket, amelyek a felvásárláskor érvényben voltak. Következésképp csak az e rendelkezésekkel szorosan összefüggő értékcsökkenések finanszírozhatók a közösségi költségvetésből. A termék felvásárlásakor a tagállam által az e szabályozás értelmében megkövetelt kockázatelemzés tekintetében hozott helytelen döntés a tagállam felelőssége, amennyiben később bebizonyosodik, hogy a termék nem felelt meg a minimális szabványoknak. Az ilyen helytelen döntés ugyanis nem teszi lehetővé a termék minőségének garantálását és következésképp megfelelő megőrzését. Ebből következően meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállam felelősségre vonható.

(7)

Az intervencióra felkínált gabonafélék minőségének meghatározásához a 824/2000/EK rendelet 3. cikke felsorolja az elemezendő kritériumoknak megfelelő módszereket. Az említett módszerek közül a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet a Hagberg-esésszám meghatározásával kapcsolatos módszer hozzáigazítását elvégezte. A szóban forgó hivatkozást ki kell igazítani. Ezen kívül indokolt meghatározni a szennyező anyagokkal kapcsolatos szabványok betartásával összefüggő elemzési módszereket.

(8)

A 824/2000/EK rendelet 6. cikkét az átláthatóság és a pontosság érdekében újra kell fogalmazni, többek között a vonatkozó rendelkezések sorrendjét illetően. Tekintetbe véve a mikotoxinok ellenőrzése érdekében alkalmazott kockázatelemzési elvet, az ajánlattevő költségén végezendő elemzések közé indokolt felvenni a mikotoxin-szint meghatározásával összefüggő elemzést.

(9)

Következésképpen helyénvaló a 824/2000/EK rendelet módosítása.

(10)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.

Az 1. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1784/2003/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakok alatt a Közösség területén betakarított közönséges búzából, árpából, kukoricából, cirokból minimum 80 tonna, vagy durumbúzából minimum 10 tonna egységes tétellel rendelkezők e gabonaféléket felajánlhatják az intervenciós hivatalnak.”

2.

A 2. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A gabonafélék megfelelnek az ép, megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségnek amennyiben színük az adott gabonafajtára jellemző színű, nincs kellemetlen szaguk, mentesek a bármilyen fejlődési szakaszban lévő élő kártevőktől (beleértve az atkákat), illetve amennyiben megfelelnek az I. mellékletben szereplő minimális minőségre vonatkozó kritériumoknak és nem haladják meg a közösségi szabályozás értelmében alkalmazandó legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintet, ideértve a radioaktivitási-szintet is. A legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek, amelyeket nem szabad meghaladni a következők:

A tagállamok a kockázatelemzés alapján elvégzik a szennyező anyagok szintjével kapcsolatos ellenőrzést, ideértve a radioaktivitást is, tekintetbe véve különösen az ajánlattevő által nyújtott információkat és annak az előírt szabványok betartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, többek között az általa elvégzett elemzések tekintetében. Szükség esetén az 1784/2003/EK tanácsi rendelet 25. cikkében előírt eljárás szerint kell meghatározni az ellenőrzési intézkedések ritmusát és kiterjedését, többek között abban az esetben, ha a piaci helyzetben súlyos zavart okozhatnak a szennyező anyagok.

(*1)   HL L 37., 1993.2.13., 1. o."

(*2)   HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A legutóbb a 856/2005/EK rendelettel (HL L 143., 2005.6.7., 3. o.) módosított rendelet."

(*3)   HL L 140., 2002.5.30., 10. o.” "

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 10. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

7.

Az I. mellékletből a „rozs” oszlopot el kell hagyni.

8.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

9.

A III. melléklet 1. pontja a következőképpen módosul:

10.

A IV. melléklet 2. lábjegyzetében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A szellőztetésnek olyannak kell lenni, hogy ha az apró szemű gabonaféléket (közönséges búza, durumbúza, árpa és cirok) 2 órán át, illetve a kukoricát 4 órán át szárítják, akkor a dara vagy esetleg a kukorica valamennyi tesztmintájának eredménye, amelyet a fűtőkamrába lehet helyezni, 0,15 %-nál kisebb mértékben térjen el a 3 órán át szárított apró szemű gabonafélék, illetve az 5 órán át szárított kukorica eredményeitől”.